HELYZETFELTÁRÁS, ELEMZÉS, OPERATÍV PROGRAMOK

Átírás

1 PÜSPÖKLADÁNYI KISTÉRSÉG 3 éves szociális felzárkóztató program HELYZETFELTÁRÁS, ELEMZÉS, OPERATÍV PROGRAMOK 2007

2 PÜSPÖKLADÁNYI KISTÉRSÉG 3 éves szociális felzárkóztató program ă Sárréti Projekt Bt Hajdúszoboszló, Keleti u.39/e Telefon: ; Borító kép: Idealizált életkép Mikovinyi Sámuel tervlapjától T A R T A L O M J E G Y Z É K 2

3 I. BEVEZETÉS...6 II. HELYZETFELTÁRÁS Az Észak-Alföldi Régió szociális helyzetelemzése Földrajzi elhelyezkedés Demográfiai viszonyok Lakáshelyzet A kistérségben élő emberek és családjaik bevételeinek alakulása Foglalkoztatás, munkanélküliség a kistérségben Képzettségi szint, foglalkoztatottság, munkanélküliség Térségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés infrastrukturális feltételei Közutak állapota, összekötő utak megléte Vasúti közlekedéssel a közszolgáltatások elérése Tömegközlekedéssel a közszolgáltatások elérése...32 III. A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER JOGI HÁTTERE A települési önkormányzatok szociális szolgáltatással kapcsolatos feladatai A települési önkormányzatok gyermekjóléti feladatai A települési önkormányzatok rendelet alkotása A feladatellátás formái, az integráció típusai...37 IV. A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER A SÁRRÉTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSNÁL Házi segítségnyújtás, gondozás idős személyek és hátrányos helyzetűek számára Szociális étkeztetés Családsegítő szolgáltatások Hátrányos helyzetű gyermekek szociális védelme Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekek napközbeni ellátása Szükséges fejlesztések a szociális ellátások területén Fejlesztési javaslatok Intézmények Ingatlanfejlesztése A szociális járadékosok részére több rehabilitációs munkahelyre van szükség Meglévő vagy kialakulóban lévő térségi együttműködések a közszolgáltatások összevonására...57 V. A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER JELLEMZŐI A PÜSPÖKLADÁNYI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIN Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás szociális helyzete Kaba-Báránd-Sáp mikrotérség szociális helyzete Biharnagybajom község szociális helyzete Bihartorda község szociális helyzete Földes község szociális helyzete Nádudvar város szociális helyzete Nagyrábé község szociális helyzete Sárrétudvari község szociális helyzete Szerep község szociális helyzete Tetétlen község szociális helyzete Püspökladány város szociális helyzete A Püspökladányi kistérség szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásainak SWOT analízise...86 VI. A FEJLESZTÉSI TERV HÁTTERE...95 VII. PROJEKTLEÍRÁSOK

4 VII.1 Kabai Mikrotársulási központ Báránd Községi Önkormányzat: A Támasz családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás Bárándi telephelyén életház program keretében melegítő konyha és ebédlő kialakítása VII.2 Kabai Mikrotársulási központ Báránd Községi Önkormányzat: A Támasz családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás Bárándi telephelyén életház program megvalósítása érdekében a telephely korszerűsítése a szociális alapellátások és gyermekjóléti szolgáltatások magasabb színvonalú ellátásának céljából. 115 VII.3 Földesi Mikrotársulási központ Biharnagybajom Községi Önkormányzat: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Biharnagybajomi telephelyének felújítása, korszerűsítése, szociális alapellátások magasabb színvonalú ellátásának céljából VII.4 Földesi Mikrotársulási központ Bihartorda Községi Önkormányzat: A Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Bihartordai telephely szociális alapellátásának javításához mikrobusz beszerzése VII.5 Földesi Mikrotársulási központ: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ székhely épület / 4177 Földes, Karácsony Sándor tér 1. / áthelyezése és belső átalakítása bútorzattal való felszerelése a Földes, Rákóczi út 1. szám alatti épületben VII.6 Kabai Mikrotársulási központ: A Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás Központi telephely gyermekjóléti alapellátás keretében működő bölcsődéjének korszerűsítése VII.7 Kabai Mikrotársulási központ Kaba Város Önkormányzat: A Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás Központi telephelyén Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása feltételeinek kialakítása. (épület átalakítása és bővítése) VII.8 Földesi Mikrotársulási központ Nagyrábé Nagyközség Önkormányzat: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Nagyrábéi telephelyén mozgáskorlátozottak szállítására alkalmas 20 személyes mikrobusz beszerzése az integrált szociális szolgáltató központ részére VII.9 Püspökladányi Mikrotársulási központ: Területi Gondozási Központ Intézményfenntartói Társulás Központi Telephelyén a Sárréti Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás továbbfejlesztése VII.10 Kabai Mikrotársulási Központ Sáp Község Önkormányzat: A Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás Sápi telephelyén a Szociális alapszolgáltatás és a Gyermekjóléti szolgáltatás részére 9 személyes közösségi mikrobusz beszerzése VII.11 Püspökladányi Mikrotársulási központ: Területi Gondozási Központ Intézményfenntartói Társulás Központi Telephelyén Fogyatékosok Nappali Intézménye és gondozóháza Püspökladány Mező Imre u. 47 sz VII.12 Püspökladányi Mikrotársulási központ: Sárréti Szociális Szolgáltató Központ Intézményfenntartói Mikrotársulás Sárrétudvari Telephelyén gyermekjóléti alapellátás keretében működő bölcsődéjének kialakítása VII.13 Püspökladányi Mikrotársulási központ: Területi Gondozási Központ Intézményfenntartói Társulás Sárrétudvari Telephelyén szociális alapellátás működéséhez a mozgáskorlátozottak számára speciálisan kialakított 9 személyes mikrobusz beszerzése. 167 VII.14 Püspökladányi Mikrotársulási központ: Területi Gondozási Központ Intézményfenntartói Társulás Szerepi telephelyén életház program bevetésével új szolgáltatások kialakítása a szociális és gyermekjóléti ellátás területén VII.15 Nádudvari Mikrotársulási központ: Nádudvari Mikrotérségi Szociális és Gyermekvédelmi Intézményfenntartói Társulás Tetétleni Telephelyén Szivárvány Térségi Időskorúak gondozóháza kialakítása

5 VII.16 Nádudvari Mikrotársulási központ: Nádudvari Mikrotérségi Szociális és Gyermekvédelmi Intézményfenntartói Társulás Tetétleni Telephelyén Fogyatékosok integrált intézményének kialakítása beszéd és mozgásfejlesztő központ kiépítésével VIII. TARTALÉK PROJEKTEK VIII.1. Kabai Mikrotársulási központ: Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás Központi telephelyén a szakosított ellátás keretében idősek ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos intézményének létrehozása VIII.2. Nádudvari Mikrotársulási központ: Nádudvari Mikrotérségi Szociális és Gyermekvédelmi Intézményfenntartó Társulás Központi telephelyén 9 személyes mikrobusz vásárlás szociális feladatok ellátása érdekében VIII.3. Nádudvari Mikrotársulási központ: Nádudvari Mikrotérségi Szociális És Gyermekvédelmi Intézményfenntartó Társulás Központi telephelyén 9 személyes mikrobusz vásárlás szociális feladatok ellátása érdekében és a konyhai felszerelések bővítése VIII.4. Püspökladányi kistérségi módszertani központ: Püspökladányi Mikrotársulási Központi telephelyén újtípusú kistérségi módszertani központ kialakítása VIII.5. Püspökladányi Mikrotársulási központ Püspökladány Város Önkormányzat: Területi Gondozási Központ Intézményfenntartói Társulás Központi Telephelyén Területi Gondozási Központ új intézményének létrehozása VIII.6. Püspökladányi Mikrotársulási központ Püspökladány Város Önkormányzat: Sárréti Szociális Szolgáltató központ Intézményfenntartó Társulás központjának infrastrukturális fejlesztése, szociális szolgáltatásának javítása érdekében az épület felújítása, korszerűsítése VIII.7. Kabai Mikrotársulási központ Sáp Község Önkormányzat: A Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás Sápi telephelyén az Óvoda épületében működő szociális étkeztetésre szolgáló konyha eszközbeszerzése IX. Felhasznált források, jogszabályok Mottó Szeresd egészségedet, mert ez a jelen Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő Őrizd szüleid egészségét! - mert 5

6 a múlton épül fel a jelen és a jövő." (Bárczi Gusztáv) I. BEVEZETÉS Az Európai Unióban a '90-es évek második felétől új szociális kérdések megválaszolása került előtérbe. Elsőként a foglalkoztatáspolitika, a szociális biztonsági rendszerek koordinációja és a nemek közötti esélyegyenlőség területén fektették le a tagországok az együttműködés alapjait. A szegénység és társadalmi kirekesztődés által fenyegetett társadalmi csoportok (munkanélküliek, fogyatékos személyek, etnikai kisebbségek tagjai, egyéb alacsony jövedelmű csoportok) integrációját célzó uniós szintű együttműködés jogi alapjait az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami szerződés 136. és 137. cikkelye tartalmazza. A szerződés arról rendelkezik, hogy a társadalmi kirekesztődés elleni harcnak az EU új szociálpolitikai célkitűzésévé, az európai szociális modell egyik alappillérévé kell válnia. Az Európai Tanács 2000 márciusában megrendezett lisszaboni ülésén azt tűzte ki célul, hogy az EU 2010-re a világ legversenyképesebb s legdinamikusabban fejlődő tudás-alapú térségévé váljon, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, több és jobb munkahely és erősebb társadalmi kohézió biztosítása mellett. Az ülést előkészítő bizottság arról is beszámolt, hogy az EU tagországaiban a szegénységi küszöb alatt élők és a társadalmi kirekesztődés által fenyegetettek száma elfogadhatatlanul magas: 2000-ben a teljes népesség 18%-a élt a szegénységi küszöb alatt. Az unió ezt 2005-ig 15%-ra, 2010-ig 10%-ra, a szegénységben élő gyermekek számát a felére kívánja csökkenteni. A társadalmi kirekesztés ellen való küzdelem fő módszere a tagállamok közötti nyitott együttműködés. Az Európai Unióban a szociális jog terminológiája nem a klasszikus szociális ellátásokat (a nyugellátás, családi ellátások stb.) jelenti, hanem elsősorban a munka világával kapcsolatos kérdéseket. Kiemelt szerepet kap benne a képzéshez, az egészséges és biztonságos munkahelyhez, az egyenlő bánásmódhoz való jog. Összefoglalva elmondható, hogy a közösségi szociálpolitika gondolatvilága a közösségi munkavállaló körül forog, míg a nemzeti szociálpolitika kulcskérdése az egyén jólétének biztosításával is foglalkozik. A modell lényege, hogy csökkenti a piac kedvezőtlen hatását, erős szociális hálót teremt. Az Európai szociális modell a tagállamok közös szociális értékeire és vívmányaira, így a szolidaritásra, az igazságosságra, az egyenlőségre, az életminőségre épít. A saját szociálpolitikáján keresztül hozzátesz annak érdekében, hogy csökkenjen a szegénység, a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztődés, növekedjen az életszínvonal. Módszertani alapvetés: Jelen terv elsődleges célja, hogy elősegítse a hároméves kistérségi felzárkóztató program forrásainak megfelelő felhasználását. Ezen túlmenően kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepcióként is szolgál egyben. 6

7 A fejlesztési terv három főrészből áll. Az első rész egy helyzetértékelő tanulmány, amely a térség demográfiai, gazdasági és szociális szempontú bemutatását szolgálja, feltárja a jelenlegi szociálpolitikai intézményi hátteret, valamint a fejlesztés szempontjából legfontosabb tényezőket. A második részben kerülnek meghatározásra a fejlesztés mögött álló prioritások és a fejlesztések stratégiai irányvonalai. Végül a harmadik rész tartalmazza a konkrét projektleírásokat. A Sárréti projekt Bt a kistérség önkormányzataival együttműködve a programozás szakaszában az alábbi módszertani eszközökkel, az alábbi munkatevékenységeket végezte el: A meglévő KSH adatok összegyűjtése, elemzése (elsősorban a kistérség demográfiai, és szociális helyzetelemzésének elkészítéséhez); A kistérség meglévő programdokumentációinak (pl: Közszolgáltatások optimalizálása, Süli-Zakar István: A sárréti kistérség Terület- és településfejlesztésének társadalomföldrajzi alapjai és stratégiai irányai, stb) áttekintése, elemzése, melyet teljes körűen figyelembe vettünk a prioritások megfogalmazásánál; Egyéb fejlesztési dokumentumok áttekintése, elemzése (pl: NFT II, Észak-alföldi Regionális operatív program , Hajdú-Bihar Megyei területfejlesztési Koncepció, stb) Saját kérdőíves felmérés a legfontosabb társadalompolitikai adatokra és a szociális/gyermekjóléti ellátások biztosítására; A tervezés teljes folyamata során törekedtünk az érintettekkel való párbeszédre, együtt gondolkodásra (több alkalommal történt műhelymunka: további egyeztetés a települési jegyzőkel, a szociális szféra kistérségi szereplőivel, a szolgáltatókkal, a kistérségben működő szociális célú civil szervezetekkel, és a Kistérségi Társulással); A fentiek összegzésével elkészült a részletes helyzetfeltáró tanulmány. Az analízis és a programalkotás során egyértelművé váltak azok a problémák és lehetőségek, melyek részben a szociális/gyermekjóléti ellátások kiépítésével és fejlesztésével valamint a mikrotérségi lehatárolás átgondolásával, részben pedig egyéb külső és belső tevékenységekkel kezelendőek és valósíthatóak meg. Aktuális felkeadatként jelentkezik a Sárréti Többcélú Kistérségi Társuláson belül működő mikrotársulások közszolgáltatásainak optimalizálásával a mikrokörzeti rendszer felülvizsgálata - a társulásban működő települések képviselő-testületeinek támogatása esetén - annak módosítása. II. HELYZETFELTÁRÁS 1. Az Észak-Alföldi Régió szociális helyzetelemzése 7

8 Demográfiai helyzet A évi népszámlálási adatok szerint a régió lakosainak száma fő volt, a legnépesebb megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a legalacsonyabb népességszámot pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében találjuk. Az Észak-Alföld születési és halálozási rátája kedvezőbb képet mutat, mint az ország többi régiójáé. A megyék és a kistérségek között jelentős területi különbségek mutatkoznak a demográfiai mutatók alakulásában is. Az 1000 főre jutó élve születések száma Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, ezen belül a Kisvárdai kistérségben, ahol 13,1 élve születés jut 1000 lakosra, a halálozások száma pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legtöbb, a megyei arány 13,9 fő/1000 lakos. Nagyarányú a régióból való elvándorlás mértéke, a legjelentősebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2002-ben fő), míg a legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok megyében ( fő). A népesség korstruktúrája a többi régióhoz képest kedvezőbb, hiszen jóval magasabb a fiatalok aránya, mint másutt az országban. A legfiatalabb korstruktúrájú megye Szabolcs- Szatmár-Bereg megye, az idősek aránya pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb. Lakáshelyzet Az Észak-alföldi régióban a lakások száma a évi népszámlálási adatok alapján 588 ezer volt. A régió lakásállománya komfortosság tekintetében jelentősen elmarad az országos átlagtól, továbbá az egészségtelen lakhatást eredményező komfort nélküli- és szükséglakások aránya mintegy 10 százalékkal meghaladja az országos átlagot. A legkedvezőbb összetételű lakásállománnyal Hajdú-Bihar megye rendelkezik, a legkedvezőtlenebbel pedig Jász- Nagykun-Szolnok megye. A régió elmaradottsága csaknem minden közmű-kategóriában nagyon jelentős az országos átlaghoz képest, szignifikáns területi különbségekkel egy-egy megyén belül is. Az adatok elemzése előtt feltételezhető volt, hogy mind a lakásállomány, mind a közművek terén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lemaradása a legjelentősebb az országos átlaghoz képest, ezzel szemben az adatok azt tükrözik, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében van a legtöbb tennivaló az ilyen típusú infrastrukturális hátrányok leküzdése terén. A háztartások összetétele is rendkívül kedvezőtlen a régióban. Az aktív foglalkoztatottak aránya országos viszonylatban rendkívül alacsony, az eltartottak aránya viszont meglehetősen magas, amely a gazdasági fellendülés legnagyobb akadálya jelenleg az Észak-alföldi régióban. Az alábbi táblázat az Észak-Alföld kistérség típusait tartalmazza Nemes Nagy József felosztása alapján: 1. Táblázat Az Észak-Alföld kistérség típusai 8

9 Kistérség-típusok Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun- Szolnok megye Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Fejlődő Debreceni Szolnoki - Hajdúszboszlói Felzárkózó - Jászberényi Nyíregyházai Tiszavasvári Stagnáló Hajdúböszörményi Karcagi Kisvárdai Püspökladányi Lemaradó Balmazújvárosi Berettyóújfalui Polgári Kunszentmártoni Törökszentmiklósi Tiszafüredi Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Mátészalkai Nagykállói Forrás: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza A belső perifériát alkotó kistérségek is meglehetősen összefüggő területet alkotnak, ezek közé sorolhatjuk a Kunszentmártoni, Tiszafüredi, Püspökladányi, Polgári, Nagykállói és Tiszavasvári kistérségeket. A perifériák kialakulásában a zártság és a fejletlen közlekedési infrastruktúrából fakadó nehézkes megközelíthetőség játszik főszerepet. A rurális, külső és belső perifériákon kevésbé érvényesül a központi települések hatása, amelynek következtében ezekben a térségekben - például a Közép-Tiszavidéken, Szatmár- Beregben és Hajdú-Biharban - erős kapcsolatrendszer alakult ki a kistérségi centrumok között néhány települési funkció ellátása mentén. A régióban a szakmai tevékenységet végzők közel 80 százaléka felsőfokú végzettségű, közülük a felsőfokú szakirányú végzettek aránya 52 százalék. Öt kistérségben Püspökladányi Hajdú-Bihar megyében, Jászberényi, Mezőtúri, Szolnoki Jász-Nagykun- Szolnok megyében és Vásárosnaményi kistérségben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 90 százalék feletti a felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők aránya. 3. A régió szociális helyzetét és a társadalmi kohéziót meghatározó körülmények Területi folyamatok Az Észak-alföldi régióban is - hasonlóan hazánk többi régiójához - a megyeszékhelyek környékén már az 1980-as években elindult a szuburbanizáció, amely az 1990-es évek közepétől kezdve egyre több kistérségre terjedt át. A legkevésbé fejlett térségek az ország- és megyehatárok közelében találhatók. A külső perifériához tartozó kistérségek a régióban a következők: Nyírbátori, Mátészalkai, Csengeri, Fehérgyarmati és Vásárosnaményi kistérség. A belső perifériát alkotó kistérségek is meglehetősen összefüggő területet alkotnak, ezek közé sorolhatjuk a Kunszentmártoni, Tiszafüredi, Püspökladányi, Polgári, Nagykállói és Tiszavasvári kistérségeket. Közlekedési adottságok, hozzáférési problémák A régió közlekedése két fő tengelyre fűzhető fel, a vasúti közlekedésben a Budapest- Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony nemzetközi törzshálózati vasúti fővonalra, a közúti közlekedésben pedig a 4. számú főútra. A Megyei Közútkezelők adatai alapján a régióban 28 zsáktelepülés található, melyek megyei eloszlása a következő: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 11, Jász-Nagykun-Szolnok megye 10 és Hajdú-Bihar megye 7. Jelenleg a régió 9

10 legnagyobb hányadát nem érintik a nagy nemzetközi útvonalak. A Tisza, mivel nem rendelkezik nemzetközi jogi státusszal, ezért sem a nemzetközi vízi teherszállításban, sem a turizmusban nem hasznosítható. Népesség egészségügyi helyzete Észak-Alföld lakosságának egészségi állapota az egyik legkedvezőtlenebb az országban, hiszen csaknem minden vizsgált mutató tekintetében (születéskor várható élettartam, halálozások száma, öngyilkosságok száma, tbc-s betegek aránya) az utolsók között áll a régiók között. A régió megyéi közül mind a férfiak, mind a nők esetében Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a legalacsonyabb a várható élettartam (66,43, illetve 75,65 év). Az Északalföldi régióban jut a legtöbb lakos egy háziorvosra és házi gyermekorvosra az országban (1624 fő/házi- és gyermekorvos), emellett a 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyszám (71,8 db/10 ezer lakos) tekintetében az utolsó helyen állt a régió. Iskolázottságra vonatkozó adatok Annak ellenére, hogy az oktatási rendszer az egyik legkiépültebb az Észak-Alföldön, 2001-es népszámlálási adatok alapján a régió lakosságának iskolai végzettsége minden kategóriában elmarad az országos átlagtól. Különösen aggasztó a helyzet az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők arányát illetően, hiszen a régió 27 kistérségéből 22- ben mind a régiós, mind az országos átlagot meghaladja a 8 osztályt el nem végzettek aránya. A régión belül megfigyelhető Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságának jelentős mértékű lemaradása mind a régiós, mind az országos adatokhoz képest. Ennek oka vélhetően az, hogy bár sok gyermek- és fiatalkorú él a megyében, közülük nagyon sok a mélyszegény, többszörösen kirekesztett családban élő, akik többszörösen hátrányos helyzetükből adódóan nem tanulnak tovább és gyakran az általános iskolát sem fejezik be. Ezek között a családok között magas a roma lakosság aránya. Foglalkoztatottsági helyzet A régió foglalkoztatottsági struktúrája kedvezőtlen, hiszen a foglalkoztatottak aránya nagyon alacsony (1980 és 2001 között 44,7 százalékról 30 százalékra csökkent és utolsó helyen állt a többi régióhoz viszonyítva), ezzel szemben az eltartottak, az inaktívak és a munkanélküliek száma jóval meghaladja az országos átlagot ben a munkanélküliek aránya kiugróan magas és egyben a 4,1 százalékos országos ráta több mint a duplája volt Hajdú-Bihar megye Polgári (9,7%), Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi (8,4%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Csengeri (8,0%) és Vásárosnaményi (8,0%) kistérségeiben. Elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kiugróan rossz a foglalkoztatási helyzet. 4. Kirekesztődés Segélyezés Az Észak-Alföld országon belüli hátrányos helyzetét mutatja, hogy a segélyezettek számát tekintve az elsők között van a régió. A megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és azon belül a határmenti kistérségek (Vásárosnaményi, Fehérgyarmati és Csengeri kistérség) lemaradása szembetűnő. Ennek okai, hogy a mélyszegénységben élő, sok esetben devianciáktól szenvedő családok száma magas, illetve ezen családok többsége a tömeges munkanélküliség és a kilátástalan élethelyzet miatt a passzív szociálpolitikai eszközökből való megélhetésre rendezkedett be. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez képest a másik két megye helyzete valamivel kedvezőbb, amely elsősorban a több munkalehetőségnek, a lakosság magasabb iskolai végzettségének, illetve jobb egészségi állapotának tudható be 10

11 Idősek szegénysége A különböző nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásban részesülők számát tekintve a vidéki régiók közül az Észak-Alföldön részesülnek ilyen ellátásokban a legtöbben. Az Észak- Alföldön él továbbá a legtöbb időskorúak járadékában, hozzátartozói nyugdíjban részesülő lakos is. A vidéki régiók közül itt a legmagasabb a korbetöltött és a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma. Kiemelkedően magas a megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők aránya, az egész országban ilyen juttatásban részesülők több mint egynegyede ebben a régióban él. A legtöbb ellátás összege ebben a régióban a legalacsonyabb az országban, tovább nehezítve az időskorúak megélhetését. Az Észak-alföldi régióban nagyon magas azok aránya is, akik korábban nem szereztek megfelelő szolgálati időt - például napszámosként dolgoztak-, ezért nem jogosultak az ellátásokra. Gyerekek Gyerekek szegénysége A gyermekszegénység mértékéről területi szinten átfogó képet ad a kiegészítő családi pótlékot igénybevevők száma. A támogatottak számában minden régióban csökkenés következett be, ami nyilván a kedvezőtlen demográfiai folyamatok következménye. Kiemelkedő mértékű ez a csökkenés Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi kistérségében, ahol négy év alatt 1117 fővel csökkent a támogatottak aránya. A támogatott családok számát tekintve kiemelkedően magas az észak-alföldi adat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében minden negyedik család támogatott, amely kétszerese az országos átlagnak. A kiegészítő családi pótlék folyósítására felhasznált összeg az országban ebben a régióban a legnagyobb, az országos keret negyedét itt osztják ki. Gyerekek veszélyeztetettsége A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma a vidéki régiók közül az Észak-alföldi régióban a legmagasabb: fő. Az egy támogatott személyre jutó támogatási összeg a legalacsonyabb a régiók közül, 1620 Ft-tal marad az országos átlag alatt. A régióban kiemelkedően magas a támogatott személyek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, itt csaknem annyian kaptak támogatást, mint a másik két észak-alföldi megyében összesen. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál ebben a régióban van a legtöbb nyilvántartott gyermek, a gyermekek közel fele Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él. A legtöbb utógondozott gyermeket is Szabolcsban találjuk. Országos szinten a legtöbb tartósan nevelt gyermek is ebben a régióban él, közülük a legtöbben Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. Munkaerőpiacról kiszorult, egészségi állapotuk és életmódjuk miatt veszélyeztetettek Kábítószer-fogyasztás A KSH adatai szerint a régióban a regisztrált kábítószer-fogyasztók száma: 907 fő, amely nyilván messze nem a valós helyzetet tükrözi a rendszeresen kábítószert fogyasztókról. Annak ellenére, hogy a regisztrált vidéki kábítószer-fogyasztók aránya az Észak-alföldi régióban a legmagasabb, vélhetően más faktorokhoz képest elenyésző a munkaerőpiaci pozícióra gyakorolt hatása. Vidéken, főként ebben a régióban csak szórványosan találkozhatunk olyan kemény drogfogyasztóval, akiknél a szerfüggőség mértéke már a teljes izolációhoz vetetett, és emiatt vált alkalmatlanná a munkavégzésre. Az emberek anyagi helyzete sem teszi lehetővé, hogy a drog ebben a témakörben meghatározó szerephez jusson. Az alkoholfogyasztásnak és a dohányzásnak ebben a régióban valószínűleg sokkal negatívabb hatása van a munkaerőpiacra való reintegrációra, mint a kábítószer-fogyasztásnak. 11

12 Felnőtt - és fiatalkorú bűnözés Az ismertté vált bűnelkövetők száma között minden vizsgált évben az Északalföldi régióban volt a legmagasabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Jász-Nagykun- Szolnok megyéhez képest több mint 3000-rel több bűnelkövető vált ismertté 1997-ben. Megfigyelhető, hogy a vizsgált négy év alatt öt százalékkal csökkent a bűnelkövetők száma ben az Észak-Alföldön vált ismertté a legtöbb fiatalkorú bűnelkövető a vidéki régiók közül, bár csaknem 15 százalékos visszaesés következett be 2001-re. Romák Az Észak-alföldi régióban különösen súlyos méreteket ölt a tartósan munkanélküli, alacsony iskolai végzettségű cigány származású munkavállalók aránya. Az Észak-magyarországi régión kívül ez az a másik régió, ahol a rendszerváltás következtében emberek százezrei váltak munkanélkülivé. A gazdasági struktúraváltás következtében főként olyan munkahelyek szűntek meg, amelyek nagy számban foglalkoztattak alacsony iskolai végzettségű roma munkavállalókat is. A magyarországi roma emberek helyzete munkaerőpiaci szempontból halmozottan hátrányosnak tekinthető. Az alacsony iskolai végzettségű, szakképzettséggel nem rendelkező cigány emberek számára az elsődleges munkaerőpiacon való munkahelyszerzés főként a hátrányos helyzetű régiókban szinte teljes mértékben lehetetlen, ezek a munkavállalók még alkalmi munkához is nehezen jutnak. A cigány munkavállalók munkaerőpiaci reintegrációját nehezíti a munkáltatók diszkriminatív, előítéletes attitűdje. Belső periférián élők Mindhárom megyében találhatók olyan kistérségek, amelyek társadalmi-gazdasági mutatóik alapján belső perifériaként nevesíthetők. E térségek lakóinak munkaerőpiaci helyzete meglehetősen problematikus. Ők elsősorban mezőgazdasági foglalkoztatottak voltak, főként olyan településeken, ahol a helyi termelőszövetkezet volt az egyetlen foglalkoztató. A rendszerváltást követően a magyar agrártermelés is válságba került, amely eredményeként a termelőszövetkezetek legnagyobb hányada tönkrement, így a belső periférián élők tízezrei váltak egyik napról a másikra munkanélkülivé. Ezeknek a munkavállalóknak az átképzése is meglehetősen problematikus, hiszen sokan közülük már életkorukból fakadóan sem túl alkalmasak az átképzésekben való részvételre, legtöbbjük negatív attitűddel viseltet az ilyen kezdeményezések felé. Másrészt túlnyomórészt általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, amely ma már az elsődleges munkaerőpiacon való érvényesülést nehezíti számukra. E térségek jellemzői, hogy a közlekedési infrastruktúra, ezen belül a közút- és vasúthálózat rendkívül fejletlen, amely akadályát képezi annak, hogy a működőtőke rátaláljon ezekre a térségekre és új munkahelyek teremtődjenek. Gyakori e települések között a zsáktelepülés. Fogyatékossággal élők Az Észak-alföldi régióban a vidéki régiók közül itt él a legtöbb fogyatékossággal élő ember, a évi népszámlálás adatai szerint fő. Ugyanez az adat 1990-ben: fő volt, tehát az elmúlt évtizedben csaknem megduplázódott a számuk. A megyék közül a legtöbb fogyatékos személy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él, fő. Az országban a védett szervezetek száma évben 92 volt, a vidéki régiók közül az Észak-alföldi régióban működik a legtöbb ilyen munkalehetőséget biztosító szervezet. A régióban lévő védett szervezetek több mint 50 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. A célszervezetek esetében is hasonló tendenciák figyelhetők meg. Veszélyeztetett lakhatás A lakásfenntartási támogatási adatok vizsgálata alapján látható, hogy csakúgy mint számos más juttatás és segély esetében, ebben az esetben is a vidéki régiók közül az Észak-alföldi régióban él a legtöbb támogatásban részesülő személy. 12

13 Az viszont talán meglepőbb adat, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében többen kaptak ilyen támogatást, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, bár a különbség nem túl markáns a két megye között. Jász-Nagykun-Szolnok megyén belül a központi kistérségben, valamint a mezőtúri kistérségben él a támogatottak közel 50 százaléka. 5. Településszerkezet közigazgatás szociális igazgatás, ellátás Településszerkezet, településnagyság és közigazgatás kapcsolata Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a viszonylag nagy településekből álló településstruktúra következményeként a legtöbb önkormányzat önállóan biztosítja a szociálpolitikai feladatok ellátását. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye külső perifériát alkotó aprófalvas kistérségeiben a települések a szükséges források hiányában önerőből képtelenek a szociális alapellátások biztosítására, így gyakran a társulási formát alkalmazzák. A másik két megyében is találunk példát bizonyos ellátástípusok, főként a családsegítés és néhány esetben az étkeztetés társulási formában történő biztosítására, de ez leginkább a belső perifériákhoz tartozó kistérségekben, a kisebb lélekszámú települések esetében figyelhető meg. Az aprófalvas térségekkel tarkított Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a települések közel egynegyedében falugondnoki szolgálat látja el a szociális alapellátási feladatokat, Hajdú-Bihar megyében pedig a 82 település egynegyedében működik falu-, illetve tanyagondnoki szolgálat. A településszerkezetből adódóan Jász-Nagykun- Szolnok megyében a legritkább ez az ellátási forma. Térségi-területi probléma-megoldási módok A régióban találunk példát olyan programokra, melynek célja egy-egy térség szociális helyzetének javítása, új szolgáltatások bevezetése: kistérségi válságkezelő programok, Jász- Nagykun-Szolnok megye Északi és Déli Tisza menti településeinek kistérségi szociális felzárkóztató programja ( ), a Bihari kistérség szociális szolgáltatásainak fejlesztését célzó operatív program, támogató szolgálat (Tiszaszentimre). Ágazaton belüli, ágazatközi és szektorközi együttműködések A különböző dimenziókban megvalósuló együttműködések formáinak és módszereinek bevezetésére és működtetésére kitűnő terepet biztosítanak a különböző partnerségben megvalósuló projektek. Az elsősorban szakmai fejlesztéseket szolgáló támogatási programok ösztönzik az együttműködést. Az alábbi projektek modellt kínálnak a szolgáltatások hatékonyságának fokozására: Roma Közösségi és Információs Központ, Kele a tartós bentlakásos szociális szakellátást biztosító intézmények keretei között élő értelmi és halmozottan sérült emberek részére nyújtott terápiás foglalkoztatás tárgyi és személyi feltételeinek optimális szintű biztosítása, Társulás a minőségi idősgondozásért, Játékos munkaerőpiaci reintegrációs Phare program, Esélyt a nőknek munkaerőpiaci program. 6. A régió szociális ellátórendszere A szociális alap- és szakellátás A régióban a települések többségében már működnek az idősek ellátását biztosító alapellátások: a házi segítségnyújtás és az étkeztetés, melynek egyik oka a régióra jellemző elöregedés, a nyugdíjasok és az idősek magas aránya a lakosságon belül ennek következtében az igénybevevők száma is megnőtt a régióban az elmúlt években. Az időseket ellátó alapellátási formák Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legkiépültebbek: a házi segítségnyújtás a települések 93 százalékában, az étkeztetés a települések 98 százalékában biztosított. A családsegítő szolgáltatás kiépültsége Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a leghiányosabb, a települések 31 százaléka működteti. Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a kiépültség 70 százalék feletti. A speciális alapellátási formák bevezetése egyre 13

14 fontosabbá válik, és a szociális szakemberek a szolgáltatástervezési koncepciókban is nagy hangsúlyt fektetnek ezen ellátási formák kiépítésre, fejlesztésére. A szakosított ellátások minden ellátotti csoport tekintetében fejlesztésre szorulnak a régióban. A legnagyobb hiányok a pszichiátriai és szenvedélybetegek, illetve a hajléktalanok ellátásában tapasztalhatók. Az időseket ellátó intézményrendszer az előzőeknél kiépítettebb, ugyanakkor a férőhelyek iránti igények is megnövekedtek. Humán erőforrás, szakember ellátottság Humán erőforrás szempontból a szociális szféra helyzete az országos átlaghoz képest megfelelő. Súlyos problémát okozhat azonban a jövőben az a folyamat, amelynek tanúi lehetünk a régió megyéiben. Ennek fő sajátossága, hogy a leginkább rászoruló lakosság megfelelő számú és végzettségű szociális szakember hiányában ellátatlan marad a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségekben. Ezekben a térségekben minél előbb meg kell találni azt a motivációs eszköztárat, amellyel javítható a kistérségek szociális intézményeinek humán erőforrás helyzete. 7. A szociális ellátórendszer helyzete ellátási területenként Gyermekjólét, gyermekvédelem A gyermekek szegénysége és veszélyeztetettsége az Észak-alföldi régió egyik legjelentősebb szociálpolitikai problémája és egyben a legnagyobb kihívás a szociális intézményrendszer számára. A vidéki régiók közül az Észak-alföldi régióban a legmagasabb a gyermekjóléti szolgálatok hatáskörébe került gyermekek száma.a Közép-magyarországi régió után ebben a régióban találjuk a legtöbb védelembe vett gyermeket. A gondozott gyermekek védelembevétele terén Hajdú-Biharban a Berettyóújfalui, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Mezőtúri, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a Tiszavasvári kistérségben a legmagasabb ezen gyermekek aránya. A veszélyeztetettség leggyakoribb oka a gyermekek egészséges nevelkedéséhez szükséges anyagiak hiánya, valamint a szülők alkoholizmusa. A gyermekjóléti rendszer Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében küzd a legsúlyosabb hiátusokkal. Gyermekek napközbeni ellátása hiányos a régióban: bár a bölcsődék száma viszonylag magas a régióban más vidéki régiókhoz képest, a területi megoszlásuk azonban már korántsem ilyen kedvező: a bölcsődék csaknem fele a megyeszékhelyeken működik, míg a társadalmi-gazdasági szempontból legelmaradottabb kistérségekben viszont egyáltalán nem működik ilyen intézmény, éppen ott, ahol a fentebb vázolt indokok alapján a legnagyobb szükség lenne rá. A családi napközik és a házi gyermekfelügyeletek száma ezzel szemben elenyésző. Az óvodai csoportok száma között lecsökkent, de a központi régió után még mindig itt volt a legmagasabb a számuk ben az Észak-Alföldön férőhelyre beíratott gyerek jutott, azaz a férőhelyek kihasználatlanok maradtak. Ennek több oka lehet: egyrészt az óvodáskorú gyermekek (3-5 évesek) száma 1998-ról 2002-re 13 százalékkal csökkent a régióban, másrészt a munkanélküliségi ráta között az országos átlagot meghaladta a régióban, mely lehetővé teheti, hogy a munkanélküli szülő otthon maradjon a gyermekkel ban Közép-Magyarország után az Észak-alföldi régióban íratták be a legtöbb gyereket iskolai napközibe ( fő), mely 2002-re 8 százalékkal nőtt ( fő). A napközis gyermekek száma a központi kistérségekben a legtöbb. A gyermekek átmeneti ellátása nem megfelelően kiépült a régióban, különösen a helyettes szülői gondozás és a gyermekek átmeneti otthonban való elhelyezése. Ez főleg a helyettes szülői hálózatnál hátrány, hiszen ennél az ellátási formánál a gyerekek családias környezetben, kisebb csoportban nevelkedhetnének addig, amíg a szülő újból vállalni nem tudja a gondozásukat. Gyermekvédelmi szakellátásoknál a gyermekotthoni és a nevelőszülői ellátást összehasonlítva az látható, hogy a régióban több gyermeket helyeznek el 14

15 gyermekotthonokban, mint nevelőszülőnél, annak ellenére, hogy ez utóbbi során a gyermek családias környezetben, nem intézményi keretekben nevelkedhetne. Családvédelem, családsegítés A családsegítő szolgálatokról megállapítható, hogy mind mennyiségi, mind minőségi szempontból ez a legkiforratlanabb alapellátási forma a régióban. Ez az a szolgáltatás, amelyet a legkevésbé képesek önállóan működtetni az önkormányzatok, illetve ahol működik az ellátás, ott is számos aspektusból problematikusnak tekinthető. Régió szerte gyakori a családsegítés önkormányzati társulási formában történő biztosítása, amely egyrészt örvendetes, hiszen legalább a lakosság számára elérhető az ellátás, másrészt viszont megkérdőjelezi a szolgáltatás színvonalát. Szintén negatívum és a súlyos humán-erőforrás problémákra utaló jelenség, hogy nagyon magas azon települések aránya, ahol a védőnő egy személyben látja el a gyerekjóléti, családsegítői és egészséggondozói feladatot is. Továbbá az egész régióban magas a fluktuáció a családsegítő szolgálatoknál. Idősellátás A régiót alkotó megyék közül Jász-Nagykun-Szolnok megyében 100 gyermekkorúra 84 idős ember jut, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 86, Hajdú-Biharban pedig 77 ez az arány. Mindhárom megyében emelkedett az egyedülálló idősek aránya. Az időskorúak ellátása mindhárom megyében a szociálpolitikai intézkedések között prioritást élvez, ennek köszönhetően - bár némely ponton problematikus működésű, de - kiépítettnek tekinthető az intézményrendszer. Régiós szinten elmondható, hogy az elmúlt években elsősorban a tartós bentlakásos és az átmeneti ellátások terén történt fejlődés, míg az alap- és nappali ellátások terén stagnálás következett be. Jellemző továbbá, hogy az idős ellátórendszerben mérséklődött az állami szféra dominanciája, egyre markánsabb a civil, a magán- és az egyházi szféra szerepvállalása. Az alapellátások terén általános probléma, hogy a házi segítségnyújtásban és étkeztetésben alkalmazott szakdolgozók száma nem elegendő, valamint nagy a foglalkoztatottak között a fluktuáció. Bár a tartós bentlakást biztosító intézményrendszer mindhárom megyében többnyire kiépült, de működésük súlyos hiányosságokkal, problémákkal terhelt. A legtipikusabb problémák: nem megoldott az akadálymentesítés, elhelyezési problémák, demens részlegek hiánya, helyiségek, berendezések állapota, száma nem megfelelő, szakemberhiány. Fogyatékossággal élő személyek támogatása A régióban a fogyatékossággal élő személyek ellátásában az átmeneti elhelyezésben mutatkoznak a legsúlyosabb hiányok. Egyedül Hajdú-Bihar megyében Debrecenben működik gondozóház mely vélhetőleg nem tudja kielégíteni a felmerülő igényeket -, a másik két megyében pedig teljesen hiányzik ez az ellátási forma. A bentlakásos intézményi ellátás a legkiépültebb az ellátási formák közül. Ezért a legfőbb cél a már meglévő bentlakásos intézmények modernizációja a tárgyi feltételek javítása, az akadálymentesítés, férőhelybővítés és a korszerű módszerek alkalmazása. A lakóotthoni ellátás a régióban fejlesztésre szorul. Bár mindhárom megyében működik ez az ellátási forma, elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében épült ki: Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4, Hajdú-Bihar megyében 2, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 10 lakóotthon várja a fogyatékos személyeket. Szenvedélybetegek segítése Az egész régióra jellemző, hogy az egyik legellátatlanabb csoportot a szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek alkotják. A nappali és az átmeneti ellátás szinte teljesen hiányzik az Észak-Alföld területén. Egyedül Nyíregyházán működik szenvedélybetegek átmeneti otthona 40 férőhelyen. Tartós, bentlakásos elhelyezés a legkiépültebb a régió mindhárom 15

16 megyéjében. A rehabilitáció terén szintén súlyos hiányosságok tapasztalhatók. Lakóotthoni elhelyezés szintén fejlesztésre szorul. Munkaerőpiacról kiszorulók Szociális földprogram E támogatási rendszer a régió mindhárom megyéjében jelen van: az országban az elsők között, modellkísérletként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indították el, egy évvel később Jász-Nagykun-Szolnok, majd 1995-ben Hajdú-Bihar megyében. Az Észak-alföldi régió három megyéjében 1997 és között összesen 104 településen működött a szociális földprogram. Előfordulási gyakoriságuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb, itt található a támogatott települések 70 százaléka. Az ágazati minisztérium között e Ft-ot fordított a szociális földprogramok támogatására a régióban. Ez az országos támogatás 32,8 százaléka. Szociális közmunkaprogram A 2001-ben indított szociális közmunkaprogramban a régióban összesen 193 fő bevonására került sor, mely az országban a programban alkalmazottak 17,8 százaléka. A kedvezményezettek házi gondozói, ápolói feladatokat láttak el szociális intézményeknél. A program befejezésekor 163 fő állt alkalmazásban a megvalósító szervezeteknél. Hajléktalan személyek ellátása Mindhárom megyében az Észak-alföldi régióban ez a legkialakulatlanabb ellátás-típus. A hajléktalanok ellátása a régióban főként a nappali melegedőkre, az éjjeli menedékhelyekre és az átmeneti szállásokra korlátozódott. Az intézményrendszerből hiányoznak az ápológondozó intézményi férőhelyek és a rehabilitációt biztosító intézmények. Utcai munkát végző szociális munkások nagyon alacsony számban működnek ezen a területen, egy-két megyeszékhelyen biztosított a terepen történő segítségnyújtás a hajléktalanok számára, de ezt elsősorban karitatív szervezetek működtetik. Amint erre már érintőlegesen történt utalás, a kistelepüléseken egyáltalán nem épült ki hajléktalanságot kezelő intézményrendszer. 8. Innováció a szociális szférában Módszertani intézmények A helyzetelemzés készítésekor a régióban tíz módszertani intézmény működött: 1 országos módszertan (földprogramok és falugondnoki ellátás), 1 regionális családsegítő, 1 regionális módszertani bölcsőde, 3 megyei módszertani intézmény, 3 gyermekjóléti módszertani intézmény, 1 regionális adósságkezelés módszertani intézmény pályázati támogatással, továbbá 3 intézmény vesz részt a 2003-ban indult Módszertani terepintézmények c. projektben, illetve 4 településen működik Szociális Igazgatási Mintahely. Szociális felsőoktatás, szakemberképzés, K+F Az Észak-alföldi régióban szociális szakemberképzés Debrecenben, Nyíregyházán, Jászberényben és Hajdúböszörményben folyik. A szociális képzésekben a régiók között Közép-Magyarország mellett az élen áll a régió: jelenleg két intézményben képeznek általános szociális munkásokat, egy intézményben szociálpolitikusokat és háromban szociálpedagógusokat. A 2002-es létszámadatok azt mutatják, hogy az ország összes felsőfokú szociális képzésére beiratkozott hallgatók mintegy 31 százaléka tanult a régióban, a végzettek száma szintén a régióban a legtöbb (732 fő), mely az országban a szociális felsőoktatásban diplomát szerzők 39,2 százaléka. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő középfokú szociális képzések számát tekintve Közép-Magyarország után a régióban indult a legtöbb ilyen típusú képzés (54 db). A legtöbben szociális gondozó és ápoló képzésben vettek részt (877 fő), 16

17 emellett a mentálhigiénés asszisztens (124 fő) és szociális asszisztens (91 fő) képzésekre iratkoztak be nagyobb számban. A régión belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tanultak a legtöbben (506 fő) ilyen típusú képzésekben. Az Észak-Alföld a régiók között a kutatásfejlesztés területén az elsők között áll ben csak Közép-Magyarországon és a Dél- Alföldön működött több kutató-fejlesztő hely, mint ebben a régióban. Az országban lévő kutató-fejlesztő intézmények 10,5 százalékát tartották nyilván a térségben. A régión belül a kutatási-fejlesztési tevékenység erőteljesen Hajdú-Bihar megyében koncentrálódik. A régióban működő 256 kutató- és fejlesztő hely 66,7 százaléka (171 db) található Hajdú-Bihar megyében. A legkevesebb intézmény Jász-Nagykun-Szolnok megyében található (26 db). Civil szervezetek, piaci cégek a régió szociális ellátórendszerében A legtöbb szociális célú civil szervezet Jász-Nagykun-Szolnok megyében található , míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 94 és Hajdú-Bihar megyében 63 ilyen szervezet működik. Ezek közül a legjellemzőbb mindhárom megyében az alapítványi és egyesületi forma, míg a közalapítványok és közhasznú társaságok száma kevesebb. A civil szervezetek szerepvállalása sokrétű. Részt vesznek a szociális szolgáltatások nyújtásában, az önkormányzatoktól vállalnak át feladatokat ellátási szerződések keretében. A szervezetek közötti kapcsolatokról mindhárom megyében elmondható, hogy széleskörű partnerség még nem alakult ki közöttük, általában egy-egy konkrét projekt, pályázat megvalósításában működnek együtt. Megyénként kialakult egy viszonylag alacsony számú szervezetet magában foglaló szervezeti kör, akik könnyen mozgósíthatók, részt vesznek a különböző fórumokon, rendezvényeken, aktív-sikeres pályázók, és párhuzamosan több projektet is működtetnek. Problémaorientált ellátások, innovatív intézmények A régióban a módszertani intézmények jelentős innovációs potenciállal rendelkeznek, 26 innovatív programot valósítottak/valósítanak meg; a legtöbbet (tizenegyet) Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, a legkevesebbet (hetet) Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A jelentősebb szociális célú civil szervezetek komplex programjai sokoldalú innovációt valósítanak meg, továbbá a régió felsőoktatási intézményeiben folyó kutató/fejlesztő munkának is fontos szerepe van az ellátások megújításában, komplex fejlesztésében. A régióban kiterjedt az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által támogatott szociális válságkezelő programok néhány projektje tovább erősítette az innováció terjedését. 2. Földrajzi elhelyezkedés 17

18 Apüspökladányi kistérség Magyarország Észak-alföldi régiójában helyezkedik el, 13 településből áll. A kistérség az Alföld tiszántúli területén, annak földrajzi közepén helyezkedik el. A terület közigazgatásilag Hajdú-Bihar megyéhez tartozik, annak DNy-i részét foglalja el. A kistérség a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség közé tartozik. A püspökladányi kistérségben körzetközpontként funkcionáló Püspökladány mikroregionális szerepköre révén meghatározó tényező a térség településeinek ellátásában. Püspökladány földrajzi fekvése - vonzáskörzetéhez képest - igencsak excentrikus, s ez rontja a városi A KISTÉRSÉG 13 TELEPÜLÉSE KÖZIGAZGATÁSI BESOROLÁS SZERINT: Város: Püspökladány, Nádudvar, Kaba Nagyközség: Földes, Nagyrábé, Sárrétudvari Község: Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Sáp, Szerep, Tetétlen szolgáltatások elérésének lehetőségét a vonzáskörzet keleti részén. A város 4 tájegység, a Nagykunság, a Hajdúság, a Hortobágy és a Sárrét találkozásánál fekszik, s a központi funkciói jól fejlettek, oktatási, kulturális, egészségügyi, közigazgatási, stb intézményei a térség valamennyi településére erőteljes vonzó hatást gyakorolnak. A Püspökladányi kistérség tájföldrajzi felosztása A terület mérsékelten kontinentális síkság. Domborzat típus szerint a tökéletes síkságok közé tartozik. Tengerszint feletti magasság m. A relatív magasságkülönbség 0-1 és 1-3 m / km2. 18

19 Energiahordozó ásványi nyersanyagok - kőolaj, földgáz - előfordulása kevesebb, mint 5 millió egyenérték tonna. Éghajlata mérsékelten meleg és száraz. Közel 2000 az évi napsütéses órák száma, ebből 800 óránál több a nyári félévben. Az évi középhőmérséklet 10,2 0C, a csapadék évi összege 540 mm körüli (nyári félévben 319 mm, télen 221 mm). Legnagyobb valószínűséggel az északkeleti, északi és déli szelek fújnak. A Dél-Hajdúság tájegység vízfolyásai: Keleti-főcsatorna, Kösely, Hamvas főcsatorna és a Sárréti-csatorna. A folyóvizeken árhullámok csak tavasszal és ritka nagy csapadékok idején szoktak jelentkezni, míg az év többi részében alig van víz a medrekben. A talajvíz 2-4 m mélységben található. Mennyisége nem számottevő, kémiai jellege szerint kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Jóval jelentősebb a rétegvízkészlet. Az átlagosan 700 m mélységű artézi kutak nátrium-hidrogénkarbonátos és kloridos gyógyvize fontos természeti adottság. Biharnagybajomnak 49 C, Nagyrábénak 46 C, Sárrétudvarinak 47 C melegvizű kútja van. Valamennyi településnek közüzemi vízellátása van, de csatornázás sehol sincs. Növényzetében szintén nagy változatosság figyelhető meg a lösz- és hajdani mocsártársulások mellett sziki növénytársulások is gazdagítják a táj képét. A Püspökladánytól észak- nyugatra található Meggyes- puszta, a Hortobágyi Nemzati Park legdélibb kapuját jelentő Ágotapusztába olvad be. A városhoz tartozó Ágota-puszta a Hortobágyi Nemzeti Park része, jellegzetes sziki növényzet jelenik meg rajta. A Hortobágy- Berettyón átívelő Ágotai híd védett műemlék. Püspökladány város határában található a püspökladányi arborétum, melyet az 1924-ben kezdett szikfásítási kutatások keretében létesítettek kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, az erdők fafaj-választékának bővítése céljából. A Sárréti kistérség területe az Alföld, s ennek következtében Magyarország egyik leggyengébben beerdősült területe. A ha-ból az erdő területe alig haladja meg az 1800 ha-t, ami azt jelenti, hogy nem éri el az összterület 2%-át sem. Püspökladány igazgatási területén 730 ha erdőterület található, mely a földterületek mindössze 4,1 -át foglalja el. A város legjobb minőségű szántóterületei az igazgatási terület északkelti részén találhatók. 3. Demográfiai viszonyok 19

20 Magyarországon a népesség csökkenése az 1980-as években kezdődött, és a helyzet az es években vált súlyossá. 30 évvel ezelőtt az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma meghaladta a reprodukcióhoz szükséges 2,1-es átlagot; mára ez az arány az 1,32-es szintre esett vissza. A háttérben részben a házasságkötések számának csökkenése, az első gyermek vállalásának későbbre tolódása, valamint a családi kapcsolatok átalakulása áll. A népesség csökkenése az alacsony termékenység mellett a kimagaslóan rossz mortalitás, különösen az aktív korú népesség (a 65 év alattiak) halandóságának a következménye. A fogyást kismértékben fékezi a környező országokból történő bevándorlás. A KISTÉRSÉG DEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI: Városokban él a lakosság 61 %-a A népsűrűség alig fele az országos átlagnak Népességcsökkenés Nő az idősebb népesség aránya Átalakuló családszerkezet Nő az idősebb népesség Az országos demográfiai viszonyok sajátosságai tükröződnek a Püspökladányi kistérségben is. A 3 várost és 10 községet felölelő kistérség lakónépességének mintegy harmada él Püspökladányban. A városokban Püspökladányban, Kabán és Nádudvaron él a lakosság 61 %-a, tehát a kistérség lakosságának csak kisebbik fele faluban élő lakos. A kistérség területe 955 km 2, népessége fő ( ). A népsűrűség 54 fő/km 2 ez alig fele Magyarország átlagos 108 fő/km 2 -es népsűrűségének. Jelentősen elmarad a Budapest nélküli vidéki népsűrűség 91 fő/km 2 -es értékétől, az Észak-alföld 86, s a Hajdú-Bihar megye 88 fő/km 2 -es átlagos népsűrűségi értékétől is. Tehát a Püspökladányi kistérség az Alföldön, sőt a megyében is a ritkábban benépesült területek közé tartozik. A Kistérség 13 települése településszerkezet tekintetében magában hordozza az alföldi jellegzetességeket. Alapjában véve a kistérségen belül a településhálózat ritka szövetű, tehát a területhez képest a 13 település alacsony településsűrűségű hálózatot eredményez. Különösen jellemző a nagyhatárú, nagy népességszámú települések jelenléte a kistérség északi részén. Az itt elhelyezkedő Nádudvar, Kaba, Földes, Püspökladány jellegzetes alföldi mezővárosoknak tekinthetők. A Nagy-Sárrét vidékén azonban tipikus alföldi mocsári falvak települnek és az előzőekhez képest némileg sűrűbb településhálózat kialakulását eredményezték. A Nagy- Sárrét lecsapolása után váltak nagyobb határú településsé Nagyrábé és Biharnagybajom. A több évtizede tartó elvándorlás, s a csökkenő természetes szaporodás eredményeként a települések többségében jelentős elöregedési tendencia figyelhető meg. Gyorsan csökken a gyermekkorúak aránya az össznépességből. Csak a stabil konstruktúrájú Kabán, Püspökladányban, Nádudvaron, Sápon és Nagyrábén haladja meg nagyobb mértékben a 22 %-ot. A legtöbb településen 20 % körül alakul a 15 év alattiak aránya, csak Bihartordán és Bihardancsházán élnek kisebb arányban gyermekkorúak. A 60 év felettiek aránya több településen meghaladja a 20 %-ot. Az alapvető demográfiai mutatószámok eredményeként az öregedési index egy elöregedett összetételű településcsoportról árulkodik. Egy egész fölötti az öregedési index, azaz több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség. Ide tartozik: Báránd, Bihartorda, Sárrétudvari, és Bihardancsháza. Egészségesebb korstruktúráról árulkodik Nádudvar, Kaba és Püspökladány, ahol az öregedési index 0,7 körül alakul. Összességében az idős korúak arányának gyors növekedése, valamint a szociálisan rászorult rétegek nagy aránya kiemelt fontossággal követeli meg a kistérségben a szociális gondoskodás színvonalának emelését. Az aktív korúak aránya a települések döntő többségében még ma is meghaladja a 60 %-ot, tehát a népesség demográfiai szerkezete még nem torzult el jóvátehetetlenül. 1 Forrás: KSH Hajdú-Bihar Megye Statisztikai Évkönyve

21 1. ábra: A Püspökladányi kistérség népességszámának alakulása között Népesség-szám Demográfiai mutatók főbb sajátosságai: 1. folyamatosan csökken a lakosságszám, változás 2001-hez viszonyítva: 2,1 % 2. fokozatosan növekszik az időskorúak aránya, a 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből, 19,3 % 3. A nyugdíjban részesülők esetében magasabb a nők aránya, nők száma fő, a férfiaké fő. 4. a hagyományos családszerkezet átalakulóban, 5. magas az egyedül élő, magányos időskorúak száma. A korábban járási székhelyű Püspökladányt kivéve minden település mezőgazdasági jellegű. Ebből adódik, hogy az egyes települések népességszám-maximumukat már több évtizeddel korábban elérték: például Bihartordán 1900-ban, Bárándon és Bihardancsházán 1920-ban éltek legtöbben. A települések döntő többségében - így Nádudvaron is ben írták össze a legmagasabb népességet. Mindössze Szerep és Püspökladány az a település, ahol a népességszám-maximum 1960-ban volt jellemző. Az évtizedek óta tartó népességszám csökkenés azt eredményezte, hogy például Nagyrábén, Bihardancsházán ma majdcsak feleannyian élnek, mint ötven évvel ezelőtt, de Biharnagybajomban, Sárrétudvariban és Bihartordán is csaknem megfeleződött a népességszám. Több mint ezerfős a csökkenés Nádudvaron, a legmagasabb népességszámhoz viszonyítva. Kaba és Püspökladány népességszáma stabil, ezeken a településeken a népesség száma az elmúlt években mindvégig azonos szinten maradt. A 90-es években a népességarányok jelentősen megváltoztak. A korábbi évtizedek egyoldalú elvándorlásával szemben jelentős visszavándorlás kezdődött el. A városi munkahelyek megszűnése miatt sokan tértek vissza falusi szülőhelyükre, a korábbi egyöntetűen negatív elvándorlási tendenciát a lakónépesség növekedése váltotta föl. Erről az és évi migrációs adatok adnak bizonyságot. 1. táblázat: A kistérség településeinek legfontosabb demográfiai adatai 2 2 Forrás: KSH, Hajdú-Bihar Megyei Statisztikai Évkönyv,

22 Település év végén a lakosság száma Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás, illetve fogyás (-) BÁRÁND BIHARDANCSHÁZA BIHARNAGYBAJOM BIHARTORDA FÖLDES KABA NAGYRÁBÉ NÁDUDVAR PÜSPÖKLADÁNY SÁP SÁRRÉTUDVARI SZEREP TETÉTLEN Összesen A Püspökladányi kistérségben a lakónépesség stagnálása, szerény mértékű migráció jellemző az utóbbi években. Növekvő a lakosságszám: Biharnagybajomban, Sárrétudvariban és Nádudvaron. Bihardancsháza lakossága fogyóban van, ingadozik a születések száma Földesen, Bihartordán és Sápon, a kistérség többi településén 2002-től megállt a lakosságszám csökkenése. Összességében az öregedési index öregedő korstruktúrájú kistérségről árulkodik. Egy egész fölötti az öregedési index (vagyis több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség) Bárándon, Bihartordán, Földesen, Nagyrábén, Tetétlenen és Bihardancsházán. A többi településen 0,9 körül alakul az öregedési index. Kedvezőbb korstruktúrát mutat Sáp (0,70), Szerep (0,82) és Biharnagybajom (0,87) öregedési indexe. A demográfiai feltételeket és igényeket figyelembe véve az óvodai és az általános iskolai nevelés-oktatás alapvető tárgyi és személyi feltételei a kistérségben adottak. Több településen 10 éven belül épültek új iskolák: Biharnagybajom, Sáp, Tetétlen, Szerep vagy bővítették a régi iskolaépületeket: Báránd, Nádudvar, Püspökladány, Sárrétudvari esetében. Befejeződött a tornaterem építése Sápon, továbbá befejeződött az iskolaépítés I. és II. üteme Bihartordán. A lakónépesség nem és korcsoport szerint Hajdú-Bihar megyében (2006.január 1.) 3 3 KSH: STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ, Hajdú-Bihar megye 2006/3 22

23 4. Lakáshelyzet Ajövedelmi, anyagi, vagyoni helyzet egyik legfontosabb indikátora a lakástulajdon. Több, rétegződéssel foglalkozó hazai vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a lakás jellege, állaga jól mutatja hazai viszonyok között, hogy az adott család hol helyezkedik el a társadalmi ranglétrán. Hajdú-Bihar megyében 2005-ben a lakásállomány nagysága lakásból állt (a megyeszékhely Debrecen, ezen belül lakással képviselteti magát). A kistérségben a 100 lakásra jutó lakosok száma 254 fő, mely arra utal, hogy lakásonként 2,5 fővel lehet számolni lakosra 37,2 épített lakás jutott a megyében, a megyeszékhelyen pedig 48,3. A kistérségben a lakások 23,3 %-a 4 vagy többszobás, mely alulmarad a megyei 33,8 %-os átlagtól. Az épített lakások alapterülete átlagosan 81,6 m2 a kistérségben. A megyeszékhelyen a lakások valamivel nagyobbak, az átlagos alapterület 93,8 m2. Háztartási vezetékes gázfogyasztó 4,1 %, közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 96,2 %, közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás: 32,1 % a kistérségben. 5. A kistérségben élő emberek és családjaik bevételeinek alakulása ajdú-bihar megyében 1000 lakosra 389 adófizető jut 4. A megyét alkotó kistérségek közül a Debreceniben a legkedvezőbb ez az adat (439). A püspökladányi kistérségben 1000 lakosra 360 adófizető jut. A személyi jövedelemadó alapját képező H4 Forrás: KSH, Hajdú-Bihar Megyei Statisztikai Évkönyv,

24 jövedelem nagysága 2005-ben a megyében egy lakosra számítva Ft volt, a Püspökladányi kistérségben pedig Ft. Rendszeres szociális segélyben részsülők száma és aránya Település év végén a lakosság száma Rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2005-ben Szociális segélyben részesülők az összlakosságszámhoz viszonyítva (%) BÁRÁND ,91 BIHARDANCSHÁZA ,92 BIHARNAGYBAJOM ,92 BIHARTORDA ,01 FÖLDES ,09 KABA ,95 NAGYRÁBÉ ,88 NÁDUDVAR ,06 PÜSPÖKLADÁNY ,42 SÁP ,79 SÁRRÉTUDVARI ,47 SZEREP ,28 TETÉTLEN ,66 Összesen ,79 A szegénység és a rossz jövedelmi viszonyok miatt igen magas a kistérségben rendszeres szociális segélyben részesülők aránya. A gyenge gazdasági aktivitás és az általános szegénység miatt igen alacsony az adóbevallók aránya, a s az átlagosan bevallott adóköteles jövedelem. A kistérségben az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó 2005-ben átlagosan Ft volt. A megyében ez az összeg az azonos időszakban Ft volt, a megyei jogú városban Ft. Az alacsony befizetett adómennyiség miatt az önkormányzatok SZJA bevételei a korábbi években is igen szerények voltak. Az SZJA 15 %-a pedig a az önkormányzatok működésében igen jelentős szerepet kapott. 6. Foglalkoztatás, munkanélküliség a kistérségben Amagyarországi munkaerőpiac sajátos jellemzője, egyben legnagyobb problémája, hogy a nemzetközi összehasonlításban alacsony foglalkoztatottság mérsékelt munkanélküliség mellett magas inaktivitással párosul. Az alacsony munkaerőpiaci részvétel kialakulásában a rendszerváltást követően az alacsony nyugdíjkorhatár és a népesség 24

25 rossz egészségi állapota mellett fontos szerepet játszott az is, hogy az állásukat vesztett vagy a munkahelyüket veszélyeztetve érző emberek viszonylag széles körben vehették igénybe a különböző jövedelempótló ellátásokat. Az 1990-es évek végétől ezt a folyamatot erősítette az is, hogy a foglalkoztatáspolitika középpontjában a munkanélküliség csökkentése és nem a foglalkoztatás bővítése állt. A munkanélküli-ellátás szigorítása az álláskeresésre nem ösztönző ellátások felé terelte az állástalanokat. A foglalkoztatás és az aktivitás növelése helyett kizárólag a munkanélküliség csökkentésére irányuló politika önmagában tehát nem bizonyult megfelelő válasznak a magyar munkaerőpiac kihívásaira. Ezért 2005 végén sor került a munkanélküli és a szociális ellátórendszer átalakítására. A korai nyugdíjba vonulás visszaszorítására tett eddigi lépések nem bizonyultak elégségesnek. A foglalkoztatás bővítését ugyanakkor támogatja az európai összehasonlításban rugalmas munkaerőpiaci szabályozás és a foglalkoztatást segítő támogatáspolitika. 2.számú táblázat: Főbb munkaerőpiaci mutatók 2005-ben Magyarország EU-10 EU-25 Foglalkoztatási ráta Férfiak 63,1 63,3 71,3 Nők 51 50,7 56,3 Összesen 56,9 56,9 63,8 Munkanélküliségi ráta * Férfiak 5,8 10,4 6,5 Nők 6,4 12,4 8,5 Összesen 6,1 11,3 7,4 Aktivitási ráta ** Férfiak 67,9 72,4 77,8 Nők 55,1 59,2 62,5 Összesen 61,3 65,8 70,2 * A 24 évesnél idősebb népesség körében. ** A éves népességre vonatkozóan. Forrás: Eurostat. A rossz egészségi állapot közvetlenül befolyásolja az emberek aktivitását pontosabban a munkaerőpiacról való távolmaradásukat. Magyarországon az emberek életüknek átlagosan 13%-át töltik betegen; minden ötödik ember tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő. Jelentősek a területi eltérések a foglalkoztatási helyzetben, különösen a helyi munkaerőpiacnak számító kistérségi szinten. Nem csupán a munkanélküliségi ráta nagysága, hanem a munkanélküliek és az inaktívak összetétele is számottevő eltéréseket mutat. A magas munkanélküliséggel sújtott térségekben a problémák halmozódása a jellemző: az átlagosnál magasabb az alacsony iskolai végzettségűek aránya, kevesebb a betöltetlen piaci munkahelyek száma. Ez a tartósan munkanélküliek, a munkaerőpiacról tartósan kiszorult inaktív népesség, és emiatt a szociális segélyre szorulók magas arányában is megmutatkozik. Jelentősek a területi eltérések a foglalkoztatási helyzetben, különösen a helyi munkaerőpiacnak számító kistérségi szinten. Nem csupán a munkanélküliségi ráta nagysága, hanem a munkanélküliek és az inaktívak összetétele is számottevő eltéréseket mutat. A magas munkanélküliséggel sújtott térségekben a problémák halmozódása a jellemző: az átlagosnál magasabb az alacsony iskolai végzettségűek aránya, kevesebb a betöltetlen piaci munkahelyek száma. Ez a tartósan munkanélküliek, a munkaerőpiacról tartósan kiszorult inaktív népesség, és emiatt a szociális segélyre szorulók magas arányában is megmutatkozik. 25

26 A munkanélküliek aránya a püspökladányi kistérségben 12,1 %, szemben a megyei átlaggal, mely 8,8 %-os. A tartós munkanélküliek kistérségbeli aránya 6,3 %-os, mely adat a megyei átlagnak megközelítőleg a másfélszerese. A munkanélküliek több mint a fele tartósan van munka nélkül. 2. ábra: A regisztrált munkanélküliek számának alakulása között a Püspökladányi kistérségben Munkanélküliség Forrás: KSH 7. Képzettségi szint, foglalkoztatottság, munkanélküliség Igen magas a kistérség egyes településein Sáp, Báránd, Biharnagybajom, Bihartorda az általános iskolát el nem végzettek aránya. (Pl. Szerepen 12,4% -országos szinten is kimagasló az írni-olvasni sem tudók aránya). A felnőtt lakosság 75%-a elvégezte az általános iskolát. Legmagasabb az arányuk: Püspökladányban, Nádudvaron és Kabán, míg legalacsonyabb Szerepen és Bihardancsházán. A 18 évesnél idősebb korosztály esetében alacsony a kistérségben a középiskolai végzettséggel rendelkezők száma. Arányuk csak Püspökladányban és Kabán haladja meg a 20%-ot, míg 15% alatti az arányuk Tetétlenen, Sápon és Bihartordán, 10%-ot nem éri el Bihardancsházán és Szerepen. Bihardancsháza 220 fő lakója között a 2001-es népszámláláskor nem élt diplomás. A diplomások aránya Püspökladányban és Kabán a legmagasabb, míg Szerepen és Sápon ez az arány a 2%-ot sem éri el. Humán erőforrás tekintetében a Sárréti kistérség kedvezőtlen helyzetben van. Középiskolát és diplomát végzettek aránya a kistérség három városában az országos átlagnak megfelelő, a sárréti falvak elmaradása azonban igen nagy. Alapfokú nevelési-oktatási intézményekkel való ellátottság is teljesnek tekinthető a térség településein. Óvoda minden településen található. Bihardancsháza kivételével minden településen működik általános iskola is. A statisztikai kistérségben a regisztrált munkanélküliek több mint fele szakképzetlen segédmunkás, akik mintegy 60%-a a mezőgazdaságból került ki. A sárréti kistérség kisebb falvaiban a legjelentősebb foglalkoztatók jelenleg az önkormányzatok, a közhasznú munkalehetőségek biztosításával. A regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben 1998-ig csökkent, utána 2002-ig emelkedett ben a regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben éppen meghaladta a 26

27 3200 főt (aránya a 9,6%-ot), ugyanakkor 2002-re a számuk már elérte a 4000 főt, arányuk 12,7%-ra nőtt. Folyamatosan nőtt a térségben a regisztrált munkanélküliek aránya, ugyanakkor a két nagyobb városban és Bihartordán arányuk 10% körüli maradt. Földes, Nagyrábé és Tetétlen településeken kistérségi átlaggal megegyező a munkanélküli ráta 12,4%. Különösen magas, 20% feletti a munkanélküliek aránya Szerepen, Sárrétudvariban és Bihardancsházán. A tartós munkanélküliek aránya számottevően csak Püspökladányban, Tetétlenen, Biharnagybajomban és Földesen csökkent 1994 óta. Ez a csökkenés 3% körüli, sőt Tetétlenen 6,5%. A többi településen lényegében stagnált, illetve mérsékelten emelkedett a között. Bihardancsházán, Kabán és Szerepen nagymértékben nőtt a tartós munkanélküliek aránya a éves lakosságon belül. A kistérségben a munkanélküliség aránya magas, több településen meghaladja az országos átlag 1,5-szeresét. A regisztrálatlan munkanélkülieket és az idénymunkásokat is figyelembe véve ez a szám a Püspökladányi kistérségben állandó jelleggel a 8-9 ezer fő körül alakult az elmúlt év során. A Püspökladányi kistérség gazdaságilag aktív korú (18-59 éves) népessége - az elöregedési tendenciát követve - folyamatosan csökken. A kistérségben fő körülire tehető aktív korú népesség a lakónépesség kb %-át jelenti, tehát a gyermekkorúak és a nyugdíjasok arányához képest arányuk lényegében még kedvező. A 90-es években a falvakba történő visszatelepüléssel megállt az aktív korúak számának és arányának 1960-óta tartó csökkenése. A korábban elköltöző, vagy ingázó munkanélküliek többsége visszaköltözve itt sem talált megfelelő munkahelyet - munkanélküli maradt, vagy kényszervállalkozó lett. A hazatelepültek és a helyi termelőszövetkezetek megszűnésével utcára került emberek döntő többsége a lakóhelyén próbál megélni. Ezt bizonyítja a lakóhelyén foglalkoztatottak nagy száma, illetve magas 87,1%-os aránya. A kistérségben 13 ezer főt foglalkoztatnak lakóhelyén, legmagasabb az arányuk a viszonylag jó gazdasági helyzetben lévő településeken: Kabán, Püspökladányban és Nádudvaron. A többi sárréti településen a 80%-os helyben foglalkoztatottság a jellemző. Báránd foglalkoztatottjai közül csak 66%, Bihartordán a munkaképes korosztály 59%, Tetétlenen 80%, Sápon 64%, Nagyrábén 75% és Bihardancsházán 54% talált lakóhelyén munkát. A statisztikai kistérségben a regisztrált munkanélküliek több mint fele szakképzetlen segédmunkás, akik mintegy 60%-a a mezőgazdaságból került ki. A sárréti kistérség kisebb falvaiban a legjelentősebb foglalkoztatók jelenleg az önkormányzatok, a közhasznú munkalehetőségek biztosításával. Hajdú-Bihar megye munkanélküliségi jellemzői 5 5 KSH: Elmaradott, illetve jelentős munkanélküliséggel sújtott települések Hajdú-Bihar megyében (2007) 27

28 8. Térségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés infrastrukturális feltételei 28