Neurobiológia 3: Érzékelés és Plaszticitás. Vizsga. összeállította: Esztergár-Kiss Domokos

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Neurobiológia 3: Érzékelés és Plaszticitás. Vizsga. összeállította: Esztergár-Kiss Domokos"

Átírás

1 Neurobiológia 3: Érzékelés és Plaszticitás 2007 Vizsga összeállította: Esztergár-Kiss Domokos

2 PLASZTICITÁS: változásra való képesség- tanulás- emlékezés; ehhez aszimmetria kell fejlődés; idegrendszer plaszticitása: o zárt: mindent tud, de nem tanul hozzá, hisz előre meghatározott ideghálózat (pl: béka, rovar); o nyitott: fejlődő agy, genetikai programmal rendelkezik;; - kisagy: Purkinje (50 um), postnatális- felnőtt: fix 1,4 millió sejt (elpusztul, amelyik nem tud megfelelő kapcsolatokat kiépíteni), sejtek nyúlványai is változnak (CF= climbing fiber dendritfára felkúszik, szagittális); Purkinje dendritfáján tüske (ennyi axont fogad); fejlődéskor: postszin recfelszínen sokkal több tövis (serkentő=glu transzmittereket vár; ach: serkentő és gátló is, csak 10% serkentésnek; ha károsodik: Alzheimer)- trofikus faktor (sejtek működésére, életben maradására) funkcionális verifikáció (=azonosítás, melyik tüske fontos);; axon elhalás- szinapszis zsugorodik- újra működőképes; őssejt: vérképző, glia, izom, ideg; agykamra felületén, funkciója: hippocampusban szemcsesejtek utánpótlása, szaglólebenybe(=olfactorius bulbus) beépül; ha károsodik: Korzakov-kór (5 perces memória);; SZOMATOSZENZOROS RENDSZER: ((Harlough(?): súlyos deprimáció, kismajmot leválaszt anyjáról- szőranyával jobb kicsit)); közvetlen testet érő ingerek; ingerek- magunkról alkotott kép kialakítása; funkciói: tapintás, sajátérzés (térbeli helyzet monitorozása), fájdalom, hőm, zsigeri szabályozás; - tapintás: közvetlenül testet éri, legjobban ismerjük; érzékszerv: bőr maga(szőr v. nincs szőr, pl tenyér,talp) és r.specializált rec; bőrfelület érzékenysége: 2 pont diszkrimináció- tapintás felbontását jellemzi (pici táv: ajkak, kéz) ((rágcsáló bajuszszőrei- sötétben tájékozódás, alakfelismerés, érdesség, távolság));; fajtái: Meissner: o RA, felszíni, közvetlenül hámréteg alatt, betüremkedésekben, kötőszövetes burkolat kollagén rostokkal, szabályos; o könnyed rezgetés, csapkodás;; Merkel: o SA I, felszíni, hámréteg alatt, epidermis-dermis határán, csapok végén a hámban, sejt és nyúlványok, szabályos- bőr barázdái mentén; o 0,1-0,25 um átmérő, 1um hossz; nyomás; o lf funkció: mechanoingerek felvétele; - 2 -

3 o receptorpotenciál: potvált, ami szenzoros rec szin kapcsolatában végződik stimulust követően; o ingerület-átvitel: bőr deformációja húzza nyúlványokat- felszabadítja ingerületátvivő anyagot- ingerli idegvégződést (az is tartalmaz rec-okat, amik nyomásra érzékenyek); o mechanorec: ioncsatorna- citoszkeletonhoz hozzákötve- deformálódással nyit v sejtmembrán deformációja nyit; o modelljei: kontinuum mechanikus modell (lokális membránhúzódás), 3D finite element modell (nonlineáris elasztikus viselkedés- initialtransition- final region (highest elasticity)), magmágneses rezonancia (MRE);; Paccini: PC, mély rec, nagy, burokban; rezgés, vibráció;; Ruffini: SA II, mély rec, proprioceptív; nyújtás, meleg;; szabad idegvégződések: fájdalomérzékelés (erős stimulus, ami közel szövetroncsolással jár);; - KIR: nagy felszálló pályák: topografikusan szervezett (kül funkciók feldolgozása elkülönülten zajlanak), dorsalis szarv- ganglion (primér afferens sejttestjei)- gv-be lépnek be (szegmensei önálló egységek, melyek egymással interakcióbandermatómák)- kereszteződik- ellenoldali agykéreg (1,2,3 area; barrel: 4.rétegben, thból afferens; leképeződés ter-e arányos bőrben lévő rec számával; 3b,1- primer szomatoszenzoros kéreg, 3a,2- bőr alatti, mélyebb rec-ból bemenet; (Montcastel(?)- kolumnáris szerveződés, Wiesel kapott Nodel díjat); lemniscus medialis: gv-ben kereszteződik, retikuláris aktivációs rendszerbe(ha sérül: kóma), kevésbé topografikus, fáj,hőm; tractus spinothalamicus (anterolaterális): nyúltvelőben kereszteződik, tapintás; ((tűjól lokalizálható aktiváció, passzív mozgás- nagy aktivitási ter)); fúziós illúzió: szomszédos ter- 2 tű közötti ter-en egyetlen ingert érzékelünk; optical imaging: nagyobb ter-ről elvezetni, infravörös fénnyel világítja kéregfelszíntvisszavert fény intenzitásából számolja aktivitást- oxi és deoxihemoglobin szintekre érzékeny; merging index: mennyire tolódik el aktivitásmintázat (ha egymás melletti, akkor középen nagy); szingularitás: átlapoló aktiváció- minden rec aktivációjára válasz- plaszticitás; receptív mező (RF): o amit világból neuron érzékel; o inger típusától is változik (orientáció, irányszelektivitás); o időben is változik felépítése (defraktor periódus- amíg nem tud válaszolni; ráadásul egymást befolyásolják- késleltetett gátló mező iránytól függően- Meissnernél nagyobb; minél sűrűbb stimuláció, annál erősebb válasz); o 3b- kisebb rec mező alig átfedés, 1- nagyobb rec mező, nagyobb átfedés; - 3 -

4 o széli gátlás: kérgi eredetű, de már primér afferensek (th bemenetén) is 3 komponensű rec mező modell: fix komponensek: orientációszelektivitás (rec mező gátlás-serkentés arányának intenzitásától függ), térbeli filter (fix serkentő ill gátló részek, pl: minták), változó komponens: széli gátlás: stimulus gradiens szelektivitás, irányszelektivitás- azaz helyzete a stimulus mozgásával megegyező; o textúradiszkrimináció: anyagszerűség megállapítása (textúra, hőm, keménység), de fglen sebességtől (vannak neuronok, amik seb-re érzékenyek, vannak, amik mindkettőre); o vibrotaktilis diszkrimináció: kül fr- magasabb fr-e?- Merkel lassan, Meissner gyorsan adaptálódik; o populációs válasz: sok neuront vizsgálva jó jel-zaj arány;;; PSZICHOFIZIOLÓGIA: 2 pont diszkrimináció: 2mm, 2 pont (Braille írás): 2,8mm, pont-barázda: 0,17mm, rács: 0,5mm; küszöb testfelülettől függ (ajak<nyelv<ujj); vibráció: optacon (= taktilis stimulátor), kül fr-hoz kül érzések;; 4 szomatoszenzoros csatorna: o felszíni (kis rec) mély (nagy rec mező), gyorsan (csak be- és kikapcsoláskor ad jelet) lassan (folyamatosan) adaptálódó; o m/s vezetés (kéz scannelése: mm/s); rec mező organizációja: o SAI: rec mező mérete: 1mm 2, afferens denzitás(1-1 primér aff hány rec-al kapcsolatban): 100cm -2, divergenica: 4-16, konvergencia(1 rec-ba hány érző sejt afferense fut be): 1:1, adekvát stimilus: pont, sarok, kanyar, funkció: forma, textúra; o RA: 0,82mm 2, denz: 150cm -2, div: 4-16, konv: 2-7, stim: csúszás, erő, funk: fogás kontroll(pl: írás); o PC: diffúz, denz: 350/ujj, div: 1:1, konv: 1:1, stim: magas fr vibráció, funk: távolság; o SAII: diffúz, denz: alacsony, div: 1:1, konv: 1:1, stim: bőrhúzás, funk: nyúlás, alak; forma percepció: SAI; nem neurális (szin mechaniznmus), hanem bőr ingerületvezető képessége miatt szomszédos rec gátlódnak); érdesség: ha 3-4 mm ponttávolság, akkor nagyon durva felszín; ha nagyobb: mintázatot keresünk, ha kisebb: finom felület; SAI percepciója: o válasz fglen erő nagyságától; o rec mező nem nő bemélyedés nagysága miatt; o nem függ seb-től 80 mm/s fölött; o 10x érzékenyebb dinamikus, mint statikus stimulusra; o válasz ismételt nyomásra invariáns; RA rendszer: nagyobb érzékenység, de rosszabb térbeli felbontás, korlátozott dinamikatartomány; - 4 -

5 vibrotaktilis percepció: o Meissner: 50 Hz- érzékeny, alacsony fr stimulust (150Hz alatt) jól szűri ki; o Paccini: 300 Hz- ln érzékenység, periodikus tüzelés, tüzelési rátát stimulus frnak függvényében változtatják, r szenzitív rec, r.erős szűrő (nagy fr-t engedi át), 10nm-es bőrelmozdulásra képes reagálni; adaptáció: o állandó erősségű, ismétlődő v folytonos inger- csillapodik; o fr nincs szerepe, térbeli mintázat számít; o ha amplitúdót változtatjuk: SA: nincs válasz, RA: ha nő- leesik válasz; o küszöbcsökkenés vertikális < horiz. rácsra; abszolút küszöb: egyáltalán válasz; o fázikus válasz: minden stimulusra; ha hosszabban stimulus- megnő küszöb; o nagy fr: RA dominanciája nő SA-val szemben; eszközhasználat: o parietális kéregben neuron rec mezője kiterjed eszközre- magunkénak tekintjük; o ha adaptálódik, akkor leesik görbe (csökkenő pontossággal ítélik meg obj nagyságát); haptic: mozgás általi exploráció (körülrajzol); o Meissner: megragadás pillanatában, Merkel: lassan adaptálódik- folyamatosan tüzel, Paccini: megmozdul obj;; - motoros rendszer: rendkívül szoros kapcsolatban szomatoszenzorossal; feedback, feedforward; 600 izom, rengeteg rost (Szentgyörgyi);; végső közös pálya: gv-ben motoros neuronok (általuk keltett impulzus izom összehúzódását eredményezi, elülső szarvban kilépve szin kapcs izmokkal), száma kevesebb, mint primér mot kéregben neuronok száma- nagy konvergencia; izomzat fajtái: extensor(távolít), flexor(közelít)- antagonista izmok;; motoros egység: 1 motoneuron által beidegzett izomrostok (1- lassú, 2agyors,ellenálló, 2b- gyors,kifárad típusú; fesz gátolt Ca, Ach); központi mintázatgenerálás (CPG): ritmikus motoros output- 2 oldali izomcsoportok felváltva válaszolnak; 10Hz-es fiziológiás reszketés (tremor); reflex: alacsony szintű mozgás, gv-i kontroll, pl: Patella;; receptor: o ínrec: kollagén rostok között axonvégződések- megnyúlásra, o izomorsó: tónus beállítása- visszacsatoló feszülést mérő afferens állítja beefferens csatol vissza;; motoros kéreg: piramis pálya, corticospinális projekció, szomatotropikus leképeződés, de némi átfedés izmok és kérgi reprezentáció között; konvergencia, divergencia M1- ben (1 izom nagy ter által kontrollált, ill ter-ek átfednek); koordinált mozgás: memória, motoros tervek- többszörös visszacsat után módosítani mozgást zavarás esetén is;; törzsdúcrendszer: kéreg alatt előagyban; disgátolja az akart, ill gátolja az akaratlan mozgásokat, térbeli és időleges fókuszálás, mozgás darabolása; ha nincs dopamin: Parkinson kór, tremor(3-6hz); kisagy: időzítés, amplitúdó, minták, Szentágothai;;; - 5 -

6 LÁTÁS: - szerveződés: organizációs elvek: o topografikus: környezet spec elrendeződésben képeződik le, o szakosodott ter-ek, de elosztott feldolgozás: nem szelektíven csak 2 bizonyos helyen, o hierarchikus;; pálya: o szemből axonok- optikai ideg (1,2 millió ganglion/ideg), o optic chiasm (parciális átkereszteződés- csak nazális), o 2 optikai traktus (ell-es hemiszférium dolgozza fel: ipszilaterális temporális és kontralaterális nazális ter-ről), o vetülés szubkortikális régiókba: thalamus (LGN: elkülönülve 3-3 réteg), átkapcsol superior colliculusba is (vizuomotoros funkció- látott képpel kapcsolatos mozgás megszervezése), hypothalamus (nappali-éjszakai fázis), pretectum (motoros funkciók); o 1.leges látókéreg: 30 látókérgi ter; hátsó részén agynak, info beérkezik, topografikus leképezés már kicsit keverve; 4.réteg és 3.réteg egyszerű sejtjei (input csak egy szemből- monokuláris), más rétegekben (mindkét szemből input- binokuláris, azaz itt először konvergálnak inputok), oszlopok nagysága: 0,5mm;; pályák fajtái: o Magno: 4b,c. réteg, nagy sejtek, nagy dendritfa, színre nem érzékeny, rossz térbeli felbontás, nagy rec mező, de gyorsan, tranziensen tüzel, érzékenyebb alacsony kontrasztnál (homályos), periféria; mozgás; o Parvo: 2,3,4c. réteg, kissejtek, színérzékeny, magas felbontás, lassú, érzékenyebb nagy kontrasztnál, fovea; felismerés; o Koniocelluláris: 2,3. réteg; látott infó tul-i: kontraszt, térbeli fr (felbontás); rec mező: ter, amire sejt térben szelektív, orientációszelektív, fázisra szelektív (fontos sötét-világos sávok elrendeződése rec mezőn belül); V1(=primary visual cortex): o szimpla: 3.réteg, monokuláris, Gabor mintázat-szerű rec mezővel, o komplex: 2,3,5,6.réteg, binokuláris, nagyobb rec mező, de nincs pontos lokalizáció, szelektivitások elvesztése; térbeli felbontás (vonalazottság), orientáció szelektivitás; On (válasz, ha középen világos), Off (válasz, ha középen fekete)- Hubel-Wiesel-féle modell: mechanisztikus- topografikus leképezés- sávszerű rec mező; sejtek eloszlása látókérgen belül: tömörülés- hasonló tul-ra érzékeny sejtek csoportosulnak (ok: kapacitáshatékonyság)- szigetes elrendeződés- kolumnák; Szentágothai; hasonló orientáció, előnyben részesített orientáció rotál oszlopról oszlopra, 1mm: 180 fok; 2x2x2- hyperkolumna; agykéreg fele vizuális feldolgozással foglalkozik- domináns input- vizuális emlős; V1: hierarchia legalsóbb szintje; - 6 -

7 vizuális ter: o funkció: sejtek, amik hasonlóképpen válaszolnak (hasonló mintázat) kül stimulációkra; lézió: bizonyos típusú stimulust vált ki- stimuláció biz választ vált ki; o architektúra=anatómia: Brodmann, 52 area, 1909-ben; o összeköttetés: elkülöníteni annak alapján, hogy mivel van összekötve- kül összeköttetés-mintázatok; o topográfia; o evolúciós kapcsolat;; vizsgálat: o neuropszichológiai lézió: külső beavatkozás, agyvérzés, invazív(=megzavarja feldolgozást); o TMS (=Transcranial Magnetic Stimulation): átmeneti zavart okoz fókuszált mágnessel, reverzibilis, invazív; o EEG (=ElectrEncephaloGraphy): el jelek elvezetése agykoponya felszínéről, bármilyen időbeli felbontás, csak regisztrálja feldolgozást, nem invazív; o MEG (=MagnetoEG): mágneses jel, nem invazív; o PET (=Positron Emission Tomography): brain imaging, izotópot viszünk be, invazív; o fmri (=functional Magnetic Resonance Imaging): brain imaging, nem invazív; retinotópia; miért ennyi vizuális ter? o ha nagyobb ter, akkor hosszabb összeköttetés; o parallel feldolgozás hatékonyabb (kül ter kül problémákon dolgozik); o hatékonyabb specializáció; o kül régió kül módon kódol: ventrális: tárgycentrikus, pl: arc; dorzális: nézőcentrikus, pl: szemmozgás, fogás; o feedback hurkok érzékeléskor kritikusak lehetnek; o evolúció és növekedés miatt létező ter-ek duplikációja, re-specializációja;; vizuális irányok: o ventrális: mi- tárgy azonosítás, felismerés percepció; tárgycentrikus reprezentáció(ahhoz képest mi hol van), tudatos; input: parvo; V1- V2- V4- inferotemporális lebeny; o dorzális: hol, hogyan- térbeli elrendeződés, sőt cselekvés irányítása akció; tér más kódolása- tárgy hozzánk képest hol helyezkedik el; automatikus; input: magno; V1- V2- V3- MT(V5)- parietális(=fali) lebeny;; léziók: o Mishkin és Ungerleider kísérletei (ventrális: tárgyakat nem tudja megkülönböztetni; dorzális: nem tudja, közelebb van-e vagy messzebb); o Goodale and Milner: DF kísérlet alany- tárgyagnózia (felismerési képtelenség; lemásolni nem megy, de emlékezetből fel tudja rajzolni; berajzolni irányt, de visuomotorikusan be tudja tenni a lyukba a levelet; ha bonyolultabb dolgot kell betenni, ahhoz már kellenek tárgyfelismerő rendszerek); RV beteg- visuomotoros sérülés- tárgyataxia (tárgy megfogása nem megy, de jól felismeri, leírja tárgyakat); o achinetopszia: MT sérült, nem lát mozgást, csak pillanatfelvételt;; - 7 -

8 - szubmodalitások: luminancia, szín, mozgás, mélységérzet, formadetekció, textúra, méret; hierarchia: o alacsony szintű: V1-V3, alapvető tul.detekció, lokális azonosítás, pl: lokális mozgásirány; o középső szintű: V4, MT/MST, csoportosítás, összekapcsolási rutinok, szegmentáció, pl: integrált mozgás; o magas szintű: IT(=InferoTemporal cortex), STS, PC(=Parietal Cortex), tárgy felismerés, biológiai mozgás, pl: mintázat alapján sétál v fut;; tul: térbeli fr, kontraszt, fázis, pl: fr, ahol legkisebb kontrasztkülönbségeket látjuk; nem specifikus (minden tul-ra érzékeny kicsit minden ter, ezt súlyozza agy); mozgás: MT, szín: V4, orientáció: minden; mozgás: V1-ből direkt bemenet- r. fontos sebesség; apertúra=keretprobléma: tárgyak irányát végei alapján azonosítjuk; V1 (1 irányú transzlációs mozgásra érzékeny- csak ekkor tüzel)- MT (több mintázat, komplex mozgások (több lokális komponensből összerakva)- minden globális mozgásra tüzel); Helmholtz szerint a látás következtetések végzése zajos képből- létrejön perceptum (észlelés); Gregory szerint a látás hipotézistesztelés, tapasztalat beépül- megtanulunk látni; vizuális input kétértelmű!;; perceptuális organizáció: értelmet varázsolni zajos környezetbe rutinokkal(=perceptuális szerveződés); o center-surround rec mező szerveződés: szélek felerősítése; o laterális interakció: eltakart ter-ek összekötése térben; o collineáris facilitáció: serkentés, jó folytonosság a zajban;; vizuális adaptáció: vizuális infó feldolgozása folyamatosan rekalibrálódik az input uralkodó statisztikája szerint;;; - vizuális figyelem, tanulás: feldolgozó csatornák (nem szelektív) interakcióban (pl mozgás: statisztikai regularitás, ami mérhető (pl: mimika); ventrális pálya kis rec mezőinek feldolgozása- kis fragmentumok- összeáll képbemozgásmintázatok kódja, rutinja superior temporális lebeny: ventrális és dorzális pálya összedolgozik;; aktív látás: a világ felfedezésének módja, nem pontos reprezentáció a cél, mivel nincs rá kapacitás, de nem is kell, mert redundáns, irreleváns; o cél: adekvát, biológiailag hasznos infó kinyerése; o infó kiszedése: szemmozgás+figyelem együtt működik; a nem tranziens mozgást nem látjuk; figyelmi hálózatok: o általános ébrenlét(=készenlét): több mp-ig koncentrálni, frontális(acc) és parietális(ipc) lebeny interakciója; szerotonerg, acetilkolinerg pályák, jobb hemiszférium tónikus, bal hemiszférium fázikus figyelme, pl: lazulj el- ingerre reakció; o orientáció, szelekció, kiválasztás: többszörös szenzoros stimulus szelektálása, exo- és endogén orientáció; pulvináris, superior colliculus, parietális lebeny, temporoparietális csomópont, pl: valahol történni fog valami; o végrehajtó funkciók: konfliktuskezelés, fókuszált figyelem, kongruensneutrális- inkongruens, pl: inger színe más, mint ami ráírva- verbális és vizuális infó között konfliktus;; - 8 -

9 vizuális figyelem: o szemmozgás és figyelem, ami lehet disszociálva (vizuális figyelmet a vizuális mezőben lehet irányítani szem mozgatása nélkül), o figyelem nem belső kép (mozgásra odafigyel szem), o előfeldolgozás (támogatás, nem szemmozgás helyettesítése), o tárgyalapú (jelenségre, ill tárgyra is lehet koncentrálni);; vizuális figyelmi kiválasztás: o átlapoló hálózatok (FEF(=Frontal Eye Field), precentral, intraparietal sulcus); o funkció: vizuális input egy részének kiválasztása- nagyobb részletesség; o típusai: stimulus-irányította (bottom-up, vmi tranziens, pl: hirtelen feláll vki), akaratlagos (top-down, pl: zöld kabátos ember, balról fog jönni); o egységei: részleges lokációk, szín,mozgás szelekciója, objektum alapúmindent tárgyként kezelünk;; saliency map: o szín, intenzitás, orientáció, mozgás, alak csatornái- sailency: súlyozva kombinálunk minden csatornát- sailency map (=feltűnési térkép, leginkább eltér környezetétől, csatornafglen)- visszacsatoló gátlás (már láttam, nem érdekes, másik fontos pontot keres); o top-down szelekció: többszörös stimulus kompetitív interakcióba lép (gátolja kölcsönösen egymást)- megfigyelt stimulust serkenti, a többit figyelmen kívül hagyja- egyszerre 2 dolog nem lehet ugyanolyan fontos, pl: egyszerre ház és arc- figyeljen arcra, akkor arra több AP figyelmi moduláció; o irányszelektív sejtek- térbeli figyelem;; globális figyelmi szelekciós mechanizmus: o figyelmi szelekció hatása nem korlátozódik figyelem középpontjában lévő tárgyakra, pl: piros kabátra figyel- egész látómezőben megerősödik pirosszétterjedő serkentés; o cél-orientált figyelmi hálózat: dorzális, top-down, cél-orientált stimulus és válasz szelektálására; helye: intraparietal sulcus, superior frontal cortex; o inger-hajtotta figyelmi hálózat: ventrális, nincs benne top-down szelekcióban, viselkedésileg releváns stimulusok detektálására (részben ha szembetűnő v váratlan); helye: tektoparietális lebeny; o fmri-vel vizsgálni: aktivációkat lehet mérni, 2-3mm-es voxelekkel; o multifunkcionális figyelem: egyszerre 3 helyre figyelni; o Bálint szindróma: szimultánia vakság- egy dologra néz, de nem tudja elvenni figyelmét);; vizuális keresés: o eltérést kell találni- pop-out, pl: orientáció, méret, szín, kontraszt, mozgás, mélység; o ha háttérelemeket tetszőlegesen növelem, attól ua reakció; ha komplexebb tulok, akkor nehezebb (egyesével megvizsgálni); nehéz észrevenni, hogy nincs kiugró elem); o tul integráló teória: preattentive állapot (identifikálni tulajdonságokat, tudattalan)- fókuszált figyelem (kiválasztani és kombinálni kül tul-t egy objekutmmá, tudatos)- tárgy (összekötni tul-t, észlelni)- összehasonlítani céllal- ha nem az, akkor fókuszált figyelemhez vissza;; - 9 -

10 vizuális feldolgozás: o korai fázisban összekapcsolódnak kül tul-ok feldolgozása; o 1.fázis: automatikus, vizuális rendszer perceptuális szerveződése határozza meg, nem függ figyelemtől, adaptív, vizuális input statisztikai tul-t adja vissza; o 2.fázis: tudatos vizuális percepció, figyelmi kiválasztás határozza meg, figyelem függő, tárgy-orientált, adaptív, statisztikai tul-ra és korábbi viselkedésre reflektál; magasabb szintű vizuális illúziók;; léziók: figyelemszelekciós mechanizmusok sérültek: skizofrénia, hiperaktivitás, diszlexia, neglect szindróma (vizuális mező egyik felét nem veszik észre; temporopareital v ventral frontal cortex sérült- részben helyreállhat (pl: csak ventrális sérült- dorzálissal ha akar oda tudna figyelni); figyelmi szelekció plaszticitása: fokozható-e a hatékonyság gyakorlással? o figyelem lényegesen befolyásolja vizuális perceptuális tanulás hatékonyságát; o igen, ha a feladat szempontjából fontos inger irreleváns ingereket tartalmazó, zajos környezetben jelenik meg- tul-ra való érzékenység folyamatos újrahangolása múltbéli statisztikák alapján;;; HALLÓRENDSZER: hang: longitudinális hullám, fizikai obj-ok mozgásából; vibráció értéke: fr ( Hz, magas v mély, de 1-4 khz tartományban legérzékenyebb); vibráció mérete(intenzitása): amplitúdó (hangosság, db)); additív szintézis és Fourier analízis: ezzel módszerrel lehet reprezentálni és konstruálni komplex hanghullámokat; - részei: külső fül: rezonátor funkció; középfül: o impedancia illesztés: levegő-folyadék határán visszaverődést gátolja (Békési); o hallócsontok működése: 17:1 arány és csontok 1,3x áttételű emelő db nyomásnövekedés; o csontvezetés: középfül megkerülése, saját hang felismerése, vezetéses típusú halláscsökkenésnél hangrezgések így továbbíthatóak- ha kengyel becsontosodott ovális ablakba; o musclulus stapedius és tensor timpani erős hang hatására reflexesen összehúzódik- védőfunkció; bilaterális reflex, hosszú latencia idő, alacsony fr hangok szűrése- saját hang kiemelése; belső fül: o fr.analízis, intezitásanalízis, mechanoelektromos funkció; o dobhártya, kalapács, üllő, kengyel, kerek ablak, ovális ablak; o szerkezete: ovális ablak- scala vestibuli- helicotremánál fordul át- scala tympani- 2 között ductus cochlearis (itt: Corti-féle szerv), ganglion spirale (idegrost, itt nervus acusticus sejttestjei);

11 o Corti féle szerv: baziláris membránon fekszik, Reissner féle membrán fölötte, tektoriális membránhoz csatlakozik, stria vascularis (endolymphát választja ki); 3500 belső szőrsejt (idegrostok 95% végződik, szenzoros funkció); külső szőrsejt (3 sorban, 5% végződik, hangoló, erősítő funkció), idegrost; cílium (mecahnoel transzdúcer; belső: tektoriális membránon nem rögzítve, külső: rögzítve);; - működés: tonotópia: Cochlea fr analizáló működésének alapja; o cochlea passzív analizátor funkciója: bazális membrán végzi: kengyel talpa foramen ovaléban mozognyomás kül scala vestibuli és timpani között- vándorló hullám keletkezik; bazális membrán anatómiai felépítése szabja meg, hol max kilengés (adott fr baziláris membrán adott helyén mutat max kitérést); foramen ovale(bázis, keskenyebb járat, rövidebb szőrsejtek)- magasabb hang(nagyobb fr), helicotrema(apex)- mélyebb hang(kisebb fr); hang intenzitásával arányos, (Békési); o külső szőrsejtek aktív funkciója: bidirekcionális transzdukciós mechanizmus; 50 db-es kiemelés; belső fülben lévő folyadékban vándorló hullámok megrezgetik a baziláris membránt, külső fül sztereocíliumai összehúzódnak, elhajlanak (hármasával fehérjékkel összekötve), mechanoel transzdukció: kationcsatorna nyílik (K sejtbe) - depolarizáció(epsp), elmechanikus transzdukció (ellentétes irányú): citoszkeletáris rendszer kontraktilis elemeinek reverzibilis összehúzódása (belső szőrsejtek meghajolnak)- tektoriális membrán rángatja belső szőrsejtet- belső szőrsejtek jobban mozognak- Ca csatornák nyílnak, AP erősítés ganglion spirale dendritjein (afferens pályák KIR-be); hiperpolarizáció(ipsp): ha rövidebb szőrszálak felé hat-ap fr csökken; o eltérő pozíciójú szőrsejtek kül mechanikai hangolása: chochlea bázisához közelebbi szőrsejtek stereociliumai rövidebbek, feszesebbek- nagy fr rezgések átvétele; apexhez közeliek hosszabbak, kevésbé feszesek- alacsonyabb fr; oto-akusztikus emisszió: külső szőrsejtek erősítő funkciója miatt mérhető visszaáramlás- kisgyerekeknél mérni lehet károsodást; elektromos potenciál belső fülben: o nyugalmi: szőrsejt (-60mV), csatornák 15%-a nyitott, o endolipha perilimphával: 80mV, intracell tér: 150mV; o receptor pot: stereocilium 100 nm-es kitérése= válasz 90%-a, o termális zaj: 3 nm, hallásküszöb: 0,3 nm (100uV);

12 szenzoros transzdukció: o stereociliumok kitérése gradált- AC összetevő; o membránpot pozitívabb lesz (elpot kül miatt)- DC komponens; o hanghullám depol + rátevődött oszcilláció- pulzáló Ca beáramlás- változó intenzitású transzmitter leadás; o nervus cochlearis AP sorozatának fr-ja belső szőrsejtek transzmitter leadásától függ (ganglion spirale bipoláris sejtjeinek végződésére); o 1 afferens rost 1 szőrsejthez, minden szőrsejthez 10 afferens rost; o legjobb fr válasz jellemző (adott fr-n legkisebb intenzitásnál nagy kitérés); o ha növeljük hangintenzitást, akkor karakterisztikus fr feletti és alatti fr is afferens aktiválódást vált ki;; frekvenciakód: afferens AP fr-ja egybeesik hangnyomás-változás max-val; populációs kód: o adott fr-nál baziláris membrán nagyobb része kerül ingerületbe, azaz több afferens rost fog AP sorozatot szállítani; o fr-ra válaszoló afferns idegek AP fr-ja hangnyomás szinttől függ; o ha nagyobb intenzitás, akkor baziláris membrán nagyobb kitérése- AP fokozódik több ingerületbe került rost nagyobb hangintenzitást jelent: populációs kód; fáziscsatolás: konzisztens tüzelés a hang azonos fázisánál; alacsony fr-nál működik, de magas fr-nál (1000 Hz fölött) idegsejt refraktor periódusa 1 ms- mindig azonos helyen jön spike hanghullámhoz viszonyítva; - pályarendszer: KIR cochlea szintjén csökkentheti hallás érzékenységét; afferens (cochlear nuclei) és efferens (superior olivary complex) moduláló hatás: o laterális olivocochleáris köteg: cochleáris afferensek, belső szőrsejtek érzékenységét állíthatják be- gátol; o mediális olivocochleáris köteg: szintén afferens aktivitását csökkentik, de külső szőrsejtek bidirekcionális transzdukciójának gátlásával- aktív erősítést gátol; o zajszűrés, kiemelés; o erős hangoktól védelem; hallóideg: belső szőrsejtektől 8.agyidegig; spinal ganglion, bipoláris neuron, cochlear nucleus; hallórendszer: o r. komplex (2,3.lagos auditoros cortex- lm, cochlear nucleus- legalacsonyabb szint, trapéztest- átkapcsolódási ter); o hanginger kialakulása-megszűnése, hangmintázat analízisből tartalmi infó; o párhuzamos csatornák; o növekvő komplexitás; o kül sejttípushoz kül projekció és tüzelésmintázat; o reciprok összekötetések; o mindenhol tonotópia (alsó- lemezes elrendezés, cortex- oszlopos); o bineuralis interakciók;

13 Cochlear Nucleus: 8, hallóideg (párhuzamos csatornák, felszálló pálya, leghamarabb elkülönül); ágai: o DCN (Dorzális Cochlear Nucleus): tágabb afferentáció, inkább moduláló szerep; o PVCN (PosteroVentral Cochlear Nucleus): tonotópia; o AVCN (AnteroVentral Cochlear Nucleus): 1.leges sejtek- karakterisztika hasonló szőrsejtekéhez; ((hangtul feldolgozás: stellate- fr kódolás, bushy- hang)); Superior Olive: hangforrás térbeli elhelyezkedésének felismerése; bilaterális információ itt kereszteződik át; o MSO (=Medial Superior Olive) időkül; szűk fr.tartományra érzékeny, időbeli kül-nek megfelelően ad le impulzust; akkor tüzel, ha van kül; jellemző: karakteres késés (10ms, 1ms, 50ms)- erre ad max spikeot; o LSO (=Lateral Superior Olive) + corpus trapezoidum: intenzitáskül; 2 cochleát értő azonos fr hangok intenzitásbeli kül-re érzékeny; aktiváció ha azonos oldali intenzitás nagyobb, mint ellenoldali; válasz= AVCN-ból ipszilaterális exitáció kontralaterális AVCN-ből inhibíció; corpus trapezoidumból jövő neuronok gátlók; sérülés: megszünteti hangforrás lokalizációt;; IC (=inferior colliculus): o középagyban, laterális lemniscuson keresztül; o egyéb szenzoros ter-ről is infó; bemenet DCN-ből is; o dorzális IC: hang; o centrális IC: LSO,MSO inputjait kombinálja 2D teljes térbeli térképpésuperior colliculusba, hogy vizuális térképpel összehasonlítsa- egységes képpé áll össze;; thalamus: o medial geniculate nucleus: principális mag: thalamikus relé, tonotópia megmarad; keresztmodális plaszticitásban szerepe; o többi mag (laterális lemniscusban): vizuális- és tapintásérzésben szerepe multiszenzoros feldolgozás;; cortex: temporális lebeny: o posterior,medial temporal gyrus: (hangos, 90 db), TTG (lágy, 70 db), intermediate ter (medium intenzitás, 82 db); o Slyvian fisszúra (magas fr), gyrusok (mély fr-ra érzékeny); o elsődleges: Heschl gyrus; o nem elsődleges: planum polare, planum temporale; o superior temporal gyrus: összetett hangokat dolgoz fel, kategorizál, komplex minták, 15 kül tonotópikus ter (ugyanarra fr-ra érzékeny); input: 4.réteg; rec kapcs: 5.(projekció MGB-be), 6.(projekció IC-ba);; kereszt-modális plaszticitás: kapcsolat egyéb rendszerekkel, pl: született süket: aktiváció vizuális rendszerben, vak: látókéreg halló-információt dolgoz fel; multiszenzoros konvergencia: könnyítés, facilitáció (több modalitással válaszolnak, pl: vizuális, auditív), gátlás (A és V együtt gátoltan);; léziók: drog, hangos zaj, Aspirin, salicylates, tonic water, streptomycin, ear infection;

14 SZINAPTIKUS PLASZTICITÁS: organizmus(=egyed) szintjén: tanulás, memória, funkcionális behelyettesítés; hálózat szintjén: neuronpopuláció szelekciója, hálózati aktivitás stabilan tartása; sejtszinten(=1 neuron): szin bementek és kimenetek integrációja, homeosztatikus funkció (túlzott excitatorikus meghajtás ellen); molekuláris szinten: reguláció, funkciók, molekulák koncentrációja és szétosztása;; idegsejt: myelinhüvelyes: csak 1 irányú terjedés; nem myelinhüvelyes: visszaterjedő ingerületi hullámok;; - szinapszis: szin kapcsolat: pre, post, szin rés; megvastagodásnál ingerületátvitel; vezikulum strukturált módon- eloszlást fehérjékkel való kapcsolat szabályozza (Ca miatt fehérje változik- vezikulum át sejthártyán szin résbe), pl: posztszin struktúrát stabilizáló kötőfehérjék;; receptorok fajtái: o ligandhoz kapcsolt ioncsatorna: felszabaduló tr spec ioncsat-hoz tartozik, Na,K,Ca ionokat ereszt át; gyors jelátvitel (10 ms); strukturális és funkcionális diverzitás- nem uniformizált; alegységei: AMPA/NMDA; o G-proteinhez kötött v metabotróp receptor: 1 molekulából és 7 transzmembrán hurokból áll, de sokféle izomorfa; spec tr-hez kapcsolódik, aktiválás csak 2.messenger hatására; lassú dinamika (100ms);; folyamat: o vezikulum kiürül- visszavétel v újraszintézis v álalakítás- dokkolás- AP érkezésekor bejut- ligandhoz v metabotróphoz kapcsolódik; o EPSP v IPSP keletkezik a sejten belül (nem felt AP kisülés); o rec- 2.lagos jelátvivők- proteinek foszforilációja(aktiválás)/defoszforiláció; Ca forrás: külső(nmda rec), feszfüggő csatorna, intracelluláris raktárak kinázokat, foszfatázokat, géneket aktivál; kvantális amplitúdó: 1 szin vezikulumon felszabaduló tr által kiváltott hatás;; elrendeződés: o AMPA: Na,K,Ca,kainát, egyenletes elrendeződés; o NMDA: szin közepén akkumulálódik; o metabotróp: szin szélén, exoszinaptikusan;; - plaszticitás: szin dinamikája; facilizáció/potenciáció v depresszió, ez lehet rövid v hosszú távú; mecahnizmusok: rec szenzitizációja/deszenzitizációja (ezt foszf/defoszf-val elérni), rec recycling, új szin, vezikulum dokkolása, fúziója; kiváltani: o homoszin: aktivitásfüggő; ha magas, akkor erősödik; o heteroszin: modulatorikus; másik neuro pre v posztszin megerősíti ill gátolja; hebbi paradigma: o szin megerősödik, ha pre és posztszin aktivitás egybeesik; o aktivál egyik pályát, posztszin neuron depolarizál- LTP; o szóma közelében könnyű kiváltani LTP-t, messzebb (inkább LTD) csak ha szinkron inputtal; o ha előtte AP5 (NMDA rec blokkoló), akkor nincs LTP (ha utána, akkor lesz);

15 LTP: hippocampusban, homoszin, tetanikus(=nagyfr) stimulus hatására aktivitás magas szinten marad (EPSC= serkentő posztszin áram, fesz stabilan); o korai (órákig) és késői (hetekig- génaktiváció) LTP; o preszin 10 ms-al megelőzi posztszin- Ca szint növekedés- 2.lagos: Ca függő kináz; EPSP (áram stabilan, feszvált mérik); LTP komponensei: o NMDA: Mg ion blokkolja; eltávolítás, ha posztszin depolarizált neuronátereszti Ca-ot, pl: altatók, pszichózis; o AMPA: depolarizációhoz kell;; LTD: Ca koncentráció mértékétől és időbeli lefutásától függ; o pre 40 ms-al megelőzi posztszin aktivitást- Ca szint fluktuációjának hossza meghatározó- 2.lagos rendszer: foszfatáz;; o LTD nem éri el küszöbhatárt, ezért potencírozódás; (ha áttöri küszöböt- LTP megjelenik);; G-proteinhez kapcsolt fehérje: gyógyszerek célstruktúrái; o oka: nagyobb aktivitás tr-hez, nem annyira koncentrált elhelyezkedés- erős hatás neuron aktivizációs szintjének szabályozásában; o deszenzivitizáció: rec érzéketlen v eltűnik- emelni kell dózist; o mechanizmusai: internalizálódik rec: hozzákötődik ligandhoz- lebomlik v eltünteti ligandumot- recycling, foszforilálódik: nem reagál hozzákötött ligandumokra;; szin megerősödés: súlyok változnak v átviteli funkció változik; o retrográd: preszin része is van, szignálja: NO (diffúzibilis, át membránon, gyorsan elbomlik); ha hiányzik retrográd, akkor nincs aktív szin- leépül; o inaktív szin: nincs AMPA- csendes szin (ha NMDA aktiválódik, akkor AMPA áramlik szin-ba) aktív szin lesz;; strukturális átrendeződés: megerősödött szin kettéválik; visszafele is igaz (eltűnhet);; - plaszticitás és stabilitás: túlserkentett neuron elpusztul- stabilizálni kell; szin integráció: nem minden szin potencírozódik- weak (nincs különös hatás posztszin), strong(erős hatás) kapcsolat; specifikusság: o mail hipotézis: fehérjeszintézis- jelzőfehérje szin-hoz; o lokális szintézis: másik fehérje- jelző- csak szin körül szintetizál; o szinaptikus tag: fehérje elszórva citoplazmában, ha aktivizálódik- molekula megjelenik- ehhez kapcsolódnak úszkálók- közeli, kevésbé aktív szin-ban is aktivizálás növekedés; o szenzitizáció: koncentrációt változtat, így határozza meg aktivitást;; szin súlyok egyensúlyban tartása: egyik pálya ingerlése (homoszin)- LTD/LTP, ha szomszédos pályát ingerel (heretoszin)- LTP/LTD kompenzatórikus mechanizmus;; homeosztatikus reguláció: ha túl sok input, akkor elpusztul a sejt (pl: epillepszia); o szin skálázás: ha nő input- nő tüzelési ráta, aktivitás; o belső plaszticitás: ua inputra többféle válasz; o ha TTX-el blokkolom, akkor megnő potenciál blokkolás kompenzációja: posztszin rec száma nő, vezikulum, tr nő; o ha serkentem, akkor kisebb amplitúdó;; LTP: magasabb amplitúdójú, lecsengő válasz; STDP(=Spike Time Independent Plasticity);; - tanulás és memória: klasszikus kondicionálás (pl: Pavlov, aphresia csiga);;;

16 KÉRGI PLASZTICITÁS: - reprezentációs plaszticitás: amputáció, deafferentáció: o kérgi ter nem sorvad el, csak összezsugorodik, ill megváltozik funkcionális térkép, funkciók átvétele (szomszédos ter reprezentációja megnő); o csendes rész: nem aktiválható rész; deafferentáció- nagy ter, ahol nincs válaszkésőbb visszahúzódik, funkciókat átveszik;; o ha gv-ben vágjuk át, akkor th-ban is megváltozik ter; legérzékenyebben kéreg reagál;; o th és kéreg kapcsolata: kisebb lézió esetén nincs változás kéregben, ha nagyobb, akkor reprezentációváltozás;; tapasztalatfüggő plaszticitás: o több ujj ingerlése, utána egy ujj mind 3 ter-en kiterjedt válasz (emlékszünk, hogy bőrfelületen hol volt változás) memóriának is része benne;; reverzibilitás és dinamika: o reverzibilis változás generálása (elérzéstelenítés)- kiterjed rec mező területe, majd visszatér érzék- visszahúzódik (csonkra korlátozódik); o thalamokortikális kör szabályozza kortikális plaszticitást: th (elsőrendű és asszociatív mag) gátló rostok kéregbe és visszaérkező rostokon keresztül is aktiválódik; rec mező kialakítása, oszcillációk kialakítása (pl alvás), keresztgátlás retikuláris magba asszociáció (2 barrel közötti interakciót ez a mag serkenti), de ha legátolom hatást, akkor serkentő interakció; o min (neuronpopuláció aktivitása, elég kisebb stimulus is) és max (1 neuron válasza) rec mező méretét vizsgálták; o pillanatnyi dinamikáért lokális=gátló=interneuronok felelősek, mivel 1-1 kérgi arean belül létesítenek kapcsolatot;; mechanizmus: o konvergencia, divergencia: kapcsolatok átfedése, pl: kéz és arc reprezentációja közel- deaffektálás esetén szomszédok átveszik a funkciót; tracing (pályajelölő anyag); o unmasking: laterális gátlás szerepe, 1-1 kérgi arean belül létesít lokális kapcsolatot; Merkel (lassan), Meissner (gyorsan) adaptálódik; gátlás kikapcsolása: gyorsan adaptálódó változik, lassan nem rec mező alakját és kiterjedését határozza meg; o forward masking: vizsgált stimulust megelőzi v követi a maszkoló; ha 2 stimulust elég közel prezentálunk, akkor elfedik egymást- gátlás és stimulus mértékét mérjük- kiterjedtebb laterális gátlás, serk+gátló csúcsa egybeesik, csak itt erősebb a serkentés térbeli szűrő, lokalizáló szerep; o tónusos gátlás: perifériáról érkező impulzusok fenntartanak gátló hatást (kölcsönös is)- jól lokalizálható ponton jelenik meg; ha egy részt erőteljesebben aktiválunk- periféria felől gátolható, centrum felől serkenthető, de ha gátlást eltávolít, akkor serkentő kiterjed, mivel felszabadul gátlás alól; o szin plaszticitás: 2,3. réteg legfogékonyabb, horizontálisan könnyebb LTP-t indukálni- reprezentációs plaszticitásban szerepe (tanulásban is), vízszintesen nehezebb;

17 - megnövekedett érzékenység: intramodális hatás: o amputáció, reverzibilis inaktiváció- ha elveszíti szenzoros modalitást, akkor megnő épen ter-en, de mégsem jobb teljesítmény; o normál esetben is különbség ujjak érzékenysége között; o hiányzó ujjaknál- megnövekedett repr terület, de nem nagyobb felbontóképesség!; o reverizbilis inaktiváció: kallozális interakció (2 oldalt összekötő idegek): csak érzéstelenítés- küszöbcsökkenés- megnövekedett érzékenyég, de: kéz-ajak, kéz-láb között nincs összefüggés; tanult és nem tanult ua; o egyik ujj- másik ujj: elaltatott testfelület- amplitúdóváltozás megnőttellenoldalon felszabadult gátlás alól- küszöbcsökkenés;; intermodális hatás;; cross modális: vizuális kiesik, tapintást vizsgáljuk;;; MAP REORGANIZATION: - kérgi plaszticitás, reprezentációs mintázatok problémái: klinikai fontosság: o fantomérzés, fantomfájdalom: pl: végtagvesztés; nem mindegy milyen módon lett elvágva az ideg- lehet csökkenteni fájdalmat; csonk közelében burjánzanak növekednek idegek- kóros idegi aktivitások jelennek meg; teleszkópos érzet (úgy érzi, keze megrövidül); o fokális disztónia: nem megfelelő tónus- rángatózás, görcs, gyakran foglalkozási ártalom, pl: zenész, írógörcs; szintén kísérik reprezentációs változások (kallozális disinhibíció); megnövekedett kérgi plaszticitási hajlam és genetikus faktorok: stimulál motoros kérgi ter-et- plaszticitás kimutathatóaktivitáscsökkenés hol ln mértékű (prefrontális, motoros kéreg); párosított asszociáció: disztónikus izomban nagyfokú amplitúdónövekedés- kiterjedtebb kérgi ter- potencírozódás és nagyobb is (intenzívebb); fmri: fokális lézió(szkotóma) retinán- teljes látóter aktiválásaaktivitás vizsgálata vizuális kéregben; o 2 féle modell: szegregált és specifikus kapcsolathálózat; lehet, csak részleges átrendeződés van (sok neuron nem rendeződik át);; intermodális hatás: o vakságot (hallást is) vizsgálják leggyakrabban; o szenzoros modalitás kiesik- kompenzatórikus hatás megmaradó szenzoros modalitásokban; o időpont fontos: késői életszakaszban csak gyengén átrendeződés; o pl: süket szájról olvas; megnövekedett tapintási érzékenység; bajuszszőrök hossza, átmérője megnő- kéregben reprezentáció is megnő (megmaradt érzékekre támaszkodik);;

18 cross-modális plaszticitás: o kül kérgi ter képesek-e másfajta modalitásokból származó infót feldolgozni, azaz mennyire ekvivalensek;; o fejlődéstani kísérletek: inferior colliculus léziója (hallás)- hallókéregben látóinfót közvetít más funkcionális szerveződés (1D: tonotrópikus reprezentáció- 2D: orientáció), mégis hasonló aktivitásmintázat (orientációs preferencia)- r. hasonló funkciókat jelenít meg, mint normális vizuális kéreg;; o nem speciális lézió: csak vakság (v vakond, egértörzsek, ami k nem látnak)- nem tűnik el látórendszer (struktúrák), th,kéreg marad, csak látóideg sorvad elcsökevényes formában; o elektródos térképezés: átmeneti ter (multimodális), látó(v1), halló(a1); ha látó csökken, akkor többi ter megnő- átmenetiben hangsúlyosabb halló reprezentáció; o TMS-el gátol kül kérgi ter-eket- szignifikáns változás, amikor occipitális (vizuális) kérget vizsgálják- romlik diszkriminációs képesség, primer szenzoros kérget gátolva (nem érez);; kapcsolati átrendeződések: o SC(=Superior Colliculus=Tectum),magasabb rendű magok szerepet játszanak; o V1-ben eltérő modalitások közvetítése, mivel beidegzés SC-vel, primer szomatoszenzoros kéreg felől kis denzitású rostok benövése (normál állapotban nem); o nincs markáns reorganizáció(=újraszerveződés) elsősorban kérgi hálózatban kapcsolatok erősségének megváltozása e miatt cross-modális; o nem kell áthuzalozás, mivel elég gazdag; o V1-be legrövidebb út: PO, V3, MT (dorzális vizuális kérgi struktúrák); o alacsony szinten is kimutathatók multimodális hatások;; o V1 funkciója: nyelvi (Braille olvasás), alacsony szintű tapintási funkció; funkció verbális memóriához köthető; rövid és hosszútávú memória egyenesen arányosan növekvő aktivitás primer vizuális kéregben; deafferntáció esetén nyelvi funkció megszervezi funkcióját, vesztett agykérgi ter működését;;; VISUAL ADAPTATION: múlt leképezése idegrendszerben, időbeli kontextus, ezek által épül be tapasztalat, nincs ad-hoc látás- soha nem tiszta, mindig transzformációk mindenki másképp látja a világot;; csoportjai: a) adaptáció: mechanizmus, ahol vizuális információ feldolgozás folyamatosan újrakalibrálódikstatisztikai input függvényében; egész látórendszerben specifikus adaptációs folyamatok, pl: világos- sötét, sötét- világos;; - fajtái: luminancia: idegsejtek adaptálódnak- retinotrópikus (spec helyen jelenik meg, ott inger feldolgozás hatékonysága csökken); szín: érzékeny sejtek elfáradnak egy idő után (állandó tüzelés káros is lenne), kutatója: Helmotz;

19 orientáció aftereffect (TAE): Gibson, Köhler-Wallach; mozgás aftereffect (MAE): Aristoteles, Addams; szimmetria: Köhler-Wallach; forma: ha konkáv ingerre adaptálunk, az konvexebb lesz, Regan Hamstra, Suzuki Cavanagh; arcdisztorziós aftereffect: utóbbi 10 évben derült ki, ha széthúzott arcra adaptálunk, akkor összeugró eredeti arc;; - vizuális tapasztat típusai: környezet statisztikáján alapuló: o beépül tapasztalat- rövid ill hosszútávú adaptáció, inputfüggő- bottom up; o Helmholtz: vizuális inputnak mindig többféle értelmezése lehet- nem lehet egyértelműen visszavetíteni fizikai forrásra (nem működik inverz optika), pl: méret megállapítása: négyzet magasabbnak tűnik, mint szélesebbnek (oka: környezet statisztikailag felénk v ellenünk dőlő kontúrrész- az a méret igazából nagyobb- megnyújtás), árnyék vetülése, konvex-konkáv hengerek; cél: mesterségesen eltolni, pl: konvex-konkáv ingerek vetítése (fény felülről jön- befele van) + kézzel tapasztalat (valójában kifele van)- 45 perc alatt korrigálás, áthangolás, átfordítja illúziót; összetett tulajdonságok: arc-antiarc; o rövidtávú kalibráció: ha egyikre adaptálunk, akkor neutrális arc másik irányba eltolódik, pl: szomorú-vidám arc; o hosszú távú kalibráció: először kínai ember, akkor nehéz megkülönböztetni egymástól őket (ok: más átlagarc-típus, mienk eltolódva kaukázusi irányba); felhasználás: jó és rossz arcok- színészeket válogatni szerepekre;; információ relevanciájának statisztikáján alapuló: az is beépül, mi a fontos, figyelemfüggő- top down;; - adaptáció fontossága: vizuális feldolgozási folyamatok megismerése, Frisby: pszichológusok elektródája ; ami specifikusan adaptálódik, az specifikusan kódolódik- neurális populáció, ami szelektív (pl: piros színre); vizsgálni, hogy adott folyamat monokuláris (külön dolgozódik fel) v binokuláris (1. látókérgi területen először ilyen sejtek); folyamatok feltérképezése: o milyen arányban monokuláris (pl: kontraszt) és binokuláris (pl: arc); o mennyire szelektív (FAE: arcnál mindegy méret; TAE: térbeli fr-nál fontos); o kül tulajdonságok hol és hogyan kapcsolódnak össze: szubmodalitások párhuzamosan dolgozódnak fel, de soha nem teljesen szelektív- kontingens adaptáció, pl: McCollough effektus: orientáció+ szín összekapcsolása; mozgás+ szín összekapcsolása (piros balra, zöld jobbra); kérgi lézió: alig látott- működik kontingens adaptáció, tehát V1-ben; flickert látunk: túl kicsi felbontás, ahhoz, hogy mozgást lássunk- V1 szintjén sejtek jelzik mozgást, de MT szintjén globális mozgásfeldolgozás felbontásához túl finom- tehát képet nem V1-ből olvassuk ki (ez alapján látunk tudatosan);;

20 - adaptáció vizsgálata: egysejt: o állatokkal, stimulusspecifikus, nő ismétlődések számával, IT sejtek 50%-ában kimutatható; o inferotemporális kéregben (=IT, objektumok azonosítása) sejtek válaszai, 500 ms-os adaptáció; o ha eltér referencia tárgytól, akkor nagy amplitúdó, ha nem, akkor kisebbválaszcsökkenés (amit láttunk, nem érdekes, nem fárasztjuk idegrendszert); o MT-ben is kimutatták, de kisebb hatással; Válaszkontroll: válasz amplitúdója csökken adaptáció utánválaszkészség csökken, gainkontroll: érzékenységet moduláljuk, eltoljuk, de válaszkészség megmarad, pl: kontraszt;; EEG/MEG: kiváltott válasz amplitúdók csökkennek azonos ingerre, Henson; o arcadaptáció specifikus komponense: N170 (170 ms után neg komponenst mérnek), cél: nemet megkülönböztetni (női arcra adaptál, N170 lecsökkensemlegest férfinak látja; kézre is működik); o keresztadaptáció: ha női arcra adaptál és semleges kezet férfinak nézemkognitív komponens (semmi köze feldolgozáshoz), de NINCS, tehát szenzoros folyamatban történő plaszticitás; o pozícióspecifikusság: hova helyezem arcot- mennyire adaptálódik; van ilyen komponens (szelektíven látja), van nem pozícióspec komponens is (egész látómezőt látó sejtek, invariáns helyre); átlapoló és nem átlapoló stimulusok rövid távú adaptáció során eltűnnek; o orientáció: azonos mértékű válasz mozgásirányra, ha egyiket adaptál, akkor populációs szinten ellenkező irányba eltolódik (relatív aktivitás, válasz); o fatigue modell: neuronpopulációban szelektív sejtek integrációja mondja meg orientációt; ha neuronok válasza csökken ismételt stimulációra, akkor egész populációban eltolódik válasz;; fmri: o Descartes: csak folyadék fontos agyban, szürkeállomány nem, tobozmirigy(=corpus pineale, test lélekkel találkozik); o Gall: frenológiája- agyban parcellákban reprezentálódnak dolgok, specifikus szelektív területek, de szerinte kognitív, szenzoros képességek letapogathatóak (pukli koponyán); o Broca: motoros beszédközpont (sérült beteg vizsgálatából, észleli beszédet, de nem tudja kimondani- homloklebeny ventrális-laterális részén sérülés), o Wernicke: beszédértés (jól beszél, de nem érti- temporálsi lebenynél sérülés); o Brodmann: 52 kérgi terület; o MR története: 1924: Pauli- spin, 1937: Rabi- mágneses rezonancia, 1972: NMR tumordetekcióra, majd képalkotásra gradiensekkel, 1990: funkcionális képek; korábban csak PET; o tulajdonságai: statikus mágneses tér erőssége: 3 Tesla= Gauss (Föld: 0,5 Gauss); nem invazív; felbontása: térben 3mm, időben 1 mp; o receptje: alanyt erős mágneses térbe tenni, rádióhullámokat sugározni- energia nyelődik el, vétel, hangolni kiolvasást (protonokat figyelik), tárolni, szeletenként képet alkotni;;

Zárójelentés. A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949

Zárójelentés. A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949 Zárójelentés A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949 Kutatásaink legfontosabb eredménye, hogy pszichofizikai, eseményhez kötött potenciálok (EKP) és funkcionális mágneses rezonancia

Részletesebben

Bevezetés a kognitív idegtudományba

Bevezetés a kognitív idegtudományba Bevezetés a kognitív idegtudományba Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

Multiszenzoros feldolgozás. Vizsgálata. Eltérések lehetnek

Multiszenzoros feldolgozás. Vizsgálata. Eltérések lehetnek Eddig Minden egyes modalitás alapvető anatómiai és élettani mechanizmusai Multiszenzoros feldolgozás DE: ritka, hogy csupán egyetlen modalitásunk működik közre Ezek nem csupán kiegészítik, hanem befolyásolják

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Percepció. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version

Percepció. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version Percepció Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter trial

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira

Részletesebben

Jellegzetességek, specialitások

Jellegzetességek, specialitások Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version Nyelv Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter trial version

Részletesebben

A látás. A szem anatómiája

A látás. A szem anatómiája A látás A szem anatómiája 1:posterior chamber 2:ora serrata 3:ciliary muscle 4:ciliary zonules 5:canal of Schlemm 6:pupil 7:anterior chamber 8:cornea 9:iris 10:lens cortex 11:lens nucleus 12:ciliary process

Részletesebben

Pázmány Szenior Egyetem. A Pszichológi területei. Kognitív Pszichológia 2014.09.25. PSZICHOLÓGIÁRÓL MINDENKINEK

Pázmány Szenior Egyetem. A Pszichológi területei. Kognitív Pszichológia 2014.09.25. PSZICHOLÓGIÁRÓL MINDENKINEK Pázmány Szenior Egyetem PSZICHOLÓGIÁRÓL MINDENKINEK Időpont A kurzus előadásai Előadó szept.24. Hogyan és mit észlelünk a körülöttünk lévő világból az alapérzékek pszichológus szemmel Gerván Patrícia okt.1.

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod

Részletesebben

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Központi idegrendszer egyedfejlődése: Ektoderma dorsális részéből velőcső Velőcső középső és hátsó részéből: gerincvelő Velőcső elülső részéből 3 agyhólyag:

Részletesebben

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK Dr. Nagy Ferenc Kaposi Mór M r Oktató Kórház, Neurológiai Osztály Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika Klinikai Neurofiziológiai továbbk bbképzés, PécsP 2011

Részletesebben

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Dr. Subicz Imre; Dr. Borkó Rezső Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Fül-orr-gégészeti és Szájsebészeti Osztály, Audiológia

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert Összefoglaló Az idegsejtek közt az ingerületátvitel döntően kémiai természetű, míg az idegsejten belül az elektromos jelterjedés a jellemző. A

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben EMG-ENG ENG és s kiváltott válasz v vizsgálatok helye és s szerepe a neurológiai betegségekben gekben Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika DIAGNOSZTIKUS ALAPKÉRD RDÉS Tünetek Centrális Periféri

Részletesebben

Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés)

Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés) Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés) A szem felépítése, a látás folyamata a szem izmai a szemgolyó helyzetének változtatására lencsét mozgató sugárizmok a szemlencse domborulatának kialakítására

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

Az idegsejtektől a kognícióig

Az idegsejtektől a kognícióig Az idegsejtektől a kognícióig Bármilyen hihetetlen. Út: vannak általánosságok Receptor Periféria Egy bizonyos fizikai történésre érzékenyek Ingerlésekor különböző ingertulajdonságokra eltérő válaszmintázatot

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Limbikus rendszer Tanulás, memória

Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus kéreg Részei: septum, area piriformis, preapiriformis, amygdala, hippocampus, hypothalamus thalamus bizonyos részei. Limbikus rendszer: Funkciója: motiváció,

Részletesebben

Pázmány Szenior Egyetem. Előző óra. Látod? Nem látod? Na látod! A vizuális illúziók világa Témák 2014.10.09. PSZICHOLÓGIÁRÓL MINDENKINEK

Pázmány Szenior Egyetem. Előző óra. Látod? Nem látod? Na látod! A vizuális illúziók világa Témák 2014.10.09. PSZICHOLÓGIÁRÓL MINDENKINEK Pázmány Szenior Egyetem PSZICHOLÓGIÁRÓL MINDENKINEK Időpont A kurzus előadásai Előadó szept.24. Hogyan és mit észlelünk a körülöttünk lévő világból az alapérzékek pszichológus szemmel Gerván Patrícia okt.1.

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

EEG, alvás és ébrenlét

EEG, alvás és ébrenlét EEG, alvás és ébrenlét Az agykérgi tevékenység vizsgálata Komputer-tomográfia (CT) Mágneses rezonancia imaging (MRI) Vérellátás, helyi anyagcsere intenzitása (fmri, SPECT, PET) Elektromos tevékenység (funkció)

Részletesebben

Váz A Mi? látórendszer Szín 3D Forma, alak Kategorizáció Arcok. Látókéreg- nyakszírti l. A látórendszer 3 rendező elve

Váz A Mi? látórendszer Szín 3D Forma, alak Kategorizáció Arcok. Látókéreg- nyakszírti l. A látórendszer 3 rendező elve Látás-nyelv-emlékezet Látás 3. Tárgy, szín, 3D az agyban Dr Kovács Gyula gkovacs@cogsci.bme.hu Váz A Mi? látórendszer Szín 3D Forma, alak Kategorizáció Arcok http://cogsci.bme.hu/~ktkuser/jegyzetek/latas_nyelv_emlekezet/

Részletesebben

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán MTA KFKI Részecske és Magfizikai Intézet, Biofizikai osztály Az egy adatsorra (idősorra) is alkalmazható módszerek Példa: Az epileptikus

Részletesebben

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

Egy csodálatos elme modellje

Egy csodálatos elme modellje Egy csodálatos elme modellje A beteg és az egészséges agy információfeldolgozási struktúrái Bányai Mihály1, Vaibhav Diwadkar2, Érdi Péter1 1 RMKI, Biofizikai osztály 2 Wayne State University, Detroit,

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Az emberi szemfelépítése a látóideg b vakfolt c ínhártya d érhártya e ideghártya, retina f hátulsó csarnok g szivárványhártya h csarnokvíz i első csarnok

Részletesebben

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Dr. Gáborján Anita Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2015. április

Részletesebben

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai

Részletesebben

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó

Részletesebben

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 LOKALIZÁCIÓS ALAPSÉMA Tünetek Centrális Perifériás Agy Gerincvelő Ideg Izom ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző

Részletesebben

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG ERG, VEP vizsgálatok. Elektrofiziológiai eto oógamódszerek e a látópálya funkcionális állapotának vizsgálatára Janáky Márta Jelentőségük nem invazív módszerek minimális kooperációt igényelnek objektív

Részletesebben

Szomatikus érzékelés 4 fő modalitás

Szomatikus érzékelés 4 fő modalitás Tapintás és társai Szomatikus érzékelés 4 fő modalitás Megkülönböztető érintés: tárgy mérete, alakja, textúrája, valamint ezek mozgása a bőrön Propriocepció álló helyzet, végtagok és test mozgása Nocicepció

Részletesebben

Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása

Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Az agykéreg funkciói - Specifikus érző működések hallás látás szomatoszenzoros működés Specifikus mozgató működések szomatomotoros koordináció

Részletesebben

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer és Mozgás Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál

Részletesebben

AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA TANULÁS. EMLÉKEZÉS (memória)

AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA TANULÁS. EMLÉKEZÉS (memória) TANULÁS AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA EMLÉKEZÉS (memória) VISELKEDÉS, MAGATARTÁS A viselkedés és a magatartás, a szervezetet ért ingerekre adott válaszok összessége, agyi működés, ami a gének és a környezet

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése A membránpotenciál Elektromos potenciál különbség a membrán két oldala közt, E m Cink Galvani (1791) Réz ideg izom A membránpotenciál mérése Mérési elv: feszültségmérő áramkör Erősítő (feszültségmérő műszer)

Részletesebben

Mennyire nyitott az emberi agy?

Mennyire nyitott az emberi agy? Székely György Mennyire nyitott az emberi agy? A reneszánsz tudósainak munkái nyomán egyre élénkebbé vált az érdeklődés a koponyában lévő kocsonyás anyag iránt, melynek csábító ismeretlenségében zajlanak

Részletesebben

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.

Részletesebben

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre. Válasz Dr. Tamás Gábor bírálói véleményére Tisztelt Professzor Úr, Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Részletesebben

Szaglás ősi modalitás

Szaglás ősi modalitás 10. előadás Szaglás Szaglás ősi modalitás táplálék kereséshez és kiválasztáshoz : méhek az ellenség (ragadozó) észleléséhez fajtársak és nemük azonosításához fajfenntartáshoz: feromonok territórium kijelöléséhez:

Részletesebben

Leíró művészet, mint modalitás

Leíró művészet, mint modalitás Leíró művészet, mint modalitás Hohner Katalin, PhD hallgató Kognitív Tudományi tanszék Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Előadás 2009 Az ábrázoló geometria, mint absztrakt művészet Megértés

Részletesebben

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek

Részletesebben

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04.

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. UEFA A licencmegújító továbbképzés A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

Tóthné Fülep Beatrix. Korszerű lehetőségek a fizioterápiában III. Hévíz 2016.01.29.-30.

Tóthné Fülep Beatrix. Korszerű lehetőségek a fizioterápiában III. Hévíz 2016.01.29.-30. Tóthné Fülep Beatrix Korszerű lehetőségek a fizioterápiában III. Hévíz 2016.01.29.-30. A milliméteres terápia mechanizmusa az élet meghosszabbításának mechanizmusa Rodstat I.V. akadémikus A milliméteres-terápia

Részletesebben

Neurális hálózatok bemutató

Neurális hálózatok bemutató Neurális hálózatok bemutató Füvesi Viktor Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet Miért? Vannak feladatok amelyeket az agy gyorsabban hajt végre mint a konvencionális számítógépek. Pl.:

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek Az érzőrendszer Az érzőrendszerek 2/28 az érzőrendszerek a külvilágról (exteroceptorok) és a belső környezetről (interoceptorok) tájékoztatják az idegrendszert speciális csoport a proprioceptorok, amelyek

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A látás. A látás specialitásai

A látás. A látás specialitásai A látás A látás specialitásai 2/28 a látás a környezetrıl legfinomabb felbontású információkat szállító telereceptor a receptor apparátus a KIR kihelyezett része: a receptorsejtek ingerülete elızetes feldolgozás

Részletesebben

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének OPTIKAI CSALÓDÁSOK Mint azt tudjuk a látás mechanizmusában a szem által felvett információt az agy alakítja át. Azt hogy valójában mit is látunk, nagy szerepe van a tapasztalatoknak, az emlékeknek.az agy

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02. 09.

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02. 09. (19) Országkód HU SZABADALMI LEÍRÁS!HU000223490B1_! (11) Lajstromszám: 223 490 B1 (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02.

Részletesebben

III./3. Hallásszűrés

III./3. Hallásszűrés III./3. Hallásszűrés Miért szükséges az újszülöttkori hallásszűrés? Hallásszűrésről beszélünk, ha egy-egy kiválasztott célcsoportnál, tünetektől függetlenül, panaszmentesség esetén is hallásvizsgálatot

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Az áttétel idegtudományi megközelítése. Bokor László

Az áttétel idegtudományi megközelítése. Bokor László Imágó Budapest (1 [22]) 2011, 3: 5 22 TANULMÁNYOK Az áttétel idegtudományi megközelítése Bokor László Bevezetés A pszichoanalízis az elme tudománya. Az ókor óta tudjuk, hogy az elme mûködése valamilyen

Részletesebben

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 15. Digitális Alakzatrekonstrukció Méréstechnológia, Ponthalmazok regisztrációja http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav54

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

Látás. A retina és a pályák

Látás. A retina és a pályák Látás A retina és a pályák Vizuális percepció kezdete... ÚT: fény cornea szem belső része Itt: egy speciális érzékszerv (retina) segítségével elektromos jel generálódik nervus opticus magasabb központok

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

Képrestauráció Képhelyreállítás

Képrestauráció Képhelyreállítás Képrestauráció Képhelyreállítás Képrestauráció - A képrestauráció az a folyamat mellyel a sérült képből eltávolítjuk a degradációt, eredményképpen pedig az eredetihez minél közelebbi képet szeretnénk kapni

Részletesebben

Kémiai érzékelés. Legısibb erıs befolyás. Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok. Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ)

Kémiai érzékelés. Legısibb erıs befolyás. Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok. Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ) Kémiai érzékelés Legısibb erıs befolyás Sejtek: kemo-elimináció kemo-rejectio kemo-acceptáció Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ) Döntés:

Részletesebben

Neurotoxikológia VII. Neurotoxikológiai vizsgáló módszerek elektrofiziológia és viselkedésvizsgálat

Neurotoxikológia VII. Neurotoxikológiai vizsgáló módszerek elektrofiziológia és viselkedésvizsgálat Neurotoxikológia VII. Neurotoxikológiai vizsgáló módszerek elektrofiziológia és viselkedésvizsgálat primer neuronális, idegi őssejtvagy glia sejttenyészetek kokultúrák (többféle sejttípus) sejtvonalak

Részletesebben

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA Befogadást segítő eszközök Jelnyelvi tolmács (leköti a vizuális figyelem nagy részét, speciális ismeret kell hozzá) -a válaszadó siketek

Részletesebben

Féléves menetrend. Neurobiológia II. Féléves menetrend. Kémiai érzékek. Neuronok. Szaglás. Szaglás és ízlelés

Féléves menetrend. Neurobiológia II. Féléves menetrend. Kémiai érzékek. Neuronok. Szaglás. Szaglás és ízlelés Féléves menetrend Neurobiológia II. Kognitív idegtudomány a la Kognitív Pszichológia MA 1. Kémiai érzékek 2. Multiszenzoros integráció 3. Látás I. szem, retina 4. Látás II. - subcortical, detection, sampling

Részletesebben

MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS

MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS Bevezetés Ph.D. munkám során az agynak a neurodegeneratív folyamatok iránti érzékenységét vizsgáltam, különös tekintettel a korai neonatális fejlődést befolyásoló különböző

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben