JOGI ALAPISMERETEK A JOGSZABÁLY FOGALMA

Átírás

1 JOGI ALAPISMERETEK 1 A JOGSZABÁLY FOGALMA TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS Feltétele és nélkülözhetetlen kerete a szabályozottság, Magatartási szabályok megjelenése, kezdeti szabályok: tabuk NORMARENSZEREK Szokásjogi normák Erkölcsi normák Vallási normák Politikai normák Technikai normák Egyes foglalkozások szakmai szabályai A normarendszerek egymásra hatása A normarendszerek, illet leg a különböz normák egymás hatását er síthetik - a foglalkozás íratlan szabályai és a jog - erkölcs és jog (az adott magatartást mindegyik elfogadja vagy tiltja) A TÁRSADALMI NORMÁK JELLEMZ I Általánosan követend k (mindenkire nézve) Feltételezi az adott magatartás ismételtségét Általánosít Megsértésük szankcióval jár A társadalmi normák megoszlása hatásuk szerint Vertikális = alá-fölé rendeltségi viszonyban (Pl. ügyrend, utasítás, szervezeti,-m ködési szabályzat stb.) Horizontális = jogszabály (alá-fölé rendeltségt l független) A JOG FOGALMA Magatartásszabály A jogszabályban testet ölt magatartásszabályok elvontak, azokat az állami szervek alkotják vagy a szabályhoz állami kényszert kapcsolnak Betartásuk általánosan kötelez A szabályok érvényesülését az állam végs soron kényszerrel biztosítja A JOG A társadalom bizonyos fejlettségi fokán jött létre A társadalom irányításának legfontosabb eszköze Az állam hatalmi privillégiuma Átfogja a társadalom m ködésének alapvet és lényeges oldalait AZ ÁLLAM HATALMI PRIVILLÉGIUMA AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE Országgy lés Köztársasági elnök Kormány (Miniszterelnök, Miniszterek) Alkotmánybíróság

2 Legfels bb Bíróság elnöke (bírói szervezet) Legf bb ügyész (ügyészi szervezet) Állami számvev szék Országgy lési Biztos Helyi önkormányzatok ORSZÁGGY LÉS legfels bb államhatalmi és népképviseleti szerv, az államszervezet csúcsa kizárólagos törvényhozó hatalom az állampolgárok képvisel ib l áll (akiket a szavazati joggal rendelkez állampolgárok négyéves id tartamra választanak meg) m ködésük a szabad mandátum elvén alapul ( nem hívhatók vissza és tevékenységükben nem utasíthatók) Az Országgy lés Operatív hatáskörrel nem rendelkezik, irányítási eszköze - a törvényhozás és - a végrehajtó hatalom ellen rzése Az Országgy lés hatásköre Törvényhozás: Alkotmány, kétharmados és feles törvények (államháztartási mérleg, költségvetés, kormányprogram elfogadása, nemzetközi szerz dések megkötése, hadi állapot kinyilvánítása, békekötés) Választás (Ke., Me., Ab., Ogy. Bizt., ÁSZ.elnöke, LB. elnöke, LÜ. Helyi államhatalom irányába A képvisel testület feloszlatása Feltétele: -az Alkotmánnyal ellentétes m ködés, - a Kormány javaslata, - az Ab. El zetes véleménye DÖNTÉSI HATÁSKÖRE Megyék területe, neve, székhelye Megyejogú várossá nyilvánítás F városi kerületek kialakítása Közkegyelem Köztársasági elnök Államf A nemzet egységének kifejez je Az államszervezet m ködésének re A fegyveres er k f parancsnoka Kiegyensúlyozó szerepe van az Ogy. és a Korm. között, de hatáskörüket nem veheti át. A köztársasági elnök hatalmának korlátai Jogalkotói jogkörrel nem rendelkezik Intézkedései jelent s részéhez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. Ez alól kivétel: - választás id pontjának kit zése - az állam képviselete - részvételi, felszólalási és javaslattételi jog az ogy. és ogy.bizottságok ülésein - népszavazás kezdeményezése A köztársasági elnök felel ssége és védelme Személye sérthetetlen, 2

3 Politikai felel ssége nincs Jogi felel ssége csak szándékos törvénysértés esetén van Büntet eljárás alá csak a tisztségét l való megfosztás után vonható KORMÁNY JOGÁLLÁSA A közigazgatás csúcsszerve Végrehajtó-rendelkez hatalom Nincs az ogy. alá rendelve, de az ogy.-nak tartozik felel sséggel és tevékenységér l az ogy.-nak köteles beszámolni Az ogy. megvonhatja a bizalmat a K.-tól konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, de döntést nem hozhat helyette A KORMÁNY M KÖDÉSE A miniszterelnök felel sségén nyugszik A miniszterelnököt a Ke. javaslatára az ogy választja. A KORMÁNY HATÁSKÖRE Alkotmányos rend védelme, fegyveres er k, rend rség, rendészeti szervek irányítása, m ködtetése Kül- és belpolitika meghatározása, a közigazgatás irányítása Állampolgárok jogainak biztosítása, védelme Társadalmi, gazdasági, szociális célkit zések kidolgozása és megvalósítása Törvények végrehajtása jogalkotás ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG FELADATA Az alkotmány egyedi értelmezése El zetes és utólagos normakontroll Alkotmányjogi panaszok, alkotmánysértések vizsgálata Állami szervek hatásköri összeütközésének eldöntése Alkotmánybíróság határozata Nincs fellebbezés ellene, végre kell hajtani A Magyar Közlönyben ki kell hirdetni Bírói szervezet Legfels bb bíróság Táblabíróságok F városi, Megyei bíróságok Helyi bíróságok ÜGYÉSZI SZERVEZET Centrális Hierarchikus Ügyészi hatáskör Törvényességi felügyelet Nyomozás felügyelete Nyomozás Vádemelés és a vád képviselete TOVÁBBI ÁLLAMI SZERVEK Állami számvev szék Országgy lési Biztosok Helyi önkormányzatok 3

4 A JOG KIFEJEZÉS ÉRTELME Tételes jog = jogszabály Érvényesül jog = jogszabály+joggyakorlat Alanyi jog = valakinek a joga valamihez A JOGSZABÁLY JELLEMZ I Hatalmi jelleg Akikhez szól, azoknak általánosan követend Az adott magatartás ismételtsége vagy ismételtségre irányuló célzata Általánosítás (elvonatkoztatás) A jogszabályhoz jogkövetkezmény f z dik A JOGSZABÁLY ELEMEI Tényállás: jogilag jelent s elemek öszessége Rendelkezés: jogalkotói akarat Jogkövetkezmény: el ny vagy hátrány Jogszabályok megoszlása jellege szerint El író Tiltó Enged Jogszabályok megoszlása tartalmuk szerint Kógens Diszpozitív Jogszabály elemei Tényállás - történeti (objektív valóság) - jogi (törvényi) Rendelkezés Jogkövetkezmény A jogszabály érvényessége Jogalkotói jog Hierarchia Hivatalos kihiretés JOGALKOTÁS Az arra felhatalmazott szervek tudatos szabályozási tevékenysége hatalmi pozícióból Jogalkotói jog Alkotmányban és A jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint Jogalkotó szervek Az Alkotmányban vagy a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott állami szervek és személyek, amelyek jogot alkothatnak Jogalkotásra felhatalmazott szervek és személyek hatályos jogunkban Országgy lés Kormány Miniszterek Önkormányzatok 4

5 5 A jogszabály hatálya Tárgyi Területi Személyi Id beni A jogrendszer és tagozódása Jogrendszer: a tételes jog összessége Jogág: azonos jogi tárgyra vonatkozó normák összessége Sajátos felel sségi formát hordozó jogszabályok csoportja Jogág pl.: közjog, polgári jog, büntet jog, munkajog stb. JOGALKALMAZÁS A jogszabályban megnyilvánuló állami parancs teljesítése: önkéntes jogkövetés állami kényszer A jogalkalmazás formái Laikus = önkéntes jogkövetés Hivatalos állami szervek döntése: Igazságszolgáltatási (bírói) Közigazgatási (ügyészség, közigazgatási szervek, fegyvezer er k, rendvédelmi szervek hatásköre) A jogalkalmazás elemei Tényállás megállapítás A jogszabály értelmezése A történeti és törvényi (jogi) tényállás egybevetése A tényállás min sítése A jogkövetkezmény megállapítása és végrehajtása A jogszabály értelmezése Logikai Nyelvtani Rendszertani Történeti A jogszabályok hierarchiája Alkotmánytörvény Törvény /Törvényerej rendelet/ Kormányrendelet /Minisztertanácsi rendelet/ (MT.) Miniszteri rendelet (Ogy.) (Ogy.) (ET.) (Korm.) (miniszter) /Államtitkári rendelkezés/ (államtitkár) Önkormányzati rendelet (önkormányzat) Jogszabályok jelölése Törvény: kiadás dátuma: római sorsz.- rövid jelölés / Tövényerej rendelet / kiadás dátuma: római sorsz.- rövid jelölés

6 Kormányrendelet, miniszteri rendelet, államtitkári rendelkezés arab ssz.- törve kiadás éve - zárójelben a kiadás hónapja, napja - rj. AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) JOGSZABÁLYAI Az EU saját, autonóm jogrendszerrel rendelkezik: közösségi jog, mely magába foglalja az Eu teljes joganyagát A közösségi jog joganyagai Els dlege jos Másodlagos jog Esetjog Els dleges jog Alapító szerz dés Alapító szerz dést módosító szerz dések Csatlakozási egyezmények Egyesülési szerz dés Költségvetési szerz dés 6 Másodlagos jog Rendelet Irányelv Határozat Rendelet A közösségi jog leger sebb jogforrása Kötelez er vel bír A tagállamok közvetlenül alkalmazzák, nincs szükség nemzeti jogszabályi átvételre Lényege: az államok korlátozzák szuverén jogaikat, így a rendelet hatálya nem csak az államokra, hanem azok állampolgáraira is kiterjed Irányelv A közösségi jogalkotás legfontosabb eszköze Az elérend célt határozza meg, a megvalósítás módját a tagállamra bízza, feladat a közösségi joghoz való közelítés A megvalósítás módjának meghatározása = a jogharmonizációval, Az irányelvek Általános jelleggel tartalmazzák a közösségi célkit zéseket A tagállam bels jogi aktusai által a nemzeti jog szabályaivá válnak A harmonizált jogszabály a záró rendelkezései között deklarálja az EU irányelnek való megfelelést (Mvt.: 89/391/EGK irányelv) Határozat Konkrét ügyekre vonatkozó norma Kötelez, de csak annak kihez szól : a címzettnek Esetjog Az Európai Bíróság joganyaga Kötelez er vel nem bíró jogforrások Vélemény: konkrét kérdésekben ad álláspontot Célkit zés: cselekvési, magatartási elvárás Ajánlás: segíti a közöségi jog értelmezését

7 7 A MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY A munkavédelmi törvény (Mvt.) és végrehajtási rendeletei A munkavédelemhez kapcsolódó jogszabályok alkalmazása A munkavédelmi követelményeket a munkavédelemr l szóló évi XCIII. törvény (Mvt.) és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26. ) MüM rendelet valamint a munkavédelemhez kapcsolódó jogszabályok alapján kell teljesíteni A munkavédelmi jogszabályok hierarchiája Törvényi szint Kormányrendeleti szint Miniszteri rendeleti szint Foglalkoztatás politikáért felel s miniszteri r. Egészségügyért felel s miniszteri rendelet Ágazati miniszteri rendelettel kiadott Biztonsági Szabályzatok Munkáltatói szabályozási szint (Eve juttatás szabályai, Mentési terv, Munkavédelmi Szabályzat, Technológiai,- kezelési,-karbantartási utasítás) Törvényi szint Alkotmány (1949. évi XX. Törvény) A munkavédelemr l szóló évi XCIII. tv. (Mvt.) A Munka Törvénykönyvér l szóló évi XXII. törvény (Mt.) A kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény Kormányrendeleti szint 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 98/2001. (VI. 15. ) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról A foglalkozáspolitikáért felel s min. rendeletek (nem teljes kör en) 5/1993. (XII. 26.) MüM r. Mvt. vhr. 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM r. az építési munkahelyek minimális bizt. és eü. köv. 14/2004. (IV. 19. ) FMMr. A munkaeszközök bizt. és eü. köv. 18/2008. (XII. 3.) FMM r. eve. köv. Az egészségügyért felel s min. rendeletek (nem teljes kör en) 33/1998. (VI. 24.) NM r. a munkaköri, szakmai, ill. alkalmassági orvosi vizsgálat és véleményezésr l 50/1999. (XI. 3. ) EüM r. a képerny el tti munkavégzés min. követelményeir l 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM r. a munkahelyi kémiai biztonságról Ágazati min. rendelettel kiadott Biztonsági Szabályzatok (BSz) /kivonat/ Erdészeti BSz. /15/1989. (X.8.) MéM r./ Hegeszt.BSz. /143/2004. (XII.22.) GKM r./ Vízügyi BSZ. /24/2007.(VII.3.)KvVM Mez gazdasági BSz./16/2001.(III.3.)FVM r F.A.M. BSz. /72/2003.(X.29.) GKM r. Jelenleg 28 BSz van hatályban Az Mvt. hatálya Tárgyi Személyi Területi

8 Id beni Az Mvt. tárgyi hatálya Szervezett munkavégzésre terjed ki Szervezett munkavégzés a munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszer sített foglalkoztatás keretében történ munkavégzést - a közszolgálati a közalkalmazotti jogviszonyban a bíró szolgálati viszonyában az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában az ügyészségi szolgálati viszonyban szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jelleg jogviszonyban, a szakképz iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerz dés alapján a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (el zetes letartóztatásban, elítéltként) a közigazgatási határozat alapján a Magyar Honvédség a rendvédelmi szervek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett kezdeményezett irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka Az Mvt. személyi hatálya Kiterjed az államra a munkáltatóra a munkavállalóra a munkavédelmi érdekképviseleti szervekre és személyekre Munkáltató A munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaer -kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvev ként foglalkoztatót A kirendelt munkavállalót foglalkoztatót A szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint A mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végz egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervez je. 8

9 9 Magyar adószámmal nem rendelkez külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a f felel sséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik. Munkavállaló A szervezett munkavégzés keretében munkát végz személy. Az Mvt. területi hatálya Magyarországi munkavégzés, vámszabadterületek is Külföldi munkavégzés, ha azt törvény nemzetközi szerz dés, annak hiányában A nemzetközi magánjog elrendeli Az Mvt. id beni hatálya Az Mvt. határozatlan idej január 1-én lépett hatályba A módosítások a módosított rendelkezés hatálybaléptetésének id pontját is meghatározzák Az Mvt. alapelvei A védelem elve A tripartizmus elve A munkavállalók által értett nyelv használatának elve A védelem kiterjesztésének elve A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve Az együttm ködés elve Az adatok védelmének elve A szaktevékenység elve A védelem elve A biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog állampolgárságtól függetlenül mindenkit megillet aki Magyarország területén munkát végez A tripartizmus elve A munkavédelem három pilléren áll: állam munkáltató munkavállaló A munkavállaló által értett nyelv használatának elve Nem követelmény az anyanyelv használata de Biztosítani kell, hogy a munkavállaló megértse a munkavédelmi szabályokat és utasításokat A védelem kiterjesztésének elve A védelem a munkavállalókon kívül kiterjed A munkavégzés hatókörében tartózkodókra A munkáltató szolgáltatását igénybevev kre A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve Országos Érdekegyeztet Fórum =OMB Munkavédelmi képvisel és mb.

10 10 Együttm ködés elve A törvény egymással együttm ködésre kötelezi a munkavédelem megvalósításában résztvev ket Az adatok védelmének elve A munkavédelmi eljárások során nyert adatok csak statisztikai célra és csak akkor használhatók fel, ha személyazonosításra alkalmatlanok Szaktevékenység elve Jogszabályban meghatározott tevékenységet csak a munkavédelmi törvényben meghatározott képesítéssel rendelkez személy végezheti Szaktevékenység formái Munkabiztonsági szaktevékenység Munka-egészségügyi szaktevékenység Munkabiztonsági szaktevékenység feltétele A munkavédelmi képesítés, amely lehet közép és fels fokú Munka-egészségügyi szaktevékenység feltétele Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) Munkahigiéne Közegészségtan-járványtan Megel z orvostan Népegészségtan képesítés TRIPARTIT RENDSZER A MUNKAVÉDELEMBEN AZ ÁLLAM, A MUNKÁLTATÓ ÉS A MUNKAVÁLLALÓ FELADATMEGOSZTÁSA AZ ÁLLAM FELADATAI - funkcionális - ágazati - hatósági Az állam irányítási feladata: A munkavédelem megszervezése és irányítása Ennek keretében A munkavédelmi követelmények Jogok és kötelezettségek meghatározása a munkavédelmi el írások végrehajtásának segítése gazdasági szabályozással érdekeltség megteremtésével a munkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével tájékoztatással és felvilágo-sítással a biztonságos életvitelre nevelés a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése a megállapítások nyilvánosságra hozatala, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és m ködtetése részvétel a

11 11 munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában együttm ködés más államokkal a munkavédelmi feladatok összehangolása végett jelentés a munkavállalók biztonságát és egészségét érint közösségi szabályok végrehajtásáról Az állam ágazati feladata Biztonsági Szabályzatok kiadása Ágazati jelleg munkavédelmi kutatás fejlesztés tájékoztatás továbbképzés Az állam hatósági feladata hatósági engedélyezés hatósági nyilvántartás hatósági ellen rzés Hatósági engedélyezés A munkavédelmi hatóság engedélyezi a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe nem tartozó munkabiztonsági szakért k m ködését Hatósági nyilvántartás A munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartásáról más szerv el tt történ igazolás céljából (pl. a megváltozott munkaképesség munkavállalók foglalkoztatásának támogatása) a kiadott szakért i engedélyekr l Hatósági ellen rzés A hatósági ellen rzési feladatokat a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi felügyel k útján látja el A hatósági ellen rzés kiterjed A munkavédelmi követelmények megvalósítására A munkáltató ez irányú feladatainak teljesítésére A MUNKÁLTATÓ Felel s az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért Felel s azért, hogy minden munkavállaló az általa ér-tett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait KÖLTSÉGVISELÉS A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkez költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani A MUNKAVÁLLALÓ Csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával a munkavédelmi oktatásnak megfelel en végezhet munkát. A munkavállaló köteles

12 12 munkatársaival együttm ködni munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse Különösen köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a t le elvárható módon meggy z dni azt rendeltetésének megfelel en és a munkáltató utasítása szerint használni a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni az egyéni véd eszközt rendeltetésének megfelel en használni és a t le elvárható tisztításáról gondoskodni a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztet ruházatot viselni munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni a részére el írt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni a veszélyt jelent rendellenességr l, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni a rendellenességet, üzemzavart t le elvárhatóan megszüntetni vagy erre intézkedést kérni a felettesét l a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket köteles együttm ködni a munkáltatóval, a munkavédelmi szaktevékenységet, illetve a munkáltató munkavédelmi feladatait ellátó személyekkel a munkavédelmi képvisel vel az egészséges és biztonságos munkakörnyezet meg rzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illet leg a munkáltató veszélyt megszüntet intézkedéseinek végrehajtása során is A munkavállaló jogosult megkövetelni az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés feltételeit a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban el írt véd intézkedések megvalósítását az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehet ség biztosítását; a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és véd eszközök, az el írt véd ital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehet ség biztosítását A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történ fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszem en tett bejelentéséért A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné A munkavállaló köteles megtagadni a munkavégzést Ha azzal másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan Közvetlen és súlyos veszélyeztetésnek min sül különösen a szükséges biztonsági berendezések az egyéni véd eszközök m köd képtelensége, illetve hiánya

13 13 A MUNKAVÉDELMI FELEL SSÉG A FELEL SSÉG FOGALMA ÉS A MUNKAVÉDELMI FELEL SSÉG ESETEI A felel sség fogalma, terjedelme Következmények vállalása Cselekedet(ek)ért Mulasztás(ok)ért Telepített felel sség = következmények vállalása a jog erejénél fogva = jogalkotói akarat A felel sség filozófiája Annak kell a következményeket viselni, a kinek a felel sséget megalapozó magatartás elkövetése érdekkörében áll. A felel sség filozófiája a munkavédelemre vetítve Annak kell a felel sséget viselni, aki saját érdekei megvalósításához más személy munkáját veszi igénybe A munkavédelemben a felel sség A munkáltatót terheli és A felel sség oszthatatlan A felel sség terjedelme Szubjektív : vétkességen alapul Objektív: vétkességt l független, de van kimentési lehet ség Feltétlen: vétkességt l független és nincs kimentési lehet ség Vétkes magatartás Szándékos Egyenes (direkt) szándék: el re látja cselekménye lehetséges következményeit és azt kívánja, hogy az bekövetkezzen Eshet leges (vagylagos) szándék: el re látja cselekménye lehetséges következményeit és abba belenyugszik Gondatlan Súlyos gondatlanság: el re látja cselekménye (mulasztása) lehetséges következményeit, de könnyelm en bízik annak elmaradásával Hanyagság: nem látja el re cselekménye (mulasztása) lehetséges következményeit mert a t le elvárható gondosságot, figyelmet elmulasztja A felel sség megosztása Alanyi felel sség Anyagi felel sség Alanyi felel sség Szubjektív felel sség Természetes személy lehet csak felel s Az elkövet vonható csak felel sségre A jogkövetkezmény az elkövetés súlyához és az elkövet személyéhez igazodik

14 14 Az alanyi felel sség formái Fegyelmi felel sség Szabálysértési felel sség Büntet jogi felel sség FEGYELMI FELEL SSÉG A Munka Törvénykönyve nem szabályozza, helyette fegyelmi pótló jogintézményt szabályoz, amely szerint a törvényben meghatározott feltételek esetén rendkívüli felmondásra joghátrány alkalmazására van lehet ség A közszolgálati jogviszonyban a törvényben meghatározott eljárási rend szerint és az abban meghatárott büntatéseket lehet kiszabni SZABÁLYSÉRTÉSI FELEL SSÉG A szabálysértési felel sséget nemzeti szinten az évi LXIX. Törvény és a 218/1999. (XII. 29.) Korm. rendelet állapítja meg. A szabálysértés fogalma Az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, és amelynek elkövet it a szabálysértési törvényben meghatározott joghátrány fenyeget A szabálysértési cselekmény megállapításának kizárása Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény b ncselekményt valósít meg Szabálysértési felel sség kizárása Gyermekkór Kóros elmeállapot Kényszer Fenyegetés Ténybeli tévedés Jogos védelem Végszükség Magánindítvány hiánya Szabálysértési felel sség megsz ntetése Halál Elévülés Felel sségre vonás mell zése kegyelem Elévülés Szubjektív: 6 hónap Objektív: 2 év Szabálysértési eljárás lefolytatására jogosult szervezetek Általános szabálysértési hatóság: jegyz Különös szabálysértési hatóság: Rend rség, Vám-és Pénzügy rség

15 15 Szabálysértés miatt eljáró más szervek: felügyeletek (pl) ÁNTSZ, Fogyasztóvédelem, Munkavédelmi felügy., Munkaügyi felügy. stb.) Szabálysértési eljárások Helyszíni bírság Helyszíni eljárás Szabálysértési tárgyalás Helyszíni bírság Tettenérés esetén 500-ft Ft-ig Ha az elkövet tudomásul veszi jogorvoslat nincs Helyszíni eljárás A szabálysértési eljárást a helyszínen kell lefolytatni és a helyszínen kell a bírságot kiszabni Szabálysértési tárgyalás A szabálysértési hatóság hivatali helyiségében történik Megjelenés a hatág idézése alapján Jogorvoslat Kifogás (hi. 8 nap) Egyes bíró jár el Végrehajtás Közvetlen letiltás Behajtás Közérdek munkára átváltoztatás (5000 Ft/nap) Elzárás ( Ft/nap) Szabálysértési tényállások a munkavédelemben Munkavédelmi szabálysértés Termel, biztonsági berendezések szabályainak megszegésében megnyilvánuló szabálysértés Termel, biztonsági berendezések szabályainak megszegésében megnyilvánuló szabálysértés Munkavédelmi szabálysértést követ el aki A munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellen rzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében a szabályok végrehajtásának mell zését elt ri avagy munkáltatóként a munkabalesettel és foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos nyilvántartási, kivizsgálási, jegyz könyv készítési és bejelentési kötelezettségét kell id ben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl avagy a baleset (betegség) valódi okát eltitkolja, a valódi ok feltárását megakadályozza Termel, biztonsági berendezések szabályainak megszegését követi el, aki Termel vagy biztonsági berendezést üzemben tart annak ellenére, hogy az el írt vizsgálatot nem végezték el a vizsgálatot elvégezték, de annak eredménye kedvez tlen volt az engedély érvényessége lejárt

16 16 Munkavédelemhez kapcsolódó szabálysértési cselekmények visszaélés ipari robbanóanyaggal és pirotechnikai termékekkel villamos biztonsági szabályok megszegése kazánok és nyomástartó edények biztonsági szabályainak megszegése alkalmassági orvosi vizsgálatok elmulasztása építés biztonsági szabályainak megszegése a munkavédelmi képvisel munkajogi védelmére vonatkozó szabályok megszegése a munkavédelmi képvisel jogainak gyakorlásában történ szándékos akadályozás BÜNTET JOGI FELEL SSÉG Akkor áll fenn, ha az elkövet a munkavédelmi el írások megszegésével b ncselekményt valósít meg A b ncselekmény alakzatai B ntett: szándékos cselekmény, amelyre a törvény 2 évet meghaladó szabadságvesztés kiszabását rendeli Vétség: szándékos, 2 évet meg nem haladó szabadságvesztéssel fenyegetett gondatlanul elkövetett b ncselekmény Büntethet séget kizáró okok gyermekkor kóros elmeállapot kényszer és fenyegetés tévedés a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka jogos védelem végszükség magánindítvány hiánya törvényben meghatározott egyéb ok. Büntethet séget megszüntet okok az elkövet halála elévülés kegyelem a cselekmény társadalomra veszélyességének megsz nése vagy csekéllyé válása törvényben meghatározott egyéb ok Munkavédelemmel kapcsolatos b ncselekmény Foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz vétséget követ el és 1 évig terjed szabadságvesztéssel, közmunkával vagy pénzbüntetéssel büntetend. Min sít körülmények

17 17 Maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, tömegszerencsétlenség okozása 3 évig terjed Halál okozása 1-5 évig terjed Kett t l több ember halálának okozása 2-8 évig terjed szabadságvesztéssel büntetend Szándékos elkövetés A cselekmény b ntett Ha az elkövet a közvetlen veszélyt szándékosan idézte el Alapesetben 3 évig terjed Maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, tömegszerencsétlenség okozása 2-8 évig terjed Kett t l több ember halálának okozása 2-8 évig terjed szabadságvesztéssel büntetend ANYAGI FELEL SSÉG Polgári jogi kártérítési felel sség szerz désen kívül okozott károkért Munkajogi kártérítési felel sség Mindkét felel sségi kör objektív, tehát A felel sség független a magatartás vétkességét l (szándékosság, gondatlanság) A felel sséget a károkozás alapítja meg, de a károkozásért felel s kimentheti magát a felel sség alól, a törvényben meghatározott körülmények fennállásának bizonyításával Polgári jogi kártérítési felel sség szerz désen kívül okozott károkért A polgári jogi felel sségnek nem feltétele, hogy a károkozó és károsult között a törvény által szabályozott valamely jogviszony, például munkaviszony fennálljon. A felel sséget a törvény a károkozás jellege szerint szabályozza Általános szabályok Elvárhatósági szint általános A károsult kármegel zési és kár csökkentési kötelezettsége Megtiltja, hogy az életben, testi épségben és egészségben okozott kárért való felel sséget szerz désben el re kizárják A Ptk-ban szabályozott felel sségi körök A veszélyes üzem m ködéséb l ered kártérítési felel sség Felel sség az alkalmazott károkozásáért A magánmunkáltató kártérítési felel ssége Felel sség a megbízott által okozott kárért Felel sség az épületb l lehulló tárgy által okozott kárért Munkajogi kártérítési felel sség A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel A munkáltató mentesülése a felel sség alól ha bizonyítja, hogy a kárt m ködési körén kívül es elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett el. A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mérv volt.

18 18 A munkavállaló vétkessége súlyának és ehhez képest a kárviselés arányának meghatározásánál jelent sége van annak, hogy a munkáltató a kár bekövetkezésében maga is vétkes magatartással hatott közre A munkáltató felel ssége A munkáltató a munkavállalója balesetével és megbetegedésével kapcsolatban el állott kárért (egészségkárosodásért) akkor felel, ha az a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben keletkezett. Annak bizonyítása, hogy az egészségkárosodás a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, a munkavállalót terheli A kártérítés jogcímei Elmaradt jövedelem Dologi kár Költségek Járadék Hozzátartozó tartására kötelezett a sérült Általános kártérítést szolgál Nem vagyoni kár A munkáltató kötelezettsége a kártérítési eljárásban Kárigényfelhívás kiküldése (hi.: 15nap) Kárigény elbírálása, írásbeli indokolt válasz (hi.: 15nap) A sérült értesítése a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló bérfejlesztésr l A kárigény elévülése A munkajogi elévülési id : 3 év, melyet az elévülési id kezdetét l kell számítani, de járadék csak 6 hónapra visszamen leg igényelhet Önálló elévülési id kezdete Átlagkereset és táppénz: a táppénz els fizetésének napja Az átlagkereset és a sérelem folytán csökkent kereset: az els jövedelem kiesés napja Az átlagkereset és a rokkantsági nyugdíj különbözete: a rokkantsági nyugállományba helyezés napja

19 19 KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A MUNKAVÉDELEM TERÜLETÉN A közigazgatási eljárás és szolgáltatás jogszabályi alapja évi CXL törvény (Ket) Jogszabályi el zmény: évi IV. tv. és az azt átfogóan módosító évi I. tv. Subszidiárius (kisegít ) törvény: A subszidiaritás jelenléte az Mvt-ben A munkavédelmi hatósági eljárás eltérése a Ket. rendelkezéseit l. munkavédelmi hatósági eljárásban - a szakért i engedélyezés kivételével - az ügyfél nem jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal A munkavédelmi hatósági eljárások során az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Felügyeleti eljárás keretében a hatósági eljárás során hozott döntés nem változtatható meg és nem semmisíthet meg, ha a kötelezettséget megállapító döntés joger re emelkedését l vagy ha a teljesítési határid ezt meghaladja, akkor a teljesítési határid utolsó napjától számított egy év eltelt A munkavédelmi hatósági eljárás határideje az eljárás megindításától számított negyvenöt munkanap az alábbi eljárásokban - a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetek - a balesetet munkabalesetnek min sítése - a munkáltató és a munkahelyen munkát végz személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek történ min sítése Közigazgatási hatósági ügy Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érint jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellen rzést végez Joghatóság, hatáskör, illetékesség Joghatóság: ügyek elosztása a különböz államok hatóságai között.. Hatáskör: ügyek elosztása a különböz hatóságok között. Illetékesség: ügyek elosztása az azonos hatáskör hatóságok között. Joghatóság (nemzetközi hatáskör) Magyar állampolgár, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet ügyfél hatósági ügyében - ha törvény eltér en nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el Ha az ügyfél nem magyar állampolgár, illetve külföldön nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet, akkor hatósági ügyében - ha jogszabály eltér en nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság jár el Hatáskör Valamely szervezet vagy személy feladatának és a feladathoz kapcsolódó jogosítványainak meghatározása A hatáskör megállapítása A hatóság hatáskörét jogszabály állapítja meg

20 20 A hatóság hatáskörét vagy annak gyakorlását - tv-ben meghatározott kivétellel - más hatóságra nem ruházhatja át A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy - tv-ben meghatározott kivétellel - nem vonható el Illetékesség A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni Illetékességi terület Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskör hatóságok közül az eljárásra az a hatóság illetékes, amelynek területén az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye (szálláshelye), székhelye, telephelye, fióktelepe) van az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják az ügy tárgyát képez ingatlan fekszik a jogellenes magatartást elkövették Törvény vagy kormányrendelet alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a külpolitikáért felel s miniszter vagy a konzuli tisztvisel jár el A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség vizsgálata A hatóság a joghatóságát, hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidej értesítése mellett haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkez hatósághoz A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna Ügyfél Az a természetes vagy jogi személy avagy jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet akinek (amelynek ) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti akit (amelyet) hatósági ellen rzés alá vontak akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vev hatóságot is, amelynek feladatkörét az ügy érinti Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvet jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul Tanú és hatósági tanú Tanúként az hallgatható meg, aki valamely tényr l tudomással bír A tanúként megidézett személy köteles a hatóság el tt, az idézésben megjelölt id pontban megjelenni és tanúvallomást tenni Tanúként nem hallgatható meg Akit l nem várható bizonyítékként értékelhet vallomás Védett adatnak, hivatásbeli titoknak min sül tényr l az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervt l vagy személyt l A tanúvallomást a tanú megtagadhatja ha az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy