GONDOLATOK A MUNKA FORRADALMÁNAK DIALEKTIKÁJÁRÓL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GONDOLATOK A MUNKA FORRADALMÁNAK DIALEKTIKÁJÁRÓL"

Átírás

1 Bene Sándor GONDOLATOK A MUNKA FORRADALMÁNAK DIALEKTIKÁJÁRÓL A munka forradalmának dialektikája felöleli a munkásosztály társadalmi mozgalmát és alkatát, a termelőerők forradalmi változását és a gazdasági törvényszerűségek átformálását; mindhárom tényező mély belső kapcsolatban áll egymással. E kapcsolat elméleti feltárása alkotja a szocializmus elméletének magját, mint ahogy a munka forradalmának megindítása és véghezvitele a forradalmi mozgalom stratégiájának csomópontját képezi a szocializmusban." Zoran Vidaković: Korak nazad dva koraka napred, Komunist", Bgd., 1971., 54. oldal. A TUDATOS TEVÉKENYSÉG AZ EMBER GENERIKUS JELLEMZŐJE A munka az emberi lét örök természeti feltétele, s éppen ezért nem függ az emberi élet semmilyen formájától, ellenkezőleg, a társadalmi lét öszszes formájának egyaránt közös jellemzője. Lényeges emberi tulajdonság ezért az ember és a természet dialógusának közvetítője, az emberi élet nélkülözhetetlen, örök eszköze, fennmaradásának biztosítéka. Tekintettel, hogy a javak termelése bizonyos kényszert hordoz magában, a munka így, megfelelő értelemben elengedhetetlen, illetve kényszerű tevékenység, olyan tevékenység, amelyet a fennmaradás érdekében mindenképpen végezni kell. Az emberi munka egyben az önmegvalósítás, az aktív önkifejezés jellegzetes, tudatos formája is. Azáltal, hogy tevékenységét az ember saját tudatának tárgyává teszi emberi lényének generikus lényegét fejezi ki. 1 Mint az önmegvalósítás és aktív önkifejezés jellegzetes formája az emberi munka átlépi a kényszerűség határait, és a megvalósult szabadság mértékévé válik. Ezáltal nemcsak az emberi eg-

2 zisztencia fejlődési módozatainak titkát, hanem a létezés határainak titkát is magában rejti." 2 A munka az ember, mint közösségi lény generikus jellemzője, s így félreérthetetlenül társadalmi jellegű. Emberi viszonynak is tekinthető egyben (az osztálytársadalmakban osztályviszonynak), amely nemcsak a termelési folyamatban dolgozó ember e folyamat többi részvevőjéhez való viszonyában nyilvánul meg, hanem az embernek a munkához való hozzáállásában is (a munka, mint kényszerűség, avagy elégedettséget kiváltó tevékenység, amely által önmagát kifejezi). Röviden, a társadalmi feltételek és az emberi termelési folyamatok tudatos célszerű kialakításáról, formálásáról, szabályozásáról van szó, amelyek ily módon állandóan és gyökeresen átalakítják az emberi termelés társadalmi viszonyait, mint ahogy e termelés állandóan és alapjaiban változtatja a természeti viszonyokat és az emberi élet alapjait." 3 A TEVÉKENYSÉG NEGATÍV FORMÁJÁNAK KIÜTKÖZÉSE A természet tudatos alakításának és alárendelésének folyamatában az ember saját generikus lényét tökéletesíti. Társadalmi-történelmi fejlődésében fokozatosan mindinkább emberré válik, legalábbis potenciálisan azzá; társadalmi életmódja ugyanis nem teszi lehetővé számára, hogy saját lénye felett teljességben uralkodjék. Mialatt az ember affirmálódik. saját generikus emberi lényét tökéletesíti, vele egyetemben társadalmi élete, amely a magántulajdonra és az egyéni kisajátítás minden következményére épül, olyan helyzetben tartja, amely az elidegenedés különböző formái által gáncsolja e generikus emberi lény kiépítésében. 4 Munkája, ahelyett, hogy a tevékenykedés és az önmegvalósítás szükségletének kielégítése lenne, mások termékei birtoklásának eszközévé válik. Ez a munka elveszti közvetlen célszerűségét, önkéntes tevékenység-jellegét, ez a munka nem lehet és nem is igazi emberi tevékenységi önkifejezés-szükséglet. Ez mindössze eszköz, amely a legközönségesebb fizikai emberi létezés szükségleteit elégíti ki. Az elidegenített munka nem öntevékenység, idegen, rákényszerített külső kötelezettség, mások számára végzett tevékenység. 5 Műszaki-technológiai értelemben a munkás hozzáforrott a termelőeszközökhöz, a mechanizmus része, hisz e kapcsolódás nélkül nem is létezne a folyamat, lényegében azonban társadalmi-gazdasági szempontból jogtalan kívülálló. 6 Saját céljaira kifejtett céltudatos tevékenység helyett, amely egyben saját alkotó erejének és szükségletei fejlődésének kifejezője lenne, a társadalmi termelés szubjektuma idegen céloknak rendeltetik alá, amelyek lényegesen korlátozzák alkotó erejét, és elferdítik szükség-

3 léteit. 7 Ellentétben a létének külső feltételeit változtató és ellenőrző tényleges emberi tulajdonságok kialakításával, közösségének inverz erői olyan külső társadalmi viszonyokat szítanak, amelyek által beavatkozhatnak az emberi bensőbe, hogy szükségleteit és értékeit formálhassák. Az embertől elidegenedett termelő tevékenység lényege abban nyilvánul meg, hogy az ember azon képességeinek tagadására és megsemmisítésére törekszik, mellyel önmagát saját alkotóerejét, termelőképességét, szükségleteit és céljait, társadalmi értékeit és szociális kapcsolatait létrehozza, megváltoztatja és fejleszti a termelésen belül, ami által a társadalmi egzisztencia természeti feltételei változnak." 8 ÖNTEVÉKENY TERMELŐGYAKORLAT MÁBAN GYÖKEREZŐ JÖVENDŐ A kínlódó cselekvés megvalósuló álma Korunk forradalmasított társadalmi termelőerői nemcsak az emberi élet anyagi szférájában idéztek elő korszakra szóló változást az egész emberi lét alapkövetelményeit vették formálás alá. Az emberi individum új lehetőségeket keres és talál megnövekedett anyagi és társadalmi feltételek közepette eddigi elnyomott személyiségének kinyilvánítására, emberi mivoltának emancipálódására. Sokszorosan megnövekedett anyagi és társadalmi lehetőségei új formákat vélnek sejtetni anyagi-közösségi erejének kifejezéséhez, emberi generikus jellegének teljesebbé tételéhez. Munkájának, mint önmegvalósítása legközvetlenebb formájának, ezen keresztül meg személyiségének felszabadítása ilyen ígéretes feltételek közepette csak anyagiasán és felületesen, részlegesen lehetetlen. Emberi személyiséghez méltó, átfogó, teljesebb felszabadítás a jogos igény. Az ember és a társadalom, történelmi fejlődése folyamán létrejönnek az ember felszabadulásának feltételei, a negatív termelési mód elidegenedés/belső ellentéteiben kialakulnak a tényleges termelés", az autentikus emberi tevékenység" erői és irányzatai. Az emberi tevékenység ellentétesen megkétszereződik: egyszerre fetisizáló, elidegenítő 9 és emberi lényeget megvalósító tevékenység. A társadalmi termelés e negatív, elidegenedett formájának alapvető belső ellentétben érik, nyíltan ellenszegül és túlhaladásán munkálkodik a tényleges emberi tevékenység, a valódi termelés, az egyetemes cserében létrehozott szükségletek, képességek, élvezetek, termelő erők stb. egyetemessége", a természeti erők felett az ember teljes erejének győzelme felé. A munka folyamatos átalakulása öntevékenységgé csak a munkás forradalmi gyakorlatában mehet végbe, aki a munka belső negatív ellen-

4 tetei közepette saját tevékenységével tárja fel és teszi lehetővé e tevékenység átalakítását tényleges termeléssé. 10 Törénelmileg teljesen egyértelmű és törvényszerű, hogy a szabad termelők egyenjogú szabad közössége, a munka köztársasága csakis felszabadított munkával, nem a szükség kierőszakolta, kényszerű munkával érhető el. Csakis célszerű tevékenységgel, önmegvalósító munkával. Ha az ember és a társadalom felszabadítását nem a munka jellegének radikális változtatásával akarnánk elérni, kiindulva a munkában benne foglalt tényleges termelés irányzataiból, akkor a munka elidegenített jellegének levetkeztetését a munkán kívüli emberi tevékenységben és egzisztenciában kellene elősegíteni. Kiutat így az embernek a munka alóli felszabadításában találnánk, a munka eltűnésében, kihalásában; a szabad emberi tevékenység kialakulását más irányban, kultúrtevékenységben, a szabad időben kellene keresni. Ennek alapján a szabad emberi tevékenység a munka eltűnésével és nem az öntevékenységbe való áthaladásával jönne létre. 11 A munka megszűnése nem jelenti és nem is jelentheti a termelő-tevékenység megszűnését, csakis e tevékenység elidegenedett formájának eltűnését, amely a munkát jellemzi. Az elidegenedett tevékenység kívülálló jellegének, bérjellegének megszűnése a munkásosztály forradalmi tevékenységének történelmi, törvényszerű eredménye, ugyanakkor alapvető és természetes követelménye minden egyéni és társadalmi életnek. A munka ilyen jellegű emancipációja semmiképpen nem jelenti a termelőtevékenység és általában a gyakorlati tevékenység minden nehézség nélküli, közönséges szórakozássá való egyszerűsödését. Habár önmegvalósító, kényszermentes foglalatossággá alakul, mint szabad gyakorlat, gyakorlati tevékenység érezhető megerőltetést jelent; ugyanakkor mégis élvezetként hat, hiszen e megerőltetés az ember önigazolásának ekvivalentuma. Nem tűnik kötelességnek, inkább önmaga szabad kifejezésének, szabadsága megnyilvánulásának, ahol minden individum szabad fejlődése az összesség szabad fejlődésének feltétele. Ha a gyakorlati tevékenység az elidegenedés feltételei közepette az ember elszemélytelenedését jelenti, akkor felszabadítása a személyiség igazolását kell, hogy előrevetítse. A munka tehát egyik oldalról nem nélkülözhető gyakorlati tevékenységgé, az emberi egzisztencia természetes és örök feltételévé válik, más oldalról viszont szabad tevékenységgé, öngyakorlattá. E két tevékenységi forma úgy viszonyul egymáshoz, mint szükségesség és szabadság.

5 A FORRADALMI MUNKÄSGYAKORLAT MEGNYILVÁNULÁSA A MUNKA FELSZABADÍTÁSÁNAK DIALEKTIKÁJÁBAN A munkásosztály alaptevékenységében, az antagonisztikus jellegétől még meg nem szabadult termelésben megteremtődnek: először a munkafolyamatban a radikális változások objektív feltételei (a munka termelőerőinek anyagi és emberi, egyéni és társadalmi feltételei), és másodszor ezek egyenértékei a munkások oldalán szükségletek, érdekek és törekvések, egyéni motívumok, társadalmi eszmék és értékek, amelyek a radikális változások lehetőségeit és irányait fejezik ki. A termelő- és társadalmi életmód lényeges összetevőinek radikális változtatása, a negatív termelési mód megszüntetése és pozitívval való felváltása másként nem történhet, csak az emberek tömeges aktivitásával, melynek hajtóereje szükségleteikben, törekvéseikben és érdekeikben rejlik, amelyek tartósan nem békíthetők össze az antagonisztikus termelési mód maradványainak korlátozásaival. A tényleges termelés lehetőségeinek feltárása, megerősítése és fejlesztése az öntevékeny termelők forradalmi történelmi tettének eredménye. 12 Az ilyen termelés megteremtése a társadalmi mozgalom és termelői tudat szükségleteinek, érdekeinek és törekvéseinek hatása aiatt történik, termelőképességeik, társadalmi kapcsolataik és társadalmi erejük küzdelmes kifejtésével, a dolgozók tényleges érdekei egyesítésének megvalósításának, valamint a szociális szervezettsége és a termelési folyamat szabályzásának küzdelmes kialakításával. 13 A társadalmi termelés, a munka és a tőle elhatárolt más tevékenység antagonisztikus jellegét nem lehet megsemmisíteni a társadalmi élet más területén, csakis azon a talajon, amelyen létrejött, és amelyen beérnek a feltételek az öntevékenységbe való túlhaladására. Ilymódon a fejlett szocialista gyakorlat fő súlypontja a munkára helyeződik át, a körülmények és a szubjektumok munkában történő önkialakítására, amelyben megteremtődnek a feltételek az ember szabad, társult tevékenységére. A munkásönigazgatásnak, mint a fejlett szocialista forradalmi gyakorlat formájának lényege éppen ebben a feltétel-teremtésben rejlik. 14 A munkásönigazgatás szembeállítja a termelő anyagi és társadalmi életének minden lehetséges oldalát, munkáját és annak feltételeit, terméke eredményének társadalmi elismerési módját a társadalom teljes termelőgyakorlatával, amelyen belül éppen ezen szembeállítás folytán világlanak ki a humanizált, közvetlen társadalmasított gyakorlat lehetőségei A társadalom szocialista átalakulásának folyamatában a forradalmi gyakorlat két alapvető ágának összefonódása, kölcsönhatása érezhető: a gyakorlatban a termelést a forradalmi szubjektum magához ragadja és önmagát alakítja; az ember tevékenysége elválaszthatatlan a történelmi

6 valóságtól, a termeléstől, amit forradalmi tevékenységével meg kell, hogy szabadítson ellentétes társadalmi formájától. 15 A munka és a szükségletek közti állandó kölcsönhatás a munkásönigazgatási struktúrákban nagy társadalmi lehetőséget nyert, és ösztönzőleg hatnak további erősödéséhez. A forradalmi osztály számára messzemenően jelentős ez a kölcsönhatás, melynek keretében a társadalom egyetlen része sem fejlesztheti és elégítheti ki magasabbrendű szükségleteit 16 az öntevékenység általános, az egész munkásságon belüli fejlesztése nélkül. 17 Az önigazgatási struktúrának lényeges előnye, hogy közös tartalmat talál a munkások, mint az önigazgatás részvevőinek tevékenysége és a társadalmi munka azon részlegei között, amelyek kifejezett tulajdonságokkal rendelkeznek (alkotó tartalom, az anyagi termelés szellemi tényezője, közvetlen társadalmi összefonódottság a munkafolyamatban, a társadalmi munka részvevőinek fejlett motivációja). Ez a közös tartalom az öntevékenység prototípusaként jelentkezik. A munkásság társadalmi szerepe, hogy nyíltan és közvetlenül szembehelyezkedik saját forradalmi tevékenysége a bérmunkás-jelleggel, illetve mindazon társadalmi feltételekkel és folyamatokkal, amelyek továbbra is vissza akarják taszítani a bérviszonyokba, az egész antagonisztikus társadalmi felosztás keretei közé. Ezzel a közvetlen és nyílt szembehelyezkedéssel a munkásságnak nagyobb lehetősége nyílik a bérviszonnyal szembeni gyakorlati-kritikai hozzáállásának kifejlesztéséhez, ahhoz, hogy saját tevékenységével hozza létre az antagonisztikus munka túlhaladásának feltételeit, az öntevékenység általi megszüntetése lehetőségeit. A történelem igazolja, hogy ez nem valósítható meg a munkásra és létének társadalmi feltételeire gyakorolt külső hatással, ez a munka és a munkás egész tevékenysége jellegének radikális változtatásával, a munka forradalma" felé való irányítottságával érthető el. 18 A termelés felszabadításának és a szabad termelők közössége megteremtésének történelmi alanya az öntevékeny termelő", aki forradalmi tettei során szembenáll az antagonisztikus munka forrásaival, folyamataival és következményeivel. Ugyan ő a munkásönigazgatásnak, mint a munkásság forradalmi jellegű öntevékenysége történelmi formájának alanya is a forradalmi gyakorlatában forradalmi természetének dialektiája által, a bérviszonyok által ösztönzött munkás. Forradalmi dialektikája viszont ugyanaz, mint emancipációjának és a termelés emberibbé válásának a történelmi fejlődés alatt kialakult feltételei. E feltétetelekből indul ki az öntevékeny termelők történelmi alkotó munkája; a jövő társadalma csakis az ő építményük lehet. A munkásönigazgatásnak, mint az öntvékeny termelők gyakorlatilag megvalósult forradalmi elhivatottságának a tényleges termelés" történelmi alanyának létrehozása, aki saját tevékenységében képes összefogni a termelésben a társadalom-

7 пак a munkamegosztás által szétaprózott elemeit, a társadalmi munka termelőerejét, saját társadalmi erejének gyarapítására tudja fordítani, aki képes az anyagi termelési folyamatok célszerű irányítására, és fel tudja használni öntevékenységének, társadalmi autonómiájának és a szuverén termelők társulásának javára. Olyan termelők nélkül, akik képesek erre nem valósítható meg a valódi, emberséges és társadalmasított termelés. Erre alkalmas emberek viszont nem léteznek a forradalmi termelésben végbemenő önalakító tevékenység nélkül, vagyis anélkül, hogy az öntevékeny termelők nyíltan összeütköznek az ellentétes termelési mód és a benne létrejött bérmunkajelleg korlátaival, amit folyamatosan igyekszik megújítani. A TERMELŐERŐK JELLEGZETES MEGNYILVÁNULÁSA A munkásság rá van utalva, hogy az önigazgatási struktúrában megalapozza és fejlessze a termelőerők totális forradalmasításának lehetőségeit, hogy az önigazgatási döntést a technológiai, gazdasági és más folyamatok feletti tudományos irányításra alapozza, hogy saját anyagivégrehajtó munkáját felcserélje mind magasabb fokú mechanizált és automatizált termelési folyamatokkal, hogy meggyorsítsa a társadalmi újratermelést és saját asszociálódását a nagy technikai-gazdasági rendszerek létrehozásával a társadalmi termelésben, 19 és hogy meggyorsítsa a tudományos ismeretek alkalmazását a társadalmi munka minden területén. A fejlett szocializmus objektív feltételekkel rendelkezik saját potenciális történelmi előnyeinek (a termelők közvetlen társadalmi összetartozásának, szükségleteik és képességeik fejlődésének, a munkára való önigazgatási motivációjuknak) a termelőerők fő komponenseként való aktivizálására. A társadalmi termelés kollektív és egyéni részvevőinek termelőerői és fejlődési lehetőségei közti lényeges különbség fokozatos csökkentésével és megszüntetésével lehetővé válik a munka társadalmi termelőerejének megsokszorozódása és a felhalmozás, meg a termelők fogyasztásának megnövekedése ebből a potenciálból. A termelők közvetlen társadalmi összefonódása a felhalmozás és a felhalmozott érték ellenőrzése meg a társadalmi termelés egészének a legmegfelelőbb fejlődéséről való döntéshozatal céljából lehetővé teszi a felhalmozás és a termelők fogyasztásának megnövekedését a termelőerők e társadalmi potenciáljából." 20 A minőségileg és mennyiségileg megnövekedett új termelőerők és emberi szükségletek új törvényszerűséget hordoznak magukban: a részek

8 önállóságának és az egészbe való kényszermentes integrációjának elengedhetetlen törvényét. 21 A szellemi élet a társadalmi termelés azon területe, amelynek túlnyomó részét a munkásság forradalmi tevékenységével a legkésőbb fogja át. A forradalmi gyakorlatnak meg kell erősödnie az anyagi termelésben, javítania kell a feltételeket az anyagi és a szellemi termelés közeledésére, tényleges összefonódására. A fejlett termelési gyakorlat tartalmazza ezen feltételeket és létrehozza az ilyen irányzatokat, amelyek be is kapcsolódnak az antagonisztikus termelési módba; a forradalmi gyakorlat hivatott megszabadítani negatív formáiktól. Csak az önigazgatási alapon szervezett munkásoknak a szellemi termeléssel alkotott közvetlen kapcsolata és annak bekapcsolódása a társadalmi termelőerők aktív növelésébe segítheti elő azt, hogy e szellemi termelés is jelentős részvevője legyen a munka öntevékenységbe való áthaladásának. Ez mindenekelőtt feltételezi a tudománynak, a haladó társadalmi eszmének, a humanista irodalomnak és művészetnek, az ember és társadalma igazi haladására irányított társadalmi értékeknek aktív bekapcsolódását a munkásság szükségleteinek és képességeinek, társadalmi orientációjának és kritikai öntudatának fejlesztésébe, bérmunkás jellegének túlhaladásába. Olyan társadalmi forma van kialakulóban, amelyben az anyagi és szellemi termelők a modern kollektív munkásság alkotóelemévé válnak, új értékeknek és szükségleteknek, az önállóság és a saját társult munkájukról való döntés utáni törekvések hordozói lesznek. Ez mindössze a technológiai fejlődés forradalmi arculatának goromba felvázolása, mivel a technológia nagyarányú rohamos fejlődése mind közelebb hozta a munka igazi, szabad tevékenységgé való átváltoztatásának lehetőségét. 22 A TÁRSADALMI TULAJDON, MINT TÉNYEZŐ À bérmunka öntevékenységben való megszüntetésének lényeges feltétele az antagonisztikus tulajdonviszonyok megszüntetése a termelők közösségében, 23 melyben a dolgozók a társadalom összes anyagi folyamatait racionálisan rendezik be és sokoldalúan fejlesztik és elégítik ki az egyéni és közös szükségleteket. Az ilyen társadalmi tulajdonviszonyok tagadják a más munkája feletti gazdasági hatalmat, azt a hatalmat, amely más munkája feltételeiről és eredményeiről való döntésben nyilvánul meg, ugyanakkor közvetlen társadalmi viszonyokat jelentenek a társadalmasított munka részvevői között a munka feltételeinek és eredményeinek elosztásáról és felhasználásáról szóló döntés folyamatában. 24 Az említett társadalmi viszonyok lényeges jellemzője, hogy lehetővé teszik

9 a munkaközösségek önigazgatását, biztosítják az önigazgatás eredményeiért vállalt társadalmi felelősséget, a munka és az újratermelés társadalmi tervezését. A szocialista társadalmi viszonyok építése folyamatának fő mozgatóereje a mai szocialista gyakorlat feltételei közepette éppen a társadalmi tulajdonviszonyok fejlődése, s e fejlődés folyamán a szocialista társadalom szubjektív és anyagi erői képessé válnak a tulajdonviszonyokból eredő kiváltság minden formájának leküzdésére. ÉRTÉKTÖBBLET BÉR JELLEG A munkásság öntevékenységének megvalósulása és szabad termelők közössége kialakulásának forradalmi folyamatában a munkásosztály és a munkásság egész tevékenysége megtartja kettős jellegét. E tevékenység még az antagonisztikus munka jellegét is magánviseli, de ugyanakkor az öntevékenység jellemzőit is magában hordja. Szűkebb értelemben még olyan munka, (elidegenített munka), mely megtartotta a munkásosztály bérviszony-jellegét, de előtör már a tényleges termelés" irányzata, az öntevékenységé, amely a munkásosztály forradalmi jellegét igazolja, és kimutatkozik gyakorlata minden formájában, mely által igyekszik túlhaladni a munka és társadalom antagonisztikus felosztottságát. A szocializmus pillanatnyi történelmi fejlődési fokán a relatív értéktöbblet termelése szükséges gazdasági törvényszerűség a munka és a termelőerők jellegénél fogva; az értéktöbblet állandó növelésének forradalmi-társadalmi feltételei fokozottabb megvalósítása a társadalmi jellegének tagadását vonja maga után. 25 A társult termelők a magas fokon társadalmasított munka termékeit oly módon sajátítják ki, hogy a munka társadalmi kombinációját saját asszociációjukká változtatják. Az újratermelés minden egyes ilyen lépcsőfoka egy ugrást jelent az értéktöbblet termelése megszüntetése és a termelésnek a termelők valódi szükségleteire és céljaira való felhasználása felé. Hogy milyen mértékben tartja meg a felhalmozás továbbra is értéktöbblet jellegét, a bérrel, a bérmunkás életével szembehelyezkedett, termelőtől elidegenített érték jellegét attól függ, hogy milyen célra használják fel ezen összegyűjtött értéket a termelők szükségleteihez és érdekeihez viszonyítva, hogy a termelők milyen mértékben és módon ellenőrzik ezen eszközök felhasználását, mozgását (azaz az egész társadalmi újratermelést), és milyen mértékben hangolják össze érdekeiket és céljaikat. 20 A munkásosztály forradalmi gyakorlatának végső célja, hogy megszüntesse az értéktermelést (vele egyetemben az értéktöbblet termelését) a termelőtevékenységben, amikor a termelés eredményei és társadalmi

10 viszonyai nem függenek a felhasznált munka mennyiségétől (munkaidőben kifejezve) csak a termelők azon képességeitől, hogy fejlesszék és aktivizálják a társadalmi erőket és saját alkotóerejüket. 27 Jegyzetek 1 A munka tudatos univerzális emberi tevékenység, amellyel mint generikus lény, az ember önmagát igazolja, közben a természettel végez anyagcserét, s ezalatt önmagát is alakítja, nemcsak a természetet; eközben a dolgozó kapcsolatot teremt a többi társadalmi lénnyel, munkája jellegét pedig meghatározza a termelőerők fejlettségi foka és a társadalmi viszonyok jellege, mint általa feltételezett tényezők." Danilo Ž. Markovié: Osnovi sociologije rada, Savremena administracija, Bgd, 1975., 98. oldal. a Radovan Rixta i saradnici: Civilizacija na raskršću, Komunist", Bgd, 1972., 98. old. 3 Zoran Vidaković: Korak nazad dva koraka napred, Komunist", Bgd, 1971., 62. oldal. 4 A munka különböző történelmi formáiban (úgymint rab-, alárendelt, bérmunka) állandóan külső kényszerként végzett munka alakjában jelentkezett a szabadságot, boldogságot jelentő munkával ellentétben." Marks: Nacrt za kritiku političke ekonomije, Kultura, Bgd, A dolgozó ebben a munkában nem talál kielégülést, inkább boldogtalannak érzi magát, nem fejleszti szabadságát, fizikai és lelki energiáját, hanem marcangolja saját lényét, mezteleníti saját lelkét. Ezért munkája nem önkéntes, hanem erőszakos munka, ezért ez nem a szükséglet kielégítése, csupán eszköz a munkán kívüli szükségletei kielégítésére." Marks -Engels: Rani radovi,, Zagreb, 1961, 213. oldal. 6 A társadalom (azaz a kapitalista termelési mód) mechanizmusának függvényeiként az emberek egymáshoz és tevékenységük feltételeihez meg eredményeihez úgy viszonyulnak, mint a létrehozott termelési gépezet perszonifikált funkciói, mint ennek emberi tartozékai és adalékai." Zoran Vidaković: Korak nazad dva koraka napred, Komunist", Bgd, oldal. 7 A burzsoá gazdaságban a kapitalista termelésben az emberi belső ennek teljes kiépítésében teljesen lemsztelenedik és bizonyos egyoldalú cél lerombolása önnön céljainak feláldozása árán valósul meg egy teljesen külső cél érdekében." Marks: Nacrt za kritiku političke ekonomije, Kultura, Bgd. I960., 26. oldal. 8 Zoran Vidaković: Korak nazad dva koraka napred, Komunist", Bgd, 1917., 66. oldal. 9 A negatív (elidegenedett) termelési.mód az ember és a társadalomnak a külső természet iránti kedvezőtlen viszonyában (lényegesen korlátozott erejében) nyilvánul meg (ereje gyarapítása), valamint az ember

11 természeti és társadalmi létének társadalmi antagonizmusában jut kifejezésre." Zoran Vidaković: Društvena moć radničke klase, Rad", Bgd, 1970., 97. oldal. Természetesen ugyanakkor tudatában kell lennünk, hogy mindez egy történelmi folyamat és nem máról holnapra megoldandó feladat. Azonban a társadalmi haladás, amely a társadalom stabilitásának feltétele nem abban az illuzórikus harcban fejeződik ki, hogy a meglévő társadalom ideális társadalommá váljék, hanem abban, hogy felszabadítsa az utat azon társadalmi erők akciójához, amelyek ezen haladásnak valóban a hordozói és hordozói is lehetnek. Az új alkotmánynak és a társult munka törvényének pedig ez a fő célja." Edvard Kardelj: Diskusija na III sednici SK SKJ, Borba 18. aprila g. Mint ahogy a munka a forradalmi gyakorlatban az öntevékenységben szűnik meg, úgy e gyakorlat szubjektuma-objektuma, a forradalmi munkásosztály a szuverén termelők közösségében szűnik meg. Mindkét esetben a megszűnés" egészen különbözik az eltűnéstől"; az átalakulásról van szó, amelyben feloldódnak az ellentétek, eltűnik egy oldal a munka ellentétes jellege, a bérmunkás és fejlődik, kialakul a másik oldal, a tényleges termelés és a munkásosztály forradalmi természetében megalapozódó termelők közössége." Z. Vidaković: Društvena moć radničke klase, Rad", Bgd. I960., 228. oldal. Mely ideológiai és elméleti kapcsolatot fedezünk fel az emberi tevékenység, a tényleges termelés tartalmazta termelőmunka teljes elvitatása és azon elvárások között, hogy nagy gesztusokkal, forradalmi frázisokkal és megváltói cselekedetekkel lehetséges lezárni egy társadalmi állapotot, és megnyitni egy új fejezetet. " Zoran Vidaković: Korak nazad dva koraka napred, Komunist", Bgd, 1971., 336. oldal. Z. Vidaković: Korak nazad dva koraka napred, Komunist", Bgd, 1971., 71. oldal. A munkásönigazgatás lényege az emberi gyakorlat ellentétes szerkezetének olyan feloldásában rejlik, amelyben a létrejövő önmagát alakító tevékenység szubjektuma saját teljes lényében szembekerül tevékenysége ellentétes formáinak forrásaival, folyamataival, eredményeivel, és létrehozza igazi közösségében saját szabad tevékenységét és társadalmi kapcsolatait, legyőzvén ezen formákat, folyamatokat és képződményeket." Z. Vidaković: Društvena moć radničke klase, Rad", Bgd , 229. oldal. Ebben az értelemben nincs helye a munka felszabadításának" (az emberi gyakorlatnak, a termelésnek a felszabadítása azon szociális erők által, amelyek meghiúsítják az ember és az igazi társadalmi közösség fejlődésének lényeges, gyorsan kibontakozó lehetőségeit) és a munkásosztály felszabadítása" megkülönböztetésének. A gyakorlat csak ezen egységben lehet forradalmi, a termelésnek és alanyának a társadalmi élet antagonisztikus formái (az elidegenedés) alól való felszabadítása alkalmával. A forradalmi gyakorlat alanya felszabadulhat, mert fel-

12 leli saját tevékenységében felszabadulása történelmi feltételeit és mozgatóerőit, ugyanakkor a termelés is felszabadítható, mert a termelő a forradalmi gyakorlat igazi szubjektuma." Zoran Vidaković: Korak nazad dva koraka napred, Komunist", Bgd , 365. oldal. A munkásönigazgatási struktúra döntő jellegű előrehaladása akkor válik valóra, ha a társadalmi munka és újratermelés egész folyamatában a forradalmi osztály olyan meghatározó tényezői kerekednek felül, amelyek megakadályozzák, hogy a társadalom egyetlen része is valóra válthassa saját érdekeit a munkásönigazgatási struktúrán kívül, még ha akarja is. Úgy tűnik, hogy a modern jugoszláv társadalomban a társadalmi harc folyamán a fő hangsúly éppen ezen van." Z. Vidaković: Društvena moć radničke klase, Rad", Bgd , 210. oldal. E kölcsönhatás még egy oldala mutatkozik ki az önigazgatási struktúrában olymódon, hogy az önigazgatás által, amely mindennemű szükségletek kielégítésének feltételévé válik és egyben kifejezi a munkásság törekvését a teljes emberi tevékenység (összefogás, társadalmi szabadság stb.) felé az öntevékenység eredendő szükségletévé válik, habár a munka még mindig a szükségletek kielégítésének eszköze." Z. Vidaković: Društvena moć radničke klase, Rad", Bgd , 217. oldal. A munka átalakítása önalakító tevékenységgé csakis a munkásság forradalmi gyakorlatában lehetséges, aki ellentétekkel terhelt saját tevékenységén, a munkán belül felfedezi, megerősíti és felszabadítja e tevékenység tényleges termeléssé való átváltozásának lehetőségeit." Z. Vidaković: Društvena moć radničke klase, Rad", Bgd , 225. oldal. A nagy technikai rendszerek megjelenése a modern civilizáció fejlődési törvénye. Azonban döntő szerepet kap az a képességük, illetve képtelenségük, hogy a termelőerők megnövekedését összekapcsolják a munka felszabadításával, a szabadsággal... A problémát nem a lavina zúdulásának gyorsaságával fejlődő technológiai koncentráció jelenti náluk, hanem az emberi arculat hiánya. A modern társadalom tehát szembetalálja magát egy történelmileg új típusú szociális integráció kiépítésének sürgető szükségletével, amely a privát-monopolista és bürökratikus-etatikus integrációk ellentézise lesz. Szembetalálja magát a fejlett szocializmus tudományos-technológiai forradalma új változásának szükségességével, amelynek lényeges kritériuma, ismertetőjele, hogy a munka felszabadítása összefonódik az alapvető gazdasági viszonyokba gyökerező közvetlen szocialista demokráciával." Miroslav Pečuljić: Budućnost koja je počela, Institut za političke studije Fakulteta političkih nauka, Bgd , 94. oldal. Z. Vidaković: Korak nazad dva koraka napred, Komunist", Bgd , 37. oldal. Azokban a környezetekben, ahol a társulás már ható tényező először is igazolódik, hogy a gazdasági folyamatokban lehetőség van a társult munka folyamatává való átalakulásra és további fejlődésre, és lehetőség van arra, hogy a gazdasági ható tényezők alá legyenek rendelve

13 a társult munka törvényeinek. Azonban mindjárt megmutatkozik a munkásönigazgatás második évtizedének egyik tanulsága, hogy e lehetőség hatótávolsága nem nagy, és meg is semmisülhet a munka objektív társadalmasítása folyamatában, ha a gazdasági folyamatoknak az asszociáció törvényei alá történő alárendelése nem terjed ki az egyedi, társadalmilag izolált önigazgatási munkaközösségeken túl a társadalmi munka nagyobb egészeire és a társadalmi újratermelés átfogó folyamatára." Zoran Vidaković: Korak nazad dva koraka napred, Komunist", Bgd, 1971., 88. oldal,.z akkor fog megtörténni, ha: 1) a munka tudományos tevékenységgé válik, ha az anyagi termelés tudományos gyakorlattá alakul, és ha a társadalmi gazdaság nem függ majd a munkaidő mennyiségétől, ha az ember ereje nem rutinként lesz felhasználva; 2) ha a munka a közvetlenül társult termelők társadalmi tevékenységévé válik. Ezek azok a feltételek, amelyek a tudományos-technikai forradalomban és az önigazgatásban megszemélyesülnek objektíve meggyökerezett és már ható tendenciaként jelentkeznek." Miroslav Pečuljić: Budućnost koja je počela, Institut za političke studije Fakulteta političkih nauka, Bgd, 1969., 36. oldal. A társadalmi folyamatok ezen csoportjának forradalmi magja a társadalmi tulajdon, amely az önigazgatási alapon berendezett társadalmi munka részvevői közötti viszonyok összetett dinamikus egészét öleli fel, azokat a viszonyokat, amelyek munkájuk anyagi és társadalmi feltételeit és termékének elosztását érintik." Zoran Vidaković: Korak nazad dva koraka napred, Komunist", g., 90. oldal.... a társadalmi tulajdon rendszere az új törvényben nem úgy lett megfogalmazva hogy bárkinek is a tulajdon-monopóliumát jelentse, tekintet nélkül arra, hogy milyen általános és felsőbb érdekekkel próbálja ezt megindokolni, sem pedig úgy, mint az embereknek tárgyakhoz való viszonya a tárgyak elrendezése érdekében, hanem mint emberek közti viszonyok rendszere, kiindulva a munkásosztály és minden, társadalmi tulajdonban lévő termelőeszközökkel dolgozó ember történelmi érdeke döntő társadalmi szerepének megszilárdítása szükségességéből." Edvard Kardelj: Diskusija na III sednici CK SK J, Borba, 18. aprila g. Az értéktöbblet, mint az emberek közti osztályviszonyok egy eleme ilymódon megszűnik létezni, mert a munkás maga rendelkezik vele, mint a munkája által termelt érték egy részével. Az az értékrész, amely az értéktöbbletben nyilvánul meg, alkotó részévé válik a jövedelemnek, illetve a társadalmi eszközöknek, amellyel a munkás rendelkezik a tmasz-ban." Edvard Kardelj: Diskusija na III sednici CK SK J, Borba, 18. aprila az önigazgatási viszonyok megvalósítása haladást jelent a termelők asszociációjának, a munkásosztálynak a társadalmi újratermelés öszszes lényeges tényezőire gyakorolt befolyásának irányába. Ez mindenekelőtt az értéktöbbletre vonatkozik, hogy azt a munkások céljaival

14 27 összhangban és a pillanatnyi- és jövendő-, a munkások által előtérbe helyezett szükségletek minél teljesebb kielégítésére használják fel. A munkások érdekei a gazdasági célok megválasztásának és viszonyaik rendezésének a mércéje." Miroslav Pečuljić: Budućnost koja je počela, Institut za političke studije Fakulteta političkih nauka, Bgd., 1969., 64. oldal. Ennek megfelel a szükségletek kielégítésének olyan módja is, amit lehetővé tesz a termelők képességeinek és tevékenységének társadalmilag korlátlan fejlődése ( szükségletek szerinti elosztás")." Zoran Vidaković: Korak nazad dva koraka napred, Komunist", Bgd., 1971., 369. oldal. Rezime Razmatranja о dijalektici revolucije rada Od postupka čoveka i njegovog udruživanja u cilju opstanka rad je bio ne samo njegova glavna aktivnost već i njegova glavna briga. Autor о toj večitoj brizi, о dijalektici revolucije rada, о preobražaju rada u samoupravnim strukturama razvija misli u ovom članku. Govoreći о fenomenu rada ističe da je rad svesna univerzalna čovekova aktivnost, kojom se on potvrđuje kao generičko biće, vršeći razmenu materije sa prirodom, menjajući pri tom ne samo prirodu već i samog sebe, stupajući u njenom vršenju u odnose sa ostalim ljudima a njen karakter je određen stepenim razvoja proizvodnih snaga i karakterom društvenih odnosa koji su njome uslovljeni. Kao oblik aktivnog samoostvarenja čoveka, ljudski rad prekoračuje granice nužnosti i označava rneru postignute slobode. U negativnom vidu proizvodna aktivnost umesto da bude izraz zadovoljavanja potreba za samoostvarivanjem, čovekov rad postaje sredstvo za prisvajanje tuđih proizvoda. Ovaj rad gubi svoju neposrednu svrsishodnost, nije istinska potreba za aktivnošću i samorealizaciji, već postaje prinudna, otuđena aktivnost. Postepeno pretvaranje rada u samodelatnost proizvođača postiže se samo u revolucionarnoj aktivnosti radnika koji se suprotstavljaju antagonističkim izvorima, procesima i tvorevinama rada. Oslobađanje rada predstavlja istorijski zadatak radničke klase i mora biti njeno delo. Rad postaje sa jedne strane neophodna proizvodna delatnost, kao prirodni i večiti uslov čovekove egzistencije a s druge strane kao slobodna delatnost, samodelatnost, gde te dve forme delatnosti odnose se kao nužnost i sloboda. Težište samoupravljanja kao forme razvijene socijalističke prakse je na radu, na samopromeni subjekta i sredine u radu u kojem se stvaraju pretpostavke za slobodnu i udruženu delatnost čoveka. Kvantitativno i kvalitativno nove proizvodne snage i ljudske potrebe kriju u sebi nove zakonitosti zakone autonomije delová i neprinudne integracije. U razvijanju proizvodne snage rada mora da dobija svoje mesto i duhovna proizvodnja preko neposredne povezanosti na samoupravnim osnovama organizovanom radništvom.

15 U prevazilaženju najamnog karaktera rada u samodelatnost neophodno je ukidati antagonističke svojinske odnose u zajednici proizvođača. Društveno- -isvojmsiki odnosi negiraj«ekonomsku vlast nad tuđim radom a predstavljaju neposredne društvene odnose među učesnicima podruštvljenog rada u procesu odlučivanja о uslovima i rezultatima toga rada. Summary Reflections on the Dialectics of the Revolutionization of Labor From the very beginning labor has been man's basic employment and foremost concern. In view of this the author develops his theme: the dialectics of revolutionized labor and the transformation of labor within selfmanaging communities. According to the author labor is a universal human activity which reaffirms man as a generic being, in constant interrelation with nature, in a process in which not only nature but man himself is undergoing considerable changes as he relates with other individuals, this process is determined by the means of production and the relations within society. As an expression of man's selffulfilment, human labor exceeds the limit of necessity and designates the degree of freedom accomplished. In its negative aspect labor fails to realize its purpose and instead of attributing to the development of man it leads to his expropriation. Such labor loses its objective and is no longer an inspired activity aimed at self-accomplishment but a compulsory and alienated activity void of satisfaction. The gradual transformation of labor into a self-imposed activity of the producers can only be achieved by revolutionary means with the workers opposing the sources and processes of antagonism. The liberation of labor is therefore a historical task of the working class and should be accomplished by the workers themselves. As the natural and lasting pre-condition of human existance labor is an indespensable activity of production, on the other hand it is also a free and self imposed activity. These two aspects can be regarded as necessity v. s. freedom. In a process in which not only the individual but also the conditions of his existance are constantly changing, labor which provides the framework for free association of work should be the basic feature of selfmanagement and socialist development. The improvement and growt of production and growing demands have resulted in new regulations and laws of regional indépendance and self-initiated integration. In view of these developments as well as the growth of industrial produciton, labor should be given an appropriate position in this stage of selfmanaging socialist development. Only by the abolishment of antagonism resulting from ill-cinditioned worker-owner relationships can the transformation of wage-labor relations to self-imposed labor be accomplished. Socially owned means and resources would prevent the exploitation of labor and provide a sound basis for new social relationships among the workers, thus enabling them to make their own decisions in matters of production, planning and distribution.

Stangl Eleonóra A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA A KÖNYVTÁRAKBAN

Stangl Eleonóra A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA A KÖNYVTÁRAKBAN Stangl Eleonóra A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA A KÖNYVTÁRAKBAN A számítógépes könyvtári adatfeldolgozás és információkeresés gyakorlati bemutatását Jugoszláviában először a Könyvtárosok Tartományi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének A VMDK Kezdeményezõ Bizottságának dokumentumai Ágoston András a VMDK 11 tagú Kezdeményezõ Bizottsága nevében 1989. XII. 18-án átadta a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének a Vajdasági Magyarok Demokratikus

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A TUDOMÁNYOS-TECHNIKAI FORRADALOM ÉS A MUNKA FELSZABADÍTÁSÁNAK FOLYAMATA

A TUDOMÁNYOS-TECHNIKAI FORRADALOM ÉS A MUNKA FELSZABADÍTÁSÁNAK FOLYAMATA Dragan Nicic A TUDOMÁNYOS-TECHNIKAI FORRADALOM ÉS A MUNKA FELSZABADÍTÁSÁNAK FOLYAMATA I. Az ipari forradalmak idején a gyáripari termelésben végbement változások szoros összefüggésben voltak a munkamegosztással,

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

létünk TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA IX. évfolyam, 5. szám, 1979. szeptember október Forum Könyvkiadó, Újvidék

létünk TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA IX. évfolyam, 5. szám, 1979. szeptember október Forum Könyvkiadó, Újvidék létünk TÁRSADALOM, TUDOMÁNY, KULTÚRA IX. évfolyam, 5. szám, 1979. szeptember október Nem az emberek tudata az, amely létüket, hanem megfordítva, társadalmi létük az, amely tudatukat meghatározza." Karl

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA Keywords: unemployment, employment policy, education system. The most dramatic socio-economic change

Részletesebben

A fiatalok mentális közérzete Dencs Tünde Identitás és jövőkép Az én-identitás a történelmileg meghatározott tradíciókat hordozó társadalmi közeg hatására alakul ki (Erikson) Az ifjúkor fő feladata az

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA"

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA" Bevezetés Kutatásunkat a témában azért kezdtük meg, mert ez egy speciális

Részletesebben

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás A térség egészség turisztikai lehetıségei Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás Egészség turizmus Minden az egészséggel kapcsolatos utazás, melynek során a látogató alapvetı motivációja

Részletesebben

A MUNKA SZAKOSÍTÁSA A MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HELYZETE

A MUNKA SZAKOSÍTÁSA A MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HELYZETE Laki László A MUNKA SZAKOSÍTÁSA A MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HELYZETE Dr Mladen Stojanov: Profesionalizacija rada u poljoprivredi i položaj poljoprivrednika, Matica srpska" Novi Sad, 1976.

Részletesebben

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat fejlesztési referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák halmaza,

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN BEVEZETŐ ARISZTOTELESZ eudaimonia boldogság ÉLETMINŐSÉG A JÓLÉT KONCEPCIÓ KIFEJEZŐJE INTERDISZCIPLINÁRIS PROBLÉMA ÉLETMINŐSÉGI TÉNYEZŐK -

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA ÖSSZEFOGLALÁS A kilencvenes éveket mindenekelőtt a munkanélküliség és a gazdasági megújulás elemei, elsősorban a külföldi tőkebefektetések

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

Laki László A NEM IPARI MUNKÁSOK IPARI MUNKAKÖRNYEZETBE VALÓ BEILLESZKEDÉSÉNEK PSZICHIKAI PROBLÉMÁI

Laki László A NEM IPARI MUNKÁSOK IPARI MUNKAKÖRNYEZETBE VALÓ BEILLESZKEDÉSÉNEK PSZICHIKAI PROBLÉMÁI Laki László A NEM IPARI MUNKÁSOK IPARI MUNKAKÖRNYEZETBE VALÓ BEILLESZKEDÉSÉNEK PSZICHIKAI PROBLÉMÁI A nem ipari munkások az ipari munkakörnyezetbe való beilleszkedésük folyamán elsősorban a fizikai adaptáció

Részletesebben

Kutatásmódszertani ismeretek

Kutatásmódszertani ismeretek NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar Matematika, Fizika és Informatikai Intézet Kutatásmódszertani ismeretek Összeállította: Varga Haszonits Zoltán professor emeritus az

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása DR. MOLNÁR MELINDA A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása A Gödöllői-dombság népesedési és foglalkozásszerkezeti átalakulását Budapest agglomerációs folyamatai alapvetően

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági szempontok Az ipari termelési folyamatok kedvezőbbé tétele és az ipari együttműködési láncok sűrűsége pozitív társadalmi és gazdasági eredmények létrejöttéhez is hozzájárul. A társadalmi

Részletesebben

FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2

FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 Hátrányos-e az új tagállamok számára a KAP támogatások disztribúciója? Can the CAP fund distribution system be considered unfair to the new Member States? A

Részletesebben

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu Navigációs megoldások www.newscoaching.hu Kik vagyunk? A modellt 2001 óta fejlesztjük sikeresen világszerte. A Coaching & Training Ltd. 2006-ban alakult, székhelye Lausanne-ban (Svájc) van és kirendeltségei

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Az alábbi CD-k megvásárolhatóak a jógaközpontunkban az órák előtt vagy után.

Az alábbi CD-k megvásárolhatóak a jógaközpontunkban az órák előtt vagy után. Az alábbi CD-k megvásárolhatóak a jógaközpontunkban az órák előtt vagy után. Jóga Nidra 1. Streszoldó relaxáció CD Időtartam: 43 perc A mélylazítás hatásos jógatechnikája során a gyakorló elsajátíthatja

Részletesebben

Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE

Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE I. BEVEZETŐ Bácska Jugoszlávia legjelentősebb mezőgazdasági vidéke, amely a legtöbb mezőgazdasági

Részletesebben

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Határok és korlátok The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Az emberi gondolkodás kezdeteitől fogva létezik

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ Vance Packard: The Hidden Persuaders (1970) Az üzletember a reklámot hajszolva furcsa vadonba tévedt; a lélek tudatalatti rétegébe Motiváció-kutatás Ernest Dichter: 1962

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három

Részletesebben

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Danilo Ž. Markovié A MUNKA HUMANIZÁLÁSA ÉS A MUNKAKULTÚRA

Danilo Ž. Markovié A MUNKA HUMANIZÁLÁSA ÉS A MUNKAKULTÚRA Danilo Ž. Markovié A MUNKA HUMANIZÁLÁSA ÉS A MUNKAKULTÚRA A munka humanizálásáról és a munkakultúráról manapság már nemcsak a szocialista államokban beszélnek, hanem egyre inkább a tőkés országokban is.

Részletesebben

már mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk

már mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk Budapest Régiségei XLII-XLIII. 2009-2010. Vecsey Ádám Fémeszterga versus viaszesztergálás Bev e z e t é s A méhviaszt, mint alapanyagot nehéz besorolni a műtárgyalkotó anyagok különböző csoportjaiba, mert

Részletesebben

Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011

Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 ͳ ȋͳȍ ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (1) FOGLALKOZTATÁS A ZÖLD ZÖLDSÉGHAJTATÓ MODELLGAZDASÁGOKBAN Összefoglalás

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

SUSE Success Stories Varga Zsolt

SUSE Success Stories Varga Zsolt SUSE Success Stories Varga Zsolt operatív igazgató / Novell PSH Varga.zsolt@npsh.hu 2 Nagy forgalmú webes portál infrastruktúra kialakítása (közszféra) Megoldandó feladatok, nehézségek Igen nagy számú

Részletesebben

A SZÁMTÁBLA MÓDOSULÁSA (SZÁMOK ÁTALAKULÁSA, KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE)

A SZÁMTÁBLA MÓDOSULÁSA (SZÁMOK ÁTALAKULÁSA, KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE) 1. oldal A SZÁMTÁBLA MÓDOSULÁSA (SZÁMOK ÁTALAKULÁSA, KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE) A születési dátumok számtábláiban legalább 7, legfeljebb 15 szám található. A számtábla azonban nem kőbe vésett, a benne

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Using the CW-Net in a user defined IP network

Using the CW-Net in a user defined IP network Using the CW-Net in a user defined IP network Data transmission and device control through IP platform CW-Net Basically, CableWorld's CW-Net operates in the 10.123.13.xxx IP address range. User Defined

Részletesebben

Új földügyi szolgáltatások, nemzetközi trendek

Új földügyi szolgáltatások, nemzetközi trendek Új földügyi szolgáltatások, nemzetközi trendek Osskó András A földügyi igazgatás jelentősége a XXI. században Ma már elfogadott a gazdasági élet és a földügyi szakma szereplői részéről, elsősorban a fejlett

Részletesebben

elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése.

elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése. AZ ALAPJÖVEDELEM elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése. A lustaságot, semmittevést nem engedhetjük meg magunknak, ezért is szükség van FNA-ra! Fúrkós bot

Részletesebben

VITA EGY VITA" KAPCSÁN

VITA EGY VITA KAPCSÁN VITA EGY VITA" KAPCSÁN Milán Mali A RENDSZERRŐL SZÓLÓ ELMÉLKEDÉSEK VÁLSÁGA DR. JOVAN MIRIC A BORBA HASÁBJAIN MEGJELENT RENDSZER ÉS VÁLSÁG CÍMŰ CIKKSOROZATÁBAN A JSZSZK ALKOTMÁNYÁNAK AZ ETATIZMUS ÉS AZ

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

Humán erőforrás menedzsment

Humán erőforrás menedzsment Humán erőforrás menedzsment Kerekes Kinga kinga.kerekes@econ.ubbcluj.ro kinga.kerekes5@gmail.com 508-as iroda Tematika 1. Az emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma. Munkaidő és szabadidő 2. Az emberi erőforrás-gazdálkodás

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Pattintott kőeszközök

Pattintott kőeszközök Munka és gazdaság Pattintott kőeszközök (Így kellett pattintani) Vadász-gyűjtögető eszközök Földműves eszközök Preindusztriális társadalmak Karl Polanyi 1886-1964 gazdaságantropológus, gazdaságtörténész

Részletesebben

IT KOCKÁZATOK, ELEMZÉSÜK, KEZELÉSÜK

IT KOCKÁZATOK, ELEMZÉSÜK, KEZELÉSÜK Póserné Oláh Valéria Budapesti Műszaki Főiskola NIK, poserne.valeria@nik.bmf.hu IT KOCKÁZATOK, ELEMZÉSÜK, KEZELÉSÜK Absztrakt Napjainkban már a legtöbb szervezet működése elképzelhetetlen informatikai

Részletesebben

A tárgy oktatásának célja

A tárgy oktatásának célja 1 A tárgy oktatásának célja Elérni azt, hogy a hallgatók képesek legyenek a településüzemeltetési ismeretek felsőfokú elsajátítására, logikus összefüggésekben és nagy rendszerekben gondolkodjanak, és tudják

Részletesebben

SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG

SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG SALLAI JÓZSEF: GAZDAGÍTÓ HELYI ÖRÖKSÉG A természet mindenkit elbûvölõ tökéletességeivel nem versenyezhetnek a nyelvek mondhatjuk Petõfi szavaival. Örökségünk kincsestárában azonban mindezekkel a varázsos

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MARKETINGORIENTÁCIÓRA, A MARKETINGSZERVEZET KIALAKULÁSÁRA, MKÖDÉSÉRE A

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Offshore, adózás, szegénység és szolidaritás - avagy hogyan hat az adóverseny és az illegális tőkekiáramlás a nemzetközi fejlesztésre?

Offshore, adózás, szegénység és szolidaritás - avagy hogyan hat az adóverseny és az illegális tőkekiáramlás a nemzetközi fejlesztésre? Offshore, adózás, szegénység és szolidaritás - avagy hogyan hat az adóverseny és az illegális tőkekiáramlás a nemzetközi fejlesztésre? 2013. november 27. A jelenség A fejlődő országokban átlagosan mindösszesen

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ SZILASI

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM Törcsvár Utcai Óvoda 1112 Budapest Törcsvár utca 19-21. Az intézmény OM azonosítója: 034463 Intézményvezető: Steixnerné Strausz Ildikó Legitimációs eljárás Az érvényességet igazoló aláírások

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

RENDEZVÉNYBIZTOSÍTÁS, AVAGY A 22-ES ÚJ CSAPDÁI

RENDEZVÉNYBIZTOSÍTÁS, AVAGY A 22-ES ÚJ CSAPDÁI BIZTONSÁGTECHNIKA LASZ GYÖRGY RENDEZVÉNYBIZTOSÍTÁS, AVAGY A 22-ES ÚJ CSAPDÁI A cikk a rendezvénybiztosítás néhány problematikáját a tiltakozási kultúra fejlıdésén át tekinti egy piacvezetı cég optikáján

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján

ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján Analysis of Higher Education as a Competitive Market on the Basis of Porter-Model Nowadays it is essential to carry out marketing

Részletesebben

Helyi Nevelési Programja

Helyi Nevelési Programja Miskolci Diósgyőri Óvoda, a Miskolci Diósgyőri Óvoda Bulgárföldi Tagóvodája, a Miskolci Diósgyőri Óvoda Stadion Sport Tagóvodája valamint a Miskolci Diósgyőri Óvoda Lorántffy Zsuzsanna Tagóvodája Helyi

Részletesebben