Pénzügyi és adózási ismeretek. Pénzelmélet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pénzügyi és adózási ismeretek. Pénzelmélet"

Átírás

1 Pénzügyi és adózási ismeretek Pénzelmélet

2 Az önellátó, autarch gazdaságokban, ahol többnyire mindenki magának termelt, ritka volt a csere. A munkamegosztás kialakulásával válik a csere rendszeressé s kialakul a cserekereskedelem. Ha két árutulajdonost feltételezünk - A1 és A2 áru tulajdonosát (ezek az áruk bármik lehetnek) -, csere csak akkor jön létre közöttük, ha egymás termékére kölcsönösen szükségük van. Ekkor A1 árut közvetlenül A2-re, A2 árut közvetlenül A1 árura cserélnek. Ez a csere meglehetõsen nehézkes és lassú, létrejöttéhez feltétlenül szükséges a kölcsönösség

3 Amikor késõbb a cserefolyamatba közvetítõeszköz - nevezhetjük pénznek - iktatódik, lényegesen könnyebbé és fõleg gyorsabbá válik a csere: A1 árut a közvetítõeszközre (M) cserélnek, amit késõbb bármikor elcserélhetnek A2 árura. Ezzel a csere közvetettéválik (anyagát tekintve bármibõl is legyen a közvetítõeszköz). Ez az általános csereközvetítõképesség a pénz lényege, amely alkalmassá teszi arra, hogy tulajdonosa érte bármikor, bármit megkaphasson, mindig a közvetlen kicserélhetõség állapotában van.

4 A pénz általános csereközvetítõ eszköz, általános egyenértékes, amely az árucsere fejlõdésének folyamatában alakul ki. A pénzforma történelmi fejlõdési folyamatában - a pénz anyagiságát tekintve - három szakaszt különböztetünk meg: - árupénz - valamilyen hétköznapi szükséglet kielégítésére is alkalmas dolog - pl. só, bõr, fûszerek - vagy nemesfémpénz) van forgalomban - árupénz és pénzhelyettesítõk(papírpénz és hitelpénz) együttes forgalma jellemzõ A fenti két esetben ún. belsõ értékkel rendelkezõ pénzrõl van szó - belsõ érték nélküli pénz van forgalomban

5 Árupénzek, fémpénzek Bizonyos javak - amelyeket elsõsorban a cserére való alkalmasságuk tett értékessé az emberek számára (bõr, só, gabona, ékszer, stb.) -, egy idõ után általános csereeszközzé váltak. Ezek a javak - amellett, hogy széles körben keresettek voltak, még olyan egyéb tulajdonságokkal is rendelkeztek, amelyek megkönnyítették a csere lebonyolítását. Ezek a tulajdonságok: a forgalomképesség (kis térfogatban is nagy értéket képviselt az a bizonyos dolog) az oszthatóság a tartósság a könnyû felismerhetõség az egynemûség (minõségi különbségek nem tették nehézkessé a használatát) Ezeknek a követelményeknek legjobban a nemesfémek(arany, ezüst) feleltek meg és végül kiszorították a forgalomból az egyéb, csereeszköz szerepét betöltõ javakat. Közülük világméretekben elsõsorban az arany töltötte be a pénz szerepét a múlt század közepétõl századunk elsõ harmadáig.

6 Két Nobel-díjat is eltüntetett egy magyar kutató október 5., szerda, 10:38 Voltak olyan idők, amikor a Nobel-díj nemcsak örömöt, hanem gondot is okozott. A második világháború idején nem lehetett aranyat kivinni Németországból. Két fizikus azonban kicsempészte az érméjét, és rábízták dán kollégájukra, Niels Bohrra. A névfeliratos Nobel-díj azonban felért egy beismerő vallomással, ezért a náci megszállás idején sürgősen el kellett tüntetni, amiben egy későbbi Nobel-díjas magyar kutató aktívan közreműködött. Niels Bohr Nobel-díjas fizikus számára rendkívüli veszélyt jelentett, amikor 1940-ben a nácik bevonultak Koppenhágába. Bohr ugyanis két zsidó származású német kollégájának Nobel-díját rejtegette az Elméleti Fizikai Intézetben. A Nobel-díj egy meglehetősen nagy méretű, 23 karátos aranyból készült érem, így elég nehéz elrejteni. Bohr pedig tudta, hogy csak néhány órája van, mielőtt a Gestapo rátöri az ajtót. Ha megtalálják nála a két érmét, az egyenlő a halálos ítélettel. A két érem eredeti tulajdonosait ráadásul le sem lehetett volna tagadni, ugyanis a díjazottak nevét rávésik a Nobel-díjra. Ezeken is ott állt: "Von Laue" (Max von Laue, az 1914-es fizikai díj nyertese) és "Franck" (James Franck, az 1925-ös fizikai Nobel-díjas). Abban az időben Bohr intézetében dolgozott a kikeresztelkedett magyar zsidó szülők fia, Hevesy György (aki később maga is Nobel-díjas lett). Önéletrajzában később azt írta, hogy azt javasolta Bohrnak, ássák el az érmeket, de Bohr túl veszélyesnek gondolta ezt. Úgy vélte, a németek képesek felásni a kertet, és átkutatni az épület minden zugát, csak hogy megtalálják a keresett érmeket. Ekkor Hevesy úgy gondolta, hogy szakmáját, a kémiát hívja segítségül. "Elhatároztam, hogy feloldom [az érmeket]. Miközben a megszálló erők Koppenhága utcáin masíroztak, én Lau és James Franck érmeinek feloldásával foglalkoztam." Az arany azonban az egyik legellenállóbb fém (ezért hívják nemesfémnek). Nem oxidálódik, és szinte semmilyen vegyülettel nem lép reakcióba. Egyetlen különleges oldószere van, az úgynevezett királyvíz, mely három rész sósav és egy rész salétromsav keveréke. De még ez a brutális elegy is csak rendkívül lassan oldja fel. Hevesy az egész délutánt az érmek feloldásával töltötte, azon izgulva, mikor törik rá a németek az ajtót. Szerencsére, mire a nácik betoppantak, a két érme helyén már csak egy narancssárga oldat pihent a laboratórium egyik polcán. A németek valóban töviről hegyire átkutatták az egész épületet, de nem akadtak az érmek nyomára. Hamarosan Bohr és Hevesy is kénytelen volt elhagyni Dániát. Svédországba menekültek, ahonnan csak a háború után tértek vissza. Mikor Hevesy belépett a megrongálódott laboratóriumba, legnagyobb meglepetésére épségben találta az üveget, amelyben a Nobel-díjak voltak. Arany oldása királyvízben Hevesy visszanyerte az aranyat az oldatból, és a nyers aranyat elküldte Stockholmba a Svéd Akadémiára. A Nobel Alapítvány újraöntette az érmeket az eredeti aranyból, és 1952-ben újra átadta őket jogos tulajdonosaiknak. Bohr 1922-ben kapott érme is kalandos utat járt be márciusában elárvereztette, hogy pénzt szerezzen egy háborús alapítvány, a Finnish Relief számára. A nyertes névtelen maradt, de később ez a névtelen licitáló a fredriksborgi Dán Történeti Múzeumnak adományozta az érmet, ahol a mai napig látható.

7 Az áruk pénzben kifejezett csereértéke(pénzbeni egyenértéke) az ár. Ahhoz, hogy a cserében az értékkülönbségeket az árban is ki lehessen fejezni, a pénzegységeket részekre osztották és meghatározták a pénzegység többszörösét is. A pénzegységek eredetileg súlymértékek voltak (a csere alkalmával méréssel állapították meg a fémdarab súlyát és értékét). Késõbb ennek megtörténtét a fémdarabokra ütött pecséttel tanúsították (így lett a fémdarabból érme, a pecsétbõl veret, s kialakult az ércpénznek az az alakja, amellyel - nem nemesfémbõl - ma is találkozunk). A pénzérme klasszikus formája meghatározott súlyú, meghatározott finomságú, közhitelû bélyeggel és névvel (verettel) ellátott nemesfémdarab volt. Mivel a hitelesség és megbízhatóság garantálása végett az éremverésbe az állam is beavatkozott; így az éremverés állami monopólium lett, a pénz pedig törvényes fizetõeszköz.

8 Eredetileg az érme névértéke (képviseleti értéke) és fémértéke egyenlõ volt. Késõbb ez a kettõ elszakadt egymástól. Okai: - az érme kopott (fémértéke a névértéke alá süllyedt) - egyes uralkodók szándékos pénzrontása (ha ez kitudódott, nehezen vagy egyáltalán nem fogadták el az érmét) - a kis összegû fizetések lebonyolításához kisebb értékû fémekbõl (ezüstbõl, vasból) ún. kisegítõ érméket kellett forgalomba hozni (belõlük alakult ki a késõbbi váltópénz). Az egységnyi fémmenyiségben lévõ nemesfémtartalmat az érme finomságának, az egységnyi súlyú nemesfémbõl vert pénzegységek számát pénzláb nevezték. E kettõ révén összehasonlíthatók voltak a különbözõ pénzrendszerekhez tartozó érmék illetve az ezek által képviselt értéknagyságok, valamint a köztük lévõ érékviszony is meghatározatóvá vált. Mind a pénz finomságát, mind a pénzlábat az állam szabályozta.

9 A pénz funkciói A pénz funkciói azok a fel adatkörök,amelyeket a pénz a gazdaságban betölt. A pénz anyagiságától függetlenül ezek a következõk lehetnek: a./ Értékmérés. Értékmérõként a pénz kifejezi a cserében résztvevõ áruk értékét, mely árakban jelenik meg. b./.forgalmi eszköz. Ez a funkció kifejezi, hogy a cserék a pénz közvetítésével bonyolódnak, illetve utal az árumozgás és a pénzmozgás egyidejûségére. c./ Felhalmozási eszköz. Ha a pénzt nem használjuk azonnal vásárlásra, felhalmozhatjuk (aranypénzrendszerben- ahol az aranypénzmennyiség automtikusan igazodik az áruforgalom pénzigényéhez - ezt a funkciót kincsképzõ funkciónak nevezzük. ) e./fizetési eszköz. Ha az árumozgás és a pénzmozgás idõben elkülönülnek,akkor értelmezhetõ. Ha az árumozgás történik meg elõbb, és késõbb követi ezt a pénzmozgás - kereskedelmi vagy áruhitelrõl (a hitel elsõ történelmi formája), fordított esetben pénzhitelrõl vagy bankhitelrõl van szó. A vevõ ebben az esetben adós, az eladó pedig hitelezõ lesz. A pénz fizetési eszköz funkciója a hitel megjelenéséhez kapcsolódik. f./nemzetközi pénz (világpénz). Olyan eszközt (eszközöket) jelent, amelyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban (nemzetközi színtéren) is képesek az elõbbi négy pénzfunkció betöltésére. Ez aranypénzrendszerben az arany, a mai modern pénzrendszerben egyes országok nemzeti valutája (pl. amerikai dollár, angol font) illetve az ún. mesterséges pénzek (SDR, ECU).

10 1.2. A pénzhelyettesítõk megjelenése A nemesfémpénzek alkalmazásának többhátránya is volt: nagy összegû, nagy távolságokra történõ fizetéseknél a nemesfém szállítása, tárolása költséges és veszélyes volt, forgása közben kopott illetve hamisították, csonkították. A nemesfémpénz-forgalom ugyanakkor korlátozott is volt, mert a gazdaság dinamikus fejlõdésével (a dinamikusan bõvülõ áruforgalommal) a nemesfémtermelés nem tudott lépést tartani. Ezért szükségessé vált a forgalomban a nemesfémpénz kímélése illetve helyettesítése. Pénzhelyettesítõknek nevezzük a forgalomban az aranyat a fenti okok miatt helyettesítõ eszközöket (ún. értékjeleket). A pénzhelyettesítõk két csoportja: - a pénz forgalmi eszköz funkciójából kinõtt, értéktelen anyagból lévõpapírpénz - a pénz fizetési eszköz funkciójából kinõtt hitelpénz különbözõ fajtái (leginkább bankjegy és bankszámlapénz)

11 A klasszikus bankjegy Az áruforgalom folyamatos bõvülése relatív pénzhiányhoz vezetett,ami kikényszerítette a kereskedelmi hitelt, a váltót, a klasszikus bankjegyet és az egyéb banki hitelakciókat. A hitel a pénzforgalomban a pénzhiány áthidalására szolgáló eszköz. Két fajtája: - az áruhitel vagy kereskedelmi hitel - a pénzhitel vagy bankhitel (ezt a 2. pontnál tárgyaljuk)

12 Mint már említettük, az áruhitel vagy kereskedelmi hitel a hitel elsõ történelmi formája. (Mûködõ tõkés nyújtja mûködõ tõkésnek, akit a pénzhiány kényszerített hitelbe való eladásra. Késõbb a mûködõ - ipari - tõkés a kereskedõnek is hitelbe ad el.) Fajtái: a./egyszerû áruhitel. A felek megegyezése (szerzõdés) mellett úgy is létrejöhet, hogy a vevõ önhatalmúlag nem fizet. A hitelezõ (eladó) számára így kevésbé biztonságos a kinnlévõségek behajtása. b./folyószámlahitel. Az eladó és a vevõ közti rendszeres kereskedelmi kapcsolaton és a kölcsönösen felmerülõ fizetési kötelezettségeken alapul. Ez a kapcsolatrendszer - leegyszerûsítve - a következõképpen mûködik: mindkét fél számlát nyit és vezet egymás számára, s a tartozások és követelések kölcsönös beszámításával csak az egyenleget rendezik. Igy nõ a hitelezõ biztonsága s a pénzforgalom készpénzigénye és az ahhoz kapcsolódó költség is csökken.

13 A kereskedelmi hitel általánossá válásával kialakul az adós fizetési ígéretének értékpapírba foglalása: a váltó. A váltó olyan rövidlejáratú fizetési ígéretet tartalmazó értékpapír, mely tulajdonosát arra jogosítja, hogy az adóstól fizetést követeljen a váltón feltüntetett idõpontban és összegben. Mint minden értékpapír, valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítõ forgalomképes okirat A váltó fajtái a fizetésre kötelezett szerint: - saját váltó - a kiállító saját nevében ígér fizetést -idegen váltó- a kiállító maga helyett felszólít egy másik személyt - az intézvényezettet, a váltó adósát -, hogy a váltón feltüntetett kedvezményezett (rendelvényes) számára fizessen. Ez az ún. intézvényezett vagy elfogadvány-váltó. Ez a gyakoribb. A váltó fajtái a lejárat (a fizetés esedékessége) szerint: - bemutatóra (látra) szóló váltó: megtekintésekor azonnal esedékes -bemutatás után bizonyos idõre szólóváltó: elõször az adósnak kell bemutatnia, a fizetés az ettõl számított határidõre esedékes -határozott napra szóló váltó: a rajta feltüntetett idõpontban lehet érvényesíteni A váltó átruházható (forgatható): hátoldalán aláírással továbbadható, s ezzel a jogok átruházhatók, az új hitelezõre (a forgatmányosra). A forgatók száma korlátlan

14 A váltó útja a forgalomban a./megtartható a lejáratig (akkor a névértéknek megfelelõ összeg kapható érte). A rendelvényes esedékességkor beszedi vagy a bankkal beszedeti a váltó összegét. b./felhasználható fizetésre (ha elfogadják). Ekkor a váltótulajdonos nem készpénzzel fizet, hanem követelést enged át saját hitelezõjének. Ekkor a váltót fizetési eszközként (hitelpénzként, pénzhelyettesítõként) használja. E hitelpénz minõségében a váltó opcionális pénz (elfogadható fizetés teljesítésére, de elfogadása nem kötelezõ, szemben a törvényes fizetési eszközzel). A váltó tehát - enyhíti a gazdaságban a relatív pénzhiányt (ha fizetési eszközként használják) - de azt korlátozott forgalomképessége miatt (csak az üzleti életben használható fel, s nem kötelezõ elfogadni) nem szünteti meg. c./eladható pénzintézetnek. Ez a mûvelet a váltóleszámítolás (diszkontálás).a váltótulajdonos így a váltó lejárata elõtt jut pénzhez (a váltó névértéke diszkonttal csökkentett összegéhez).

15 A váltóleszámítolás a bankok egyik legõsibb üzleti tevékenysége, összefonódik benne a kereskedelmi hitel és a bankhitel (a folyamat elején a mûködõ /ipari/ tõkés kereskedelmi hitelt nyújt, a folyamat végén az adóssal szembeni hitelezõi tevékenységet a bank veszi át, megelõlegezi /idõben elõre hozza/ a hitelezõ jövõben esedékes követelését). A bank egy késõbb esedékes pénzösszegért jelenleg kevesebb pénzt ad, gazdaságossági megfontolásból; a mai pénz értékesebb, mint a jövõbeli pénz. Ez az ésszerûség a pénz idõértéke fogalomban fejezõdik ki. A pénz idõértékének jelentése a váltóforgalomban: - a bank ma a kamattal kevesebbet fizet a leszámítolt váltóért, mint ami a jövõben esedékes - a mai váltón szereplõ összegért a jövõben az átlagos kamattal növelt nagyobb összeget kér (a mai pénz jövõbeni értékétkamatszámítással, a jövõben pénz mai értékét diszkontálással határozhatjuk meg).

16 Mit ad a bank a leszámítolt váltóért? - kezdetben aranyat - késõbb saját váltóját (a bank váltóját), a bankjegyet ez elõnyösebb a magánváltónál, mert forgalomképesebb (a bankot jobban ismerik, fizetõképességében jobban bíznak). A bankjegy még mindig nem törvényes fizetõeszköz (munkabér fizetésére nem alkalmas). A bankok bizonyos formai változtatásokkal tovább növelték a bankjegyek forgalomképességét (lejárat nélkül, kerek összegrõl állították ki, bemutatáskor rögtön aranyra váltották). Az ilyen bankjegy már készpénzt jelentett. A zavartalan pénzforgalom biztosítása érdekében az állam - a bankjegykibocsátást egy (vagy egyes) bankok monopóliumává teszi - a bankjegyet törvényes fizetõeszközként ismeri el. A bankjegy ezzel az országon belüli forgalomban egyenrangú pénzzé válik az arannyal

17 A bankjegyek fedezete A bankjegykibocsátási monopólium révén az állam növelni tudta befolyását a jegybank üzletpolitikájára - a jegybank szervezetének és - mûködésének szabályozása révén. Ez a szabályozás vonatkozott: a./ a jegybank üzletkörére Ezen szabályok szerint a jegybank csak rövidlejáratú hiteleket nyújthat. Oka: csak a rövidlejáratú hitelnyújtás teszi lehetõvé, hogy a bankjegyforgalom gyorsan alkalmazkodjék a fizetõeszközszükséglet változásához.(ha csökken a fizetõeszközszükséglet és a forgalomban lévõ bankjegyek egy része feleslegessé válik, akkor azok a hitelek visszafizetése révén automatikusan visszakerülnek a bankhoz. ) Legkisebb a kockázat az áruváltók leszámítolásánál. b./ a bankjegykibocsátásra Ezek a szabályok azt írják elõ, hogy - a bankjegykibocsátás milyen keretek között mozogjon, s - a forgalomban lévõ bankjegyek fedezeteként a banknak milyen aktívákat (az "aktívák" fogalmához lásd az pont végén lévõ zárójeles "Megjegyzés"-t!)kell tartania. c./ a bankjegyek beváltására (fedezeti elv) Fedezeti elv: az állam elõírta az aranykészlet alapján a bankjegykibocsátás méreteit (mivel a bankjegy a jegybank aranyra szóló fizetési ígérete volt.

18 A fedezeti elõírások történelmi típusai: - teljes fedezet (100%-os aranyfedezet elõírása) - bankszerû fedezet (a kibocsátott bankjegyek mögött nincs teljes aranyfedezet., bankjegykibocsátás lehetséges rövidlejáratú értékpapírok, követelések ellenében is). Hitelezéssel kapcsolatos bankjegykibocsátást jelent. Nem minden bankjegyet váltanak be aranyra, a bankjegyek nagy részét továbbra is felhasználják az áruforgalom lebonyolításában. Ezt az elvet a huszadik század elején már általánosan alkalmazták. Az államok törvényesen szabályozták az aranyfedezet és az értékpapírfedezet arányát. 1/3 rész aranyfedezetet és 2/3 rész rövidlejáratú értékpapír- illetve követelésfedezetet írtak elõ. Ez volt az ún. harmadfedezeti elv.

19 A papírpénz A papírpénz a pénz forgalmi eszköz funkciójából keletkezik. Mivel e funkció értelmében a pénz egy kézben csak átmenetileg - általában igen rövid ideig- tartózkodik, a forgalom névértékénél kisebb értékû (esetleg értéktelen) pénzzel is zavar nélkül lebonyolítható. A megszakítás nélkül zajló cserefolyamatban nem maga a pénz értéke lényeges, hanem az, hogy a pénz egységéért mindig ugyanakkora értéket lehessen vásárolni. A papírpénz a belsõ értékkel bíró pénz értéktelen jele, melyet az állam törvényes fizetõeszközzé tett (állami szentesítés) s kényszerforgalommal ruházott fel (elfogadása kötelezõ).

20 A papírpénz forgalomba kerülése: ha az állam kiadásai > az állam bevételei,s a különbözetet az állam - hatalmi pozíciójánál fogva - újonnan nyomtatott papírdarabokkal fizeti ki (bankóprés). Ezt a pénzt kötelezõ mindenkinek elfogadnia, maga az állam is elfogadja (pl. adófizetésnél). A törvényes fizetõeszközt mindenki elfogadja, ezáltal maga a társadalom is szentesíti. (Ez legalább olyan fontos, mint az állami szentesítés!) A papírpénz addig nem okoz zavart, amíg nincs belõle több a forgalom szükségleténél (mint amennyi aranyra szükség lenne a pénzforgalom lebonyolításához). Ez a felesleg nem tudja elhagyni a forgalmat, "elértéktelenedik". Annak megértéséhez, hogy ez milyen problémákat okozhat, itt, a tanulmányainak elején vegyünk egy leegyszerûsített példát!

21 A példa Kiinduló helyzet: létezik az egyensúly a forgalomban lévõ áruk és a pénz között (teljesül a pénzkibocsátás követelménye) 1Pénz = 1Áru Az egyensúly megbomlik (ennek többféle oka lehet áru- és pénzoldalról vagy mindkettõrõl kiindulva, gondolja végig a szóba jöhetõ eseteket!), s a felesleges papírpénzmennyiség nem tudja elhagyni a forgalmat. P > A pl. konkréten 1P = 0,5Á Papírpénzrendszerben ez az egyensúlytalanság tartós marad. Mivel az árukínálat bõvülése csak nehezen és hosszabb távon lehetséges, az egyensúly helyreállítása rövid távon ár(színvonal)emelkedésformájában valósul meg. Ezzel egyidejûleg csökken a papírpénz képviseleti értéke (vásárlóereje), s a papírpénz "elértéktelenedik", inflálódik. Ez a folyamat végsõ esetben a pénzrendszer összeomlásához vezethet. (Az egyensúly megbomlását és annak következményeit gondolja végig aranypénzrendszerben is!)

22 A bankszámlapénz Az elõzõkben tárgyalt pénzhelyettesítõket - a bankjegyet és a papírpénzt - készpénznek nevezzük (mivel kézzel fogható, dologi formájuk van). A bankszámlapénz azonban ilyen formában nem jelenik meg, csak a bankok nyilvántartásaiban, a számlákon. A bankszámlapénz megjelenése a bankok ún. pénztárosi funkciójához kapcsolódik. A vállalkozók pénztõke formájában tartott tõkerészüket bankokban helyezik el ún. látra szóló betétként (amivel bármikor szabadon rendelkezhetnek, azonnal esedékes). Azt, hogy mennyi pénztõkéje (bankszámlapénze) van a számla tulajdonosának, a bankszámla egyenlege mutatja. A számla egyenlegének megfelelõ összegben a számla tulajdonosa bármikor bankjegyet követelhet a banktól (tehát a bankszámlapénz valóságos pénz), csaknem készpénz.

23 A bankszámlával rendelkezõ ügyfelek közti fizetések lebonyolítása a bankszámlapénzzel történik, a számlákon vezetett nyilvántartások módosításával (a kötelezett számláján csökkenést, a jogosultén növekedést könyvel a bank. A bankszámlákat a kettõs könyvvitel szabályai szerint vezetik; "Passzívák"/"Követel" oldalán a számlatulajdonos rendelkezésére álló összeget illetve a növelõ tételeket, "Aktívák"/"Tartozik" oldalán a csökkentõ tételeket. Megjegyzés:a kettõs könyvvietel szabályait a "Számvitel" tantárgy keretében fogják megismerni. Amennyiben számviteltanulmányaikban még nem haladtak annyira elõre, hogy tantárgyunknak ezt, valamint a és /Pénzteremtés egy- és kétszintû bankrendszerben/ címû fejezeteit megértsék, kérjük, használják a "Számvitel"-jegyzetet és az abban - eseteg - ajánlott egyéb tananyagokat! Itt figyelemfelhívásként csak annyit közlünk: a "Számvitel"-tananyag a gazdasági /ipari/ szféra könyvelését mutatja be. A bankszféra a gazdasági szférával ellentétesen könyvel: a gazdasági eseményeket nyilvántartásai /számlái, mérlegei/ ellenkezõ oldalán mutatja ki. Szívlelje meg ezt a tanácsot! Tapasztalataink szerint ugyanis a fent említett témák megértése nagymértékben múlik a számviteli ismereteken!). A bankszámlapénzzel történõ -készpénz nélküli - fizetés a betétek átruházásával valósul meg. Ezek ma legelterjedtebb változatai az átutalás és a csekk (ezekrõl lásd késõbb). A bankszámlapénzzel történõ fizetés kényelmesebb, biztonságosabb és olcsóbb s a bankok pénzteremtési lehetõségeit is kiszélesíti

24 1.3. Az aranypénzrendszer megszûnése Az aranypénzrendszer megszûnésének okai A klasszikus aranyvalutarendszer (aranystandard-rendszer) az as világgazdasági válságig mûködött. Megszûnésének elõzményei: - az aranystandard-rendszerben sem kizárólag az arany a pénz, hanem az aranyra váltható bankjegy is - a bankszámlapénz megjelenése és általánossá válása (nem törvényes fizetõeszköz, de arra - bankjegyre - beváltható) A pénzforgalom bõvülésével nõtt a pénzhelyettesítõk aránya az aranyhoz képest; a jegybank aranykészletének többszörösét tette ki a bankjegytömeg, ennek többszörösét a számlapénztömeg. Mindemellett ebben a pénzrendszerben a pénzhelyettesítõk kapcsolódtak az aranyhoz,s ez - "korrekt" bankjegykibocsátás és ellenõrzött számlapénzteremtés mellett - biztosította a pénz értékállóságát.

25 Gazdasági válságok idején azonban a forgalom kevesebb pénzt igényelt. Ilyenkor a pénzhelyettesítõket aranyra igyekeztek váltani, s a tömeges igényt a bankok nem tudták kielégíteni.ekkor felfüggesztették a pénzhelyettestõk aranyra váltását (pl. az elsõ világháború alatt), majd gyakorlatilag megszüntették az as válság után (a tõkés gazdaságnak ún. manipulálható pénzre volt szüksége).

26 Történeti szakaszai árupénz árupénz és pénzhelyettesítők belső érték nélküli pénz aranystandard rendszer ( ) a két világháború közötti időszak ( ) a Bretton Woods-i egyezmény ( ) szabad és irányított lebegtetés (1973-tól)

27 Aranystandard rendszer ( ) első nemzetközi pénzrendszer jellemzői : forgalomban van aranyérme és pénzhelyettesítők, melyek átválthatók arany kivitele és behozatala korlátlan mennyiségben szabad pénzhelyettesítők nemzetközi forgalma megengedett a nemzeti árfolyamok a behozatali (alsó) és a kiviteli (felső) aranypont között mozognak

28 A két világháború közötti időszak ( ) nem sikerült átfogó monetáris rendszert felállítani okai : Párizsi béke (Keynes) infláció, leértékelési verseny, válság és bezárkózás, devizakorlátozások, kedvezőtlen nemzetközi helyzet, aranyeloszlás egyenetlenné válik, kevés az arany, nincs vezető világhatalom 1930-as évek eleje (30-31) állami beavatkozás ténye : jegybank az állami költségvetést a konjunktúrától függően finanszírozza, nem az arany! a függés (nem az aranytartalék függvénye)

29 A Bretton Woods-i egyezmény ( ) hazai pénz átváltása általános eszközre, dollár középpontban, rögzített aranyár 35 USD/uncia, csak a jegybankok számára konvertálható, IMF létrehozása első szakasz 1958 végéig, főbb devizák konvertibilitásának megteremtése, korlátozások, bizalom második szakasz (1962 aranypool) fix rátákon történő szabad átválthatóság előnye, liberalizált kereskedelem harmadik szakasz bomlás 1968 aranypool feladása (Gresham törvény), dollárstandard vietnámi háború, 1971 megszűnik az arany dollár átválthatósága,

30 Szabad és irányított lebegtetés (1973-tól) Piaci alapon Piszkos lebegtetés (dirty floating) (Jegybank saját érdeke alapján interveniál) Tiszta lebegtetés (Jegybank nem avatkozik be) Napjainkban nem található általános feltételű rendszer

31 1.4. Nemzeti pénzrendszerek Az állam a pénzforgalom egységességének és rendszerezettségének érdekében hozza létre a nemzeti pénzrendszert. A nemzeti pénzrendszer a pénzforgalom államilag szabályozott formája, amely meghatározza - a pénz szerepét betöltõ dolgot - a pénz egységét - a pénzjegyek fajtáit - kijelöli a törvényes fizetõeszközöket.

32 A nemzeti pénzrendszerek történelmi típusai - fémpénzrendszerek (belsõ értékû pénzrendszer) - belsõ érték nélküli pénzrendszerek a./ Fémpénzrendszerek (belsõ értékkel rendelkezõ pénzrendszerek) Fajtái: a bimetallikus és a monometallikuspénzrendszer.

33 Történelmileg elõször a bimetallikus pénzrendszer terjedt el. Két fém (arany és ezüst ) egyidejû forgalmát jelentette. Mivel az árak itt aranyban és ezüsten is kifejezõdtek, az értékmérés nehézkes volt. Ezért alakult ki a bimetallikus pénzrendszeren belül a - párhuzamos (paralel) forma, amelyben a két fém cserearánya szabadon alakul, az állam azt hivatalosan nem határozza meg, ezért az árak állandóan ingadoznak az arany és az ezüst cserearányaitól függõen - alternatív forma, amelyben az állam törvényesen meghatározza a két fém egymás közti arányát, A monometallikus pénzrendszerben egyféle fém forog pénzként (ott terjedt el, ahol jelentõs aranykészletek halmozódtak fel az aranytermelés bõvülésével, de lehetett ez a pénz az ezüst is). Mint már említettük, az aranyérmerendszeraz elsõ világháború idején bomlásnak indult, s kényszerintézkedéseket vezettek be: felfüggesztették a bankjegyek aranyra váltását és újabb aranyérméket nem hoztak forgalomba. Mivel az áruforgalom pénzszükséglete nagymértékben meghaladta a rendelkezésre álló aranymennyiséget, az aranypénzrendszert már nem lehetett visszaállítani. A gazdaságok a második világháború után áttértek az aranydevizarendszerre.

34 b./ Belsõ érték nélküli pénzrendszerek Ezekben a nemzeti pénzegység nincs nemesfémértékhez kötve. Típusai: - papírpénzrendszer törvényes fizetõeszköz, aranyra nem váltható, papírból lévõ pénzjegy - keletkezésekor nem rendelkezik árufedezettel (lásd kibocsátásának mechanizmusát klasszikus illetve modern papírpénz esetén!) - nem hagyja el automatikusan a forgalmat - mivel az állam többletkiadásainak fedezésére bocsátja ki, inflációs jellegû - hitelpénzrendszer hitelnyújtás révén kerül a forgalomba, s hitel visszafizetésével lép onnan ki automatikusan (ha kibocsátása az áruforgalom szükségleteihez igazodik. Ennek megértéséhez lásd a következõ fejez etet). - kevert pénzrendszer Ez a papírpénz és a hitelpénz gyakorlatban létezõ kombinációja. Ma törvényes fizetõeszközként a modern bankjegy (nem azonos a klasszikus bankjeggyel!) szolgál.

35 Napjaink pénze Elhatárolások a pénz lehet : belföldi vagy külföldi (valuta,deviza) jegybankpénz vagy kereskedelmi banki pénz jelenbeli vagy jövőbeli

36 A monetáris szféra szerkezete : 1. Jegybank egyéb felettes hatóságok 2. Bankok 3. biztosítók 4. szakosított pénzügyi tevékenységet végző intézmények 5. értékpapírkereskedő, brókercégek 6. egyéb kiegészítő szolgáltatást nyújtó cégek

37 Egyéb felettes hatóságok : Jegybank intézményi felügyeletek (bank-, (ÉP)tőzsde-, biztosításfelügyelet) egyéb érdekvédelmi szervek (Bankszövetség) védelmi alapok (Országos Betétbiztosítási Alap, OBA, Befektetővédelmi Alapok) Pénzügyminisztérium

38 Szereplők : Bankok monetáris pénzintézetek nem monetáris pénzintézetek csoportjába Egyéb kiegészítő szolgáltatást nyújtó cégek kivásárlások, tanácsadások, minősítések

39 A modern pénz fogalma és fajtái a hitelpénz olyan bankpasszíva, amely forgalmi, fizetési, felhalmozási funkciót tölt be a pénz formáját tekintve : készpénz (bankjegy és érme) Számlapénz kvázi pénz : (felhalmozás) takarékbetét Eredetét tekintve : Jegybankpénz (high powered money vagy monetáris bázis) kereskedelmi bankpénz

40 Monetáris aggregátumok Magyarországon : M1- szűkebb értelemben vett pénz M2- tágabb értelemben vett pénz M3 = M2+ bankrendszerre szóló értékpapírok M4 = M3+ nem monetáris állampapírok

41 A pénzteremtés alapelve, módja, mechanizmusa hitelnyújtás (közvetlen, vagy ÉP vásárlás) NDC (Net Domestic Credit) deviza vásárlás NFA (Net Foreign Asset) A pénz a szereplők számára eszköz, a felvett hitel forrás A modern hitelpénz olyan bankpasszíva, amely képes betölteni a forgalmi, fizetési és felhalmozási eszköz funkciót

42 Pénzteremtés hatása a banki mérlegre A + Deviza + Arany + Hitel + Értékpapír + Pénz P

43 Pénzmegsemmisülés Hiteltörlesztés Bank devizaeladása Bank aranyeladása Bank értékpapír eladása A hitelpénz mechanizmus körforgás jellegű, a bankok a vállalatoknak nyújtott hitelek révén juttatnak pénzt a gazdaságba

44 A bank azáltal tud pénzt teremteni, hogy sok, egymással kapcsolatban levő ügyfélnek vezet számlát A X Bank A betéte 10 B betéte + 10 A A vállalat P Pénz 10 Szállítók 10 P A Pénz +10 Vevők 10 B vállalat P

45 Kötelező tartalék - pénzmultiplikátor A kereskedelmi bankok likviditását biztosító (kötelező) jegybanki betéteit nevezik (kötelező) jegybanki tartaléknak, a betétekhez viszonyított arányát pedig (kötelező) tartalékrátának A pénzmultiplikátor a kötelező tartalékráta reciproka m = 1/t

46 A pénztömeg nagysága A pénz forgási sebessége megmutatja, hogy egységnyi idő alatt a pénz hányszor cserél gazdát az áruforgalomban Fisher féle forgalmi egyenlet : M*v = P*Q M pénztömeg pénzmennyiség V pénz forgási sebessége P árszínvonal Q a forgalomba került áruk mennyisége M * V n P i * Q i i 1

A pénz a makroökonómiában

A pénz a makroökonómiában A pénz a makroökonómiában Makroökonómia 4. elıadás 1 Reálfolyamatok nominál, v. jövedelmi folyamatok egyidejő pénz- és árumozgás de: elválhat idıben: pénzfolyamatok önállóan Pénz: általános egyenértékes,

Részletesebben

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába, Osiris 1996, I. rész: Pénzelmélet Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/adatok.html

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét 2010.09.14. 1 Tartalom 1. A pénz különböző formái (ismétlés) 2. Pénzteremtés folyamata 3. Pénzaggregátumok

Részletesebben

A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék.

A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék. A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék A pénz Meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08.

Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Mi a pénz? A középosztály pénz olyan, mint a pornográfia, nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, biztosan tudja, hogy ez az. Orbán

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés

Részletesebben

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Bevezetés a makrogazdasági pénzügyekbe jegyzet Előadások anyaga A jegyzet és az előadásdiákat megtalálják a tantárgy oldalán Számonkérés 3 évközi

Részletesebben

Pénzforgalom. A pénz fogalma, funkciói

Pénzforgalom. A pénz fogalma, funkciói Pénzforgalom A pénz fogalma, funkciói A közvetlen termékcsere nehéz és kezdetleges formája a gazdasági kapcsolatoknak. meztelen pék éhes szabó (termelés alacsony szintjére, vagy válságra jellemző) A termelés

Részletesebben

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzpiac 12. évfolyam Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzteremtés A pénzteremtés alapvető módja a hitelnyújtás. Ha egy vállalat a termelését bővíteni akarja, akkor hitelt vesz fel. A

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 5. Előadás A pénzpiac és az LM görbe A pénzpiac A pénzpiac nagyon sajátos piac. Ellentétben más piacokkal itt a kínálat nem eladási szándékot,

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

Pénzügyi ismeretek. Üzleti gazdaságtan

Pénzügyi ismeretek. Üzleti gazdaságtan Pénzügyi ismeretek Üzleti gazdaságtan A pénz funkciói Elszámolási eszköz (Értékmérő) Forgalmi eszköz Fizetési eszköz Felhalmozási eszköz Világpénz Pénzforgalom A gazdasági szereplők közti pénzmozgások,

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA

A MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA A MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA Készítette: DR. VARGA ZOLTÁN (PhD) Utolsó frissítés: 2014. november Főbb fejezetek A pénz fogalma A pénz kialakulása A pénz funkciói A modern pénz teremtése A pénzkereslet és

Részletesebben

Pénz nélkül: cseregazdaság

Pénz nélkül: cseregazdaság Pénz nélkül: cseregazdaság Közgazdasági alapismeretek 8. előadás A pénzpiacok EKF Csorba László Kiskakas vízért megy Jól van apjuk Piros kanadai gémkapocs lakóház Óriási bizonytalanság, + nagy időigény

Részletesebben

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok 2013. Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok I. 65. lecke Értékpapír fogalma Jogi: meghatározott

Részletesebben

Rövid távú modell II. Pénzkínálat

Rövid távú modell II. Pénzkínálat Rövid távú modell II. Pénzkínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elkezdtük felépíteni a rövid távú modellt Ismerjük a kamatláb és a kibocsátás közti kapcsolatot

Részletesebben

Pénzügyek alapjai. Csoport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy:. Javította:

Pénzügyek alapjai. Csoport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy:. Javította: udapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Közgazdasági és Társadalomtudományi Intézeti Tanszéki Osztály Pénzügyek alapjai Név: soport: Tagozat: Elért pont:

Részletesebben

Gazdaságtörténet. Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329.

Gazdaságtörténet. Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329. Gazdaságtörténet Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329 bodrogi@finance.bme.hu A pénz fogalma Mi is a pénz? Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Eszközgazdálkodás II.

Eszközgazdálkodás II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Eszközgazdálkodás II. 2 Vállalkozás eszközei (ismétlés) Befektetett eszközök (> 1 év) Egy évnél hosszabb ideig Értékük folyamatosan térül meg (elhasználódás)

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely

MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell Antal Gergely Elmélet Likviditáspreferencia elmélete Keynes: Az egyensúlyi kamatláb meghatározása a pénzpiaci egyensúlyból A pénzt azért szeretik tartani, mert likvid, de a magasabb

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

Kamat Hozam - Árfolyam

Kamat Hozam - Árfolyam Pénzügyi számítások kamat, hozam Váltó és értékelése 7. hét 2010.10.19. 1 Kamat Hozam - Árfolyam Kamat nem egyenlő a hozammal!! Kamat-Hozam-Árfolyam összefüggés A jelenlegi gyakorlat alatt a pénz időértékének

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 5 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

Makroökonómia Kisokos

Makroökonómia Kisokos Makroökonómia Kisokos A kiadvány az Ecourse Bt. tulajdonát képezi, annak engedély nélküli, részbeni vagy teljes sokszorosítása tilos. Szerkesztette: Szántó Ivett Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. A Kisokos

Részletesebben

Pénzügyek A MODERN PÉNZ, AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS A TÁRSADALOMRA, MONETÁRIS

Pénzügyek A MODERN PÉNZ, AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS A TÁRSADALOMRA, MONETÁRIS Pénzügyek A MODERN PÉNZ, AZ INFLÁCIÓ HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS A TÁRSADALOMRA, MONETÁRIS POLITIKA A mai pénzrendszerek A mai pénzrendszer hitelpénzrendszer, a pénz nem rendelkezik valóságos értékkel. Vásárlóerő

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Mi is a pénz? A pénz fogalma Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra vagy adósság törlesztésére A pénz alapvető tulajdonsága likvid jelle

Mi is a pénz? A pénz fogalma Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra vagy adósság törlesztésére A pénz alapvető tulajdonsága likvid jelle Gazdaságtörténet Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329 bodrogi@finance.bme.hu Mi is a pénz? A pénz fogalma Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra

Részletesebben

I. A pénz fogalma, nemesfémpénz és pénzhelyettesítõk

I. A pénz fogalma, nemesfémpénz és pénzhelyettesítõk I. A pénz fogalma, nemesfémpénz és pénzhelyettesítõk A pénz áru vagy papír volta csak annak anyagiságát, s nem a lényegét fejezi ki. A pénzforma idõbeli elhelyezése az elfogadott pénzfogalomtól függ. Ha

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

6. lecke. A pénz fogalma, a pénzügyi intézményrendszer. 1. A pénz kialakulásának korszakai. Árupénz-korszak. Az aranypénz korszaka

6. lecke. A pénz fogalma, a pénzügyi intézményrendszer. 1. A pénz kialakulásának korszakai. Árupénz-korszak. Az aranypénz korszaka 6. lecke. A pénz fogalma, a pénzügyi intézményrendszer Ebben a leckében választ kap az alábbi kérdésekre: Hogyan született meg a pénz? Milyen funkciói vannak a pénznek? Hogyan épül fel az ún. kétszintű

Részletesebben

Fizetési forgalom, semleges bankműveletek. Fizetési forgalom. Készpénzfizetés. 6. hét

Fizetési forgalom, semleges bankműveletek. Fizetési forgalom. Készpénzfizetés. 6. hét Fizetési forgalom, semleges bankműveletek 6. hét 2010.10.12. 1 Fizetési forgalom Fizetési forgalom: a gazdasági alanyok fizetéseket teljesítenek egymásnak, azaz pénzbevételeik és pénzkiadásaik keletkeznek.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett

Részletesebben

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1 II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

PÉNZÜGYTAN 2015.11.06. 4. Pénz, pénzteremtés. A pénz funkcionális definíciója. Néhány idézet a pénzről:

PÉNZÜGYTAN 2015.11.06. 4. Pénz, pénzteremtés. A pénz funkcionális definíciója. Néhány idézet a pénzről: Néhány idézet a pénzről: PÉNZÜGYTAN 4. Pénz, pénzteremtés Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár, mesterpedagógus 1 Én csak arra figyelmeztetlek benneteket, hogy a pénzszerzés

Részletesebben

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3 I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3 TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0019 A Kaposvári Egyetem tudományos képzési tevékenységeinek és szakmai műhelyeinek fejlesztése Helyi pénz e-pénz

Részletesebben

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A nemzetközi fizetési mérlegelső megközelítés, fogalom Pénzforgalmi

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Pénzügyi alapismeretek tantárgy

Pénzügyi alapismeretek tantárgy Pénzügyi alapismeretek tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A pénzügyi alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló legyen

Részletesebben

Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella November 11.

Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella November 11. Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. November 11. Miről volt szó? Befektetések Befektetési alapok Nyugdíjcélú előtakarékosság Életbiztosítások Elmaradtunk: Semleges banki szolgáltatások

Részletesebben

Makropénzügyek. 2. Bankrendszer 3-4. ea.

Makropénzügyek. 2. Bankrendszer 3-4. ea. Makropénzügyek 2. Bankrendszer 3-4. ea. Bankrendszer 2.1. A pénzteremetés folyamata Kereskedelmi bank Kereskedelmi bankok alapvető jogosultságai (törvényi felhatalmazás) Betétgyűjtés Számlavezetés Hitelnyújtás

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

Pénzügytan, Pénzügyi alapismeretek

Pénzügytan, Pénzügyi alapismeretek Pénzügytan, Pénzügyi alapismeretek II. ELŐADÁS A MOD ER N PÉNZ, AZ INFL ÁCIÓ HATÁS A A GAZ D AS ÁGRA ÉS A TÁR S AD AL OMRA, MONETÁR IS POL ITIKA (AL APFOGAL MAK) A mai pénzrendszerek A mai pénzrendszer

Részletesebben

2016.02.25. Pénzügyek. 2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése

2016.02.25. Pénzügyek. 2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése Pénzügyek 2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése 1 Az előadás témái 1. Mi a pénz? 2. A pénz funkcionális definíciója 3. A pénz kialakulásának elméletei 4. Pénzrendszerek 5. Az infláció mérése 6.

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Pénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok

Pénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok Pénzügyi számvitel VI. előadás Értékpapírok Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt jogot Átruházása a jog átruházását is jelenti Nyomdai úton előállítható, vagy

Részletesebben

Az értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása

Az értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

Vállalati pénzügyek előadás Beruházási döntések

Vállalati pénzügyek előadás Beruházási döntések Vállalati pénzügyek 1 5-6. előadás Beruházási döntések Beruházás Tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére fordított tőkekiadás Hosszú élettartamú eszközök keletkezése A beruházások jellemzői A beruházások

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 31.

Lamanda Gabriella március 31. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. március 31. Intézményi befektetők: Befektetési alapok Biztosítások Pénztárak Semleges bankműveletek Pénzforgalom lebonyolítása Aktív bankműveletek Hitelnyújtás

Részletesebben

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A növekvő különbségek oka A profit maximalizálása: kevés alulfizetett alkalmazott,

Részletesebben

A pénzügyi rendszer és a pénz

A pénzügyi rendszer és a pénz A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A

Részletesebben

6. Pénz és Infláció. Infláció

6. Pénz és Infláció. Infláció 6. Pénz és Infláció Infláció Az árak összességének emelkedését inflációnak nevezzük. Az inflációs ráta az árszínvonal százalékos változása országonként eltérő, időbeli alakulása jelentős ingadozásokat

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d.

2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d. 1. A GDP és az GNI közötti különbség, hogy a.) Az egyik tartalmazza a külföldön szerzett elsődleges jövedelmeket b.) Az egyik nem tartalmazza a külföldiek által itthon szerzett elsődleges jövedelmeket

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14.

Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapír definíciói: Jogi Pénzügyi (cashflow alapú) Közgazdasági Jogi

Részletesebben

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ HIRDETMÉNY Pannon Takarék Bank Zrt. kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Hatályos: 2015. szeptember 1-től 1 / 5 I. Forint pénzforgalmi és elszámolási számlák kondíciói Az alábbiakban részletezett

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Hitelek csoportosítása 61. lecke 1. Pénztömeg nagyságára gyakorolt

Részletesebben

2. Pénzügyi alapvetések

2. Pénzügyi alapvetések 2. Pénzügyi alapvetések Pénzteremtés, pénzkínálat, pénzkereslet Pénzteremtés A reálgazdaság különféle egyéni és szektorszintű szereplőkből áll. Ezek gazdasági működését a közgazdasági fejezetben megismert

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Tartalom. A modern pénz gyakorlat kiegészítés

Tartalom. A modern pénz gyakorlat kiegészítés A modern pénz gyakorlat kiegészítés 2. hét 2010.09.14. 1 Tartalom 1. A modern pénz funkciói, jellemzői 2. A modern bankrendszer szereplői 3. Pénzteremtés - gyakorlati példával 4. A modern pénz különböző

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor

Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor Pénzügyi szolgáltatások és döntések Minta-vizsgasor 1. Válassza ki az alábbi felsorolásból a portfólió likviditásának jellemzőit! a) A portfólió likviditása a kockázati mérőszámok segítségével számszerűsíthető.

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-049/2015 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg

A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg 12. hét 2009.11.23. 1 A nemzetközi fizetési mérleg: Valamely országnak egy meghatározott naptári időszak (általában egy naptári év) alatt a külfölddel lebonyolított gazdasági

Részletesebben

Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben

Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben Fizetési eszközök Minden külkereskedelmi szerződésnek lényegi része, hogy a szerződő felek egyike elad valamit a másik félnek és ezért ellenszolgáltatást

Részletesebben

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16. Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső

Részletesebben

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18. A keynesiánus pénzpiac A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! Rögzített nominálbérek mellett a

Részletesebben

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt.

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Az évezred pénze Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert,

Részletesebben

MAGYAR BANKSZÖVETSÉG. Alszámla. Bankszámla. Bankszámlanyitás. Babakötvény-számla/Start számla. Bankszámla-tulajdonos Bankváltás.

MAGYAR BANKSZÖVETSÉG. Alszámla. Bankszámla. Bankszámlanyitás. Babakötvény-számla/Start számla. Bankszámla-tulajdonos Bankváltás. MAGYAR BANKSZÖVETSÉG Megnevezés Al Bank Banknyitás Babakötvény-/Start Bank-tulajdonos Bankváltás Bankvezetés Bankzárás Meghatározás, a fogalom tartalma A bank-tulajdonos nevére megnyitott és vezetett bank,

Részletesebben

"STANDARD" pénzforgalmi számlacsomag

STANDARD pénzforgalmi számlacsomag "STANDARD" pénzforgalmi számlacsomag 1201-0000 P10050 Új számla nyitásra nincs lehetőség. A hirdetmény a meglévő számlák kondícióit tartalmazza. Hiteltörlesztés ügyfél saját számlái között Beszedéses megbízással

Részletesebben

Tájékoztató. A jelen Tájékoztatóban szereplő számlacsomagok február 24. napjától, HUF, EUR és USD devizanemben igényelhetők.

Tájékoztató. A jelen Tájékoztatóban szereplő számlacsomagok február 24. napjától, HUF, EUR és USD devizanemben igényelhetők. NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. H-1088 Budapest Rákóczi út 1-3. www.nhbbank.hu Tájékoztató Forintszámlák és devizaszámlák vezetéséhez kapcsolódó díjak és jutalékok Jogi személyek, nem jogi személyiségű

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben