Bonyhád Város Gazdasági Programja

Átírás

1 Bonyhád Város Gazdasági Programja Bonyhád, április..

2 Tartalom 1. Bevezetés A gazdasági program jogszabályi háttere Gazdasági Program jelentősége, vállalásai Gazdaságfejlesztés nemzeti színtéren Helyzetelemzés Általános információk Társadalom Foglalkoztatottság Oktatás, nevelés Kultúra, közélet Egészségügyi ellátórendszer Szociális ellátórendszer Lakásállomány Ipar, mezőgazdaság, kereskedelem Turizmus, vendéglátás Bonyhádi Termálfürdő Gazdasági helyzet Infrastruktúra Intézmény Közlekedési hálózat Kerékpárút Közösségi közlekedés Ivóvíz Szennyvíz Gázellátás Távhőszolgáltatás Villamos energia, közvilágítás Városüzemeltetés Köztisztaság Útfenntartás Temetők kezelése, karbantartása Hulladékgazdálkodás Parkok, zöldterületek, városkép Megújuló energia Levegőminőség

3 4. Stratégia célkitűzései Tervezett gazdaságfejlesztési programok Városfejlesztés, város rehabilitáció Vörösmarty Mihály Művelődési Központ felújítása, és rendezvénytér kialakítása Milleniumi Emlékpark rekonstrukciója Körforgalom a városközpontban Belterületi önkormányzati utak, járdák és parkolók Önkormányzati ingatlanok korszerűsítése és új funkcióval való ellátása Önkormányzati ingatlanok korszerűsítése Oktatási, nevelési intézmények korszerűsítése Bonyhádi Varázskapu Bölcsőde és Óvoda bonyhádi telephelyei Általános iskolák Sportcsarnok fejlesztése Középületek akadálymentesítése Gazdaság, iparfejlesztés Infokommunikációs fejlesztés Közlekedés, közút Északi tehermentesítő út Déli tehermentesítő út Kerékpárút hálózat kiépítése Térfigyelő rendszer kiépítése Egészségügy, szociális ellátás Temetkezés Környezetvédelem, energetika Zöldfelületek karbantartása, akcióprogramok Hulladékgazdálkodás Vízrendezés-csapadékvíz elvezetés, belvíz kezelés Bel-és külterület ivóvízhálózat fejlesztése Új szennyvíztelep építése, és a csatornahálózat korszerűsítése Geotermikus energia hasznosítása Turizmus, idegenforgalom Perczel kulturális tanösvény Váraljai gyermektábor Fonyód- Alsóbélatelepi Ifjúsági Tábor Termálfürdő fejlesztése Bonyhád-alsószéplaki sankoló-tó, valamint a Szecska-tó rekreációs célú hasznosítása Sportpályák fejlesztése Építési telkek kialakítása

4 5.14 Közvilágítás Összegzés

5 1. Bevezetés 1.1. A gazdasági program jogszabályi háttere Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) pontja értemében a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható a gazdasági programról való döntés. Az Mötv rendelkezik a gazdasági programról, miszerint a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani Gazdasági Program jelentősége, vállalásai A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik a település-, és gazdaságfejlesztés stratégiai döntései. A magyar önkormányzati rendszer alapvetően Magyarország központi költségvetésétől függ. A települések fejlődését, versenyképességét alapvetően gazdasági szerkezetük, vállalkozási aktivitásuk, határozza meg. A településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, az integrált településfejlesztési stratégia mellett a fejlesztési dokumentumok origójának tekintjük a Gazdasági Programot. Az átalakuló közigazgatási rendszer új szerepet szán az önkormányzatoknak és az eddigi hatósági feladatok kormányhivatali átvételével a fejlesztő teleülés domborodik ki. Gazdasági Programunk, igazodva az Európai Unió ciklusához olyan célokat tűzött ki, melyek reálisan teljesíthetők, amennyiben sikeresen tudunk pályázni. Ahhoz, hogy a pályázatokon sikeresen részt tudjunk venni, a Gazdasági Programban meghatározott fejlesztések esetében kidolgozott, startra kész tervekkel kell rendelkeznünk. 5

6 2. Gazdaságfejlesztés nemzeti színtéren Bonyhád Város Önkormányzatának gazdasági stratégiája az Európai Unió és a magyar kormány által meghatározott stratégiák útmutatásaival, azok céljaihoz, prioritásaihoz illeszkedik, úgy, hogy összhangban áll a város gazdasági, kulturális és társadalmi hagyományaival, és a jelen változások kihívásaira előremutató, a fejlődés irányába ható választ ad. Az Európa 2020 az Európai Unió 2010-ben útnak indított, 10 évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája. A stratégia öt kiemelt cél, prioritás formájában határozza meg a beavatkozási területeket, és egyúttal rögzíti az elérendő eredményeket: 1. Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. (Magyarország: 75%) 2. K+F/innováció Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. (Magyarország: 1,8%) 3. Éghajlatváltozás/energia Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek) (Magyarország: 10%). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. (Magyarország: 14,65%) Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. (Magyarország: 2.96%) 4. Oktatás A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. (Magyarország: 10%) El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. (Magyarország: 30,3%) 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Az Európai Bizottság a hosszú távú növekedéssel kapcsolatos prioritásokat beépítette az EU következő 7 éves , pénzügyi keretének felhasználására irányuló javaslatába. Ugyanakkor felülvizsgálta a óta eltelt 4 évet, amelynek következményeként részben módosította az Európa 2020 stratégiai céljait. Az összes tagállamnak e 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit: 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése. 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának minőségének javítása. 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása. 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása. 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. 6

7 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban. 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás. 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. Magyarország e fenti célok mentén készítette el nemzeti stratégiáját, melyet a Széchenyi 2020 programban fogalmazott meg, 6 fő fejlesztési területet megjelölve: 1. Munkahelyteremtés 2. A vállalkozások versenyképességének javítása 3. Szegénység elleni küzdelem és oktatás 4. Energiahatékonyság javítása, környezetvédelem 5. A közlekedés korszerűsítése 6. Kutatások, fejlesztések támogatása A Széchenyi 2020 programban megfogalmazott fejlesztési területek céljait a Magyarország számára között rendelkezésre álló uniós forrásokból, tíz operatív program keretében tervezi megvalósítani. Az operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. Az EFOP intézkedési területei: EGYÜTTMŰKÖDŐ TÁRSADALOM Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása A marginalizálódott közösségek például a romák társadalmi-gazdasági integrációja A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkozói szellem, a társadalmi vállalkozásokba történő szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK A TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN 7

8 Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja A nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi együttműködés előmozdítása, valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás A városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása GYARAPODÓ TUDÁSTŐKE A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a korai iskolaelhagyás megelőzése, valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása a koragyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban, ideértve az oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is A felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való igazítása INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK A GYARAPODÓ TUDÁSTŐKE ÉRDEKÉBEN Az oktatásba, a készségekkel kapcsolatos képzésbe, szakképzésbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA A TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN, VALAMINT TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ ÉS TRANSZNACIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A marginalizálódott közösségek például a romák társadalmi-gazdasági integrációja Az együttműködő társadalom és a gyarapodó tudástőke elnevezésű prioritási tengelyek által lefedett beruházási prioritások A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. A KEHOP intézkedési területei: 1. A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAIHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos adat - és tudásbázisok fejlesztése Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodáshoz szükséges feltételek javítása A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló - képesség fejlesztése 8

9 A személy - és vagyonbiztonság növelése céljából a katasztrófavédelmi beavatkozások hatékonyságának fokozása 2. TELEPÜLÉSI VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZ-ELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS, SZENNYVÍZKEZELÉS FEJLESZTÉSE A szennyvizek okozta környezetterhelések csökkentése, megelőzése a 2000 LE feletti agglomerációkban, a víziközmű rendszerek hatékonyabb működtetése mellett, Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések 3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL ÉS KÁRMENTESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS FEJLESZTÉSEK Az elkülönített gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztése Hulladékkezelési létesítmények hálózatának rendszerszerű fejlesztése (beleértve az előkezelés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás alrendszereit) Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása 4. TERMÉSZETVÉDELMI ÉS ÉLŐVILÁG - VÉDELMI FEJLESZTÉSEK A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása A fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítását célzó közvetlen élőhely - fejlesztési és fajmegőrzési beavatkozások A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása A közösségi jelentőségű természeti értékek megőrzését és fejlesztést, és az EU Biológiai Sokféleség Stratégia hazai megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely - típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása A hazai Natura 2000 hálózat egységes szemléletben történő bemutatásához szükséges infrastrukturális háttér kialakítása 5. ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáramtermelés Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, Távhő-rendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül Intelligens hálózati rendszerek támogatása a villamosenergia-rendszer rugalmasságnak biztosítására Intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása Fogyasztó-oldali válaszintézkedést (demand-response) lehetővé tévő rendszerek kiépítése Intelligens elosztó-hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása 9

10 A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. A TOP intézkedési területei: TÉRSÉGI GAZDASÁGI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE A FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSÉRE PRIORITÁSI TENGELY Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével VÁLLALKOZÁSBARÁT, NÉPESSÉGMEGTARTÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés ALACSONY SZÉNDIOXID KIBOCSÁTÁSÚ GAZDASÁGRA VALÓ ÁTTÉRÉS KIEMELTEN A VÁROSI TERÜLETEKEN PRIORITÁSI TENGELY Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése A HELYI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ÉS A TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉS Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Leromlott városi területek rehabilitációja MEGYEI ÉS HELYI EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSEK, FOGLALKOZTATÁSÖSZTÖNZÉS ÉS TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Helyi közösségi programok megvalósítása KÖZÖSSÉGI SZINTEN IRÁNYÍTOTT VÁROSI HELYI FEJLESZTÉSEK (CLLD) PRIORITÁSI TENGELY Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva 10

11 A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program - térségünkre nem vonatkozik. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) nyomán hajtjuk végre. Az operatív program ad egyben helyet a időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak. A VP, azaz Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza. Az RSZTOP, azaz a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program elsődleges célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa. Megismerve az operatív programok céljait, pályázói körét, beavatkozási területeit a Perczel József Mihály Tervben elfogadott fejlesztési javaslatok megvalósításához a forrásokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze. (A Perczel József Mihály Terv melléklete Bonyhád Város Önkormányzata gazdasági stratégiájának.) Operatív Program Pályázó szervezet Perczel József Mihály Tervben megfogalmazott pályázati cél IKOP Önkormányzatok számára nem - tartalmaz fejlesztési forrásokat EFOP Vörösmarty Mihály Művelődési Központ Solymár Imre Városi Könyvtár Városi Múzeum Varázskapu Óvoda és Bölcsőde KEHOP Bonyhád Város Önkormányzata KEHOP 2. Szennyvíztelep beruházás Távfűtés geotermikus hővel Közintézmények energetikai korszerűsítései Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése Vízrendezés, csapadékvíz elvezetés Bel és külterületi ivóvízhálózat fejlesztése GINOP Bonyhád Város Önkormányzata Geotermikus erőmű kiépítése tulajdonában, vagy résztulajdonában lévő gazdasági társaságok, vállalkozások, TOP Bonyhád Város Önkormányzata. Ipari Park fejlesztés Utak kialakítása az ipari területeken 11

12 KÖFOP VP Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Bonyhád Város Önkormányzata Bonyhád Városi Mezőgazdasági Kft. RSZTOP Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gondozási Központ Fedett piactér kialakítása Kerékpárút hálózat kiépítése Bonyhádon és vonzáskörzetében Vörösmarty Mihály Művelődési Központ felújítása, rendezvénytér kialakítása, technikai felszerelése P44 Perczel Kúria felújítása és kulturális-közösségi hasznosítása Bonyhádon Üvegház építése, feldolgozó ipar A Belügyminisztérium által gesztorált DDOP-6.2.1/K azonosítószámú, Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban (fővárosi kerületekben) Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projektek keretében, a Belügyminisztérium megbízásából Bonyhád városának is elkészül a időszakra aktualizált Integrált Településfejlesztési Stratégiája. Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítésekor figyelemmel vagyunk a Lipcsei Chartában rögzített egyezményre, azaz a fenntartható fejlődés érdekében kialakított településfejlesztési alapelvekre, mely szerint valamennyi európai város értékes és pótolhatatlan gazdasági, társadalmi és kulturális értéknek tekintendő. Ennek alapján a fenntartható fejlődés minden dimenzióját a gazdasági prosperitást, a társadalmi egyensúlyt és az egészséges környezetet egyidejűleg és egyforma súllyal kell figyelembe venni. Ezzel párhuzamosan nagy figyelmet kell fordítani a kulturális és egészségügyi szempontokra is. A stratégia megalkotásának alapjául csak a reális helyzet feltárása szolgálhat. Az adatok elemzését, értékelését követően a város gazdasági, intézményi, civil szervezeteinek közreműködésével, illetve lakossági fórumokon keresztül a legszélesebb nyilvánosság bevonásával elkészül a fejlesztési dokumentum, melyet a város képviselő-testülete határozatban fogad el. A településfejlesztési dokumentumok célja, hogy a város számára megfogalmazza az Európai Unió 2014 utáni kohéziós politikájának céljaihoz és beavatkozási logikájához illeszkedő, valamint az arra alapozott országos és megyei területfejlesztési és területrendezési terveknek megfelelő hosszú és középtávú jövőképét, céljait és feladatait. Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. 12

13 3. Helyzetelemzés 3.1. Általános információk Terület: 72 km 2 Jogállás: Város Járás: Bonyhádi Megye: Tolna Régió: Dél- Dunántúli régió Közigazgatási terület: Bonyhád, Majos, Börzsöny, Alsó-Börzsöny, Tabód, fotót készítette: Kozma Anikó Tabódszerdahely, Ladomány, Bonyhádszerdahely Bonyhád Tolna megye déli részén, a Völgység központjában fekszik. A Bonyhádi kistérségbe 21 település tartozik, amelyek közül csupán 2 település, Bonyhád és Nagymányok rendelkezik városi ranggal. Bonyhád 1977-ben kapott városi rangot. A Kistérség központja és egyben legnagyobb városa Bonyhád. A völgység központja. A tájképi szépségekben gazdag, változatos arculatú, sajátos felszínalaktani jellemvonásokkal rendelkező Tolnai-dombság három kistájból áll: Völgység, Szekszárdi-dombvidék, Tolnaihegyhát. A Völgység központját bárhonnan megközelítve, a dombtetőkről a löszös dombsorokkal övezett, napfényben gazdag Bonyhádi-medence festői képe tárul elénk. A tájat változatos löszformák: dolinák, szakadékok és mélyutak jellemzik. Kisebb-nagyobb vízfolyásokban is gazdag. A vizekhez régen malmok csatlakoztak, ennek emlékét őrzik a földrajzi nevek: Malom-árok, Malmok stb. A Majosi-árok, a Rák-patak és a Völgységi-patak vízfolyásainak felhasználásával halastavak, záportározók sora létesült. A településen több nemzetiség, népcsoport (székely, német, felvidéki, roma stb.) él. A városban az első szabad választások óta német, valamint roma nemzetiségi önkormányzat működik Társadalom A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján Bonyhád nem tartozik a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó 13

14 Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja munkanélküliséggel sújtott települések közé. A bonyhádi kistérség nem sorolható az ország hátrányos helyzetű kistérségei közé, de Ny-on és DNy-on a közvetlenül határos kistérségek gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt hátrányos besorolásúak. Ennek megfelelően maga a város, mint kistérségi központ igényel fejlesztést, de Bonyhád tágabb környezete jelentős fejlesztésre szorul. A városfejlesztés húzóerőként hathat és fontos szerepet játszhat a környék fejlődésének tekintetében. Bonyhád városában regionális szerepkörű intézmény nem működik. Elhelyezkedése viszont kedvező a tekintetben, hogy Pécs, mint pólus város és Szekszárd mint növekedési zóna-város között félúton található (1. ábra). 1.ábra Állandó népesség száma fő év év év év év év év év év év év év év év 2. ábra 14

15 A 2. ábrából jól látszik, hogy a városban (hasonlóan az országos folyamathoz) az állandó népesség száma fokozatosan csökken től 2013-ig 966 fővel esett vissza ez a szám. A lakónépesség számának csökkenése az országos tendencia alatt van. Korösszetétel év felettiek 27% 0-14 éves 12% éves 3% éves 58% 3. ábra A 2013-as adatok alapján a 60 év felettiek aránya jóval meghaladja a 0-14 évesek arányát (3. ábra), ami elöregedő népességszerkezetre utal. Az öregedési index egy olyan százalékos mutatószám, mely megmutatja, hogy mennyi az idős (65 év felettiek) népesség arány a fiatal (14 év alatti) népességhez viszonyítva. Bonyhád öregedési indexének éves alakulását a 4. ábra mutatja. Öregedési index 4. ábra 15

16 Fő Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja A lakossági korösszetételből, valamint az öregedési index grafikonjából kitűnik, hogy a város öregedési indexe az országos és Tolna megyei járásközpontok tendenciát meghaladva évről évre fokozatosan, és egyre nagyobb mértékben romlik. Ez pár évtized múlva súlyos következményekkel járhat, mert a jövedelemtermelő csoportnak nehézséget jelent az idősebb korosztály eltartása. A mutatószám alakulását befolyásolja a természetes szaporodás/ fogyás, valamint a migráció, mely gyakran negatív irányban tolja el ezt az arányszámot, ugyanis jellemzően a termelőképes fiatal lakosok költöznek el, és az idősebbek maradnak helyben. Természetes fogyás 5. ábra Természetes szaporodás: fogyás az élveszületések és halálozások számának különbözete. Magyarországra jellemző a természetes fogyás, azaz a halálozások száma magasabb, az élveszületéseknél. Bonyhádon a természetes fogyás mértéke 2011-től folyamatosan az országos szint alatt marad, 2013-ban a természetes fogyás mértéke jóval kedvezőbb képet mutatott az országos és Tolna megyei járásközpontokra jellemző mértéknél. Migráció év év év év év év bevándorlók száma elvándorlók száma év év év év év év év év 6. ábra 16

17 A város migrációs indexe az elmúlt 14 évben változatos képet mutat ig sokkal nagyobb arányban voltak az elvándorlók, mint a bevándorlók, majd ez fokozatosan csökkent, végül között a bevándorlók aránya nőtt től a migrációs index ismét folyamatosan negatív, vagyis magasabb a kivándorlók száma a bevándorlókénál. Az elmúlt 14 év vándorlási egyenlege a megye járásszékhelyeinek, valamint a bonyhádi járás településeinek értékeinél kedvezőbb képet mutat. Összességében megállapítható, hogy Bonyhád lakosságszámának és öregedési indexének romlásában (ugyan egyre csökkenő mértékben, de ) a természetes fogyás és a negatív vándorlási index együttesen szerepet játszik Foglalkoztatottság A 7. számú grafikonból jól látszik, hogy a foglalkoztatottság mértéke Bonyhádon (55,3%) az országos (57,9%) és a Tolna megyei járási központok (59,4%) átlagától elmarad, viszont a Bonyhádi járáson belül a város a nagyobb foglalkoztatók közé sorolható. Mindezeket összevetve a város a kedvező foglalkoztatottságú települések közé sorolható. Foglalkoztatottság aránya a éves népességen belül (%) Foglalkoztatottság aránya (%) Magyarország Tolna megyi járásközpontok Bonyhádi járás Bonyhád 7. ábra Regisztrált munkanélküliek száma regisztrált fő A munkanélküliek 200 aránya között országos, megyei, és járási szinten is egyaránt csökkent. 100 Bonyhádon 2001-hez képest 1,2 százalékponttal csökkent a munkanélküliek lakosságon 0 belüli aránya. A vonaldiagramból kiolvasható (8. ábra), hogy ben az országos és világgazdasági szinten is jellemző gazdasági válság hatására a munkanélküliség aránya hirtelen megemelkedett. Majd től kezdődően kisebb nagyobb mértékben folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma (2014-ben: 376 fő). 8. ábra 17

18 Nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinit megoszlása (2013) főiskolai végzettség 6% egyetemi végzettség 2% ált.isk.8 osztályánál kevesebb végzettség 1% szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettség 31% ált. isk. végzettség 24% szakmunkás végzettség 34% szakiskolai végzettség 2% 9.ábra A regisztrált munkanélküliek közül (9. ábra) a legtöbben szakmunkás végzettséggel (34%) illetve szakközépiskolai,technikumi, gimnáziumi végzettséggel (31%) rendelkeznek as adatok alapján a regisztrált 404 fő munkanélküli közül 61 fő pályakezdő, valamint 222 fő180 napon túli nyilvántartott álláskereső. A naponta ingázók (eljárók) aránya Bonyhádon (28,2%) az országos (34,5%), és bonyhádi járás (47,9%) szinthez képest alacsonyabb, viszont a megyei járásközpontokat tekintve (19,9%) magasabb értéket mutat Oktatás, nevelés A 2011-es adatok szerint a 7 éves és idősebb népesség 26%-a legfeljebb 8 osztályt végzett, 50 %-a középfokú végzettséggel, 12 %- a egyetemi, főiskola, egyéb oklevéllel rendelkezett. A 7 éves és idősebb lakosok körét vizsgálva Bonyhádon élők iskolázottságának aránya a 2011-es adatok alapján az országos szintnél alacsonyabb értékűek (10. ábra). 18

19 Diákok száma Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Képzettség mértéke a 7 éves és idősebbek arányában (%) 2011 legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzettek érettségivel mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők Bonyhád 26,4 25,5 23,9 12,3 Tolna megyei járásközpontok 23,5 29,1 20,5 16 országos átlag 25 27,5 19,5 15,5 10. ábra A városban a Bonyhádi Varázskapu Bölcsőde és Óvoda intézményi keretén belül működik a Városi Bölcsőde, valamint 6 óvodai telephely ( Szélkakasos, Napsugár, Liget, Malom, Ficánka, Pitypang), mely tagintézményekkel rendelkezik (Izmény, Kisvejke, Váralja, Kisdorog). A nők munkába állását segíti a től működő Csodavilág Családi Napközi és Tündérkuckó Családi Napközi. A Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Intézményegységén (BÁI) belül Bonyhádon két általános iskola ( Széchenyi István Általános Iskola (székhely), Vörösmarty Mihály Általános Iskola), az Arany János Gimnáziumi Intézményegység, valamint a Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működik. A Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézménye, valamint Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézménye működik a városban. Színvonalas gimnáziumi oktatás folyik továbbá a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban és Kollégiumban. A tanulók közötti létszámának alakulását a 11. ábra mutatja. Oktatás, nevelés BÁI Széchenyi I. Ált. Isk. Petőfi Sándor Evangélikus Gimn. és Kollégium BÁI Vörösmarty M. Ált. Isk TISZK Perczel M. Szakközépsikolai Tagintézménye TISZK Jókai M. Szakképző Iskolai Tagintézménye 11. ábra BÁI Arany J. Gimn. Intézményegység Bonyhádi óvodák összesen tanév tanév tanév tanév 19

20 A 11. diagramból megállapítható, hogy az elmúlt években az óvodások száma nőtt, az általános iskolás diákok száma csökkent, valamint a tanulók a gimnáziumi képzést részesítették előnyben szemben a szakiskolai, és szakközépiskolai képzésekkel Kultúra, közélet Városunkban az alábbi közművelődési intézmények találhatók: Vörösmarty Mihály Művelődési Központ Völgységi Múzeum Solymár Imre Városi Könyvtár A Vörösmarty Mihály Művelődési Központ nem csak a város, hanem a városkörnyék kulturális életének egyik fő színtere. Az intézményben szakkörök, klubok, alkotó- és művészeti csoportok működnek. A Művelődési Központ rendezi a hagyományőrző és nemzetiségi, valamint városi programokat, fesztiválokat. Színházi előadásokat, bálokat, kiállításokat bonyolít le, ezen kívül tanfolyamok szervezésében is a város rendelkezésére áll. A városban a következő tájházak, emlékszobák, gyűjtemények tekinthetők meg: Magyarországi Németek Háza, Heimatsutbe-tájszoba Székely Ház tájszobája Perczel Mór emlékszoba Tűzoltó Múzeum Zománcgyár Üzemtörténeti Gyűjteménye Barokk Orgonaépítő Műhely Bonyhádi Evangélikus Gyűjtemény Óvodamúzeum Bonyhádon hagyományosan erős a civil közösségi élet. A szervezetek jelentős hányada a kultúra és a sport területén tevékenykedik. Az Önkormányzat 2014-ben 49 civil szervezet/egyesület/alapítvány/klub/kör működését összesen Ft-tal, és 17 sportegyesületet összesen Ft-tal támogatta. Ezáltal hozzájárul a különböző rendezvények, előadások, kiállítások megrendezéséhez, kiadványok megjelentetéséhez, vagy éppen egy szervezet működési feltételeinek megteremtéséhez Egészségügyi ellátórendszer szeptember 10. napján adták át a kívül belül megújult Bonyhádi Kórház és Rendelőintézetet. A rekonstrukció Európai Uniós támogatásból, valamint önkormányzati forássból közel, 800 millió forintból valósult meg. A kórházban tovább folytatódik a felújítás és az eszközpark korszerűsítése. A Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet területi ellátási kötelezettsége az alábbi településekre terjed ki: Kakasd, Bonyhád, Kismányok, Mucsfa, Nagymányok, Závod, Bonyhádvarasd, Nagyvejke, Kisdorog, Cikó, Lengyel, Györe, Aparhant, Grábóc, Izmény, Bátaapáti, Kisvejke, Tevel, Váralja, Mőcsény. 20

21 1. Alapellátás A háziorvosi alapellátást hét háziorvos biztosítja: 1.körzet: dr. Kovács Katalin 2.körzet: dr. Rumbus Zoltán 3.körzet: dr. Cseh Miklós 4.körzet: dr. Molnár Mária 5.körzet: dr. Sebestyén József 6.körzet: dr. György Mária 1.1. Házi gyermekorvosi ellátás A házi gyermekorvosi ellátást három gyermekorvos biztosítja: 1.körzet: dr. Farkas Ferenc 2.körzet: dr. Bese Zsuzsanna 3.körzet: dr. Simon Mária Az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok számát (12.ábra) tekintve városunk kedvező helyzetben van óta a bonyhádi házi- és házi gyermekorvosokra, az országos és a megyei járásközpontokban jellemző átlagnál kevesebb beteg jut, így az orvosok nagyobb figyelmet és több időt tudnak fordítani betegeikre. Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) 12. ábra 21

22 Fogorvosi alapellátás Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 1. A lakosság fogorvosi alapellátásának biztosítására az önkormányzat a következő szerződésekkel rendelkezik: 1. körzet - Szinkron Bonyhád Kft. dr. Bencze Bálint 2. körzet dr. Söllei Margit 3. körzet Mildent Kft. dr. Haris Richard Milán 4. körzet dr. Palkó Erzsébet 2. Iskolafogászat: Kővári Lászlóné dr. Pavlik Csilla, közalkalmazotti státuszban: dr. Fábián Zoltán Járó- és fekvőbeteg-szakellátás A járóbeteg szakellátást, a 24 órás sebészet-traumatológiai ellátást, az ápolást, szakápolást, a krónikus belgyógyászati ellátást és a krónikus tüdőgyógyászati ellátását a Bonyhád Városi Kórház és Rendelőintézet biztosítja. A kórház május 1-től állami fenntartásban működik. Fenntartója az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. A kórház ágyszámai: Krónikus belgyógyászat: Krónikus tüdőgyógyászat: Ápolási osztály: Összesen: 70 ágy 20 ágy 40 ágy 130 ágy 1.1. A járóbeteg szakellátás szakrendelései: Anyagcsere betegségek gondozója, Belgyógyászat, Bőrgyógyászat, Család és Nővédelmi tanácsadó, Csontsűrűség mérés, Felnőtt ideggondozó, Fiziotherápia, Foglalkozás egészségügy, Fül - orr gégészet, Gasztroenterológia, Gyógymasszázs, Gyógytorna, Ideggyógyászat, Kardiológia, Központi betegfelvétel, Laboratórium, Nőgyógyászat, Ortopédia, Proktológia, Reumatológia, Röntgen, Sebészet-Traumatológia, Szemészet, Tüdőgondozó, Tüdőszűrés, Ultrahang, Urológia Egynapos ellátások: egynapos nőgyógyászat, egynapos ortopédia, egynapos sebészet, egynapos traumatológia. A városban különböző pontjain 4 gyógyszertár szolgálja ki a lakosságot. 6-os Gyógyszertár, Aranysas Gyógyszertár Melissa Gyógyszertár Szent Imre Gyógyszertár. A városban egy mentőállomás működik, amely biztosítja, hogy a betegek a lehető legrövidebb idő alatt az egészségügyi állapotuknak megfelelő ellátási helyre kerüljenek. 22

23 3.7. Szociális ellátórendszer 1. A Bonyhádi Gondozási Központ célja, feladatai A Bonyhádi Gondozási Központ feladatait a jogszabályokban és az Alapító okiratban foglaltak alapján látja el. Alaptevékenysége az Alapító okiratban megfogalmazottak szerint: Az intézmény működési területén a szociális helyzetre, egészségi és mentális állapotra tekintettel a rászorulók teljes körű ellátása, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás Alapszolgáltatások: tanyagondnoki szolgáltatás szociális étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés jelzőrendszeres házi segítségnyújtás támogató szolgáltatás időskorúak nappali szociális ellátása Idősek Klubja 1.sz. Bonyhád Perczel Mór u sz. Bonyhád Szabadság u Szakosított ellátás: ápolást, gondozást nyújtó ellátás Idősek Otthona Bonyhád Szabadság u Alapellátás gyermekjóléti szolgáltatás (Bonyhád, Perczel Mór u. 27.) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások integrált formában, szakmai egységként működnek, az egyes ellátási formák egymással alá - fölérendeltségi viszonyban nem állnak. Két esetben a szakmai egység nem önálló ellátási formából áll, hanem két szolgáltatás képez egy egységet. 2. A Bonyhádi Gondozási Központ egységei I. sz. Szakmai Egység Bonyhád Perczel Mór u. 29. Idősek Klubja Támogató Szolgálat II. sz. Szakmai Egység Bonyhád Szabadság u. 2. Idősek Otthona Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Önálló szakmai egységként működő szakfeladatok: Tanyagondnoki szolgáltatás Bonyhád Perczel Mór u. 29. Szociális étkeztetés Bonyhád Perczel Mór u. 29. Házi segítségnyújtás Bonyhád Perczel Mór u

24 db Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Családsegítés Bonyhád Perczel Mór u. 27. Gyermekjóléti Szolgálat Bonyhád Perczel Mór u Ellátottak köre: Az intézmény ellátási területén élő (lakcímmel vagy tartózkodási címmel rendelkező), időskorúak, gyermekek, családok, súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek, valamint a városban tartózkodó hajléktalan személyek, illetve szociális helyzetük, vagy egészségi állapotuk miatt rászorultak 4. Az intézmény fenntartója Az intézményt a Bonyhádi Szociális Alapszolgáltatási Központként működő Gondozási Központ Fenntartója (intézményfenntartó társulás) tartja fenn. A Gondozási Központon kívül idősek ellátását biztosítja a Szoceg NKft. által működtetett Gondviselés Időskorúak Otthona, a Bank utcában Lakásállomány Bonyhádon 2013-ban a lakóingatlanok száma: db. Ez a évi adatokhoz képest 5,6 % - növekedést jelent. Országos szinten ez az emelkedés 8,1 %-os. A vizsgált időszakban 2009-ig a városban az országos szintet is meghaladó mértékű lakásépítések voltak. Jelentős elmaradás az országos szinttől 2011-től tapasztalható, de ez a mérték a Tolna megyei, valamint a járásközpontokra jellemző szintet még mindig nagymértékben meghaladja, megközelítve a régiós és szekszárdi arányt. Épített lakások száma Épített lakások száma 13. ábra 24

25 Önkormányzati ingatlanok helyzete, állapota Fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül 14. ábra A grafikonból jól látszik (14. ábra), hogy Bonyhád az önkormányzati lakásbérlemények tekintetében igen kedvező pozíciót foglal el. A megyei járásközpontokat, valamint az országos szintet is meghaladva (2013-ban 2,6 %) tart fenn lakásbérleményeket. Bonyhád Város Önkormányzatának tulajdonában összesen 61 db épület van. A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületek száma 38, míg 23 vegyes tulajdonú épületben van tulajdonjogunk. Az önkormányzati tulajdonú épületekre jellemző, hogy nincsenek jó állapotban, túlnyomó részt felújításra szorulnak, de forráshiány miatt sok esetben csak az állagmegóvásra telik az önkormányzat erejéből. Több régi, frekventált helyen lévő épület nagymértékű felújításra szorul, mellyel a város összképét is javítaná. Ilyen például a korábban a városközpontot szépítő, volt Aranysas Gyógyszertár Perczel M. u. 9. szám alatti épülete, a Perczel M. u. 44. szám alatt található, korábban leánykollégiumként működő Perczel kúria. De szintén égető szükség lenne a Táncsics M. utcában található ortodox zsinagóga felújítására is Ipar, mezőgazdaság, kereskedelem Bonyhád gazdasági életében fontos egyaránt szerepet játszik az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem. Az iparszerkezet kialakulását és fejlődését évtizedeken keresztül a könnyűipar folyamatos növekedése jellemezte. Olyan üzemek alakultak ki (pl.: cipőipar, textilipar), amelyek 70-80%-ban a nők foglalkoztatására építették termelésüket. A nehéziparban a Zománcgyár volt (és jelenlegi is) a legnagyobb munkáltató A mezőgazdaság a nagyarányú gépesítés következtében már a 80-as években is csak kisszámú munkaerőt alkalmazott. A 25

26 privatizáció és a kárpótlás következtében ebben a szférában is megnőtt a vállalkozók száma ban a regisztrált vállalkozások száma db volt, melyek méret (foglalkoztatott személyek száma alapján) szerinti megoszlását a 15. ábra mutatja. Regisztrált vállalkozások méret (alkalmazottak száma) szerinti megoszlása 2013-ban 0 és ismeretlen fő 1-9 fő fő fő 250-X fő ábra Jól látszik, hogy legnagyobb arányban az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások vannak jelen a városban. Bízató, hogy az elmúlt években ( ) az főt foglalkoztató vállalatok száma minden évben eggyel nőtt. A városban 2014-ben az EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft. 271 főt alkalmazott. A település gazdasági helyzete kedvező, kilátásai magasan meghaladják a térségben megszokottakat. A település meglévő vállalkozásai mellett, 2014.december 18-án került átadásra az új ipari park két üzemcsarnoka, mellyel Bonyhád a Völgység első legfontosabb ipari centrumává vált. A DDOP-1.1.1/AC azonosítószámmal jelzett projekt megvalósulásával két termelő vállalkozás számára nyílt lehetőség az újonnan kialakított, fejlett infrastruktúra bérlésére, mely jelentősen növeli ezen vállalkozások versenyképességét. A D-Ny-i részen található iparterületen a m 2 -es csarnokban a prémium kategóriás német autókba bőrbevonatú beltéri alkatrészeket gyártó Schäfer-Oesterle Kft. és a m 2 alapterületű csarnokban a szintén autóalkatrész-gyártással foglalkozó Treitz és Társa Bt. összesen közel 290 embernek ad munkát. Mindkét vállalkozás nagyrészt helybeli, szakképzett munkaerőt foglalkoztat. Az Ipari Park bővítése Ft-ba került, melyből Ft Európai Uniós társfinanszírozás, 218 millió Ft a Magyar Fejlesztési Bank hitele, az önerő mértéke pedig 250 millió forint volt. A sikeresen megvalósult fejlesztésnek köszönhetően jelentősen nőtt az ipari park nettó beépítettsége, kihasználtsága, valamint korszerűsödött az infrastruktúra, ezzel érezhetően lendületet adva a Bonyhádi Ipari Park további fejlődésének. A városban között három olyan cég szűnt meg, melyek viszonylag nagy foglalkoztatók voltak: - Mebona Bőripari Kft (180 főt alkalmazott): 2008-ban felszámolási eljárás - Aspöck Hungária Kft (32 főt alkalmazott): 2009-ben végelszámolás - Pemac Kft (41 főt alkalmazott 2010-ben) elvitte a telephelyét 2013-ban Regisztrált vállalkozások tevékenység szerinti eloszlása 2013-ban 20% 66% 14% Mezőgazdaság Ipar és épíítőipar Szolgáltatások 16. ábra 26

27 A regisztrált vállalkozások közül legtöbben a szolgáltatás szektorban tevékenykednek (16. ábra). A mezőgazdasági ágazatban dolgozó cégek aránya 2013-ban Bonyhádon (20,4 %) az országos (27,3 %) szint alatt, viszont a megyei járásokat tekintve (19,4%) fölött van. Járási szinten a Bonyhádi járásban ez az arány 38%. Az ipar és építőipar területén regisztrált vállalkozások száma Bonyhádon igen magas. Az országos átlag: 10,1 %, megyei járásközpontokat nézve ez az arány: 12,6% míg Bonyhádon: 13,9%. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások aránya ilyen magas, a 17. ábra részletesen bemutatja, hogy a szolgáltatáson belül mely részterület milyen arányban van jelen. Szolgáltatás szektor ágazatainak megoszlása 2013-ban 4% 4% 8% 4% 9% 4% Szállítás raktározás szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás Információ, kommunikáció 8% 5% pénzügyi,biztosítási tevékenység ingatlanügyletek 6% szakmai,tudományos,műszaki tevékenység 15% 33% adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység oktatás humán-egészségügyi,szociális ellátás művészet,szórakozás,szabadidő egyéb szolgáltatás 17. ábra A 4 multinacionális kereskedelmi egység a térségben élőket és az átutazókat egyaránt vonzza, hiszen a 6-os számú főközlekedési út mentén telepedtek le. A kiskereskedelmi egységek többnyire a városközpontba összpontosulnak, de egyes településrészek is ellátottak (legalább egy élelmiszerüzlet van minden városrészen) Az iparűzési adó formájában történő önkormányzati bevétel alakulását a 18. ábra grafikonja mutatja be. Az előző évekhez képest, 2011-ben ( ezer Ft) nőtt meg jelentősebben a bevétel, majd ez 2012-ben ( ezer Ft) ez a szám kis mértékben lecsökkent, és 2012 óta folyamatos emelkedés figyelhető meg ben ezer Ft volt a bevétel. Mára az Ema-Lion Kft. mellett a termelő szektor legnagyobb adózói, Knipl Kft., Pannónia Mezőgazdasági Zrt., Schäfer-Oesterle Kft. és a Danubiana Kft. 27

28 Iparűzési adó alakulása (ezer Ft-ban) ábra ezer Ft Mezőgazdaság Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület 19. ábra forrás: Tolna Megye Területrendezési Terve Bonyhád az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és ennek megfelelően a Tolna Megyei Területrendezési terv besorolása alapján (19.ábra) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület (külterület Ny-i részén), jó termőhelyi adottságú szántóterület, valamint kiváló termőhelyi adottságú erdőterületi övezetbe sorolt város. A regisztrált vállalkozások 20 %-a tevékenykedik valamilyen mezőgazdasági ágazatban es KSH adatok alapján 485 db egyéni gazdaság és 6 db gazdasági szervezet regisztrálta magát. Egyéni gazdaság fogalma a KSH szerint: Egyéni gazdaság a mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartás és az 28

29 adószámmal rendelkező egyéni vállalkozás által működtetett gazdaság, amely technikailag és gazdaságilag különálló termelőegység, és amely a megfigyelés referencia időpontjában: használt termőterülete (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő, erdő, nádas, halastó külön-külön vagy együtt) legalább 1500 m 2, vagy gyümölcsös-, illetve szőlőterülete együtt legalább 500 m 2, vagy rendelkezett legalább egy nagyobb élő állattal (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly), vagy 50 db baromfival (tyúkféle, liba, kacsa, pulyka, gyöngyös), vagy házinyúllal, prémes állattal, húsgalambbal, vagy 5 méhcsaláddal. Az egyéni gazdaságok által 2010-ben használatban lévő összes földterület nagysága: m 2 (4.146 ha), míg a gazdasági szervezetek összes használatban lévő földterületének mértéke: m 2 ( ha) A 20. ábrán jól látható, hogy a az egyéni gazdaságok (68%), valamint a gazdasági szervezetek (96%) legnagyobb arányban szántóként műveli a területet. Művelési ágazatok megoszlása m egyéni gazdaságok gazdasági szervezetek 20. ábra Az egyéni gazdálkodók közül a legtöbben tyúkokat (46%), juhokat (29%), méheket (8%) és sertéseket (5%) nevelnek. Míg a gazdasági szervezeteknél 2010-ben szarvasmarha (1.806 db) és tehén állományt (764 db) regisztráltak. Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete május 30-i ülésén döntött egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú Kft. alapításáról. A Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága június 10-én nyilvántartásba vette a Bonyhád Városi Mezőgazdasági Kft-t (cégjegyzékszám: ). A cég 2014-ben kezdte meg működéséi tevékenységét. 29

30 db Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Kereskedelem 2013-as adatok alapján 288 kiskereskedelmi üzlet, 6 üzemanyag töltő állomás, heti kétszeri piac, 3 bankfiók, számos szakáruház, kiskereskedelmi üzletlánc, valamint 4 multinacionális vállalat látja el a kereskedelmi funkciókat a városban Turizmus, vendéglátás Vendéglátóhelyek száma ábra 300 Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma ábra 30

31 fő Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 5000 Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Vendégek száma ábra Külföldi vendégéjszakák aránya a szálláshelyeken (%) 24. ábra A vendéglátóhelyek száma óta mindössze eggyel csökkent es évhez viszonyítva 32 %-os emelkedés figyelhető meg (21.ábra) ra a kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyeinek száma (22.ábra) (a 2012-ben megszűnt szálláshely miatt) 2008-as állapothoz viszonyítva 51%-kal csökkent, a 2000 évhez viszonyítva ez a szám 23%-kal emelkedett. Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2008-óta 73 %-kal csökkent (23.ábra). Drasztikus esés között figyelhető meg, melynek oka, hogy 2012-ben a Villa Weber megszűnt. Bel-és külföldi vendégek arányát tekintve Bonyhád igen kedvező helyzetben van (24.ábra). A Tolna megyei járásközpontok átlagát meghaladva a külföldi vendégek aránya az országos szint felé közelít. Annak ellenére, hogy a vendégéjszakák száma 31

32 drasztikusan lecsökkent ra a külföldi vendégek száma, nem csökkent olyan nagy mértékben, sőt, arányait tekintve 2012-es évhez képest 25%-kal emelkedett Bonyhádi Termálfürdő A Bonyhádi Termálfürdőt május 1-jén adták át ünnepélyes keretek között. A Fürdő időszakosan (időjárásnak megfelelően) májustól- szeptemberig várja az alábbi medencetípusokkal és élményelemekkel a vendégeket. Medencetípusok élményúszómedence Vízfelület (m 2 ) Medence térfogat (m 3 ) Fajlagos kapacitás (fő/m 2 ) Kapacitás (fő) 538,76 753,2 0,2 107 Élményelemek csúszda, 25 m-es úszósáv, sodróár, gejzír, nyakzuhany, víz alatti teraszos ülő-fekvő felület gyermek csúszda, gomba, vízköpő fóka pancsoló medence 57,55 19,95 0,5 28 ülőmedence 44,55 39,6 0,4 18 hátmasszázs A fürdőzés mellett több sportolási lehetőség is biztosított, mint pl.: a nemzetközi előírásoknak is megfelelő strandröplabda illetve strandfoci sportpálya. Az említett két pálya országos szinten is a legjobbak közé sorolható. Mindkét pályán rendeztek már helyi, régiós és országos versenyeket is Gazdasági helyzet Bonyhádon között kb. 6 % emelkedett az egy lakosra jutó nettó jövedelem, mely a 12%-os országos és a 13%-os járásközponti átlagos emelkedéstől jócskán elmarad (25.ábra). A jövedelemszint a teljes vizsgált időszak alatt alacsonyabb volt az országos, illetve a többi megyei járásközpont átlaghoz viszonyítva, azonban meghaladta a járási átlagot. 32

33 Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem 25. ábra Egy főre jutó adóerő képesség ábra Ft/fő Időállapot Adóerőképesség összege Ft-ban Település lélekszáma jén Egy főre jutó adóerőképesség Ft/fő 27. ábra 33