A magyar büntetés-végrehajtási jog Vókó György

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar büntetés-végrehajtási jog Vókó György"

Átírás

1 A magyar büntetés-végrehajtási jog Vókó György

2 A magyar büntetés-végrehajtási jog Vókó György Publication date 2014 Szerzői jog 2014 Dialóg Campus Kiadó Copyright 2014., Vókó György

3 Tartalom A magyar büntetés-végrehajtási jog... vii A. Rövidítések... 1 Előszó... iii 1. Általános rész I. fejezet: A büntetés-végrehajtás jogi szabályozása történetéből, különös figyelemmel magyarországra Szemelvények a büntetés-végrehajtás előzményeiből, történetéből az elmélet és a gyakorlat tükrében a kezdetektől a XX. századig A XIX XX. század fordulójától napjainkig A XX. század első éveitől a második világháborúig Újraindulás a romokból, kényszerű szünet a törvényesség területén, majd kis lépések az enyhítés útján A büntetés-végrehajtás jogi szabályozásának útja napjainkig és a harmonizáció felé II. fejezet: A büntetés-végrehajtási jogtudomány kialakulását segítő elméleti tételekről, nézetekről, megállapításokról Elméleti tételek és hatásuk irányai A hazai elméleti munkák tudományt teremtő szerepéről Jogállami eredményességre törekvő elképzelésekről és helyzetről III. fejezet: A nemzetközi követelményrendszer és a külföldi tapasztalatok A nemzetközi humanitárius elvárásokról A büntetés-végrehajtás sajátosságai és tapasztalatai az egyes országokban IV. fejezet: A büntetés-végrehajtási jog helye a jogrendszerben, fogalma, alapelvei, forrásai A büntetés-végrehajtási jog szerepe, jelentősége, helye a jogrendszerben, célja, alapelvei, alanyai, tárgya és annak rendszere A büntetés-végrehajtási rendszer működésének szakaszai, a büntetés-végrehajtási szervezet felépítése A büntetés-végrehajtási jog fogalma, forrásai Az elítéltek és más büntetés-végrehajtási jogviszonyban állók jogi helyzetében beálló változás fő jellemzői hazánkban A végrehajthatóság vizsgálata, kizáró okok, a végrehajtás elrendelése és félbeszakítása, a tartamszámítás A végrehajthatóság vizsgálata A szankciók végrehajtását kizáró okokról A végrehajtás elrendelése és félbeszakítása Tartamszámítás Különös rész V. fejezet: A szabadságvesztés végrehajtásának célja, feladata, teljesítésének biztosítékai, tartalma A szabadságvesztés végrehajtásának célja, feladata A végrehajtás teljesítésének biztosítékai Emberséges bánásmód, hátrányokozás és humanitárius tartalom a neveléssel (kezeléssel) egységben A szabadságvesztés-büntetés megkezdése, tartamának számítása, átvétele és átengedése A szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése, elhalasztása Nyilvántartás és tartamszámítás A büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése VI. fejezet: A szabadságvesztés végrehajtásának rendje A végrehajtási rend meghatározása A szabadságvesztés differenciálása, a végrehajtási fokozatok Enyhébb végrehajtási szabályok foganatosítása Az átmeneti csoport A gyógyító-nevelő csoport Az elítéltek elhelyezése Őrzés, felügyelet, ellenőrzés, biztonsági csoportok iii

4 A magyar büntetés-végrehajtási jog Az elítéltek anyagi ellátása Az egészségügyi ellátásról Az elítéltek nevelése, célszerű foglalkoztatása, képzése, jutalmazása, fegyelmezése, kapcsolattartása Jutalmazás, fegyelmezés Kapcsolattartás Az elítéltek munkáltatása, szakmai képzése, terápiás foglalkoztatása, munkavédelme Az elítéltek jogi helyzete Az elítélt állampolgári kötelességei A szabadságvesztésre elítélt büntetés-végrehajtási jogi kötelességei A szabadságvesztés-büntetést töltő elítélt jogai A büntetés-végrehajtás ideje alatt tovább élő módosult jogok A szünetelő jogok A szabadságvesztésre elítélt büntetés-végrehajtási jogviszonyból származó jogai Egyes elítélti jogosultságok gyakorlásának ideiglenes felfüggesztése A jogok gyakorlása, a jogérvényesítés eszközei A különleges kategóriák sajátosságai a végrehajtás rendjében A fiatalkorúak szabadságvesztés-büntetésének végrehajtása Nők szabadságvesztése Katona szabadságvesztésének végrehajtása A nem magyar állampolgárságú elítéltek szabadságvesztésének végrehajtása Az elítéltek szabadítása feltételesen és véglegesen Az elítéltek feltételes szabadságra bocsátása és a feltételes szabadság megszüntetése A végrehajtás befejezése Az elzárás végrehajtása VII. fejezet: A nem szabadságvesztéssel járó büntetések végrehajtásáról A közérdekű munka végrehajtásának jellemzői A közérdekű munka kialakulása és sajátosságai az egyes országokban A közérdekű munka végrehajtásának jellemzői Magyarországon A közérdekű munka végrehajtásának rendje A pénzbüntetés végrehajtása A végrehajtás szervezete, felhívás a pénzbüntetés megfizetésére és annak előkészítése A pénzbüntetés végrehajtásának rendje A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása A foglalkozástól, járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, a kiutasítás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtása VIII. fejezet: A büntetőjogi intézkedések végrehajtása, az elítéltek utógondozása Megrovás, próbára bocsátás A jóvátételi munka végrehajtása A pártfogó felügyelet végrehajtása Az elkobzás foganatosítása A vagyonelkobzás végrehajtása Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele A kényszergyógykezelés végrehajtásának sajátos szabályai A jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések A javítóintézeti nevelés végrehajtása Az elítéltek utógondozása IX. fejezet: A személyes szabadságot érintő büntetőeljárás-jogi intézkedések végrehajtása Az őrizetbe vétel foganatosítása Az előzetes letartóztatás végrehajtása A házi őrizet végrehajtása Távoltartás Az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása Az elmeállapot megfigyelése iv

5 A magyar büntetés-végrehajtási jog 6. X. fejezet: A járulékos büntetés- végrehajtási feladatok Vagyoni jellegű igazságügyi követelés, hátrány A bűnügyi és a büntetés-végrehajtási nyilvántartás A szabálysértési elzárás végrehajtása XI. fejezet: A büntetés-végrehajtást övező jogállami biztosítékrendszer A büntetés-végrehajtási bíró szerepéről A bv. bíró hatásköre A bv. bíró fontos igazgatási jellegű feladatáról A bv. bíró igazságszolgáltatás körébe eső döntési jogköre A bv. bíró illetékessége A bv. bíró eljárása A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete Együttműködés az alapvető jogok biztosával, a társadalmi és nemzetközi szervezetek ellenőrző tevékenysége Irodalom v

6 A táblázatok listája 2.1. Mentesítési táblázat vi

7 A magyar büntetés-végrehajtási jog Vókó György Kiadás éve: 2013 Nordex Kft. Dialóg Campus Kiadó, 2013 Vókó György DSc, 2013 ISBN: Kiadó: NORDEX KFT. Dialóg Campus Kiadó Műszaki szerkesztő: NORDEX KFT. Dialóg Campus Kiadó vii

8

9 A. függelék - Rövidítések AB Alkotmánybíróság ÁVH Államvédelmi Hatóság Be. büntetőeljárásról szóló törvény [1998. évi XIX. törvény] BGH (régi) Bírósági Gazdasági Hivatal TGH Törvényszéki Gazdasági Hivatal BH Bírósági Határozatok BK Büntető Kollégium BM Belügyminisztérium Bn. Büntető Novella BNYH Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság Bp. büntető perrendtartás: évi XXXIII. tc.; az évi III. törvénynek az évi V. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövege és az azzal kapcsolatos büntetőeljárási jogi szabályok Btá. a Büntető Törvénykönyv általános részéről szóló évi II. törvény Btk. (régi) Büntető Törvénykönyv [1978. évi IV. törvény] Btk. (új) Büntető Törvénykönyv [2012. évi C. törvény, hatályba lép: július 1-jén] Btké évi 5. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról bv. büntetés-végrehajtás Bv. Kódex vagy Bv. tvr. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló többször módosított törvényerejű rendelet hatályos szövege: a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet [1979. évi 11. tvr.] BVOP Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Bv. Szabályzat Büntetés-végrehajtási Szabályzat [6/1996. (VII. 12.) IM rendelet] Bv. Sztv. a büntetés-végrehajtás szervezetéről szóló törvény [1995. évi CVII. törvény] CCPE Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa CPT Kínzás Elleni Bizottság [European Committee for the Prevention of Torture] ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete [United Nations] ENyÜBS egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika [12/2011. (III. 30.) BM rendelet, régebben ERÜBS] EüM Egészségügyi Minisztérium [jelenleg Nemzeti Erőforrás Minisztérium, NEFMI] EVSZ enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása 1

10 Rövidítések Fb. Fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény [1913. évi VII. törvénycikk a fiatalkorúak bíróságáról] fk. fiatalkorú HM Hadügy-, majd Honvédelmi Minisztérium IK Igazságügyi Közlöny IKbv. Mell. Igazságügyi Közlöny Büntetés-végrehajtási Melléklete IM Igazságügyi Minisztérium [jelenleg: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, KIM] IMEI Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet KE köztársasági elnök Korm. kormány KÖMI Közérdekű Munkák Igazgatósága Legf. Bír. (LB) Legfelsőbb Bíróság Legf. Ü. (LÜ) Legfőbb Ügyészség ME miniszterelnök MK Magyar Közlöny MüM Munkaügyi Minisztérium [Szociális és Munkaügyi Minisztérium, jelenleg: Nemzeti Erőforrás Minisztérium, NEFMI] NAV Nemzeti Adó- és Vámhivatal [korábban: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, APEH] NM Művelődésügyi Minisztérium [Oktatási és Kulturális Minisztérium, jelenleg: Nemzeti Erőforrás Minisztérium, NEFMI] OGY országgyűlés OM Oktatási Minisztérium [Oktatási és Kulturális Minisztérium, jelenleg: Nemzeti Erőforrás Minisztérium, NEFMI] OP Országos Parancsnok (büntetés-végrehajtásnál) PM Pénzügyminisztérium [jelenleg: Nemzetgazdasági Minisztérium] Pp. Polgári Perrendtartás [1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról] Ptk. Polgári Törvénykönyv [előkészületben: évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, hatályba lép: március 15-én] Szabs. tv. Szabálysértési Kódex [2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről] ÜK Ügyészségi Közlöny Üjt. az ügyészek jogállásáról szóló törvény [2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról] Ütv. ügyészségről szóló törvény [2011. évi CLXIII. törvény] Vhr. bírósági végrehajtásról szóló törvény végrehajtási rendelete [11/1994. (IX. 8.) IM rendelet] Vht. bírósági végrehajtásról szóló törvény [1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról] 2

11 Előszó A magyar büntetés-végrehajtási jog tankönyv egyrészt mint egyetemi tantárgyból, másrészt a jogi szakvizsgára felkészüléshez kíván segítséget nyújtani. Azok az ismeretek találhatók meg benne útmutatásszerűen, amelyek elvezethetik a Tisztelt Olvasót ennek a diszciplínának, jogi szakvizsgatárgynak akár a mélyebb megismeréséhez is. Abban a reményben írtam, hogy valódi segítőtársa lehet a büntetés-végrehajtási jogot megismerni óhajtónak, az abból vizsgázni készülőnek. Az ismeretközlés olyan módszerét választottam, amely elsődlegesen a jogi felsőoktatás céljait szolgálja az elméleti alapokat már elsajátított olvasónál, nagyobb súlyt helyezve a jogalkalmazási alapismeretekre és tapasztalatokra a tudományos és gyakorlati követelmények figyelembevételével. Ez utóbbi lehetővé teszi használhatóságát a gyakorlatban dolgozók számára is. A nemzetközi kötelezettségvállalásainkból származó harmonizációs jogalkotási problémák megoldása, a büntető igazságszolgáltatási rendszer reformja, a magasabb és alacsonyabb rendű jogszabályok közötti diszharmónia megszüntetésének időszakában egyre több, a gyakorlati igényekkel is kapcsolatos büntetés-végrehajtási jogi munkára van szükség. Időtálló, prognózist is nyújtó tankönyvet vagy szakkönyvet írni napjaink változó világában, az ezredforduló után álló Magyarországon nagyobb felelősséget jelent, mint egy stagnáló időszakban. A társadalmat legjobban szolgáló szakmai álláspontot kell megtalálni a most felmerülő kérdésekben is, hogy ne kelljen később finomítani, esetleg felülvizsgálni. A tudományos eredmények és a gyakorlati tapasztalatok olyan közös többszörösét szeretném bemutatni ugyanakkor, amely mellett és ellene is felsorakoztathatók érvek és továbbgondolkodásra késztethetik az olvasót. A csalhatatlannak vélt kinyilatkoztatásokról is utólag derült ki mindig, hogy a történelem, a társadalom túllépett rajtuk. A tudomány és a gyakorlat összehangolása, együttműködése, együttgondolkodása nélkül nehezen képzelhető el előrelépés. Kezdetét vette napjainkban egy új büntetés-végrehajtási (vagy büntető-végrehajtási) törvény koncepciójának kidolgozása, ilyen időszakban nem haszontalan az elgondolkodtató kérdések felvetése sem, javaslatok a jobbá tételre, az időszerű feladatok megoldására. A gyakorlati kérdések felismerése a tudomány művelőit, a jogalkotókat és jogalkalmazókat, a jogkövetőket a szakmai kérdések legjobb megoldására ösztönzik. Az eredeti felismerések elérésén túl közvetíteni kell a világ tudományos tevékenységének eredményeit. Ebben a magas szintű oktatásnak is igen fontos feladatai vannak, amelyet eredményes, saját kutatások alapozhatnak meg. Fokozottabban szükség van korrekt tájékoztatásra, az értékek és a kockázat mérlegelésére. Ez az egyetemi hallgatók hivatásra felkészítésének is nélkülözhetetlen összetevője. Azt a késztetést is szeretném az Olvasóban kialakítani, hogy olyan szakmai területről kapjon képet, amelynek állandó tökéletesítését mindig szem előtt kell tartanunk. A tudománytól a tájékozódást is szolgálni alkalmas műveket igényel a társadalom, nemcsak elvont, spekulatív törvényszerűségek, általános elvek kutatását és kritikáját, jogszabályok dogmatikus elemzését, hanem a jogintézmények rendszerbe foglalásával, fejlődésüket is bemutató világos leírásával kell a jog exkluzív birodalmát, egy-egy részterületét lehetőleg mindenki számára hozzáférhetővé tenni. A cél eléréséhez több jó út is vezethet. Az a szándék vezérelt, hogy az évben, majd az azt követő években kiadott monográfiám és egyetemi jegyzeteim átdolgozása során formálódó új mű ne csak a büntetés-végrehajtási jog oktatását szolgáló tankönyv legyen, hanem egyben olyan kézikönyv is, amely a büntetés-végrehajtási jogról való részletesebb tájékozódás, sőt akár tudományos kutatás kiindulópontjául szolgálhat. Ennek jegyében nem csak a tananyagot újítottam meg, de a szakirodalmi hivatkozásokat is korszerűsítettem. A részeken belüli kisebb egységek bevált szerkezetét többnyire szintén megtartottam, azonban ha a logika követelményei úgy kívánták, változtattam rajta. Ez a rendszertani átalakulás leginkább a jogi szabályozásban tapasztalható változásokra vezethető vissza. A tudományos életben mind több az interdiszciplináris kérdés. A társadalom életében is mind több az intézmények szokott működési körén kívül eső, azaz több intézmény hatáskörének metszőpontjain, mezsgyéjén feltorlódó probléma. A válságjelenségek is itt a legsűrűbbek. Az igazán sem ide, sem oda, avagy ide is, oda is tartozó kérdés megoldása szokott a legkeservesebben menni. A maga területéről viszont mindenkinek illik a lehető legjobb megoldás érdekében minden tőle telhetőt megtenni. A bűncselekmények számának emelkedése és a bűnözés összetételében világszerte megfigyelhető kedvezőtlen változások az elmúlt években már fokozottan felvetették a megelőzés sokoldalú iii

12 Előszó megközelítésének igényét. A bűnözés helyzetének, minőségének megismerése és helyes megítélése a bűnüldöző, a büntető igazságügyi szervek egyik alapvető feladata, hiszen ennek ismeretében kell a társadalom, az egyes állampolgár védelmére szolgáló eszközöket felhasználni, esetleg újakat kialakítani. A visszaesés, ezen belül főként a többszörös visszaesés alakulása azt juttatja kifejezésre, hogy az egész büntető felelősségre vonási rendszeren belül a szabadságvesztés kiszabása mellett annak végrehajtása és az eredményességét befolyásoló körülmények is mielőbbi felülvizsgálatra szorulnak. A nem szabadságelvonással járó szankciók sikere is az érvényesülésükön, azaz a végrehajtásukon múlik. A bűnözés elleni küzdelem újabban helyeselhetően a maga komplexitásában igyekszik vizsgálni és feltárni az okokat a kiküszöbölésük érdekében. Ennek során egyre inkább megfelelő figyelmet fordítanak a szankció végrehajtásának az egész, a tágabb értelemben vett büntetőeljárásban, a büntető felelősségre vonás folyamatában betöltött szerepére, mert minden büntetés vagy büntetőjogi intézkedés hatékonysága nagymértékben függ a büntetés-végrehajtási szervek tevékenységének színvonalától is. Mit ér a nyomozás vagy a tárgyalás által esetleg kiváltott morénói pszichodráma, ha nem részesül további társadalmi szempontból pozitív ráhatásban az elítélt a büntetés végrehajtása alatt, ha nem kap segítséget szabadulása után a társadalomba beilleszkedéshez? Egymáshoz szorosan kapcsolódó eljárási szakaszokról van szó, melyek közül bármelyik szerepének az elhanyagolása a többi hatásfokát rontja le. Hiába az anyagi jog tudományos művelése, a büntetésről vallott teóriák kidolgozása és hirdetése, a kiszabás elveinek kidolgozása, ha minden elképzelések megbuknak a diszfunkcionális végrehajtáson fogalmazta meg már a múlt század első felében Deák Ferenc, ügyészi tapasztalatait rögzítve, a büntető végrehajtás jelentőségét méltatva. Nagyon időszerű és megalapozott tudományos törekvést tükröz, hogy a büntetőeljárás megindulásától az utógondozás megszűnéséig tartó folyamatot mint egységes egészet vizsgáljuk, mint olyant, amely a társadalommal összeütközésbe kerülő személyt hivatott oda újra visszavezetni, ott elismertetni, éppen a társadalom védelme érdekében. A jövőt illetően is egyértelművé vált, hogy a büntetőjogi szabadságvesztés és szabadságkorlátozás a társadalom, az egyén és az állam védelme érdekében nem nélkülözhető. A hatékony bűnüldözés viszont az állam kötelezettsége. Az igazság erő nélkül, az erő igazság nélkül szörnyű csapás, amit már Joseph Joubert francia gondolkodó ( ) is hangoztatott. Amely végrehajtási tevékenység nem törvényes, az nem felel meg a jogállamiság követelményének sem, s mint ilyen, eleve nem lehet hatékony, nem válthatja ki az állam törvényei iránti tiszteletet. Jogállamban a büntetés-végrehajtás törvényességének kérdése nem lehet másodlagos. A múlt század végén Balogh Jenő nem győzte elégszer hangsúlyozni, hogy a börtönügy kérdése nem humanitárius, hanem igazságszolgáltatási és büntetőpolitikai kérdés. A börtönök rendezetlen állapotában a közbiztonságra, magára a társadalomra és az államra óriási veszélyek leselkednek, mert a szabadságvesztésbüntetés, ha nem kellően hajtatik végre, alig más, mint gonosztevők iskolája írta 1888-ban megjelent művében. Igazat adott Livingstone-nak, hogy a szabadságvesztés-büntetések végrehajtására rendelt intézetek szerkezetétől és igazgatásától függ az egész büntetőrendszer sikere. Az európai modell a nemzeti sajátosságok figyelembevételével költségkímélő, de mégis hatékony megoldásokkal adaptálható. Világszerte jelennek meg napjainkban is publikációk a büntetés-végrehajtásról és hatékonysága kérdéseiről. Alapvetően közös bennük a jogállamisághoz, a törvényesség elvéhez mint alaptételhez való ragaszkodás. A megújulás minden intézményrendszert kell hogy érintsen, magában kell foglalnia a büntetésvégrehajtási szervezet, valamint a büntetés-végrehajtási jog további korszerűsítését is. Az egész rendszer megismerése lehet az az alap, amelyből kiindulva kell vizsgálni a működését. Így lehet választ kapni az olyan kérdésekre, hogy összességében vagy részleteiben hatékony-e, s hol szükséges a rendszerében javítani. A büntetés-végrehajtási jognak is teljes összhangban kell lennie a büntető anyagi és eljárásjoggal. A jogállamiság célkitűzéseivel párhuzamosan, anélkül, hogy a tartós társadalmi értékek védelmét feladnánk, az új viszonyokhoz kell alakítani a büntető felelősségre vonás egészét, benne a büntetés-végrehajtást is. A jövő emberközpontú büntető igazságszolgáltatása szempontjából a szankcionálás feltételei és formái mellett fontos az eljárás és a büntetés-végrehajtás is. Nem szabad eltűrni, hogy következmény nélkül maradjon a normasértés, elmaradjon a végrehajtás, a cselekmény által megbolygatott szabadságkorlátokat és védelmi köröket újból meg kell szilárdítani, mégpedig a hatékonyság érdekében gyorsan és nyilvánosan. iv

13 Előszó A jövőben a gyakorlatnak jobban figyelembe kell vennie a tudomány jelzéseit, és fordítva szintén. Jobb együttműködésre van szükség a büntető felelősségre vonás egyes szakaszaiban működő szervek és más szakaszokban működő szervek között. E rendszer működését meghatározó szabályok összességét a büntetés-végrehajtási jog öleli fel, amely valamennyi büntetésre és intézkedésre nézve meghatározza a végrehajtás elveit, célját, módszereit, a végrehajtásban szereplő személyek és szervek jogi helyzetét, a jogok és kötelességek érvényesítésének módját. A büntető felelősségre vonás hatálya alá kerülő személy a büntetés-végrehajtási szervekkel büntetésvégrehajtási jogviszonyba kerül, mert a büntetés végrehajtására, az intézkedés foganatosítására hivatott szerv és a kötelezett közötti viszonyt a jog szabályozza, amely egyben csak a jog révén létezik. Ahhoz, hogy a büntetés-végrehajtás törvényességéről, a jogállami követelményeknek megfelelőségéről átfogó képet kaphassunk, a büntető felelősségre vonás hatálya alatt álló személyek jogi helyzetének vizsgálatán keresztül célszerű közelítenünk. Ezt követeli meg a személyiség és általában az emberi jogok megnövekedett jelentősége. A törvényesség és a humanitás követelménye jelentős mértékben fejleszti a büntetés-végrehajtási jogot. Az emberi és állampolgári jogok biztosítása iránti igény ott a legerősebb, ahol az állam a legsúlyosabban korlátozhatja ezeket a büntető jogszabályok végrehajtása során. A büntetés-végrehajtás nem lehet az önkényesség eszköze, mindig a törvények betartásával kell teljesítenie funkcióját. Szempont a társadalom védelme a bűnelkövetőtől, de szempont a végrehajtás során az ő védelme is a társadalom haragjától, a hatóságok egyes megtévedt tagjainak esetleges önkényes eljárásától. Világszerte korszerűbb és hatékonyabb, a humánumot szolgáló büntetés-végrehajtást szorgalmaznak. Az új orientáció főbb elemei: a törvényesség, az egyenlőség, a jogállamiság fokozott követelménye a büntető felelősségre vonás egész folyamatában. A büntetés-végrehajtás során is érvényesülniük kell az alkotmányos alapelveknek és jogoknak, a nemzetközi emberi jogi elvárásoknak, követelményeknek. Ezt egy magas színvonalú, a gyakorlati igényeket kielégítő, segítő büntetés-végrehajtási jog képes szolgálni. Bármely büntetésről vagy intézkedésről legyen is szó, egyrészt a legérzékenyebb beavatkozást jelenti az állampolgárok magánéletébe, másrészt pedig a végrehajtás törvényességéhez alapvető állami, társadalmi érdekek is fűződnek, ennél fogva a büntetés-végrehajtási jog jelentősége semmivel sem kisebb, mint más büntető jogágazatoké. A jogerős ítélettel kiszabott büntetés, a büntetőjogi intézkedés, a határozattal elrendelt kényszerintézkedés végrehajtásának ideje alatt a jogerős határozat utáni általános állampolgári jogi helyzet változásának mértéke természetesen attól függ, hogy milyen büntetés, intézkedés végrehajtásáról van szó. A jogerős elítélés hatásait csak akkor tudjuk helyesen értékelni, ha figyelembe vesszük az állampolgár általános jogi helyzetét és ehhez viszonyítva vizsgáljuk az elítélés tényének az állampolgári jogi helyzetre gyakorolt hatását; azaz az elítélés ténye milyen változást okoz a jogi helyzetben. A büntetőjogi szankció hatékonyságának feltételei közé tartozik az is, hogy a büntetéssel összefüggő negatív mellékhatásokat kizárják, vagy legalábbis a lehető legkisebb mértékre korlátozzák. Éppen ezért a polgári jogokat csak olyan mértékben szabad korlátozni, amilyen mértékben a törvényi szintű rendelkezések megengedik és elkerülhetetlen. A bűnüldöző, az igazságügyi és ezen belül a büntetés-végrehajtási szervek tevékenységének minősége, jogszerűsége alapvető feltételként befolyásolja a szankcionálás eredményességét. A büntetés-végrehajtás törvényes, ezáltal a jogállami követelmények szerinti működése, az érvényes és helyes jogszabályi előírások hatályosulása alapvető érdeke nemcsak a bűnüldöző és igazságügyi szerveknek, hanem minden állampolgárnak is. Ahol az egyes emberek alapjogai korlátozás alá esnek, a legmesszebbmenőkig védelmet kell nyújtani a visszaélések ellen írja GüntherKaiser Az Európai Emberi Jogi Bizottság gyakorlata a büntetés-végrehajtás területén című, a Max Planck Intézet kiadásában megjelent jog-összehasonlító tanulmányában. Széchenyi István, a legnagyobb magyar intő szavai szerint Nem mindegy, hogy olyan emberek értelmezik és hajtják végre a törvényt, akiknek élete ugyanannak a törvénynek élő megvalósulása, vagy olyanok, akiknek minden tette megcáfolja azt, amit szavuk hirdet. Az alapvető emberi jogoknak, a humanizmusnak a társadalom védelmében szinkronban történő érvényesülését biztosítani a törvényesség egyik legérzékenyebb területe. Különösen olyan időszakban az, amikor egy társadalomra a bűnözés még nem tapasztalt formában zúdul rá, ami egyben a büntetőjogi szankcionálás szigorítása iránti igényt is elemi erővel hozza a felszínre. Mindezekre is figyelemmel volt a évi július 1- jén hatályba lépő évi C. törvény, az új Büntető Törvénykönyv. A büntetés-végrehajtási jognak alkalmazkodnia kell az új büntető anyagi joghoz, ami a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló, többször módosított évi 11. törvényerejű rendelet újabb módosításához vezetett a évi CCXXIII. törvénnyel. Ezek a rendelkezések is év július 1-jén lépnek hatályba, az új Büntető Törvénykönyvvel egyidejűleg. v

14 Előszó A tankönyvek magukon viselik annak a kornak a jegyeit, amelyekben íródtak. Ezeknek azonban csak olyan nyomokat szabad hagyniuk, amelyek nem zárják el a jövőbe tekintés, a fejlesztés iránti igény kilátásait. A büntetés-végrehajtási jog fejlődési-fejlesztési iránya összhangban áll a magyar jog rendszerével. Fogadja e tankönyvet szeretettel a Kedves Olvasó, és felhasználásával tanulmányozza a büntetés-végrehajtási jogot. Kívánom, hogy a befektetett munka és fáradozás hozza meg gyümölcsét! Vókó György vi

15 1. fejezet - Általános rész 1. I. fejezet: A büntetés-végrehajtás jogi szabályozása történetéből, különös figyelemmel magyarországra A tudományfejlődés-elmélet tisztázta minden emberi tudás paradigmatikus előfeltételezettségét és kizárólag csak ebből kiindulva valós értelmezhetőségét. Jövőnk választását a múltnak a jelenben folyó megértése lényegesen befolyásolja. A büntetés-végrehajtás megismerésében is igaz, hogy a jövő tervezése a történelmi múlt ismeretét igényli, mert csak annak tudományos elemzése alapján hagyományozhatók át az értékek. A büntetés-végrehajtás fejlődésének történetéről az elmélet és a gyakorlat kölcsönhatására figyelemmel a hazai és egyetemes múltba elhelyezéssel kaphatunk teljesebb képet. A magyar büntetés-végrehajtás tevékenysége mindig is szervesen összefüggött a mindenkori társadalom gazdasági, politikai, jogi, szellemi életével; általában a mindenkori büntetőjog-alkotással és alkalmazással, a kriminálpolitika rövidebb lejáratú törekvéseivel, a büntetőjog-tudomány, a kriminológia, a börtönügy tudományának felismerésével. A történelem folyamán mindig voltak olyanok, akiket érdekelt a megbüntetett, a szabadságuktól megfosztott emberek sorsa. Az emberbaráti, filantróp eszméktől vezetett szervezetek érdeklődésének is tárgya volt. Az erőfeszítéseknek azonban még ha azt olyan reformátorok foganatosították is, mint John Howard, s akik erről az egyedülálló személyiségről vettek példát soha nem volt reális lehetőségük arra, hogy viszonylag rövid időn belül vagy egyáltalán eredményt hozó hatást gyakoroljanak a foglyok (nemzetközi kifejezéssel: bebörtönzöttek) helyzetének radikális megváltoztatására. A társadalmi, politikai, gazdasági érdekek mindig a nekik leginkább megfelelő nézetet helyezték előtérbe. Grotiustól kezdve napjainkig mintegy 24 büntetési rendszer és kb. száz, e rendszerhez kapcsolódó elmélet keletkezett. A fejlődés illusztrálására természetesen csak érintőlegesen lehet szólni néhányukról Szemelvények a büntetés-végrehajtás előzményeiből, történetéből az elmélet és a gyakorlat tükrében a kezdetektől a XX. századig A büntetés egyidős a társadalommal, tükrözi annak korát, sajátosságait, uralkodó felfogását, a bűnözés ellen folytatott harc eszközeit. A társadalom az olyan büntetéseket fogadta el mindig, amelyek megfeleltek az adott történelmi időszaknak. Amióta a társadalomban, kisebb-nagyobb közösségekben él az ember, kénytelen tekintettel lenni másokra. Alkalmazkodnia kell másokhoz; ezt várják tőle embertársai. Ezek a várakozások az idők folyamán megszilárdultak, szabályokban rögzültek. E normák lényegében az emberek viselkedésére vonatkoznak, ezért ezeket viselkedési szabályoknak nevezzük. Kezdetben e szabályok csak az emberek tudatában éltek. A társadalom egyes tagjai tisztában voltak azzal, mit várnak tőlük a többiek. Ha nem aszerint viselkedtek, helytelenítették magatartásukat, megvetették, esetleg ki is közösítették őket. 1 A rabszolgatartó és a hűbéri társadalmi berendezkedés évezredeire a halál-, testcsonkító, testi és megszégyenítő büntetések korszaka jelző használata a legkifejezőbb büntetéstani szempontból. Az őstársadalmak bosszún alapuló, közösen viselt felelősségét, a hordák egymást pusztító magánháborúit az ókori és a kora középkori államok kompenzációra, kompozícióra, valamint a talio elvére felépített igazságszolgáltatása követte. 2 Garanciális jelentősége volt a 1 Földvári J.: Magyar büntetőjog. Általános rész. Osiris Kiadó, Budapest, 1997, 19. oldal 2 A kompenzáció (kiegyenlítés) a korai büntetési rendszerekben volt uralkodó elv. A bűncselekménnyel okozott rossz kiegyenlítésére, megtorlására irányult. Lehetett vagyoni és személyi. A kompozíció (elrendezés, egyezkedés) a sértettnek vagy nemzetségének juttatott vagyoni elégtétel (megváltás) a bosszú elmaradásáért. Ehhez már a gazdasági viszonyok bizonyos fejlődésére is szükség volt. A táliót (latin szó) a szemet szemért, fogat fogért elv alkalmazásával azonosítják, a kompenzáció arányos megvalósításának megfelelője. A bűncselekménnyel azonos súlyú, de nem azonos nemű büntetés végrehajtásának elmélete az ősi zsidó jogban már megvolt. Drakón görög 7

16 Általános rész bosszúnak, a sértett nemzetség részéről a megtorlás elkerülhetetlen volt. Az állam és jog létrejöttekor a hatalom új szervezete a nemzetségi hagyományokra támaszkodva építette ki büntetési rendszerét. Példa erre a proskribálás (kiközösítés), amely a korai germán jogokban friedlos (közbékevesztés) címen jelent meg. A kiközösített embert bárki meggyilkolhatta, vagyonát elvehette. Emellett megjelent a halálbüntetés állami foganatosítása is. Az állam tekintélye a fő helyre került a büntetőjog által védett értékek közül. Később, a társadalom differenciálódásával az alá- és fölérendeltség tudatosítását szolgálták a büntetések. Más-más büntetést kapott ugyanazért a bűncselekményért pl. Rómában a patrícius, a plebejus, valamint a rabszolga. A kor fejlettségi szintje meghatározta a jogalkotást és a jogérvényesítés kereteit. A büntetési elméletek változékonysága, sokfélesége nem egy önmozgás következménye volt. Az ókori görög bölcsek közül Protagorasz a bűnelkövetések megelőzésének társadalmi szempontjaira alapozta elképzelését. Tanítása szerint nem a tett miatt kell büntetni mivel ezt meg nem történtté úgysem lehet tenni, hanem azért, hogy a büntetés a jövőben mindenkit visszatartson a bűnelkövetéstől. Arisztotelész büntetési elméletének alapját az igazságosság elve képezte. Eszerint az erkölcs és a jog által biztosított javak meghatározott egyensúlyát a bűncselekmény megzavarja, amelyet a büntetés hivatott helyreállítani. A görög elmélet e fő irányának aktualitását a köz-igazságszolgáltatás irányába haladó korszak adta meg, a vérbosszút tagadó állami büntetés erkölcsi megalapozása volt az értéke. A két és félezer évvel ezelőtti tragédiájukban, az Elektrában Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész is a következőt mondatják Oresztésszel: Ha a bűnt nem követi büntetés, nincs többé törvény. És ha nincs törvény, a világ sem világ, az ember se ember. A görögök így Platón sem nem választották el élesen egymástól az erkölcsöt és a jogot. A rabszolgamunkából és a szabadságfosztásból alakult ki a deportáció, a fogva tartás kombinálása száműzéssel és munkavégzéssel. A rabszolgamunka és a fogva tartás keveréke a bányamunka, a kényszermunka. Enyhébb jogfosztás volt a kitiltás, kényszerlakhelykijelölés, valamint a száműzetés. Az utóbbi különösen a görög poliszokban volt kedvelt büntetési nem. Klasszikusok mint Plutarkhosz írásaiban is megtalálható már viszont a börtön mint kifejezés. A rómaiaknál Ulpianus által Pius császár utasításairól készített feljegyzésből kitűnően, volt egy ítélet előtti (az előzetes fogva tartást is büntetésnek tekintették) és egy ítélet utáni büntetés. Van olyan vélemény is, hogy börtön nemcsak kizárólagos őrző funkciót töltött be, hanem a császárkornak már általános büntetési nemévé vált. Az indiai kasztrendszerben lehetőség volt a státuszváltozás büntetéskénti felhasználására. Manu törvénykönyve is rendelkezett már a szabadságvesztésről. A rabszolgatartás módszereihez, a rendszer kegyetlenségéhez igazodó római büntetőjog, habár a magánjog színvonalát meg sem közelítette, a korában mégis fejlettnek számított elveivel. Az általa ismert büntetések később mindenütt a büntetőjog alapintézményeit alkották. A leggyakrabban alkalmazott büntetés a halálbüntetés volt, amit növelt a rabszolgák kivégzése is. Noha az utóbbi nem büntetés volt, hanem a rabszolga urának tulajdonjogból eredő jogosultsága. A végrehajtást nem tartották olyan becstelennek az ókorban, ha bíróság arra a megölt rokonát jogosította fel. Ebben az esetben a kivégzés nem volt nyilvános. Megjegyzem, még az 1500-as években is előfordult, hogy a sértettet jogosították fel végrehajtásra. Egyre nagyobb jelentősége lett azonban a hivatalos állami ítéletvégrehajtónak. Rómában a carnifex a rabszolgákon hajtotta végre az ítéletet (keresztre feszítést és kínzást), a lictor (vesszőnyalábba dugott bárdot vitt magával a hatalom szimbólumaként) pedig a polgárokon. A büntetés végrehajtására kiküldött lictor (hatósági szolga) közvetlenül a konzul előtt haladt: Lictores missi sunt ad sumendum supplicium olvasható korabeli leírásokból. A német államokban céheket alkotva a nem megbecstelenítő büntetés (pl. a pallos általi halál) végrehajtói a bakók voltak, az akasztást, a fölnégyelést, a megégetést, a kerékbe törést pedig a hóhér végezte. Ilyen megkülönböztetés Magyarországon nem volt. Ezek közül a legrégibb kivégzési módot, az akasztást Constantinus Magnus rendelte el széles körben, az addigi keresztre feszítést Jézus iránti tiszteletből eltiltva. államférfi (a legfőbb végrehajtó hatalmat gyakorló kilenc személy egyike az ókori Athénban) által írásba foglalt görög jog (időszámításunk előtt 621-ben) pl. szándékos emberölés esetében elismerte a fiági rokonság bosszúigényét. 8

17 Általános rész Az ókorban és a középkor első felében ismert börtönök lényegében elsődlegesen nem a büntetés végrehajtására, hanem annak biztosítására szolgáltak, hogy a gyanúsított bíróság elé állítása megtörténhessék. 3 Az első börtönügyi rendeletek II. Theodosius nevéhez fűződnek, aki 435-ben, majd ezt követően I. Justinianus 529-ben adott ki rendeletet. 4 Ezek célja az volt, hogy a börtönök fenntartását, működését szabályozzák. Intézkedtek a felügyeletről és az ellenőrzésről is. Például a bírák feladata volt, hogy a börtönöket ellenőrizzék, mely kiterjedt a börtön állapotára; a letartóztatottak panaszait meghallgatták, intézkedéseket foganatosítottak. Meghatározták a letartóztatottakkal való bánásmódot. Gondoskodtak a börtönök fenntartásának költségeiről, megvalósították a kategorizálás első elemeit. (Kimondták, hogy a nőket és férfiakat külön kell választani és fogva tartani.) Államilag engedélyezték, hogy a papok a letartóztatottakkal rendszeresen foglalkozzanak. Tevékenységük lelki gondozásra irányult. Ezek az első állami börtönügyi intézkedéseknek tekinthetők, amelyek a legelemibb kérdések rendezésére irányultak, mint pl. a fenntartás, működés stb. Az 533-ban hatályba lépett Digesta s. Pandectae 50 könyvéből a 47. és 48. volt a büntetőjog. Az 534-ben kibocsátott Codex Iustinianus 9. könyve szintén büntetőjog volt. A büntetéskiszabás szabályait a császári rendeletek utóbb egyre szélesebb körben rögzítették és így fokozatosan érvényre jutott a nulla poena sine lege büntetést csak törvény írhat elő elve, amely máig a büntetőjog egyik legfontosabb princípiuma. A római jogban a polgári jogi deliktumok egy részénél a károkozó magatartás egyszersmind a büntető jogi normákba is beleütközik, bűncselekményt is megvalósít. Ilyenkor a deliktuális kötelem mint magánjogi jogviszony mellett létrejön egy közjogi, pontosabban büntetőjogi jogviszony is, amelynek körében a károkozó, mint a bűncselekmény (pl. rablás, szándékos rongálás) elkövetője már nem elsősorban a sértettel, hanem a büntetőhatalmat gyakorló állammal áll szemben. Büntetőjogi jogviszony folytán az elkövetőt a bíróság a büntetőjogi jogszabályoknak megfelelően például börtönbüntetéssel vagy az államkincstárat megillető pénzbüntetéssel sújtja. Az elkövetőnek emellett természetesen az okozott kárt is meg kell téríteni a polgári jog, közelebbről a deliktuális felelősség szabályai szerint. A károkozó magatartásokért való deliktuális és büntetőjogi felelősség ilyen formában történő kialakulásához évezredeken át zajló, igen nagy változásokat eredményező fejlődés vezetett el. E hosszú fejlődés az európai jogtörténetben az archaikus római jogtól napjainkig tartó folyamatos, szerves fejlődést jelent. Ebből következően a modern deliktuális felelősség közvetve, de egyenes vonalon visszavezethető a római jog deliktuális kötelmére (elsősorban a lex aquilia által szabályozott damnum in iuiria datumra), és a modern büntetőjog gyökereit konstatálhatjuk a római jognak a delictumokra (a ius privatum hatálya alá tartozó ún. magánbűncselekményekre) és a crimenekre (a ius publicum hatálya alá tartozó ún. közbűncselekményekre) vonatkozó szabályaiban. A kontinuitás mellett azonban világosan látnunk kell a diszkontinuitást is, tehát azt, hogy a hosszú fejlődés során milyen jelentős eltérések alakultak ki, mégpedig nemcsak a római jog és a modern jogi konstrukciók, hanem már az ókori római jog ezeréves története során létrejött egyes jogi konstrukciók között is. Azon túl, hogy a crimenek képezik a delictumok mellett a modern büntetőjog más, talán még fontosabb római jogi gyökerét, a delictumok (a gondatlan károkozás kivételével) és a crimenek valójában ugyanazon társadalmi jelenség, a bűnözés különböző vetületeit jelentették a római jogban, amelyek dogmatörténeti szempontból sem vizsgálhatók egymástól elszigetelten. Lényegében bár az ókori Rómában még nem vált önálló joggá a római büntetőjog megemlítendő, mint ami a modern büntetőjognak az alapját is képezi. A legrégibb időkben a bűncselekményeknek megfelelő sérelmeket a sértést szenvedett személy maga, vagy családja, rokonai torolták meg szabad belátásuk szerint, a magánbosszú eszközeivel. A közösség által elismert magánbosszúhoz hasonlóan régi eredetű szokás volt az is, hogy az elkövető a bosszútól való megmenekülés kérdésében váltságdíjat (pl. csonttörés esetén két ökröt) ajánlott fel, amelynek fejében a sértett lemondott a bosszúállásról. Az elkövető és a sértett közötti alkuval megállapított vagyoni váltság, illetve annak megfizetése (compositio) megszüntette a sértett magánbosszúra való igényét. 3 Földvári J.: A büntetés tana. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1970, 113. oldal 4 Pál L.: Nevelés a büntetés-végrehajtásban. Kriminálpedagógiai tanulmány. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976, oldal 9

18 Általános rész Az elkövető által a sértettnek fizetendő pénzösszeget (poena) kárpótló büntetés sokáig egyszerűen váltságdíjnak, a bosszú megváltásának tekintették, tehát olyan lehetőségnek, amivel az elkövető élhetett abból a célból, hogy magát a bosszútól, később pedig a szigorú végrehajtási eljárástól megmentse. Delictumként a rómaiak olyan bűncselekményeket szankcionáltak, amelyek elsősorban az egyén érdekeit, a magánérdekeket (utilitas private) sértették, mint például a lopás. E cselekményeknél a sértettre bízott magánbosszú vagy magánjogi szankció is megfelelőnek bizonyult. Voltak azonban olyan magatartások is, amelyek nem, illetve nemcsak az egyes személyekre vagy családokra, hanem közvetlenül az államra és az egész társadalmi rendre nézve jelentettek veszélyt, mint például a hazaárulás. Ilyenkor a modern büntetőjoghoz hasonlóan maga az állam lépett kezdeményezőleg a közérdek (utilitas publica) védelmében. Ily módon a modern értelemben véve bűncselekményeknek nevezhető magatartásoknak két kategóriája alakult ki, éspedig a a. magánjogi szankcióval járó bűncselekményeké (klasszikuskori elnevezéssel: delicta) és b. a közüldözés alá eső bűncselekményeké (klasszikuskori elnevezéssel: crimina). A delictum és a crimen fogalmát a rómaiak ugyan nem definiálták, a klasszikus jogtudósok azonban már következetesen használták e kategóriákat. Az archaikus jog büntetési rendszere véresen egyhangú; majdnem mindegyik bűncselekmény szankciója halálbüntetés. A büntetési rendszer másik sajátossága emellett a talio sajátos formáiban való megjelenése, például a tűzvész okozójának megégetése. Változatosságot mutat viszont a halálbüntetés végrehajtásának sokféle módja. A szokványos halálbüntetések között is számos kivégzési módot találunk (akasztás, halálra ütlegelés). Állami kivégzési módnak számított a lefejezés és a szikláról való levetés (praecipi prailo e saxo). E hivatalos kivégzési módokat kiegészíti az elkövetőnek mint homo sacernek bárki által való, továbbá magánbosszú alapján a sértett vagy hozzátartozói által való megölése. A mai értelemben vett szabadságvesztés-büntetést az antik Róma nem ismerte. A börtön jellegű építmények (pl. a Tulliánum) célja pusztán az volt, hogy a büntetőeljárás tartama alatt ott őrizzék a foglyokat. A klasszikus korban alakultak ki a modern büntetőjog olyan alapfogalmai, mint a szándékon túli bűncselekmény (halált okozó testi sértés), az erős felindulásból, illetve az előre megfontolt szándékból elkövetett bűncselekmény, a bűnrészesség, a kísérlet és a visszaesés. A klasszikus kor büntetési rendszerében a. halálbüntetés (mivel a száműzetésből menekülés joga megszűnik) ismét ténylegesen alkalmazásra kerül: 1. lefejezés, 2. keresztre feszítés, 3. vadállatok elé vettetés, 4. élve elégettetés; b. differenciálódnak a száműzetés különböző formái: 1. kitiltás, 2. egyszerű száműzetés és 3. a deportatio. Egy sor új büntetési nem is kialakult; bizonyos crimenek elkövetőit rabszolgává minősítve bányamunkára (ad metala) vagy közmunkák végzésére ítélik (ad opera publica). A teljes vagyonelkobzás mellett lehetséges a részleges vagyonelkobzás és az esethez igazodó pénzbüntetések kiszabása is. A hatékonyság mérséklődését mindig újabb és újabb halálnemekkel próbálták ellentételezni, majd a kívánt cél elmaradása miatt a végrehajtás kegyetlen módozatait kezdték alkalmazni. Már Ulpianus III. századbeli római jogtudós, a Digesták egyharmadának írója a pallos, bárd, furkó, kötél, méreg, valamint elégetés általi halált gyűjtötte össze. Sok esetben alkalmazták az ókori Rómában a vesszőzéssel, korbácsolással végrehajtott halálbüntetést. Paulus (Papinianus tanítványa) az elítélteknek vadállatok általi széttépetéséről, keresztre feszítésről számolt be. Modestinus, Ulpianus tanítványának írása szerint az apagyilkost vesszőkkel véresre verték, utána egy kutyával, egy kakassal, egy viperával és egy majommal bőrzsákba dugták, majd a zsákot egy mély tengerbe hajították. A végrehajtásban nem annyira a megtorlás eszméje dominált, mint inkább az elrettentésé és a visszatartásé. Rómában a 10

19 Általános rész keresztre feszítettek hetekig voltak az utak mentén, figyelmeztetően az állam büntetőhatalmára. Más népek joga is előírta, hogy a végrehajtott ítélet után a holttestet napnyugtáig függesszék ki egy jól látható helyre. Magyarországon még a XVII. században is előírták a vármegyék statútumaiban, hogy minden falu végén akasztófát kell felállítani a büntetőhatalom jelenlétére emlékeztetőül. 5 A feudalizmus sajátossága a keresztény valláson alapuló elmélet és a gyakorlat egysége volt, amely egység azóta sem ismétlődött meg. A feudális jogfelfogás képviselői csak a polgári gondolkodókat késztették szakmai érvelésre, addig tudományos igényű elméleti munka a büntetésekkel kapcsolatban nem született. Ettől, valamint a végrehajtás kegyetlenségétől eltekintve létezett valláserkölcsi keretbe helyezett hit az emberek megváltoztathatóságában. Bízva a tettes megjavulásában, először inkább nevelő jellegű büntetést (pl. böjtöt, papi oktatást, kisebb vagyoni vagy enyhe testi büntetést) írt elő a büntetéskiszabási rendszer, csak ezt követte főként a harmadik bűnelkövetéskor a súlyosabb halálbüntetés. A katolikus egyház az első évszázadokban tagadta a halálbüntetés jogosságát, ezt tükrözi például hazánkban Szent István törvénykönyve. Amikor a pápaság világpolitikai tényezővé vált, az egyház is rátért az alkalmazására (inkvizíció). A halálbüntetés végrehajtása kínzó, megdöbbentően kegyetlen formákat vett fel, melynek bizonyos fokú hatékonyságát feltételezik a historikusok. Elősegítették elszaporodását az igazságszolgáltatás hiányosságai, a bizonyítási nehézségek is. A különféle istenítéletek gyakorlata (forróvízpróba, hidegvízpróba, tüzesvaspróba, párbaj stb.), a tortúrával (kínvallatás) kicsikart beismerő vallomások bizonyító ereje szolgált az ítélethez alapul. Magyarországon az állam megalakulása idején alkalmazott módozatok a kerékbe törés, máglyahalál, vízbe fullasztás, élve eltemetés, nyársra, illetve karóba húzás, felnégyelés voltak. Európában ezen kívül előfordult forró olajba mártás, forró vízben főzés, olvasztott fém torokba öntése, iszapba fojtás, élve eltemetés tövissírba. A ma kegyetlennek tűnő végrehajtást akkor igazságosnak tudták. Veszélyesebb bűncselekmény esetén súlyosabb, elrettentőbb volt a halálbüntetés végrehajtása. Később nagyobb szerepet kapott a megtorlás és az elrettentés elve, ami utat nyitott a minősített végrehajtáshoz. A testi büntetés az elítélt fájdalommal járó fizikai sértése volt, az enyhe vesszőzéstől a testcsonkító büntetésig bezárólag. Ide sorolható a stigmatizáció 6 érdekében foganatosított szankciók köre. A testi büntetések hatékonyságát fokozta a nyilvános végrehajtás megszégyenítő jellege. Szent István második dekrétumának 32. pontja, Mózes III. Könyve, Hammurabi törvénykönyve, az Ókori Róma XII. táblás törvénye stb. tartalmaztak különféle testi büntetéseket. Gaius római jogtanár Institutiones című tankönyvében is olvasható, hogy a személyek sértésének büntetése tagcsonkítás esetén hasonlóval történt. A testcsonkító büntetések a bűntettesek nyilvántartását is szolgálták, a büntetés elterjedésével bizonyos típusú csonkítások jelezték a bűnismétlést, azaz meghatározott bűnelkövetők stigmájává váltak. A büntetés hatékonyságát mindig befolyásolja a kilátásba helyezett hátrány és a bűncselekményből származó előny aránya. A feudalizmusban a jobbágy számára a tyúklopás lehetett családja létfenntartásához szükséges magatartás, ami hatástalanította a kilátásba helyezett halálbüntetést. Korábbi időkben az életén kívül mindentől megfosztott rabszolgával szemben egyetlen büntetés maradt a halálbüntetésen kívül; a testi büntetés. A kor tehát nem biztosított lehetőséget a mai, humánusabb büntetések alkalmazására, mert egyrészt hiányoztak az érvényesítés feltételei, másrészt az adott társadalmi viszonyok korlátozták a hatékonyságát. Maradt a rendkívül embertelen és kevésbé borzalmas büntetés közötti választási lehetőség. Ez vezetett a ma már felfoghatatlanul kegyetlen, véres büntetés-végrehajtáshoz. Az európai befolyás alatt alkotott magyar törvénykönyvek a testcsonkításnak szinte valamennyi válfaját ismerték. Szent István a hitszegőt keze levágására, a rágalmazót nyelve kimetszésére ítélte. Korai feudális jogunkban tehát jelen volt mind a talio, mind a tükröző elv. A tolvaj szolga büntetésénél a megbélyegzésre való törekvés dominált; az első elkövetésnél orrlevágás, a másodiknál füllevágás következett. A XIV. és XV. századi uralkodóink tiltották a testrészlevágást. Werbőczy István 5 Statútum: a törvényhatóságok (vármegyék, szabad királyi városok, kiváltságos területek) belső rendjére és működésére vonatkozó rendszabály. 6 Stigmatizáció: megbélyegzés, megszégyenítő testi jellel, stigmával történő ellátás. 11

20 Általános rész (ítélőmester, királyi személynök, nádor, majd kancellár), a XVI. század egyik legnagyobb jogtudósa a realitással számolva fellépett a kegyetlenségek ellen. Sem a Hármaskönyv, sem a Dekrétumok nem tudták azonban a véres gyakorlatot megszüntetni. Pl. Esztergom vármegye még 1646-ban is nyelve kimetszésével rendelte büntetni a káromkodást statútumában. A csonkításból fokozatosan súlyosbító mellékbüntetés lett. Sok bíró rendelte el, hogy a gonosztevő kerékbetörése előtt megcsigáztassék, halála előtt megkínoztassék, a végrehajtás előtt pedig két szál szíjat vonjanak a nyakától fogva egészen a talpáig belőle. A fenyítő büntetés a testre történő fizikai ráhatás, fájdalomokozás, ütlegelés volt. Így a korbácsolás, seprűzés, vesszőzés, pálcázás, szíjhasítás az elítélt hátából, éheztetés. Az utóbbi később a börtönök fenyítőeszközei közé került, valamint mellékbüntetésként is alkalmazták. A testfenyítő büntetések összefonódtak más büntetésfajtákkal. A nyűgvas (nyakas, kurtavas, farkasgúzs) természetellenes helyzetbe kényszerítette az elítélt testét. A testi büntetéseknek a felvilágosult abszolutizmus (Mária Terézia és II. József) igyekezett gátat vetni ban a kihágásokra kiszabható ütések számát tizenkettőben maximálták, a hatóságokat pedig jegyzőkönyv vezetésére kötelezték. Ezt be kellett mutatni az ügyészi hivatalnak. Nem lehetett testi fenyítésnek alávetni nemest, honorátiórt (nem nemesi származású értelmiségi), sem országrendiséggel bíró szabad királyi városi polgárt ban a nemzetőrség foglyait emelték ki az így fenyíthetők köréből. Az Országbírói Értekezlet a Királyi Kúria gyakorlatára hivatkozva eltörölte mindazok testi büntethetőségét, akik az törvénycikk értelmében jogosítottak voltak politikai jogok gyakorlására ban megszüntették a hadseregben a testi fenyítést, 1869-ben pedig az igazságügy-miniszter az állami fegyintézetekben is megtiltotta ezt. Végül az évi V. törvény büntetési rendszere már nem ismerte el, ugyanakkor az ennek alapján kiadott igazságügy-miniszteri rendelet lehetővé tette a szabadságvesztés-büntetést töltő elítéltekkel szemben fegyelmi fenyítésként. A kódex általános része, amelyen ez alapult; 1951-ig volt hatályban. A büntetési rendszer javarészét képező szabadságvesztés-büntetés végrehajtása során fegyelmi fenyítésként alkalmaztak testi fenyítéseket. Így valamennyi fokozatban a lábbilincset, karperecet, fegyházban és börtönben a kurtavasat, kényszeröltönyt és leláncolást. A testi büntetést még 1920-ban hozott két törvény is tartalmazta; így az árdrágító visszaélésekről szóló 15. és a vagyon, az erkölcsiség és a személy büntetőjogi védelméről szóló 26. törvénycikk. A testfenyítő büntetések elsősorban a verés a büntetőjogból kikerülve a büntetés-végrehajtás fenyítő eszközeként éltek tovább. Az első korlátozás csak 1947-ben történt, amikor a kurtavas-fenyítést kizárólag fegyencekkel és rabokkal (fegyház, börtön) szemben tette lehetővé a jogszabály, s csak nappal, valamint nagyon súlyos rendzavaró cselekmény esetén. Csak 1948-ban törölték a fegyelmi fenyítések köréből az olyan embert lealacsonyító, fizikai szenvedést okozó fenyítési eszközöket, mint a leláncolás, a lábbilincs használata. Az egyéb fájdalmat okozó szankciókról (bilincs, kényszeröltöny stb.) az igazságügy-miniszter utasítása nem rendelkezett. A testi büntetések végrehajtása nyilvánosság előtt történt, a XIX. század harmincas éveiben vezették be a nyilvánosság részleges vagy teljes kizárását. A bírák döntöttek az eszközökről, amelyet a hóhér (fogdmeg, pandúr, esetleg a sértett) végzett el. Később elterjedt a különféle munkaeszközökkel történő verés. Például az 1728-ban Kolozsváron készített Tömlöcz Rendtartás szerint a legsúlyosabb büntetés a lapátütés. Vajna Károly a lovasságnál alkalmazott olyan módozatokról ír, mint a szájba veréshez, pofoncsapáshoz alkalmazott bőrszíjverés. Cesare B. Beccaria olasz humanista jogtudós ( ) nemcsak az érzelmekre hatott, hanem gyakorlati érveket hozott fel arra, hogy az egyre kegyetlenebb testi büntetések a céljukkal éppen ellentétes hatást váltanak ki a társadalomban. A Code Pénal már nem tartalmazott a megbecstelenítő 12

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A Legfőbb Ügyészség intézményi stratégiájának elkészítése ÁROP- 1.1.19-2012-2012-0004 kódszámú projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásainak teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz.

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz. I. Bevezető 1 Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről

ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről ... Járásbíróság/Törvényszék/Ítélőtábla/Kúria.../20.../...szám 1. melléklet a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez 1. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről,

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei 2.94.5. KERETTANTERV (a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ) alapján Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek 9 12. középiskolai évfolyamokra szóló tananyagának büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei

Részletesebben

/2013. (..) KIM rendelet

/2013. (..) KIM rendelet 1 /2013. (..) KIM rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan egyes igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról A Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt,

Részletesebben

Büntetés-végrehajtási jog

Büntetés-végrehajtási jog Büntetés-végrehajtási jog Lajtár István Szűcs András Büntetésvégrehajtási jog Jogi szakvizsga felkészítő kötet Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám Rövidítések jegyzéke...7 1. A büntetés

Részletesebben

A közérdekű munka büntetés végrehajtását nehezítő tényezők, fejlesztési elképzelések, jó gyakorlatok

A közérdekű munka büntetés végrehajtását nehezítő tényezők, fejlesztési elképzelések, jó gyakorlatok A közérdekű munka büntetés végrehajtását nehezítő tényezők, fejlesztési elképzelések, jó gyakorlatok Kóta Tünde (igazgató, KIMISZ Pártfogó Felügyeleti Igazgatóság) TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt KIMISZ nyitókonferencia

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében

Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében Szerző: dr. Maletics Balázs 2014. január 20. A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2013. július 1. napjával lépett hatályba és ekként

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2013. szeptember 2-án hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 3/1992. Legf. Ü. utasítás az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről Mód.: 4/1993. Legf. Ü. ut. 3/1994.

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 8. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2011. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2014. szeptember 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 3/1992. Legf. Ü. utasítás az ügyészi szervezetben adományozható elismerésekről 4/1993. Legf. Ü. ut. 3/1994.

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS Mohai Gabriella Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Témavezető: Hack Péter A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS I. A közérdekű munka mint alternatív büntetés a büntetőeljárás

Részletesebben

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA TITKÁRSÁGI ÉS JOGI FŐOSZTÁLY Telefon: 3018-436

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA TITKÁRSÁGI ÉS JOGI FŐOSZTÁLY Telefon: 3018-436 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA TITKÁRSÁGI ÉS JOGI FŐOSZTÁLY Telefon: 3018-436 BVOP főosztályvezetői, önálló osztályvezetői H e l y b e n Bv. szervek vezetői S z é k h e l y é n Tisztelt Vezető

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak

A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak A 2010. évben a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázaton a következő pályázók részesültek elismerésben: Büntetőjogi témakörben,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. T/13096. számú törvényjavaslat

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. T/13096. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13096. számú törvényjavaslat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Előadó: dr. Navracsics Tibor közigazgatási és

Részletesebben

1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések

1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 181. szám 37409 II. Törvények 2012. évi CCXXIII. törvény abüntetõtörvénykönyvrõlszóló2012.évic.törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekrõl és egyes

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév

TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév TANTÁRGYI PROGRAM 2011-12. tanév őszi félév Tantárgy megnevezése: Tantárgy kódja: GAZDASÁGI JOG ÉS KÖZIGAZGATÁSTAN ALAPJAI GJKA1K0MEMT Kontaktórák száma: Elmélet: 3 Gyakorlat: 0 Összesen: 3 Vizsgajelleg:

Részletesebben

A jóvátételi munka. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

A jóvátételi munka. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében A A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 MOM Kulturális Központ 2013. 4. 03. Vaskuti András 2012.

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949)

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) Raktári helye: Mester utca, földszint, 43. állvány, 2. polc-44. állvány, 6. polc Rövid történeti áttekintés a büntetőintézetekről:

Részletesebben

Zsebpénzkezelési Szabályzat 2015.

Zsebpénzkezelési Szabályzat 2015. 2015. Szakmai Program 13. sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A Fiatalkorúak zsebpénzkezelési szabályzata: - a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...

Részletesebben

TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt, nyitókonferencia Siófok, 2011. március 1.

TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt, nyitókonferencia Siófok, 2011. március 1. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata A pártfogó felügyelői alaptevékenységek és a TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt kapcsolódási pontjainak a bemutatása Kóta Tünde, igazgató (KIMISZ

Részletesebben

EMBERTELEN TÚLZSÚFOLTSÁG A MAGYAR BÖRTÖNÖKBEN HÁTTÉRANYAG AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK TÚLZSÚFOLTSÁGGAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSÉHEZ

EMBERTELEN TÚLZSÚFOLTSÁG A MAGYAR BÖRTÖNÖKBEN HÁTTÉRANYAG AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK TÚLZSÚFOLTSÁGGAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSÉHEZ MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. I/12. 1242 Budapest, Pf. 317. Tel/fax: + 36 1 321 4323, 321 4141, 321 4327 helsinki@helsinki.hu helsinki.hu tamogass.helsinki.hu helsinkifigyelo.blog.hu

Részletesebben

A Bv. kódex (2013. évi CCXL tv.) legfontosabb, a perbíróságokat érintő változásai

A Bv. kódex (2013. évi CCXL tv.) legfontosabb, a perbíróságokat érintő változásai A Bv. kódex (2013. évi CCXL tv.) legfontosabb, a perbíróságokat érintő változásai Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra Debreceni Ítélőtábla 2015. május 29. Forrás: Börtönstatisztikai szemle 2015/1. Forrás:

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Jogszabályok

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Jogszabályok LX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1575 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2012. december 31. Tartalom Oldal Jogszabályok 2012. évi CCXXIII. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Közlemények. A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása

Közlemények. A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása Közlemények A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása Magyarország legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére. A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet

Részletesebben

Általános jogi ismeretek IV.

Általános jogi ismeretek IV. Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon

Részletesebben

Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési Osztály. Ózd, május 30.

Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési Osztály. Ózd, május 30. J a v a s l a t a 9259/2 hrsz.-ú ingatlan Magyar Állam részére börtön objektum építése céljából történő térítésmentes tulajdonba adására és az ezzel kapcsolatos nyilatkozatok megtételére Előterjesztő:

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

HENT Konferencia. Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8.

HENT Konferencia. Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8. HENT Konferencia Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8. Jogalkalmazók ismeretinek fejlesztése az OIT határozott az intézményesített bírói továbbképzésről az informatikai terület éppen ide illik; Az

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA Magyarország Alaptörvénye: A magyar jogi hierarchiában a legmagasabb rendű jogszabály, amely 2012. január 1. napján lépett hatályba. Az Országgyűlés az Alaptörvényben

Részletesebben

Törvény. I. Fõrész. 92. szám Ára: 27,50 Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 1978. évi IV. törvény

Törvény. I. Fõrész. 92. szám Ára: 27,50 Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 1978. évi IV. törvény MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 1978. december 31., vasárnap 92. szám Ára: 27,50 Ft TARTALOMJEGYZÉK 1978. évi IV. tv. A Büntetõ Törvénykönyvrõl I. Fõrész Törvény 1978.

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. április 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl... 186 1979. évi 5. törvényerejû

Részletesebben

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása A büntetés-végrehajtási jog kialakulása Buchinger Ágnes Doktoranda, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Email: buchingeragi@gmail.com Bevezetés Ha a büntetőjog területére gondolunk,

Részletesebben

A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások

A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1. Legfőbb ügyészi utasítások A 2015. április 1-jén hatályos irányító intézkedések jegyzéke 1 Legfőbb ügyészi utasítások 7/1992. Legf. Ü. utasítás a büntetőjogi szakág számítástechnikai bázisú ügyvitelének bevezetéséről 7/1993. Legf.

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2015. január

Jogszabályváltozások 2015. január Jogszabályváltozások 2015. január MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 2012. évi II. törvény

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010 Történeti áttekintés II. vh előtt alapvetően büntetőjogi irodalom Bűntett / vétség / kihágás Büntetőjogi felelősség (társadalomra veszélyesség)

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL. A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL. A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója 2012. Gyermekközpontú Bíróság 2 2011. február 15-én az Európai Bizottság kihirdette a gyermekjogok érvényesítésére

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 181. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. december 28., péntek. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 181. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. december 28., péntek. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 181. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. december 28., péntek Tartalomjegyzék 2012. évi CCXXIII. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó

Részletesebben

TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához

TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához TANSEGÉDLET a büntetés-végrehajtási jog tanulmányozásához 1. Büntetés-végrehajtási jog a büntetés-végrehajtás tudománya 1.1. A büntetés-végrehajtási jog kialakulása és fejlődése hazánkban 1.2. A büntetés-végrehajtási

Részletesebben

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

A magyar büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete szakmai munkájának elvei, gyakorlata

A magyar büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete szakmai munkájának elvei, gyakorlata Bereczki Zsolt A magyar büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete szakmai munkájának elvei, gyakorlata 34 Nemzetközi és hazai kontroll a büntetés-végrehajtási intézetekben A fogvatartottakat megilletõ

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ szakirányú továbbképzési szak A gazdasági büntetőjogi és a kriminalisztikai szakjogász posztgraduális jogi szakirányú továbbképzési

Részletesebben

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek Dr. Kelemen József * A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák

Részletesebben

A jóvátételi munka. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

A jóvátételi munka. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében A A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Magyar Igazságügyi Akadémia 2013. 10. 17. Vaskuti András

Részletesebben