GREENFOOD PROJECT ES1-LEO

Átírás

1 Organic production of sunflower seed and processing of sunflower oil A napraforgó ökológiai termesztése és az olaj előállítása E-Learning GREENFOOD PROJECT ES1-LEO

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A napraforgó ökológiai termesztése Talaj előkészítés Tápanyag utánpótlás Ápolás és növényvédelem Betakarítás, szállítás és tárolás A napraforgó olaj ökológiai előállítása: A feldolgozás technológiája Csomagolás, tárolás Cimkézés Szakirodalom: Szószedet: Önértékelés

3 Modul 2. A napraforgó ökológiai termesztése és az olaj előállítása 1. Bevezetés Az emberi táplálkozásban az olajnövények fontos szerepet töltenek be, vetésterületük növekvő tendenciát mutat. A világ zsír és olajfogyasztásában hazánk előkelő helyet foglal el. Ábra 1. Forrás: Agrofórum 2011 nov. Pepo P. A növényi olajok termelésében a legnagyobb mennyiségben a szója, pálma és repce olajat termelik, világviszonylatban utána következik csak a napraforgó. 3

4 Hazánkban az elmúlt években növekedett a napraforgó vetésterülete, az aktuális A napraforgó és a repce vetésterületének alakulása ben Magyarországon (ezer ha) repce napraforgó méretet a piaci viszonyok határozzák meg. 2 ábra a napraforgó és a repce vetés területe Magyarországon 2011-ben. A napraforgó a legfontosabb olajnövényünk. Terméséből jó minőségű étolaj nyerhető, elsősorban margarint és szappant készítenek belőle. Pogácsája fehérjében gazdag. A hántolatlan extrahált napraforgódara 20-21%, a hántolt 25-42% nyersfehérjét tartalmaz; valamennyi gazdasági állatfajunkkal etethető. Jó eredménnyel termeszthető siló- és keveréktakarmány- növényként, főként borsóval társítva. Zöldtrágyanövényként is vetik, bár jelentős vízfelhasználása miatt könnyen káros hatású lehet a nagyobb vízigényű növények előtt. Felhasználási területei A nagy olajtartalmú napraforgókaszat (48-53%) emberi fogyasztásra kiválóan alkalmas olajat hordoz magában. Az olaj kivonása után maradó extrahált napraforgódara rendkívül fehérjedús (34-48%). Jelentős továbbá az A-, D- és E vitamin tartalma is. Ezért fontos takarmány alkotó. Olaját ezen kívül többek között a kozmetikai iparban, a festékgyártásban, a szappangyártásban, valamint a gyertyakészítésben is felhasználják. 4

5 Virágzás előtt és közben betakarítva értékes zöldtakarmányt szolgáltat, később azonban már jelentősen megnövekedett lignin tartalma miatt ilyen célra nem használható fel. Hasznosítható zöldtrágya-növényként is, illetve a kaszat étkezési, és madáreleség célra is kiválóan alkalmas. A napraforgó kiválóan alkalmas a gyenge termékenységű talajok, valamint az árvíz sújtotta belvizes, későn művelésbe vonható parlagterületek hasznosítására is. A napraforgó kiváló mézelő növényünk, hosszan virágzik és a nyár második felében kiváló méhlegelőt biztosít. Származása termesztéstörténete: A napraforgó származási helye az irodalmi források szerint Peru. Más szerzők szerint a napraforgó őshazája az Észak-Mexikótól Dél-Kanadáig húzódó térségben fekszik. Arizonából és Új-Mexikóból egyaránt vannak kultúrforma terméséről leletek Krisztus előtt 3000-ből. Magyarországon is dísznövényként terjedt el először a napraforgó. A XVIII. Század utolsó évtizedében kezdett nagyobb érdeklődés kiváltani hazánkban. Először alacsony olajtartalmú fajták és tájfajták alakultak ki a 20. század elején. Ezek olajtartalma alig érte el a 30%-ot. Az Iregi szürke csíkos, és a Kisvárdai fajta kaszattermés és olajtartalom tekintetében is jobbak voltak az előbb felsoroltaknál. A nagy olajtartalmú szovjet fajták megjelenése után a régi magyar fajták csak étkezési és madáreleség, valamint zöldtakarmány-termesztés céljára maradtak fenn Termesztése emelkedő tendenciát mutat, hiszen jól illeszkedik a szántóföldi növények sorába, agrotechnikája egyszerű, főbb munkái nem esnek egybe más, nagy területen termesztett kultúrnövényeink munkacsúcsaival. Speciális gépigénye a betakarító adapteren kívül nincs. A termesztéstechnológiája során alkalmazott gépei megegyeznek a búza és a kukorica termesztés műszaki eszközeivel. Jó tulajdonságai közé tartozik, hogy jól hasznosítja a gyenge talajok alacsony tápanyag-szolgáltató képességét is. 5

6 2. A napraforgó ökológiai termesztése A napraforgó egyik legfontosabb szántóföldi növényünk, vetésterülete évről évre növekszik. AZ ökológiai gazdálkodás szempontjából rendkívül fontos a bio minőségű napraforgó olaj előállítására. 3. ábra A bionapraforgó vetésterülete 2010-ben 2700 ha-volt. Olajnövények 2010-ben ökominőségben Vetésterület átállás alatti átállt összesen 0 Napraforgó Szója Olajrepce Lenmag Olajnövények Egyéb olajos magvak A napraforgó termesztés energiaigényes kultúraként számon tartott növényünk, azonban sokáig az energiaigényes növények közé soroltuk, mert sok munkával és befektetéssel értek el jó eredményeket a termesztésében. A napraforgó az ökológiai rendszerű termesztésben az eddigi tapasztalatok szerint alacsonyabb befektetéssel is megtermelhető. Termésátlaga eléri a hagyományos termesztés értékét, és a minőségi mutatókban sem marad el. A minősített öko-termék jobb áron értékesíthető a piacon. 6

7 A napraforgó termesztés környezeti igényei Éghajlatigény szempontjából Magyarország térsége megfelel a napraforgó termesztésére. Elsősorban ott javasolt, ahol a FAO 400-asnál hosszabb tenyészidejű kukorica hibridek szeptember végéig teljes biztonsággal beérnek. A termesztés sikerét a fajta, vagy hibrid, a jó agrotechnika, a tenyészidő, a csapadék eloszlása, a megfelelő hő- és fényviszony határozza meg. A tenyészidő alatt C hő összeg és napfényes óra szükséges. Vízigénye jelentős, melynek több mint felét a talaj cm-es rétegéből veszi fel, de száraz évjáratokban a mélyebb rétegek vízkészletét is hasznosítani tudja, ezért az utónövény tervezésekor a napraforgó szárító hatásával számolni kell. Biológiai jellemzők A napraforgó meleget kedvelő növény, magja 8-12 C-on csírázik megfelelően. A vastagabb héjú Iregi csíkos már 8-10 C-on is jól csírázik, azonban a vékony héjú, nagy olajtartalmú fajták jó keléséhez a vetés mélységében a talajnak C-ra kell felmelegednie. A csírából fejlődő főgyökere dúsan elágazik és mélyre (2-3 m) lehatol. A szárazságot ezért igen jól bírja és a nyers tápanyagokat kitűnően hasznosítja. Szára erős és a fajtától függően 1,5 2,5 m magas kóró, amely az érés idején elfásodik, megbarnul. A napraforgó fészkes virágzata a napraforgótányér, a szár végén fejlődik. A húsos tányéron legkívül a sárga színű, meddő, sugaras vagy nyelves virágok a megporzást végző rovarok csalogatására szolgálnak. Ezen belül szabályos körökben helyezkednek el a hímnős virágok. Ezek 5 csészelevélből és 5 sziromlevélből összenőtt pártából állnak. A csővé nőtt 5 porzó előbb érik meg, mint a bibe, ezzel a növény az önbeporzást nagyrészt elkerüli. A termékenyüléshez a megporzó rovarok munkájának jelentős szerepe van. A virágokat elsősorban a nektár miatt felkereső rovarok, főleg a házi méhek szívesen látogatják, és aktívan részt vesznek a virágpor átvitelében az éppen kinyíló virágok aktív porzó és termő levelei között. Általában kölcsönös beporzással termékenyül. 7

8 A terméshéj színe jellemző az egyes fajtákra: fehér, fekete vagy csíkos lehet. Az érés idején a tányér színe megváltozik, mutatja az érési fokozatot: először sárgászöldes, citromsárga, majd rozsdabarna színű lesz. Előnyös, ha éréskor a tányér lekonyul, mert kevesebb kárt tehetnek benne a madarak. Üzemi termesztésre alacsony, vagy középmagas, közepes tenyészidejű, egytányérú, olajban gazdag fajták javasolhatók. A hosszú tenyészidejűek érése bizonytalan és a csapadékosabb őszre esik, ezért a betakarítás sikere bizonytalan. Ökológiai gazdálkodásban ezeket nem vagy kevésbé javasoljuk, - mert a vegyszeres állományszárítás hiányában - betakarításuk többnyire csak nagy veszteséggel valósítható meg. Éghajlat- és talajigény A napraforgó sikeresen termeszthető azokon a területeken, ahol a közepes érési idejű kukorica beérik. A tenyészidő alatt C összhőmérséklet, napfényes óra és mm csapadék kielégíti a napraforgó igényeit. Gyors csírázásához és erőteljes keléséhez megkívánja, hogy a talaj hőmérséklete a oc-t elérje. Közvetlenül a kelés után érzékeny a hidegre; -4 oc-os hideg leperzseli a leveleket. Vegetatív fejlődéséhez legalább 15 oc átlaghőmérséklet kell, a virágzás magkötés időszakában oc az optimum. A száraz meleget, forróságot a kukoricánál jobban bírja. Vízigénye a tenyészidő első felében nagyobb. Ha ekkor és a virágzást közvetlen megelőző időszakban elegendő volt a csapadék, a generatív időszakban jól tűri a szárazságot. A napraforgó toleráns növény, ezért a sovány homokon és a jobb minőségű sziken is megtermeszthető. Kerülni kell viszont a futóhomokot, a sülevényes talajokat, a hideg, vizenyős és erősen szikes talajokat. Újabb tapasztalatok szerint savanyú talajon betegségei fokozottabb mértékben jelentkeznek, mint közömbös vagy lúgos talajon. Nagy termést mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag talajon várhatunk. A napraforgó kedvezőtlen körülmények közötti helytállása, a kevésbé jól előkésztett vetőágy tolerálása, lehetővé teszi, hogy sok helyen átállási növényként is javasolják termesztését. 8

9 2.1. Talaj előkészítés Talajigény A talaj szempontjából javasolt a szélsőséges talajok mellőzése. Legjobb terméseredményre a mezőségi, a jó minőségű erdő-, réti, illetve öntéstalajokon számíthatunk. A semleges, vagy ettől enyhén eltérő ph-jú talajokon ad jó eredményt. Savanyú talajokon a betegségekre fokozottan érzékeny, figyelnünk kell a termesztésére. A napraforgó eredményes termesztésére nem minden talaj alkalmas egyformán még ha az extrém szélsőséges talajokat ki is zárjuk. A tapasztalatok szerint a napraforgó megfelelő csírázásához a meszes talajok kedvezőbbek, rossz mészellátottságú talajokon a hiányos kelés alacsony termésátlaghoz vezethet. Vetésforgó A napraforgó az előveteményekre nem igényes. Gyakran előfordul, hogy gabonaféle vagy kukorica után vetik. Visszatérhetőség: A növényi sorrend összeállításánál ügyeljünk arra, hogy 5 évnél korábban semmiképpen se kerüljön újra ugyanarra a területre, így csökkenthetjük a szürkepenész, a peronoszpóra és a napraforgószádor kártételét. Az istállótrágyát a napraforgó jól hasznosítja. 30 t/ha istállótrágyával rendszerint kielégíthetjük a tápanyag szükségletét jó kultúrállapotú talajokon. Helye a vetésforgóban Az ökológiai gazdálkodásban kötelező a vetésforgó használata, amely fontos szerepet tölt be a napraforgó esetében a kórokozók elleni védekezésben. Termesztésének egyik fontos eleme elsősorban növénykórtani okok miatt. a terület megválasztása miatt kísérjük figyelemmel azt, hogy az előző 5 6 évben ne szerepeljen a terület vetésforgójában napraforgó. 9

10 A gyommentes talajfelszín kialakításának technikáját alapvetően meghatározza a napraforgó helye a növényi sorrendben. A legjobb előveteménye a kalászos gabona, ha a gabona betakarítása után a tarlóhántást és ápolást megfelelően hajtották végre. A tarlóápolás jó lehetőséget ad a nehezen irtható gyomok gyérítésére. A gyakorlatban sokszor előfordult a kukorica, mint elővetemény, a vetésforgóban elfoglalt nagy aránya miatt, ezért a napraforgó termesztése során gyakran számolni kellett a Hamuszürke szártőrothadás (Macrophomina phaseolina) gyakoribb megjelenésével. Elővetemények: Nem ajánlott előveteményei a Solanaceae családba tartozó növények, főként a burgonya, paradicsom, dohány, (fehérpenész átvitele miatt) de a cukorrépa is rossz előveteménynek számít visszamaradó lédús növényi maradványok fertőzés forrásként jelentkeznek a talajban. A kender és a len szintén a fehérpenészes hervadás megjelenésének veszélye miatt nem javasolt. A talaj nitrogénkészletét megemelő elővetemények, esetében előfordulhat, hogy a napraforgó túlzott N felvétele miatt laza szerkezetű epidermisz- és parenchimaszövetek alakulnak ki. Ennek következtében a növényi kórokozók fellépése lényegesen nagyobb méreteket ölthet. Utónövények: A napraforgó nem a legjobb elővetemény, abrak hüvelyesek (bab, lóbab, lencse, szója stb.) kerülnek elvetésre utána. Nem javasolt: a cukorrépát és a burgonyát vetni utána, de kalászos gabona, ritkábban még akár őszi búza is kerülhet utána. Célszerűbb tavaszi vetésű, kis vízigényű növényt tervezni utána, amit nem kell korán vetni. A napraforgó augusztus végi, szeptember eleji betakarítása miatt őszi kalászos csak kedvező esetben következhet utána. Tavaszi utóvetemény megválasztásánál célszerű figyelembe venni az adott növény igényeit, illetve a napraforgó utóhatásait (pl. a korán vetett hüvelyes növények gyökérgümőképződése tartósan gátolt lehet a lassan bomló növénymaradványok miatt). 10

11 2. 2. Tápanyag utánpótlás Az ökológiai gazdálkodásban a szerves anyag ellátás és kímélő talajművelés következtében talajélet felélénkülése, a talaj szerkezetének jelentős javulása kiegyensúlyozott termés elérését teszi lehetővé. Ennek alapfeltétele a pontos agrotechnikai műveletek betartása, a folyamatos megfigyelés, előrejelzés alkalmazása. A tápanyag-gazdálkodás elsősorban szerves anyagokra épül. Az elsődleges szempont a vetésforgó pozitív hatása következtében kialakult természetes tápanyagszolgáltató kepeség, amennyiben talajvizsgálatok indokolják lebomlott szerves anyagok pótlására istállótrágyát, alkalmazhatunk. Az őszi szántás előtt kell a szerves trágyát kiadni (20-30 t/ha) és kijuttatás után azonnal beforgatni. Tárcsás talajművelés esetén az istállótrágya nem dolgozható be veszteségmentesen és később a vetést is gátolhatja, ezért csak forgatásos talajművelést alkalmazó talajművelési rendszerben kerülhet erre sor. A későbbiek során a vegetációs időszakban, bimbós állapotban, Biomit C 5,0 l/ha dózisban javasolt kijuttatásra. Fonálféreggel fertőzött területeken a kora ősszel elvetett fehér mustár vagy facélia zöldtrágyának alkalmazva, kettős haszonnal jár. A napraforgó vetése Talaj előkészítés. A termőréteget, kíméletesen, minél kevesebb beavatkozással készítsük elő megőrizve az edafon (a talajélőközössége) környezetének fenntartását. Nem szántunk feleslegesen csak akkor, ha istálló-vagy zöldtrágyázunk, és azt be kell forgatni rövid időn belül, mert a trágya sok hatóanyagot veszít, ha a talajfelszínen hagyjuk. Vetés A napraforgót akkor vetjük, amikor a talaj oc-ra felmelegedett; ez az időszak április közepétől május elejéig tart. A napraforgó hideg talajban igen vontatottan kel, ezért a régebben ajánlott korábbi vetés nem előnyös. A meleg talajban gyorsan kikelő napraforgót a madarak is kevésbé károsítják. A napraforgót másodterményként korán lekerülő növény tarlójába május derekáig vethetjük. 11

12 A napraforgó sortávolsága cm. Ahol lehetőség van rá, célszerű észak-déli irányú sorokat kialakítani, mert a tányérok általában dél felé fordulnak, és így nem hajolnak be a sorokba. Vetés-folyóméterenként 8-10 kaszatot vessen a gép. Ilyen sűrű vetés esetén ha-onként ezer kaszat szükséges, ami az ezerkaszattömegtől függően 8-11 kg vetőmagnak felel meg. Ez több mint kétszer annyi csíra, mint ahány növény felnevelése kívánatos. Mindaddig, amíg a madárkárt és a csíranövény egyéb károsodását nem lehet teljes biztonsággal kiküszöbölni, a kívánatos tőszám eléréséhez ilyen nagyobb magmennyiség elvetése szükséges. Ha a tőszámbeállítás kézimunka-igényes műveletét a kelés biztonságának növelésével megtakaríthatjuk, szemenkénti helybevetésnél fele kaszatmennyiség elegendő. A vetés mélysége kötött talajon 4-6 cm, laza talajon 6-8 cm legyen. A túlságosan mélyen vetett napraforgó vontatottan kel, a sekélyen vetettet pedig a madarak károsítják Ápolás és növényvédelem Amint a napraforgó sorol, rendszerint a vetést követő 6-8 nap múlva kultivátorozzuk, első ízben ezzel elősegítjük a kezdeti fejlődést és gyomszabályozást is végzünk. Ilyenkor 7-8 cm mélyen célszerű megporhanyítani a talajt. A tőszámbeállítást követően 4-6 cm mélyen kultivátorozzuk. A napraforgó 4 leveles állapotában gyomfésűvel végzünk gyomszabályozást. Amíg a géppel a táblán el lehet menni, szükség esetén harmadszor is kultivátorozhatunk. A növekedési szakasz a virágzásig általában nap, melyre nagy hatással vannak a hőmérsékleti, fény- és nedvességviszonyok. A napraforgó június végén, július elején kezd virágozni. A vetőmagnak szánt táblán a virágok kinyílása előtt el kell végezni a negatív szelekciót, amelynek során eltávolítjuk az elágazó vagy az idegen fajtájú és a fertőzött töveket. 12

13 Méhektől távol eső, nagy napraforgótáblán nem látogatja elegendő rovar a virágokat, emiatt a megtermékenyülés hiányos lesz. Ugyancsak kedvezőtlen a megtermékenyülésre a tartósan esős, vagy a tikkasztóan meleg, szeles időjárás. A termés fokozható, ha méhkaptárakat állítunk fel a napraforgótábla közelében. Kb. 1 ha napraforgó-terület tökéletes megporzásához 1 méhcsalád szükséges. Növényápolás Nagyon fontos, hogy időben és megfelelő hatékonysággal védekezzünk az esetleges károsítók ellen. A védekezésben a megelőzésen van a hangsúly az ökológiai gazdálkodásban. Nagyon fontos az ökológiai gazdálkodásban érvényben lévő agrotechnikai előírások betartása. A napraforgó növényápolási munkái között a sorközök művelése és ápolása kapás kultúrák esetében fontos munka. A másik lényeges ápolási feladat a tőszám beállítás (ritkítás) szerepel. A sorközök ápolását kultivátorral végezzük. Egyben a gyomszabályozást is elvégezve a sorközökben, az elő kultivátorozásra a kultúrnövény 4 leveles állapotában kerül sor. A sorközök mechanikai ápolása a talajfelszín állapotára és a talaj vízmegőrző képességére kedvező hatású (kapillárisok megszüntetése). A növények gyökerei is jobban fejlődnek jobb a levegő és a vízellátás. A vetés szemenkénti vetőgéppel történik. Ami a növényápolásban korábban alkalmazott kézi tőszámbeállítást szükségtelenné teszi. A tőszámbeállítást hagyományos technológiával termesztett étkezési fajták esetében egyes termőtájakon még ma is jellemző módon pl. a Nyírségben, a növények 4-6 leveles korában végezzük el. Növényvédelem Növényvédelem. Alapfeltétel a minőségi talaj előkészítés, amely előtt terikol kártevők kiszűrésére irányuló vizsgálattal ellenőrizzünk, hogy milyen létszámú talajlakó van a talajunkban. A talaj ph értéke, gyakran előre jelzi a z esetleges 13

14 kártevő előfordulási valószínűségét. Az 5-5,5 ph-jú talajon nagy valószínűségű, a drótféreg előfordulása. A termesztő szakemberek tapasztalatai alapján azonos feltételek mellett az alacsony ph-jú területeken nagyobb drótféreg előfordulást számoltak. Ilyen esetben kora ősszel ajánlott fehér mustár vagy facélia zöldtrágya vetése, melyek után jelentősen csökken egyes káros talajlakók száma. Laza talajokon, homokos vagy homok és egyéb talajféleségek kombinációinál jelentős lehet a barkó kártétel, ezért ott figyelemmel kell lenni a vetés előtti gyommentes vetőágy előkészítésére, az aszat kelések tövein megfigyelni a barkók jelenlétét, létszámát, és a réselésre felkészülni, hogy ne tudjanak a területre begyalogolni a kártevők. Peronoszpóra rezisztens fajtákat érdemes vetni, és feltétlenül minőségi vetőmagot használjunk, mert a növény a terméseredményben meghálálja. A levéltetű nem okoz jelentős kártételt, de előfordulhat gradáció, akkor 1%-os káliszappan oldat nagyon jó eredményt ad, vagy növényi olajokkal is jól gyéríthetők. A Diaporthe helianthi nem jelentkezett eddig jelentős mértékben a hazai öko napraforgókon. Ha nem alkalmazunk herbicideket a napraforgó gyomszabályozásában akkor, ez a betegség kevésbé tud támadni. Botrytis cinerea, Sclerotinia sclerotiorum, Phoma macdonaldii, Macrophomina phaseolina és a Septoria helianthi ellen az egészséges, jó állományú, és nem sűrű napraforgó ad kellő védelmet. Ha a megfigyelések azt jelzik, hogy a betegségek támadnak, akkor a szilíciumszint növelésével (Paralux) és a rézkészítmények alkalmazásával védekezhetünk. A napraforgó (Helianthus anuus) kártevői Bár Európában a napraforgó sok kártevőnek gazdanövénye azonban csak néhányuk kártétele jelentős. A legjelentősebb kártevő a napraforgómoly, a többi kártevő faj jelentősége csupán másodlagos. A. A tányért károsító rovarkártevők Napraforgómoly - Homoeosoma nebulella (Lepidoptera: Pyralidae) Mezei poloska - Lygus rugulipennis (Heteroptera: Miridae) B. A fiatal növény leveleit károsító rovarkártevők 14

15 Kukorica barkó Tanymecus dilatycollis (Coleoptera: Curculionidae) C. A gyökereket vagy a csíranövényt károsító rovarkártevők Cserebogarak pajorjai (Coleoptera: Scarabeidae) Pattanóbogarak lárvái (drótférgek) (Coleoptera: Elateridae) Bagolylepkék hernyói(mocskospajor) (Lepidoptera: Noctuidae) Napraforgó moly Homoeosoma nebulella Gazdanövényei: Ez a molyfaj a Fészkesvirágzatúak Asteraceae tagjait támadja meg és Európa melegebb vidékein a napraforgó egyik kártevője. Kártétel és kárkép: A hernyók a gazdanövény virágzatán táplálkoznak, először a virágport eszik, de később berágják magukat a virágszervekbe vagy a fejlődő kaszatokba (a magok így léhák lesznek). Nagyon súlyos kártétel esetén a napraforgótermésnek akár a negyede is megsemmisülhet. Megelőzési módszerek: -A legjobb védekezési eljárás, ha ellenálló fajtákat termesztünk. Biológiai védekezés: Az augusztus végén betakarított termésben az okozott kár nem jelentős, mivel ez idő tájt jelen vannak a különféle természetes ellenségei. Mocskospajor = különféle bagolylepkék hernyója Legjelentősebb fajok pl.: Agrotis segetum Vetési bagolylepke, Euxoa tritici Búza bagolylepke Gazdanövényei: polifág kártevők és gyakorlatilag minden növény az áldozatukul eshet a növekedés kezdeti stádiumában. A megelőzés módszerei A gyakori talajművelés megsérti, és felszínre forgatja az elrejtőző mocskospajorokat így tálcán kínáljuk őket a ragadozóknak. Az őszi és tavaszi talajműveléssel csökkenteni tudjuk az áttelelő lárvák számát. A gyomnövények eltávolítása két héttel a palántázás előtt mind a táblán, mind pedig a szomszédos területen segít lecsökkenteni az ökológiailag művelt területen. Biológiai védekezés: Az első két lárvastádium egyedei, amíg a talaj felszínén táplálkoznak, érzékenyen 15

16 reagálnak a Bacillus thuringiensis kurstaki val végzett kezelésre. A tojások számát csökkentik a Trichogramma nemzettséghez tartozó pete-parazita fürkészek. Kukoricabarkó Tanymecus dilatycollis (Coleoptera: Curculionidae) A kukoricabarkó imágó a legkülönbözőbb növények föld feletti részeit károsítja. Az imágók a fiatal növények sziklevelein és levelein táplálkoznak. Védekezési módok: megelőző módszerek közé tartozik: A napraforgó vetésforgóban való termesztése; a fogékony növények termesztése térbeli izolációval A vetés jó időzítése és csapdanövények alkalmazása; gyomszabályozás A növények gyors kezdeti növekedésének elősegítése agrotechnikai eszközökkel Ha lehet, gyors kezdeti növekedésű növények termesztése Biológiai védekezés Bizonyos madárfajok hozzájárulhatnak a barkók létszámának csökkentéséhez. Ehhez az elszaporodásukhoz kedvező feltételeket kell teremteni (pl. erdősávok telepítésével). Más természetes ellenségei nem jelentősek a kártevő populációinak lehetséges csökkentése szempontjából. Mezei poloskák A lárvák és az imágók egyaránt szúró-szívó szájszervvel táplálkoznak. Ennek a táplálkozási formának a következménye a levelek és a kaszatok foltosodása, az olajos mag barnulása és a csírázóképesség romlása. A károsított magvak olajtartalma csökken, minősége romlik. Védekezés A lucerna és a napraforgótáblák között tartsuk be az izolációs távolságot. Tömeges imágórajzás esetén tojásrakást megelőzően védekezzünk. Ennek elmaradása már csak a lárvák elleni védekezéssel kompenzálható, ami egybeesik a virágzással, és ekkor méhkímélő technológiát kell alkalmazni. Levéltetvek (Fekete répa-levéltetű Aphis fabae; Nagy szilva-levéltetű Brachycaudus cardui; Sárga szilva-levéltetű B. helichrysi) 16

17 Védekezés: Gondoskodjunk a terület és környezetének gyommentesen tartásáról, továbbá a fő tápnövények (pl. kecskerágó) gyérítéséről. Segítsük elő a természetes ellenségek (entomofágok, parazitoidok) szaporodását. A levéltetvek migrációja és/vagy rajzása sárgatál csapdákkal ellenőrizhető.. A levéltetű nem okoz jelentős kártételt, de előfordulhat gradáció, akkor 1%-os káliszappan oldat nagyon jó eredményt ad, vagy növényi olajokkal is jól gyéríthetők Betegségek Peronoszpóra - Plasmopara halstedii Tünetek: A fertőzött kaszatból kelő növények látens módon hordozzák a fertőzést. A kelés során fertőződő csíra-, vagy néhány leveles növény elpusztul, vagy a növény törpe marad. Védekezés: Ellenálló hibridek nemesítése és termesztése, vetésváltás (5-6 évenként), korai vetés, az árvakelések irtása. Kaszatcsávázás szisztemikus (karboxin-, mefenoxam-) hatóanyagú készítményekkel. Lisztharmat - Erysiphe cichoracearum Tünetek: Az alsó és középső leveleken kezdetben laza, fehér, majd szürkés micéliumbevonat jelenik meg. Ebben később tűhegynyi fekete pontok, a gomba ivaros termőtestei láthatók. A kórokozó biológiája, környezeti igénye: Sokgazdás gomba. Mérsékelten meleg, 20 C feletti, párás idő kedvez a betegség kialakulásának. Védekezés: általában nem szükséges. A hibridek fogékonysága eltérő. Diaportés betegség - Diaporthe helianthi Tünetek: A legjellegzetesebb foltok a szár és a levélnyél találkozásánál, a szár alsó részétől kiindulva alakulnak ki. Ezek barnák, csónak alakúak, növekedve körülölelik a szárat. Jellegzetes, diagnosztikai értékű tünet a kiüregesedő szár bélszövetének sárgás elszíneződése. 17

18 Védekezés: Kerüljük a túlzott műtrágyázást. Az egyéb betegségeknél is kívánatos 5-6 éves vetésváltást tartsuk be. Ellenálló hibridet válasszunk. Kémiai védekezés a szklerotíniás rothadásnál említettek szerint végzendő. Fehérpenészes szár- és tányérrothadás - Sclerotinia sclerotiorum A napraforgó legjelentősebb betegsége. Járványos években a fertőzés a teljes termést veszélyezteti. Tünetek: Fertőzött kaszatból, vagy a talajból induló fertőzés eredményeképpen a csíranövény elpusztulhat. Szártőfertőzés a bimbók megjelenésekor lép fel. Ilyenkor a száralapon világosbarna foltok alakulnak ki, melyeken a környező talajra is kiterjedő fehér penészbevonat jelenik meg. A száron szintén világosbarna, ovális, koncentrikus mintázottságú foltok láthatók. A szár szövetei tönkremennek, a növény lankad, hervad, kidől. Széttörve a szárat, a bélszövet helyén fehér micéliumszövedéket, ebben fekete szkleróciumokat találunk Védekezés: A védekezés legfontosabb eszközei, hogy nem fertőzött talajba ültetjük a növényt és megelőzzük a szkleróciumok talajban való megtelepedését. A megelőzés módszere gyakorlatilag a táblák állandó megfigyelése a szklerotíniás betegségek szempontjából, továbbá a vetésforgó. Fontos az 5-6 éves vetésváltás betartása. A vetésszerkezet megtervezésénél figyelembe kell venni, hogy a gomba gazdanövényei ne kerüljenek közel egymáshoz. Vetés előtt a talajba dolgozott Coniothyrium minitans Campbell és/vagy a Trichoderma asperellum hiperparazita gombák a szkleróciumokat pusztítják. Egészséges, szkleróciummentes vetőmagot vessünk. Rezisztens hibrid nincs, de a szár szöveti szerkezetének különbözőségéből adódó tolerancia kihasználásával csökkenthetjük a veszteségeket. Szürkepenészes szár- és tányérrothadás - Botryotinia fuckeliana Tünetek: A kaszatfertőzés csíranövény-pusztulást eredményez. A kifejlett növény minden föld feletti része megbetegedhet. Világosbarna, vizenyős, rothadó foltok képződnek a fertőzött részeken. Rajtuk jelenik meg a betegség nevét adó dús, szürke penészbevonat, melyen hatalmas tömegben képződnek az egysejtű konídiumok. A fertőzött tányér leszakad a szárról. 18

19 Védekezés: Ellenőrzött, vetőmagot vessünk. Kerüljük a túlzott nitrogénműtrágyázást és a magas tőszámot. Rozsda - Puccinia helianthi Tünetek: Virágzástól kezdődően először az alsó, majd a középső levek fonákán jelennek meg a gomba pörsenésszerű, vörösesbarnás, porzó nyárispóratelepei (uredotelepek). Később ezek között fekete teleutotelepek képződnek. Az erősen fertőzött levelek sárgulnak, Védekezés: rezisztens hibridek termesztésével, valamint a fertőzött maradványok leszántásával és az árvakelések irtásával. Szeptóriás levélfoltosság - Septoria helianthi Tünetek: A szikleveleken sárga, barnuló foltok jelennek meg. Később az alsó, majd a felsőbb leveleken 5 15 mm nagyságú, kerek, vagy az erek által határolt szögletes, egyöntetű barna foltok láthatók, amelyek gyakran sárga udvar vesz körül. A foltok később összefolyhatnak, így nagyobb levélrészek száradnak el. Védekezés: a fertőzött növénymaradványok alászántásával és vetésváltással. Hamuszürke szártőkorhadás - Macrophomina phaseolina Tünetek: A beteg növények a virágzást követő időszakban lankadnak, majd elhervadnak. A szár alsó része szürke, a bőrszövet leválik. A szár belsejében nagy tömegben képződnek a gomba mákszem méretű mikroszkleróciumai. A kórokozó biológiája, környezeti igénye: E polifág parazita elsősorban fertőzött növényi maradványokban telel át, de fertőzött vetőmaggal is terjed. Meleg, aszályos nyár kedvez a fertőzésnek. Védekezés: Mivel a gomba betegíti többek között a kukoricát, szóját és babot, a vetésforgó megtervezése különös körültekintést igényel. A fertőzött növénymaradványok mély alászántása, valamint a kaszatcsávázás és az öntözés csökkenti a fertőzés valószínűségét. 19

20 Alternáriás levél- és szárfoltosság - Alternaria helianthi Tünetek: Szabálytalan, nagy kiterjedésű, sötétbarna, klorotikus szegéllyel körülvett foltok képződnek a levélen, amely emiatt leszáradhat. Száron az A. helianthi foltjai orsó alakúak, rajtuk fekete bársonyos penészbevonat alakul ki, az A. helianthinficiens foltjai viszont kerekek. A szár belsejében lilás elszíneződés látszik. Kiterjedhet a fertőzés a tányér fonáki részére és a kaszatokra is. Védekezés: egészséges vetőmag, korai betakarítással. A fehérpenészes rothadással szemben alkalmazott fungicides kezelések védelmet nyújtanak az alternáriás foltossággal szemben is. A napraforgó gyomnövényei A napraforgó táblák különösen csapadékmentes tavaszokat követően - nagymértékben elgyomosodhatnak. A napraforgó betakarításával összefüggő technikai problémák miatt jelentős a kaszatelpergés és ebből következően 4-5 évig jelentős gondot okozhat az árvakelés más kultúrákban. A napraforgó táblákra főleg a monokultúrás termesztésben jellemző lehet a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) nagytömegű előfordulás, az ökológiai vetésforgóban alkalmazva ennek esélye jóval kisebb. A gyomnövényzet összetételét nagymértékben meghatározza a növény vetés ideje és a korábban kialakult, táblára jellemző gyomflóra. Általánosságban megállapítható, hogy legnagyobb tömegben a T3-as és T4-es életforma csoportba tartozó egy- és kétszikű fajok fordulnak elő. A T3-as életforma csoportba tartozik a vadrepce (Sinapis arvensis) és a repcsényretek (Raphanus raphanistrum). A T4-esek közül a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), a muhar és pirók ujjas mohar (Setaria spp. ill. Digitaria spp.), disznóparéj-félék (Amaranthus spp.), a libatop-félék (Chenopodium spp.) és a keserűfű fajok (Polygonum spp.) találhatók meg tömegesen. Az évelők sorából a G1-es csoportba tartozó fenyércirkot (Sorghum halepense), valamint a G3-as életformájú apró szulákot (Convolvulus arvensis) és a mezei acatot (Cirsium arvense) kell megemlíteni. 20

21 A napraforgó speciális élősködő gyomnövénye, a napraforgó vajvirág, vagy szádor (Orobanche cumana). Jelentősége napjainkban növekszik, a fajtáknál tapasztalható fogékonyság miatt. Ott, ahol előfordul, használjuk az oxifluorfen hatóanyagú herbicidet, mert kifejezetten gátolja a napraforgó szádor szekunder hausztóriumainak kifejlődését. A napraforgó gyomszabályozása. Az agrotechnikai védekezés módszerei A talajelőkészítés minősége is döntő fontosságú a napraforgó gyomszabályozásában. Az aprómorzsás, jól elmunkált talajban kedvezően kelnek ki a növények és erős egészséges növényállomány borítja a területet. A nagy rögöket tartalmazó talajban nem egyenletes a naprafogó kelése, a gyomfajokat ez kevésbé befolyásolja. Fontos agrotechnikai módszerként tartjuk számon az egyenletes és a kellő állománysűrűséget. A napraforgó hatalmas levélzetével kifejezetten jól árnyékolja a talajt, így az cm-es állománynak már jó a gyomlenyomó képessége. Vetéshibás, ritka, vagy valamilyen okból egyenetlen növényállomány elgyomosodhat és a gyomnövények egészen a betakarítás előtti lombtalanításig a napraforgó konkurensévé válnak. Mechanikai védekezés A sorköz kultivátorozás a fiatal növényállományban mindenképpen javasolható. A sorvezérelt kultivátor típusoknál már 4 leveles napraforgó állományban is alkalmazhatjuk a kultivátort és ez a művelet még egy alkalommal szükség szerint megismételhető. Esetenként használják a sorok töltögetését, erre alkalmas ekével, vagy kultivátorral, amely művelettel a sorközből fizikailag elpusztítják a gyomnövényeket, ugyanakkor a töltögetéssel elfojtják a sorokban csirázó fiatal egyedeket. Az öko-gazdálkodásban elterjedt a napraforgó fogasolása, hagyományos, vagy újszerű eszközökkel (pl. rezgőborona), melyek kielégítő hatást biztosítanak szintén a 4 lombleveles állapotban elvégezve. Esetenként használják a sorok töltögetését, erre alkalmas ekével, vagy kultivátorral, amely művelettel a sorközből fizikailag elpusztítják a 21

22 gyomnövényeket, ugyanakkor a töltögetéssel elfojtják a sorokban csirázó fiatal egyedeket. A napraforgó az egyik legjobb gyomelnyomó növényünk Lehet megfelelően jó táperőben és gondosan művelt talaj lévő talaj és jó kondíciójú növényállomány esetén, mert hatalmas levélzete a talajt jól beárnyékolja, és mivel dús gyökérzete a talaj nedvességtartalmát intenzíven hasznosítja és felveszi, kiszáríthatja a talajt, ami a gyomnövények számára kedvezőtlen viszonyokat teremt Betakarítás, szállítás és tárolás A napraforgót akkor aratjuk, amikor a tányér rozsdabarna színű, kissé kemény, hajlik, a fészek szélén a pikkelyek erősen töredeznek. A tányér víztartalma ilyenkor kb. 40%, a magvaké pedig kb. 18%. A napraforgó nem érik egyenletesen. Valamennyi tő beérését azonban megvárni nem lehet, mert igen nagy lenne a madárkár. Magyarországon a madárkár évi mértéke 8-10%. A különböző víztartalmú napraforgó aratása viszont a kombájnok gyakori eltömődését és teljesítményük csökkenését okozza; a nagyobb víztartalmú növényi részek ugyanis a kombájnon áthaladva a magot újra nedvesítik. Emiatt a szárítás költsége növekszik, a szárítóberendezések teljesítménye csökken. Betakarítás, tárolás Érését a tányér szegélyén lévő pikkelylevelek fokozott törékennyé válása jelzi. Ekkor a tányér már kisebb hajlításra is könnyen hasad, szivacsossága csökkent és a kaszatok könnyen kimorzsolhatóvá válnak. Az egészséges növény az érés kezdetén zöld, a kaszat víztartalma 25 % alatti. A növény betakarítása augusztus végén elindulhat, és sok helyen csak október elején jutnak el ehhez a technológiai elemhez. Érés időszakában a kaszatok természetes vízleadása sokkal gyorsabb, mint a tányér vízvesztése, különösen a későbbi érésű hibrideknél, ezért betakarítása különösen, ha géppel történik nagy 22

23 gondosságot igényel. Meleg, száraz nyár esetén, a tenyészterület méret esetén, (nem 50 cm-re van sűrítve az állomány), akkor a tányérok feje nem lesz aránytalanul nagy. Ilyen körülmények között a növény egyenletesen beérik magától, mesterséges állomány szárítás nélkül is a hagyományos búzavetés idejére. Utána az őszi gabonavetése lehetséges, de tavaszi vetésű növény számára is megfelelő talajállapot alakítható ki. Betakarításra a citromérés vége a legalkalmasabb, amikor a kaszat nedvességtartalma %-os. A betakarítás után nagyon fontos az azonnali tisztítás. A betárolásnál ügyeljünk a kellő tisztaság és az alacsony (8%) nedvességtartalom elérésére. Ellenkező esetben gyors avasodásra vagy a befülledés következtében öngyulladásra is számíthatunk. Tárolás Az olajnövények magvainak tárolása nagy gondosságot igényel, mivel csak a tiszta és száraz mag tárolható veszteségmentesen. A betakarított napraforgót tisztítani és szárítani kell. Szárításra alkalmasak a különböző terményszárítók. A szárítás folyamán nagy gondot kell fordítani a fokozatosságra, mert a kaszatok magas olajtartalmuk miatt könnyen meggyulladhatnak. Szárítás és tisztítás után is csak cm-es rétegben tárolható a napraforgó. Általános szabály, hogy tartósabb és vastagabb rétegben való tároláshoz 8%-os nedvességtartalomra kell leszárítani a napraforgó kaszattermését, különben gyors avasodásra, vagy a befülledés következtében öngyulladásra számíthatunk. 3. A napraforgó olaj ökológiai előállítása: Az étolajok tulajdonságai Az étolajok olyan élelmiszerek, melyeket olajos-magvakból vagy olajtartalmú növényi részekből sajtolással és/vagy extrakcióval állítanak elő. Az így kinyert növényi olajat a legtöbb esetben finomítják. Az ún. szűz és hidegen sajtolt étolajokat nem finomítják, szigorú előállítási szabályaik vannak. Az étolajokat előállítási módjuk szerint 3 csoportba osztjuk. Szűz étolaj 23

24 Az olajat növényi alapanyagból tisztítás, (héjeltávolítás) és aprítás után mechanikus úton, préseléssel állítják elő. Az olaj kinyerése érdekében hőkezelés megengedett. Az olaj kizárólag vizes mosással, ülepítéssel, szűréssel és centrifugálással tisztítható. Hidegen sajtolt étolaj A hidegen sajtolt étolajat növényi alapanyagból tisztítás, (héjeltávolítás) és aprítás után mechanikus úton, préseléssel állítják elő, hőkezelés nélkül. Az olaj kizárólag vizes mosással, ülepítéssel, centrifugálással tisztítható. Finomított étolaj A finomított étolajat növényi alapanyagból tisztítás, (héjeltávolítás) és aprítás után préseléssel és/vagy extrakcióval előállított olajat finomítják. Az étolajok csoportjai Az olajok, zsírsavak gliceridjei az alapanyagtól függően az adott növényre jellemző zsírsavösszetétellel rendelkeznek. A zsírsavösszetétel jellemző tulajdonsága az adott növényfaj olajának, ez alapján meghatározható, hogy milyen eredetű az olaj. A zsírsavak csoportjai telített zsírsavak (nem tartalmaznak kettős kötést) egyszeresen telítetlen zsírsavak (egy kettős kötést tartalmaz) többszörösen telítetlen zsírsavak (2 vagy több kettős kötést tartalmaz) Esszenciális zsírsavból (linolsav) a legtöbbet a napraforgó olaj (60-70%) ill. a kevésbé használatos sáfrányos szeklice (75-80%) tartalmaz. A linolénsav esszenciális zsírsav a szójára (7%) ill. a repcére (9-10%) jellemző. Napraforgó étolaj A napraforgó magjából állítják elő, sok többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz, magas esszenciális zsírsavtartalma (linolsav 60-70%) jelentős. E vitamin tartalma kiemelkedően magas. 24

25 A hagyományos napraforgóolaj zsírsavai között a linolsav képviseli a legnagyobb részt (60-70%), ezt követi az olajsav (15-25%), és a telített zsírsavak (10-14%). Táplálkozás-élettani szempontból fontos telítetlen zsírsavak minden esetben magas arányt képviselnek (85-90%). A magas olajsavtartalmú fajták zsírsavösszetételében a telítetlenek aránya az előzőhöz hasonló, de legnagyobb mennyiségben az olajsav fordul elő (60-80%). Ez az olaj étkezésre, valamint a biodízel hajtóanyag előállítására is alkalmas. Az olaj kinyerése sajtolással, oldószeres extrakcióval és a kettő kombinációjával történhet. Táplálkozás-élettani szempontból azok az olajok a legértékesebbek, amelyeket hidegsajtolással állítanak elő. A bioétolaj előállításban az elfogadott eljárás a hidegen sajtolás. 1. táblázat. A napraforgókaszat kémiai összetétele szárazanyag %-ban kifejezve Fajtakör Kaszatr ész Olajtartal om Fehérje tartalom Nitrogénmentes kivonható anyag Cellul óz Hamu (%) Olajipari fajták Étkezési fajtánk bél héj bél héj A hántolt és zsírtalanított napraforgóbél (pogácsa, magdara) étkezési és takarmányozási célra egyaránt felhasználható. Az extrahált napraforgódara (napraforgóliszt) fehérjetartalma közel 50% A feldolgozás technológiája A hidegen sajtolt étolaj A Magyar Élelmiszerkönyv ezt a fogalmat a következők szerint határozza meg:az alapanyagokból tisztítás (idegen anyagok eltávolítása) héjeltávolítás és aprítás után, mechanikus úton sajtolással állítják elő az olajat, hőkezelés nélkül. A hidegen sajtolt olaj kizárólag ülepítéssel, szűréssel és centrifugálással tisztítható. 25

26 A hidegen sajtolt bio étolaj előállítási folyamata a következő műveletekből áll: Magvak tisztítása Bio termelőinktől minden szennyeződéstől megtisztított, bevizsgált, kiválasztottan jó minőségű bio alapanyagot vásárolunk meg. (terméket minősítő tanúsítvány kíséri) Magvak préselése A megtisztított magvakból környezeti hőmérsékleten, minden hőkezelés nélkül, csigás prés segítségével kisajtolják az olajat. A magvakat nem teszik ki hőkezelésnek, így tudják elérni azt, hogy a magvakban lévő vitaminok és ásványi anyagok kevésbé sérülnek, roncsolódnak, mint a finomított étolaj készítése során. Továbbá ezek az értékes anyagok kémiai változás nélkül kerülnek a kisajtolt olajba. Az olajsajtoláshoz használt gépek rendelkeznek a szükséges minősítéssel Olaj ülepítése Az olajprésből kifolyó bio olajat zárt tárolóedénybe gyűjtik és 24 órán keresztül ülepítik. Az ülepítés során a tároló alján kiválnak, leülepszenek az olajban lévő lebegő, szilárd részecskék. Ezt a visszamaradó anyagot köznyelven olajseprűnek nevezik. Az olaj szűrése Az ülepítést követően a bio olajat különböző finomságú szűrőkön háromszor átszűrjük. Csak többszöri szűréssel tudunk szilárd anyagtól mentes, tükrös tisztaságú, tökéletes minőségű bio étolajat előállítani. Palackozás A leszűrt bio olajat különböző űrtartalmú palackokba töltik és napfénytől védett, száraz helységben tárolják. 26

27 A kisajtolt olajba nem tesznek és nem is vonnak ki belőle semmit. Vegyszert, adalékanyagot, színezéket nem tartalmaz. A hidegen sajtolt bio étolaj vitamin és ásványi anyag tartalma magasabb, mint a finomított étolajé. Áttetsző, sárga színű. A bio napraforgó étolajra az aranysárga, a bio lenmag étolajra sárgásbarna színfokozat jellemző. Kissé sötétebb árnyalatú, mint az ugyanebből az alapanyagból készített finomított étolaj. Jellegzetes aromával, ízzel és illattal rendelkezik Csomagolás, tárolás Kiszerelések: A bionapraforgó étolaj műanyag palackokban változatosabb kiszerelésekben kapható, mint a hagyományos eljárással készült. Pl. a ROBIOL hidegen sajtolt napraforgó étolaj 1, 0,5 és 0,25l-es műanyag- és üvegpalackban valamint 2 és 5l-es műanyag palackokban kapható Takarmányolaj 1000l-es fém tartályban 3.3. Cimkézés Biovédjegyek Magyarországon A mellékelt ábra a magyarországi akkreditált ellenőrző szervezetek védjegyeit, címkéit mutatja. A biominősítésű napraforgó olajon ezeket a védjegyeket kell keresnünk. 27

28 A Hungaria Öko Garancia Kft védjegye mellet az EU Bio védjegy látható, az alatta lévő felirat arra utal, hogy a terméket és az alapanyagot az EU-ban állították elő. A Biokontroll Hungaria Nonprofit Kft védjegye mellet az EU Bio védjegy látható, az alatta levő felirat arra utal, hogy a terméket és az alapanyagot Magyarországon állították elő. 28

29 KO minőségű napraforgó olaj termékek A hidegen sajtolt napraforgóolajból sokféle méretű kiszerelés kapható a kiskereskedelmi forgalomban fogyasztók számára. (05l-2l-es kiszerelés) Leggyakoribb méret az 1l-es kiszerelés. A mellékelt termékek on-line értékesítése folyik az üzlet url-je látható az üvegeken. 29

30 30