Felsőoktatásban tanuló fiatalok idő-felhasználási mintázatai

Átírás

1 Felsőoktatásban tanuló fiatalok idő-felhasználási mintázatai Írta: Bocsi Veronika, I. PhD Az egyetemisták életmódja, életritmusa komoly mértékben eltér a magyar társadalom átlagos jellemzőitől. Ennek oka nem csak abban keresendő, hogy a populáció társadalmi háttere, értékrendje partikulárisnak tekinthető, hanem abban is, hogy a diákévek más kötöttségeket követelnek az egyéntől, valamint nagyobb szabadságot biztosítanak annak számára mind a lehetséges tevékenységek kiválasztásakor, mind pedig ezek megvalósításakor. A kötött tevékenységek kevésbé hangsúlyosan jelennek meg, illetve átrendeződnek (pl. a ra fordított idő ebben a kategóriában jelenhet meg), a és a rekreáció formái pedig nagyobb hangsúlyt kapnak. Az utóbbi években a diákok életmódjában komoly változások történtek. Egyik legfontosabb tényező a kereső tevékenységek fokozottabb megjelenése (Molnár-Szegő, 1997), amely a korábbi évtizedek hallgatói populációira sokkal kevésbé volt jellemző. Napjainkra a felsőoktatásban tanuló fiatalok komoly hányada kapcsolódott be a munkaerőpiacra, még ha sok esetben ez csak a részmunkaidős-, be nem jelentett-, vagy diákmunkákat is jelent. A másik fontos, a diákok időfelhasználását átalakító tényező az internet, amelyet a hallgatók sokkal inkább illesztettek bele mindennapjaikba akár a, akár a eszközeként mint az a magyar társadalom egészéről elmondható. A vizsgálat a Regionális Egyetem Kutatócsoport keretein belül folyik, és a 2003-ban lekérdezett közel 1600 első éves hallgatói minta eredményeit elemzi. A diákok a Partium területének felsőoktatási intézményeiben tanulnak, tehát nem csak határon inneni (DE, Nyíregyházi Főiskola), hanem határon túli hallgatók is bekerültek a mintába (PKE, RFKTF). A vizsgálat célja, hogy az idő-felhasználási mintázatokat karonkénti bontásban vizsgálja meg, kiemelje a kiugró értékeket és a legfontosabb sajátosságokat, valamint megpróbáljon összehasonlításokat tenni az egyes hallgatói csoportok időbeosztásai között. 1 A kutatás hipotézisei a következők voltak: Az első hipotézis szerint az idő-felhasználási mintázatokat befolyásolja az, hogy a megkérdezett diák melyik hoz tartozik. Ennek mentén komoly eltérések rajzolódnak ki az egyes hallgatói csoportok között. 1 A kérdőívben a diákoknak meg kellett becsülniük az egyes tevékenységekre fordított napi időmennyiségüket, az elemzés az így kapott adatokat használja fel.

2 A második hipotézis szerint a főiskolai karok idő-felhasználási mintázatai kevésbé térnek el egymástól, míg az ok markánsabban elkülönülő időkezeléssel rendelkeznek. Természetesen a karonkénti eltéréseket nem csak az oktatásban megjelenő követelményrendszerrel, időbeosztással, és a karok infrastrukturális ellátottságával stb. lehet magyarázni. Az egyes tanulói csoportok más-más társadalmi háttérrel rendelkeznek, és ez befolyásolja mind az idő kezelését, mind az elvégzett tevékenységek rendszerét is. 2 A hipotézisek vizsgálata előtt ki kell térni a populáció időfelhasználásának értékeire egyelőre még eltekintve a karonkénti megosztástól (1. táblázat) 1. táblázat Tevékenységek napi idő-ráfordítása (percben megadva) átlag alvás sport tévé-videó 87 rádió 65 internet munka 41 Az es időmérleg-vizsgálatok eredményeivel összevetve ezt az adatsort, mindenképpen ki kell emelni az (66 perc), a sportolás (45 perc) és internetezés (43 perc) magas értékeit. Jóval elmarad a magyar társadalom átlagától a tévézés-videózás napi idő-ráfordítása (87 perc). A munkaerőpiacra való részleges vagy teljes bekapcsolódást a napi 41 munkára fordított perc jelzi. Az első hipotézis vizsgálatakor az adott tevékenységek napi idő-ráfordítását és az ok kapcsolatát kell feltárni. Az első lépést a szignifikanciaszintek vizsgálata (2. táblázat), másodikat pedig a karonkénti idő-ráfordítások elemzése (3. táblázat) jelenti. 2 A mintában a karonkénti megoszlás kereszttáblás elemzés során szignifikáns különbségeket mutat pl. a szülők iskolai végzettségével, a lakóhely településtípusával a nagyobb ok javára, míg a főiskolai karokon alulreprezentáltak a jobb társadalmi háttérrel rendelkező hallgatók.

3 2. táblázat Az ok és az egyes tevékenységek átlagos napi időráfordításának vizsgálata (ANOVA) alvás sportolás rádióhallgatás tévézés, videózás internetezés munka Sum of Squares df Mean Square F Sig , ,849 7,329, , ,028 3,678, , ,119 8,073, , ,302 3,335, , ,168 6,158, , ,126 6,719, , ,395 1,716, , ,731 4,060, , ,721 4,532, , ,080 3,151, , ,014 4,100, , ,297 5,371, , ,813,924,521 Az egyes tevékenységek átlagos napi ideje és a főiskolai-ok között tehát két kivételtől eltekintve szignifikáns kapcsolat található, ami a változók közötti összefüggéseket jelzi. A munka és a rádióhallgatás esetében ez nem mutatható ki, így a további az első hipotézist vizsgáló elemzésekben és táblázatokban ez a két változó nem fog szerepelni. Az egyes tevékenységek karonkénti idő-ráfordításai eltérő mintázatokat rajzolnak ki, néhol pedig az egyes értékek között többszörös eltérés is tapasztalható. Ilyen például az (BTK Orvosi Kar), az internet (Műszaki Főiskolai Kar Közgazdaságtudományi Kar) vagy a (Műszaki Főiskolai Kar Orvosi Kar) kategóriája. A vizsgálat alapján kijelenthető, hogy a kötetlenebb, sal nem összefüggő tevékenységek az Orvosi Karon szorulnak leginkább háttérbe, míg a Műszaki Főiskolai Karon és a TTK-n a leghangsúlyosabban vannak jelen. Szélsőséges értékként ki kell emelni az orvostanhallgatók alvásra (364 perc), a bölcsészek ra (91 perc), a műszaki főiskolások ra (182 perc) fordított idejét. A kiugró időráfordítások (mind a két irányban) fokozottabban jellemzik az okat, a főiskolai karok időbeosztásai pedig inkább az átlaghoz közelítenek.

4 3. táblázat Tevékenységek átlagos napi időráfordítása karonként (percben megadva) 3 alvás sport rádió tévévideó internet Agrártudományi Kar BTK TTK Közgazdaságtudományi Kar Orvosi Kar Műszaki Főiskolai Kar Hajdúböszörményi Főiskolai Kar Nyíregyházi Egészségügyi Főiskola Jogi és Államtudományi Kar Partium Kárpátalja Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola átlag Kékkel a két legmagasabb, pirossal a két legalacsonyabb érték van kiemelve.

5 A határon túli hallgatók esetében még ha a minta ezen része nem is tekinthető reprezentatívnak mindenképpen ki kell emelni a ra fordított magas időtartamot, amely meghaladja a magyarországi adatokat. A következő ábrák (1-4. ábra) páronként mutatnak rá az eltérő idő-felhasználási mintázatokra ábra BTK-s és TTK-s diákok időfelhasználása BTK TTK sport tévé-videó internet 2. ábra Orvosi és Műszaki Karon tanuló diákok időfelhasználása Orvosi Műszaki sport tévé-videó internet 4 Ezek az ábrák nem ábrázolják az alvás értékeit, mert így a többi eltérés pontosabban leolvasható.

6 3. ábra Partiumi és kárpátaljai diákok időfelhasználása Partium Kárpátalja sport tévé-videó internet 4. ábra Közgazdász és jogász diákok időfelhasználása Közgazdász Jogász sport tévé-videó internet Az előbbi táblázatok megerősítik a kutatás első hipotézisét, amely szerint az egyetemifőiskolai karok és az egyes tevékenységek napi idő-ráfordítása között szoros kapcsolat van, és ez a hallgatói csoportok eltérő időkezelési stratégiáit eredményezi. A második hipotézis vizsgálata klaszteranalízis segítségével történt, amelynek során az egymáshoz legközelebb álló idősorokat kötöttük össze SPSS program segítségével. (5. ábra) A dendogramról leolvasható, hogy egymáshoz legközelebb két főiskola (Kölcsey Ferenc

7 Református Tanítóképző Főiskola és Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Kar) idősorai állnak Ezekhez az Agrártudományi Kar kapcsolódik, a Partium pedig a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolával alkot egy párt. Míg a BTK a főiskolai karok közé ékelődik be, addig a Műszaki Főiskolai Kar az összevonás utolsó lépéseiben illeszkedik a többi idősorhoz. Legutoljára a közgazdaságtudományi, majd az orvosi (tehát két egyetemi) kar csatlakozik a modellhez egymástól is elkülönülő idősorokat produkálva. A második hipotézis tehát nem tekinthető bizonyítottnak, bár a csatlakozási sor szélső pólusain eszerint rendeződnek el a különböző karok. 5. ábra Karok idősorainak dendogramja Nyh-i Eü-i Főiskola. Kölcsey F. Ref. T.F. Agrártud-i Kar BTK H.bösz-i Főiskolai K. Partium Nyh-i Tanárképző F. Kárpátalja Jogi és Áll.tud-i Kar TTK Műszaki Főiskolai K. Közgazd.tud-i Kar Orvosi Kar Az elemzésekből kimutatható, hogy az egyes egyetemi-főiskolai karok eltérő időkezelési stratégiákkal rendelkeznek, amelyek a különböző tevékenységek időráfordításában komoly eltéréseket eredményeznek. A felhasznált módszerek segítségével megfoghatóak bizonyos tendenciák, de ezek pontosabb megrajzolásához még további kutatások szükségesek.

8 Felhasznált irodalom 1) Molnár Péter Szegő Szilvia: Ifjúság: a munkanélküliség fenyegetettségében (Megjelent: Társadalmi Szemle, / 1. szám) 2) A népesség időfelhasználása 1986/87-ben és 1999/2000-ben (2002) KSH, Budapest