ELŐADÁSVÁZLAT A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN II. Határőrizet, határellenőrzés a Schengeni egyezmény

Átírás

1 A SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK TÉRSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN II. Európai Közjog és Politika május 13. Jeney Petra ELŐADÁSVÁZLAT Határőrizet, határellenőrzés Migráció reguláris és illegális Menekültügy Rendőri együttműködés Büntető igazságügyi együttműködés Polgári igazságügyi együttműködés A szabadság, biztonság és jog érvényesülése térségének jövője: poszthága program Határőrizet, határellenőrzés előzmények A belső határon a határforgalom-ellenőrzés felszámolásának gondolata azonban nem újkeletű nem sokkal a II. világháború után már megjelent Európában, több ország között lebontották a fizikai határ-ellenőrzést. Az Egyesült Királyság és Írország között közös utazási övezet működött ben Finnország, Norvégia, Svédország, Izland és Dánia létrehozta az ún. Északi Útlevél Uniót. Hollandia, Belgium és Luxemburg között pedig óta nem létezett határ-ellenőrzés Európai Bizottság javaslat Egy belső határok nélküli Európa nem kap támogatást Határőrizet, határellenőrzés a Schengeni egyezmény Az 1980-as évek eleje: EGK személyek szabad áramlása biztosításának igénye (egységes álláspont azonban nem jött létre) Németország és Franciaország július 13-án a Saarbrückeni Egyezményben megállapodtak, hogy közös határukon fokozatosan felszámolják az ellenőrzést. Később csatlakoztak hozzájuk a Benelux államok, így született meg június 14-én a Mosel folyó partján (Luxemburg) a Schengeni Egyezmény (SE). A részes felek megállapodtak hogy végrehajtási intézkedéseket dolgoznak ki a személyek belső határokon való ellenőrzésének megszűntetéséről és ennek a külső határokra való áthelyezéséről 5 év múlva SE egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de kilátásba helyezte a határ-ellenőrzés teljes lebontását Az egyezményből következő könnyítések azonban nemcsak a részes felekre és állampolgáraira, hanem valamennyi akkori közösségi tagállamra és állampolgáraikra vonatkozott. Határőrizet, határellenőrzés a Schengeni Végrehajtási egyezmény június 19-én szintén a luxemburgi Schengenben aláírták a Schengeni Egyezmény Végrehajtásáról szóló Egyezményt (SVE) Hatálybalépés 1993; alkalmazás 1995-től, Az SVE elsődleges célkitűzése: a tagállamok határain a határellenőrzés megszüntetése belső határok: a Szerződő Felek közös szárazföldi határai, belső légijáratokat kiszolgáló repülőterei olyan tengeri kikötői, amelyek kizárólag a Szerződő Felek területén belüli többi kikötő között közlekedő kompok rendszeres forgalmát szolgálják ki anélkül, hogy az e területeken kívüli egyéb kikötőkben kikötnének; külső határok: a Szerződő Felek szárazföldi és tengeri határai, valamint repülőterei és tengeri kikötői, amennyiben ezek nem belső határok; a tagállamok és nem-tagállamok ún. külső határainak ellenőrzését össze kell hangolni A küldő hatáson történő átlépést azonos feltételek mellett kell lehetővé tenni Határőrizet, határellenőrzés a Schengeni Végrehajtási Egyezmény a tagállamok közötti belső határon a határ-ellenőrzés felszámolásából következő biztonsági deficit kivédésére (pl. szervezett bűnözés, illegális migráció) együttesen kell fellépni a külső határok szigorú ellenőrzés, a vízumkiadás egységes szabályozása, a kiutasítás és közös visszatérési műveletek egységes alkalmazása, mélységi ellenőrzés Schengeni Információs Rendszer (SIS). A tagállamok bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszerek együttműködése

2 Határőrizet, határellenőrzés EUSZ és EKSZ EUSZ közös ügy a személyeknek a tagállamok külső határain való átlépésére és az e határokon való ellenőrzés gyakorlására vonatkozó szabályok; ASZ áttörés Az EU I. pillérébe integrálta a SVE jelentős részét 62. cikk A Tanács a 67. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő ötéves időszakon belül: 1. intézkedéseket fogad el azzal a céllal, hogy a 14. cikknek megfelelően mind az uniós polgárokra, mind harmadik országok állampolgáraira vonatkozóan biztosítsa, hogy a személyeket a belső határok átlépésekor ne ellenőrizzék; 2. intézkedéseket fogad el a tagállamok külső határainak átlépésére vonatkozóan, amelyek meghatározzák: a) az ilyen határoknál a személyek ellenőrzése során a tagállamok által követendő szabályokat és eljárásokat; b) a legfeljebb három hónaposra tervezett tartózkodásokra vonatkozó vízumok szabályait, beleértve: i. azon harmadik országok listáját, amelyek állampolgárainak a külső határok átlépésekor vízummal kell rendelkezniük, és azon országokét, amelyek állampolgárai mentesek e követelmény alól; ii. a tagállamok vízumkiadási eljárásait és ezek feltételeit; iii. az egységes vízumformátumot; iv. az egységes vízumra vonatkozó szabályokat; 3. intézkedéseket fogad el azoknak a feltételeknek a meghatározásáról, amelyek mellett harmadik országok állampolgárai legfeljebb három hónapon keresztül szabadon utazhatnak a tagállamok területén. Határőrizet, határellenőrzés a schengen acquis Az ún. schengeni acqius-t (schengeni joganyag) nem kizárólag a két egyezmény alkotja SE és SVE, Az SVE felhatalmazása alapján az Amszterdami Szerződés hatályba lépéséig létező Schengeni Végrehajtó Bizottság számos határozatot fogadott el ezek egy része a ma is hatályos, A Tanács sorban fogadja el azokat a közösségi jogi szabályokat, amelyek fokozatosan kiváltják az SVE cikkeit és a Végrehajtó Bizottság határozatait. (az egyezmény kiüresedésének folyamata) A határellenőrzésre vonatkozó részt, pl. egy közösségi rendelet, a Schengeni Határellenőrzési Kódex váltotta ki, Előkészítés alatt van az új vízumkódex is, amely az SVE a vízumokra vonatkozó cikket helyezi hatályon kívül A második generációs Schengeni Információs Rendszerre (SIS II) vonatkozó két rendeletből és egy határozatból álló jogszabálycsomag pedig az SVE teljes SIS fejezetét váltja ki. ezek a szabályok ma közösségi jogi aktus formájában jelennek meg: rendelet, irányelv, határozat A schengeni térséghez ma csatlakozó államok már nem az Egyezményekhez csatlakoznak, hanem a schengeni acquis-t kell átvenniük Határőrizet határellenőrzés I Határőrizet határellenőrzés II Külső határokon ellátott határrendészeti feladatok: határőrizet: a határok (szárazföldi-, légi-, vízi határok) integritásának biztosítása határellenőrzés: a személyek és áruk forgalmának ellenőrzése, a vízumokra, bevándorlásra, vámellenőrzésre vonatkozó szabályok érvényesítése Határőrizet és határellenőrzés - tagállami feladat, de egyre erősebb uniós jelenlét (Schengen Alap, FRONTEX) Határőrizet és határellenőrzés közös célja, hogy csak az arra jogosult vagy a belépés feltételeinek megfelelő személyek léphessék át az EU külső határát EU állam polgára, EGT állam polgára, ilyen házastársa, letelepedett külföldi stb.) vízummal rendelkezik, megfelelő összeg, kizáró ok hiánya, legitim utazási cél) A kilépők esetében pedig meg kell akadályozni, hogy olyan személy hagyhassa el az EU területét, aki ellen az EU tagállamok hatóságai fel karnak lépni A külső határokat csak a határátkelőhelyeknél és azok hivatalos nyitvatartási ideje alatt lehet átlépni A belső határokat bármely ponton át lehet lépni anélkül, hogy személyellenőrzésre kerülne sor - függetlenül az adott személy állampolgárságától A határellenőrzés ideiglenes visszaállítása a belső határokon a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén legfeljebb 30 napos időtartamra illetve a komoly veszély várható időtartamára, ha az meghaladja a 30 napos időszakot visszaállíthatják az ellenőrzést a belső határaikon a határellenőrzés ideiglenes visszaállításának alkalmazási köre és időtartama nem lépheti túl a komoly veszély elhárításához feltétlenül szükséges mértéket. A Tanács 2007/2004/EK rendelete (2004. október 26.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról - FRONTEX Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete ( március 15. ) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról Az Európai Parlament és a Tanács 1931/2006/EK rendelete ( december 20.) a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 863/2007/EK rendelete ( július 11. ) a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról (RABIT) Határőrizet határellenőrzés III Kompenzációs intézkedések FRONTEX -feladatai a külső határok igazgatása terén a tagállamok közötti operatív együttműködés összehangolása (közös műveletek és kísérleti projektek a külső határokon); a tagállamok segítése a nemzeti határőrök képzésében, beleértve közös képzési követelmények kialakítását; kockázatelemzés végzése (közös integrált kockázatelemzési modell CIRAM); a külső határok ellenőrzését és határőrizetét érintő kutatási eredmények nyomon követése; a külső határokon fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő tagállamok segítése; a) FRONTEX segítséget nyújthat a két vagy több tagállam közötti koordinációs ügyekben a külső határokon felmerülő problémák orvosolása céljából; b) FRONTEX megfelelő időtartamra kiküldheti a szakértőit az érintett tagállam(ok) illetékes nemzeti hatóságainak támogatására. FRONTEX a külső határok ellenőrzéséhez és őrizetéhez műszaki eszközöket szerezhet be, amelyeket szakértői a kérdéses tagállamba való kiküldetésük időtartama alatt használnak. a közös visszatérési műveletek megszervezéséhez szükséges támogatás biztosítása a tagállamok részére. a tagállamok operatív szinten továbbra is együttműködhetnek a külső határokon a többi tagállammal és /vagy harmadik államokkal (ha ez kiegészíti az Ügynökség munkáját és FRONTEX hatáskörét nem sérti) A földközi-tengeri parti őrségek hálózata (MEDSEA) déli tengeri határok technikai felügyeleti rendszerére (BORTEC) Európai Felügyeleti Rendszer nemzeti FRONTEX kapcsolattartó pontok (NFPOC) hálózata a határokon való ellenőrzés megszüntetésének az 1985-ös SE-ben rögzített célja azért késik mert a tagállamok tartanak a határellenőrzés hiánya miatt beálló biztonsági kockázatoktól 1990-es SVE ún. kompenzációs intézkedéseket vezetett be Schengeni Információs Rendszer (SIS) mélységi ellenőrzés kapcsolattartó tisztek szállítóvállalatok felellőssége a határon átnyúló rendőrségi együttműködés információcsere határon átnyúló megfigyelés forró nyomon üldözés (tetten ért vagy a hatóság őrizetéből megszökött bűnelkövető üldözése) együttműködés a rendőri erők által használt kommunikációs eszközök működtetésében (interoperabilitás biztosítása)

3 Schengeni Információs Rendszer I információs rendszer, amelyen keresztül a tagállamok figyelmeztető jelzéseket juttatnak el személyek és tárgyak (pl. gépjárművek, okmányok) ellenőrzését szolgáló informatikai rendszer személyekre és tárgyakra vonatkozó, hagyományos értelemben vett körözési adatokat schengeni beutazási és tartózkodási tilalmi lista a rendszer valamely személy, tárgy vagy jármű azonosításakor, a lekérdezés során találatot jelez ilyen esetben a hatóság foganatosítja a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam által kért intézkedést (a személyt elfogja, a beléptetését a schengeni területre megtagadja, a körözött tárgyat lefoglalja stb. a SIS felállításának célja, hogy a tagállamok által szolgáltatott információk felhasználásával a schengeni térség egészében fenntartsák a közrendet és a közbiztonságot, nemcsak a külső határokon, hanem az ország belsejében végzett rendőri vagy vám- és pénzügyőri ellenőrzés során is bármikor lekérdezhetővé válnak az összes tagállamból származó adatok Schengeni Információs Rendszer II Figyelmeztető jelzések kategóriái: 1. harmadik állambeli, azaz nem schengeni tagállambeli állampolgárok tekintetében beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések, 2. letartóztatandó és európai elfogatóparancs alapján átadásra vagy pedig kiadatásra kerülő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, 3. eltűnt személyekre vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzések, 4. bírósági eljárásban keresett személyekre (büntetőeljárásban bíróság által idézett személyekre, büntetés letöltésére felhívott személyekre, tanúkra) vonatkozó figyelmeztető jelzések, 5. személyekre és tárgyakra vonatkozóan leplezett megfigyelés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések, 6. lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések. A SIS a kijelölt rendőri, határellenőrzési, idegenrendészeti, vízumkiadó, vám- és igazságügyi szervek, a forgalmi engedélyek kiadására hatáskörrel rendelkező hatóságok, továbbá az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) számára biztosítja szigorúan célhoz kötötten, hatáskörükhöz igazodóan a személyekre, tárgyakra vagy gépjárművekre vonatkozóan bevitt figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférést. Magyarország csatlakozása a schengeni térséghez Magyarország május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz A Csatlakozási Okmány a schengeni joganyagot két kategóriára bontotta I. kategóriás schengeni acquis-t már az EU csatlakozás dátumától alkalmazni kell, II. kategóriás schengeni acquis-t csak a teljes jogú schengeni taggá válástól lehet alkalmazni. Korábban az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó államok nem alkalmazhatták a schengeni előírásokat teljes jogú schengeni taggá válásukig. Az újdonság oka, hogy a schengeni acquis már a közösségi és az uniós joganyag része, így azt alkalmazni kell. A schengeni tagság feltétele továbbá az ún. schengeni értékelő ellenőrzés teljesítése folyamán Magyarország schengeni értékelése a SIS alkalmazásának kivételével igen pozitív eredménnyel lezajlott. Az új tagállamok közül egyedül hazánkban nem tartotta szükségesnek a Bizottság új értékelő látogatás megtételét. A Bel- és Igazságügyi Tanács december 4-5-i ülésén elfogadott következtetések szerint a Tanácsban végéig meghozzák azokat a határozatokat, amelyek lehetővé teszik a szárazföldi, tengeri és légi belső határokon folytatott ellenőrzések decemberétől történő megszüntetését. SISone4ALL Schengen Alap december 21. megszűnik a szárazföldi és tengeri belső határokon történő ellenőrzés március 30. megszűnik a légi határokon történő ellenőrzés Az EU határellenőrzési és határőrizeti politikájának jövője Az Európai Bizottság február 13-i közleményei az európai integrált határigazgatási rendszer fejlődésének jövőjéről az Európai Határőrizeti Ügynökség (FRONTEX) értékeléséről, és jövőbeni fejlődéséről szóló jelentés; Javaslat a FRONTEX jelenlegi mandátumának és eszközeinek kiszélesítésére + a vám-és határrendészeti szervek feladatainak integrációjára, közös Európai Határőrségre létrehozására. az Európai Határőrizeti Rendszer (EUROSUR) létrehozása lehetőségének vizsgálatáról szóló közlemény; Az EUROSUR koncepciója három lépésben célozza meg a a határszakaszok őrizetével kapcsolatos operatív együttműködés és információáramlás javítását. Hálózatot kiépítése a külső határszakaszok őrizetéért felelős nemzeti központi hatóságok összekapcsolásával kutatás és fejlesztés a legújabb technológia alkalmazására: műholdas, infrakamerás, robotrepülő egységes felderítésen és elemzésen alapuló közös információs térség létrehozása az Európai Unió határigazgatása következő lépéseinek előkészítéséről szóló közlemény a biometrikus azonosítók tárolásán alapuló beléptető-kiléptető rendszer felállítása a határátkelőhelyeken, amely regisztrálja a schengeni övezeten belüli túltartózkodókat ún. bona fide utazók számára pedig megkönnyítenék a beutazást egy regisztrált utazói rendszerrel (szintén alapozva a biometrikus azonosításra, és az automatizált beléptető kapuk elterjedésére). Európai Elektronikus Utazás-engedélyezési Rendszer (ESTA) létrehozását is. Lisszaboni Szerződés újításai Vízum I Nincs jelentős újítás A vízummentesség három tényezője 1. az onnan érkező illegális bevándorlástól, 2. a közrendi és közbiztonsági megfontolásoktól, 3. az Unió és az adott ország, illetve régió nemzetközi kapcsolataitól, kiegészítve a reciprocitás gondolatával: ha a másik fél vízumot követel, akkor az Unió is. Kérdés: eléri-e célját a vízumkényszer? célszerűségi szempont: a vízum bevezetését az igazolhatja, ha annak nyomán valóban csökken az adott országból illegálisan érkezettek, illetve túltartózkodók száma, a kevesebb bűncselekmény fűződik a vízumköteles államok polgáraihoz, ha a politikai-gazdasági kapcsolatokban nyomás gyakorolható a kibocsátó államra. 2. A vízum: kollektív gyanú és elmarasztalás etikai szempont: kollektív jelleg 15 állam nemzeti döntés

4 Vízum II a schengeni együttműködésben résztvevő államok alkalmazzák érvényes vízum kiadása alapesetben nemzeti hatóságok döntése Néhány ritka esetet kivéve, amikor központi szervei útján más államok központi szerveivel is egyeztetni kell. nem adható beutazási vízum annak, aki a részes államok bármelyike által a SIS-be betáplált beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, vagy aki függetlenül attól, felbukkan-e a neve a SISben veszélyt jelenthet valamely Szerződő Fél közrendjére, nemzetbiztonságára vagy nemzetközi kapcsolataira Egységes Előnyei: a schengen térség minden államára érvényes egyszer kell vízumdíjat fizetni vízuminformációk cseréje, kiegészülve a SIS tiltólistájával, segíti a szűrést bevándorlási tisztviselők együttműködése, több európai országot érintő rövid távú tartózkodásra feljogosít a bármelyik EU tagállam, valamint Norvégia és Izland által kiadott tartózkodási engedély illetve hosszú távú vízum is. A reciprocitási vitáról (Egyesült Államok és más államok) Migráció reguláris és illegális A bevándorlás, mint nemzeti ügy a hosszú távú, munkavállalást, letelepedést szolgáló vízumok és tartózkodási engedélyek kiadása nemzeti jogkör, azt a harmadik államok polgárai tekintetében az Unió nem szabályozza. nincsenek közös bevándorlási kvóták az Unió alkothatna jogot e területen, hiszen az ASZ beiktatta ezt a hatáskört az Európai Közösséget alapító szerződés 63. cikkébe, de határidőt nem tűzött (jelenleg tervezet a magasan képzett munkavállalókról). kivételek: családegyesítés, letelepedettek, diákok Illegális migráció mértéke nehezebben becsülhető 2002 cselekvési terv 1. a vízumrendszer fejlesztésével (beleértve a vízumok biztonságosságát) és a kiadott vízumokra vonatkozó információcserével, 2. összekötők révén és más utakon megvalósuló információcserével, 3. a külső határőrizet erősítésével, 4. a rendőri együttműködés fokozásával, beleértve az Europolt, 5. az embercsempészek és emberkereskedők, valamint az illegális munkásokat foglalkoztatók büntetőjogi üldözésének a szigorításával, ugyanakkor az emberkereskedelem áldozatainak fokozott védelmével, 6. az illegális migránsok eltávolításának és hazaküldésének fokozott kikényszerítésével és az ebben való tehermegosztással, beleértve az érintett származási és harmadik országok együttműködési készségének az erősítését. Menekültügy - előzmények Menekültügy - előzmények ASZ előtt dublini egyezmény a menekültstátus elismertetésére vonatkozó kérelmet a tagállamok közül csak egyetlenegyben lehessen beadni, ennek a tagállamnak a döntése az összes többi részes államot is kösse, így meghiúsítva a párhuzamos kérelmezést, megakadályozva vagy a vándorlást tagállamról tagállamra s ezzel együtt újabb és újabb eljárások elindítását. Probléma: nem voltak egységes eljárási szabályok, sem egységes menekültdefiníció, azonos tényállásból a különböző tagállamok hatóságai különböző eredményre juthattak. negatív spirál: a menekülők a legliberálisabb országot célozzák meg, így a tagállam szigorít nemzeti szabályain, a gyakorlatban nem hozott különösebb eredményt a menekültügyben egyetlen közös álláspontot fogadtak el, a Genfi Egyezményben szereplő menekült-meghatározás közös értelmezéséről a Tanács június 20-i határozata a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról. Áttörést az ASZ hozott + Cselekvési Terv 1998; Tamperei program A közös menekültügyi politika céljai: 1. rövid távon: a tagállamok nemzeti menekültjogának harmonizációja a Genfi Egyezmény teljes és maradéktalan alkalmazásával és a nonrefoulement elvének tiszteletben tartása mellett. 2. hosszú távon: egységes eljárás és egységes státusz (státuszok) kialakítása, valamint a menekültek másodlagos mozgásának megakadályozása. Menekültügy Az Európai Menekültügyi Alap Menekültügy Dublin II 2000/596/EK határozat a Menekültügyi Alapról Második korszak a menekültek és más kényszervándorok fogadásával és a fogadás következményeivel járó erőfeszítések támogatása és bátorítása tagállam területén tartózkodó menekültek és egyéb, nemzetközi védelmet élvező személyek, a fentiekért folyamodók (a menekülők), az átmeneti védelmet élvezők részesülhettek, nem közvetlenül, hanem a javukra elfogadott állami és nem állami pályázatok révén A támogatható tevékenységekbe tartozott a fogadás (ellátás), a huzamosan tartózkodók integrálása és a hazatérők segítése. 343/2003/EK rendelet egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (un. Dublin II), Kijelöli azt az államot, amelynek el kell járnia az Unió 27 tagállamai közül valamelyikben benyújtott menedékjogi kérelem ügyében (ún Dublin II rendelet). kapcsolóelveket fogalmaz meg, a családi kapcsolat a kiadott tartózkodási engedély vagy ennek hiányában a vízum. ha ezek egyike sem jelöli ki valamely tagállamot, és a személy illegálisan lépett be az EU területre, akkor az az állam felelős, amelynek a határán át belépett e belépéstől számított egy esztendeig. ha a fenti elvek segítségével nem lehet a felelős államot kijelölni, akkor annak kell eljárnia, amelyben a kérelmet benyújtották. A kérelem benyújtását követően mihamarabb, de legfeljebb három hónapon belül kell az illetékes államot megkeresni, amire két hónapon belül válaszolni kell. Ha a kérelmező azalatt megy át másik állam területére, amíg az illetékes állam meghatározása folyik, vagy már az érdemi eljárás zajlik, vagy kérelmének visszavonása avagy elutasítása után, akkor az illetékes állam köteles őt visszavenni. Megkeresésre 1 hónapon (Eurodac alapú kérésnél két héten) belül kell válaszolni, és mihamarabb, de maximum a hozzájárulástól 6 hónapon belül visszavenni. Az átadásról és a visszaadásról szóló döntés ellen fellebbezni lehet. rendelet egyezmény (eltérő hatály) Továbbfejlesztette, finomította az egyezmény rendelkezéseit

5 Menekültügy Eurodac 2725/2000/EK rendelete a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról A felelős ország azonosításának megkönnyítésére létrehozza a kettős kérelmek kiszűrését lehetővé tevő ujjlenyomat-azonosító rendszert (Eurodac). Az Eurodac célja a Dublini Egyezmény alkalmazásának előmozdítása, az ismételt kérelmek kiszűrése, az átlépett külső határ országának azonosítása az összes menekültstátusért folyamodó, illegális határátlépő személy ujjlenyomatának központi tárolása és a tároltak, valamint a nemzeti egységek által lekérdezettek összehasonlítása révén. Az Eurodac megkönnyíti annak eldöntését (és bizonyítását), hogy melyik állam illetékes egy menekült státuszért folyamodó személy ügyében eljárni. Menekültügy tömeges beáramlás/menekülés 2001/55/EK Irányelv a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről Megkísérli előre elrendezni, hogy mi történjen egy jövőbeni tömeges beáramláskor, amikor a rendszer nem képes minden egyes kérelmező ügyében eljárni 1. A tömeges beáramlás esetén a menekülőknek nyújtandó átmeneti védelem közös, minimális követelményeinek (standardjainak) meghatározása, és 2. a tagállamok közötti áldozatvállalás kiegyensúlyozása (tehermegosztás). Tömeges a beáramlás, ha nagyszámú menekülő érkezik nem Uniós tagállamból, mégpedig adott országból vagy régióból, mert el kellett hagyna hazáját, és nem tud biztonságos és emberi körülmények között oda visszatérni, különösen azért, mert ott fegyveres konfliktus vagy feltartóztathatatlan erőszak dúl, esetleg rendszeres vagy általános emberi jogsértés zajlik vagy fenyeget. E helyzet fennálltáról a Tanács többséggel dönt. A Tanács határozatából fakadó védelem időtartama egy év, ami kétszer fél évvel meghosszabbítható. nem helyettesíti a Genfi Egyezmény szerinti egyéni eljáráson alapuló menekült státuszt, csak lehetővé teszi, hogy maximum két évre a tömeges beáramlással túlterhelt hatóságok felfüggesszék az egyéni eljárás lefolytatását. Ebből fakadóan az irányelv nagyvonalú az átmeneti védelmet élvezőkkel, mert helyzetüket az elismert menekültekéhez hasonlóan szabályozza, előírva például, hogy meg kell nyitni előttük a munkaerőpiacot, s nem szabad megtagadni a családegyesítést sem. Menekültügy minimum ellátás Menekültügy Definíciós irányelv I 2003/9/EK Irányelv a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról megszabja a menedékjogi eljárásban résztvevő menekülőknek 2005 februárja után nyújtandó ellátás minimumát (Irányelv az ellátásról). a menekült-státuszért folyamodók ellátásának egységes minimális követelményeit azért kellett rögzíteni, hogy az államok ne próbálják oly módon elterelni az érkezőket, hogy ellátásukat redukálva, körülményeiket például zárt helyen tartással szigorítva más országokba kormányozzák őket. amennyiben a menekülőnek nincsenek anyagi forrásai, az állam minimális szinten köteles ellátni szállással, élelemmel egészségügyi gondoskodással, biztosítani a nagykorúságot el nem ért gyermekek oktatását a menekülőnek legalább olyan mérvű mozgásszabadságát, amely ezeknek és az irányelvben leírt többi juttatásnak az élvezetét lehetővé teszi. megnyitja a munkaerőpiacot azok előtt, akiknek ügyében egy éven belül sem születik elsőfokú döntés, a juttatások megvonása ellen fellebbezni lehet. 2004/83/EK irányelv a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról meghatározza, hogy ki minősül menekültnek és ki kiegészítő védelemre jogosítottnak kitől nem tagadható meg a védelem és a segítségnyújtás (Definíciós irányelv). a Genfi Egyezmény menekült definíciójának egységes értelmezésével hozzájárul a védelem egységes szintjének kialakulásához akiegészítő védelem a menekültnek nem minősülő személy akivel kapcsolatban valós a kockázata annak, hogy saját országába visszatérése esetén súlyos sérelmet szenvedne. (halálbüntetés vagy kivégzés, a kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, illetőleg az egyén életét vagy személyét érő súlyos és személyes fenyegetettség, amely a nemzetközi vagy nemzeti fegyveres konfliktussal járó válogatás nélküli erőszakból fakad) az irányelv meghatározza a Genfi egyezmény néhány kulcskategóriáját: üldöztetés, üldöző, az üldöztetés okai, tudniillik faj, nemzetiséghez tartozás, politikai vélemény, vallás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás Menekültügy Definíciós irányelv II Menekültügy Eljárási irányelv I rögzíti a menekült státuszhoz, illetve a kiegészítő védelemhez táruló jogokat többek között a szociális támogatások, a családegyesítés, a munkavállalás, az egészségügyi ellátás terén. az irányelv több olyan elemmel egészült ki, amelyek az államok nemzetközi védelem-nyújtási kötelezettségét szűkítik megtagadható az elismerése annak, aki a saját országában biztonságos területre költözhet, megtagadható az elismerése annak, akinek ha nem is az állam, de valamely nemzetközi vagy nemzeti hatalom érdemi védelmet nyújt otthon, függetlenül attól, miképp is tett szert a terület fölötti ellenőrzésre. (Ezt nevezzük belső menekülési alternatívának). az államhatalomtól különböző és általa nem is pártolt üldözőtől (pl. radikális vallási szervezetektől) is eredhet védelemre jogosító üldöztetés, azaz elfogadta a nem állami üldöző kategóriáját, Az egyezményes menekültek és a kiegészítő védelemben részesülők jogosítványai közötti megkülönböztetést az előbbiek javára. pozitív mérleg 2005/85/EK irányelve a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól rögzíti a menekültügyi eljárás során teljesítendő minimális követelményeket, beleértve a biztonságos harmadik ország alkalmazásának körülményeit és a fellebbezési lehetőségek minimumát. (Eljárási irányelv) az irányelv a menekült státusz elismerését és megvonását szolgáló eljárást követi végig az államigazgatási és a bírói (jogorvoslati) szakaszokat és a különleges eljárásokat is kötelező alkalmazni a Genfi egyezmény szerinti védelmet igénylőkre, az állam döntésétől függ, kiterjeszti-e a kiegészítő védelemre jogosultak ügyének elbírálására az alapvető garanciák minden felnőtt önálló kérelmet nyújthat be, amelyet hozzáértő (a menekülő hazai kultúrájában, országának viszonyaiban jártas) személynek kell vizsgálnia objektív és pártatlan módon kötelező a menekülőt személyesen meghallgatni és írott, indokolt döntést hozni - eddig a menekülő az elbíráló ország területén maradhat. az eljárás során jogi képviselőt igénybe vehet, a fellebbezési eljárásban ingyenes képviseletet igényelhet. biztosítani kell tolmácsolást, és azt is, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával kapcsolatba léphessen. nem tartható fogva, mert menekült státusz iránti kérelmet adott be, ha mégis fogvatartják, akkor ennek jogszerűségét bíróság köteles felülvizsgálni.

6 Menekültügy Eljárási irányelv II Menekültügy Eljárási irányelv III Korlátozó jellegű rendelkezések az eljárást rövidítése a fellebbezési jogokat szűkítése Kérelmezőt más országba küldik az érdemi eljárás lefolytatása céljából, vagy az elsőfokú negatív döntés után nem engedik további maradását. Gyorsított eljárás Számos lehetősége van az államnak a gyorsított eljárásra (a garanciák betartásával ugyan) Elfogadhatatlan kérelmek amelyekben nem kell eljárni, mert a menekülő vagy már védett máshol, vagy másik állam köteles dönteni a sorsáról. Ide tartoznak a következő esetek: 1. más EU tagállam már elismerte menekültnek, 2. nem EU tagállam első menedék országának minősül, mert vagy már elismerte menekültnek, vagy más módon élvez kellő védelmet az országban, 3. van olyan ország, amelyik biztonságos harmadik ország a nemzeti jogok szerint és a menekülő oda az eljárás lefolytatása végett tovább/visszaküldhető, 4. már kiegészítő védelmet élvez, 5. családtag önálló kérelmet ad be, holott hozzájárult ahhoz, hogy a családfőre vonatkozó döntés reá is kiterjedjen. Különleges eljárások a különleges eljárásokban az állam eltekinthet az eljárási garanciáktól (az ismételt kérelem nyomán zajló előzetes vizsgálat, határ eljárások tartoznak, amelyek már szerepelnek a tagállamok jogában, szuperbiztos harmadik országok megléte) Korlátozott jogorvoslat az illegálisan belépett vagy belépni próbáló menekülő visszaküldhető a harmadik államba ügyének bármilyen vizsgálata nélkül, ha: 1. a harmadik állam részese a Genfi Egyezménynek és be is tartja azt, 2. van törvényben előírt menedékjogi eljárása, 3. részese az Emberi jogok európai egyezményének és tiszteletben tartja azt, 4. a Tanács a parlamenttel folytatott konzultáció után minősített többséggel ilyennek minősítette az adott államot. Az Emberi jogok európai egyezményének az EU tagállamain kívül további részesei között van pl. Oroszország, Örményország, Azerbajdzsán ezek az államok mind szuperbiztos harmadik államnak minősülnek Jogorvoslati rész kiüresedett (nincs határidőt, bíróságnak vagy idegenrendészeti hatóság, Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a gyakorlata lesz mérvadó a jogorvoslat hatékonyságának a megítélésekor, s a jogerős döntést megelőző kiutasítás/eltávolítás megengedhetőségét pedig a nonrefoulement elve, a menedékjogi visszaküldés tilalma alapján fogják megítélni. Lisszaboni Szerződés újításai egyszerűbb és általánosabb szerkezetben tárgyalja a bevándorlás és menekültügy alapvető szabályait. A korábbi megoldással ellentétben a Lisszaboni szerződés nem a vonatkozó politikák minimumszabályainak megalkotását bízza a Tanácsra, e helyett a Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárása körébe utalja egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozását. ez az Unió egész területén érvényes egységes menekült jogállást illetve kiegészítő védelmet biztosító jogállást hozna létre harmadik országok állampolgárai számára. rendelkezik a Szerződés a kapcsolódó egységes eljárásrend kialakításának szükségességéről is. Közös rendszer kialakítását írja elő a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek tömeges beáramlásának kezelésére. Új rendelkezés továbbá, hogy az új szabályozás a migrációs kérdések kezelése céljából harmadik országokkal folytatott együttműködést is beemeli a szerződés szövegébe. a szükséghelyzetben alkalmazható ideiglenes intézkedés körében a szerződés elhagyja a jelenlegi 64. cikk minősített többségre és hat hónapos időkeretre vonatkozó szabályait, előírja viszont a Parlamenttel való konzultációt. Rendőri együttműködés - jogszabályi keretek - Schengeni Egyezmény bűncselekmények észlelésében / felderítésében, megelőzésében a tagállamok (határmenti) rendőri szervei együttműködnek határmenti kommunikációs kapcsolatok fejlesztése információcsere közvetlenül SIS-en keresztül bűncselekménnyel gyanúsított személy megfigyelése másik részes állam területén forrónyomos üldözés másik részes állam területén EUSZ VI. cím, 30. cikk a hatáskörrel rendelkező hatóságok operatív együttműködése a bűncselekmények megelőzésében, felderítésében és nyomozásában; a releváns információk, elsősorban az Europolon keresztül történő összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése, cseréje a képzés, az összekötő tisztviselők cseréje, a kirendelések, a felszerelések használata és a kriminalisztikai kutatások terén való együttműködés a szervezett bűnözés súlyos formáinak felderítésére vonatkozó különleges nyomozási technikák közös értékelése Egyezmény a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről, A Tanács (2002/465/IB) kerethatározata a közös nyomozócsoportokról (2002. június 13.) A Tanács 2003/170/IB határozata az tagállamok bűnüldözési szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról (2003 február 27) Rendőri együttműködés EUROPOL I Europol Egyezmény 1995 I. Célkitűzése A tagállamok illetékes hatóságai eredményességének és együttműködésének javítása az egyezményben és függelékében felsorolt bűncselekmények megelőzése/ leküzdése terén Három konjunktív követelmény alapozza meg az Europol kompetenciáját a) szervezett bűnözői struktúra b) két vagy több tagállamot érint a bűncselekmények kiterjedése, súlya és következményei c) a tagállamok közös fellépése szükséges II. Bűncselekmények köre a nemzetközi bűnözés súlyos formái kábítószer-csempészet bevándorlói hálózatok gépjárműcsempészet embercsempészet és gyermekpornogáfia pénz- vagy egyéb fizetőeszköz hamisítása radioaktív illetve nukleáris anyagok csempészete terrorizmus Rendőri együttműködés EUROPOL II III. Tevékenységi köre nem Európai Rendőrség nem operatív, nyomozó szerv a tagállamok közötti információáramlás megkönnyítése - információk, hírszerzési adatok összegyűjtése, rendszerezése, elemzése, számítógépes információs rendszer fenntartása a tagállamok értesítése, amennyiben rájuk vonatkozó információ kerül a birtokába a tagállamok operatív, nyomozási tevékenységének előmozdítása, előkészítése adatok átadása, módszertani segítségnyújtás műveleti elemzés, illetve támogatás biztosítása a tagállamok műveleteihez; szakértelem és technikai támogatás biztosítása az EU-n belüli nyomozásokhoz és műveletekhez, a tagállamok felügyelete és jogi felelőssége mellett; a tagállamoktól vagy egyéb forrásból származó információk és adatok alapján stratégiai jelentések (pl. veszélyértékelések) és bűnügyi elemzések készítése. IV. Működése - összekötő tisztek

7 Közös nyomozócsoportok A RENDŐRI EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBI FORMÁI kölcsönös megállapodás alapján két vagy több tagállam illetékes hatóságai közös nyomozócsoportot hozhatnak létre meghatározott célra korlátozott, de közös megegyezéssel meghosszabbítható időtartamra annak érdekében, hogy a csoportot létrehozó egy vagy több tagállamban bűnügyi nyomozást folytasson. a csoport összetételét a megállapodásban határozzák meg. csoport vezetője: azon tagállam bűnügyi nyomozásban részt vevő illetékes hatóságának a képviselője, amely tagállamban a csoport tevékenykedik kiküldött tag: jogosult jelen lenni a csoport működése szerinti tagállam területén foganatosított nyomozási cselekményeknél +csoport vezetője a csoport működése szerint tagállam jogával összhangban megbízhatja meghatározott nyomozati intézkedések végrehajtásával Europol, OLAF tagja Összekötő tisztviselők Rendőri Vezetők Csoportja (Police Chiefs Task Force) Európai Rendőri Akadémia Lisszaboni Szerződés újításai a korábbi, a schengeni joganyagon alapuló III. pilléres rendőri együttműködés is átkerül az ún. rendes jogalkotási eljárás keretébe, azaz együttdöntési eljárás során fogadják el a jogszabaályokat az egyhangúsági követelmény csak az ún. műveleti együttműködés Ez azonban nem lesz egy szűk kivételi kör Az EUSZ jelenlegi 30. cikke ezt mint a legáltalánosabb és legszélesebb, rendőri (rendészeti) oldalról, elsősorban gyakorlati szempontok okán a legkiterjedtebben értelmezhető, ugyanakkor az állami szuverenitást és a büntető joghatóságot leginkább érintő, kényes terület is; kiemelése nem véletlen. megerősített együttműködés igen széles körben lehetséges (ideiglenes vétójog biztosítása a tagállamok legalább 9 fős csoportjának az egyhangúlag meghozandó határozattal szemben) a nemzeti parlamentek részt vesznek az Europol politikai ellenőrzésében Büntető igazságügyi együttműködés: területei és jogi kerete előzmények: számos ET egyezmény az EU keretében megvalósuló büntető igazságügyi együttműködés és az Eu büntetőjogi szabályainak kialakítása, a büntetőjog klasszikus dogmatikai kérdéseinek érintetlenül hagyásával, félretételével valósul meg kettős büntethetőség, politikai bűncselekmények, állampolgár kiadatásának tilalma lehetséges magyarázatok bűnözés nemzetközivé vált hagyományos bűnügyi együttműködés ma már nem hatékony EU/EK saját büntetőjogi eszközökkel védendő érdekei (pénzügyi, titoktartás) Büntető igazságügyi együttműködés: területei és jogi kerete Fő területei : terrorizmus, pénzmosás, korrupció, pénzhamisítás, embercsempészet, emberkereskedelem EUSZ 31. cikk a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kiterjed: a) a tagállamok hatáskörrel rendelkező minisztériumai /igazságügyi vagy más megfelelő hatóságai közötti együttműködés megkönnyítésére b) kiadatás megkönnyítésére c) tagállamokban alkalmazott szabályok közelítésére amennyiben ez szükséges az együttműködéshez d) tagállamok közötti hatásköri összeütközések megelőzése e) minimális szabályokat rögzítésére szervezett bűnözés, terrorizmus, illegális kábítószer-kereskedelem tárgykörébe eső bűncselekmények tényálláselemeire illetve az azokra kiszabható büntetésekre + az EKSZ 61. alapján a Tanács 5 éven belül meghozza a bűnözés megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedéseket Büntető igazságügyi együttműködés I-III. pillér közötti átfedés I III. pillér - EUSZ VI. cím EUSZ cikk: általános korlátok a) A Tanács állapítja meg az egyik tagállam kompetens hatóságai milyen feltételekkel és korlátokkal járhatnak el egy másik tagállam területén, illetve ezen tagállam hatóságaival együttműködve és azokkal megállapodva b) A VI. cím nem érinti a tagállamoknak a közrend fenntartására és a belső biztonság védelmére vonatkozó kötelezettségeinek gyakorlását I. pillér EKSZ 61. cikk a szabadság, biztonság és igazságosság térségének fokozatos kialakítása céljából a Tanács meghozza a rendőri és büntetőügyekben való együttműködés területét érintő azon intézkedéseket, melyek a bűnözésnek az EU-n belüli megelőzésével, leküzdésével a biztonság magasabb fokának megteremtését célozzák Probléma: szabályozási területek elhatárolása, melyik pillér keretében kell a jogszabályt (forma, döntéshozatali eljárás) C-176/03 Bizottság kontra Tanács A környezet büntetőjog általi védelméről szóló, január 27-i 2003/80/IB tanácsi kerethatározat megsemmisítésére irányuló eljárás Bizottság vitatta a Tanács által megjelölt jogalapot (EUSZ 29.cikk helyett az EKSZ 175. cikk (1) bek.)

8 Büntető igazságügyi együttműködés I-III. pillér közötti átfedés II Európai Bíróság főszabály szerint a büntető jogszabályok nem tartoznak a Közösség hatáskörébe, ahogy a büntetőeljárás szabályai sem ez (...) azonban nem akadályozhatja meg a közösségi jogalkotót abban, hogy amennyiben a hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciónak a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság általi alkalmazása a súlyos környezetkárosítások leküzdésének elengedhetetlen eszköze, a tagállamok büntetőjogával kapcsolatban megtegye az általa a környezetvédelem tárgykörében alkotott jogszabályok teljes érvényesülésének biztosításához szükségesnek tartott intézkedéseket az EKSz cikke alapján érvényesen el lehetett volna fogadni [a kerethatározatot], minthogy ennek fő tárgya, úgy céljuk, mint tartalmuk folytán, a környezet védelme E körülmények között az EKSz cikkében a Közösségnek juttatott hatásköröket bitorló kerethatározat, oszthatatlansága folytán, egészében sérti az EUSz. 47. cikkét A Bizottság ezt követően közleményt bocsátott ki az ítélet következményeiről A közösségi jog hatékony végrehajtásához kapcsolódó büntetőjogi rendelkezések az I. pillérhez kapcsolódnak. A horizontális büntetőjogi rendelkezések, melyek a rendőri és igazságügyi együttműködés megerősítését szolgálják a III. pillérhez tartoznak Büntető igazságügyi együttműködés a kölcsönös elismerés elve Tagállam hatósága elfogadja a másik tagállam bűnüldöző vagy büntető hatósága által hozott döntéseit - még akkor is ha belső joguk más ír elő hasonló helyzetben - lemondanak a kettős büntethetőség elvéről - tartózkodnak büntetőeljárás indításától (ne bis in idem) I. Tárgyalást megelőző szakaszban: pl. a) bizonyítékok kölcsönös elismerése: nem minden szükséges bizonyítékra vonatkozik II. Ítéletek kölcsönös elismerése: a) az elmarasztaló ítéletekről való kölcsönös tájékoztatás: információcsere nehézségekbe ütközik b) ne bis in idem elve: ugyanazért a tettért ne lehessen ugyanazt a személyt kétszer elítélni --- az EU Alapvető Jogok Kartája 50. cikk, EUBG - döntések: Gözütok, Brugge; Miraglia); c) a másik tagállamban hozott elmarasztaló ítélet figyelembe vétele a büntetőeljárásban d) az ítéletek végrehajtása bármely tagállamban e) foglalkozástól való eltiltás kölcsönös elismerése Eljárásjogi normák kiadatás I Eljárásjogi normák kiadatás II Európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásról szóló kerethatározat - az Európai Elfogatóparancs fogalma: egy tagállamban kibocsátott igazságügyi hatósági határozat, amely azt a célt szolgálja, hogy egy másik tagállam a büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztésbüntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett a keresett személyt elfogja és átadja (1. cikk (1) bekezdés) - alkalmazási köre: a parancsot kibocsátó államban min. háromévi szabadságvesztéssel fenyegetett 32 meghatározott bűncselekmény esetén a kibocsátó állam akkor is követelheti a kiadatást, ha a megkeresett államban a tett nem minősülne bűncselekménynek -Eljárás: a kibocsátó hatóság közvetlenül eljuttatja a végrehajtó hatóságnak vagy a SIS-en keresztül - Foganatosításának megtagadása: Kötelező: a keresett személyt valamely tagállam ugyanazon cselekményért már jogerősen elítélte Mérlegelhető: pl. végrehajtó tagállamban ugyanazon cselekmény miatt, amelyen az európai elfogatóparancs alapul, büntetőeljárás van folyamatban Saját állampolgár kiadása sem megtagadható! - A keresett személy jogai: tájékoztatáshoz, tolmácshoz, védelemhez való jog - Hatása: pl. kiadatás depolitizálása, ej időtartama csökken Kiadatási megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Államok között 2004 a tagállamok és az Egyesült Államok közötti meglévő bilaterális kiadatási egyezményeket bővíti ki ill. egyszerűsíti a kiadatási bűncselekmények felsorolása helyett az egy évnél hosszabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeket, ezek kísérletét nyilvánítja kiadatást megalapozónak nem kívánja meg a tett azonos büntetőjogi megítélését deviza- vám és adóügyekben azt sem, hogy az adott vámelőírás, vagy export-ellenőrzési intézkedés mindkét ország jogában szerepeljen Európai Unió Bíróságának szerepe Halálbüntetés: a kiadatás feltételhez köthető Eljárásjogi normák bűnügyi jogsegély I kétoldalú jogsegélyegyezmények hálója a tagállamok között SVE rendelkezései Kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezmény (2000) Általános jogsegély (iratok kézbesítése, hatóságok közvetlen érintkezése) Jogsegély különleges formái (megszerzett tárgyak visszaszolgáltatása, fogvatartott személyeknek nyomozás céljára a másik tagállamba átadása, videokonferencia-kihallgatás) A bűnügyek kapcsán elrendelhető lehallgatások szabályozása évi jegyzőkönyv a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelemről természetes és jogi személyeknek a másik állam bankjaiban levő számláira és tranzakcióira vonatkozó információk kikérésére hatalmaz fel a megkeresett állam banktitokra hivatkozva nem zárkózhat el a bűnügyi jogsegélyegyezmény keretében semmilyen bűncselekmény nem minősül politikainak azaz nem lehet erre hivatkozva megtagadni a jogsegélyt A Tanács 2003/577/IB kerethatározata (2003. július 22.) a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról vagyonnal vagy bizonyítékokkal kapcsolatos biztosítási intézkedések kölcsönös elismerése és végrehajtása a megkeresett államnak megmarad az a lehetősége, hogy a biztosítási intézkedés (lefoglalás, elkobzás, stb.) végrehajtását a kerethatározatban azonosított feltételek fennállta esetén megtagadja Anyagi jogi normák 1. Fő területei: terrorizmus pénzmosás korrupció pénzhamisítás emberkereskedelem, embercsempészet, csalás 2. Fő eszközei: jogharmonizáció kerethatározatok, irányelvek útján 3. Meghatározza: büntetendő cselekmények körét bűnelkövetési formákat: elkövető, felbujtó, bűnsegéd bűncselekmények tényállását büntetési tételeket

9 Anyagi jogi normák terrorizmus I. - Közös álláspont a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedésekről terrorcselekmények, terrorista szervezetek, listák A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet és annak végrehajtása Előírt lépések: a terrorista személyek, szervezetek rendelkezésre pénzeszközök, gazdasági források befagyasztása, annak megakadályozása, hogy ilyen forrásokhoz juthassanak, pénzügyi szolgáltatások nyújtásának tilalma T-228/02 Iráni Népi Mudzsaheddin (People's Mujahedeen of Iran (PMOI) kontra az Európai Unió Tanácsa (2006. december 12.) Megsemmisíti a Tanács határozatát, mely a terrorizmus leküzdése érdekében a szervezet pénzeszközeinek befagyasztását rendeli el A megtámadott határozat sérti a védelemhez való jogot, az indokolási kötelezettséget és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot. elhatárolás: Yusuf-, Kadi-, Ayadi- és Hassan-ítélet amelyekben az Tanács és a Bizottság az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a Szankcióbizottsága határozatainak átültetésére szorítkozott, ezek jogszerűek Anyagi jogi normák terrorizmus II. Kerethatározat a terrorizmus leküzdéséről június Terrorista cselekmények azok a szándékos cselekmények,... amelyek az elkövetés módja vagy összefüggéseik folytán egy államot vagy nemzetközi szervezetet komolyan károsíthatnak, ha azokat azzal a céllal követik el, hogy: 1. a lakosságot komolyan megfélemlítsék, 2. vagy állami szervet vagy nemzetközi szervezetet jogellenesen arra kényszerítsenek, hogy valamely intézkedést megtegyen vagy ne tegyen meg, 3. vagy egy állam vagy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági vagy társadalmi rendjét súlyosan megzavarják vagy lerombolják, mégpedig a következő tettek révén: a) személy élete elleni támadás, amely halált okozhat; b) személy testi épsége elleni, a testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás; c) emberrablás vagy túszejtés; Megvalósítási cselekmények d) kormányzati létesítmény vagy közérdekű üzem, közlekedési rendszer, infrastrukturális létesítmény beleértve az informatikai rendszert is, a kontinentális talapzaton rögzített építmény, illetve közterület vagy magántulajdon olyan súlyos megrongálása, amely alkalmas az emberi élet veszélyeztetésére vagy jelentős gazdasági veszteség előidézésére; e) légi jármű, vízi jármű vagy más tömegközlekedési, illetve áruszállító eszköz hatalomba kerítése; f) lőfegyver, robbanóanyag, robbantószer, illetve nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyver előállítása, tartása, megszerzése, szállítása, rendelkezésre bocsátása vagy felhasználása, valamint biológiai és vegyi fegyverekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés g) veszélyes anyag kiengedése vagy tűzvész, árvíz vagy robbanás előidézése, amely emberi életet veszélyeztet; h) a víz- vagy áramellátásnak, illetve más létfontosságú természeti erőforrás ellátásának a megzavarása vagy megszakítása, amely az emberi életet veszélyezteti; i) az a) h) pontban felsorolt cselekmények elkövetésével való fenyegetés. Anyagi jogi normák terrorizmus III. 2. Terrorista csoporthoz kapcsolódó cselekmények: terrorista csoport, strukturált csoport --- büntetendő: irányítás részvétel 3. A terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmények Felbujtás, bűnsegély, kísérlet is büntetendő Büntetési tételek Enyhítő - különleges - körülmények 4. Büntetendő cselekmények: 1. akár saját nevében eljárva, akár a jogi személy valamely szervének tagjaként eljárva olyan személy követett el a jogi személy javára, aki a jogi személyen belül vezető tisztséget tölt be, amely a következők egyikén alapul: a) a jogi személy képviseletének joga; b) a jogi személy nevében való döntéshozatal joga; c) a jogi személy szervezetében az ellenőrzés joga. 2. A fent említett személy részéről gyakorolt felügyelet vagy ellenőrzés hiányossága tette lehetővé a bcs elkövetését 5. Szankciók: a) kizárás az állami kedvezményekből és támogatásokból; b) valamely üzleti tevékenység gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás; c) bírósági felügyelet alá helyezés; d) bíróság által elrendelt felszámolás; e) a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárása. Anyagi jogi normák pénzmosás 91/308/EGK Irányelv a pénzügyi intézmények pénzmosás céljára való felhasználásáról 2001 A vagyoni érték: ingó, ingatlan, vagy bármilyen eszmei tulajdon, jogcím, vagyoni értékű jog Cél: a hitel- és pénzintézeteket (ideértve hites könyvvizsgálók, adótanácsadók, ingatlanügynökök, közjegyzők, ügyvédek, ékszerkereskedők és kaszinók) arra kényszerítse, hogy azonosítsák a saját ügyfeleiket, illetve bárkit, aki eurónál nagyobb értékű tranzakciót kíván végrehajtani és jelentsék a megfelelő szerveknek, ha pénzmosásra utaló ügylettel találkoznak. 2001/5000/IB Kerethatározat (2001. június 26.) a pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, befagyasztásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról A pénzmosás szándékos bűncselekmény, amelynek lényegében háromféle megvalósítási formáját nevesíti az irányelv, beleértve a pénzmosásra szövetkezést, a kísérletet és a pénzmosáshoz nyújtott bűnsegélyt: 1. a bűnöző tevékenységből származó vagyoni érték átadása, átalakítása, átutalása az eredet elrejtésének a szándékával, 2. ilyen vagyoni érték valódi természetének, valóságos tulajdonosának elrejtése, a vagyoni érték jellegének eltitkolása végett, 3. az orgazdaság a tagállamoknak bűncselekménynek kell nyilvánítaniuk a pénzmosás tényállásait legalább négy évig terjedő maximális szabadságvesztéssel kell büntetniük, valamint Intézkedniük kell a bűncselekményből eredő jövedelem, vagy azzal egyenértékű vagyon elkobzásáról Anyagi jogi normák embercsempészet A Tanács 2002/90/EK számú irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról tényállás rögzítése szándékosan segítséget nyújt olyan személynek, aki nem állampolgára egyik tagállamnak sem, abban, hogy az érintett állam külföldiek be-, illetve átutazásáról szóló jogszabályainak megsértésével egy tagállam területére beutazzon, illetve azon átutazzon vagy anyagi haszonszerzés céljából szándékosan segítséget nyújt a külföldinek abban, hogy az érintett állam külföldiek tartózkodásáról szóló jogszabályainak megsértésével egy tagállam területén tartózkodjon. A Tanács 2002/946/IB sz. kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről Anyagi előnyből, bűnszervezetben tevékenykedő vagy a csempészett emberek életét veszélybe sodró embercsempészeket legalább nyolc éves szabadságvesztéssel büntessék a tagállamok további szankciók: a csempészet eszközének az elkobzását, a foglalkozásból kizárást, az embercsempész kitoloncolását s a csempészetben bűnösnek talált jogi személy szokásos megbüntetését is. a)kizárás az állami kedvezményekből és támogatásokból; b) valamely gazdasági tevékenység gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás; c) bírósági felügyelet alá helyezés; d)a jogi személy bíróság általi megszüntetése Anyagi jogi normák emberkereskedelem 2002/629/IB kerethatározat az emberkereskedelem elleni küzdelemről kétféle összefüggésben bünteti az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményeket: munkára kényszerítés szexuális kizsákmányolás Minősített esetei: Szabadságvesztés büntetése, amelynek felső határa legalább nyolc év büntetendőnek minősíti a felbujtást, a kísérletet és a bűnsegélyt is, jogi személy felelősségre vonhatóságát is. 2004/81/EK IRÁNYELVE (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről.

10 Anyagi jogi normák egyéb 2003/80/IB KERETHATÁROZAT (2003. január 27.) a környezet büntetőjog általi védelméről KERETHATÁROZAT (2003. július 22.) a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről --- mind az aktív, mind pedig a passzív korrupció ellen fellép --- ügyleti tevékenység folytán elkövetett szándékos cselekmények büntetését rendeli 2004/68/IB KERETHATÁROZAT (2003. december 22.) a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről Intézményrendszer I I. Európai (büntető) Igazságügyi Hálózat 1998 a) célja: bűnügyi együttműködés, különösen a szervezett bűnözés, és annak különböző formái kapcsán b) elemei c) az EIH által ellátott feladatok és a kapcsolattartók feladata II. OLAF Európai Csaláselleni Hivatal a) EKSZ 280. cikk előírja, hogy a Közösség és a tagállamok küzdenek a csalás és a Közösség pénzügyi érdekeit sértő minden más jogellenes tevékenység ellen b) Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó egyezmény (2002) c) nem operatív nyomozó szerv - az Európai Bizottság adminisztratív szerve, független - vizsgálati jogkörök, - vizsgálat eredményei alapján: nemzeti eljárások Intézményrendszer II - Eurojust Tagjai: bírák, ügyészek, rendőrségi tisztviselők --- mint kapcsolattartók a tagok mandátumát az őket küldő tagállamok nemzeti joga határozza meg Célja: a két vagy több tagállamot érintő súlyos szervezett bűnözés üldözésének összehangolása (az államok között a nyomozás és a büntetőeljárás során megvalósuló együttműködés révén) Eszközei: - felkérheti egy tagállam hatóságait, hogy járjanak el egy ügyben, vagy éppen tartózkodjanak az eljárás megindításától, mert egy másik tagállam szervei ehhez kedvezőbb helyzetben vannak - a tagállamok hatóságainak koordinálása - javaslatot tehet közös nyomozócsoport felállítására - információval támogathatja ezeket Eljárhat: tagja révén testületként Eurojust Europolhoz fűződő viszonya: nem irányítja, felügyeli, ellenőrzi az Europol tevékenységét nem európai ügyész, nincs joga nyomozást kezdeni vagy vádat emelni a saját nevében Lisszaboni Szerződés --- Eurojust átalakítása Európai Ügyészséggé? Lisszaboni Szerződés újításai rendes jogalkotási eljárás bevezetése (együttdöntési eljárás, a Tanácsban minősített többséggel) amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy az adott irányelvtervezet saját büntető-igazságügyi rendszerének valamely sarokkövét érintené, kérheti a rendes jogalkotási eljárás felfüggesztését (vészfék mechanizmus) Az Európai Tanács számára a felfüggesztéstől számítva négy hónap áll rendelkezésre a kérdés eldöntésére, konszenzus hiányában pedig ha legalább kilenc tagállam kívánja lehetőség van megerősített együttműködésre. Nincs lehetőség vészfék (illetve megerősített együttműködés) alkalmazására a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerése, ideértve az eljárási szabályokat is joghatósági összeütközések megelőzése, rendezése a bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak képzésének támogatása a büntető-igazságügyi hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése a büntetőeljárás és a végrehajtás során Eurojust - Európai Ügyészség Polgári igazságügyi együttműködés EKSZ, I. pillér, EKSZ IV címe EKSZ 65. cikk 1. A határon átnyúló hatású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén, a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben 2. Területei a) a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítése együttműködés a bizonyítás-felvétel terén a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok, köztük a nem bírósági ügyekben hozott határozatok elismerése és végrehajtása b) a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetőségének előmozdítása c) a tagállamokban alkalmazandó polgári eljárási szabályok összeegyeztethetőségének előmozdítása Polgári igazságügyi együttműködés II Célok 1. az állampolgárok és jogi személyek joghoz jutásának megkönnyítése 2. a hatósági és bírói döntések kölcsönös elismerésének érvényesítése 3. az eljárásjogok közelítése Intézmények Európai Igazságügyi Hálózat felállítása polgári és kereskedelmi ügyekben

11 1. Joghoz jutás előmozdítása 2. Hatósági és bírói döntések kölcsönös elismerésének az elve Tamperei célok - Tájékoztatás elérhető tájékoztatási rendszer felállítása - Határon átnyúló jogi segítségnyújtás minimális közös standardjai, közös eljárási szabályok, egyszerűsített, gyorsított eljárásokra, kisebb súlyú, határon átívelő fogyasztói igények, nem vitatott igények, tartási igények esetén -Bűncselekmények áldozatainak hatékony védelme és kompenzációja Jogi segítség igénybevételére vonatkozó irányelv Határon átnyúló jogviták esetén 2. polgári és kereskedelmi ügyekben 3. a megfelelő anyagi forrással nem rendelkező EU polgár / letelepedett külföldi 4. megfelelő költségmentességhez való jogosultsága: államilag támogatott perbeli képviselet, jogsegély (2004-től), vagy pereskedést megelőző tanácsadás (2006-tól) 5. A jogvita határon átnyúló vonatkozású jellegéhez kapcsolódó költségek 6. A jogviták tárgyára vonatkozó feltételek 7. a nemzeti jogi segítségnyújtást nem szabályozza Tamperei célok: kis súlyú fogyasztói / kereskedelmi igények, egyes családjogi ügyek esetén automatikus elismerés Alapvető Jogok Kartája: VI. cím polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó: BRÜSSZEL I 2001 (2002), Tanács rendelete A házasságra (bontásra, érvénytelenítésre) és a szülői felügyeletre vonatkozó (BRÜSSZEL IIa) Tanács rendelete (2003) évi Brüsszel II. váltja fel 3. Eljárásjogok Lisszaboni Szerződés Csődeljárás (2000, rendelet) a bírói és nem bírói iratok kézbesítése (2000, rendelet) a bizonyításfelvétel polgári és kereskedelmi ügyekben (2001 rendelet) a nem vitatott pénzügyi követeléseket rendező ítéleteket és döntések (2004) megszünteti a hárompilléres struktúrát a harmadik pillérbe tartozó kérdéskörökben rendeletek és irányelvek megalkotását teszi lehetővé: közvetlen alkalmazhatóság, közvetlen hatály a nemzeti joggal szemben elsőbbséget élveznek megszűnik az egyhangúság követelményének általánossága, pl. büntetőjogi és a rendőri együttműködés terén ú.n. közösségi módszerre (többségi döntésre) térnek át