EU HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSAI ÉS A TELJESÍTÉS HELYZETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EU HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSAI ÉS A TELJESÍTÉS HELYZETE"

Átírás

1 EU HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSAI ÉS A TELJESÍTÉS HELYZETE Dr. Simándi Péter intézetigazgató főiskolai tanár SZIE GAEK Tessedik Campus

2 A hulladékgazdálkodás és a fenntarthatóság kapcsolata

3 A hulladék, mint globális probléma A hulladéktól való megszabadulás (annak elhelyezése, tárolása) az emberi társadalom számára mindig is gondot okozott. A gondok elsősorban a birtokosnál jelentkeznek, de a mennyiség - és egyre inkább a veszélyesség - növekedésével számos esetben konfliktusokat okoztak a társadalmi és a természeti környezetben is. Mindezzel együtt a probléma lokális maradt. A hulladék tehát lokálisan jelentkező környezeti probléma, hatása ott jelentkezik, ahol az keletkezik, illetve ahol azt elhelyezik.

4 A hulladék, mint globális probléma akkor kezdett el nagy nyilvánosságot kapni, amikor a XX. század végén egymást érték a jóléti társadalmakból induló hulladék szállítmányok a fejletlen országok felé, ahol súlyos környezeti és egészségi károkat okoztak ben megszületett a hulladékok nemzetközi szállítását szabályozó Bázeli Egyezmény, amely megtiltja veszélyes hulladékok fejletlen országokba történő szállítását. A hulladékokkal kapcsolatban lényegében ez az egyedüli nemzetközi egyezmény. A hulladékok ártalmatlanítása akár lerakással, akár égetéssel történik, negatív környezeti hatásokat eredményez, a kezelés költségei pedig improduktív jellegű gazdasági, társadalmi szintű kiadásokat követelnek.

5 A fenntarthatóság elvén működő gazdaság és környezet modelljében mindinkább hangsúlyt kap, hogy: a hulladékban jelenlévő anyag, illetve annak energiatartalma a termelési folyamatokba visszaforgatható, kímélve ezzel a primer természeti erőforrásokat; vagyis a hulladékok minél nagyobb mennyiségének visszavezetése a termelésbe a környezetvédelmi előnyök mellett gazdasági szükségszerűség is.

6 A hulladékgazdálkodás kettős feladata Elsősorban olyan rendszert kell működtetni, amely csökkenti a keletkező hulladékok környezeti, és emberi egészségre gyakorolt káros hatásainak következményeit; másodsorban pedig biztosítania kell, hogy a hulladék minél szélesebb körben anyag- és energiaforrásként szolgáljon a gazdaság számára.

7 A szervetlen és szerves anyag körforgása Az ember termelési tevékenységét a következőképpen lehet ciklusba szervezni: Term elés Term ék Felépítő folyam atok Lebontó folyam atok Hulladék Term észeti anyag Igyekezni kell zárni a ciklust, amennyire csak lehetséges, illetve minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy a Természeti anyag feliratú doboz ürüljön, és a Hulladék feliratú dobozban a felhalmozódás növekedjen.

8 A ciklus zárására nincs túl sok lehetőségünk, hiszen nagyon sok hulladék már soha többé nem alakítható vissza az eredeti természetes anyaggá, de igénybe kell vennünk minden olyan, a természetben lejátszódó folyamatot, ami a ciklus zárását segíti. Ilyen például: a szennyvíztisztítás, a komposztálás, biogáz előállítás, az egyes termelési melléktermékek és hulladékok visszaforgatása a talajerő pótlása céljából.

9 A hulladékgazdálkodás lehetőségei a célok elérése érdekében

10 A szabályozás keretei az EU-ban Egységes közösségi hulladék stratégiák: 1989 a hulladékgazdálkodás elvei és céljai 1996 a gazdasági és társadalmi hatások figyelembe vétele 2005 megelőzés, hulladék, mint erőforrás Keret irányelv: 75/442/EEK első hulladék keretirányelv 2006/12/EK változások egységes szerkezetbe foglalása 2008/98/EK új (ma hatályos) keretirányelv

11 A szabályozási hierarchia Hulladék megelőzési és újrahasznosítási Stratégia /98/EK Hulladék keretirányelv Keret szabályok 1013/2006/EK rendelet Hulladékok nemzetközi szállítása Hulladék lista 2150/2002/EK rendelet Hulladék statisztika Kezelésre vonatkozó szabályok Adatszolgáltatás 1999/31/EK Lerakó irányelv 2010/75/EU Ipari kibocsátás irányelv Hulladék égetés Hulladékárami szabályok Szennyvíziszap Csomagolás WEEE ELV Elem-akku Bányászati hulladék

12 A hulladékgazdálkodás EU joganyaga A hulladékgazdálkodásra vonatkozóan az Unió joganyaga 60 rendeletet, irányelvet, határozatot, állásfoglalást vagy ajánlást tartalmaz. Az EU hivatalos internetes honlapja:

13 A hulladékgazdálkodás főbb elvei Új keretirányelv alapján megelőzés gyártói felelősség megosztott felelősség elérhető legjobb technika szennyező fizet közelség önellátás Ezen elveket EU szinten kell érvényesíteni

14 Legfőbb célok a környezet és az emberi egészség védelme, a hulladékkeletkezés és -gazdálkodás káros hatásainak megelőzése vagy csökkentése, valamint az erőforrás-felhasználás globális hatásainak csökkentése és e felhasználás hatékonyságának javítása megelőzés újrahasználatra előkészítés újrafeldolgozás egyéb hasznosítás ártalmatlanítás

15 A hulladék keletkezésének megelőzése A hatékony megelőzést három pillérre kell építeni: termék- a hulladékgazdálkodási célokat szem előtt tartó tervezésre, a hulladékszegény gyártási technológiák fejlesztésére, valamint a vásárlói tudatosságra. A három pillér közül ma leginkább a hulladékszegény technológiák fejlesztése működik, mivel ez egyben gazdasági kényszer is a gyártók számára.

16 A megelőzési program alappillérei A gazdasági szereplőket a kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló jogi eszközökkel és gazdasági szabályozókkal lehet elsősorban befolyásolni a kevésbé veszélyes hulladékokat eredményező, illetve a hulladékszegény technológiák alkalmazásának irányába. A megelőzés fontos eleme a termékek használati idejének meghosszabbítása, ezért a gazdasági szereplőket ösztönözni kell a tartósabb termékek előállítására. Fejleszteni kell a javító hálózatokat is, amelynek egy része a hulladékkezelési rendszeren belül működik majd: ki kell alakítani az ún. újrahasználati központokat, ahol biztosítani lehet a még használható tárgyak leadásának, a szükséges javítások elvégzésének és a biztonságos újra forgalomba hozásnak a feltételeit. A lakosságot elsősorban a fogyasztói szokások megváltoztatásával, illetve az árak szabályozásával lehet a célok mellé állítani.

17 Főbb tartalmi változások Ötlépcsős hulladék hierarchia A hulladék vége fogalom bevezetése Melléktermék fogalom Felelősségi viszonyok kiterjesztett gyártói felelősség, hulladék termelője, kereskedő és közvetítő, hulladékkezelők (szennyező és használó fizet) A környezetvédelmi célkitűzés bevezetése a hulladékgazdálkodásban A termikus hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalmának tisztázása A veszélyes hulladék keverésére vonatkozó feltételek pontosítása

18 Főbb tartalmi változások Eljárás bevezetése annak meghatározására, hogy egy adott hulladékáramba tartozó hulladék mikortól nem számít hulladéknak End of Waste kritériumok kidolgozása Egyes hulladékgazdálkodási műveletekkel kapcsolatos minimumszabályok vagy a minimumszabályok meghatározását célzó eljárás bevezetése A nemzeti hulladékkeletkezés megelőzési programok kötelező kidolgozásának előírása a tagországok számára A hulladékkezelő létesítmények engedélyezése területén az IED irányelvvel összhangban működik Változnak a hulladékgazdálkodási tervezés szabályai is, és a hulladék jegyzék módosítása is várható 1272/2008/EK rendelet az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról 2010/75/EU Ipari kibocsátás irányelv

19 Tagállami döntési pontok A hierarchiától való eltérés életciklus elemzés alapján Hulladék státus megszűnése Eltérés a hulladékok jegyzékétől veszélyes, nem veszélyes besorolás A kiterjesztett gyártói felelősség érintettjeinek meghatározása, felelősségi körük, feladataik és pénzügyi felelősségük megállapítása A hazai hulladékkezelési kapacitások védelme Hulladékolajok regenerálásának előírása Egyes tevékenységeknél engedély helyet nyilvántartásba vétel a feltételeket jogszabályban kell rögzíteni Az ellenőrzéseknél szempont lehet a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) megléte (gyakoriság, tartalom)

20 Hazai szabályozás a hulladékokra vonatkozó legelső szabályozás 102/1996. (VII. 12.) Kormányrendelet január 1-től hatályos hulladékgazdálkodási törvény 2001-től, a hulladékgazdálkodási törvény hatályba lépésétől kezdve megszületett csaknem 35 hulladékos jogszabály, amelyek már EU-konform szabályozások

21 A hazai szabályozás következményei Kialakult a folyamatok nyomon követésére alkalmas nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer A közszolgáltatás és a települési hulladék rendezett begyűjtése. A korszerűtlen hulladékégetők és lerakók bezárása, új létesítmények épültek. Az állati hulladékok zárt rendszerű összegyűjtése, valamint a kórházi és egészségügyi hulladékok veszélyességi fokának megfelelő gyűjtése és ártalmatlanítása. Zárt rendszerben történik a növényvédő szerek és csomagolásaik, valamint a gyógyszer hulladékok visszagyűjtése, és ártalmatlanítása. Az azbeszt, a PCB/PCT, ózonkárosító hidrogén-fluoridok, egyes oldószerek) felhasználásának megtiltása, ezek hulladékainak környezetre és egészségre veszélyt nem jelentő kezelése. Szemléletformálás javulása.

22 A keletkezett hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint 16 Mt hulladék, amelyből 4 Mt a települési szilárd hulladék; a veszélyes hulladék összes mennyisége is évek óta alatta marad az 1 Mt-nak (850 et); a nem veszélyes ipari, gazdálkodói hulladékok mennyisége 6,2 Mt, ami csökkenő tendenciát mutat, legnagyobb részét az erőművi salakok és pernyék teszik ki; Az építési-bontási hulladékok mennyisége viszonylag állandó (3,9 Mt); nagy mértékben csökkent a keletkezett biológiailag lebomló hulladékok köre (a 2004-es 6 Mt-ról 2010-re lecsökkent 1 Mt-ra a keletkezett mennyiség).

23 A hulladékkezelés alakulása Az ipari nem veszélyes hulladékoknak csupán kb. 40%-a kerül ártalmatlanításra, míg a további része valamilyen hasznosítási folyamatba kerül, amelyből az energetikai hasznosítás nem éri el az összes mennyiség 10%-át. A veszélyes hulladékok tekintetében az ártalmatlanítási arány kedvezőbb (32%, amelyen belül a termikus ártalmatlanítás csupán 8%), az elmúlt évek során egyre nagyobb jelentőséget kapott az anyagában történő hasznosítás (33%). Az építési és bontási hulladék kezelésében is egyre kisebb a lerakott mennyiség aránya (45%), bár a jellemző hasznosítási forma nem az építőanyagok újra felhasználása, hanem a terület feltöltés. A települési szilárd hulladék kezelésének fő iránya ma még mindig a lerakás, a hasznosított mennyiség alig éri el a 25%-ot.

24 A települési hulladékok hasznosítási arányai az Unió országaiban Lerakás Energetikai hasznosítás Újrafeldolgozás Magyarországon csak egyetlen ilyen hasznosítómű van évi tonna kapacitással, mivel a lakossági ellenérzés sem a 90-es években, sem pedig a 2000-es évek elején nem engedte meg további hasznosítóművek megépítését.

25 Hulladék újrafeldolgozási arány Európában (2007) Magyarországnak az összes hulladékra tekintettel az újrafeldolgozás terén komoly lemaradásai vannak.

26 A csomagolási hulladékok hasznosítása Európában (2007)

27 A kiselejtezett gépjármű hulladékok hasznosítása Európában (2007)

28 Magyarországon a hulladék hasznosítása azon hulladékáramok vonatkozásában, amelyekre konkrét EU célkitűzésekkel és határidőkkel rendelkezünk, megfelelően eléri a kitűzött szinteket. Ez az eredmény elsődlegesen annak köszönhető, hogy a kérdéses hulladék áramok tekintetében Magyarország bevezette a kiterjesztett gyártói felelősséget, amelynek pénzügyi forrását a termékdíj törvényben teremtette meg. Ugyanakkor fontos megállapítani, hogy a hazai hasznosítás soha nem lépte túl lényegesen az EU által megkövetelt szintet, és egyéb hulladékáramok tekintetében pedig, ahol nincs EU-presszió, az átlagos hasznosítási szint meglehetősen alacsony.

29 Hazai helyzet Eredmények: több olyan járulékos fejlesztés is megvalósult, amely a lakossági szelektív gyűjtés feltételeinek megteremtését célozta; kb. 6 millió ember számára elérhető ez a lehetőség, mintegy hulladékgyűjtő szigeten; egyes körzetekben jó tapasztalatokat szereztek a házhoz menő gyűjtési rendszerrel is, várhatóan ennek aránya a jövőben nőni fog.

30 Lemaradások: rendkívül fejletlennek kell tekintetni a lomtalanítási rendszert, amelyet a közszolgáltató akció-szerűen végez évi 1-2 alkalommal (egyes településeken a lomizásra alapozott használtcikk kereskedelem komoly társadalmi feszültségeket okozó tevékenységgé vált); ma Magyarországon körülbelül 100 hulladékudvar áll rendelkezésre, de ezek általában a lakott területeken kívül, rossz megközelíthetőséggel helyezkednek el, és a számuk rendkívül kevés; jelentős, és megoldatlan probléma az elhagyott hulladékok kérdése. A közszolgáltatási díjak folyamatos emelkedése is oka lehet annak, hogy a külterületeken, erdőszéleken folyamatosan nő az elhagyott hulladékok mennyisége, amelyek gyakran háztartásokból, néha pedig a vállalkozási tevékenységekből kerülnek ki a természetbe (kizárólag tettenérés esetén indíthatnak eljárást az elkövető ellen).

31 Hiányosságok Nem csökkent a települési szilárd hulladék mennyisége, ami évek óta a kb. 5 millió tonna szinten mozog. Magyarországon még mindig a legjellemzőbb hulladék kezelési mód a lerakás, a keletkező összes hulladéknak mintegy 60%-át lerakjuk, de a települési szilárd hulladék lerakása eléri a 75%-ot. Az ipari és mezőgazdasági hulladékok szeletív gyűjtése és hasznosítása 40% körüli, a lakossági szelektív gyűjtés azonban alig éri el a 15%-ot. Hiányoznak a hasznosító ipar számára elérhető fejlesztési források is. A nemzeti K+F ráfordítások (2010-ben a GDP 1,4%-a) messze elmaradnak az EU országok szintjétől, és a hazai szükségletektől.

32 Legfontosabb támogatandó területek A tisztább, hulladékszegény technológiák bevezetése, ezzel párhuzamosan a környezetközpontú vállalati tanúsító rendszerek ösztönzése; a környezetbarát, kevesebb hulladékot eredményező termékek előállítása, minősítése, ezek vásárlásának ösztönzése; újrahasználati központok kialakítása, újrahasználatra való előkészítés szervízhálózat fejlesztése; szelektív gyűjtő rendszerek fejlesztése; hulladékból másodnyersanyag, másod-alapanyag, másodlagos tüzelőanyag előállítása, ezek minősítése.

33 A hazai hulladékgazdálkodás korlátozó tényezői Jogszabályi környezet bizonytalansága Termékdíjas hulladékok kezelését koordináló rendszer teljes álalakítása, termékdíj növelés A 98/2008 HKI átvételének késlekedése Végrehajtási rendeletek hiánya Pénzügyi stabilitás hiánya Világgazdasági válság Kötelezettségszegési eljárások, túlzottdeficit-eljárás Hatósági rendszer leépülése Bevétel-kényszer a hatósági munkában Állami szerepvállalás a hulladékgazdálkodási piacon Cégek tőkeszegénysége - a saját forrás a pályázati lehetőségeknél hiányzik Hitelfeltételek romlása

34 A hulladékgazdálkodás területén a korlátozó tényezők két meghatározó eleme Az egyik ok a 2008 vége óta tartó gazdasági válság, amely immár negyedik éve egymást váltó, rövid konjunktúra dekonjunktúra szakaszokkal jelentkezik, ami a következő hatásokat eredményezte: Csökkent az ipari termelés, amelynek következtében: kevesebb hulladék keletkezik, ennek hatására a kiépült kezelési kapacitások nem jutnak elég hulladékhoz; erősíti ezt a hatást a kezelési kapacitások túlkínálata miatt az EU piacon fellépő szívóerő, amely a hazai hulladék egyre fokozódó exportját eredményezi; a hulladék hasznosító ipar nem tudja értékesíteni a hulladékból kinyert haszonanyagokat a primer technológiák alacsonyabb termelési szintje miatt; romlottak a pénzügyi és hitelfeltételek, ezért a fejlesztésre fordítható források lecsökkentek; a bizonytalan gazdasági helyzetben a vállalkozások fejlesztési hajlandósága csökkent.

35 A hulladékkezelés területén működő hazai vállalkozások jellemzően a KKV szektorhoz tartoznak, ezért jellemző a tőke-szegénység, amely gyakran gátolja a pályázatokon való megjelenést, mivel a szükséges 50-60%-os önerő biztosítása is gondot jelent; a korábban felvett, svájci frank alapú hitelek romlása miatt csökkent az eredményesség; a kicsi méret és az alacsony gazdasági potenciál miatt nincs lehetőség az európai piacokon való versenyképes megjelenésre; a kicsi méret és az alacsony gazdasági potenciál miatt korlátozott a lehetőség az EU-hoz csatlakozni kívánó szomszédos országokban való megjelenésre, ahol ugyan szép számban vannak környezetvédelmi fejlesztések, de az ezekre kiírt pályázatok általában mega-projektektek -nek számítanak a hazai, kis potenciálú vállalkozások számára, emellett versenyezni kell a többi EU-s vállalkozással.

36 A korlátozó tényezők másik okaként a hazai helyzetet lehet megjelölni, amelyen belül kiemelendők az alábbiak. Nem történt meg a mai napig a 98/2008/EK Hulladék Keretirányelv átvétele: ennek következtében még mindig az egyre korszerűtlenebbé váló évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény van érvényben; ebből következően még mindig, az európai normáknak nem megfelelő hulladék-import korlátozások vannak érvényben, ami hátrányba hozza a hazai hulladékgazdálkodókat az európai piaci szereplőkkel szemben; nem léphettek hatályba olyan fogalmak, mint pl. a hulladék státus vége, amely kifejezetten a hazai hasznosító ipar fejlődését segítené;

37 a közszolgáltatásra vonatkozó államosítási szándékok egy éve húzódó lebegtetése elbizonytalanítja a vállalkozásokat abban a tekintetben, hogy milyen keretek és feltételek között fognak a szelektíven gyűjtött hulladékhoz hozzájutni a majdan kialakuló új rendszerben.

38 Az ágazatnak további kihívásokkal kell szembe néznie az elkövetkező két évben, amelyek a következők. Export: a fenti korlátozó körülmények ellenére a hazai hulladékkezelőhasznosító ágazat működik, keresi a szlovák, román, dél-kelet európai illetve ázsiai kapcsolatokat, hogy szolgáltatásait exportálja új, még alakulóban lévő, forrásokkal rendelkező piacokra. Megelőzési tervek: további kihívást fog jelenteni az egyes gazdasági ágazatokban a 98/2008 EK irányelvben megfogalmazottak szerint a 2013-ban elkészítendő hulladék keletkezés megelőzési terv, amelyet Nemzeti Megelőzési Programmá kell formálni, finanszírozási eszközökkel gyakorlatban megvalósítani. Valószínűsíthető, hogy ez strukturáltabbá fogja tenni a termelési hulladékok piacát is. Hulladék státus vége kritériumok: a rendelet szintjén kihirdetett hulladék vége státusz alkalmazása is hozzájárul a fenntartható anyaggazdálkodás megerősödéséhez.

39 Legfontosabb célértékek, határidők

40 Megelőzés Nagyobb hangsúly a hulladék keletkezés megelőzésén és a hulladék veszélyességének csökkentésén Nemzeti megelőzési program 2013-ra Lakosság: Újrahasználatok elősegítése (gyűjtés, javítási központok, újra forgalomba hozás csatornái reuse központok) Gazdaság: hulladékszegény technológiák bevezetése (ösztönző rendszerek kialakítása ipar) Öko-tervezés, öko-címke rendszer használatának ösztönzése Önkéntes vállalások (EMAS, fenntarthatósági jelentések) Szemléletformálás! Hogyan mérjük?

41 Hasznosítás Települési hulladékok Szelektív gyűjtési rendszer kiépítése lakossági papír, üveg, fém, műanyagra 2015-ig 50%-os újrafeldolgozási cél a legalább a lakossági papír, üveg, fém, műanyagra 2020-ig Építési- bontási hulladékok 70%-os újrafeldolgozás nem-veszélyes építési-bontási hulladékra 2020-ig Szelektív bontás és az építőanyag minősítési rendszer megteremtése Csomagolási hulladékok 2012 december 31-ig legalább 60% hasznosítás, ebből legalább 55% újrafeldolgozás. A hulladékot alkotó anyagok tekintetében hasznosítandó: üveg 60%, papír és karton 60%, fémek 50%, műanyagok 22,5%, fa 15%.

42 Hasznosítás Elemek-akkumulátorok szeptember 26-ig 25 %, szeptember 26-ig. 45 %-os visszagyűjtés A magyar jogszabály a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott elem, illetve akkumulátor tömegének %-ában a visszagyűjtést következőképpen határozta meg: évben legalább 25% évben legalább 35% évben legalább 45% Elektronikai hulladékok (WEEE) Új irányelv, magasabb visszagyűjtés 2009-re visszagyűjtés 4 kg/fő/év ( t/év) A hasznosítási arányok a begyűjtött mennyiségekre vonatkoznak, a hasznosítási cél valamennyi kategóriában 70-80% között van, de ezen belül az újrafeldolgozásnak el kell érnie kategóriától függően az 50-80%-ot. Új irányelv, több WEEE kategória

43 Hasznosítás Elhasználódott járművek (ELV) A begyűjtött mennyiségre vonatkoznak a hasznosítási arányok január 1-től az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 85%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 80 % január 1-től az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 95%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 85 % Az január 1. előtt gyártott gépjárművekre az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 75%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 70%

44 Ártalmatlanítás PCB Elvileg a PCB hulladék megszűnt PCB-t tartalmazó berendezések június 30-ig üzemeltethetők, a hulladékká vált berendezések megtisztítását és az eltávolított PCB-k ártalmatlanítását legkésőbb december 31-ig el kellett végezni Gumiabroncs: 2006-tól tilos lerakni TSZH lerakók A biológiailag lebomló szervesanyag tartalmat a július 1. napjáig az 1995-ben lerakott mennyiség 35%-ára kell csökkenteni A műszakilag nem megfelelő lerakókat július 15-ig be kellett zárni Hulladék égetés A műszakilag nem megfelelő égetőket közepéig be kellett zárni Bevezetésre került a települési hulladékot feldolgozó égetőmű energiahatékonysági formulája (R1)

45 A hazai hulladékgazdálkodás jövőbeli feladatai 2020-ig a lakossági hulladék papír, üveg, műanyag és fém tartalmának 50%-os újrafeldolgozása; a nem veszélyes építési-bontási hulladékok 70%-os hasznosításának előírása; a lakossági hulladék kötelező szelektív gyűjtésének 2015-ös bevezetése; 2016-ra a lerakott települési szilárd hulladék biológiailag lebomló anyag mennyisége országos szinten ne haladja meg a tonnát (2009-ben ez ezer tonna volt); biztosítani kell, hogy az egyes hulladékáramok esetében teljesüljenek az Unió által előírt, folyamatosan növekvő visszagyűjtési és hasznosítási arányok; nemzeti programot kell létrehozni 2013 végéig a hulladék keletkezésének megelőzésére.

46 KÖSZÖNÖM Dr. FARKAS HILDA kolléganőmnek az anyaggyűjtés során adott hasznos tanácsait, útmutatásait, az előadás anyagának összeállításához nyújtott segítségét

47 KÖSZÖNÖM M MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE Célok a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009ig, 50%-ának hasznosítása 2013 végéig a lerakott hulladék biológiailag

Részletesebben

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

OHT II. Dr Farkas Hilda. Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens

OHT II. Dr Farkas Hilda. Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens OHT II Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens XX Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás, Szombathely, 2010. május 11-13. AZ OHT-I VÉGREHAJTÁSA 2002-2008 A képződő hulladékmennyiség

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon

Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon Hulladékgazdálkodási dilemmák az EU-ban és Magyarországon Közbeszerzések a fenntartható és innovatív fejlődés szolgálatában Pázmány Péter Katolikus Egyetem Markó Csaba 2013. November 21-22. Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

Hulladékáramok és haszonanyaggal kapcsolatos adatszolgáltatás

Hulladékáramok és haszonanyaggal kapcsolatos adatszolgáltatás Hulladékáramok és haszonanyaggal kapcsolatos adatszolgáltatás Előadó: Kövecses Péter fejlesztési igazgató Budapest, 2016. szeptember 28. Hulladékáramok nyomon követésének, koordinálásának alapjai Hasznosítói

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Palotai Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Részletesebben

A hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban

A hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban A hierarhia jelentősége a hulladékgazdálkodásban Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. február 23. Hulladékgazdálkodási törvénnyel

Részletesebben

TÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL

TÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL TÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL Avagy mit szabad csinálnia a hulladéknak és mit nem? A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. Előzmények dióhéjban 2000 előtt nincs átfogó hulladék(gazdálkodási) törvény

Részletesebben

Fejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére

Fejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére Fejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére Előadó: Kövecses Péter fejlesztési igazgató 2016. november 23. Globális problémák a hulladékgazdálkodásban Globális hulladékáram Növekvő hulladékmennyiség

Részletesebben

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan

Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan Jogszabály-alkotási tervek - a melléktermékkel és a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatosan László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Úton a nulla hulladék felé

Úton a nulla hulladék felé Úton a nulla hulladék felé Földesi Dóra Humusz Szövetség 2011. május 13.. Problémák A legyártott tárgyak 99%-a fél éven belül szemétbe kerül. Az élelmiszerek 30%-a bontatlanul kerül a kukába. 1 kukányi

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.

Részletesebben

Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai. 2009. Markó Csaba

Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai. 2009. Markó Csaba Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai 2009. Markó Csaba Új EU tervek Hulladékmegelőzési és újrafeldolgozási tematikus stratégia: - újrafeldolgozó társadalom (recycling society) - életciklus

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője

A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője A hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás jövője Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár XVII. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2015. szeptember 17-18.

Részletesebben

Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben

Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben Az életciklus szemlélet megjelenése a hulladékról szóló törvényben és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben Nemes Mariann fejlesztéskoordinációs referens VIII. Életciklus-elemzési szakmai konferencia

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

A hulladék, mint megújuló energiaforrás A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

Körforgásos gazdaság. A csomagoláshasznosítás eredményessége között. Hotel Benczúr, április 1. Viszkei György. ügyvezető igazgató

Körforgásos gazdaság. A csomagoláshasznosítás eredményessége között. Hotel Benczúr, április 1. Viszkei György. ügyvezető igazgató Körforgásos gazdaság A csomagoláshasznosítás eredményessége 2003-2013 között Hotel Benczúr, 2014. április 1. Viszkei György ügyvezető igazgató Miért van szükség körforgásos gazdaságra? Környezetgazdasági

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK

ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ELŐZMÉNY Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvét 2008. november 19-én fogadták el és december 12-én hirdették ki. A 2008/98/EK irányelv előírásait a tagállamoknak legkésőbb

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE ÉS JÖVŐJE SALGÓTARJÁNBAN ÉS A KELETNÓGRÁD TÉRSÉGBEN Előadó: Nagy László VGÜ Nonprofit Kft. vállalkozási igazgatóhelyettes 2014.03.05.. VGÜ Salgótarjáni Hulladékgazdálkodási és

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. április 27. A hulladékképződés

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban

A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban DR. MAKAI MARTINA FŐOSZTÁLY V EZETŐ KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY A H U L L A D É K O K T E R M I K U S H A S ZNOSÍTÁSA C. K O N F E R E N C I A

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések Dr. Makai Martina Zöldgazdaság fejlesztésért- klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A NULLA HULLADÉK KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI CSÓR TELEPÜLÉS PÉLDÁJÁN

A NULLA HULLADÉK KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI CSÓR TELEPÜLÉS PÉLDÁJÁN A NULLA HULLADÉK KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI CSÓR TELEPÜLÉS PÉLDÁJÁN 1 Készítette: Bocskói Diána környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Munkácsy Béla BEVEZETÉS Az iparilag fejlett országok

Részletesebben

Nulla hulladék?! A csı végérıl a folyamatok elejére. Szilágyi László 2009. február 5. Visegrád

Nulla hulladék?! A csı végérıl a folyamatok elejére. Szilágyi László 2009. február 5. Visegrád Nulla hulladék?! A csı végérıl a folyamatok elejére Szilágyi László 2009. február 5. Visegrád Idén száznál több lerakót be kell zárni, de sok helyen még nincs kész az új. Sorban dılnek be a begyőjtı cégek,

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Sátoraljaújhely Város

Sátoraljaújhely Város (A 43/2007/4721/II.28./számú határozat melléklete) Sátoraljaújhely Város és városrészeire (Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom), valamint a külterületi lakott városrészekre vonatkozó Helyi Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

PÁLYÁZATI ŰRLAP Kérjük, a kitöltött nyomtatványt küldjék vissza a következő e-mailre: budapest@tanzerconsulting.com,

PÁLYÁZATI ŰRLAP Kérjük, a kitöltött nyomtatványt küldjék vissza a következő e-mailre: budapest@tanzerconsulting.com, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. Öko-Pack Nonprofit Kft. Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. Hungakku Nonprofit Kft. Re lem Nonprofit Kft..A.S.A. Magyarország Kft.

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

A megújuló hulladékgazdálkodási rendszer jogszabályi háttere

A megújuló hulladékgazdálkodási rendszer jogszabályi háttere A megújuló hulladékgazdálkodási rendszer jogszabályi háttere Dr. Makai Martina Főosztályvezető Környezetfejlesztési Főosztály Kecskemét, 2014. november 18. Tartalom I. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV.

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Európai uniós és magyar jogszabályok a hulladékstátusz megszűnéséről

Európai uniós és magyar jogszabályok a hulladékstátusz megszűnéséről Európai uniós és magyar jogszabályok a hulladékstátusz megszűnéséről Az életciklus szemlélet az új ISO 14001 szabványban és a hulladéktörvényben túl az elméleten KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22.

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22. Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai Fekete Katalin 2009. április 22. A hulladékkezelési adatszolgáltatás,- és nyilvántartás tapasztalatai a települési szilárd hulladék fogalma TSZH-t érintő

Részletesebben

Az uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban

Az uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban Az uniós jogalkotási trendek az ELV szabályozásban Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője KSZGYSZ konferencia Budapest, 2016. 09. 27. Hotel Griff 2014. szeptember 23. Markó Csaba KSZGYSZ szakértő A körforgásos

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás szakmai szemmel

Hulladékgazdálkodás szakmai szemmel Hulladékgazdálkodás szakmai szemmel Előadó: Weingartner Balázs elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. május 5. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás logikai kerete Térségi rendszerek és létesítmények DE

Részletesebben

Települési hulladékok elkülönített gyűjtésének egyes rendszerszintű problémái

Települési hulladékok elkülönített gyűjtésének egyes rendszerszintű problémái Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége www.hosz.org info@hosz.org Települési hulladékok elkülönített gyűjtésének egyes rendszerszintű problémái Dr. Borosnyay Zoltán ügyvezető igazgató Szabályozási környezet

Részletesebben

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása Innovatív megoldások, fejlesztési lehetőségek a környezetiparban István Zsolt, osztályvezető zsolt.istvan@bayzoltan.hu Hulladékgazdálkodás Hulladék keletkezése

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

A települési hulladék kezelésének jogi szabályozása

A települési hulladék kezelésének jogi szabályozása A települési hulladék kezelésének jogi szabályozása Dr. Hornyák Margit c. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Győr, 2016. november 16. A kezdetek. 1-ör. Meghagyatik szigorúan minden háztulajdonosnak,

Részletesebben

2. Fogalmi meghatározások

2. Fogalmi meghatározások VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (II.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL, A TELEPÜLÉS TISZTASÁG EGYES KÉRDÉSEIRŐL VillányVáros Önkormányzatának

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási törvény módosítása az új keretirányelv tükrében. 2010. Markó Csaba

A hulladékgazdálkodási törvény módosítása az új keretirányelv tükrében. 2010. Markó Csaba A hulladékgazdálkodási törvény módosítása az új keretirányelv tükrében 2010. Markó Csaba Hgt. és keretirányelv Új hulladék keretirányelv (2008/98/EK) Kihirdetés: 2008. nov. 12. Hatálybalépés: 2008. dec.

Részletesebben

Hulladékképződés megelőzése és újrahasználat a magyar jogszabályokban és gyakorlatban. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadó

Hulladékképződés megelőzése és újrahasználat a magyar jogszabályokban és gyakorlatban. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadó Hulladékképződés megelőzése és újrahasználat a magyar jogszabályokban és gyakorlatban. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadó Jogszabályi háttér 2008/98/EK irányelvben megfogalmazásra került a hulladékkeletkezés

Részletesebben

Hartay Mihály Környezetvédelmi tanácsadó

Hartay Mihály Környezetvédelmi tanácsadó A helyi közösségek és együttműködéseik szerepe a hulladék-gazdálkodásban Textil újrahasználat és hasznosítás helyzete Magyarországon Hartay Mihály Környezetvédelmi tanácsadó Retextil és lomi - tények és

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

A körforgásos gazdaság és a hazai hulladékgazdálkodási tervezés. Humusz Ház Február 22. Markó Csaba

A körforgásos gazdaság és a hazai hulladékgazdálkodási tervezés. Humusz Ház Február 22. Markó Csaba A körforgásos gazdaság és a hazai hulladékgazdálkodási tervezés Humusz Ház 2017. Február 22. Markó Csaba Miről lesz szó? Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020 (NKP) A környezet védelmének általános

Részletesebben

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén c. Konferencia 2016. November 30. Előzmények 2000-es évek elején látható volt a megyében

Részletesebben

Hasznosítási célok és eredmények 2012 Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.

Hasznosítási célok és eredmények 2012 Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. Hasznosítási célok és eredmények 2012 Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. Vámosi Oszkár ügyvezető 2014. április 1. A SZABÁLYOZÁSI ÉS MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET Tervezett jogi szabályozás a hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Klug Lajos vezérigazgató

Klug Lajos vezérigazgató A lakossági szelektív hulladékgyűjtés helyzete és lehetőségei Klug Lajos vezérigazgató Szelektíven a múltban Az hulladékgazdálkodására ható tényezők Jogi környezet Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK

Részletesebben

Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk

Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Építőipari ásványi- és másodnyersanyagok (Az EU SARMA projekt szimpóziuma) BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010. Eger 2010. november 17. Tartalom

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hartman Mátyás (SZIE KGI), 2004. 1 Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus

Részletesebben

Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében. dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18.

Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében. dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18. Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18. 2 Az OHÜ alapítása Alapítva: 2011. szeptember 1. Alapító: dr. Fazekas

Részletesebben

Szolgáltatási díjak az OHKT tükrében

Szolgáltatási díjak az OHKT tükrében Szolgáltatási díjak az OHKT tükrében Előadó: Schubert Viktor közszolgáltatási koordinációs igazgató Budapest, 2016. május 5. Fogalmak kapcsolata OHKT Standard díj Szolgáltatási díj Korrekció OHKT Európai

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés

Részletesebben

A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban

A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban A környezetvédelmi hatóságok hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárása a gyakorlatban DR. BARTUS ADRIENN FŐOSZTÁLYVEZETŐ PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY Környezetvédelmi

Részletesebben

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Mintacím szerkesztése A hulladékgazdálkodás új rendszere A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Vámosi Oszkár ügyvezető Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Részletesebben

Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1

Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1 Elektronikai hulladékok kezelése XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2007. április 24-25-26. Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1 Háztartási gépek mennyisége a háztartásokban

Részletesebben

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 16)

A évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 16) A 2016. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 16) Budapest, 2016. május 10. Változat: 02/2016 1/11 Impresszum Jelen dokumentumot az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

Klug Lajos vezérigazgató

Klug Lajos vezérigazgató Kép beszúrásához kattintson az ikonra Klug Lajos vezérigazgató Az szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Kitekintés a 2013-ban bővítésre kerülő házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerre

Részletesebben

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladék kezeléséről, a hulladékok szelektív gyűjtéséről és ártalommentes

Részletesebben

Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei

Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei Szabó Zsolt Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiindulási

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS FENNTARTHATÓSÁG A KÖZBESZERZÉSBEN

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS FENNTARTHATÓSÁG A KÖZBESZERZÉSBEN KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS FENNTARTHATÓSÁG A KÖZBESZERZÉSBEN DR. REINIGER BALÁZS ügyvéd, a Közbeszerzési Hatóság Tanácsának tagja 2016. április 27. Tartalom Alapvető tartalmi különbségek a régi és az új Kbt.

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÉS

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÉS KÁRMENTESÍTÉSI ALPROGRAM DR. FARKAS HILDA ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓK ÉS GYÁRTÓK SZÖVETSÉGE STRATÉGIAI HÁTTÉR EU HU Európa 2020 stratégia Nemzeti Reformprogram

Részletesebben

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13.

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13. Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció 2005. április 13. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉRE EU

Részletesebben

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014- ig (OHT-II.)

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014- ig (OHT-II.) Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014- ig (OHT-II.) 2009. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 6 STRATÉGIAI ALAPOK ÉS KERETEK... 7 1. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS HELYZETE ÉS ÁTFOGÓ CÉLJAI...

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése. tárgyú pályázat ÖSSZEFOGLALÓ

Környezet és Energia Operatív Program. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése. tárgyú pályázat ÖSSZEFOGLALÓ Környezet és Energia Operatív Program Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése tárgyú pályázat ÖSSZEFOGLALÓ KEOP-1.1.1/B/10-11 2011. május Pályázati kiírás címe Pályázati konstrukció

Részletesebben