Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata. Jogszabályfigyelő... 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata. Jogszabályfigyelő... 3"

Átírás

1 Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata 2009/5 XIX. évfolyam 5. szám A tartalomból: Szerkesztőségi rovat A válságkezelő kormányban Varga Zoltán vezeti az Önkormányzati Minisztériumot Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései Területfejlesztés és építésügy Az Országos Főépítészi Kollégium felhívása a Főépítészi Életmű Díj és Az Év Főépítésze Díj adományozásáról Önkormányzati főépítész munkaköri leírás minta A XIV. Országos Főépítészi Konferencia programja A hely öröksége Az örökség helye Turizmus és sport A TDM-rendszer pályázati támogatása Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből Pályázati lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai Közösségi kezdeményezések Pályázati hírek Jelentések, tájékoztatók A magyar szlovák önkormányzati együttműködést szolgáló kormányközi bizottság jubileumi ülése Elektronikus adatközlés: ahogy tetszik Önkormányzati internetes televízió-csatorna és tartalomszolgáltató tudáscsatorna Újabb mérföldkő: új szolgáltatásokkal, fejlesztésekkel bővül az EDR Aktuális hírek Hazai hírek Nemzetközi hírek Eseménynaptár, képzések Események, képzések előrejelzés Események, képzések beszámolók Elérhetőségek Önkormányzati Minisztérium Önkormányzati forródrót Közszolgálati forródrót Doppinginformációs vonal Felhívás Állami főépítészek A kiadásért felel: Dr. Forgács Imre önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht. Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: Fax:

2 2 Szerkesztőségi rovat A válságkezelő kormányban Varga Zoltán vezeti az Önkormányzati Minisztériumot Sólyom László köztársasági elnök április 16-ai hatállyal a Sándor-palotában nevezte ki a Bajnai-kormány minisztereit, köztük Varga Zoltán önkormányzati minisztert. Életrajz Varga Zoltán 1952-ben, Miskolcon született. Nős, két gyermeke van. Diákéveit Miskolcon töltötte, azonban a középiskolai tanulmányait már Kazincbarcikán, egy vegyipari technikumban folytatta. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán szerzett vegyipari gépész üzemmérnök diplomát. Előbb szakmérnöki, majd mérnök-közgazdász diplomát szerzett. Ugyan feleségét, Vági Erzsébetet Pécsett ismerte meg, családot már Orosházán alapított, ahol 1979-ben a helyi üveggyárban üzemmérnökként helyezkedett el ben az orosházi üveggyár műszaki igazgatójaként hagyta el a gyárat, amikor Békés Megye Képviselő-testületének elnökévé választották tól az orosházi ipari park ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett, amikor a 2002-es önkormányzati választásokon ismét a Békés Megyei Közgyűlés elnökévé választották ben alapító tagja volt az MSZP Orosházi Szervezetének ben Békés Megye Képviselő-testületének tagjává választották. Eközben 1997-ig a testület MSZP frakciójának vezetője, mely tisztséget 1998 és 2002 között is betöltötte. Ebben az időszakban a Gazdasági Bizottság elnökeként is tevékenykedett ben a párt megyei alelnökévé választották. A évi országgyűlési választásokon Békés megyei területi listán szerzett mandátumot május 30-ától az európai ügyek bizottságának tagja. Varga Zoltán közvetlenül miniszterré kinevezése előtt a Békés Megyei Közgyűlés, valamint a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöki tisztét töltötte be. Varga Zoltán önkormányzati miniszter április 28-án tartotta bemutatkozó sajtótájékoztatóját. A válságkezelő kormány önkormányzati minisztere bemutatta munkatársait. Változatlanul Jauernik István az egyetlen államtitkár a tárcánál, s megtartotta tisztségét dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár is. Megőrizte posztját Virág Rudolf közjogi és koordinációs szakállamtitkár, viszont rövidesen távozik Török Ottó sport szakállamtitkár, akinek utódjáról még nem született döntés, s új vezetőként ismerhették meg az újságírók dr. Bujdosó Sándor utódját, dr. Forgács Imrét, aki az önkormányzati és lakásügyi területekért felel majd szakállamtitkárként. Forrás: Önkormányzati Minisztérium, Turisztikai Hírlevél

3 Jogszabályváltozások 3 Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A foglalkoztatási és Szociális Adatbázisról A jogszabály száma és címe: 73/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisról A jogszabály lényege: Az önkormányzatok és a munkaügyi központok közötti pontos és naprakész adatközlés érdekében Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis létrehozását, az aktív korúak ellátására jogosult személyekkel kapcsolatos elektronikus nyilvántartás vezetését írja elő. Hatálybalépés: április16. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 46. szám (2009. április 8.) A központosított illetményszámfejtésről A jogszabály száma és címe: 81/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet a központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A jogszabály meghatározza, hogy az illetményszámfejtésüket önállóan ellátó önkormányzatok (önkormányzati illetményszámfejtő hely) központosított illetményszámfejtést látnak el. A jogszabály előírja a központosított illetményszámfejtő hely feladatait, továbbá módosítja a költségvetési szerv feladatait meghatározó rendelkezéseket. Hatálybalépés: április 13. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 48. szám (2009. április 10.) A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról A jogszabály száma és címe: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A módosítással pontosította a jogalkotó, hogy a középtávú továbbképzési programot a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program és amennyiben a fenntartó működteti a munkaerő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével készíti el a nevelési oktatási intézmény vezetője. A fenntartó részére meg kell küldeni az előző továbbképzési program időarányos végrehajtásáról szóló értékelést, amelyet az új továbbképzési program összeállítása előtt a nevelőtestület készít el. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvényben meghatározottak szerint [88. (4) bek.] a költségvetési szerv vezetőjének pénzügyi-gazdasági végzettséggel kell rendelkeznie. A Korm. rendelet 20. módosítása alapján a pedagógus-szakvizsga teljesítése megfelel az említett pénzügyi-gazdasági végzettségnek. Hatálybalépés: július 31. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 57. szám (2009. április 24.) Európai Mezőgazdasági Garancia Alapról A jogszabály száma és címe: 36/2009. (IV. 3.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról A jogszabály lényege: A jogszabály hatálya meghatározott jogcímek alapján igénybe vehető támogatásokra terjed ki (pl.: az egységes területalapú támogatás; az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó termeléshez kötött növénytermesztési kiegészítő nemzeti támogatás; stb.). A rendelet meghatározza többek között az egységes kérelem tartalmára, benyújtására, a késedelmes benyújtásra, a nyilvánvaló hibák helyesbítésére, az adatváltozás bejelentésére, az egységes kérelem módosítására, pontosítására, részben vagy egészben történő visszavonására vonatkozó szabályokat. A jogszabály tartalmazza továbbá a hasznosító személyében bekövetkezett változás, hiánypótlás, adminisztratív és fizikai ellenőrzések esetén követendő szabályokat. Meghatározza továbbá az állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartására, az egységes kérelemről való döntésre, a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszatérítésére, illetve a kifizetésre és a jogkövetkezmények halmozódására vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: április 6. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 43. szám (2009. április 3.)

4 4 Jogszabályváltozások Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásról A jogszabály száma és címe: 37/2009. (IV. 3.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről A jogszabály lényege: A rendelet hatálya az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz (SAPS) kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételére terjed ki. A jogszabály meghatározza többek között az európai mezőgazdasági garanciaalapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) esetén a kérelem benyújtására, elbírálására, támogatás forrására és mértékére, az igénybevételére jogosult mezőgazdasági termelőre, a támogatás alapjául szolgáló terület megállapítására, a levonásokra és kizárásokra, valamint a támogatás kiszámításának alapjára, illetve a támogatás igénybevételéről szóló döntésre, továbbá a támogatás kifizetésére vonatkozó szabályokat. A rendelet szabályozza a kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) vonatkozásában annak jogcímeit, illetve a kérelem benyújtására, az elbírálásra, a támogatás forrására és mértékére, az igénybevételére jogosult mezőgazdasági termelőre, a hiánypótlásra, a nyilvánvaló hibák helyesbítésére, a késedelmes benyújtásra, a támogatási kérelem visszavonására, az elháríthatatlan külső ok (vis maior) és kivételes körülmények eseteire, valamint a támogatási döntésre és a kifizetésre, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszatérítésére vonatkozó szabályokat. A rendelet külön szabályokat tartalmaz az egyes támogatási jogcímek vonatkozásában is. Hatálybalépés: április 6. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 43. szám (2009. április 3.) Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolásáról A jogszabály címe és száma: 38/2009. (IV. 8.) FVM rendelet az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok évi finanszírozásának szabályairól A jogszabály lényege: A rendeletben meghatározottak szerint, az ott megjelölt célterületeken vehető igénybe pénzügyi hozzájárulás. (pl.: kéknyelv betegség az endemikus vagy nagy fertőzési kockázatot jelentő területeken, a klasszikus sertéspestis, a veszettség, stb.) A jogszabály megjelöli egyebek mellett pénzügyi hozzájárulás forrására és mértékére, az igénybevételének általános feltételeire, az egyes betegségek ellen való védekezés finanszírozására, a pénzügyi hozzájárulás kifizetését igénylő kérelem benyújtására, folyósítására, a kifizetési feltételek teljesítésének utólagos ellenőrzésére, valamint a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: április 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 46. szám (2009. április 8.) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó támogatásokról A jogszabály száma és címe: 44/2009. (IV. 11.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem élelmiszer-ipari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A támogatás célja, hogy a kis kapacitású nyersszesz, nyersolaj üzemek létesítésével a mezőgazdasági eredetű alapanyagok bioüzemanyag célú feldolgozásával javuljon a termelők versenyképessége, illetve a mezőgazdasági szektor a bioüzemanyag gyártási vertikumnak aktív szereplője legyen, valamint növekedjen az Európai Unión belül a bioüzemanyagok termelési volumene. A rendelet meghatározza többek között a támogatás jellegét, alapját, az igénybevételének feltételeit, forrását és mértékét, illetve a támogatási kérelem benyújtására, elbírálására, a kifizetési kérelemre, valamint a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: április 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 49. szám (2009. április 11.) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatásokról A jogszabály száma és címe: 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól A jogszabály lényege: Az agrár-erdészeti rendszerek lehetőséget teremtenek fás legelők létesítésére és hasznosítására, a hagyományos, tájjellegű gazdálkodás fenntartására, a mozaikos tájszerkezet kialakítására. A rendelet meghatározza többek között a támogatás jellegét és mértékét, a támogatás igénybevételének feltételeit, az általános kötelezettségeket, telepítési és földhasználati előírásokat, valamint a támogatási kérelem benyújtására elbírálására, a támogatás folyósítására, az ellenőrzésre és a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: április 24. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 52. szám (2009. április 16.)

5 Jogszabályváltozások 5 Az energetikai célú növénytermesztéshez nyújtható kiegészítő támogatásokról A jogszabály száma és címe: 52/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célú növénytermesztéshez nyújtható kiegészítő támogatás évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza egyebek mellett a támogatás igénybevételének feltételeit, a támogatás mértékét, a támogatási kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: április 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 52. szám (2009. április 16.) A tejfeldolgozók által igénybe vehető de minimis támogatásról A jogszabály címe és száma: 54/2009. (IV. 16.) FVM rendelet a tejfeldolgozók által igénybe vehető de minimis támogatásról A jogszabály lényege: A támogatás célja munkahely megóvás a tejfeldolgozás és az értékesítés területén, valamint szükség szerint az alkalmazottak át-, illetve továbbképzésének elősegítése. A rendelet meghatározza többek között a támogatás jellegét, forrását, igénybevételének feltételeit, az igénylésére és a kifizetésére, valamint a nyilvántartásra és ellenőrzésre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: április 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 52. szám (2009. április 16.) A helyi közösségi közlekedés normatív támogatásáról A jogszabály száma és címe: 20/2009. (IV. 17.) KHEM-ÖM együttes rendelet a helyi közösségi közlekedés normatív támogatásáról szóló A jogszabály lényege: A jogszabály meghatározza, hogy a központi költségvetés által biztosított támogatást az a helyi közösségi közlekedéssel rendelkező települési önkormányzat igényelheti, amely az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. törvényben meghatározott esetekben: helyi közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn; a helyi közlekedés lebonyolítására a közszolgáltatási szerződést az önkormányzati, állami vagy egyéb szolgáltatóval megkötötte; a helyi közlekedés lebonyolítására a közszolgáltatási szerződésnek megfelelő szerződést vagy koncessziós szerződést az önkormányzati, állami vagy egyéb szolgáltatóval megkötötte; vagy a tevékenység gyakorlásának a jogát koncessziós szerződés keretében időlegesen átengedte. A jogszabály meghatározza a normatív támogatás igénylésének feltételeit, a támogatási kérelem benyújtásának szabályait, a támogatás összegét, továbbá rendelkezik a támogatás elosztásának szabályairól. Hatálybalépés: április 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 54. szám (2009. április 17.) A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról A jogszabály száma és címe: 2/2009. (I. 30.) PM ÖM együttes rendelet módosításáról a helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról A jogszabály lényege: A jogszabály mellékletében részletezettek szerint módosul a Kt. 3. számú mellékletében szereplő egyes normatív hozzájárulási jogcímekhez kapcsolódó mutatószámok kiegészítő felmérése alapján a jogszabály-módosításban meghatározott normatív állami hozzájárulások önkormányzatokat megillető előirányzata, továbbá a jogszabályban meghatározott jogcímeken módosulnak a Kt 3. számú mellékletében szereplő normatív hozzájárulási jogcímekhez kapcsolódóan egyes önkormányzatokat megillető előirányzatok az érintett önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások felelősségi körén kívül eső okból. Módosul a Kt. 8. számú melléklete IV. A többcélú kistérségi társulások támogatása jogcímén a kapcsolódó mutatószámok felmérése alapján a normatív, kötött felhasználású támogatások egyes önkormányzatokat megillető előirányzata. A rendelet mellékleteiben meghatározott éves összeg április 30-áig számított évi időarányos első ütemét április 30- áig, a fennmaradó további részét május 1-jétől havi ütemezésben a nettó finanszírozás keretében az ÖM utalványozása alapján a MÁK folyósítja. Hatálybalépés: április 17. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 51. szám (2009. április 14.)

6 6 Jogszabályváltozások Az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. A jogszabály száma és címe: 9/2009. (IV. 11.) SZMM rendelet az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. A módosított jogszabály: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet, valamint az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsga követelményeiről szóló 81/2004. (IX. 18.) ESZCSM rendelet. A jogszabály lényege: A módosítások célja egyes rendelkezések pontosítása, kiegészítése, továbbá a gyakorlatban jelzett problémák orvoslása. Hatálybalépés: április 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 49. szám (2009. április 11.) A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról A jogszabály száma és címe: 10/2009. (IV. 14.) SZMM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet, valamint a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól szóló 15/2007. (IV. 13.) SZMM rendelet módosításáról. A jogszabály lényege: A Munkaerőpiaci Alapból a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. Hatálybalépés: április 17. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 42. szám (2009. április 2.) A települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából évben nyújtott támogatásról A jogszabály száma és címe: 11/2009. (IV. 22.) SZMM rendelet a települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól A jogszabály lényege: A települési önkormányzatok június 16-ától augusztus 31-éig terjedő időszakra igényelhetnek támogatást a nyári gyermekétkeztetésre, abban az esetben, ha legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára folyamatosan napi egyszeri melegétkeztetést biztosítanak. (A támogatás kivételes esetben felmelegíthető készétel biztosítására is fordítható.) május 20-áig kell a jegyzőnek felmérnie a nyári gyermekétkeztetés iránti igényeket, erről május 27-éig értesíti az illetékes szociális és gyámhivatalt szeptember 15-éig a támogatással el kell számolni, egyidejűleg a fel nem használt összeget vissza kell utalni. Hatálybalépés: április 25. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 56. szám (2009. április 22.)

7 Jogértelmezés 7 A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése Útmutató a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, a társulási törvény alapján létrejött társulások, valamint a többcélú kistérségi társulások részére a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény alkalmazásához kapcsolódó feladatok végrehajtásához (Első rész) Az Útmutató segítséget nyújt a törvény végrehajtásának megszervezésében. Jogi értelemben nem szabályozza a törvénynek és más jogszabályoknak megfelelő eljárást. Hivatkozási alapul csak a jogszabályokban foglaltak szolgálhatnak. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény alkalmazásához kapcsolódó egyes feladatokról szóló 1013/2009. (II. 10.) Korm. határozat 2. pontja alapján a törvény végrehajtásának elősegítése céljából a törvény hatálybalépéséből fakadó szükséges intézkedéseket, esetleges jogalkotási teendőket az alábbi Útmutató foglalja össze. Az Útmutató célja, hogy a helyi önkormányzatok, a települési, a területi és az országos kisebbségi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: társulási törvény) 8., 9. és 16. -ai alapján létrejött társulások, a többcélú kistérségi társulások (továbbiakban együtt önkormányzati irányító szervek) és a felügyeletük (a törvény új szabályai szerint irányításuk) alá tartozó költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szervek) törvényből adódó vagy kapcsolódó feladatait rendszerbe foglalja; bemutassa a feladatok egymásra épülését, támogatva ilyen értelemben is a megvalósulást; kiemelt pontokon összevesse az új szabályozást a jelenlegi helyzettel; a költségvetési szervek besorolásához az önkormányzati költségvetési szervek jellemző típusaira vonatkozó előírásokat rendszerezze, mutasson rá új szervezeti lehetőségekre; az országos egységes végrehajtás, a közpénzekkel való gazdaságos és hatékony gazdálkodás, az átláthatóság biztosítása érdekében mutasson irányadó szempontokat az önkormányzati irányító szervek számára. Az Önkormányzati Tájékoztatónak ebben a számában (2009/5.) az Útmutatóban foglaltak I IV. fejezeteit tesszük közzé, az V VII. fejezetek ismertetését a következő számban folytatjuk. I. Alapvető tudnivalók a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvényről I.1. A törvény tartalma Többéves előkészítés után az Országgyűlés december 15-én fogadta el a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvényt (továbbiakban: Kt.). A törvény három fő területen nyújt alapvetően új szabályozást: 1. A költségvetési szervek jogállása (alapítása, átalakítása, megszüntetése stb.). Erre nézve sui generis szabályozás történik, vagyis nem már meglévő törvény került módosításra, hanem új előírások születtek. 2. A költségvetési szervek működése és gazdálkodása. Ezek az előírások az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Áht.) módosítják, kiemelten a VII. fejezetének ( A költségvetési szervek működése és gazdálkodása ) kicserélése útján. 3. A közfeladatnak nem költségvetési szervi (hanem gazdálkodó szervezeti) formában való ellátása. Ezek az előírások is az Áht.-t módosítják, abba egy új, VII/A. fejezetként ( Közfeladatok gazdálkodó szervezetben való részvétellel történő ellátása ) épültek be. A Kt. szól emellett az államháztartási kontrollról. Mivel azonban a Kt.-nek ez nem súlyponti témája, erről a továbbiakban nem szól az Útmutató. I.2. A Kt. viszonya egyéb jogszabályokhoz I.2.1. A Kt. számos helyen hivatkozik külön törvényre, külön jogszabályra. Ezek az esetek egy részében már hatályos jogszabályok, más részük még megalkotásra vagy módosításra vár. Az e helyeken meghatározott feladatok a hatályos jogszabályok ismeretét igényli, másrészt végrehajtásukhoz támpontot ad a törvényjavaslat részletes indokolása (lásd pl.

8 8 Jogértelmezés irom38/06573/06573.pdf). A Kt. nemcsak fiskális, hanem nagymértékben hatékonysági követelményeket támasztó, szakmai ágazati öszszefüggésű jogszabály. Ezért végrehajtása, érvényesítése az ágazati törvényekkel, jogszabályokkal együttes értelmezést feltételezi. Az értelmezés során a kisebbségi önkormányzatok vonatkozásában figyelemmel kell lenni a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvényben (továbbiakban: Nek. tv.) foglaltakra: 60/C. (1) A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására az államháztartás működési rendjére, illetőleg a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és költségvetési kötelezettségének rendjére vonatkozó szabályok irányadóak. (2) A települési és területi kisebbségi önkormányzatok az államháztartás helyi önkormányzati rendszeréhez tartoznak, gazdálkodásukra a helyi önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az országos önkormányzatok gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Kt. jogállási része egyes helyeken külön törvényként hivatkozik a Kt. gazdálkodási részével módosított Áht.-ra és viszont. Ennek oka az, hogy a Kt. megszületése pillanatában módosítja, cseréli az Áht. megfelelő részeit, így valójában innentől kezdve két külön törvényről beszélhetünk (Kt. és Áht.). I.2.2. A Kt. elfogadásától formailag független, ugyanakkor tartalmában összefügg azzal amennyiben a feladatalapúságot támogatja az egyoldalú intézményi szintű erőforrás-meghatározáshoz képest az új szakfeladatrend megalkotása. Ennek rendeleti szabályozása az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) történt meg [lásd az Ámr. módosításáról szóló 279/2008. (XI. 28.) Korm. rendeletet, illetve 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletet]. I.3. Hatálybalépés A Kt január 1-jén lépett hatályba azzal, hogy a jogállási szabályokat (és az Áht. néhány más előírását, így az új VII/A. fejezetben foglaltakat is) január 1-jétől kell alkalmazni, míg a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat (lényegében az Áht. VII. fejezete) január 1-jétől. Utóbbi körben a évben a december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni [Kt. 44. (3) bekezdés]. A 2010-től érvényes szabályokat az 1. melléklet tartalmazza. I.4. Központi szabályozás a végrehajtásra A végrehajtási kormányrendelet megalkotása két lépcsőben történik arra tekintettel, hogy a Kt. előírásai alkalmazására ütemezetten kerül sor. 1. A év végén a kormány elfogadta a jogállási szabályok és az Áht. VII/A. fejezete tekintetében a részletszabályokat tartalmazó rendeletet [327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet], amely az Ámr.-t módosítja. (E jogszabály másik része nem függ össze a Kt.-val.) 2. A gazdálkodási szabályok tekintetében kidolgozás alatt áll a végrehajtási kormányrendelet, várható előterjesztési időpontja az év közepe (legkésőbb ősz eleje). II. Feladatok II.1. A végrehajtást segítő kormányzati feladatokról szóló határozat A Kt. alkalmazásához kapcsolódó egyes feladatokról a kormány 2009 januárjában hozott határozatot [a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény alkalmazásához kapcsolódó egyes feladatokról szóló 1013/2009. (II. 10.) Korm. határozat], jelen Útmutató kiadására ennek 2. pontja alapján kerül sor. A határozat 7. pontja írja elő olyan oktatási program megszervezésének kötelezettségét, amelynek keretében sor kerül valamennyi önkormányzati irányító szerv részére a szükséges ismeretek átadására, az értelmezési kérdések megvitatására, a teendők egyértelműsítésére, a végrehajtást szolgáló további szabályozásokhoz javaslatok megtételére. Ezt a Magyar Államkincstár megyei szinten szervezett értekezleteken biztosítja várhatóan április első felében. Az oktatás egy tervezett második ütemében sor kerül az új szakfeladatrend, valamint a gazdálkodási szabályok részletesebb ismertetésére. A határozat 3. pontjában a kormány felkéri az önkormányzatokat mint irányító szerveket a törvényben foglaltak megvalósulását támogató intézkedési terv mielőbbi készítésére és végrehajtására. II.2. A I. félévben meghozandó főbb intézkedések és határidők II.2.1. A közfeladat ellátásának felülvizsgálata, a költségvetési szervek besorolása: május 15-éig a helyi önkormányzatnak, települési és területi kisebbségi önkormányzatnak, országos kisebbségi önkormányzatnak, intézményi társulásnak és többcélú kistérségi társulásnak mint irányító szervnek felül kellett vizsgálnia a közfeladat ellátásának módját szervezeti szempontból. A felülvizsgálatot a költségvetési szervekre és a vagyonkezelésbe (tulajdonosi jogkörbe) tartozó gazdálkodó szervezetekre egyaránt el kell végezni [Kt. 44. (4) bekezdés]. Azokra a szervezetekre nézve azonban, amelyek a felülvizsgálat alapján a továbbiakban is gazdálkodó szervezetek maradnak, a Kt. június 1-jei besorolási szabályai nem vonatkoznak. Figyelembe kell azonban venni a következőket:

9 Jogértelmezés 9 Mindenekelőtt a Kt. új konstrukciói, szabályai alkalmazását kell mérlegelni, így különösen az alábbi jogszabályi pontokban foglaltakat, elsősorban az irányító szerv meglévő ismeretei alapján: Áht ának (6) bekezdése 1, a Kt ának (1) bekezdése 2, a Kt ai 3 ; az állami tulajdonú (ilyen részesedéssel működő) gazdálkodó szervezetek tekintetében az Áht. új 100/K. -a, amely az önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek tekintetében is irányadó, továbbá a költségvetési szervek gazdálkodó szervezetei tekintetében az Áht. 100/L. 100/N. -ai, különösen a 100/L. (7) (8) bekezdések; Költségvetési szervek gazdálkodó szervezete esetén január 1-jétől az Áht. 100/L. -ának (7) bekezdésében foglalt feltételek 4 fennállásakor az irányító szerv már intézkedhet a források megfelelő csökkentéséről, vagy az átalakulást, jogutód nélküli megszüntetést kezdeményezni lehet a Kt ának (10) bekezdése alapján. (Ez kötelezettségként csak január 1-jétől jelenik meg.) Közalapítványok tekintetében az Áht. 24/A. -a, a (Kt ával megállapított) évi LXV. törvény (a továbbiakban: Át.) 1. -ának új (3) bekezdése az irányadó. (A Kt ában foglalt, a közalapítvány saját bevételi forrásainak elégtelensége miatti megszüntetés kezdeményezése kötelezettségként csak január 1-jétől jelenik meg.) A költségvetési szervi és a gazdálkodó szervezeti forma közötti választásnak egyfelől a Kt. 1. -a, másfelől az Áht. 100/K L. -ai alapján kell megtörténnie, mérlegelve az elmúlt és a következő évek várható gazdálkodási adatait, korábbi átvilágításának eredményét évi átalakítási kötelezettség nincs sem a költségvetési szervek, sem a gazdálkodó szervezetek tekintetében. Ha az irányító szerv úgy gondolja, és tételes jogszabályi akadálya nincs, akkor megfelelő döntés a jelenlegi helyzet rögzítése a költségvetési szervek új besorolásánál. Fontos, hogy az új törvényi lehetőségekkel (pl. jogi személyiségű szervezeti egység létrehozása, önállóan működő és gazdálkodó szerv átalakítása önállóan működő szervvé) később is lehet, sőt célszerű majd élni, mérlegelve az ágazati sajátosságokat. Indokolt figyelembe venni azt a tényt is, hogy a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény ának (3) bekezdése szerint a közhasznú társaság június 30-áig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. A döntés meghozatala során azt is indokolt mérlegelni, hogy a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetése, illetőleg más szervezetté való átalakítása adójogi következményekkel jár (különös tekintettel az áfafizetési kötelezettségre) június 1. : a helyi önkormányzat, települési és területi kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat, intézményi társulás és többcélú kistérségi társulás felülvizsgálata eredményeként azoknál a költségvetési szerveknél, melyek működése július 1-je után is indokolt, meg kell hozni a Kt.-ből adódó intézkedéseket, vagyis el kell végezni a költségvetési szervek Kt. szerinti besorolását és módosítani kell az alapító okiratokat [44. (4) bekezdés]. A május 15-éig végzett felülvizsgálat eredményeként megmaradó (vagy újonnan alapítandó) költségvetési szerveket a tevékenység jellege alapján a Kt ai szerint és a feladatellátáshoz gyakorolt funkció alapján a 18. szerint be kell sorolni. Tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzat, települési, területi kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás jogi személy, de nem költségvetési szerv, ezért a besorolás természetesen rájuk nem vonatkozik. Ugyanakkor azon jogi személyiségű önkormányzati társulást, amely költségvetési szerv (ld. társulási törvény 16. ), e minőségében be kell sorolni. Az alapító okiratot valamennyi költségvetési szerv esetében módosítani kell; mindenekelőtt a besorolás miatt, de az alapító okirat kibővült tartalma miatt is. Az alapító okirat új tartalmát a Kt. 4. -a rögzíti. Az alaptevékenységet az Ámr. 10. (6) bekezdése alapján az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) alapján kell meghatározni, szakfeladat-számmal és megnevezéssel. Ha egy szakfeladaton belül több tevékenység is elszámolható, abban az esetben nevesíteni kell, hogy melyik tevékenység(ek) végzésére jogosult a költségvetési szerv (a normatíva igénylés feltétele így teljesül). Az új szakfeladatrendet a pénzügyminiszter 8008/2008. (HÉ 51.) PM tájékoztatója tartalmazza. A 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 68. -ának (10) bekezdése szerint az Ámr. e rendelettel módosított rendelkezései alapján szükséges módosításokat az alapító okiratra, valamint a szervezeti és működési szabályzatra nézve szeptember 30-áig kell elvégezni. Célszerű számba venni valamennyi módosítási igényt, s egyetlen módosítási aktussal június 1-jéig elvégezni az összes változtatást az alapító okiraton és a szervezeti és működési szabályzaton. 1 irányító szerv feladata a közfeladat-vizsgálattal, a működési szervezeti forma megválasztásával, a működés gazdaságosságával, hatékonyságával kapcsolatban 2 irányító szerv feladatai a költségvetési szerv megszüntetésével vagy átalakításával kapcsolatban 3 jogi személyiségű szervezeti egység alapításának lehetősége, költségvetési szervek típusai a tevékenység jellege, illetve a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint 4 azaz a bevételi szerkezetben a túlságosan magas államháztartási források esetén

10 10 Jogértelmezés Az új szakfeladatrend (számjel és megnevezés) január 1-jétől érvényes, összhangban az új gazdálkodási szabályokkal. Így a régi szakfeladatrend szerinti besorolás él még december 31-éig. Az alapító okiratokban az év végével elavulttá váló szakfeladatok érvénytelenek lesznek, a Kincstár a törzskönyvi nyilvántartásból azokat hivatalból törli. (Vagyis az év közbeni alapítóokirat-módosításokban egyelőre meg kell hagyni a év végéig hatályos régi szakfeladatokat, egyúttal azonban meg kell jeleníteni a 2010-től alkalmazandó új szakfeladatrend szerinti szakfeladatokat is. Hasonlóan kell eljárni az SZMSZ-ek esetében is, ahol a kiegészítő-, kisegítő- és vállalkozási tevékenységek is megjelennek.) Új elem, ha a költségvetési szerv kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységet folytat, akkor az alapító okiratban e tevékenységei arányának felső határát külön-külön meg kell határozni (tehát a kiegészítő tevékenységét nem!). Ezt célszerűen a költségvetési szerv tárgyévi tervezett költségvetési adatai alapján a kisegítő, illetve a vállalkozási tevékenység tervezett kiadását az összes kiadáshoz viszonyítva lehet kalkulálni, figyelemmel az elkövetkező évek várható és e tevékenységek elfogadható bővítésével összefüggő kiadás-növekményére, és arra, hogy emiatt évente ne kelljen az alapító okiratot módosítani. Cél, hogy e tevékenységek ne váljanak túlsúlyossá az alaptevékenységekhez képest. Az alapító okirat módosításáról rendeletben vagy határozatban kell rendelkezni [a Kt. 3. -ának (4) bekezdése és a 2. (2) és (4) bekezdései alapján). Fontos, hogy ez az előírás nem jelenti azt, hogy minden egyes költségvetési szerv alapító okiratának módosításáról külön-külön rendeletet kell alkotni vagy határozatot kell hozni. Elegendő, ha mindegyiket magában foglalva összefoglalóan kerül kiadásra egy rendelet (határozat), amelyben egyetlen alkalommal valamennyi költségvetési szerv besorolása megtörténik. Az alapító okiratokról szóló testületi döntést rendeletet, határozatot az elektronikus információszabadságról szóló törvény szerinti internetes honlapon közzé kell tenni. Az alapító okiratokat a rendeletnek (határozatnak) megfelelően módosítani kell. Az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat mellett el kell készíteni és a módosító okirathoz kell csatolni az alapító okiratot egységes szerkezetben is. Ezen okiratok mindegyikét meg kell tehát küldeni a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére. A Kincstár június 30-áig bejegyzi július 1-jei hatállyal az adatváltozásokat a törzskönyvi nyilvántartásba [Kt. 44. (11) bekezdése]. Ehhez szükséges, hogy a módosított alapító okiratok minél előbb, legkésőbb június 9-ei határidővel benyújtásra kerüljenek a Kincstár részére [Kt. 5. (2) bekezdés]. A kérelem benyújtására irányadónak tekinthető a Kt. 5. -ának (2) bekezdésben foglalt nyolcnapos határidő. Célszerű azonban, hogy az alapítói jogokat gyakorló szervek ne várják be a határidőt, hanem a Kt. 44. (5) bekezdés szerinti besorolást követően mihamarabb benyújtsák az adatváltozásokat és az alapító okirat módosításokat a Kincstárnak. A törzskönyvi nyilvántartásba be nem jegyzett költségvetési szerv (az önkormányzati hivatal kivételével, melyet legkésőbb október 1-jéig kell besorolni) január 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik azzal, hogy általános jogutódja az irányító szerve [Kt. 44. (7) bek.]. II.2.2. A Kt. záró rendelkezéseiben foglalt, az átalakítás szempontjából fontos egyéb határidők. A törvényben foglalt időtartamok bizonyos feltételek fennállásához (forrásarány stb.) nem visszamenőleges hatályúak, vagyis január 1-jén kezdődik a vizsgálandó időtartam. Így például a költségvetési szerv gazdálkodó szervezetének vonatkozásában az Áht. 100/L. -ának (7) bekezdés alkalmazása szempontjából először a és éveket kell vizsgálni, s esetlegesen ennek alapján intézkedni egy éven belül (vagyis 2011-ben). Ugyanígy kell eljárni valamennyi hasonló előírás esetén [pl. Át. 1. (3) bekezdés a közalapítványoknál]. A Kt ának (8) (10) bekezdései ugyanakkor lehetőséget adnak arra, hogy az ott felsorolt intézkedéseket a feltételek ott megadott években való fennállása esetén már január 1-jétől meg lehessen hozni. Ez tehát lehetőség és nem kötelezettség. III. A költségvetési szervek besorolása Költségvetési szervek az alapító szerint a következők [Kt. 2. (1) bekezdés]: központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv (együtt: központi költségvetési szerv), amelyet az Országgyűlés, a kormány, a fejezetet irányító szerv az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével (lásd évi LVII. tv.) alapít; helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapít; helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a települési, területi kisebbségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiségű társulása alapít; országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiségű társulása alapít; köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapít.

11 Jogértelmezés 11 A Kt. meghatározza, hogy a felülvizsgálat alapján költségvetési szervben ellátott feladatok esetén a költségvetési szervet az alábbiak szerint kell besorolni. III.1. Költségvetési szervek a tevékenységük jellege szerint (Kt ok): közhatalmi költségvetési szerv: azon költségvetési szerv, amelyet jogszabály alaptevékenységként közhatalmi jogosítvánnyal ruház fel, vagy ilyen jogosítvány gyakorlására közjogi kötelezettséget állapít meg, illetve amelynek jogszabály alapján alaptevékenységként közhatalom gyakorlásában kell közreműködnie. Ez alapján, valamint a Kt. 15. (2) bekezdése szerint az önkormányzati hivatal (fő)polgármesteri hivatal, közgyűlés hivatala, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala csak közhatalmi költségvetési szerv besorolású lehet. A Kt. szövege ha nem is a teljesség igényével széles körű felsorolást tartalmaz, így közhatalom gyakorlásának minősül a közigazgatási jogalkalmazói tevékenység. Ez alapján közhatalmi költségvetési szerv a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete. (Ez nem jelenti azt, hogy a munkaszervezetben dolgozókat feltétlenül köztisztviselői jogviszonyban kell foglalkoztatni.) Közigazgatási jogalkalmazói tevékenységet végez a jogi személyiségű társulás, ha nem maga végzi a közszolgáltatási feladatot. Ebben az esetben ugyanis (a beruházás szervezésekor, lebonyolítása során vagy a közös fenntartású intézmény irányítása során) az őt létrehozó testületek döntéseit (rendeleteit, határozatait) hajtja végre. Ez alapján a társulási törvény 16. -a szerinti jogi személyiségű társulás (a továbbiakban: jogi személyiségű társulás) közhatalmi költségvetési szerv. (Ez sem jelenti feltétlenül a köztisztviselői jogviszony alkalmazását.) Amennyiben a jogi személyiségű társulás nem alapít külön költségvetési szervet, hanem saját maga végzi a közszolgáltatási tevékenységet, akkor a besorolást a tevékenység jellege szerint kell elvégezni, vagyis ebben az esetben közszolgáltató szervi típus valamely altípusába sorolandó a társulás (pl. szennyvíz-beruházás lebonyolítására és üzemeltetésére létrehozott társulás esetén közüzemmé kell besorolni). Közhatalom gyakorlásának minősül a védelmi, hatósági ellenőrzési tevékenység gyakorlása. Ez alapján közhatalmi költségvetési szerv a polgári védelmi, a tűzoltósági, a közterület-felügyeleti tevékenységet végző költségvetési szerv. közszolgáltató költségvetési szerv: közintézmény: az alaptevékenység szerint klasszikus szellemi közszolgáltatást (közoktatás, szociális ellátás, közgyűjteményi, közművelődési tevékenység), illetve gazdasági-pénzügyi-műszaki ellátást végző költségvetési szerv; Közintézmény besorolást kell, hogy kapjanak az önkormányzati irányítás alá tartozó y közoktatási költségvetési szervek, y szociális alapellátás, szakellátás költségvetési szervei, y közgyűjtemények: könyvtárak, levéltárak, múzeumok, y közművelődési intézmények: jellemzően a művelődési házak, y gesz-ek, gamesz-ok, önkormányzati kiskincstárak. közintézet: az alaptevékenység szerint részben piacszerű szellemi közszolgáltatást (pl. egészségügy, művészet, környezet- és természetvédelem, informatika) nyújtó költségvetési szerv. Közintézet besorolást kell, hogy kapjanak az önkormányzati irányítás alá tartozó y egészségügyi költségvetési szervek (így a kórházak és a járóbeteg-szakellátást végző szervek), y színházak, y számítástechnikai intézetek. Az országos kisebbségi önkormányzatok által alapított költségvetési szerveket is be kell sorolni a fenti típusokba a Kt. adta kereten belül, így az előbbiekben megjelölt intézménytípusokon túlmenően a megfelelő típusba be kell sorolni a tudományos és kutatóintézeteket, levéltárakat, dokumentációs központokat, kisebbségi kulturális intézményeket és az egyéb oktatási tevékenységet végző költségvetési szerveket. vállalkozó közintézet: az alaptevékenységébe tartozó meghatározott egészségügyi, művészeti (színházi) közszolgáltatást külön törvényben meghatározott részletes feltételek alapján, az Áht. szerinti piaci ismérveknek (100/K. ) is megfelelően végző költségvetési szerv, amely külön törvényben meghatározottak szerint, egyedi eljárás során kerülhet majd besorolásra a közintézeti körből ben egyrészt a Kt. 44. (9) bekezdése miatt, másrészt külön szaktörvényi szabályozás híján vállalkozó közintézet még nem hozható létre (vagyis annak most egyetlen szervet sem lehet besorolni). közüzem: az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve lakosság részére fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást, településgazdálkodási, -üzemeltetési, műszaki szolgáltatást végző költségvetési szerv. Közüzemként kell besorolni az ivóvíz-szolgáltatással és szennyvízkezeléssel, hulladékszállítással és -kezeléssel, községés városüzemeltetéssel foglalkozó költségvetési szerveket. Ide kell sorolni az önálló költségvetési szervként működtetett konyhát is, amennyiben az étkeztetést-élelmezést mint közszolgáltatást változatlan szervezeti keretben, s nem valamely más költségvetési szerven belül kívánják megoldani.

12 12 Jogértelmezés A tevékenység szerinti besorolás nem opcionális, arra nézve a Kt. 15. és 16. -a egyértelmű definíciót, illetve kritériumokat fogalmaz meg. Amennyiben egy költségvetési szerv többféle tevékenységet is végez, akkor a Kt. 44. (6) bekezdése alapján kell dönteni az irányító szervnek. Így: A közhatalmi és közszolgáltató tevékenység végzésére is felhatalmazott költségvetési szervet e törvény ai alapján aszerint kell besorolni, hogy mi volt a szerv létrehozásának alapvető céljaként meghatározott feladat, alaptevékenység, illetve milyen jellegű alaptevékenységek meghatározóak, elhagyhatatlanok a szerv létezése szempontjából. Az önkormányzati körben ez alapján nincs lehetőség az önkormányzati hivatal közszolgáltató költségvetési szervként történő besorolására abban az esetben sem, ha a hivatalon belül működik házi szociális ellátás, községgazdálkodás, idősek nappali otthona. Ez azonban nem lehet akadálya az egy költségvetési szervezetben történő feladatellátásnak, mert ez esetben az önkormányzati hivatalban is alkalmazhatók a teljes költségvetési szervre, így az igazgatási feladat ellátásánál is a törvényi feltételek megléte esetén a közszolgáltató költségvetési szerv gazdálkodási a közhatalminál rugalmasabb (éppen a meghatározó súlyú közszolgáltatási funkció gyakorlásra tekintettel lehetővé tett) szabályai. A Kt. lehetőséget biztosít arra, hogy az ellátott szaktevékenysége alapján egy adott típusba tartozó költségvetési szerv egy másik típusú költségvetési szervre vonatkozó gazdálkodási szabályokat alkalmazza, a tartós (3 évig fennálló) forrásarányra és a foglalkoztatottak többségének jogviszonyára vonatkozó feltételek fennállása esetén. Az önkormányzati hivatalnál azonban nem feltétel a forrásarány, hanem elégséges, ha a foglalkoztatottak többsége közszolgáltatást végez és nem közszolgálati (köztisztviselői) jogviszonyban áll a költségvetési szervnél. Így a közintézmény közintézeti [Áht. 100/I. (6) bekezdés], a közhatalmi szerv közintézményi [Áht. 100/G. (6) bekezdés] szabályok szerint működhet és gazdálkodhat a feltételek fennállása és ilyen értelmű irányító szervi engedély esetén. Az ellentétes irány is lehetséges: a közintézetre közintézményi szabályok alkalmazása [Áht. 100/I. (5) bekezdés]. Ez nem változtatja meg a tevékenység szerinti besorolást (Kt ), csak a gazdálkodás szabályaira vonatkozik. Fontos, hogy ezt a tényt az alapító okiratban rögzíteni kell [Áht. 100/G. (7) és 100/I. (7) bekezdések]. A 3 év számítása ezekben az esetekben is 2009-ben kezdődik, de a Kt ának (8) bekezdése alapján lehetőség van a feltételek évekre való fennállása esetén a szabályok 2010-től való alkalmazására. Ez a megközelítés mérlegelhető a tevékenység szerint vegyes profilú intézmény besorolásakor is. III.2. Jogi személyiségű szervezeti egység Az irányító szerv döntésével jogi személyiségű szervezeti egység is létrehozható az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerven belül (Kt. 14. ). Ez a szervezeti megoldás alkalmas a jogi személyiséget igénylő közszolgáltatási feladatok önálló költségvetési szervezete helyett egy más szervezeten belüli feladatellátás megszervezésére. Ennek jellemzői [lásd a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított Ámr. 12/A. ]: közfeladat önálló ellátására képes; elkülöníthető tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, szervezetileg; a szervezeti egység jogi személyisége a költségvetési szerv szervezeti és gazdálkodási egységét nem érinti, annak működése és gazdálkodása hatékonyságát nem ronthatja; a költségvetési szerv alapító okiratában megjelenik; az irányító szerv kérelmére a törzskönyvi nyilvántartásba a költségvetési szerv alszámára bejegyzett szervezeti egység nyer jogi személyiséget, a költségvetési szerv határoz meg a költségvetési előirányzatán belül a szervezeti egység tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelőirányzatokat. (A Kt. alapján nem a költségvetési szervet irányító szervnek kell dönteni ebben a kérdésben.) Az önkormányzat azonban az alapításkor kikötheti, hogy évente a költségvetési rendeletében meghatározhatja a költségvetési szerv költségvetésén belül a szervezeti egység részelőirányzatai minimumát, és kötelezheti a költségvetési szervet a részelőirányzat felhasználásáról történő elkülönített elszámolásra; az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési szerveinek egy része részben önálló költségvetési szervként került bejegyzésre a törzskönyvi nyilvántartásba, anélkül, hogy gazdálkodási feladatainak ellátását egy önállóan gazdálkodó költségvetési szervhez rendelte volna az alapító: az országos kisebbségi önkormányzat határozatban rendelkezhet arról, hogy jogi személyiségű szervezeti egységként a feltételeknek megfelelő szervezetet egy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervhez rendeli; a gazdálkodással kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősséget a létrehozó határozatban kell megjelölni. Fontos szabály, hogy a lejárt tartozások kielégítésért a költségvetési szerv vagy annak irányító szerve ebben a sorrendben helytállni tartozik.

13 Jogértelmezés 13 III.3. Költségvetési szervek a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint (Kt. 18. ) A Kt a pontosan rögzíti a két kategória, az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szerv közötti különbséget. Az elhatárolásuk lényege, hogy az önállóan működő költségvetési szerv elsősorban a szakmai alapfeladata ellátását végző szervezeti egységekkel rendelkezik. Alaptevékenységnek, így a szakmai alapfeladat ellátásának kell tekinteni például a közoktatási intézményekben, szociális intézményekben szervezeti egységként működő konyha, egészségügyi intézményben működő mosoda működését. Természetesen önállóan működő költségvetési szervként sorolható be az az intézmény, ahol a szakmai alapfeladaton kívüli (adminisztratív, szellemi támogató, üzemeltetési) feladatokat ellátnak az intézményben, de azok nem önálló szervezeti egységben működnek (mert a kapacitás, az ilyen apparátus létszáma azt nem igényli, ugyanakkor más szervezetre a feladatellátás nem bízható). Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek minősíthető a költségvetési szerv, ha ellátandó feladata, szakmai tevékenysége összetett; a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel; jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el; a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató tevékenységet végző szervezeti egység(ek) működtetése az önálló gazdálkodást indokolja. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: önálló költségvetéssel rendelkezik; önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van; rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel [lásd erről a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 69. -át], amennyiben nem rendelkezik pénzügyi feladatai ellátásához önálló szervezeti egységgel, a költségvetési szerv vezetőjének a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottat/alkalmazottakat kell kijelölni. Az önkormányzati hivatal, valamint a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként sorolandó be (Ámr. 14. (3) bekezdés). Önállóan működő költségvetési szervnek sorolható be különösen az a költségvetési szerv, amely: kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik (vagy csak abból áll); szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók szolgáltatásvásárlással vagy más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan ellátható; Ez nem zárja ki, hogy az önállóan működő költségvetési szervnél a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására alkalmazottat/alkalmazottakat foglalkoztassanak. szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes. Az önállóan működő költségvetési szerv: elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amely felett a kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra a költségvetési szerv vezetője (vagy az általa írásban kijelölt személy) jogosult (ezek ellenjegyzésére a kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult). A költségvetési keret célszerűen a szakmai feladatellátás személyi juttatásának, járulékainak, szakmai eszköz-anyag beszerzés előirányzatát tartalmazza. Tartalmazhatja, de nem feltétlenül része a működés rezsi kiadásainak előirányzata. Az önállóan működő költségvetési szerv szakmai keretét tartalmazó költségvetését ( költségvetési keretét ) és beszámolóját a képviselő-testület hagyja jóvá. A Kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettsége (elemi költségvetése, beszámolója) azonban nincs, adatai beépülnek az operatív gazdálkodási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv adatszolgáltatásába. Az elemi költségvetés (beszámoló) részletszabályait a később elfogadandó külön kormányrendelet fogja szabályozni. pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátására az irányító szerv kijelöli az ilyen feladatok ellátására képes önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet, és a költségvetési szervek között a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét az irányító külön megállapodásban rögzíti. A Kt a szerint az önkormányzatnak be kell sorolnia valamennyi költségvetési szervét a szerv belső szervezeti viszonyai, konkrétan a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervi típusok egyikébe. E kategóriák nem feleltethetőek meg egyértelműen a korábbi (de december 31-ig még létező!) önállóan/részben önállóan gazdálkodó kategóriáknak június 1-jéig minimális feladat, hogy valamennyi költségvetési szervet az irányító szerve a fennálló viszonyok alapján a fenti szempontból beazonosítson és besoroljon. Természetesen már eddig az időpontig is lehet e fennálló szervezeti viszonyokon változtatni aszerint, hogy mely kategóriában indokolt és szándékolt a költségvetési szerv július 1-je utáni működése. Különösen fontos ezt mérlegelni azoknál a szerveknél, ahol a szakmai működés nem naptári évhez kötött, vagyis lehetőség, esetleg kötelezettség is van az év közbeni módosításra.

14 14 Jogértelmezés Ha nincs indok vagy szándék a változtatásra, akkor a korábbi kategóriákból jellemzően az alábbi új besorolás adódik: 1. A most önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önállóan működő és gazdálkodó szervnek sorolandó be. (Ennek indoka, hogy a szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szervezeti egységein kívül gazdasági szervezettel és vélhetően más támogató funkcionális szervezeti egységekkel munkaügyi, jogi, informatikai, fizikai feladatot ellátó stb. is rendelkezik.) 2. A most részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önállóan működő és gazdálkodó szervnek sorolandó be, ha gazdasági szervezettel ugyan nem rendelkezik, de más, a szakmai alapfeladata ellátását támogató funkcionális szervezeti egységekkel igen; Az új szabályozás szerint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél nem általános kötelezettség, hogy gazdasági szervezete legyen. Ez esetben a költségvetési szerv vezetője kijelölhet a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottat (alkalmazottakat), vagy az irányító szerve kijelölhet egy, az ilyen feladatok ellátására képes (másik) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet. Ez utóbbi esetben a kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás joga természetesen továbbra is megilleti a gazdasági szervezettel nem rendelkező, de önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjét. önállóan működő szervnek sorolandó be, ha gazdasági szervezettel és egyéb, a szakmai alapfeladata ellátását támogató funkcionális szervezeti egységekkel sem rendelkezik, illetve ha most még rendelkezik, de azokat meg lehet szüntetni június 1-jéig. (Szervezeti egység nélkül egy-egy személy elláthat az önállóan működőnek besorolt szerveknél is támogató feladatokat, így pl. pénzügyi tevékenységet is.) Abban az esetben, ha január 1-jétől viszont az önkormányzat változtatni akar a költségvetési szerv belső szervezeti viszonyain, s ez érinti a fentiek szerinti besorolását, célszerű az a megoldás, hogy a június 1-jéig megalkotott rendeletben (meghozott határozatban) és ennek alapján az alapítóokirat-módosításban július 1-jei hatállyal a jelenlegi viszonyokat rögzíti, de már most megállapítja azt is, hogy egy későbbi időpontban ez hogyan változik. Például: július 1-jétől a szerv még önállóan működő és gazdálkodó szervként működik, január 1-jétől már önállóan működő szervként. Ez a megoldás lehetőséget ad arra, hogy július 1. és december 31. között elvégezze az önkormányzat a szükséges szervezeti változtatásokat; a évi költségvetés már a 2010-től fennálló szervezeti viszonyok és ehhez kapcsolódó gazdálkodási szabályok szerint készüljön el; felkészüljön az önkormányzat és a költségvetési szerv is a január 1-jétől alkalmazandó differenciált gazdálkodási szabályokra. IV. A költségvetési szervek besorolásánál figyelembe veendő további szempontok IV.1. A költségvetési szervek által végzett tevékenységek típusai A besorolásnál figyelembe kell venni, hogy a Kt. 7. -a egyértelműen definiálja az ellátható tevékenység négy típusát. Az alaptevékenységen kívüli három típusú tevékenység közös és eltérő ismérvei az alábbiak szerint foglalhatók össze: Tevékenységtípus Alaptevékenységgel való egyezés Felhasznált kapacitás Célja Kiegészítő Igen Döntően meglévő Kapacitáskihasználás Kisegítő Vállalkozási Nem (alaptevékenységet segítő szellemi vagy fizikai háttértevékenység lehet) Nem, de itt nem az alaptevékenység jellege a minősítés alapja, hanem az alapító okiratban e tevékenység alaptevékenységként való konkrét meghatározásának hiánya Döntően meglévő Új is lehet, de a szerv kapacitása az alaptevékenységhez igazodik Kapacitáskihasználás Nyereség Kinek végzi? Nyereség tényleges elérése Valamennyi közvetlen és a hozzárendelhető közvetett kiadás fedezete Értékcsökkenés árban megtérülő fedezete Bárki másnak Lehet Igen Nem Államháztartásba tartozó más szervezetnek vagy természetes személynek Bárki másnak (jellemzően államháztartásba nem tartozó szervnek) Lehet Igen Igen Kell Igen Igen

15 Jogértelmezés 15 A jogszabályi definíciók ezen tevékenységek forrását is megjelölik. Az Áht ának (3) bekezdése kimondja, hogy ezen tevékenység bevételének fedeznie kell a tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen és ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, sőt a kisegítő és vállalkozási tevékenység esetén az amortizációt is. A kisegítő és a vállalkozási tevékenység fedezete teljes egészében támogatáson kívüli forrás lehet, vagyis a kisegítő, vállalkozási tevékenységre támogatás nem használható fel. A közüzem esetében valamennyi tevékenység bevételének az amortizációt is fedeznie kell. IV.2. A költségvetési szervek megváltozott gazdálkodási szabályai A költségvetési szervek gazdálkodásának szabályai eltérőek az egyes szervtípusoknál. Ezeket január 1-jétől kell alkalmazni [Kt. 44. (3) bekezdés]. A közfeladatok ellátási módjának felülvizsgálatánál, a költségvetési szervek besorolásánál azonban ezekre már célszerű figyelemmel lenni. A gazdálkodási szabályok jellemzőit az 1. melléklet tartalmazza. 1. melléklet Áttekintés a költségvetési szervi tevékenység és gazdálkodás szabályozásának a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényben is megjelenő fő elemeiről* az önkormányzati költségvetési szerveknél Jellemzők, folyamat Szervtípus Alaptevékenység, alaptulajdonság Tevékenységtípus Közhatalmi (1) (2) Közhatalmi tevékenység [jogalkotás, jogszabályelőkésztés, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági ellenőrzés]. (Kt. 15. ) Közszolgáltató (Kt. 16. ) Közintézmény Közintézet Vállalkozó közintézet Közüzem Klasszikus szellemi közszolgáltatás [köz-, felnőttoktatás, szociális ellátás, gyermekvédelem, közgyűjtemény, közművelődés], gazdasági-pénzügyiműszaki ellátás, egyéb (nem közintézeti) szellemi közszolgáltatás Szolgáltatás nem piacfüggő. Kapacitásmeghatározás, folyamatszabályozás jellemző. Teljesítménykövetelmény lehetséges, finanszírozás ehhez közvetlenül nem feltétlenül köthető Alaptevékenység és (a Kt a alapján) testületi döntéssel közszolgáltatás végzésére is feljogosítható Vállalkozási, kiegészítő, kisegítő tevékenység végzésre kivételesen jogosult, testületi döntés alapján [Áht. 100/G. (4)] Részben piacszerűen működő szellemi közszolgáltatás [pl. egészségügy, művészet, környezet-, természetvédelem, informatika, sport, tv.-ben megjelölt közgyűjtemény] Közintézeti körre meghatározott (eü, művészet) szellemi közszolgáltatás vevő által kiválasztott szervezetnél, érdemi arányú valós piaci (annak minősített) megrendeléssel külön tv. feltételei szerint Fizikai (technikai) jellegű szolgáltatás lakosságnak vagy intézménynek Szolgáltatás lehet piacfüggő is. Feladat- és teljesítménymeghatározás általánosan szükséges, finanszírozás ehhez köthető Alap + kiegészítő+ kisegítő + vállalkozási, az alaptevékenység priorizálásával. Kisegítő, vállalkozási tevékenységek aránya testület által szabályozott.

16 16 Jogértelmezés Jellemzők, folyamat Szervtípus Vezetés / vezető (Áht. 88., 89. ) Működés forrása Támogatás, bevételek egyedi meghatározása [Áht. 87. (3)] szabályozás tartalom Bevételkezelés, jogosítványok Hitelfelvétel Tervezés, költségvetés Támogatási kötelezettség Közhatalmi (1) (2) Közszolgáltató (Kt. 16. ) Közintézmény Közintézet Vállalkozó közintézet Közüzem Végzettség, képesítés a költségvetési szerv besorolása, nagysága, összetétele, alaptevékenység és belső szervezet, funkciók szerint, pénzügyi forrásának és használt vagyonának mértéke szerint külön (szakmai) jogszabály alapján, ennek hiányában a testület által meghatározott [Áht. 88. (4)] Támogatás (polgármesteri hivatalnál az önkormányzat költségvetésében igazgatási szakfeladaton jóváhagyott kiadással megegyező összeg), jogszabályban (pl. közhatalmi bevételt előíró) és egyedileg meghatározott más bevételek Bírság: törvény v. felhatalmazásra testületi döntés Díj: kormány v. felhatalmazásra miniszter v. testületi döntés Jogszabály, testületi döntés alapján Nincs, kivétel az önkormányzati hivatalnál, többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezeténél testületi döntések végrehajtása (Áht. 100/E. ) Szakmai, egyszemélyi Lehetőségek (törvény): - átfogó egyszemélyi vagy külön törvény alapján: megosztott funkciókkal 1 3 vezető (szakmai, szervezési, gazdasági), vezető testület Kötelező vezető testület Szakmai, egyszemélyi Támogatás, támogatásértékű és más bevétel (közszolgáltatási, vállalkozási, átvett pénz stb.) és közhatalmi bevétel, ha hatósági tevékenységet is végez [Áht. 87. (3)] Ár- és díjtételek: testület, költségvetési szerv [Áht. 92. (2)] Kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenység: teljes ráfordítás; kisegítő, vállalkozási tevékenység: amortizáció is Teljes ráfordítás, amortizáció is [Áht. 92. (3)] A közszolgáltatási, vállalkozási stb. bevétel tervezett összegét felhasználhatja (hatósági stb., lásd közhatalmi szervnél), jóváhagyott előirányzaton belül gazdálkodik, évvégi pénzmaradványát a testület jóváhagyása után felhasználhatja [Áht (3)] Nincs Külön törvény szerint fejlesztési hitel is, hitelintézettől Külön jogszabályban meghatározott esetekben a testület előzetes engedélyével a kincstártól megelőlegezési, likviditási kölcsön (Áht. 100/I. ) Testület: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetén költségvetés (főösszeg és kiemelt előirányzatok), önállóan működő költségvetési szerv esetén költségvetési keret (szakmai kiadási főösszeg és kiemelt előirányzatok), bennük megvalósítási és/vagy (egyedi döntéssel és meghatározott intézménytípusoknál) teljesítményterv Költségvetési szerv: elemi költségvetés, amelybe beépül az önállóan működő költségvetési kerete (részletszabályok vhr.-ben) Megvalósítási terv jóváhagyva testület által Tartós közfeladat ellátási kötelezettség alapján, feladatváltozáshoz igazodóan Megvalósítási terv nem kerül jóváhagyásra (belső protokoll), a teljesítménytervet a testület hagyja jóvá Feladatellátási megállapodás (kizárólag külső finanszírozónál nincs külön teljesítményterv) Megállapodás alapján

17 Jogértelmezés 17 Jellemzők, folyamat Szervtípus Felhalmozás/ beruházás Költségvetés módosítása Finanszírozás Személyi létszámelőirányzat és gazdálkodás Ösztönzés, teljesítményelismerés, többletfeladatra forrás Közhatalmi (1) (2) Többletbevétel saját hatáskörben testületi tájékoztatással Időarányos, kivéve: a teljesítésarányos felhalmozás [Áht. 100/G. (1)] Túl nem léphető, saját hatáskörben nem módosítható Támogatásból és bevételből tervezhető jutalom Külön szabályozás vagy engedély (a testület döntése szerint) Közszolgáltató (Kt. 16. ) Közintézmény Közintézet Vállalkozó közintézet Közüzem Támogatásból, egyéb forrásból, többletbevételből, önkormányzati költségvetésből Amortizációból Eredményből Támogatás irányító szerv, támogatásértékű bevételé mint saját bevételből Többletbevételből: saját hatáskörben (testület tájékoztatása) közhatalmi bevételek: testület, jogcímekkel más bevételek: szabályozás alapján Kiemelt előirányzatok között testület engedélyezhet Kiemelt előirányzatokon belül az előirányzatok között a költségvetési szerv átcsoportosíthat saját hatáskörben Többletbevétel, illetve kiemelt előirányzatokon belüli saját hatáskörű átcsoportosítási lehetőség Időarányos és/vagy teljesítésarányos (pl. önkormányzati kincstár) Személyi juttatás a testület által megtervezett előirányzat Bértömeggazdálkodás Testület által meghatározott létszámelőirányzat (létszámkeret): Túl nem léphető, saját hatáskörben többletbevételhez kapcsolódóan módosítható Támogatásból és bevételből tervezhető jutalom, kormányrendeletben meghatározott mértékben Bevételből tervezhető a jutalom előirányzata, kormányrendeletben meghatározott mértékben Nincs korlát a személyi juttatás növelésére és a felhalmozás csökkentésére [Áht. 98. (2)] Teljesítésarányos, feladatellátási megállapodás alapján Saját hatáskörben módosítható Személyi juttatási megtakarítás + személyi maradvány jutalomra felhasználható; tartós megtakarításból illetményemelésre is Többletfeladat bevételéből saját hatáskörben felhasználható [Áht. 99. (3)] Külön jogcímen nem tervezhető Általános szabályozás alapján (egyéb költségek elszámolása után) Felhasználás mértéke: Eredményből, eredménytartalékból jutalmazásra Maradvány / eredmény Jutalmazásra a tervezett (módosított) előirányzat összege, azon felül testületi engedéllyel Jutalmazásra az eredeti rendszeres szem. jutt. előir. meghatározott hányada használható fel testületi döntés alapján [100/H. (6)] Jutalmazásra az eredeti rendszeres szem. jutt. előir. meghatározott hányada használható fel, valamint eredményből, eredménytartalékból testületi döntés alapján meghatározott mérték [100/H. (6) (7)] Jutalmazásra eredményből, eredménytartalékból saját hatáskörben A maradvány felhasználásáról (elvonásról, visszahagyásról) a testület dönt [Áht (3)] Jutalmazásra eredményből, eredménytartalékból testületi döntés alapján

18 18 Jogértelmezés Jellemzők, folyamat Szervtípus Eredmény adózása Értékpapír-vásárlás, egyéb hasznosítás Saját vagyon Elszámolás Adatkezelés / transzparencia Ellenőrzés Kockázatvállalás Fizetésképtelenség Közhatalmi (1) (2) Közszolgáltató (Kt. 16. ) Közintézmény Közintézet Vállalkozó közintézet Közüzem Alaptevékenység nem adózik. Vállalkozási tevékenysége a tao-nak megfelelő %-ban (önkormányzati költségvetésbe); mentesül, ha alaptevékenységre használja 2 éven belül [Áht. 96. (3)] Nincs, kivétel az önkormányzati hivatalnál testületi döntések végrehajtása (Áht. 100/E. ) Nincs, amit kimutat az az önkormányzat, (társulás) vagyona Nincs Van, de csak adomány útján Van: de jogszabály alapján csak a vállalkozási tartalékból, közszolgáltatási és vállalkozási nettó bevételéből az államháztartáson kívüli forrásból származó részt hasznosíthatja a kincstárnál, fordíthatja értékpapír-vásárlásra [Áht. 100/I. (1)] Van, de csak adomány útján Külön tv. szerint egyes tulajdonosi jogok eredmény, vagyonértékesítés Módosított teljesítésszemléletű (pénzforgalmi) könyvvezetés (külön jogszabály alapján) Eredményszemléletű könyvelés is (pénzforgalmi mellett), mérleg auditálva Van, de csak adomány útján Külön törvény alapján Kötelező Külön törvény alapján Közérdekű, közérdekből nyilvános adatok megismerhetők (így különösen: költségvetési, szakfeladat szerinti és létszámadatok), szolgálati-, illetve államtitok az átláthatóságot korlátozhatja Kockázatelemzést kell végezni, kockázatkezelési rendszert kell működtetni ÁSZ, kincstár, pénzügyi bizottság, önkormányzat belső ellenőrzése, FEUVE, Ötv. alapján könyvvizsgáló Külön törvény alapján könyvvizsgáló [100/i. (4] Kockázatelemzést kell végezni, kockázatkezelési rendszert kell működtetni Kockázatelemzést kell végezni, kockázatkezelési rendszert kell működtetni Önkormányzati biztos kijelölése Könyvvizsgáló kötelező [100/i. (4)] Nincs mögöttes felelősség (jogszabály szerint) Külön törvény alapján könyvvizsgáló [100/i. (4)] A kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok szerint az irányító/felügyeleti szerv mögöttes felelősségével Megszüntetés, gondoskodni kell a kötelezően ellátandó közfeladatról más módon * Az áttekintés a tájékozódást segíti, normaszöveg fő vonásait mutatja be (1) Testületi döntés alatt a helyi önkormányzat rendelete, a helyi kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás és jogi személyiségű társulás határozata értendő. (2) Testület alatt a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkrományzat képviselő-testülete, a többcélú kistérségi társulás és jogi személyiségű társulás társulási tanácsa értendő.

19 Jogértelmezés 19 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései Az Sztv. nem ad felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok az átmeneti segély igénylésének törvényi feltételeit bővítsék, s így az önhibán kívüliséget, mint feltételt előírhassák. [510/B/2008. AB határozat] Az indítványozó által kifogásolt, a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) szabályai értelmében csak meghatározott önhibán kívüli rászorultság esetén adható átmeneti segély. Az indítványozó szerint az önkormányzat az önhiba mint kizáró ok bevezetésével és annak tartalma meghatározásával túlterjeszkedett a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 45. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás keretein. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. Az Sztv ának (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Az Sztv ának (3) bekezdése kimondja, hogy ha maga az Sztv. másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. Az Alkotmánybíróság szerint a vitatott rendelkezésekben a képviselő-testület az átmeneti segély megállapítását egy további feltételhez, nevezetesen az általa önhibaként meghatározottak hiányához kötötte. Az Sztv. nem adott felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok az átmeneti segély igénylésének törvényi feltételeit bővítsék, s így az önhibán kívüliséget, mint feltételt előírhassák. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az ilyen tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás ellentétes az Sztv. előírásaival, így sérti az Alkotmány 44/A. -ának (2) bekezdését, ezért az Ör. érintett rendelkezéseinek alkotmányellenességét állapította meg, és azokat megsemmisítette. A közterület-használat díjának olyan szabályozása, amely a közterület-használat értékét meghatározó tényezők azonossága esetén, a szolgáltatástól független, annak értékét nem befolyásoló szempontok alapján kirívóan magas díjfizetési kötelezettséget ír elő egyes vállalkozókra és ezzel megkülönböztetést tesz a közterületet használó vállalkozók között, önkényes, ezért alkotmányellenes [928/B/2007. AB határozat, 196/B/2009. AB határozat] Az indítványozó álláspontja szerint az önkormányzatok közterületek használatáról szóló rendeleteinek (a továbbiakban: Ör.-ek) támadott részei az Alkotmány diszkriminációtilalmába és a szabad versenyre vonatkozó rendelkezéseibe ütköznek. A közterület-használati díjak ugyanis olyan díjtételeket írnak elő, amelyekkel hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg egyes jogalanyokkal szemben. (Egy 6 m 2 alapterületű mozgóbolthoz képest egy lényegében azonos jellegű kereskedelmi tevékenységet végző mobil árusítóhely hozzávetőleg a felét, egy 6 m 2 alapterületű pavilonban történő értékesítő/árusító hozzávetőleg 1/3-át, egy kitelepült árus pedig 1/5-ét fizeti ugyanarra közterületre, anélkül hogy erre az Ör.-ek a közterület-használat értékét befolyásoló bármilyen tényezőt vagy okot a díjtétel vonatkozásában hozzárendelnének, vagy a különböző tarifák alkalmazását ésszerűen indokolnák.) Az Alkotmánybíróság szerint az indítványok megalapozottak. Az Alkotmánybíróság számos határozatában [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, 21/1990. (X. 4.) AB határozat, 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, 35/1994. (VI. 24.) AB határozat] kifejtett álláspontja szerint a diszkrimináció tilalma elsősorban az alkotmányos alapjogok terén tett megkülönböztetésekre terjed ki. Abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot is sérti. Az Alkotmánybíróság ez utóbbi körben viszont kizárólag akkor ítéli alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok között. Az Alkotmánybíróság a 9/1990. (IV. 25.) AB határozatában azt is kimondta: a megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy minden megkülönböztetés tilos. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelni, és az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztása szempontjait meghatározni. A 61/1992. (XI. 20.) AB határozatban és a 74/1995. (XII. 15.) AB

20 20 Jogértelmezés határozatban kifejtette: a diszkrimináció tilalmából tehát nem következik az, hogy az állam a különböző élethelyzetekben lévőkre ne különböztethetne, feltéve, hogy ezzel az alkotmányos követelményeket nem sérti. Az Alkotmánybíróság szerint az állam joga és bizonyos körben kötelezettsége is, hogy a jogalkotás során figyelembe vegye az emberek között ténylegesen meglévő különbségeket. Az Alkotmánybíróság jelen esetekben megállapította, hogy a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény 2. -ának k) pontja alapján a közterületi engedély alapján kiskereskedelmi tevékenységet végzők az adott szabályozás tekintetében homogén csoportot alkotnak. Mint ahogyan az Alkotmánybíróság a 38/1998. (IX. 23.) AB határozatában kimondta, a közterület használatáért fizetendő díj a közterület használatának ellenértéke. Ennek megfelelően a közterület-használat díjának alapvetően a közterület-használat értékét befolyásoló tényezőkhöz (a terület nagysága, a településen belüli elhelyezkedése, a használat módja, időtartama stb.) kell igazodnia. A közterület-használók között a közterület-használati díj mértéke tekintetében e tényezők alapján tett megkülönböztetés nem tekinthető alkotmányellenesnek. A közterület-használat díjának olyan szabályozása azonban, amely a közterület-használat értékét meghatározó tényezők azonossága esetén, a szolgáltatástól független, annak értékét nem befolyásoló szempontok alapján kirívóan magas díjfizetési kötelezettséget ír elő egyes vállalkozókra, és ezzel megkülönböztetést tesz a közterületet használó vállalkozók között, önkényes, ezért alkotmányellenes. A közterületi-használati díj mértékének a megállapításánál alapvetően az elfoglalt közterület nagyságát és az elfoglalás időtartamát indokolt alapul venni. Az Ör.-ek azonban az elfoglalt közterület nagyságától független díjtételeket határoznak meg. Ezért Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör.-ek támadott rendelkezései ésszerű indok nélkül tesznek aránytalanul nagy különbséget a közterületen értékesítést végzők között, ami így az Alkotmány 70/A. -ának (1) bekezdésében megfogalmazott diszkrimiíínáció tilalmát sérti, ezért a támadott rendelkezéseket megsemmisítette. Összeállította: dr. Csukás- Novák Nóra, ÖM Önkormányzati Főosztály

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 217/2009. (V.07.) KT. H A T Á R O Z A T A

Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 217/2009. (V.07.) KT. H A T Á R O Z A T A Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 217/2009. (V.07.) KT. H A T Á R O Z A T A Nagykálló Város Polgármesteri Hivatal alapító okiratának elfogadása tárgyában (a 331/2009. (VII.10.) KT, 405/2009.(VIII.25.)

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Az Önkormányzati Hivatal alapító okiratának kelte, száma, alapítás időpontja 1./ 10./2002. ( II.13.) sz. Kt. határozatával fogadta

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Segédanyag) 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. hatályba lépésével

Részletesebben

BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER J A V A S L A T. a Polgármesteri Hivatal alapító okiratának a módosítására

BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER J A V A S L A T. a Polgármesteri Hivatal alapító okiratának a módosítására BUDAPEST-CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER J A V A S L A T a Polgármesteri Hivatal alapító okiratának a módosítására Készítette: Halmos Istvánné ágazatvezető Előterjesztő: Tóth Mihály polgármester Előterjesztést

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 3650-1/2011. E L Ő T E R J E S Z T É S A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. április 27-i ülésére Tárgy: Kerekegyerdő bölcsőde intézmény alapítása Előterjesztő: dr. Kelemen Márk

Részletesebben

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ALAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, AZ ALAPÍTÓ OKIRATOK TARTALMI ELEMEI ÉS A KÖZÖSSÉGI TÉR HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYOZÁSA

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ALAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, AZ ALAPÍTÓ OKIRATOK TARTALMI ELEMEI ÉS A KÖZÖSSÉGI TÉR HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYOZÁSA A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ALAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, AZ ALAPÍTÓ OKIRATOK TARTALMI ELEMEI ÉS A KÖZÖSSÉGI TÉR HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYOZÁSA Egy kisvárosi önkormányzat önállóan tartja fenn művelődési házát és könyvtárát.

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minőségirányítási Eljárás 1. melléklet ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. április 23-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Vecsési

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-19/2013. Tárgy: Kiszombori Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata Mell.:

Részletesebben

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat Lajosmizse Város KIVONAT a Képviselő-testület 05. április -i ülésének jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 43/05. (IV..) ÖH. A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratának módosítása

Részletesebben

Alapító okirat. (Egységes szerkezetben)

Alapító okirat. (Egységes szerkezetben) Alapító okirat (Egységes szerkezetben) Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 10. (1) bek. g) pontja, az államháztartásról

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Lengyeltóti Város Önkormányzatának Polgármestere 8693 Lengyeltóti Zrínyi utca 2. Ügyiratszám: 200-4/2014 E l ő t e r j e s z t é s Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én

Részletesebben

az Újhegyi Uszoda és Strandfürdő alapító okirata az alábbiak szerint módosuljon:

az Újhegyi Uszoda és Strandfürdő alapító okirata az alábbiak szerint módosuljon: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Oktatási és Közművelődési Főosztály Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése Budapest,, 20(19 UK

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/180-6/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. május 29-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Lengyeltóti Város Önkormányzatának Polgármestere 8693 Lengyeltóti Zrínyi utca 2. Ügyiratszám: 3298/2014 E l ő t e r j e s z t é s Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014. (II. 27.) KT.

Részletesebben

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalva) Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 8. (5) bekezdésében

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT (tervezet)

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT (tervezet) EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT (tervezet) Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatának képviselőtestülete az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49.., valamint a költségvetési

Részletesebben

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-55 FAX: (06-32) 460-98 Szám: -26/205. A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Az Intézmények Pénzügyi

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése. 7009 OKr "\ l <- Budapest,

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése. 7009 OKr \ l <- Budapest, Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Főosztály Budapest, 7009 OKr

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata 2. sz. melléklet a 114/2009. (VIII. 27.) sz. KT. határozathoz. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata /egységes szerkezetben / Kardoskút Község Önkormányzata

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 526-11/2012. 11. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez Szociális

Részletesebben

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Öttevény Község Polgármesterétől Öttevény, Fő u. 100. 5. napirend Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Az Öttevényi

Részletesebben

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség

Részletesebben

ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA

ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA Zalakomár Község Önkormányzatának Képviselő - testülete a Művelődési Ház alapító okiratát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése

Részletesebben

a Képviselő-testülethez a Földesi Szociális Szolgáltató Központ alapító okiratának módosítására

a Képviselő-testülethez a Földesi Szociális Szolgáltató Központ alapító okiratának módosítására FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:2328 /2015. 8. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295

HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 20-án

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 21. napirendi pont: Előterjesztés alapító okiratok módosításáról

Jegyzőkönyvi kivonat. 21. napirendi pont: Előterjesztés alapító okiratok módosításáról Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. június 30-ai közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 21. napirendi pont: Előterjesztés alapító okiratok módosításáról

Részletesebben

SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA

SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA 31.sz. melléklet a 10/2010. (1.18.) számú határozathoz SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4)

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 16-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 16-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 16-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II.16.) KT. sz.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ^,, ^, ALPOLGÁRMESTERE h^^jlvi /

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ^,, ^, ALPOLGÁRMESTERE h^^jlvi / BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ^,, ^, ALPOLGÁRMESTERE h^^jlvi / Készült a Képviselő-testület 2011. szeptember 14-i ülésére Tárgy: Javaslat a Corvin Művelődési Ház alapító okiratának módosítására

Részletesebben

K I V O N A T. Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 4. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 4. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K I V O N A T 2012. április 4. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete 127/2012. (IV.5.) Tata Kt. határozata az április 4-i rendkívüli testületi ülésen tárgyalandó

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a többször módosított

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a többször módosított ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a többször módosított - 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról, a költségvetési

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára

ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára 12-13. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Alapító okiratok felülvizsgálatára Tisztelt Képviselő-testület! Jogszabályi változások miatt indokolttá vált az Önkormányzat által alapított intézmények alapító okiratainak

Részletesebben

1. A költségvetési szerv megnevezése: Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola (A továbbiakban: költségvetési szerv)

1. A költségvetési szerv megnevezése: Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola (A továbbiakban: költségvetési szerv) 1 KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK AZ ÚJHARTYÁNI NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Újhartyán Község Önkormányzatának

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet 2014. január 1-től hatályos alapító okiratát az államháztartásról

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 1-én 16 órakor megtartott soron kívüli ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 1-én 16 órakor megtartott soron kívüli ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 1-én 16 órakor megtartott soron kívüli ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Javaslat a Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár Alapító

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 2013. július 29-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 2013. július 29-i ülésére Előterjesztés 3. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 2013. július 29-i ülésére Tárgy: A Társulás által fenntartott Egészségügyi,

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. február 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. február 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. február 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 12. napirendi pont: Előterjesztés alapító okiratok módosításáról

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Alapító okirata

Szivárvány Óvoda Alapító okirata Szivárvány Óvoda Alapító okirata - egységes szerkezetben a módosításokkal - Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Sóshartyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Budapest, 2006. szeptember

Budapest, 2006. szeptember SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 2458-2/2006. TERVEZET M i n i s z t e r i r e n d e l e t a helyi önkormányzatok részére gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása céljából nyújtandó támogatás igénylésének,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. november 29-i ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményvezetői állás pályázat kiírása Előadó Kasper Ágota

Részletesebben

./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása. Normatív Határozat

./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása. Normatív Határozat ./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása Normatív Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzata, mint alapító a Kerekegyházi Bóbita Óvoda a határozat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592-660 Pf.: 76. fax: 592-676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

A L A P Í T Ó OKIRAT

A L A P Í T Ó OKIRAT A L A P Í T Ó OKIRAT (egységes szerkezetbe foglalt) 1.) Az intézmény megnevezése: Zalakomári Általános Iskola Az intézmény székhelye: 8752 Zalakomár, Tavasz u. 15. Az intézmény törzsszáma: 666600 Az intézmény

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 317-17/2010. 27. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez Földes

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás. Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának. ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetbe foglalva)

A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás. Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának. ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetbe foglalva) A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetbe foglalva) Hatályos: 2012. május 1. Bődi Szabolcs Társulás elnöke

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Szám: 02/102-13/2014. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

K i v o n a t a Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből:

K i v o n a t a Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: K i v o n a t a Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből: Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2015. (III. 26.) határozata:

Részletesebben

A közgyűlés felkéri a főjegyzőt, hogy az alapító okiratot a Magyar Államkincstár Veszprém Megyei Területi Igazgatóságának küldje meg.

A közgyűlés felkéri a főjegyzőt, hogy az alapító okiratot a Magyar Államkincstár Veszprém Megyei Területi Igazgatóságának küldje meg. 6/2007. (II. 22.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2007. július 1-jei hatállyal Veszprém Megyei Önkormányzat Intézményeinek Kincstára elnevezésű költségvetési szervet alapít.

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT 1. A költségvetési szerv hivatalos neve: Fekete István Általános Iskola és Szakiskola A költségvetési szerv székhelye: 2230 Gyömrő,

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés A képviselő-testület 2014. április 29-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Alsózsolca Város Önkormányzata a 2. sz. Napköziotthonos Óvodára vonatkozóan pályázatot kíván benyújtani az Integráció

Részletesebben

5. NAPIREND Ügyiratszám: 1/289-1/2015. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. április 24-i nyilvános ülésére

5. NAPIREND Ügyiratszám: 1/289-1/2015. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. április 24-i nyilvános ülésére 5. NAPIREND Ügyiratszám: 1/289-1/2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. április 24-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: A Tapolcai Kertvárosi Óvoda

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. szeptember 12-i ülésére Tárgy: A Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala alapító okiratának módosítása Előadó : Dr.

Részletesebben

Újfehértó Város Önkormányzata Játékvár Bölcsőde alapító okiratának módosításáról

Újfehértó Város Önkormányzata Játékvár Bölcsőde alapító okiratának módosításáról ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 18/2014. (IV. 17.) MÖK határozat Tárgy: A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítása

HATÁROZAT. Szám: 18/2014. (IV. 17.) MÖK határozat Tárgy: A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítása VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 18/2014. (IV. 17.) MÖK határozat Tárgy: A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítása 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése

Részletesebben

Előterjesztés Pusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. november 26-ai ülésére

Előterjesztés Pusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. november 26-ai ülésére Pusztaszer Község Polgármesterétől Előterjesztés Pusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 05. november 6-ai ülésére Tárgy: Gyermekjóléti Intézmény alapító okiratának módosítása Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Alapító okirat. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Okirat száma: 2196//2015. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Marcali Városi Fürdő és Szabadidőközpont alapító

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 48/2015. (VI.29.) KT. sz.

Részletesebben

A l a p í t ó o k i r a t

A l a p í t ó o k i r a t A l a p í t ó o k i r a t Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Társulási Tanácsa, mint irányító szerv Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 90.. az államháztartásról szóló

Részletesebben

A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Demecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata

Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata Kerekegyháza Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata (Alapító Okirat száma: 32/2003. (III. 05.) sz. Kth.) (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva az 53/2010. (III. 31.) sz. Kth-ig

Részletesebben

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft)

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft) 16564 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 95. szám A Kormány 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 12. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi Szociális

Részletesebben

Alapító okirat. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Okirat száma: 2194/3/2015. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki

Részletesebben

A nemzeti fejlesztési miniszter 21/2014. (IV. 18.) NFM rendelete a helyi közösségi közlekedés támogatásáról

A nemzeti fejlesztési miniszter 21/2014. (IV. 18.) NFM rendelete a helyi közösségi közlekedés támogatásáról 1. számú melléklet A nemzeti fejlesztési miniszter 21/2014. (IV. 18.) NFM rendelete a helyi közösségi közlekedés támogatásáról A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT /egységes szerkezetben/

ALAPÍTÓ OKIRAT /egységes szerkezetben/ ALAPÍTÓ OKIRAT /egységes szerkezetben/ 1. Költségvetési szerv neve: Dunavecse Város Polgármesteri Hivatal * 2. Költségvetési szerv székhelye: Dunavecse, Fő út. 43. Telephelye: Dunavecse, Báthory u. 6.

Részletesebben

21/2010. (III. 3.) Kgy. határozat. A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása

21/2010. (III. 3.) Kgy. határozat. A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása 21/2010. (III. 3.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU ELŐTERJESZTÉS Dorog Város Képviselő-testületének 2014. december 12

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 1. napirendi pont: Előterjesztés az önkormányzati költségvetési szervek alapító okiratának módosításáról

Jegyzőkönyvi kivonat. 1. napirendi pont: Előterjesztés az önkormányzati költségvetési szervek alapító okiratának módosításáról Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. május 28-ai rendkívüli közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 1. napirendi pont: Előterjesztés az önkormányzati költségvetési

Részletesebben

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása Az előterjesztés száma: 95/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. május 29-én, 18-órakor megtartandó ülésére A Decs Tesz- Vesz

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2011. (III. 29.) KT.

Részletesebben

DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRAT

DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRAT DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRAT Dunavarsány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, mint a Dunavarsány Város Önkormányzat Erkel Ferenc

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

1. A költségvetési szerv elnevezése: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

1. A költségvetési szerv elnevezése: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala BUDAPEST FŐVÁROS IV. KERÜLET ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT Polgármesteri Hivatala Alapító Okirata Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselőtestülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Polgármesteri

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 6. melléklete M Ó D O S Í T Ó O K I R A T Fazekas Mihály Általános Iskola 2120 Dunakeszi, Radnóti M. u. 29. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Fazekas Mihály

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása: ALAPÍTÓ OKIRAT Arnót község Önkormányzati Képviselő-testülete és Sajópálfala község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS I. Határozati javaslat 1. számú melléklete ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete../2012. (11.15.) önk. sz. határozatában foglaltak alapján,

Részletesebben

ll.-l '\ II lll ).p~ ~ t;' lv fl\.w.. Faragóné Széles Andrea (.tc L-(

ll.-l '\ II lll ).p~ ~ t;' lv fl\.w.. Faragóné Széles Andrea (.tc L-( NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4400 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: 25.812 2/2013'/XII. Ügyintéző

Részletesebben

A rendelet 1. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A rendelet 1. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Doboz Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/2014. (V.30.) önkormányzati rendelete Doboz Nagyközség Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2013. (II.15.), 14/2009

Részletesebben

Kivonat Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 2011. november 24-i ülésének jegyzőkönyvéből:

Kivonat Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 2011. november 24-i ülésének jegyzőkönyvéből: Kivonat Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 2011. november 24-i ülésének jegyzőkönyvéből: 189/2011.(XI.24.) sz. önkormányzati határozat: A Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosításáról.

Részletesebben

JAVASLAT. alapító okiratok módosítására

JAVASLAT. alapító okiratok módosítására VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-155 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-189 /2010. JAVASLAT alapító okiratok módosítására Készült: a Képviselő-testület 2010. decemberi

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I.

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. A szabályzat hatálya Ezen utasítás hatálya a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeire terjed ki. II. Az Önkormányzat honlapjának

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 162/2011. (VIII. 25.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 162/2011. (VIII. 25.) számú. határozata NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 162/2011. (VIII. 25.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 117/2011. (VI.30.) számú határozatának módosításáról, a Gyermekjóléti Központ

Részletesebben

Határidő: 2011. július 3. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László megyei főjegyző

Határidő: 2011. július 3. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László megyei főjegyző 116/2011. (VI. 23.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2/A. (3) bekezdésében és a 93. (1) bekezdésében biztosított jogkörében

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2014. (II. 27.) KT.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTER

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTER l ^ l l O i j BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTER Tárgy: XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata alapító okiratának módosítása Tisztelt Képviselő-testület! A dr. Tóvári István

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. DECEMBER 8-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. DECEMBER 8-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. DECEMBER 8-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 609-12/2011. MELLÉKLETEK: 2 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Mozsgó-Turbékpusztai Integrált Szociális

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. február 26-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. február 26-i ülésére 10. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. február 26-i ülésére Tárgy: Javaslat a Gólyafészek Óvoda alapító okiratának módosítására Előterjesztő: Lehota Vilmos polgármester

Részletesebben

Javaslat a Közterület-felügyelet Alapító Okiratának módosítására, valamint ingyenes helyiséghasználat biztosítására

Javaslat a Közterület-felügyelet Alapító Okiratának módosítására, valamint ingyenes helyiséghasználat biztosítására Javaslat a Közterület-felügyelet Alapító Okiratának módosítására, valamint ingyenes helyiséghasználat biztosítására Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Közterület-Felügyelet PH. Igazgatási és Okmányiroda

Részletesebben