NNCL v1.0. Ernest Hemingway Veszélyes nyár

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NNCL540-371v1.0. Ernest Hemingway Veszélyes nyár"

Átírás

1 NNCL v1.0 Ernest Hemingway Veszélyes nyár

2 Európa Könyvkiadó Budapest 1988 Ernest Hemingway The Dangerous Summer Charles Scribner's Sons, New York, 1985 Copyright (C) 1960 Ernest Hemingway, copyright (C) 1985 Mary Hemingway, John Hemingway, Patrick Hemingway and Gregory Hemingway Glossary copyright 1932 by Charles Scribner's Sons; renewal copyright (C) 1960 Ernest Hemingway Hungarian translation (C) Bart István, 1988 Európa Könyvkiadó, Budapest Felelős kiadó Osztovits Levente igazgató Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (879554/08) Nyomta az Alföldi Nyomda A nyomdai rendelés törzsszáma: Felelős vezető Benkő István vezérigazgató Készült Debrecenben, 1988-ban Felelős szerkesztő: Osztovits Levente A fordítást az eredetivel egybevetette és szerkesztette: Benyhe János A könyvet tervezte: Maczó Zsuzsanna Műszaki vezető: Miklósi Imre Készült 12,42 (A/5) ív terjedelemben, Baskerville betűvel ISBN p 4 5 K;

3 Tartalom VESZÉLYES NYÁR (Bárt István fordítása)... 7 SZÓTÁR (Papp Zoltán fordítása) UTÓSZÓ (Bárt István)

4 Veszélyes nyár 1. Furcsa érzés volt, hogy megint Spanyolországba készülök. Meg voltam róla győződve, hogy soha többé nem fognak beereszteni, pedig ennél az országnál én talán csak a hazámat szerettem jobban, ezért aztán meg is fogadtam, hogy amíg ki nem jön a börtönből az utolsó barátom is, nem teszem be a lábam Spanyolországba. De aztán 1953 tavaszán, Kubában, két barátommal beszélgetve, akik a polgárháborúban egymás ellen harcoltak, felmerült, hogy Afrikába menet esetleg mégiscsak megállhatnánk Spanyolországban egypár napra, és mind a ketten azt mondták, hogy ha egyrészt nem szívok vissza semmit abból, amit annak idején írtam, másrészt viszont politikai kérdésekben befogom a számat, akkor elképzelhető, hogy megint elmehetek Spanyolországba, anélkül hogy a becsületemen csorba esnék. Az, hogy vízumért kellene folyamodnom, fel sem merült. Amerikai turisták akkor már vízum nélkül jártak Spanyolországba. Minthogy 1953-ban már egyetlen spanyol barátom sem volt börtönben, elkezdtem tervezgetni, hogy elviszem Maryt, a feleségemet a pamp lonai feriára, aztán onnan lemegyünk Madridba, megmutatom neki a Pradót, és ha még mindig szabadlábon vagyunk, Madridból Valenciába megyünk bikaviadalt nézni, és majd onnan hajózunk át Afrikába. Azt tudtam, hogy Marynek nem eshetik semmi baja, hiszen soha életében nem járt még Spanyolországban, és kizárólag előkelő ismerősei voltak. Ha netán valami kellemetlensége támadna, ezek nyilván azon nyomban a segítségére sietnek. Párizst épp hogy csak érintettük, kocsiba ültünk, és nagy iramban nekivágtunk Franciaországnak, Chartres-on át, végig a Loire völgyén, aztán Bordeaux-t megkerülve, le Biarritzba, aholjó néhányan vártak ránk, hogy átkísérjenek a határon. Ettünk-ittunk, jól is esett, aztán megállapodtunk, hogy hánykor találkozunk Hendaye Plage-i szállodánkban. Az egyik barátunknak volt egy levele Miguel Primo de Rivera hercegtől, az akkori londoni spanyol követtől, ami állítólag csodákat tesz majd, ha netán akadályokba ütköznék. Ettől egy kicsit jobb kedvem lett. Mire Hendaye-ba értünk, beborult és esett az eső, másnap reggel pedig már olyan komor felhők borították az eget, hogy a pára meg a köd teljesen eltakarta a spanyol hegyeket. Barátainknak híre-hamva sem volt a megbeszélt

5 időpontban. Adtam nekik egy órát meg még egy felet. Akkor aztán nekivágtunk a határnak. A határállomás se volt kevésbé komor, mint az időjárás. Én vittem be a négy útlevelet az őrszobára, az enyémet jó hosszan tanulmányozta a 10 határőr, és közben egyszer sem pillantott fel. Spanyolországban ez ugyan egyáltalán nem szokatlan dolog, de az ember mindig kicsit kényelmetlenül érzi magát tőle. Ön rokona Hemingwaynek, az írónak? kérdezte, és még mindig nem nézett rám. Igen feleltem. Átlapozta az útlevelet, aztán a fényképet nézegette hosszan. Ön Hemingway? Kihúztam magam, mintha vigyázzba állnék, és azt mondtam; A sus órdenes", ami spanyolul nemcsak azt jelenti, hogy parancsára, hanem azt is, hogy állok rendelkezésére. Annyiszor hallottam már ezt más szájából és annyi különféle helyzetben, hogy reméltem, most is megfelel majd, és hogy én is megfelelő hanghordozással mondom. A határőr erre mindenesetre felállt, kezet nyújtott és így szólt: Valamennyi könyvét olvastam az író úrnak, és nagy tisztelője vagyok önnek. Azonnal beütöm a pecsétet, és megnézem, hogy nem lehetek-e segítségére valamiben a vámnál. Nos, így érkeztünk vissza Spanyolországba, olyan szép volt, hogy nem is akartam elhinni. Valahányszor megállított a csendőrség a Bidasoa folyó menti három ellenőrző ponton, meg voltam róla győződve, hogy most fognak feltartóztatni és visszaküldeni a határra. A csendőrök azonban mindannyiszor csak alaposan, de udvariasan megvizsgálták az útlevelünket, aztán mosolyogva intettek, hogy mehetünk tovább. Négyen voltunk, egy amerikai házaspár, egy kedélyes olasz, a venetói származású Gianfranco Ivancich és egy udinei olasz sofőr; a pamplonai San Fermín-napokra tartottunk. Gianfranco valamikor lovassági tiszt volt, Rommel parancsnoksága alatt végigcsinálta az afrikai hadjáratot, nekem közeli és drága barátom, aki nálunk lakott, amikor Kubában dolgozott. Ő jött el a kocsival Le Havre-ba elénk. Egyébként Adamónak, a sofőrnek az volt élete nagy álma, hogy temetkezési vállalkozó lesz. Az is lett, úgyhogy mindenkinek csak ajánlhatom, ha egyszer Udinében hal meg, forduljon hozzá bizalommal. Azt nem kérdeztük meg tőle, hogy a spanyol polgárháborúban, melyik oldalon harcolt. A saját lelki békém érdekében, mivel először voltam Spanyolországban azóta, néha azzal vigasztaltam magam, hogy talán mindkettőn egyszerre. Ahogy közelebbről is megismerkedtem vele, és megtanultam becsülni leonardói sokoldalúságát, a dolog egyáltalán nem tűnt képtelenségnek. Az egyik oldalon, mondjuk, az

6 elveiért, a másikon meg a hazájáért vagy Udinéért harcolt, ha pedig lett volna egy harmadik oldal is, még mindig harcolhatott volna Istenért vagy a Lancia gyárért, esetleg a temetkezési szakmáért, hiszen ezek mind egyformán közel álltak a szívéhez. Aki szeret vidáman utazni, mint például én, akkor válasszon magának olasz útitársakat. Mi két remek olaszt találtunk magunknak, és egy nemkülönben derék Lanciával haladtunk fölfelé a Bidasoa zöld völgyében, az út mentén kétfe 12 lől gesztenyefák, a köd pedig, minél magasabban jártunk, annál jobban eloszlott, úgyhogy biztosra vettem, mire a Col de Veíate után lekacskaringózunk a navarrai fennsíkra, már ragyogó, tiszta időben fogunk autózni. Ennek a könyvnek a bikaviadalról kellett szólnia, csak az volt a bökkenő, hogy engem nem nagyon érdekelt a bikaviadal, mindössze szerettem volna, ha Mary és Gianfranco is lát egyszer ilyesmit. Mary volt már bikaviadalon, Mexikóban, Manolete utolsó fellépésén. Szeles nap volt, és Manoletének a két legrosszabb bika jutott, Marynek azonban tetszett a corrida, pedig nagyon vacak volt, úgyhogy tudtam, ha az tetszett neki, akkor az igazi bikaviadal is tetszeni fog. Azt szokás mondani, aki egy évig kibírja bikaviadal nélkül, az már akár örökre is kibírja. Ez ugyan nem igaz, de valami igazság azért van benne, én pedig néhány mexikói viadaltól eltekintvemár tizennégy éve nem voltam corridán. Mi tagadás, mintha börtönben lettem volna, csak épp engem nem be-, hanem kizártak. Olvastam róla és szavahihető barátaim is mesélték, milyen visszaélések jöttek divatba Manolete uralkodása alatt meg az utána következő évek során. Hogy például a vezető matadorok oltalmára lefűrészelték a bikák szarvának csúcsát, aztán pedig szépen lereszelték, hogy úgy fessen, mintha igazi szarv volna. Ettől persze olyan érzékeny lett a hegye, mint a tövig levágott köröm, és ha sikerült a bikát szarvával nekiugratni a palánknak, olyan fájdalmat érzett, hogy attól fogva óvakodott nekimenni bárminek is. 13 De ugyanígy hatott rá az is, ha a vastag vászonvértnek ment neki, amivel a lovakat akkoriban szokás volt letakarni. Szarvának megrövidítése miatt a bika a távolságérzékét is elvesztette, és így sokkal kisebb volt a veszély, hogy esetleg elkapja a matadort. A bika ugyanis a társaival való napi torzsalkodásban meg az olykor komoly összecsapássá faj uló csetepatékban a tenyésztelepen, jól megtanulja, hogyan használja a szarvát, és minél öregebb az állat, annál ügyesebb és tapasztaltabb. Egyes sztármatadorok menedzserei, akiknek persze mindnek volt már jó néhány kisebb matadora is, megpróbálták rávenni a tenyésztőket, hogy úgynevezett félbikákat, medio-toró-kat szállítsanak nekik. A medio-toro épp

7 hogy csak hároméves múlt, vagyis még nem nagyon tudja, hogyan bánjon a szarvával. Olyan helyen kell legeltetni, ahol nem kell sokat mennie a vízhez, nehogy túlságosan erős legyen a lába, mert akkor fabatkát sem ér ellene a muleta. Viszont szemes takarmánnyal kell etetni, hogy meglegyen a kellő súlya, mert ettől ránézésre olyan lesz, mint egy igazi bika, és olyan gyors is. Pedig valójában csak félbika, hamar kimerül a gyötréstől, és könnyen kezelhető lesz, annyira, hogy hacsak a matador nem bánik vele nagyon kíméletesen, a végén már semmi ellenállás sem marad benne. Persze így is előfordulhat bármelyik pillanatban, hogy megsebzi vagy megöli az embert még a lereszelt szarvával is. Nagyon sok ember sebesült már meg lereszelt szarvaktól. A megkurtított szarvú bika azonban legfeljebb tizedannyira 14 veszélyes, és legalább tízszer olyan könnyű megölni, mint az ép szarvút. Az átlagnéző nem veszi észre, hogy megreszelték-e a bika szarvát, mivel nemigen látott még közelről szarvat, és nem tűnik fel neki, hogy a reszelés helye kicsit kifehérlik, és érdes a felülete. Csak a hegyét nézik, és azt látják, hogy fényes és fekete, de arról sejtelmük sincs, hogy ez csak a fáradt olajtól van, amivel bedörzsölték. Ettől aztán úgy csillog a lereszelt szarv is, hogy a suviksszal bekent ócska, kopott vadászcsizma se különben, a tapasztalt szem azonban éppoly könnyen észreveszi, mint az ékszerész a gyémánt legkisebb foltját is, csak épp sokkal messzebbről. Gyakran előfordult, hogy a Manolete idejében meg az azt követő néhány évben elszaporodott gátlástalan menedzserek viadalrendezéssel is foglalkoztak egyúttal, vagy legalábbis szoros kapcsolatban álltak a rendezőkkel meg egynémely tenyésztővel. Ők találták ki, hogy matadoraik számára a félbika az eszményi, a tenyésztők között pedig akadtak sokan, akik rá is álltak, hogy félbikákat szállítsanak nagy mennyiségben. Kitenyésztettek egy kisebb, de gyorsabb bikát, könnyen kezelhető, könnyen felingerelhető állatot, melyet aztán szemes takarmánnyal felhizlaltak a kellő súlyra, meg hogy nagyobb termetűnek lássék. A szarvával nem kellett törődniük. A szarvat már tetszés szerint lehetett alakítgatni, a közönség pedig bámulhatta, milyen csodamutatványokat lehet előadni ezekkel az állatokkal háttal a bikának; a közönség felé fordulva, miközben az állat a matador hóna alatt ro 15 bog el; térden állva a megvadult bika előtt, bal könyökét az állat füléhez tartva, mintha telefonon beszélgetne vele; megcirógatva a szarvát, a kardot meg a muletát félrehajítva, és közben a közönség felé kacsingatva, mint egy igazi ripacs, mialatt a bika még ott áll rogyadozva és vérezve, de meghipnotizálva a közönség pedig, amely bámulva nézte ezt a cirkuszbizniszt, azt hihette, hogy a bikaviadal új korának szemtanúja.

8 Ha pedig egy ilyen gátlástalan menedzser mégis kénytelen volt tudomásul venni, hogy valamelyik becsületes tenyésztőtől igazi bikát kap, ép szarvakkal, akkor meg azt az eshetőséget kellett mindig számításba venni, hogy az arénába vezető sötét folyosóban történik valami az állattal, vagy a kőfalú bokszokban, amelyekben a corrida napján, délben kiválogatott bikákat tartják a viadal kezdetéig. Vagyis ha az ember azt látta, hogy az apartadónál (tehát a válogatásnál, ami után elkülönítve, bokszokba zárják az állatokat) még villog a bika szeme, szilárdan áll mind a négy lábán, és olyan gyors, mint a macska, ám ugyanez a bika később úgy jön ki az arénába, hogy reszket a két hátsó csülke, akkor valaki merő véletlenségből a vese tájára ejtett egyjó nehéz abrakos zsákot. Vagy ha úgy botorkált elő, mint az alvajáró, a matador pedig alig is tudott valamit kezdeni a kábult állattal, vagyis olyan bikát kapott, amely mindent tűrt közönyösen, és azt se tudta már, hogy mire való a szarva, akkor sej thetőleg az történt, hogy valaki megdöfte egy nagy lófecskendővel, ami altatóval volt teleszívatva. így is előfordult persze, hogy a matadoroknak 16 igazi, ép szarvú bikákkal kellett megküzdeniük. A legjobbak erre is képesek lettek volna, csak épp nem szívesen vállalkoztak rá, mert ez veszélyes volt. Évente egyszer-kétszer mégis megtette mindegyikük. Sok oka volt tehát- legfőképp az, hogy az évek során elment a kedvem a közönségsporttól, hogy már nem élveztem annyira a bikaviadalt, mint régen. Időközben azonban felnőtt a bikaviadorok új nemzedéke, és rájuk azért kíváncsi voltam. Annak idején láttam apáikat, némelyikük jó ismerősöm is volt, de miután néhányan meghaltak, mások meg abbahagyták, mert elszállt a bátorságuk vagy valami más okból, elhatároztam, hogy többé nem barátkozom bikaviadorokkal, sokat kellett gyötrődni miattuk meg izgulni, ha nem bírtak a bikával, mert féltek tőle, vagy mert tehetetlenek voltak, ami persze szintén a félelem miatt van. Abban a bizonyos 1953-as esztendőben a városon kívül, Lecumberriben szálltunk meg, és mindennap hajnali hat harminckor huszonöt mérföldet autóztunk, be Pamplonába, le ne maradjunk róla, amikor reggel hétkor végighajtják a bikákat a város utcáin. Megkerestük a barátainkat a lecumberri szállodában, és szépen végigcsináltuk a szokásos hét kemény napot. A hétnapos szakadatlan ünnepségek alati mindenki mindenkivel összeismerkedett, és meg is kedvelt mindenki mindenkit vagy majdnem mindenkit, más szóval, jól sikerült a fiesta. Eleinte még az' volt a véleményem, hogy Dudley grófjának 17 aranydíszes Rolls-Royce-a talán hajszálnyival előkelősködőbb a kelleténél. A végén azonban már igazán kedves kis ötletnek tetszett az az aranydísz. Hát így ment ez abban az évben.

9 Gianfranco beállt az egyik tánc- és ivászati cuadrillaba, amely cipőpucolókból és néhánykezdő, de szépreményű zsebtolvajból állt, úgy hogy lecumberri szállodai ágya nem sokat látta ezen a héten. Valószínűleg a város évkönyveibe is belekerült, hogy egy ízben annak az egyébként zárt útnak a porában hajtotta álomra a fejét, amelyen a bikákat az arénába hajtják, mert félt, hogy, akárcsak egy korábbi alkalommal, megint elalussza az encierrót. Ezúttal tényleg nem aludta el. Mivelhogy átgázoltak rajta a bikák. Cuadrillája tagjai valamennyien nagyon büszkék voltak rá. Adamo is minden reggel ott volt az arénában, és nagyon szerette volna, ha megengedik neki, hogy ő is megöljön egy bikát, ez azonban nem illett bele az igazgatóság terveibe. Az időjárás pocsék volt, Mary bőrig ázott a bikaviadalokon, és úgy megfázott, hogy még Madridban is láza volt. Bár maguk a viadalok is lehettek volna jobbak, egy történelmi pillanat mégis akadt. Akkor láttuk először Antonio Ordó& 241;ezt. Amikor az első lassú, elnyújtott fordulatot tette a köpenyével, mindjárt láttam, hogy nagy ember. Olyan volt, mintha az igazi nagyokat látnám halottaikból feltámadva, újra a porondon, csak ő még náluk isjobban csinálta. Aztán a muletával is. Tökéletes volt. És ölni is tudott, min 18 den erőlködés nélkül. Kritikus szemmel néztem, minden mozdulatát figyelve, és láttam rajta, hogy nagy matador lesz belőle, hacsak nem történik vele valami. Csak azt nem tudtam még, hogy mindenképpen nagy viadorrá növi ki magát, bármi történjék is vele, és hogy minden súlyos sebesülése után csak egyre bátrabb lesz majd, egyre szenvedélyesebb. Apját, Cayetanót jól ismertem, sok évvel azelőtt még egy kis portrét is írtam róla, a Fiestában pedig van egy bikaviadal, amelyben ő a matador. Ami az arénában történik, azt mind pontosan úgy írtam meg, ahogy a valóságban volt, Cayetano fellépését is. Az arénán kívüli események viszont képzeletbeliek. Ezzel ő is tökéletesen tisztában volt, és soha nem is vetette a szememre, hogy miket írtam. Antoniót figyelve, ahogy a bikájával bánt, láttam, hogy mindent tud, amit az apja tudott fénykorában. Cayetano technikai tudása tökéletes volt. Úgy tudta irányítani a segítőit, a picadorokat és a banderillerókat, hogy a bika egész mozgatása, a viadal három fázisa, amely az öleshez elvezet, mindig a legtökéletesebb, logikus rendben követte egymást. Antonio azonban még nála isjobban csinálta, minden egyes fordulata a muletával attól a perctől fogva, hogy a bika kijött a porondra, a picadorok manőverezésével és minden döfésével együtt kizárólag azt szolgálta, hogy felkészítse a bikát a viadal

10 utolsó mozzanatára, arra a pillanatra, amikor már teljesen igézetében tartja a muleta vörös kendője, és a matador beledöfi a kardot. 19 A mai bikaviadalban már nem elég, ha a bika egyszerűen a muleta hatása alá kerül, ha annyira is, hogy a matador ledöfheti a kardjával. Ma már a matadornak különböző klasszikus figurákat kell bemutatnia az öles előtt, főleg ha a bika még képes támadni. A szabályosan végrehajtott figurákban a bikának épp öklelésnyire kell elhaladnia a matador teste mellett. Minél közelebb engedi, sőt csalogatja magához, és közben persze kormányozza a bikát, annál nagyobb a közönség élvezete. Ezek a klasszikus figurák kivétel nélkül mind igen veszélyes mutatványok, és úgy kell őket végrehajtani, hogy a matador csak egy körülbelül méteres hosszúságú pálcára borított vörös flaneldarabbal kormányozza a bikát. Az idők során sok szemfényvesztő figurát is kiagyaltak, melyekben tulajdonképpen a matador siklik el a bika mellett, és nem fordítva, vagy csak kihasználja a bika rohamát, de legföljebb ha messziről integet a mellette elrobogó állatnak, ám korántsem ő maga kormányozza a mozgását. Az ilyen integetős figurák akkor a legszenzációsabbak, ha a bika olyan természetű, hogy csakis egyenes vonalban rohamoz, a matador pedig, mivel viszonylag kicsi a kockázat, a bikának hátat fordítva ingerii támadásra az állatot. Ezzel az erővel persze akár egy villamost is elengedhetne maga mellett, a közönség azonban mégis nagyon szereti az ilyen mutatványokat. Már amikor legelőször láttam Antonio Ordó& 241;ezt, akkor is láttam rajta, hogy mindenféle trükkök nélkül is tudja az összes klasszikus figurát, hogy ért a bikához, és ha arról van szó, na 20 gyön tud ölni is, végül pedig, hogy a köpennyel meg egyszerűen zseniálisan bánik. Látszott, hogy megvan benne az a három, ami nélkül nincs matador: a bátorság, az ügyesség és az elegancia a halálos veszedelem pillanatában is. De amikor egy közös barátunk a viadal után, a corrida-bol kifelé menet azt mondta, hogy Antonio szeretné, ha meglátogatnám a Hotel Yoldiban, azt mondtam magamnak: nehogy megint bikaviadorokkal barátkozz, és főleg ezzel az emberrel ne, hiszen tudod, hogy milyen zseniális, és azt is tudod, hogy micsoda veszteség lesz a számodra is, ha netán történik vele valami. Szerencsére soha életemben nem fogadtam meg ajó tanácsokat, amiket magamnak adtam, meg a félelmeimtől sugallt intelmekre sem volt szokásom odahallgatni, így aztán, amikor összetalálkoztam Jesús Córdobával, a mexikói bikaviadorral, aki Kansasban született, remekül beszél angolul, és épp az előző nap nekem ajánlotta az egyik bikáját, mindjárt azt kérdeztem tőle, hogy hol van az a Yoldi, ő pedig felajánlotta, hogy elkísér. Jesús Córdoba jó

11 cimbora volt, és kiváló, nagyon intelligens matador, jól elbeszélgettünk az úton. Antonio szobájának ajtaja előtt vált el tőlem. Antonio meztelenül hevert az ágyán, csak egy törülközőt terített magára fügefalevélül. Legelőször a szeme tűnt fel: soha ilyen sötét, fénylő és vidám szempárt nem láttam még, csibészesen huncut mosollyal nézett vissza rám, nekem meg mindjárt szemembe ötlött a jobb combján végighúzódó vastag forradas. A bal kezét nyújtotta, 21 mert a jobb karját csúnyán megsértette a kard, amikor a második bikát ledöfte és így szólt: Ide üljön az ágyra. És mondja. Vagyok olyan bikaviador, mint az apám?" Én meg belenéztem ebbe a furcsa szempárba, amelyből akkorra már elmúlt a mosoly, akárcsak belőlem a legcsekélyebb kétely is, hogy barátságot kötünk-e mi ketten, és megmondtam neki, hogy jobb viador, mint az apja volt, aztán pedig elmeséltem, hogy az apja milyen nagy matador volt a maga idejében. Aztán a kezéről beszéltünk. Azt mondta, két nap múlva újra fellép. Mély volt a vágás, de szerencsére egyetlen int se ért. Aztán bejött a megrendelt telefonhívása; a menyasszonyát hívta, Carment, aki a menedzserének, Dominguínnak a lánya volt, Luis Miguel Dominguínnak, a matadornak a húga; szabadkoztam, hogy nem akarom zavarni, és hallótávolságon kívül kerültem. Amikor befejezte a telefonálást, elbúcsúztam. Megállapodtunk, hogy az El Rey Noblében találkozunk Maryvel, és azóta jó barátok vagyunk. Amikor először láttuk Antoniót a corridá-ban, Luis Miguel Dominguín már visszavonult. Vele a Villa Pazban találkoztunk, vagyis a tanyáján, amit épp akkoriban vásárolt Saelices mellett, a madrid-valenciai út mentén. Miguel apja is régi jó barátom volt. Jó matadornak számított abban az időben, amikor igazi nagy matador csak kettő volt, később pedig rátermett és agyafúrt üzletember lett belőle, ő fedezte fel, ő menedzselte Domingo Ortegát. Dominguínéknak 22 három fiuk meg két lányuk volt. Mind a három fiúból matador lett. Luis Miguel hajlékony testű fiú volt és mindenben nagyon tehetséges; nagy banderillero vált belőle, torero muy largo, ahogy a spanyolok mondják, vagyis hatalmas repertoárja volt a különböző figurákból és elegáns mutatványokból, a bikával azt csinált, amit akart, és még ölni is tudott. Dominguín, az öreg hívott meg, hogy látogassuk meg őket Valenciába menet, nézzük meg Luis Miguelt az újonnan vásárolt tanyáján, és ebédeljünk velük. Szállt a törek a forró afrikai szélben az út menti szérűskertek felől, és mi a hosszú autózás után egyenesen Új Kasztília júliusi hevéből állítottunk be a hűs, elsötétített házba; Mary, Juanito Quintana meg egy régi pamplonai barátom, aki annak idején modellt állt a Fiesta szállodásához, Montoyához és

12 persze jómagam. Luis Miguel elbűvölő modorú férfi volt, fekete hajú, magas, szinte csípőtlen, és legföljebb a nyaka lehetett kissé hosszabb a kelleténél, ahhoz képest, hogy bikaviador volt; könnyen elnevette magát, és komoly, mégis csúfondáros arcáról egykettőre eltűnt a foglalkozásával járó gőg. Antonio Ordonez is ott volt Carmennel, Luis Miguel húgával. Szép koromfekete lány volt, az arca is kedves és a termete gyönyörű. Jegyesek voltak, őszre volt kitűzve az esküvő, és minden szavukon, minden mozdulatukon látszott, hogy mennyire szeretik egymást. Megszemléltük az állatokat, a baromfiudvart meg az istállókat, a fegyverszobát. Volt egy farkas is, ketrecben, amit a napokban ejtettek csap 23 dába ott, a ház körül. Én bementem hozzá és eljátszottam vele; Antonio nagyon élvezte. A farkas egészségesnek látszott, és mivel nagyon valószínűtlen volt, hogy veszett legyen, azt gondoltam, nagyobb baj nem történhet, mint hogy megharap, hát miért is ne próbálnám ki, hogy nem lehet-e farkassal is bikaviadalt játszani. A farkas nagyon nyájas volt, nyilván megérezte, hogy a vendég szereti a farkasokat. Megtekintettük az újonnan épült úszómedencét, amit még föl se töltöttek vízzel, és megcsodáltuk Luis Miguel életnagyságú bronzszobrát. Eléggé szokatlan dolog, hogy valakinek még életében szobra álljon a saját háza udvarán, és különben is Miguel jobban festett a valóságban, mint szoborként, bár a szobor kétségtelenül kissé méltóságteljesebb volt. De hát elég nehéz dolog lehet az embernek versenyre kelni a saját bronzszobrával, amely ráadásul ott áll a saját kiskertjében. Legközelebb Madridban találkoztam Miguellel, 1954 májusában, azután, hogy visszajöttünk Afrikából. Ő is feljött hozzánk a Palace Hotelbeli szobámba, mint mindenki más, egy kivételesen rosszul sikerült corrida után; szeles, esős, ronda idő volt aznap. Tele lett a szoba emberekkel, poharakkal és füsttel és beszéddel, pedig jobb lett volna mihamarább elfelejteni az egészet, és Miguelen tényleg látszott, hogy pocsékul van. Pedig hajó napja van, úgy fest, mint Don Jüan és egy jó Hamlet kereszteződése, azon az estén azonban nyúzott volt, törődött és fáradt. 24 Miguel akkor még nem tért vissza a corridába, de már forgatta a fejében, hogy elvállal egypár fellépést Franciaországban, és én egyszerkétszer vele tartottam, amikor lement vidékre, Escorial környékére, a Guadarrama-hegység lábához, fiatal üszőkkel gyakorolni, hogy kipróbálja, mennyi időbe telnék, amíg megint formába hozza magát. Szerettem nézni munka közben, főleg, hogy milyen keményen dolgozik, pihenés nélkül, sose kímélve magát, ahogy mindig újra összeszedte magát, valahányszor fáradni látszott vagy kifulladt, amíg végül mégis mindig az állat merült ki hamarább. Aztán amíg várta a következőt, és csurgott róla a verejték, csak mélyeket

13 lélegzett, és mindjárt folytatta is. Megcsodáltam a kecses mozgását, a hajlékonyságát, egész toreó-ját, vagyis azt, ahogy a bikával bánt, ami elsősorban nagyszerű testi adottságaira épült, pompás lábára, a reflexeire, a különféle figurák óriás repertoárjára, ami a birtokában volt, és persze enciklopédikus tudására, mert Miguel mindent tudott a bikákról. Hatalmas élvezet volt elnézni Miguelt, és a táj is gyönyörű volt, mert elmúltak az esők és kitavaszodott. Csak egy bajom volt. A stílusa nem volt rám hatással. Nem tetszett például, ahogy a köpennyel bánt. Hála ajó szerencsémnek, én láttam vívni az összes nagy köpenyművészt, aki csak porondra lépett Belmente óta, tehát azóta, hogy a bikaviadal modern korszaka elkezdődött, és még itt vidéken is meg tudtam állapítani, hogy Luis Miguel nem tartozik az igazán nagyok közé. Ez 25 azonban csupán részletkérdés volt, mert máskülönben nagyon élveztem a társaságát. Csípős, csúfolódó humora volt, és cinikus volt a végtelenségig, amikor abban a szerencsében volt részem, hogy Kubában nálunk szállt meg a Fincan egy időre, nagyon sokat tanultam tőle a legkülönfélébb dolgokról. Amikor befejeztem a napi munkámat, hosszú beszélgetéseket folytattunk az úszómedence mellett üldögélve. Luis Miguelnek akkoriban még nem volt szándékában visszatérni a bikákhoz. Nőtlen volt, szabadon csatangolt, hol ez akart lenni, hol meg valami más. Éjszakánként Agustín de Foxával csavargóit, a spanyol költővel, aki a spanyol követségen szolgált titkárként. Agustín nagyon élvezte az életet, úgyhogy barátságuk idején, amikor Luis Miguel és Juan nevű sofőrünk rendszeresen hajnalban vagy éppenséggel hajnal után tért haza a Fincara, Miguel komolyan fontolgatta, hogy nem kellene-e esetleg diplomáciai pályára lépnie. Továbbá az is megfordult a fejében, hogy írni fog. Ha Ernesto is tud írni, gondolhatta, akkor nem lehet valami nagy mesterség. Én el is magyaráztam neki, hogy tényleg semmi az egész, csak jól kell megfogni, és azt is elmondtam, hogy én hogyan csinálom, így aztán néhány napig délelőttönként mind a ketten írtunk, és délben lehozta a medencéhez az aznapi termést. Miguel remek cimbora volt, eszményi házi vendég, és olyan hajmeresztő dolgokat hallottam tőle az életről meg a bikaviadalról, mint senki mástól. Ezért is volt, többek között, olyan keserves az es szezon. Ha Luis Miguel nem a barátom, hanem az ellenségem, és nem Carmen fivére és Antonio sógora, akkor könnyű lett volna. Vagy ha nem is könnyű, de legalább annyira kellett volna csak, hogy érdekeljen a sorsa, mint az egyik embert a másiké júniusának végétől 1956 augusztusáig ki se mozdultunk Kubából, dolgoztunk. Én eléggé rossz állapotban voltam. A hátammal kínlódtam, mert

14 különféle afrikai repülőbaleseteimben összevissza törtem magamat, és csak nagyon nehezen gyógyultak a sérüléseim. Senki sem tudta megjósolni, hogy egyáltalán rendbejön-e még a hátam, amíg aztán Peruban, a Cabo Blancónál a tengeren ki nem próbáltuk, hogy mit bírhat; akkor forgatták AZ öreg halász, és a tenger-l, és szükség volt a filmhez egy nagyon nagy marlinra. A hátam egész jól bírta, úgyhogy amikor befejeződött a forgatás, lesz, ami lesz, az augusztust New Yorkban töltöttük. New Yorkban szeptember elsején szálltunk hajóra, és azt terveztük, hogy Párizson át lemegyünk Spanyolországba, mert meg akartuk nézni Antoniót Logro& 241;óban és Zaragozában, és aztán onnan utazunk tovább Afrikába, ahol még volt egy kis elintézni való dolgunk. Le Havre-ban szálltunk partra, ahol riporte.rek és mindennemű fotósok zűrzavara fogadott, de aztán mégiscsak rátaláltunk Mario Casa 28 massimára, aki egy vadonatúj régi Lanciával várt ránk. Gianfranco küldte elénk Udinéből Adamo helyeit, aki olyan fontos személyiség lett Udine és vidéke temetkezési életében, hogy éppúgy nem szabadulhatott a pácienseitől, mint egy divatos szülész és nőgyógyász. Vigasztalhatatlan, írta, amiért nem tudott magajönni, hogy újra együttjárjuk be Spanyolországot, ám szilárd meggyőződése szerint Mario is szülővárosa méltó fiának bizonyul majd, hiszen kerek e világon Udinében a legnagyobb az egy főre eső Lanciák száma. Mario autóversenyző volt, valamint kezdő tévérendező, és úgy meg tudta rakni a Lancia tetőcsomagtartóját, akár egy öszvért, aztán szépen lekötözte a máihát, és ezzel a szélfogóval is vígan leelőzte az országúton a Mercedesek valamennyi gyártmányát. Ezenfelül nagy débrouillard is volt, ahogy a franciák nevezik az ilyen embert, ami körülbelül annyit tesz, hogy ha valamibe belemászik, akkor abból mindig ki is tud mászni, illetve azt, hogy ha az embernek szüksége volna valamire, akkor azt ő mindig meg is tudja szerezni, nemcsak hogy nagykereskedelmi áron, de akár kölcsönbe is valamelyik újonnan szerzett áldozatos jó baráttól. Jó barátot pedig minden este szerzett, minden szerelőműhelyben és minden szállodában. Spanyolul egyetlen szót sem tudott, de azért egészen jól elboldogult. Épp időben futottunk be Logro& 241;óba, hogy még elérjük a corridát. Remek volt. A bikák nagy, bátor, gyors és manipulálatlan állatok voltak, a matadorok közel, sőt még annál is köze 29 lebb, a lehető legközelebb engedték őket magukhoz, és mindegyikük megtett mindent, ami csak kitelt tőle. Antonio aznap úgy bánt a köpennyel, hogy majdnem sírva fakadtam láttán. Elszorult a torkom, de nem úgy, hogy a zokogás fojtogatott, mint az

15 Átlagfranciát azon a klasszikus felvételen, amelyiken Franciaország Bukását siratja, hanem úgy, mint amikor egyszer csak úgy érzi az ember, hogy mellben szűk lett a kabátja, valaki markolássza a nyakát, és közben elhomályosul a tekintete, mert olyasmit lát, amit már régesrégen holtnak hitt, és most mégis ott van a tekintete előtt, új életre kelve. Tisztábban, gyönyörűbben, közelebbről és életveszélyesebben csinálta, mint ahogy egyáltalán lehetséges, mikromilliméternyi pontossággal mérve ki a mozdulatokat. Közben pedig egy féltonnás, robogva támadó állatot kormányzott, amely halálos fegyvereket viselt a fején mindkétfelől, ő pedig csak egy puszta perkálköpönyeggel rángatta a nagy dögöt előre-hátra a dereka meg a térde mellett, de úgy, hogy szinte szoborcsoportozatot alkotott vele, ami olyan gyönyörű volt, ahogy a két test összeforrt valósággal, a köpeny lassú, csalogató ívében, hogy soha szebbet nem láttam még. Amikor befejezte az első verónica-sorozaíot, Rupert Belville, öreg angol barátunk, és sok évtizedes aficionado, valamint Juanito Quintana és jómagam egymásra pillantottunk és a fejünkéi ingattuk. Mivel nem volt mit mondanunk. Mary erősebben szorította a kezemet. Most, hogy az első sorozatnak vége volt, már 30 alkalmazkodott a bikához, de azért most is úgy csinálta, ahogy neki a legmegfelelőbb volt, nagy Jaená-t mutatott be, aztán végül nagyon szépen ölt, hogy azért nekem is a kedvemre tegyen valamiben. Imádta a titkokat, ezt a titkát pedig akkor még én sem ismertem. A titok abban állt, hogy recibiendo ölte meg a bikát, vagyis azon a módon, hogy bal lábával kilépve és a muletát előrelebbentve támadásra ingerii az állatot, aztán bevárja a rohamot, amikor pedig a bika leereszti a fejét, mert öklelni akar, s ezáltal védtelenül hagyja azt a bizonyos helyet a két lapockája között, a matador pontosan ebben a pillanatban, merev csuklóval, és tenyérrel mintegy betolja a kardot az állat testébe, és még utána is hajol, és addig tolja-tolja, amíg olyan közel nem kerül a bikához, hogy egységes szoborcsoportozatot alkotnak ketten, miközben a bal kezében tartott, és mélyen leeresztett muletával leszorítja az állat fejét, majd végül az utolsó szép mozdulattal elkormányozza magától a bikát. Ez az öles leggyönyörűbb módja, de az egészfaena alatt tudatosan elő kell rá készíteni a bikát. Egyúttal azonban ez az öles legveszedelmesebb módja is, mert ha a bal kéz nem uralkodik tökéletesen a bika fölött, és az állat felemeli a fejét, a szarva nagyon közel kerül a matador mellkasához. Azon az 1956-os őszön Antonio a maga örömére ölte meg recibiendo a bikáit, hogy megmutassa a közönségnek, mire képes, és persze büszkeségből is, hogy ő olyasmit is tud, amit más nem tud, vagy nem mer, végezetül pedig azért is, hogy nekem kedvemre tegyen.

16 31 Ennek én nem voltam tudatában, egészen az évad végéig, amikor az egyik bikáját nekem ajánlotta ezekkel a szavakkal: Ernesto, te meg én tudjuk, hogy nem ér ez a bika egy lyukas garast se, de lássuk, meg tudom-e ölni úgy, ahogy te szereted." És persze hogy sikerült neki. De még a szezon vége előtt odajött hozzám egyszer dr. Tamames, Antonio és Luis Miguel orvosa és régi jó barátja, és azt mondta, hogy Ha egy kicsit is hallgat magára a barátunk, mondja meg neki, hogy ne vigye túlzásba a dolgot. Megérzi azt az ember, hogy most már jön a cornada, és én vagyok az orvosa." l Az utolsó zaragozai corrida után aztán egyszer csak megcsömörlöttem, és azt mondtam magamban, hogy most egy időre elegem van a bikákból. Meg voltam róla győződve, hogy Antonio akármilyen bikával megbirkózik, és alighanem minden idők egyik legnagyobb matadora, és nem akartam végignézni, ahogy lejáratják, és aztán lehazudják a történelmijelentőségét, vagy elrontják az aréna körül folyó manipulációkkal. Tudtam, hogy manapság a bikaviadal sokkal veszélyesebb, a modern stílusban sokkal közelebb kell engedni a bikát, sokkal látványosabban kell dolgozni, mint régen, és azt is tudtam, hogy ehhez félbikákra van szükség. De nem bántam, felőlem csinálják. Vívjanak félbikákkal, ha legalább termetre elég nagy az állat, és legalább bikának látszik, nem pedig novillo, vagy nem épp hogy csak hároméves tinó, a szarvát békén hagy 32 jak, és az állatot sem preparálják. De azt is tudtam, hogy egyszer-egyszer, bizonyos városokban majd mégiscsak igazi bikákkal kell kiállni Antoniónak, bár nem kételkedtem benne, hogy igazi bikákkal is meg tud küzdeni, és igazi bikákkal se dolgozna gyengébben, mint a legeslegnagyobb matadorok. Luis Miguel elvett feleségül egy bűbájos lányt és visszatért az arénába. Igaz, hogy csak Franciaországban és Észak-Afrikában lépett fel. Mint megtudtam, Franciaországban minden bikának lereszelik a szarvát, így aztán nem volt nagy kedvem, hogy fólmenjek megnézni. Gondoltam, megvárom, amíg Miguel Spanyolországban is fellép. Visszamentünk Kubába, és hol ott, hol meg az idahói Ketchumban végigdolgoztuk az 1957es és az 1958-as esztendőt is. Eléggé rossz állapotban voltam, és sokáig is tartott a nyavalyám, de Mary a gondomat viselte, úgyhogy, hála a sok munkának meg a bőven adagolt testedzésnek, végtére is rendbe jöttem, és megint egészségesnek mondhattam magam. Antoniónak nagy éve volt az 1958-as. Kétszer is majdnem elszántuk már magunkat rá, hogy átmegyünk Európába, de egy regényen dolgoztam, és nem lett volna jó, ha félbeszakítom a munkát.

17 Küldtünk egy karácsonyi lapot Antoniónak és Carmennek, amin megírtam Antoniónak, mennyire bánkódunk, amiért lemaradtunk az 1958-as szezonról, és hogy az 1959-est már semmi körülmények között sem szeretnénk elmu 33 lasztani, és május közepére, a San Isidro-napi feriara Madridban leszünk. Amikor azonban eljött az idő, semmi kedvem sem volt eljönni Amerikából, aminthogy Kubát sem volt kedvem otthagyni, amikor végre ott voltunk már. A Golf-áram a part felé hömpölygött, és a nagy, fekete szárnyú repülőhalak épp aznap bukkantak fel először, amikor utoljára mentem le a Pilar-ral Havannába, mert indulni kellett New Yorkba, hogy hajóra szálljunk Algeciras felé. Nem nagyon örültem neki, hogy kimarad az életemből ez a tavasz, amit máskülönben a Golf-áramban tölthetnék, de már karácsonykor szavamat adtam, hogy átmegyek Spanyolországba. Azt azért kikötöttem magamban, hogy ha kiderül, hogy manipulálják a viadalokat, azonnal visszautazom Kubába, és Antoniónak meg is fogom mondani, hogy miért nem maradok. Senki másnak nem szólok egy szót sem a dologról, de biztosra vettem, hogy ő meg fogja érteni az indokaimat. A szezon azonban úgy alakult, hogy végül is semmilyen tavasz, nyár vagy ősz kedvéért se mondtam volna le róla. Tragikus lett volna, ha elmulasztom, de tragikus volt végignézni is. Mindenesetre olyasmi volt, amit nem lehetett elmulasztani Az átkelés a Constitution fedélzetén szép és napos idővel kezdődött, ami azonban csak kerek egy napig tartott, mert aztán belefutottunk egy ronda esőzónába, borús volt az ég, vadul hullámzott a tenger, és már majdnem a Gibraltári-szorosnáljártunk, amikor végre magunk mögött hagytuk. A Constitution nagy és kényelmes hajó volt, és rengeteg kedves és barátságos ember utazott rajta. Egymás között csak a Constitution Hilton"nak hívtuk, mivelhogy soha ennél kevésbé hajószerű vízi járművön nem utazott még egyikünk sem. Lehet, hogy a Sheraton-Constitution" névjobban illett volna rá, ez esetben majd legközelebb annak fogjuk hívni. Mindenesetre az öreg Normandie-hoT., az lie de France-hoz vagy a Libertéhez képest olyan volt rajta az utazás, mintha valamelyik Hiltonban lakna az ember, nem pedig a párizsi Ritz kerti frontján. Miután Algecirasban partra szálltunk, kocsiba ültünk és fölmentünk a Málaga fölötti hegyekbe Davisékhez Bili és Annie a két apró gyermekükkel, akiknek itt volt a házuk, a La Consula nevű villa. A kert kapujában, ha nem 35 volt zárva, őrszem állt. Hosszú, kavicsos kocsiút vezetett fel a házhoz, kétfelől ciprusok. Parkszerű, ápolt kertjük volt Daviséknek, olyan megejtően szép, akár a madridi Botánico. Közepén állt a gyönyörű, hatalmas és hűs ház, óriási szobák, a folyosókon meg a szobákban gyékényszőnyegek, minden

18 szoba tele könyvekkel, a falakon meg régi térképek és jó képek. És kandallók is voltak, hideg idő esetére. Volt még ezenkívül úszómedence is, amit hegyi forrás vize táplált, telefon viszont nem volt. Mezítláb járhatott az ember, de május volt és kissé még hűvös, ezért aztán a márványlépcsőkönjobb volt mokaszinban. Remekül főztek, és az ital is jó volt. Általában mindenki békén hagyta a másikat, és amikor reggel felébredtem és kimentem a hosszú erkélyre, amely az egész emeleten körbefutott, és a píneák csúcsa fölött kinéztem a kertre meg a hegyekre és a tengerre, és elhallgattam a píneák ágai között susogó szellőt, mindjárt tudtam, hogy ennél szebb helyen még sohasem voltam. És azt is, hogy munkára ennél jobb helyet elképzelni sem lehet. Azonnal neki is fogtam. Az andalúziai tavaszi bikaviadal-szezon végén érkeztünk. A sevillai feria is lefutott már. Luis Miguel első spanyolországi fellépését éppen arra a napra tűzték ki Jerez de la Fronterában, amikor a Constitution kikötött Algecirasban, ő azonban maga helyett orvosi bizonyítványt küldött, hogy ételmérgezés miatt nem tud megjelenni a corridán. Mindez egyáltalán nem volt kedvderítő, és azt gondoltam, a legjobb lesz, ha 36 maradok a Consulában, dolgozgatok, lejárok a medencébe úszni, és ha valahol kényelmesen elérhető távolságban bikaviadalt rendeznek, elmegyek és megnézem. Csakhogy megígértem Antoniónak, hogy felkeresem Madridban még a San Isidro-napi viadalok előtt, és egyébként még némi anyagot is kellett gyűjtenem, hogy be tudjam fejezni a Halál délután függelékét. Jérezben mindenki számított ránk, amikor május harmadikán Antonio is fellépett, legalábbis Rupert Belville szerint, aki a viadal után szintén feltűnt a Consulában egy szürke, bogárhátú Volkswagenben, amiben még szűkebben volt a maga százkilencven centijével, mint egy vadászgép pilótaülésében. Antonio azzal bocsátotta el őket, hogy Ernestónak dolgoznia kell és nekem is. Madridban találkozunk a hónap közepén." Rupert Juanito Quintanával jött, megkérdeztem tőle, hogy van Antonio. Jobban, mint valaha mondta Juanito. Magabiztosabb és teljesen ura a bikának. Lélegzetet se enged neki. Majd meglátja. És nincsen semmi baj? Semmi. Hogy csinálja az ölest? Magasról, átnyúlva, a muletát mélyen leeresztve. Ha elsőre csontot ér, akkor másodszorra hajszálnyival lejjebb szúr, de akkor se alacsonyan. Épp csak egy hajszálnyival, hogy eltalálja a verőeret. Pontosan tudja, hova kell szúrni és milyen szögben, hogy mégis szép meredek legyen még, és úgy hajol be, ahogy a nagykönyv

19 37 ben meg van írva, vállalja a kockázatot, de azt is megtanulta, hogy kell kikerülni a csontot. Még mindig igazat ad nekem abban, amit mondtam róla? Igen, hombre, igen. Tényleg olyan nagy matador, mint ahogy gondoltuk, a balesetektől meg csak megkeményedett. Nem rontott rajta egy fikarcnyit sem. És hogy van Luis Miguel? Ernesto, én nem tudom, hogy mi lesz. Tavaly, Vitoriában igazi bikákat kapott, persze ezek se olyanok voltak, mint régen, a mi időnkben. De azért rendes, jó bikák voltak, és nem bírt velük. A bikák uralkodtak őrajta, és nem fordítva. Fellépett már egyáltalán olyan helyen, ahol nem manipulálnak a szarvakkal? Talán. Egyszer-kétszer. De legfeljebb. Azért jó formában van? Azt mondják, remek formában van. Hát, legyen is. Bizony mondta Juanito. Antonio olyan, mint az oroszlán. Eddig tizenegy súlyos sebe van, és valahányszor felgyógyult a sérüléseiből, mindig csak egyre bátrabb lett. Átlagban minden évre jut neki egy mondtam. Nemcsak átlagban, minden évben egy sebesülés mondta Juanito. Háromszor lekopogtam a nagy fenyőfa törzsén, amely mellett álldogáltunk. Erősen fújt a szél fenn a fák koronájában, és bikaviadalok napján mindig feltámadt az egész tavaszon meg 38 a nyáron át. Soha még ilyen szeles nyarat nem értem Spanyolországban, de más sem emlékezett rá, hogy valaha is ennyi viadort felöklcltek volna a bikák egyetlen szezon alatt. Szerintem elsősorban az volt az oka a sok sebesülésnek és csúnya balesetnek 1959-ben, hogy a szél könnyen fóllebbenti a köpenyt vagy a muletát, és akkor a matador ott marad védtelen a bika kénye-kedvére, másodsorban pedig az, hogy azon a nyáron minden matador Antonio Ordó& 241;ezzel versenyzett, mind azt akarta megmutatni, hogy ő is tudja azt, amit Antonio, akár fújt a szél, akár nem. Vetélkedés nélkül persze mit sem ér a bikaviadal. De ha két igazán nagy matador áll szemben egymással, akkor halálos párharc lesz a vetélkedésből. Mert ha az egyik megcsinál valami olyasmit, amit senki más nem tud, és méghozzá rendszeresen bemutatja a viadalokon ezt a valamit, ami nem puszta szemfényvesztés csupán, hanem igazi, életveszélyes mutatvány, amihez tökéletes idegekre, biztos szemmértékre, bátorságra és művészi talentumra van

20 szükség, és ráadásul még egyre merészebben is csinálja, egyre fokozza a kockázatot, akkor a másik, ha megpróbálja utánacsinálni, vagy éppenséggel felül is akarja múlni a vetélytársát, hamar rajtaveszíthet, súlyos sebet kap, vagy akár ott is marad a porondon, mert ehhez elég egy pillanatnyi megingás, elég, ha csak egy pillanatra cserbenhagyják az idegei vagy a szemmértéke. Vagy máskülönben kénytelen mindenféle trükkökhöz folyamodni, ám amikor aztán a közönség is kitanulja 39 a trükköket és meg tudja már különböztetni az igazitól, az illető matadornak vége van, nemcsak elveszíti a párharcot, de örül, ha elevenen megússza a vereségét, és egyáltalán megmaradhat a pályán. Juanito Quintanával harmincnégy éve ismertük egymást, de már két éve nem találkoztunk, úgyhogy rengeteg beszélnivalónk volt, amikor aznap reggel sétálni indultunk a kertben. Megbeszéltük, hogy miért beteg a bikaviadal, mit tesznek a visszaélések ellen, miféle orvoslat lehetne hatásos, és mi az, ami szerintünk úgysem vezet semmire. Mindketten szemtanúi voltunk, hogyan tették tönkre különféle visszaélésekkel ezt a sportot, a picadorok például, akik félholtra véreztették a bikát, mindig ugyanabba a sebbe döfve a pika vasát, megforgatva benne vagy a gerincbe szúrva, a bordák közé vagy bárhová, ahol végzetes sebet lehet ejteni, ahelyett, hogy előírásosan használták volna a pikát, az állat fárasztására, hogy lelassítsák, hogy leszegje a fejét, és hogy aztán előírásos módon lehessen leölni. Mind a ketten tudtuk, hogy a picador által elkövetett hibáért mindig a matador a felelős, vagy ha a matador olyan fiatal, hogy még nincs tekintélye, akkor az a banderillero, aki a bizalmasa, vagy pedig a menedzsere. A bikaviadalok körüli visszaélések csaknem mindig a menedzser számlájára írandók végső soron, ám ha nem a matador beleegyezésével történnek a dolgok, neki módja van tiltakozást bejelenteni. Megbeszéltük azt is, hogy Luis Miguelnek és Antoniónak is Luis Miguel két fivére, Domingo 40 és Pépé Dominguín a menedzsere. Egyetértettünk, hogy elég nehéz lehet köztük az elszámolás, mivel Luis Miguel nyilván úgy véli, hogy ő nagyobb közönséget vonz, mint Antonio, hiszen sokkal régebben lép fel, és persze sokkal régebben híres is, míg Antonio bizonyára meg van róla győződve, hogy ő jobb matador Miguelnél, amit persze alighanem bizonyítani is akar minden lehető alkalommal. Mindez egyrészt jócskán megviselhette a családi életüket, másrészt viszont magának a sportnak, a bikaviadalnak nyilván csak jót tett. Mindazonáltal eléggé vészterhesnek is látszott ez a felállás. Május első tizenkét napja hamar elszaladt. Délelőtt dolgozgattam, aztán délben lementem úszni, főleg élvezetből, de terv szerint is, hogy tartsam a kondíciómat; ebéd későn volt, aztán esetleg bementünk a városba a délutáni

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY Néha fel kell adnunk az elveinket, hogy megélhessük az álmainkat Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY - részlet - Szakmai konzultáns: dr. Almási Krisztina Borító és tördelés: White Noise Team ISBN 978-963-12-4568-4

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval

Soha nem érzem, hogy itt a plafon - Interjú Bánsági Ildikóval "Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött.

Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött. C. A. Tűréshatár 0 Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött. El kellett érnem a Szentpétervárra

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA

SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA SZAKMAI GYAKORLAT BESZÁMOLÓ LUKÁCS ZSÓFIA 2015/2016 MÁLTA Szakmai gyakorlatomat Máltán, a Vera Sant Fournier Interior Design Studionál végeztem. Ez a csupán három főből álló cég elsősorban magánlakások

Részletesebben

Claire Kenneth. Randevú Rómában

Claire Kenneth. Randevú Rómában Claire Kenneth Randevú Rómában CLAIRE KENNETH Randevú Rómában Regény 2010 Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu A könyv az alábbi kiadás alapján készült: Claire

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT 1. fejezet Jack Reacher egy dupla feketét rendelt, csokireszelék és cukor nélkül, nem porceláncsészében, hanem mûanyag pohárban, és még mielõtt kihozták volna a kávét az asztalához, végignézte, ahogy egy

Részletesebben

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

Kutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon

Kutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Kutasi Heléna Szerelmeskalandos avagy a boldogságra várni kell Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Amikor először megláttam őt, azonnal tudtam, nem lesz mindennapi történet. Biztos többen

Részletesebben

Lily Tiffin: A bűnjel

Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin A bűnjel (Részlet) Regény (Részlet) Lomart Kiadó A digitális kiadás a 2008-ban meg jelent ISBN 978-963-9632-15-8 számú kiadás változtatás nélküli másolata. A digitális

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON. Téboly

Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON. Téboly Szilánkok TÚL A VALÓSÁGON Téboly Annának nem volt sok dolga, hiszen rajtam kívül egy teremtett lélek sem volt a presszóban, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen kinek jutna eszébe éppen vasárnap éjjel

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

Robert Antoni. Bezárt szabadság. 31 nap az USA bevándorlási börtönében

Robert Antoni. Bezárt szabadság. 31 nap az USA bevándorlási börtönében Robert Antoni Bezárt szabadság 31 nap az USA bevándorlási börtönében 3 4 A könyv igaz, megtörtént események alapján íródott. A könyvben említett egyes személyek nevét megváltoztattam, hogy ezzel is védjem

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

Bányai Tamás. A Jóság völgye

Bányai Tamás. A Jóság völgye Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy

Részletesebben

Duna utca. családvers

Duna utca. családvers Terék Anna Duna utca családvers és lehet, én mégiscsak a Duna utcában voltam egész életemben a legboldogabb. öten laktunk két szobában, s apám sosem tudta nyugodtan megcsókolni anyámat, mi néztük őket

Részletesebben

DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET

DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET DÖRNYEI KÁLMÁN: BANKI MESÉK 13-15. FEJEZET 13. Ha megnyerte, nehogy vigye! Egyre kevésbé tudok a küldetésemre koncentrálni. Lehet, hogy az illuzionista megsejtette, hogy a nyomában vagyok, és mindenféle

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék.

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Ady Endre Utálok hajnalban kikelni az ágyamból. Nagy bögre kávé nélkül

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András

Joachim Meyer. Bot. A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Fordította: Berki András Joachim Meyer A vívás szabad lovagi és nemesi művészetének alapos leírása (1570) Bot Fordította: Berki András A botról Az ötödik, és egyben utolsó fejezete ennek a könyvnek, amiben elmagyarázom és röviden

Részletesebben

KIHALT, CSENDES UTCA

KIHALT, CSENDES UTCA KIHALT, CSENDES UTCA Göb megállt egy hosszú kőkerítés mellett. Nem messze innen, rézsút egy valamivel szélesebb utca nyílt, s vége felé, a házak falára már bevilágítottak az állomás fényei. Utazótáskáját

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába 2. fejezet Huszonnégy órányi utazás után finoman szólva jólesett feküdnie. A háta hónapok, de talán régebb óta fájt maga sem igazán tudta, mióta. A Kongói Demokratikus Köztársaság Bukavu nevű településén

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Általános iskolás kategória

Általános iskolás kategória Általános iskolás kategória I. helyezett Implom Renáta: Ki ül ott? A nap vacogva lement, S a jégfelhők mögött Még mindig fény bágyad. Talán a felhők fölött, Az ég tetején Ül a Teremtőnk? S egy óriás lámpával

Részletesebben

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj 14 tiszatáj TANDORI DEZSÕ Hitman Hitman nincs a szótárban, a szótárban nincs. De hát ember nem ad lónak olyan nevet, hogy Úgy Jól Ötvenen Túl. Nem ad, öreg, lónak ember olyan nevet, hogy... mondom. Mondja

Részletesebben

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van Százat egy ütéssel Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy mesterlegény, kinek se égen, se földön nem volt egyebe egy rongyos garasánál. Elindult ő vándorolni. A mint ment, mendegélt hegyen völgyön

Részletesebben

Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK

Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK Csaplár Vilmos KURVA VAGYOK Csaplár Vilmos Kurva vagyok (Karriertörténet) Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Csaplár Vilmos 1. Elvárok mindenféle ajándékot férfiaktól, de a tudat, hogy nem vagyok rászorulva,

Részletesebben

Ferri-Pisani A SZERELEM AMERIKÁBAN

Ferri-Pisani A SZERELEM AMERIKÁBAN Ferri-Pisani A SZERELEM AMERIKÁBAN FERRI-PISANI A szerelem Amerikában Regény 2011 fordította Dénes Zsófia Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja I. A félig nyitott kapu Az átkelés utolsó napjaiban

Részletesebben

Na, ugy-e, vendéglős úr, meg van fizetve, amit ettünk,

Na, ugy-e, vendéglős úr, meg van fizetve, amit ettünk, CSALÓKA PÉTER Hát egyször vót egy szegény ember. Hát szóval ez a szegény ember mindenkit becsapott, aki csak a világon él. Nemhogy aki él, hanem aki űneki jó napot köszönt, és ha az elfogadta, az már be

Részletesebben

Juhász Bence. A nagy litikamu

Juhász Bence. A nagy litikamu Juhász Bence A nagy P litikamu Parlamentből a Parlamentbe Viszontválaszra megadom a szót képviselő úrnak. Köszönöm Elnök úr, Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Ház. Amint az előző felszólalásomban is ismertettem

Részletesebben

Szentendrei emlék BALLAI LÁSZLÓ COPYRIGHT 2002, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA.

Szentendrei emlék BALLAI LÁSZLÓ COPYRIGHT 2002, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA. BALLAI LÁSZLÓ Szentendrei emlék COPYRIGHT 2002, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA. MEGJELENT AZ EZREDVÉG IRODALMI, MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALOMKRITIKAI FOLYÓIRAT XIV ÉVFOLYAM, 6-7. (2004. JÚNIUS-JÚLIUSI)

Részletesebben

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Köszönetnyilvánítás jó és rossz akaróimnak: Nem egy szokványos köszönet

Részletesebben

Június 19. csütörtök

Június 19. csütörtök Június 19. csütörtök A tegnapi túra a városban úgy kinyuvasztotta a lábam, mint egy nehéz nap a Caminon. Igaz, több mint két órát mentem, megállás nélkül, és a szandálban, amiről már kiderült, hogy nem

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

Név: Szalkai Patrik György. Erasmus Élmény beszámoló

Név: Szalkai Patrik György. Erasmus Élmény beszámoló Név: Szalkai Patrik György Erasmus Élmény beszámoló Az Erasmus által a finnországi Kuopio városába utazhattam ki két hónapra (2015. április 13-tól június 14-ig), ahol egy hotel, nevezetesen a Best Western

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

Szabó Noémi: A Szív ébredése

Szabó Noémi: A Szív ébredése Szabó Noémi: A Szív ébredése Élt egy szív, mely nem tudott úgy szeretni, ahogyan az benne élt. Egyszerűen nem emlékezett, mi szerepe van ezen a Bolygón. A harsány világ zaja taszította, s nem tudott mit

Részletesebben

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.)

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) Egy csodálatos helyen, fantasztikus környezetben, nagyszerű emberek között, négy hétig. Először is ott kezdeném, hogy Velence leírhatatlanul szép.

Részletesebben

FARKAS KATALIN. Félvér Tigris. Derna krónikák 1.

FARKAS KATALIN. Félvér Tigris. Derna krónikák 1. FARKAS KATALIN Félvér Tigris Derna krónikák 1. 1. Meglepetés A mai napom is ugyanúgy kezdődött, mint minden hétköznapom. Kicsit morcosan keltem fel, unottan ettem meg a reggelit, lassan öltöztem fel és

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. 1 2 'Abdu'l-Bahá sok évet töltött a Szentföldön, Akkó városában. Éveken keresztül fogoly volt, és

Részletesebben

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára Mire megvirrad... Julis! Julis! Asszony! Csak nem hagy békén, s én áldozatként, hogy szabaduljak tőle, elvonulok, mint a nagyokosok, tollat veszek a kezembe, azzal ámítom őnagyságát, hogy úr lettem, ahogy

Részletesebben

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban.

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban. A SZERELEMRŐL Tavaly, június elején abban a kisvárosban voltam, ahol születtem. A városban most is az a sajátságos csend, mintha halottak közt járnék. Két hét alatt beteltem vele, kivágytam belőle, akárhová,

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén 1. A támadás Viktor az erőd tetejéről nézte a közeli erdőt. Minden nyugodtnak tűnt mozgásnak semmi nyomát nem látta. Pedig érezte a jelenlétüket, tudta, hogy a közelben vannak, nem látja őket, de valahol

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

8. A TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS 2015.MÁJ 21-22-23.

8. A TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS 2015.MÁJ 21-22-23. 8. A TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS 2015.MÁJ 21-22-23. Kísérő tanárok: Lipcsei Anna Mária projektfelelős (osztályfőnök, pedagógia ) Buzás Klára tanító, gyógypedagógus) Rabóczki Ottó osztályfőnök ( testnevelés-biológia

Részletesebben

egy marslakó BécSBen

egy marslakó BécSBen Egy marslakó Bécsben A magyarok Amerikában sokkal előbb megteremtették Hollywoodot, mielőtt az ennél ártalmatlanabb atombombát megcsinálták volna. (Norman Macrea, az Economist főszerkesztője) Isaac Asimov,

Részletesebben

Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten)

Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) A 2013/2014. tanévben immár harmadik alkalommal megrendezett Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenyen elért első helyezésünkkel csapattársam, Boros János Mátyás,

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Dabasi. helyzet. Továbbra is 1. helyen az FC Dabas II. A tradíció kötelez, a jelen felhatalmaz, a jövő lehetőséget kínál. 2016. április 3.

Dabasi. helyzet. Továbbra is 1. helyen az FC Dabas II. A tradíció kötelez, a jelen felhatalmaz, a jövő lehetőséget kínál. 2016. április 3. Dabasi - helyzet Az FC Dabas rendszeresen megjelenő kiadványa I. évfolyam. 4. szám Továbbra is 1. helyen az FC Dabas II A tradíció kötelez, a jelen felhatalmaz, a jövő lehetőséget kínál. Csapataink, játékosaink

Részletesebben

Dr. Kutnyányszky Valéria

Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)

Részletesebben

ÕTLETADÓ BÁRMELY FANTASY SZEREPJÁTÉKHOZ

ÕTLETADÓ BÁRMELY FANTASY SZEREPJÁTÉKHOZ Kocsmák és Fogadók ÕTLETADÓ BÁRMELY FANTASY SZEREPJÁTÉKHOZ...Emlékszem még azokra a kocsmákra és fogadókra, ahol kalandozásaink alatt megpihentünk. Ezek jó része büdös, éppen összedõlni készülõ tákolmány

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Tél vége volt, február. Eső esett, szél fújt, a tengeren vihar dúlt. Amikor pedig elállt a szél és az eső, a ködből előbújt a nap, és mintha nem is

Tél vége volt, február. Eső esett, szél fújt, a tengeren vihar dúlt. Amikor pedig elállt a szél és az eső, a ködből előbújt a nap, és mintha nem is Búcsú Cogoletótól Október másodika van. Tegnap elköszöntem a falutól, vagy, pontosabban, kisvárostól, amelyhez pár évvel ezelőtt hozzánőttem. Három héten át ültem a hegytetőn álló kis házban, amelynek

Részletesebben

Jakov Gat április 24-én landolt az Ezeiza repülőtéren. Hibátlanul szabott öltönyben, keskeny nyakkendővel, kezében aktatáska.

Jakov Gat április 24-én landolt az Ezeiza repülőtéren. Hibátlanul szabott öltönyben, keskeny nyakkendővel, kezében aktatáska. 16 Jakov Gat április 24-én landolt az Ezeiza repülőtéren. Hibátlanul szabott öltönyben, keskeny nyakkendővel, kezében aktatáska. Lelépdelt az utaslépcsőn, amit a géphez gurítottak, ki a kegyetlenül vakító

Részletesebben

ALEA, az eszkimó lány. Regény

ALEA, az eszkimó lány. Regény ANAUTA ALEA, az eszkimó lány Regény 2011 Előszó Amit ebben a könyvben elmondok, az nem kitalálás. Nagy részét apámtól, Jorgkétől hallottam gyerekkoromban. Viharos téli estéken sokszor kértem, hogy meséljen

Részletesebben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben 2007-06-22 Húsz év mellékvágány után újra lendületben Bodrogi Gyula a mesterekről, a zsákutcákról és a nagy visszatérésről Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház művésze, valósággal kivirult, mióta nem a Vidám

Részletesebben

Spiró György: Kémjelentés

Spiró György: Kémjelentés Spiró György: Kémjelentés Spiró György Kémjelentés Novellák (Részlet) (Részlet) MAGVETŐ Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi KFT. www.magveto.hu ISBN 978-963-14-2939-8 Spiró György, 2011 Kocsiút éjjel Vacsora

Részletesebben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben SZKB103_10 Konfliktusok a közösségben tanulói konfliktusok a közösségben 3. évfolyam 103 Diákmelléklet D1 Tornai József: Ki tud tovább lefelé lógni? Kora tavasz köszöntött ránk meleg esővel, s mi a kunyhót

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január

A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január VENDÉGÜNK VOLT BUDAI GYŐZŐ, ISKOLÁNK IGAZGATÓJA - Hol született? - Lajoskomáromban. - Mikor jött Hantosra, és hány évesen kezdett tanítani? - 19 éves

Részletesebben

2012. július 29. Vasárnap.

2012. július 29. Vasárnap. Még Sorvagurban voltunk amikor arról tanakodtunk, hogy melyik lenne a legalkalmasabb kiindulási pont, ha Izlandra szeretnénk áthajózni, de hamarosan rájöttünk, hogy a nagy távolság miatt ez édes mindegy.

Részletesebben

RADNÓTHY SZABOLCS. A hullámlovas 2015.

RADNÓTHY SZABOLCS. A hullámlovas 2015. RADNÓTHY SZABOLCS A hullámlovas 2015. PROLÓGUS Rájöttem, hogy az élet tenger. Hogy érted? Egyszerre csendes és hangos. Viharos és morajló. Amikor a horizonton a végét keresed, rájössz, hogy se eleje, se

Részletesebben

Finnországi beszámoló 2011.10.24. - 2011.11.7.

Finnországi beszámoló 2011.10.24. - 2011.11.7. Finnországi beszámoló 2011.10.24. - 2011.11.7. 2011.10.24. hétfő Ma reggel 9:00-kor a Kőbánya-Kispest 200E buszmegállójában találkoztuk. Felszálltunk a buszra és elindultunk a Liszt Ferenc (Ferihegy) reptér

Részletesebben

Egy kezdő cangás megpróbáltatásai a Mátra Maratonon

Egy kezdő cangás megpróbáltatásai a Mátra Maratonon Egy kezdő cangás megpróbáltatásai a Mátra Maratonon Avagy milyen mikor egy 60 éves "papa" a trecking bicóval elhúz melletted az erdőben :) Készítette: Lőrincz Ádám 2013. szeptember 8. Tartalomjegyzék I.

Részletesebben

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21.

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Utassy József Általános Iskola Az előkészületek Iskolánkban nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy a,,határtalanul pályázat keretében a hetedik osztályos tanulók egy

Részletesebben

Kisslaki László Kipper Róza temetése

Kisslaki László Kipper Róza temetése Kisslaki László Kipper Róza temetése Mikor megkondult a lélekharang, a galambok riadtan szétrebbentek a toronyból, ahol eddig teli hassal hűsöltek a vastag falak között. Mostanság nehezen kaptak szárnyra

Részletesebben

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet)

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Észak hírnökei 4023 Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Az Opera szálló Hamburg külterületén, egy építkezés mellett állt. Jóval éjfél után érkeztünk meg, útközben többször is megálltunk, hogy

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

Michael Ben-Menachem. Miki

Michael Ben-Menachem. Miki Michael Ben-Menachem Miki Michael Ben-Menachem Miki Orosházától az Északi-tengerig Regényélet Háttér Kiadó Budapest Alapítva 1987-ben Michael Ben-Menachem, 2010 Háttér Kiadó, 2010 Szerkesztette Benedek

Részletesebben

Az élet napos oldala

Az élet napos oldala Az élet napos oldala írta Mercz Tamás E-mail: mercz_tomi@hotmail.com Első rész Minden kicsiben kezdődik el A fűnyíró idegesítő berregő motorhangja teljesen betölti szobám zegzugait. Zúg a rikítóan kék

Részletesebben

Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken)

Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken) Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken) A tények: Időpont: 2012. október 10 13. Helyszínek, látnivalók, programok: Dachau: koncentrációs tábor megtekintése Strasbourg: angolosok: részvétel

Részletesebben

ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ

ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR ERASMUS SZAKMAI GYAKORLATI BESZÁMOLÓ Gyakorlati hely: Park Hotel Le Sorgenti Gyakorlat időtartama: 2012. május 01.-augusztus 01. Készítette: Szabó Alexandra

Részletesebben

- De nem, a film szemmel láthatólag megtette a magáét. - Először nálunk, aztán meg itt. A buta nyugatiak azt hitték, hogy elég, ha egy francia

- De nem, a film szemmel láthatólag megtette a magáét. - Először nálunk, aztán meg itt. A buta nyugatiak azt hitték, hogy elég, ha egy francia dem az árnyékot, az árnyékot, amely a megperzselődéstől véd. Belebújok, bele az árnyékba, újra felfedezem őt a képeimen. Az én nyelvemen szólítom meg. A szemeimből Ő néz rám. A fejemben van. A véremben

Részletesebben

GISELLE. FIATALEMBER HANGJA Szegény Nagyika! Micsoda világa volt a kottáival, fűszereivel, különös ételeivel.

GISELLE. FIATALEMBER HANGJA Szegény Nagyika! Micsoda világa volt a kottáival, fűszereivel, különös ételeivel. GISELLE Zöldes, párás üveg. Eső áztatja. Vízcseppek csorognak. Halványzöld felírat fut végi az üvegen. Az emberi lény egy esős, párás üvegen át nézi és vizsgálja a világot. Homályosan lát. A földönkívüliek

Részletesebben

Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG?

Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? I. könyv Még meddig tart a dackorszak? PROLÓGUS Géza és Lina egymás mellett ültek a folyosói padon, a főorvosi szoba előtt. Várták, hogy beszólíttassanak. Nem beszéltek, mindegyikük

Részletesebben