Az Erdőhorváti Református Általános Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata 2015.

Átírás

1 Az Erdőhorváti Református Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

2 1. Általános rendelkezések 2. A gazdálkodás szabályai 3. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 4. Az intézmény működési rendje 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 6. A helyettesítés rendje 7. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. 8. A vezető és az Igazgatótanács, valamint a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás formái 9. A nevelőtestület és működési rendje 10. A külső kapcsolatok rendje és formája 11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. 12. A mulasztások igazolására vonatkozó rendelkezések. 13. A térítési díj, befizetésére visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 14. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 15. Intézményi védő, óvó előírások 16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 17. A napközis foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei 18. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje 19. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 20. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája 21. Iskolai könyvtár működési rendje 22. Záró rendelkezések 23. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása 2

3 1. rész 1.1 Intézményi adatok Általános rendelkezések Neve: Erdőhorváti Református Általános Iskola Székhelye és címe : 3935 Erdőhorváti, Petőfi u. 1. OM azonosító: Az intézmény alapító szerve: Erdőhorváti Református Egyházközség Fenntartó és felügyeleti szerv: Erdőhorváti Refomátus Egyházközség Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatásügyi Iroda B-A-Z Megye Kormányhivatala Címe: 3935 Erdőhorváti, Egres u. 24. Az alapító okirat száma, kelte: május Az intézmény jogállása: Az intézmény önállóan gazdálkodó teljes jogkörű költségvetési szerv. A rábízott vagyonnal, költségvetéssel önállóan gazdálkodik, önálló bérgazdálkodó. 1.3 Az intézmény alaptevékenységei: Alaptevékenysége szakfeladatonként Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyam Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon 3

4 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Egyéb feladatok Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Egyéb vendéglátás M.n. s. egyéb oktatás Oktatást kiegészítő egyéb tevékenység Ifjúság-egészségügyi gondozás Gyermekek napközbeni ellátása 810 Szabadidős és sportszolgáltatások Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatás Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári szolgáltatások 1.4 Az intézmény alapdokumentumai Alapító Okirat Pedagógiai program Helyi tanterv Szervezeti és Működési Szabályzat Minőségirányítási program Intézményi munkaterv Tantárgyfelosztás Órarend 4

5 1.5 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy megállapítsa az iskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között illetőleg azokban a kérdésekben amelyet nem rendeznek jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke ezért az abban foglaltak megszegése esetén : az alkalmazottakkal szemben az iskola igazgató, - munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést, szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó személyt az SZMSZ ben megfogalmazott szabályokról tájékoztatni kell, kérve azok betartását. 1.6 Az intézmény tevékenysége és az azt meghatározó jogszabályok. Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratában megállapított nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás ellátása, melynek keretében a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az iskola az alaptevékenysége végrehajtása során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokról, a tehetséggondozásról és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a közoktatási törvény és más jogszabály a nevelési oktatási intézményeknek előír. 5

6 Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok : A munka törvénykönyve évi XXII. Törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló tv évi XXXIII. tv (KJT), a közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. Törvény, a KJT végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. évi (X.8.) kormányrendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) kormányrendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet, a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet, a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló, többször módosított 20/1997.(II.13.) kormányrendelet, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. évi (XII.26:) kormányrendelet, az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 280/2001.(XII.26.) kormányrendelet, a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002.(II.15) OM rendelet, a tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendelet módosítása 41/2002.(VI.5.), a 277 / december 22. Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről, pedagógus szakvizsgáról. Református Közoktatási Törvény 1.7. Az intézmény szervezeti egységei az iskola 1-4. évfolyamán tanító pedagógusok csoportja, az iskola 5 8. évfolyamán tanító pedagógusok csoportja, általános iskolai napközi otthonban tanító pedagógusok csoportja az iskolai könyvtár: a könyvtáros tanár, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, igazgatói titkárság (iskolatitkár), karbantartó, takarító személyzet, 6

7 2. rész A gazdálkodás szabályai 2.1. Pénzgazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzés hatásköri rendje A pénzgazdálkodással kapcsolatos jogkörök tartalma a) A kötelezettségvállalás tartalma A kötelezettségvállalás olyan intézkedés, amely fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget feltétel teljesül, akkor az abból adódó kötelezettségeket viselni kell. A kötelezettségvállalás során tehát az arra jogosult személy, intézkedést tesz a munka, szolgáltatás elvégzésére, áruszállítás megrendelésére és egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az elvégzett munka, illetve szolgáltatás teljesítése után, annak átvételét követően a megállapodás szerinti ellenértéket kiegyenlíti. A kötelezettségvállalásra jogosult kötelezettséget csak a fenntartó által jóváhagyott tárgyévi költségvetésben foglalt feladatainak: célszerű és hatékony ellátására figyelemmel vállalhat. A kötelezettségvállalásnak előirányzat felhasználási terven kell alapulnia. Az előirányzat felhasználási terv készítéséért a szerv gazdasági vezetője/igazgatója a felelős. Az előirányzat felhasználási terv tartalmazza: az intézmény évközi gazdálkodásának alakulását, az év várható bevételi és kiadási előirányzat teljesülését havi és halmozott adatokkal. A költségvetési gazdálkodás során a leggyakrabban előforduló kötelezettségvállalási formák a következők: - megállapodás, - alkalmazási okirat, - megrendelés, - vállalkozási, szállítási szerződés. Kötelezettséget vállalni csak írásban lehet. A kötelezettségvállalás csak ellenjegyzés mellett jogszerű. b) Az érvényesítés tartalma Ha a kötelezettségvállalásban foglaltak teljesültek, illetve egyéb kötelezettségvállalást nem igénylőpénzforgalmi gazdasági esemény történt, akkor a teljesítés szakmai igazolása során meg kell vizsgálni a kiadások és bevételek: jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét, valamint azt, hogy a z előírt alaki követelményeket betartották-e. 7

8 A jogosultság vizsgálata során meg kell győződni arról, hogy: a bevétel ténylegesen megilleti-e az intézményt, a kiadás ténylegesen az intézmény működése, gazdálkodása során merült-e fel. A teljesítésről, ha lehet, minőségi, mennyiségi átvétellel kell meggyőződni. Ha ez a teljesítés jellegéből adódóan nem lehetséges, más megfelelő módon kell megbizonyosodni a jogosultságról. Az összegszerűség ellenőrzése során vizsgálni kell mind a bevételek, mind a kiadások érvényesítendő összegének: kötelezettségvállalást jelentő dokumentumon szereplő összeggel való összehasonlítását, a nem kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó kiadásoknál és bevételeknél a vonatkozó alapdokumentumon, illetve jogszabály alapján meghatározott összeggel való összehasonlítását. Vizsgálni kell a számlával igazolt kiadásokat abból a szempontból, hogy: a számla (illetve a kötelezettségvállalás szerint) történt-e a teljesítés, a teljesítés megfelel-e a kötelezettségvállalás szerinti leírásnak. A fedezet megléte tekintetében ellenőrizni kell, hogy az adott kiadás pénzügyi teljesítéséhez a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll-e, figyelembe véve más rendszeres, illetve "kötelező" kiadásokat is. Az előírt alaki követelmények betartásának vizsgálatakor ellenőrizni kell, hogy a számviteli elszámoláshoz a bizonylat adatai alakilag hitelesek-e, megbízhatóak és helytállóak-e. Meg kell vizsgálni, hogy a kifizetés, illetve a bevételezés alapjául szolgáló bizonylat alaki és tartalmi szempontból megfelelő-e. Az érvényesítőnek el kell végeznie az adott pénzmozgás főkönyvi számlakijelölését, vagyis a kontírozást. c) Az utalványozás tartalma Az utalványozás: a kiadások teljesítésének, valamint a bevételek beszedésének vagy elszámolásának elrendelése. Utalványozásra csak az érvényesítés után kerülhet sor. (E hatáskör gyakorlása után -az ellenjegyzés és érvényesítés mellett -kerülhet sor a pénzügyi teljesítésre.) Az utalványozás lehetséges formái: érvényesített okmányra rávezetett utalvánnyal (írásbeli rendelkezéssel), ún. rövidített utalványrendelettel vagy külön írásbeli rendelkezéssel (utalvánnyal). A külön írásbeli rendelkezés (utalvány, utalványrendelet) tartalmi követelményei: a rendelkező és a rendelkezést végrehajtó megnevezése, az "utalvány" szó, a költségvetési év, a befizető és a kedvezményezett megnevezése, címe, bankszámlaszáma, a fizetés időpontja, módja és összege, a megterhelendő, jóváírandó bankszámla száma és megnevezése, keltezés, az utalványozó és az ellenjegyző aláírása. 8

9 d) Az ellenjegyzés tartalma Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy: a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet, a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat. Az ellenjegyzési feladatokat el kell látni: a kötelezettségvállalásoknál - a kötelezettségvállalást jelentő dokumentumon, illetve az utalványozás után - az utalványon (utalványrendeleten), illetve egyszerűsített utalványon. Az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre a kötelezettségvállaló írásban utasítja. Ez esetben az okmányt, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt záradékkal kell ellátnia, s erről a fenntartót 8 napon belül értesítenie kell. A fenntartó a jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalványozó írásban utasítja. Ez esetben az okmányt az utalványozás ellenjegyzése utasításra történt záradékkal kell ellátni, és erről értesíteni a fenntartót A pénzgazdálkodással kapcsolatos jogkörök gyakorlására jogosult személyek a) A kötelezettségvállalásra jogosult személyek Az intézmény vezetője az általa, illetve az intézmény vezető testülete által megbízott személy vállalhat. b) Az érvényesítésre jogosult személyek Érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott, legalább középfokú pénzügyi-számviteli szakképesítésű és emellett mérlegképes könyvelői vagy ezzel egyenértékű pénzügyi-számviteli dolgozó végezhet. c) Az utalványozásra jogosult személyek Az önállóan gazdálkodó intézménynél utalványozásra: Az intézmény vezetője az általa, illetve az intézmény vezető testülete által felhatalmazott jogosult d) Az ellenjegyzésre jogosult személyek az önállóan gazdálkodó intézménynél az utalvány ellenjegyzésére: az intézmény gazdasági vezetője/igazgatója jogosult Összeférhetetlenségi szabályok A pénzgazdálkodási jogkörökkel kapcsolatosan, az alábbi összeférhetetlenségi szabályokat kell figyelembe venni: 1. A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző ugyanaz a személy nem lehet. Erre figyelmet kell fordítani a helyettesítések és felhatalmazások rendszerének kialakításakor. 2. Az utalványozó és az érvényesítő azonos személy nem lehet. Erre különösen a felhatalmazások rendszerének, valamint a helyettesítések rendszerének kialakításakor kell figyelmet szentelni. 9

10 3. Az egyes pénzgazdálkodási feladatokat ellátó személyek nem gyakorolhatják a pénzgazdálkodással kapcsolatos jogkörüket,ha a feladatellátás során: saját maguk vagy közeli hozzátartozójuk javára látnák el adott gazdasági esemény kapcsán a pénzgazdálkodási jogkört. Erre folyamatosan, a feladat ellátása során mindig ügyelni kell A pénzgazdálkodással kapcsolatos belső szabályozás Az intézmény meghatározott feladataira megtervezett és jóváhagyott költségvetési előirányzatok terhére -figyelembe véve a fenntartó által év közben jóváhagyott előirányzatmódosításokat -a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlása az alábbiak szerint alakul. Feladatellátásra vonatkozó általános szabályok: 1. Kötelezettséget az intézmény nevében az intézményvezető, illetve az általa felhatalmazott személy vállalhat. 2. Az utalványozás feladatát az intézményvezető, illetve az általa felhatalmazott személy köteles ellátni. 3. Az ellenjegyzési feladatokat a gazdasági vezető végzi, illetve az általa kijelölt személy. 4. Az érvényesítést az intézményben alkalmazott pénzügyi feladatokat ellátó dolgozó köteles elvégezni megbízás alapján. A feladatellátásra vonatkozó speciális szabályok: Az egyes pénzgazdálkodási jogkörökből fakadó feladatokat úgy kell ellátni, hogy a jogszabályban nevesített és a 3. pontban leírt összeférhetetlenségi helyzetek kiküszöbölésre kerüljenek. A feladatellátás végzésének feltételeit folyamatosan biztosítani kell, ezért az általános szabályok között megadott személyek távolléte esetében is megfelelő személyeknek kell ellátni a tevékenységeket. Az összeférhetetlenséggel érintett, illetve távollévő feladatellátó helyett annak a személynek kell ellátni a feladatot, akinek további meghatalmazása, megbízása van a feladat elvégzésére. 10

11 3. rész A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 3.1 Az intézmény vezetője: Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettes segítségével látja el. Az igazgató az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Református Közoktatási Törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Az igazgató Felelős : az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló balesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a középtávú pedagógus - továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, az iskolai tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és a tankönyvrendelés lebonyolításáért, a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az iskola ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, 11

12 az intézmény hazai és nemzetközi kapcsolataiért, különös tekintettel az egyházi és az iskolai kapcsolatokra. az iskola életében közreműködő valamennyi szervezettel való együttműködésért. Kizárólagos jogkörébe tartozik : A pedagógusok feletti munkáltatói, a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás. Közvetlenül irányítja a DÖK munkáját segítő tanár, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, és az iskolatitkár munkáját. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgatóhelyettes: A vezető beosztással megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett látja el. Szervezi és irányítja: - a tantestület működését, ideértve napközis csoportokat, szabadidős tevékenységeket, - az első osztályosok beíratásának előkészítését, lebonyolítását, - a tehetséggondozással kapcsolatos munkát, - a korai tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával és a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózásával kapcsolatos tevékenységeket, - a tanórán kívüli foglalkozásokat, óracserék, helyettesítések megszervezését, ellenőrzését, - ügyeletek, délutáni foglalkozások megszervezését, - tanulmányi versenyek, vizsgák, iskolai ünnepélyek, rendezvények szervezését, lebonyolításuk ellenőrzését, - megbízás szerint képviseli az iskolát. - a diákigazolvánnyal kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátását, - az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tevékenységét A vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formája Az iskola vezetését érintő ügyekben az igazgató az igazgatóhelyettessel, az Igazgatótanács vezetőjével, a hitoktatóval heti rendszerességgel a hét első munkanapján megbeszélést tart. Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete az igazgatótanács. 12

13 Tagjai : - Igazgató - Igazgatóhelyettes - Igazgatótanács vezetője - Presbitériumi tagok, 2 fő - Óvoda vezetője Az ülések összehívása az igazgató/fenntartó feladata. 3.3 Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az iskola pedagógiai szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett közös nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. Az iskola pedagógiai, valamint a funkcionális és kisegítő szervezeti egységei közti kapcsolattartás színtere az alkalmazotti közösség értekezlete. Az iskolatitkár munkája során közvetlen kapcsolatot tart az iskola alkalmazottaival. 4. rész Az intézmény működési rendje 4.1 A dolgozók munkarendje. Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézményvezető állapítja meg. A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Kérelemre a tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezheti. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel korábban a munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak 7.30-kor kezdődik a munkaideje. A hétfői napon a tanulók 7.30-ra érkeznek az iskolába és a pedagógusokkal együtt istentiszteleten vesznek részt. Ezen a napon az első tanítási óra 8.30-kor kezdődik és 40 percesek a tanítási órák. 13

14 A pedagógus köteles részt venni osztályával a reggeli áhitaton. A munkából való távolmaradást előzetesen kérvényezni kell, hogy a feladatellátásról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. Rendkívüli távolmaradást legkésőbb az első tanítási óra megkezdése előtt jelezni kell az igazgatónak. 4.2 A pedagógusok felügyeleti rendszere A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a tanulók folyamatos egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét. Az épületben és az iskola területén, tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az intézmény tanévenként (félévente) felügyeleti rendet határoz meg, A beosztásért valamint az ebédeltetési rendért az igazgatóhelyettes a felelős. A felügyeletre beosztott pedagógus felelős a tanítási idő előtt 7.30-tól 8.00-ig és az óraközi szünetekben az intézmény területén a Házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. A tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát tartó pedagógus, vagy a foglalkozást vezető felnőtt felügyel. Az étkezőben a napközis nevelők ill. a beosztott pedagógusok felelnek a felügyeletért. A tanítás nélküli munkanapokon akkor szervez az intézmény felügyeletet, ha azt legalább 10 tanuló számára írásban igénylik a szülők. 4.3 A működés rendje, nyitva tartás, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervében az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az órát tartó tanárok az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első tanítási héten pedig a szülőkkel. Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától 18 óráig tart nyitva. A szülői értekezlet és a fogadóóra napjain a nyitva tartás ezek időpontjaihoz igazodik. 17 óra után 20 óráig a tornaterem bérleti szerződéséhez kötődő igénybevevők 14

15 tartózkodhatnak a kijelölt helyeken. Az iskolát (kivétel a tornaterem) szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. A reggeli ügyelet legkorábban 7:30 - kor kezdődik, és 8:00 óráig tart. A tanítás kezdete 8 óra. A tanítási óra 45 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. A nevelő oktató munka pedagógusok vezetésével a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők. Az iskolai tanulók részére az étkezést külön beosztás szerint 12:45 és 14:00 óra között kell lebonyolítani. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerinti munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15 től kezdődik, és augusztus 31-éig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javítóvizsgát. 4.4 A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7:30 és du. 16:30 között az igazgató és az igazgatóhelyettes közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli ügyelet kezdetétől a vezetők beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16:30- kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 15

16 5. rész A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. 5.1 A nevelő oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet az Igazgatótanács és a szülői szervezet (közösség). 5.2 A nevelő oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak : - az igazgató - igazgatóhelyettes 5.3 Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Az ellenőrzés módszerei: A tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. A belső ellenőrzésáltalánosítható tapasztalatait a feladatok egyidejű meghatározásával nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 6. rész A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését az Igazgatótanács vezetője látja el. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat az igazgató által kijelölt személy látja el. 16

17 7. rész Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Külső látogatók az iskolában folyó nevelő oktató munkát nem zavarhatják. A hivatali nyilvántartási időben ügyintézés 8:00 15:30 között lehetséges az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeknek. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy közös munkát a feladatmegosztás szerint más személlyel kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza. Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket. 8. rész A vezető és az Igazgatótanács, valamint a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás formái 8.1 Az Igazgatótanáccsal való együttműködés Intézményünkben a nevelő és oktató munka segítésére, az intézmény működésében érdekeltek együttműködésére Igazgatótanács működik. Az Igazgatótanács tagjai közé a fenntartó tagokat delegál. Az Igazgatótanács véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik a teljes működéssel kapcsolatban, különösen a pedagógiai program elfogadása, a vezető személye és az intézmény irányításának vonatkozásában. Az Igazgatótanács egyetértési jogot gyakorol: A SZMSZ elfogadásakor. A házirend elfogadásakor.. 17

18 8.2 A szülői szervezet A szülői szervezet iskolaszintű képviselőivel (elnökével és a választmánnyal) az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet, véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői részére az iskola igazgatója tanévenként két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot Az iskolai szülői szervezet véleményezési jogkört gyakorol: A házirend elfogadásakor, a szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, a pedagógiai program és módosításának véleményezésében, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje Az intézmény - a közoktatási törvénynek megfelelően- a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: A szülői közösség számára az intézmény tanévenként kettő, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, valamint kezdeményezheti a szülői értekezlet összehívását a szülői szervezet elnöke és az Igazgatótanács elnöke is a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 18

19 A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét a szaktanár írásban is behívhatja fogadóórára. Ha a szülő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékozató (ellenőrző) füzetekbe. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést a naplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel is ellátni. Egy külön megnyitott tájékoztató füzetben az iskola tájlkoztatja a szülőt a gyermekét érintő aktuális eseményekről. 9. rész A nevelőtestület és működési rendje 9.1 A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési- oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott fiatalok magas szintű nevelését, oktatását. A nevelőtestület tagjai: a pedagógusok. 9.2 A nevelőtestület feladatai: A pedagógiai program feladatainak megvalósítása, 19

20 A tanulók egységes szellemű nevelése, oktatása, A tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése, A szülők és a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása, A közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés, A környezeti és egészségnevelési program megvalósítása, A szervezett minőségfejlesztési program végrehajtása, A tanév munkatervének elkészítése, értékelések és beszámolók készítése, A törvények, rendeletek és a belső szabályzatok betartása, A létesítmények és környezet rendben tartása és védelme. 9.3 A nevelőtestület jogköre: A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. Egyetértési joga van a diákönkormányzat működési rendjéhez. A nevelőtestület döntési jogköre: A pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása, a környezeti-egészségnevelési program elfogadása, a minőségfejlesztési program elfogadása, a tanév munkatervének elfogadása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, a nevelőtestületet képviselő pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, a nevelőtestület feladatainak és jogainak átruházása. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben, eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit, az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. 20

21 9.4 A nevelőtestületi értekezlet A nevelőtestület feladatainak ellátására értekezleteket tart, melyek egy részét az éves munkaterv rögzíti. Ezek különösképpen: Tanévnyitó értekezlet, félévi és évzáró osztályozó értekezlet, tanévzáró értekezlet, nevelési értekezlet. Az értekezleteket az igazgató hívja össze. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada vagy az iskola igazgatója szükségesnek tartja és azt írásban kezdeményezi. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén, személyi ügyekben, a nevelőtestület szavazatszámláló valamint jelölő bizottságot jelöl ki tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az igazgató által kijelölt személy vezeti. A jegyzőkönyv tisztázása után az intézményvezető a jegyzőkönyvezető valamint két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyveket az iskolatitkárságon elkülönítve kell őrizni. 9.5 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje A nevelőtestület a jogszabályban meghatározott feladataiból az iskolavezetésre ruházza: a tantárgyfelosztás előtti és a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatban a közoktatási törvény 57. (2) bekezdésében említett véleményezési jogkörét. 21

22 10. rész A külső kapcsolatok rendje és formája 10.1 Az iskola a tanulók veszélyeztetésének megelőzése, megszüntetése érdekében kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal. A kapcsolatot a gyermek és ifjúságvédelmi felelős tartja, aki a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével évente két alkalommal megbeszélést tart. Egyedi esetekben esetkonferenciát hívnak össze A tanulók egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola kapcsolatot tart az iskolaorvossal és a védőnővel. A kapcsolatot az igazgatóhelyettes tartja, a gondozás az orvos és a védőnő által előírt ütemterv szerint történik Az iskola kapcsolatot tart a következő alapítványokkal : Pártoló Alapaítvány az Erdőhorváti Általános Iskoláért Szülőföldünkért Erdőhorvátiért Alapítvány A kapcsolatot az igazgató tartja. 11. rész Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Iskolai ünnepségek és megemlékezések és rendjük Állami, nemzeti és egyházi ünnepek, évfordulós ünnepségek, tanév rendjéhez kapcsolódó ünnepségek (tanévnyitó és tanévzáró ünnepség, ballagás), megemlékezések, további iskolai rendezvények (farsang, mikulás, karácsony, tavaszköszöntő, anyák napja,versenyek, sport, tantárgyi és művészeti vetélkedők, gyermeknap), kiállítások szervezése. 22

23 Az iskolai ünnepségek időpontját, a szervezésért felelős személyt az iskolai munkaterv tartalmazza. Az iskolai ünnepélyeken tanénvnyitó, tanévzáró ünnepély, október 23., március kötelező viselet : fehér ing vagy blúz, sötét szoknya vagy nadrág. 12. rész A mulasztások igazolására vonatkozó rendelkezések. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való mulasztását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. Ha a tanuló hatósági intézkedés miatt mulasztott, arról is igazolást kell hoznia. A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A távolmaradás igazolását a tanuló az osztályfőnöknek adja át legkésőbb a mulasztást követő harmadik napon. 13. rész A térítési díj, befizetésére visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az iskolai étkezés ingyenes. A szociális kedvezménnyel nem rendelkező tanuló térítési díját az iskola fenntartója vállalja magára. A lemondás telefonon, vagy személyesen történhet. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. 23

24 14. rész Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről. Az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyeztetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre. A testi nevelés és egészséges életmódra nevelés programját az iskola egészségnevelési programja tartalmazza. Intézményi védő, óvó előírások 15. rész A közoktatási törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Az iskola helyzetértékelését a megelőzés érdekében az intézmény vezető szervei rendszeresen napirendre tűzik. Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök baleseti oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni az osztálynaplóban. A tanév folyamán történő osztály vagy tanulmányi kirándulás alkalmával külön oktatást kell az osztályfőnöknek tartani az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet a munkavédelmi felelősnek le kell adni. Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanár kötelessége a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra a tanulók figyelmeztetése. Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott 24

25 alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie. A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét kell felhívni. 16. rész Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény minden olyan esemény, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. Bombariadó alkalmával az iskola kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 25

26 17. rész A napközis foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba való felvétel. A felügyeletre szorulónak kell tekinteni azt, akinek mindkét szülője munkába jár. Ugyancsak felügyeletre szorulónak kell tekinteni azt a tanulót, akinek szülője beteg, vagy hat éven aluli gyermek, illetve beteg hozzátartozó ellátásáról gondoskodik. Az iskola biztosítja fentiek szerint felügyeletre nem szoruló tanulók napközi otthonba történő felvételét is. Az iskola arra törekszik, hogy minden szülői kérésnek eleget tegyen, s a napközibe minden tanulót felvegyen. 18. rész A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozást a tanulók közössége, a szülői szervezetek, kezdeményezhetnek az igazgatónál. A foglalkozásokat az intézmény szept. 15-ig hirdeti meg. A tanulóknak írásban kell jelentkezniük, a szülők aláírásával. A jelentkezés önkéntes, de felvétel esetén a részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében Szervezeti formák - Napközi otthon, amely a szülők igénye alapján kötelező, - Szakkör - Iskolai sportkör - Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, diáknap, - Tanulmányi kirándulás, - Környezeti nevelés célját szolgáló osztály vagy csoportfoglalkozás, - Kulturális, illetőleg sportrendezvény 26

27 A néptánccsoport, a szakkör, a sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a működésért. Éves munkaprogram alapján dolgoznak. A néptánccsoport szerepléseit, külső fellépéseit az igazgató engedélyezi. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskola közössége megismerje Napközi otthon Minden tanulónak kötelező a napközi otthonba való felvétele óráig. Aki ettől eltér, annak a szülői nyilatkozatát és az igazgatói jóváhagyását le kell fűzni. Az iskola törekszik arra, hogy minden tanulója részt vegyen a napközi otthonos foglalkozásokon, a napközibe minden tanulót felvegyen. Szervezése az 1 8 évfolyamon történik.a csoportok kialakításának szempontja elsősorban a tanulók fejlődésének biztosítása A szakkörök Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszakon belül lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szülői közösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. 27

28 18.4 Az iskolai sportkör A tanulók a tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskolai sportkörben működő szakágak az edzéstervben meghatározottak szerint használhatják az iskola sportlétesítményeit és udvarát. Az iskolai sportkör szakmai programja az iskola munkatervének részét képezi. Az iskola igazgatója és a sportköri vezetők félévente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásainak feltételeit, a tanulók részvételét és közösen állapodnak meg a teendőkben. Az iskola és a sportköri vezetők kapcsolata a mindennapi munkában közvetlen. 19. rész A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az iskola igazgatója havi rendszerességgel tájékoztatja a diákönkormányzat vezetőjét a tanulói jogviszonnyal összefüggő intézkedés tervezetéről, s megvitatják a tanulókat érintő kérdéseket. Az igazgató az egyetértési joggal érintett, illetve a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. Az iskola igazgatója 15 munkanappal előbb köteles megküldeni azoknak az intézkedéseknek tervezetét, amelyekkel kapcsolatosan a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetve amikor a véleményét kötelezően ki kell kérni. A diákönkormányzat a közoktatási törvény 63. -a szerint a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetőleg szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat a segítő tanár támogatásával az igazgatóhoz fordulhat. Az iskola más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor gondoskodik. 28

29 A rendelkezésre bocsátott összeg felhasználásáról a diákönkormányzat vezetője elszámolással tartozik. A diákönkormányzat használhatja a telefont, és fénymásolót, számítógépet, valamint az iskola költségvetése terhére bonyolítja a levelezését. A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a működéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: Az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor, a házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célok pénzeszközeinek felhasználásakor, A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: Saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek, munkatársainak megbízására. 20. rész A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja, melyre minden olyan nevelőtestületi döntést ki kell tenni, amely érinti a tanulókat. A hirdetőtábla kezelése az iskolatitkár és a DÖK segítő tanár feladata. Az iskola valamennyi tanulójának jogában áll véleményét megfelelő módon elmondani a saját és az intézmény életét érintő ügyekben tanárának, osztályfőnökének, az iskola vezetőinek egyénileg vagy valamely közösség előtt. A tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkár minden nap az iskolai nagyszünetben segítséget nyújt. 29

30 21. rész Iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Az iskolai könyvtárt könyvtáros tanár vezeti. Az iskolai könyvtár alapfeladatát és kiegészítő feladatait, valamint működésének legfontosabb szabályait jogszabály határozza meg. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai : helyben olvasás, tájékoztatási, bibliográfiai és adatszolgáltatás, könyvtárhasználati órák tartása, könyvtárhasználatra épülő szakórák tartása, dokumentum kölcsönzés. A könyvtárhasználók köre: az iskolai könyvtár tagja lehet az iskola minden tanulója, pedagógusa és nem pedagógus alkalmazottja. A beiratkozás és az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja: Az iskolai könyvtárat a beiratkozott olvasók használhatják, a beiratkozás a beiratkozási naplóba való beírással történik, a beiratkozásnál, tanulók esetében a név mellett az osztályt kell feltüntetni, pedagógusoknál, más alkalmazottaknál a betöltött munkakört. A szolgáltatások igénybevételének feltételei : A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. A könyvtárból csak kölcsönzés útján lehet dokumentumot kivinni. A kölcsönzés időtartama: - általában három hét, - házi olvasmányok, keresett dokumentumok esetén: két hét (az olvasó kérésére a kölcsönzési idő még egy alkalommal meghosszabbítható ), 30

31 - tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzési ideje: egy év, - dokumentumok a tanév utolsó hetéig kölcsönözhetők, - egy alkalommal legfeljebb három könyv kölcsönözhető, de kivételes esetben (például versenyre való felkészülés ) ettől el lehet tekinteni. A könyvtárhasználat szabályai: Kézikönyvet csak helyben való olvasásra, tanulmányozásra lehet igénybe venni. Az olvasónak a dokumentumokat gondosan kell kezelnie. Azokba bejegyezni nem szabad, s óvni kell mindenféle rongálástól. Ha az olvasó a dokumentumot elveszíti vagy megrongálja akkor az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan állapotban levő példányát kell a könyvtárnak beszolgáltatnia. Végső megoldásként az olvasó a mű mindenkori beszerzési költségét köteles megtéríteni. Az iskolai könyvtárba élelmiszert behozni tilos. Az olvasó az iskolával tanulói, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles könyvtári tartozását rendezni. A könyvtár nyitvatartási rendje: hétfő: 10:00-12:00 szerda: 15:00-17:00 péntek: 16:00-18:00 A könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó fenti rendelkezéseket az iskolai könyvtár helyiségében jól láthatóan nyilvánosságra kell hozni. A nyitvatartási időt a könyvtár bejáratánál kell kifüggeszteni. 31

32 22. rész Záró rendelkezések 22.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a köznevelési törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Nyilvánosságra hozatal időpontja: fenntartó elfogadó határozatát követő 8. nap. A felülvizsgálat rendje: törvényi változás esetén (megadott határidőre), az intézmény szervezeti változása esetén (tanév elején), általános felülvizsgálat az új vezetői ciklus első félévében. Az intézmény további szabályzatai: Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéséket, így a belső ellenőrzés szabályozását, az ügyvitel és az iratkezelés rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait stb. igazgatói utasításként önálló szabályzatok tartalmazzák, melyek a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei. A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik. 32