JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0046/ a lemaradó uniós régiókról (2017/2208(INI))

Átírás

1 Európai Parlament Plenárisülés-dokumentum A8-0046/ JELENTÉS a lemaradó uniós régiókról (2017/2208(INI)) Regionális Fejlesztési Bizottság Előadó: Michela Giuffrida RR\ docx PE v02-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY... 3 INDOKOLÁS VÉLEMÉNY A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL VÉLEMÉNY A HALÁSZATI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN PE v /32 RR\ docx

3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a lemaradó uniós régiókról (2017/2208(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174., 175. és 176. cikkére, tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 103/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1, tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 2, tekintettel a Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása című, december 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0639), tekintettel A költségvetési megszorítások regionális és helyi hatóságokra kifejtett hatásai, tekintettel az uniós strukturális alapok kiadásaira a tagállamokban című, október 8-i állásfoglalására 3, tekintettel A as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően című, július 6-i állásfoglalására 4, tekintettel A munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása című, február 16-i állásfoglalására: a közös rendelkezésekről szóló rendelet 16. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés értékelése 5, tekintettel a partnerek növekvő bevonásáról és az európai strukturális és beruházási alapok teljesítményének láthatóságáról szóló június 13-i állásfoglalására 6, tekintettel A 2020 utáni uniós kohéziós politika alapelemei című, június 13-i 1 HL L 347., , 320. o. 2 HL L 347., , 259. o. 3 HL C 181., , 29. o. 4 Elfogadott szövegek, P8_TA(2016) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0245. RR\ docx 3/32 PE v02-00

4 állásfoglalására 1, tekintettel az Európai Unió pénzügyeinek jövőjével kapcsolatos vitaanyagról szóló október 24-i állásfoglalására 2, tekintettel a Versenyképesség az alacsony jövedelmű és alacsony növekedésű régiókban a lemaradó régiók című április 10-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0132), tekintettel az intelligens szakosodási stratégiák előfeltételeire, tekintettel a Bizottság által október 9-én közzétett, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hetedik jelentésre, tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére, tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Halászati Bizottság véleményeire (A8-0000/2017), A. mivel az EU elhúzódó gazdasági és pénzügyi válsága regionális szinten is negatív hatással volt a gazdasági növekedésre annak ellenére, hogy a kohéziós politika az uniós költségvetés egyharmadával hozzájárult a növekedés és a foglalkoztatás megerősítéséhez, valamint az uniós régiók közötti különbségek csökkentéséhez; felszólítja e tekintetben a Bizottságot, hogy az európai szemeszter keretében vizsgálja meg az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) keretében nyújtott regionális és nemzeti társfinanszírozást és annak a nemzeti államadósságra kifejtett hatását; B. mivel az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap keretében végrehajtott kohéziós politika az EU-nak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia céljaival összehangolt, fő beruházási, növekedési és fejlesztési politikája, melynek célja a régiók közötti gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentése és a konvergencia előmozdítása, és ily módon az európai polgárok életminőségének javítása; C. mivel az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap közötti időszakra szóló elsődleges célkitűzéseit a növekedésbe és a foglalkoztatásba történő beruházások képezik a munkaerőpiac, a regionális gazdaságok és az európai területi együttműködés erősítése, a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális uniós együttműködés javítása, valamint végső soron az egyes európai régiók közötti fejlődési egyenlőtlenségek csökkentése érdekében; D. mivel a lemaradó régiókról szóló bizottsági jelentés szerint a lemaradó régiók száma 47, amelyek 8 tagállamhoz tartoznak; mivel a jelentés a lemaradó régiók előtt álló kihívások összetettségének jobb megértéséhez vezethet, és ezért az EU valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tenni; 1 Elfogadott szövegek, P8_TA(2017) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0401. PE v /32 RR\ docx

5 E. mivel a kohéziós politika valamennyi lemaradó régióban fontos szerepet játszik, és e régiók nagy részében az állami beruházások nagyon nagy részét teszi ki; F. mivel a lemaradó régiókban a termelékenység, a foglalkoztatás és az iskolába járás arányai alacsonyabbak, mint ugyanazon tagállam más régióiban; G. mivel a Bizottság jelentése két típusú lemaradó régiót különböztet meg: egyrészt az alacsony növekedésű régiókat, amelyek azok a kevésbé fejlett és átmeneti régiók, amelyek 2000 és 2013 között nem közelítettek az uniós átlaghoz és egy főre jutó GDPjük vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve 2013-ban az uniós átlag alatt volt, mint Görögország, Spanyolország, Olaszország és Portugália szinte valamennyi kevésbé fejlett és átmeneti régiója; másrészt az alacsony jövedelmű régiókat, amelyekben az egy főre jutó GDP vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve 2013-ban az uniós átlag 50%- a alatt volt, mint Bulgária, Magyarország, Lengyelország és Románia több kevésbé fejlett régiója; H. mivel az alacsony növekedésű régiókat különösen az állami és magánberuházások visszaesése miatt gazdasági stagnálás sújtja, ellentétben az alacsony jövedelmű régiókkal, amelyek általánosságban véve megtartják fejlesztési potenciáljukat; I. mivel a lemaradó régiókat a többi régiónál jobban sújtja az állami és magánberuházások elégtelen volta, aminek az is az oka, hogy be kell tartani a stabilitási paktum által az államadósság csökkentésére előírt kötelezettségeket; J. mivel a lemaradó régiókat gyakran a strukturális reformok hiánya sújtja, ami csökkenti a már korlátozott számú állami beruházások hatását; K. mivel a lemaradó régiókat súlyos hátrány jellemzi a tömegközlekedési, gazdasági és energetikai infrastruktúra tekintetében, továbbá hatékonyabb és eredményesebb beruházásokra van szükségük; L. mivel a Bizottság szerint szorosabb kapcsolatot kell teremteni a kohéziós politika és az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai között; M. mivel a lemaradó régióknak, és különösen az alacsony jövedelmű régióknak a fiatalok és a képzett munkaerő mindkettő az érintett térségek gazdasági és társadalmi újjáéledésének szükséges forrásai elvándorlásával kell szembenézniük, ami a foglalkoztatás és a beruházások tekintetében csökkenti e régiók vonzerejét; N. mivel az alacsony jövedelmű és alacsony növekedésű régiók meghatározását újra kell fogalmazni; O. mivel fontos, hogy a végfelhasználók ismerjék az uniós finanszírozású regionális és helyi programokat és az elért eredményeket, függetlenül egy adott régió finanszírozási szintjeitől; P. mivel a jó irányítás és a hatékony közigazgatás fontos a lemaradó régiókban, mivel azok jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez; mivel a túlzott szabályoknak és ellenőrzéseknek, valamint az eljárások hosszának és összetettségének csökkentése, továbbá az ikt-eszközök jobb alkalmazása hozzájárulna a RR\ docx 5/32 PE v02-00

6 hatékonyság és a jó irányítás javításához a lemaradó régiókban; Q. mivel a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hetedik jelentés szerint a lemaradó régiók az európai kormányzási színvonal mutatójában a legalacsonyabb besorolást kapták, ami az állami beruházások korlátozott hatását jelenti; R. mivel a megbízható, naprakész, lebontott számadatok és statisztikák fontosak a jól tájékozott, átláthatóbb, részrehajlástól mentesebb és igazságosabb politikai döntések szempontjából; S. mivel a lemaradó régiókban a növekedés előtt álló akadályokat fel kell számolni, és az infrastrukturális hiányosságokat csökkenteni kell; T. mivel a lemaradó régiókban működő kkv-k finanszírozása sokkal nagyobb kamatlábakkal történik, és sokkal nehezebben kapnak kölcsönt a bankágazattól az esbalapok finanszírozásával megvalósuló projektek társfinanszírozásához; U. mivel ötből négy lemaradó régió lakosságának legalább 25%-a városokban vagy azok vonzáskörzetében él (funkcionális városi terület, FUA), és ötből egy lemaradó régió lakosságának több mint 50%-a funkcionális városi területen él; V. mivel a hagyományos tevékenységek, mint a kisüzemi halászat vagy gazdálkodás, a legtöbb lemaradó régió part menti és vidéki területein az önazonosságot és az életmódot meghatározó tevékenységeknek számítanak, és gazdasági, regionális, szociális és kulturális jelentőséggel bírnak; mivel a tehetség megtartására és odavonzására, az új technológiák átvételére, valamint az új beruházások ösztönzésére irányuló képesség fokozása érdekében fejlesztési stratégiákra van szükség; 1. üdvözli a Versenyképesség az alacsony jövedelmű és alacsony növekedésű régiókban a lemaradó régiók című bizottsági szolgálati munkadokumentum benyújtását; megjegyzi, hogy a jelentés számos pozitív megoldást javasol ezen régiók gazdasági növekedésének, fenntartható fejlődésének és munkahelyteremtésének támogatására; hangsúlyozza továbbá, hogy az ezen régiók versenyképességére vonatkozó elemzés jelentősen hozzájárul a kohéziós politikáról szóló jövőbeli vitához; 2. üdvözli a lemaradó régiókra vonatkozó kísérleti kezdeményezések két romániai és a Világbank támogatásával két lengyelországi régióban történő végrehajtását, különösen a stratégiai prioritások, valamint a konkrét és gyors végrehajtható fellépések meghatározását; várja e kezdeményezések eredményeinek közzétételét; 3. hangsúlyozza, hogy az uniós kohéziós politikának alapvető szerepe van annak biztosításában és előmozdításában, hogy valamennyi uniós régióban állami és magánberuházások történjenek; hangsúlyozza, hogy átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az EU egészének úgy kell folytatnia tevékenységét, hogy az megerősítse gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, és mérsékelje a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségeket, valamint a lemaradó régiók elmaradottságát; 4. felkéri a Bizottságot, hogy általános gazdasági és szociális feltételek alapján adjon meghatározást a NUTS III. szintű lemaradó régiókra, és célzottabban finanszírozza PE v /32 RR\ docx

7 ezeket a területeket az esb-alapok programozási ciklusaival összhangban; 5. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az egyes lemaradó régiók esetében hozzanak létre testre szabott stratégiákat, programokat és fellépéseket, egyrészt figyelembe véve a tendenciákat és a szubregionális egyenlőtlenségeket, mivel sajátosságaiktól függően az alacsony jövedelmű és alacsony növekedésű régiók előtt álló lehetőségek és kihívások jelentősen eltérnek, másrészt intelligens szakosodási stratégiákat alkalmazva konvergenciájuk felgyorsítása és a munkahelyteremtésre, a gazdasági növekedésre és a fenntartható fejlődésre irányuló lehető legjobb megoldások biztosítása érdekében; úgy véli, hogy ezeket a stratégiákat, programokat és fellépéseket össze kell hangolni a városfejlesztési menetrenddel, mivel a lemaradó régiók nem csupán vidékiek lehetnek; 6. hangsúlyozza, hogy a kkv-k alacsony fejlettségén és a kkv-kba történő beruházások alacsony szintjén túl a munkanélküliség, és különösen az ifjúsági munkanélküliség továbbra is drámaian magas, és ez jelenti a legtöbb lemaradó régió egyik legszorítóbb és legsúlyosabb problémáját; hangsúlyozza a közép- és felsőfokú oktatás, a szakképzés, a munkahelyi képzés és a tudásátadás alapvető szerepét az ezekben a régiókban ijesztő mértékű fiatalkori munkanélküliség és elvándorlás elleni küzdelemben; rámutat a kkv-k és a családi vállalkozások igényei és fejlesztése vonatkozásában az oktatás és a képzés, továbbá a fokozott mértékű beruházások fontosságára; véleménye szerint a fiatalok bevonása jobb teljesítményhez vezet, mivel gyakran innovatív megoldásokat nyújtanak; 7. kiemeli, hogy a képzett és megfelelő végzettségű, és a régió gazdasági igényeinek megfelelő munkaerő megléte komoly hatást gyakorol a versenyképességre, a termelékenységre és a munkaerőpiac vonzerejére, amely így a növekedést ösztönző környezetben, valamint az állami és magánberuházásokra nyitott légkörben ki tud teljesedni; azon a véleményen van, hogy ebben az összefüggésben figyelembe kell venni a lemaradó régiók jelenlegi helyzetét, különösen a negatív migrációs rátát és ennek a foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatását; kiemeli, hogy a mezőgazdaság és a halászat stratégiai szerepet játszik a lemaradó régiókban, mivel a családi vállalkozások és munkahelyek előmozdítása, valamint a társadalmi befogadás megkönnyítése révén élelmiszert és élelmezésbiztonságot garantál e régiók számára; 8. megjegyzi, hogy a diverzifikáció a gazdálkodók és a halászok számára szükségessé vált, különösen a lemaradó régiókban, mint a kiegészítő jövedelemforrások biztosításának és a gazdaságilag és környezetileg fenntartható tevékenységek ösztönzésének eszköze; megjegyzi azonban, hogy a diverzifikáció semmiképp sem helyettesítheti a hagyományosabb tevékenységeket, mint például a fenntartható halászatot; ösztönzi a tagállamokat, valamint a regionális és a helyi hatóságokat a kék gazdasági és hasonló projektek támogatására, segítséget nyújtva a lemaradó régiók lakosságának ahhoz, hogy környezetileg fenntartható bevételi forrásokat alakítsanak ki; 9. reméli, hogy az Európa 2020 stratégia a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés területén, valamint az EU jövőbeli hosszú távú stratégiája és annak célkitűzései továbbra is kellőképpen figyelembe veszik a lemaradó régiók sajátos szükségleteit, különösen a tartós infrastrukturális hiányosságokat és a humán tőke fejlesztését, különös tekintettel a korai iskolaelhagyás arányaira és annak a foglalkoztatásra kifejtett negatív hatásaira; e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ESZA-társfinanszírozás arányának RR\ docx 7/32 PE v02-00

8 esetleges növelését az elkövetkező pénzügyi időszakban; 10. úgy véli, hogy a gazdasági növekedés, a fenntartható fejlődés és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében az esb-alapok programozása és végrehajtása során a strukturális, szociálpolitikai és iparpolitikai beavatkozások közötti valódi, a támogatások és a pénzügyi eszközök ötvözésével, valamint további pénzügyi támogatás bevonzásával történő kiegyenlítésre van szükség, ezáltal segítve a fennmaradó hiányosságok kezelését; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az alacsony kockázatú pénzügyi eszközök kedvezőbbek lehetnek a magasabb kockázatúakkal szemben, amennyiben a gazdasági kilátások ezt lehetővé teszik; 11. megjegyzi, hogy a kohéziós politika eszközként szolgálhat a versenyképességi hiányosságok és a makrogazdasági egyensúlytalanságok, valamint a régiók közötti aszimmetriák korrigálásához, ösztönözve a vonzó és fenntartható környezet kialakítását a vállalkozások és a polgárok számára; hangsúlyozza, hogy az alacsony növekedésű régiókban a hitelhez jutás, a szerződések érvényesítése és a kisebbségi befektetések védelme képezi a megállapított fő problémákat, ugyanakkor az alacsony jövedelmű régiókban a legnagyobb problémát a fizetésképtelenség rendezése, a villamosenergiaellátás és a szerződések érvényesítése jelenti; 12. megjegyzi, hogy a lemaradó régiók jelentős migrációs nyomásnak van kitéve; úgy véli, hogy az esb-alapok hozzájárulása e kihívás leküzdéséhez csak akkor lehet sikeres, ha a szolidaritás elvét is hatékonyan alkalmazzák; véleménye szerint a nemzetközi védelem alatt álló menekülteknek és migránsoknak munkaerőpiaci beilleszkedésük céljából megfelelő képzésben és oktatásban kell részesülniük; 13. megjegyzi, hogy a lemaradó régiók több problémája is hasonló a legkülső régiókban tapasztaltakhoz; üdvözli ezért a Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival című bizottsági közleményben 1 javasolt stratégiát; 14. fenntartja, hogy a demográfiai és társadalmi fejlődési kritériumokat, például a regionális társadalmi fejlődési indexet, valamint a környezeti vagy egyéb mutatókat a GDP mellett a kohéziós politika összefüggésében kell szemlélni, továbbá a lemaradó régiókról szóló jövőbeli bizottsági jelentésekben szerepeltetni kell a lemaradó régiókban rejlő lehetőségek kiaknázásának biztosítása érdekében; 15. kiemeli különösen az alacsony növekedésű régiók esetében a gazdasági és pénzügyi válság negatív hatását, amely csökkentette a költségvetési politikák mozgásterét és az állami beruházások csökkentését eredményezte; hangsúlyozza ugyanakkor az adósságcsökkentés fontosságát, hogy a költségvetési hiányt meg lehessen szüntetni és az állami beruházásokat a növekedésre vonatkozó követelményekhez lehessen igazítani; 16. úgy véli, hogy a kohéziós politika pozitív hatással van a munkahelyteremtésre és a foglalkoztatásra; kiemeli, hogy az Európa 2020 stratégia céljainak elérése érdekében alkalmazni kell a konjunkturális körülmények, a strukturális reformok és a jelentős strukturális reformok és hasonló projektek végrehajtását célzó állami beruházások rugalmasságával kapcsolatosan a Stabilitási és Növekedési Paktumról elfogadott közös álláspontot; elismeri, hogy a kohéziós politikán belül meg kell különböztetni és tisztázni 1 a Bizottság október 24-i közleménye (COM(2017)0623) PE v /32 RR\ docx

9 kell a strukturális reformok kontextusát és alkalmazási körét; megjegyzi azonban, hogy a tagállamokban és a régiókban a támogatási programok keretében végrehajtott strukturális reformok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kohéziós politika keretében megvalósított beruházások tekintetében jobb eredményeket érjenek el; 17. felszólít az összes régió közötti konvergencia fokozására irányuló erőteljesebb fellépésre a hirtelen sokkhatásokkal szembeni ellenálló képesség biztosítása érdekében; 18. megjegyzi, hogy a nagyobb kamatlábak, és bizonyos mértékben a hitelezési rendszer kockázatkerülése miatt a hitelhez jutás nehézkesebb a lemaradó, és különösen az alacsony jövedelmű régiók számára; kiemeli a hitelhez való könnyebb hozzáférés biztosításának fontosságát a kkv-k támogatása, az új vállalkozási formák ösztönzése és a lemaradó régiók növekedésének előmozdítása érdekében; 19. hangsúlyozza az uniós alapok fontosságát e régiók gazdasági ellenállóképességének és kohéziójának, valamint versenyképességének, beruházásainak és együttműködési lehetőségeinek javítása tekintetében elismeri tehát a helyi akciócsoportok által a helyi stratégiák kidolgozásához nyújtott hozzájárulást; javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy javasolja a támogatás nagyobb hányadának közösségvezérelt helyi fejlesztésre történő fordítását, elősegítve ezzel mind a kihívások kezelését, mind a kapacitásépítést; emlékeztet, hogy a lemaradó régiók gyakran nehezen jutnak finanszírozáshoz, valamint az uniós alapok működését gátló bürokratikus és adminisztratív akadályokba ütköznek; 20. úgy véli, hogy az európai szemeszter által megkövetelt makrogazdasági feltételek jelenlegi keretén belül a régiók számára kedvező ösztönzőket lehetne kínálni; 21. tudatában van, hogy a gondos gazdasági irányítás fontos az esb-alapok hatékony és átfogó teljesítményéhez, és végső soron a hiányosságok korrigálásához és a késedelmek megelőzéséhez; támogatja ezzel összefüggésben, hogy elemezni kell, ezt követően pedig felül kell vizsgálni az európai szemeszter és a kohéziós politika közötti kapcsolat észszerűségét; 22. fenntartja, hogy a szolidaritás, a szilárdabb intézményi kapacitás, a megfelelő ügyintézés elvének tiszteletben tartása, valamint a jobb hálózati összekapcsoltság és a digitalizáció ezekben a régiókban jelentős hatással van azok gazdasági növekedésére, valamint a meglévő források hatékonyabb és eredményesebb felhasználására; felhívja ezért a figyelmet az adminisztráció és az intézmények támogatásának és javításának a kérdésére az arra rászoruló régiók esetében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy terjesszék a közigazgatás hatékonyságának fokozására vonatkozó bevált gyakorlatokat, mivel az eredményes irányításnak a lemaradó régióknak szóló alapvető ajánlásnak kell lennie; 23. hangsúlyozza ezzel összefüggésben a partnerség elvének és a többszintű kormányzásnak a fontosságát, amelyet a szubszidiaritás elvének sérelme nélkül meg kell erősíteni; úgy véli, hogy a polgárok számára az eredményes hozzáadott érték megteremtése érdekében alapvető fontosságú valamennyi kormányzati szint és érdekelt fél bevonása az ezeket a régiókat célzó stratégiák, egyedi programok és fellépések tervezésébe és végrehajtásába; RR\ docx 9/32 PE v02-00

10 24. ismételten hangsúlyozza az innováció, a digitalizáció és a helyi (egészségügyi, szociális, postai) szolgáltatások, valamint az infrastruktúra fejlesztésének fontosságát, amely támogató környezetet hoz létre és megfelelő alappal szolgál a növekedés beindításához és a kohézió növeléséhez a lemaradó régiókban; úgy véli, hogy a nagy sebességű internetkapcsolat előfeltétele a vidéki és hegyvidéki területek életképességének; kiemeli az olyan, több ágazatot átfogó projektekben rejlő lehetőséget, amelyek elősegítik a gazdasági, társadalmi és területi fejlődést, építve az európai alapok közötti szinergiákra; 25. javasolja, hogy az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai legyenek többévesek félidős ellenőrzésekkel és felülvizsgálatokkal, és az Unió közös céljaihoz való hozzájárulás érdekében azokra a strukturális reformok elindításának pozitív ösztönzőiként tekintsenek, ne pedig olyan eszközökként, amelyek megakadályozhatják a kohéziós politika keretében történő beruházásokhoz való hozzáférést; 26. úgy véli, hogy többek között valamennyi érdekelt fél bevonásával alaposan meg kell vizsgálni azokat az intézkedéseket, amelyek összekötik az európai strukturális és beruházási alapok hatékonyságát a gondos gazdasági irányítással az 1303/2013/EU rendeletben foglaltaknak megfelelően; úgy véli továbbá, hogy újra kell gondolni az esbalapok indokoltságát, szem előtt tartva a következő programozási időszakot és figyelembe véve végrehajtását a as időszakban; véleménye szerint a Bizottságnak újra kellene értelmeznie az európai szemeszter és a kohéziós politika közötti kapcsolatot; e tekintetben pozitív ösztönzői rendszert javasol az új többéves pénzügyi keretben létrehozott tartalékokkal, amely rendszer keretként szolgálhatna és felhasználható lehetne, amikor a tagállamok eleget tesznek az országspecifikus ajánlásoknak és az európai szemeszter keretében megállapított más követelményeknek; 27. különösen szükségesnek tartja a lemaradó régiókra jellemző termelő és endogén üzleti tevékenységeknek, többek között a fenntartható idegenforgalomnak, a körforgásos gazdaságnak, a helyi energetikai átállásnak, a mezőgazdaságnak, a gyártott termékeknek, valamint a kkv-kra összpontosító innovációnak a támogatását; úgy véli, hogy a regionális és a nemzeti szervek, valamint az uniós eszközök általi finanszírozás és támogatás hatékony kombinációjából létrejövő szinergiák az integrált területi beruházás alkalmazásával hozzájárulnak a gazdasági lehetőségek különösen fiatalok számára történő megteremtéséhez; 28. hangsúlyozza az EU által kínált minden lehetőség kihasználásának fontosságát e régiók fenntartható fejlődése és növekedése tekintetében; úgy véli, hogy az operatív és határokon átnyúló együttműködési programok előkészítése során a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a lemaradó régiókra; emlékeztet ezért, hogy ösztönözni kell a közvetlen irányítás alá tartozó források és az ESBA felhasználását a kohéziós politika kínálta lehetőségekkel együtt és azokkal egyeztetve; 29. hangsúlyozza a megbízható, naprakész és részletezett statisztikák meglétének fontosságát; kéri ezért, hogy a Bizottság és az Eurostat a lehető legrészletesebb adatokat és földrajzi bontást biztosítsa a megfelelő kohéziós politikák, köztük a lemaradó régiókra vonatkozó politikák kidolgozásához felhasználható statisztikák terén; ezzel összefüggésben üdvözli a bizottsági jelentésben nyújtott információkat; 30. felkéri a Bizottságot és a Tanácsot a kohéziós politika és a makrogazdasági kormányzás között meglévő kapcsolat felülvizsgálatának megfontolására, emlékeztetve, hogy a PE v /32 RR\ docx

11 kohéziós politika legitimitása közvetlenül a Szerződéseken alapul, és az európai régiókban mindenütt ez az egyik legláthatóbb európai politika és az európai szolidaritás és hozzáadott érték legfontosabb kifejeződése; úgy véli, hogy a kohéziós politika és az európai szemeszter gazdasági kormányzási folyamatai közötti kapcsolatnak kiegyensúlyozottnak, kölcsönösnek kell lennie, és pozitív ösztönzői rendszerre kell fókuszálnia; támogatja a területi dimenzió jelentősebb mértékű elismerését, amely előnyös lenne az európai szemeszter számára; ezért szükségesnek tartja, hogy a gazdasági kormányzást, a Szerződések által elismert gazdasági, társadalmi és területi kohézió céljait, valamint a fenntartható növekedést, a foglalkoztatást és a környezetvédelmet megfelelő módon vegyék figyelembe; 31. emlékeztet, hogy minden politikai szereplőnek el kell ismernie a kohéziós politika által játszott szerepet az európai gazdaságpolitika azon fő eszközeként, amely elősegíti a régiók területi, társadalmi és gazdasági sajátosságait figyelembe vevő állami és magánberuházásokat; 32. felkéri a tagállamokat, hogy a bizottsági jelentésben javasoltaknak megfelelően fogadjanak el nemzeti és régiófejlesztési stratégiákat és programokat, amelyek célja a lemaradó régiók támogatása, valamint adminisztratív kapacitásuk és irányításuk, illetve a növekedésüket meghatározó egyéb fontos tényezők javítása; ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson technikai, szakmai és gyakorlati segítséget a tagállamoknak, régióknak és településeknek a bevált gyakorlatok alkalmazásának ösztönzése és a közszolgáltatások digitalizációjának támogatása érdekében; 33. kéri, hogy az EU továbbra is prioritásként kezelje a kohéziós politikát, és az uniós költségvetésre nehezedő nyomás ellenére is biztosítson számára ambiciózus forrásokat, továbbá fokozza a többi uniós alappal való szinergiákat, és pénzügyi eszközökön keresztül biztosítson kiegészítő pénzügyi támogatást a 2020 utáni többéves programozási keretben; hangsúlyozza, hogy az olyan értékeket, mint a kohéziós politika által megtestesített európai szolidaritást nem szabad aláásni; 34. emlékeztet arra, hogy a Parlament feladata a jövőbeli kohéziós politikára vonatkozó megfelelő jogi keret kialakítása és jóváhagyása; hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a kohéziós politika alapvető szerepét és céljait az EUMSZ 174. cikkében foglaltakkal összhangban nemcsak a konvergencia elérése, hanem a területek lemaradásának megakadályozása érdekében is; rámutat, hogy szükség van a szabályok egyszerűsítésére, valamint a kohéziós politika egyszerűsítése és a megfelelő ellenőrzések közötti kedvező egyensúly biztosítására, egyben az adminisztratív terhek csökkentésére; véleménye szerint a Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk az ERFA-ról szóló 1301/2013/EU rendelet 7. cikkében foglalt rendelkezések oly módon történő kiterjesztését, hogy a lemaradó régiókban finanszírozzák a városok kapcsolódását az őket körülvevő területekhez; 35. felszólítja a Bizottságot, hogy a lemaradó régiókban fokozottan támogassa az innovációs rendszerek mint az intelligens szakosodást célzó innovációs stratégiák fejlesztését, és erősítse a vállalkozások, egyetemek és kutatóközpontok közötti interakciót; hangsúlyozza továbbá, hogy a jó összeköttetésekkel rendelkező térségek alapvető fontosságúak a kutatási partnerségek köztük az európai innovációs partnerségi kezdeményezések munkájához annak érdekében, hogy az innovatív RR\ docx 11/32 PE v02-00

12 gyakorlatok még jobban előmozdíthassák a mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó vállalkozások fenntartható fejlesztését a lemaradó régiókban; 36. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak, továbbá nemzeti és regionális parlamentjeinek. PE v /32 RR\ docx

13 INDOKOLÁS Corina Crețu, a regionális politikáért felelős biztos 2015 júniusában kezdeményezést indított azon tényezők megvizsgálására, amelyek akadályozzák a növekedést és a beruházásokat az alacsony jövedelmű és alacsony növekedésű régiókban (az úgynevezett lemaradó régiókban). E jelentés célja, hogy meghatározza az e régiók növekedésének támogatására és bevételeinek ösztönzésére irányuló lehetséges megoldásokat. A jelentés nyolc tagállamhoz tartozó 47 régióra összpontosít, többek között: az alacsony növekedésű régiókra: ezek olyan régiók, amelyek GDP-je közel áll az uniós átlaghoz, ám növekedés nélkül, mint Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália esetében, valamint az alacsony jövedelmű régiókra: ezek olyan régiók, amelyek GDP-je továbbra is nagyon alacsony, ám biztató növekvő görbét mutat. Ezekben a régiókban, amelyek a többi régiónál sokkal elmaradottabb helyzetből indultak, a kohéziós politika kitűnő eredményekkel működik (bulgáriai, magyarországi, lengyelországi és romániai régiók). Háttér A makrogazdasági keret jelentős hatással van a regionális növekedésre. A válság okozta makrogazdasági egyensúlyhiány azzal a veszéllyel jár, hogy lenullázza a kohéziós politika révén két évtized során megvalósított erőfeszítéseket, különösen az alacsony növekedésű régiókban, ahol az állami és magánadósságok aggasztó szintje akadályozza a növekedést. A lemaradó régiókban a termelékenység, a foglalkoztatás és az iskolába járás szintje alacsonyabb. A munkaerőpiac merevsége és a nem túl dinamikus üzleti környezet negatív hatással van e régiók gazdaságára. A nem kellőképpen fejlett regionális innovációs programok, a szakképzettségi hiányosságok és az intézmények gyenge minősége aláássa e régiók növekedési potenciálját. Az alacsony jövedelmű régiókban folyamatos demográfiai csökkenés tapasztalható, elsősorban a fiatalok és a szakképzett munkaerő foglalkoztatási szempontból vonzóbb régiók felé történő elvándorlása miatt. Az állami és magánberuházások különösen az alacsony növekedésű régiókban csökkentek. A Bizottság által meghatározott lehetséges megoldások között szerepel a vállalatok közötti, illetve a vállalatok és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok javítása, az infrastruktúrába és az oktatásba való beruházás, a városok és a szomszédos területek összeköttetésének javítása, a közintézményekbe való nagyobb beruházások az államigazgatás hatékonyságának és eredményességének javítása, valamint beruházási zónák meghatározása révén az európai szemeszter és a kohéziós politika közötti kapcsolat megerősítése RR\ docx 13/32 PE v02-00

14 érdekében. A jelentés Az előadó úgy véli, hogy a bizottsági jelentés ötleteket és alaposabb mérlegelési lehetőségeket kínál, középpontba helyezve a merev munkaerőpiac eredménytelenségét, ahol a kollektív tárgyalás szabályt képez. Az előadó szerint az igazi megoldandó probléma a kohéziós politika és az európai gazdaságpolitika közötti kapcsolat meghatározásában rejlik. E tekintetben a jelentés három fő kérdéskörre összpontosít: Államadósság és gazdasági növekedés A Bizottság kijelenti, hogy az államadósság akadályozza a növekedést, és így a kohéziós politika megfelelő működését. Jelentésében a kohéziós politikát közvetlenül összeköti az államadóssággal, azt állítva, hogy ez utóbbi valójában gyengíti a strukturális alapok azon képességét, hogy fejlődést és növekedést generáljon. Az előadó szerint a stabilitási paktum államadósság-csökkentésre vonatkozó követelményei visszaszorítják az állami beruházások lehetőségét és a lemaradó régiók, amelyek jobban függenek ezektől a forrásoktól, a többi régiónál jobban megérzik ezt. Az előadó megjegyzi, hogy a kohéziós politika beruházásait inkább a költségvetési megszorítások, nem pedig a nemzeti államadósságok fékezik. Ezért ahhoz, hogy a kohéziós politika fejlődést és munkahelyeket tudjon teremteni, fontos lenne a társfinanszírozás különválasztása a stabilitási paktum által megkövetelt költségvetési megszorításoktól. A kohéziós politika és a makrogazdasági feltételrendszer közötti kapcsolat Az előadó szerint a makrogazdasági feltételrendszer mechanizmusa reformra szorul annak elkerülése érdekében, hogy a beruházások éppen a legnagyobb strukturális nehézségekkel küzdő területeken kerüljenek veszélybe. Úgy a kohéziós politikák, mint más uniós politikák esetében is, egy esetleges feltételrendszernek a makrogazdasági paraméterek betartása helyett az alapvető értékek, az együttélés és a szolidaritás tiszteletben tartására kellene összpontosítania. Az előadó kijelenti, hogy a makrogazdasági feltételrendszert továbbra is figyelembe kell venni a kohéziós intézkedések bevezetésének referenciaértékeként, ám a reformok ösztönzése és fokozása érdekében pozitív és építő megközelítéssel. Kohéziós politika és európai szemeszter Az előadó megállapítja, hogy a Bizottság szorosabb kapcsolatot kíván teremteni a kohéziós politika és az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai között, ám nem említi, miként. Az ajánlások ne akadályok legyenek, hanem ösztönzők és támogatóeszközök a régiók PE v /32 RR\ docx

15 számára is. Tekintettel arra, hogy különösen az alacsony növekedésű régiókban strukturális reformokra van szükség, az ajánlásoknak többévesnek kell lenniük. RR\ docx 15/32 PE v02-00

16 VÉLEMÉNY A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL a Regionális Fejlesztési Bizottság részére a lemaradó uniós régiókról (2017/2208(INI)) A vélemény előadója: Viorica Dăncilă JAVASLATOK A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat: A. mivel biztosítani kell a közös agrárpolitika második pillére által jelenleg végrehajtott beruházástípus folytonosságát, amely jelentős pénzügyi ösztönzést nyújt a lemaradó régiók vidéki és hegyvidéki területei gazdasági növekedésének, versenyképességének, innovációjának és a területükön való foglalkoztatás ösztönzéséhez és a fenntartható vidékfejlesztés biztosításához; mivel a második pillér pénzügyi ösztönzést nyújt továbbá a vidéki területeken való beruházáshoz egy adott térségben felmerülő konkrét szükséglet kielégítésére; mivel ezek a pénzügyi ösztönzők továbbá hozzájárulnak a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozás mérséklésével, illetve az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos átfogó célkitűzések teljesítéséhez. mivel az első pillér ösztönzést és támogatást nyújt az olyan mezőgazdasági és agroökológiai gyakorlatoknak, amelyek egyaránt segítik a környezetet és ösztönzőként szolgálnak többek között a fiatal gazdálkodók számára ahhoz, hogy mezőgazdasággal foglalkozzanak; B. mivel a mezőgazdaság az alacsony jövedelmű és alacsony növekedési rátával jellemzett régiókban sokkal nagyobb arányban járul hozzá a foglalkoztatáshoz, mint az EU-28 átlagos aránya; mivel ez az arány ötször nagyobb az alacsony jövedelmű régiókban és 2,6-szor nagyobb az alacsony növekedési rátával jellemzett régiókban; C. mivel a lemaradó régiókról szóló jelentés nagyjából a közötti időszakra vonatkozik, a frissített adatok pedig a ös időszakra, és nem veszik figyelembe a gazdálkodást; PE v /32 RR\ docx

17 D. mivel az alacsony politikai prioritás, a nem megfelelő fizikai és digitális infrastruktúra, az alacsony konnektivitás, az e-szolgáltatások hiánya, a gyakran elégtelen intézményi kapacitás vagy a helyi közszolgáltatások hiánya mind jelentős akadályokat képeznek az életképes és önellátó vidéki vállalkozások és közösségek sikeres fejlődése előtt, aminek következtében sok fiatal elhagyni kényszerül a vidéki térségeket, elvándorlásukkal súlyosbítva a képzett munkaerő hiányát és veszélyeztetve a régió jövőbeli kilátásait; E. mivel az EU egyes alacsony jövedelmű régióiban a nagyarányú földszerzés és a föld koncentrációja a régiós fejlődés és növekedés segítésének jelentős akadálya; F. mivel az EU-ban az egyik legnagyobb és legösszetettebb kérdés a vidéki területek helyzetének javítása, amely intelligens megközelítéssel kezelhető; G. mivel a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekkel a puha szakpolitikai területeken általában gyakrabban foglalkoznak, mint az olyan kemény területeken, mint a regionális politika, melyek több pénzügyi támogatásban részesülnek; 1. úgy véli, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszer-ipari ágazat és a vidéki vállalkozások részei a fenntartható növekedést és a vidéki területek újjáélesztését, a családi gazdaságok támogatását és a munkahelyteremtést célzó fellépésnek, olyan eszközökkel, amelyek elősegítik a széles körű és megkülönböztetéstől mentes társadalmi befogadást, és kiválóan alkalmazhatók a szegénység és az egyenlőtlenségek elleni küzdelemben, valamint a lemaradó régiók jövedelemszintjének növelése terén, ugyanakkor elősegítik a vidék fenntartható megőrzését, az ökoszisztéma-szolgáltatások előmozdítását, valamint a küzdelmet a vidék elnéptelenedése és a közszolgáltatások elérhetőségének csökkentése ellen; kiemeli, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet játszik a lemaradó régiókban, mivel élelmiszert és élelmezésbiztonságot garantál e régiók számára; 2. úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani a vidék fiatalok távozása miatt bekövetkező elnéptelenedésére, mivel a fiatalok az érintett térségek gazdasági és társadalmi újjáéledésének szükséges forrásai; 3. megállapítja, hogy nem csak azok a vidéki területek, ahol mezőgazdasági termelők dolgoznak és élelmiszert termelnek, hanem több millió európai él egyre kevesebb lehetőséget kínáló közösségekben; 4. felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ruházzanak be az oktatásba, hogy kiváló minőségi emberi erőforrásokat vonzzanak a lemaradó mezőgazdasági területekre, és ott is tartsák azokat; 5. hangsúlyozza a vidékfejlesztési alapok fontosságát e régiók gazdasági ellenállóképességének és területi kohéziójának, valamint versenyképességének növelése terén olyan testreszabott projektek révén, amelyek alulról építkező megközelítésen, beruházásokon, együttműködési lehetőségeken és az infrastruktúra fejlesztésén alapulnak; elismeri tehát a helyi akciócsoportok által a helyi stratégiák kidolgozásához, az érdekelt felek közötti hálózatépítéshez, valamint az egyes LEADER-projektek értékeléséhez és jóváhagyásához nyújtott hozzájárulást, és felhívja a figyelmet arra, hogy a támogatás nagyobb hányadát kellene közösségvezérelt helyi fejlesztésre fordítani, ezzel elősegítve mind a kihívások kezelését, mind a kapacitásépítést; kiemeli a tudástranszfer és annak jelentőségét, hogy a lemaradó régiók könnyebben hozzáférjenek RR\ docx 17/32 PE v02-00

18 a mezőgazdasági innovációkhoz; rámutat, hogy a fiatalok mezőgazdasági tevékenységekbe való bevonása jobb teljesítményhez vezet, mivel innovatív megoldásokkal járulnak hozzá a mezőgazdasági termeléshez és elhozzák oda a legmodernebb technológiát; 6. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy 2020 után megfelelő uniós regionális fejlesztési alapokat tartsanak fenn e régiók szükségleteinek kielégítése érdekében, figyelembe véve mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés növekedési potenciálját, nem feledkezve meg az összes uniós régió finanszírozása folyamatosságának biztosításáról, mivel a globalizáció, az éghajlatváltozás és az ipari átalakulás hatásai nem korlátozódnak a kevésbé fejlett régiókra amint az Európai Bizottság 7. kohéziós jelentése is tartalmazza, hanem jelentős hatással bírnak például a ritkán lakott területekre; elismeri az első pillér kifizetési rendszereinek jelentőségét, különösen a lemaradó régiók számára, ezért felszólít arra, hogy azokat a lehető legközelebb tartsák a KAP jelenlegi szintjeihez; 7. hangsúlyozza, hogy a vidékfejlesztés és a KAP finanszírozása terén nem szabad engedményeket tenni az uniós költségvetésre nehezedő nyomás ellenére; kiemeli, hogy a brexitnek minden tagállamra nézve lesznek következményei, és negatív hatást gyakorolhat a vidéki régiókra; felhív ezen régiók azonosítására és támogatására; 8. kiemeli, hogy nagyobb rugalmasságra van szükség a vidékfejlesztési alapok kezelése tekintetében és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megszakítsák a kapcsolatot a mezőgazdaság finanszírozása és a költségvetési megszorítások között; 9. hangsúlyozza, hogy átfogó és jól időzített fejlesztési stratégiákra van szükség azért, hogy ne csak a lemaradó mezőgazdasági területek alapvető problémáinak némelyikét orvosolják, hanem hogy fokozzák az új technológiák átvételére, a tehetség megtartására és odavonzására és az új beruházások létrehozására és ösztönzésére irányuló képességüket is; 10. úgy véli, hogy a lemaradó régiók előtt álló egyik legnagyobb kihívás a gazdálkodás termelékenységének és munkahelyei számának növelése; 11. hangsúlyozza az esetleges szinergikus hatások fontosságát, amelyek annak révén jönnek létre, hogy a lemaradó régiók teljes foglalkoztatásának nagy, bár csökkenő részét a mezőgazdaság adja, lehetőséget nyújtva a szilárd alap megteremtésére a hagyományos, minőségi termékek előállításához, mint a földrajzi jelzéssel rendelkező termékek, a hegyvidéki termékek vagy a helyi specialitások, valamint az élelmezés-biztonsági és környezeti fenntarthatósági intézkedések elősegítésének fontosságát; hangsúlyozza egyúttal a turisztikai tevékenység, különösen a falusi turizmus fejlesztésében rejlő lehetőséget; hangsúlyozza, hogy a Parlament 2015-ben felhívott az uniós földrajzi jelzések oltalmának kiterjesztésére a nem mezőgazdasági termékekre; úgy véli, hogy ez a kiterjesztés elősegítené minden uniós vidéki térség fejlődését a hagyományos termékek értékének növelése, és munkahelyek teremtése révén a vidéki régiókban; ösztönzi a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot az uniós földrajzi jelzések oltalmának kiterjesztéséről nem mezőgazdasági termékekre; 12. kiemeli a helyi kezdeményezések támogatásának szükségességét, a helyi termékek feldolgozására, értékesítésére, forgalmazására és fogyasztására, valamint a helyi PE v /32 RR\ docx

19 kereskedelemre összpontosítva; 13. ismételten hangsúlyozza az innováció, a megfelelő léptékű digitalizáció és a helyi (egészségügyi, szociális, postai) szolgáltatások, valamint az infrastruktúra fejlesztésének fontosságát, amely támogató környezetet hoz létre és megfelelő alappal szolgál a növekedés beindításához és a kohézió növeléséhez a lemaradó régiókban; hangsúlyozza, hogy a fejlett infrastruktúra, különösen a nagy sebességű internetkapcsolat előfeltétele a vidéki területek életképességének, hozzájárulhat továbbá a vidék elnéptelenedése ellen tett erőfeszítésekhez és a magasan képzett munkaerő vonzásához, amely szükséges e területek gazdasági növekedéséhez; emlékeztet az oktatás és képzés alapvető fontosságára a fejlesztés tényezői között, illetve arra, hogy az online összekapcsoltság mindkettőt tovább erősíti; üdvözli a Bizottságnak a gazdálkodás jövőjéről szóló vitaanyagát, amelyben szorgalmazza a körforgásos gazdaság és a biogazdálkodás területének hangsúlyosabbá tételét a befektetések terén, ami jelentős lehetőségeket nyitna meg a foglalkoztatás és az intelligens falvak kezdeményezés fejlesztése előtt, a helyi közösségeknek a digitalizáció és a szolgáltatási infrastruktúra terén nyújtott támogatás révén; 14. kiemeli a szociális mezőgazdaság modelljét és a benne rejlő lehetőséget a vidéken élők közti kapcsolatok kialakítására, és főleg arra, hogy a polgárok jobban megismerjék a mezőgazdasági termelést; úgy véli, hogy ez a modell fontos eszköz, amely számos terápiás támogató intézkedést kínál a vidéki helyi közösség számára, miközben bevonja a gazdálkodókat a tágabb közösségbe; 15. megjegyzi, hogy az innovatív projektek, köztük az intelligens falvak kezdeményezés teljes körű végrehajtása nagymértékben függ a kibővített összekapcsoltságtól, valamint az oktatástól; további lépéseket sürget a vidéki térségek elnéptelenedésének megállítása, a családi gazdálkodás fellendítése, a jobb környezetgazdálkodás, a társadalmi befogadás, a szegénység csökkentése és az intelligens megközelítéssel megvalósított munkahelyteremtés érdekében; 16. megjegyzi, hogy a hagyományos nemi szerepek átalakulásának elősegítése, aminek köszönhetően a nők nagyobb mértékben osztozhatnak a régióbeli bővülés előnyeiben, önmagában is értékes, valamint erősítheti a kereskedelem és az ipar versenyképességét, különösen a lemaradó térségekben; 17. üdvözli, hogy a Bizottság kiemelten kezeli a generációs megújulást a KAP soron következő reformjának keretében; úgy véli, hogy e cél középpontba helyezése hozzá fog járulni az Unió vidéki régióinak fenntarthatóságához; 18. megjegyzi, hogy a diverzifikáció számos gazdálkodó számára szükségessé vált, különösen a lemaradó régiókban, kiegészítő jövedelemforrások biztosítása érdekében; 19. hangsúlyozza, hogy a jó összeköttetésekkel rendelkező térségek, amelyek a vidéki területeket helyezik előtérbe és azok lehetőségeit bővítik, alapvető fontosságúak a kutatási partnerségek köztük az európai innovációs partnerségi kezdeményezések munkájához annak érdekében, hogy az innovatív gyakorlatok még jobban előmozdíthassák a mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó vállalkozások fenntartható fejlesztését és a növekedést a lemaradó régiók vidéki térségeiben. ebben a tekintetben a legfontosabb a NUTS 2 szintű európai régiók közti együttműködés elősegítése; RR\ docx 19/32 PE v02-00

20 20. hangsúlyozza a területi megközelítés hasznosságát, amely minden régió számára elegendő infrastruktúrát és szociális tőkét biztosít ; kiemeli, hogy szükség van az olyan szolgáltatások elérhetőségére a vidéki régiókban, mint például a szakmai tanácsadás, a pénzügyi tanácsadás és a mezőgazdasági gazdálkodási gyakorlatokkal kapcsolatos tanácsadás, hogy enyhítsék a mezőgazdasági tevékenységgel járó nyomást; ismételten hangsúlyozza, hogy ezen területek fenntartása érdekében alapvető fontosságú a közszolgáltatások, köztük az oktatási, a szakképzési, az egészségügyi, a szociális szolgáltatások, a tömegközlekedés és az állami postai szolgáltatások biztosítása; felhívja a tagállamokat annak mérlegelésére, hogy a megfelelő eszközökkel segítsék a lemaradó régiókban található közösségeket olyan megfelelő eszközök révén, amelyek zárt termelési láncokat hoznak létre, és segítik a hozzáadott értéket teremtő folyamatok megmaradását a régiókban, ösztönözve a dinamikus vidéki gazdaságok létrehozását és így visszafordítva a vidék elnéptelenedését; 21. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai strukturális és beruházási alapok keretében nyújtott társfinanszírozásra ne terjedjenek ki a Stabilitási és Növekedési Paktum korlátai; PE v /32 RR\ docx

21 INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye +: : 0: A zárószavazáson jelen lévő tagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Richard Ashworth, José Bové, Daniel Buda, Nicola Caputo, Paolo De Castro, Jean-Paul Denanot, Albert Deß, Jørn Dohrmann, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Luke Ming Flanagan, Martin Häusling, Esther Herranz García, Peter Jahr, Ivan Jakovčić, Jarosław Kalinowski, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Marijana Petir, Laurenţiu Rebega, Bronis Ropė, Ricardo Serrão Santos, Czesław Adam Siekierski, Tibor Szanyi, Marc Tarabella, Marco Zullo Franc Bogovič, Stefan Eck, Jens Gieseke, Maria Heubuch, Karin Kadenbach, Momchil Nekov, Sofia Ribeiro, Annie Schreijer-Pierik, Hannu Takkula, Tom Vandenkendelaere, Thomas Waitz Stanisław Ożóg RR\ docx 21/32 PE v02-00

22 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN 37 + PPE S&D ECR ALDE GUE/NGL Verts/ALE EFDD Franc Bogovič, Daniel Buda, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Jens Gieseke, Esther Herranz García, Mairead McGuinness, Marijana Petir, Sofia Ribeiro, Annie Schreijer-Pierik, Czesław Adam Siekierski, Tom Vandenkendelaere Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Nicola Caputo, Paolo De Castro, Jean- Paul Denanot, Karin Kadenbach, Maria Noichl, Ricardo Serrão Santos, Tibor Szanyi, Marc Tarabella Richard Ashworth, Jørn Dohrmann, Zbigniew Kuźmiuk, James Nicholson, Stanisław Ożóg Ivan Jakovčić, Ulrike Müller, Hannu Takkula Stefan Eck, Luke Ming Flanagan José Bové, Martin Häusling, Bronis Ropė Marco Zullo 1 - EFDD John Stuart Agnew 2 0 ENF Philippe Loiseau, Laurenţiu Rebega Jelmagyarázat: + : mellette - : ellene 0 : tartózkodik PE v /32 RR\ docx