BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ AZ ÜZLETI FELHŐSZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSE MAGYARORSZÁGON KÉSZÍTETTE: NAGY GABRIELLA BUDAPEST, 2012.

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 Hipotézisek... 6 Módszerek... 7 A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI FELHŐ MEGHATÁROZÁSA... 8 A fogalom... 9 SaaS PaaS IaaS Nyilvános számítási felhő Közösségi számítási felhő Magán számítási felhő Hibrid számítási felhő A SZÁMÍTÁSI FELHŐSZOLGÁLTATÁSOK MAGYARORSZÁGI HÁTTERE Makrokörnyezet - elemzés STEEP módszerrel Társadalmi környezet Technológiai környezet Gazdasági környezet Várható tendenciák Természeti környezet Politikai- és jogi környezet Az EU és a felhő Mikrokörnyezetelemzés - Versenykörnyezet szolgáltatások összehasonlítása Összegzés KVALITATÍV KUTATÁS Módszer A felhőszolgáltatások magyarországi ismertsége és az irántuk támasztott igény A Magyarországon elérhető felhőalkalmazások és azok felhasználói Az IT kultúra Magyarországon A felhőszolgáltatások jelenlegi piaca Magyarországon üzleti szempontból A szolgáltatók marketingtevékenysége Magyarországon Várható tendenciák a magyarországi felhőszolgáltatások piacán

3 KVANTITATÍV KUTATÁS Módszer A számítástechnikai felhő kifejezés ismertsége Felhő alapú alkalmazások ismerete és használata Felhasználói preferenciák Adatmentés, mint tudatos számítástechnikai viselkedés A KVALITATÍV ÉS KVANTITATÍV KUTATÁSOK ÖSSZEGZÉSE Hipotézisek értékelése JAVASOLT MARKETINGSTRATÉGIÁK, MÓDSZEREK Piacbefolyásolási politika, lobbi tevékenység, szakmai összefogás Szolgáltatás vagy termék? P (PRODUCT, PRICE, PLACE, PROMOTION) + 1 P (PEOPLE) Termékpolitika Árpolitika Értékesítés (csatorna és politika) Személyes eladás Eladásösztönzés Viszonteladói motiváció és képzés Marketingkommunikáció Célcsoportok Véleményvezérek Lehetséges kommunikációs célok az felhőszolgáltatások értékesítésekor Esettanulmányok Reklám Public Relations Vállalati pályázatok kkv-knak, önkormányzatoknak és a civil szektornak A felhő szolgáltatása avagy az ötödik P, az emberi tényező ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT ANYAGOK Felhasznált irodalom Hivatkozások listája Egyéb dokumentumok Egyéb források

4 MELLÉKLETEK sz. melléklet: a szakértői mélyinterjúk leirata Orbán Tamás Virtualoso / T-Systems Balicza Gábor IDC Hungary Szatmári Tamás Revevol Cseke Áron CE On-Demand sz. melléklet: fogyasztói kérdőív sz. melléklet: szótár az interjúkban előforduló angol szavak magyar megfelelője sz. melléklet: minta esettanulmány induló vállalat sz. melléklet: a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos jogi kérdések, szabályozások sz. melléklet: ábrák és táblázatok listája sz. melléklet: Szakértői interjúk vezérfonala

5 BEVEZETÉS A számítási felhőszolgáltatások 1 több szempontból is új, érdekes terméknek számítanak. Iparági szakértők szerint ezek jelentik a számítástechnika következő forradalmát, és bevezetésük jelentősen átrajzolja majd a szektor piaci struktúráját, illetve megváltoztatja az egész világ számítástechnikai viselkedését és szokásrendszerét mind az állami-, mind az üzleti-, mind pedig a magán szférában. Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy jelenleg ezek az információ-technológiai felhőszolgáltatások számítanak a leginnovatívabb informatikai terméknek. A felhőszolgáltatás lényegében azt jelenti, hogy olyan állományokkal és programokkal dolgozunk, amelyek fizikailag nem a saját gépünkön, hanem az interneten, valahol a felhőben vannak 2. (Az információs-technológiai ábrákon egy adott hálózat ismeretlen részét felhővel szokás illusztrálni). Például minden web-alapú -levelezőrendszer (gmail, yahoo mail, stb.) felhőszolgáltatás. Használatukhoz nem kellett letölteni semmiféle szoftvert, s leveleinket, a hozzákapcsolódó csatolmányokat, vagy a szolgáltatók által kínált egyéb alkalmazásokat (pl. Google Docs) az interneten keresztül érhetjük el a nap bármelyik szakában és bármilyen olyan eszközről, amely képes kapcsolódni az internetre. Fontos emellett, hogy a szoftvereken túl, az adatokat feldolgozó egyéb alkalmazások is az interneten találhatóak, így a saját eszközön (okostelefon, táblagép, PC, stb.) csak egy kis terjedelmű, úgynevezett kliens-alkalmazás fut. A felhő alapú számítástechnika idővel kiváltja a szoftvervásárlást, feleslegesség teszi a helyi mentéseket, üzleti környezetben elhagyhatóvá válnak a helyi szerverek, és jelentősen lecsökkenhet, vagy átcsoportosíthatóvá válhat az IT-ra fordított emberi- és technikai erőforrás. A gazdasági válság Magyarországon is költségcsökkentésre kényszeríti mind a cégeket, mind a közigazgatást, mind pedig a magánszemélyeket. Különösen költségérzékennyé váltak a kis- és középvállalkozások (kkv-k), amelyek működésük stabilitása és versenyképességük megőrzése érdekében folyamatosan igénylik a költségoptimalizálásra lehetőséget nyújtó megoldásokat. Marketing szempontból igen érdekes kérdés, hogy ilyen új szolgáltatások esetében, amelyekről már több mértékadó helyen is elhangzott, hogy a 1 A gyakori szóismétléseket elkerülendő, szinonimaként fogom használni a számítási felhő, felhő, cloud computing, felhőszolgáltatások, valamint a felhő számítástechnika szavakat 2 5

6 számítástechnika jövőjét jelentik, milyen stratégiákat lehet és kell alkalmazni azok bevezetésekor. A célom az volt, hogy a piacot jól ismerő, (akár felhőszolgáltatóként tevékeny), szakértői vélemények összegyűjtésén keresztül javaslatot tehessek gyakorlati eredményeket hozó marketingstratégiá(k)ra, illetve felderítsem, hogy Magyarországon mennyire ismeretesek a felhőszolgáltatások, illetve azok közül melyek használata terjedt el a legnagyobb mértékben. Előző munkahelyemen tíz hónapon át belülről is láthattam több európai ország, - köztük Magyarország- piacán, hogy milyen nehézségekkel és problémákkal kerülhet szembe az a vállalat, amely számítástechnikai felhőszolgáltatásokat kíván piacra dobni, illetve azon cégek, vállalkozások, amelyek ilyen szolgáltatásokra kívánnak áttérni. A téma igen sokrétű, és ezen rétegek egy jelentős része műszaki jellegű. Ezek bemutatására csak igen csekély mértékben vállalkozom, mivel sem mérnök, sem pedig informatikai szakember nem vagyok. Szándékaim szerint csak annyi technikai részletet szeretnék bemutatni, amely a dolgozat témáját képező szolgáltatások megértéséhez feltétlenül szükséges, illetve amely befolyásolja, netán meghatározza a marketingstratégiát. A szakdolgozat témáját az a tapasztalat inspirálta, hogy bár a számítási felhő minden szempontból nagyszerű vívmány, annak elterjedése valamilyen okból nem a szakemberek által elvárt ritmusban és sebességgel halad. Érdekelt, hogy mi az oka annak, hogy bár megannyi kkv tetemes költségmegtakarítást és rugalmasabb IT hátteret érhetne el ezen szolgáltatások bevezetésével, a felhőre áttérő cégek száma csekély. Másképp fogalmazva szerettem volna megérteni, hogy miért nem talál egymásra a felhőszolgáltató és célcsoportja, illetve meg szerettem volna nézni, hogy az egymásra találást milyen mértékben segíthetik a marketing eszközei. Hipotézisek 1, A számítástechnikai felhőszolgáltatások alacsony ismertséggel bírnak Magyarországon. 2, A számítástechnikai felhőszolgáltatások bevezetésekor első és legnehezebb megoldandó feladat a felhasználók bizalmának megnyerése. 3, A számítástechnikai felhőszolgáltatások bevezetése a hozzájuk szükséges bizalomépítés miatt időigényes feladat. 6

7 4, A marketingkommunikációnak el kell érnie a felhasználók számítástechnikai szokásainak megváltoztatását. 5, A javasolt marketingstratégiák sikere a hitelesség, amely két kommunikációs üzeneten múlik: biztonság és megbízhatóság. Módszerek A fenti hipotézisek bizonyítása / elvetése nem volt könnyű feladat, mivel az erőforrásaim korlátozottak voltak, azaz nem állt rendelkezésemre egy kutatócsoport, vagy olyan jelentős pénzösszeg, amelyeken keresztül széleskörű és reprezentatív felmérést készíthettem volna. Emiatt fontosnak tartottam, hogy több adatszerzési metódussal dolgozzam, feltételezve, hogy ezek eredményei kiegészíthetik egymást. A szakdolgozat megírásához igénybe vettem szekunder és primer kutatásokat egyaránt, illetve támaszkodtam mindazon információkra és tapasztalatokra, amelyeket előző munkahelyemen, a CE On-Demand felhőszolgáltatónál Channel marketing consultant pozícióban szereztem, mely munka során itthon és külföldön telekommunikációs cégeket támogattam, hogy a szolgáltatási portfóliójukba beemelt üzleti felhőszolgáltatásokat piacukra bevezessék. A szekunder kutatások esetében iparkodtam átfogó, reprezentatív kutatásokat találni, bár a téma újdonsága miatt kizárólag a magyarországi üzleti felhőről szóló, teljes egészében hozzáférhető és nyilvános kutatást nem találtam. Ennek ellenére, - hála a témával előszeretettel foglalkozó magyar és külföldi online szaksajtónak-, több olyan kutatásrészletet leltem, amelyek segítettek a jelenség körüljárásában. Ezeket az újságcikkekben feldolgozott reprezentatív kutatás-részleteket csak abban az esetben használtam fel a szakdolgozat megírásához, ha a kutatás forrása pontosan és ellenőrizhetően feltüntetésre került. Egy kvantitatív kutatás előnyei csak akkor mutatkoznak meg, ha a felhasznált minta reprezentatív, azaz elegendő nagyságú sokaság kerül lekérdezésre. Mivel erre nem volt módom, a szakdolgozathoz használt információforrások gerincét a saját magam által elkészített primer kutatások: strukturált szakértői mélyinterjúk adták. Az interjúalanyok kiválasztásánál célom volt olyan szakembereket megkérdezni, akik a területet mindennapi munkájukból kifolyólag jól ismerik, és munkatapasztalataik révén, a tőlük kapott információ naprakész és hiteles. Azért, hogy ne csak az üzleti felhőszolgáltatásokat kínáló vállalatok szempontjai határozzák meg az általam lefolytatott primer kutatást, ellensúlyként egy külsős, független, a piacot rendszeresen monitorozó 7

8 szakértővel is készítettem interjút, aki vállalati kötődés nélkül, a piac egészét átlátva beszélt a magyarországi üzleti felhőszolgáltatások jelenéről és várható tendenciáiról. (A szakdolgozat tervezésekor minimum hét szakértővel szerettem volna interjút készíteni, de sajnos a megkeresett szakemberek közül csak négyen vállalták, hogy idejükből szánnak egy órát a szakdolgozatomra, így a tervezettel ellentétben nem tudtam megszólaltani a Cisco, az IBM és az Eurocloud képviselőjét.) A téma vizsgálatához a fentieken kívül, készítettem egy kérdőívet is, hogy némi képet kapjak arról, hogy milyen ismertséggel bír Magyarországon a számítástechnikai felhő, és hogy milyen felhőszolgáltatást használnak manapság az interneten aktív fogyasztók, akik potenciális ügyfelei vagy felhasználói a magyar piacon üzleti felhőszolgáltatást nyújtó cégeknek. Azért, hogy a lehető legbiztosabb lehessek abban, hogy az internetet aktívan használó válaszolókhoz kerül el a kérdőív, azt egy online platformon készítettem el 3, és a kitöltésre való felhívást / kérést en, levelezőlistán illetve online közösségi oldalakon keresztül tettem közzé. Ennek eredményeképpen, online kérdőívemet 168-an töltötték ki. A többféle módszer használata azt a célt szolgálta, hogy minél szélesebb körben, a lehető legalaposabban megismerhetővé váljanak a felhőszolgáltatással kapcsolatos vélemények és szokások. Jóllehet a használt módszerek nem biztosították a reprezentativitást, kellően mély eredményeket adhatnak ahhoz, hogy egy későbbi, átfogóbb kutatás alapjául szolgáljanak, amelyben mind a vállalati oldalon, mind az üzleti felhasználók oldalán kvantitatív módszerekkel szélesíthetővé váljon az eredmények érvényessége. A számítási felhőszolgáltatások marketingjéről elérhető nyomtatott, valamint tudományos szakirodalom a szakdolgozat elkészítésének idején sem magyar, sem pedig angol nyelven nem elérhető, ezért a téma feldolgozásához az interneten megtalálható, mértékadó és hiteles angol illetve magyar nyelvű informatikai szakanyagokat (sajtó, blogok, kutatócégek weboldalai, stb.) használtam fel. A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI FELHŐ MEGHATÁROZÁSA A számítási felhő arra kínál esélyt, hogy az informatikát egy hatékony szolgáltatássá formálja, új lehetőségeket nyújtva az informatikai megoldások terén. Mindeközben saját maga is változáson megy keresztül, hogy végül teljes mértékben elfogadottá váljék a piac által, és alapvető részét képezze az IT szolgáltatásoknak

9 A fogalom Az ENISA (European Network and Information Security Agency) 2009-ben készült elemzésének 4 vezető összefoglalója első mondata így szól: A számítási felhő nem egy új technológia, hanem az informatikai szolgáltatások közvetítésének egy új módja. Ha ezt lefordítom a marketing nyelvére, akkor azt mondhatjuk valójában egy értékesítési csatorna. A Telenor Webiroda oldalán az alábbi meghatározást találjuk: Úgy lehet a legkönnyebben megérteni a felhőt, mint egy víztornyot. A víztoronytól a csatornahálózaton keresztül eljut a víz minden felhasználóhoz, és azok kiveszik a nagy egészből azt a mennyiséget, amire szükségük van. A víztorony vizet tárol, a felhő pedig a szolgáltatásokhoz szükséges erőforrásokat. A vízvezetéket a mi esetünkben az internet képviseli. Ami kifejezetten előnyössé teszi a felhőszolgáltatásokat, az a könnyű elérhetőség. Az interneten keresztül bárhonnan elérhetjük a szolgáltatásainkat, és csak tetszőleges böngésző (pl.: Internet Explorer, Firefox, stb.) szükséges hozzá. A szolgáltatások leginkább vállalati környezetre szabottak, lefedik egy vállalat kommunikációs igényeit, támogatják az információ áramlását és megosztását, és a biztonságát is. 5 A Telenor, kissé szájbarágós, ám az informatikához kevéssé affinis felhasználó számára könnyen megérthető meghatározáson felül létezik azonban egy pontosabb és szakszerűbb definíció is, amelyet az amerikai nemzeti szabványügyi hivatal (NIST) honlapján 6 találunk. Ennek értelmében akkor nevezünk egy informatikai szolgáltatást számítási felhőszolgáltatásnak, ha öt kritérium egyszerre teljesül: 1. Önkiszolgálást biztosít 2. Hálózati hozzáféréssel lehet elérni 3. Közös erőforrásra épül 4. Rugalmas (gyorsan bővíthető vagy szűkíthető) 5. Mérhető Az interjúalanyok közül Balicza Gábor, az IDC Hungary Szenior piaci elemzője megfogalmazása visz a legközelebb a felhasználó számára még érthető, ám a terméktulajdonságokat is tisztán láttató fogalmi meghatározáshoz: interneten keresztül elérhető, megosztott és virtualizált környezetben nyújtanak a szolgáltatók és vesznek igénybe a felhasználók. Ehhez jön még hozzá, hogy sztenderdeket kell használni, hogy fel

10 le- skálázható a szolgáltatás. Mi azt szoktuk mondani, hogy ahol már szerződést kell módosítani ahhoz, hogy eggyel kevesebb account legyen vagy eggyel több, akkor az már nem rugalmas. Ehhez kapcsolódik, hogy kell egy önkiszolgáló interfész, ahol a felhasználó maga tudja összetenni a szolgáltatás egyes elemeit és nagyon fontos, hogy mérhető legyen, mert azon keresztül érhető el a számlázás. Hiszen a felhasználó nem előre fizet, hanem úgy, mint a telefonszámla esetében A számítási felhőszolgáltatások esetében meg kell még említeni három nagyon fontos, és gyakran előforduló angol rövidítést, amelyek nem választhatók el a szolgáltatás definíciójától 1. SaaS (software as a service) = szoftver, mint szolgáltatás 2. PaaS (platform as a service) = platform, mint szolgáltatás 3. IaaS (infrastructure as a service) = infrastruktúra, mint szolgáltatás SaaS A szoftver, mint szolgáltatás olyan szoftvereket jelent, amelyeket annak használója az interneten keresztül ér el, és amelyekért liszenszdíjat fizet. A dobozban azaz adathordozón kapható szoftverekkel ellentétben, amelyeket a felhasználó megvesz és használat előtt a számítógépére telepít, ezek a szoftverek nem a felhasználó, hanem a szolgáltató tulajdonát képezik és egy távoli szerveren futnak. Ilyen szoftvereknek számítanak az online levelezők (Yahoo mail, a magyar Fre ) a tárolási kapacitást kínáló szolgáltatások (Dropbox), stb. Üzleti környezetre kifejlesztett speciális szoftverek is léteznek, amelyek adott üzleti folyamatokat segítenek: projektmenedzsment (Asana), értékesítés (Salesforce), stb. PaaS Ahogyan a nevéből is kiderül, az ilyen típusú felhőszolgáltatások esetén a felhasználó interneten át elérhető fejlesztési platformért fizet, mely platformhoz internetes böngészőjén keresztül csatlakozik. A platform, mint szolgáltatás leginkább alkalmazásfejlesztő környezetet biztosít a felhasználóinak, amelyen keresztül azok webes alkalmazásokat (pl. Facebook játékokat, iphone app-okat, stb.) készíthetnek. IaaS A szolgáltató szempontjából [az IaaS] azt jelenti, hogy valaki a virtualizált környezetében a virtuális gépeket mások számára - díj fejében - átadja. Előfordul, hogy házon belül is 10

11 alkalmazzák ezt a metódust a jobb erőforrás-kihasználtság és a költséghatékonyság érdekében. (...) Végfelhasználói szinten az IaaS-t akkor érdemes igénybe venni, amikor semmilyen berendezést/szervert nem szeretnénk fenntartani, de a szoftver környezetünk felett meg akarjuk őrizni a kontrollt. A feladat ellátására egy virtuális gépet bérelhetünk (...). Ezekre olyan szoftvereket rakhatunk, amilyet csak akarunk, a háttérben pedig a szolgáltató tárhelyet vagy más erőforrásokat biztosít a vállalat számára annak aktuális szükségleteihez igazodva. Ez akkor nagyon hasznos, ha pl. a nagy kapacitásra, csak az év egy adott részében van szükségünk (pl. nagy online webáruházaknál a karácsonyi dömping) 7. Ha visszatekintünk az amerikai nemzeti szabványügyi hivatal öt kritériumára és átfogalmazzuk azokat egy kissé közérthetőbb nyelvre, akkor azt mondhatjuk, hogy a számítási felhő végfelhasználója virtuális szoftvert, virtuális platformot vagy egy egész virtuális infrastruktúrát bérelhet 1. önkiszolgáló módon, 2. az interneten keresztül, (bárhonnan, bármikor) 3. megosztott környezetben 4. azonnal bérelhet mindenből többet vagy kevesebbet, 5. és mindig használat szerint, a bérelt egységek után fizet. A felhőszolgáltatások fent leírt közös tulajdonságain túl foglalkozni kell még azzal, hogy milyen modell keretében kínálják azokat a piacon. Az amerikai nemzeti szabványügyi hivatal (NIST) négyet különböztet meg: Nyilvános számítási felhő Ezt a nyilvános típusú modellt bárki igénybe veheti; a szolgáltató általában egy globális vállalat, mint például az Amazon.com, de lehet helyi is (T-Systems Virtualoso). A nyilvános felhőket gyakran gyorsabb és olcsóbb beüzemelni, méretgazdaságosak, és az ebből adódó előnyöket a szolgáltató továbbadhatja ügyfeleinek. (Saját elmondása szerint, az egyik ok, ami miatt az Amazon.com felhőszolgáltatóvá vált az volt, hogy szerverkapacitásának csak 10%-át használta ki saját működésére, azaz a kapacitás 90%-a kihasználatlanul maradt)

12 Közösségi számítási felhő Ezt a számítási felhőt közös érdekből (például küldetés, biztonsági követelmények, politika, megfelelőségi szempontok stb.) megosztva használja egy vagy több szervezet és/vagy közösség. A csoport/szervezet vagy egy harmadik fél kezelheti ezt a felhőt, amely lehet helyi és/vagy távoli 8. A modellnek az a lényege, hogy a tárolási, elérési kapacitás nyilvánosan nem hozzáférhető, a szolgáltató azonban egy globális, erre szakosodott vállalat. Ilyen közösségi felhőszolgáltatásokat használnak például az amerikai kormányzati szervek, kórházak. Ennek a modellnek az egyik legnagyobb előnye a méretgazdaságosság. Magán számítási felhő Elsősorban a felhő rugalmasságát használja ki. A magán számítási felhő olyan rendszer, ahol az erőforrásokat csak egyetlen fogyasztó használja. A magán számítási felhőkre sokan csak legyintenek. Ha nincs méretgazdaságossági előny, akkor minek ez a sok hűhó? Elhamarkodott vélemény. Egyrészt rengeteg olyan vállalat, önkormányzat, hivatal stb. van, amelyeknek történelmi okokból széttagozódott, heterogén és rosszul üzemeltetett IT rendszere van. Számukra egy konszolidáció és egy modellváltás már önmagában nagyságrendi ugrást jelent. 9 Hibrid számítási felhő A hibrid számítási felhő a nyilvános és a magán felhő ötvözése a fogyasztó egyedi igénye szerint. A hibrid számítási felhő nem kevesebbet ígér, mint a versenyt: fel lehet költözni az egyik szolgáltatóhoz, majd ha a szükség úgy kívánja, vissza. A hibrid felhők egyszerre képesek profitálni a hatékonyságból, és teljesíteni egyedi igényeket. A hibrid felhőben egyes elemek megtartják különálló létüket, de összekapcsolódnak egymással, így mind a magán-, mind pedig a nyilvános felhő előnyeit nyújtják. Úgy is definiálható, mint egy többféle típusú felhőből álló rendszer, amelyek között könnyen mozgathatóak adatok illetve alkalmazások. Összefoglalva a számítási felhő 5 alapvető jellemzőre, 3 szolgáltatási modellre, illetve 4 hozzáférési modellre épül

13 A SZÁMÍTÁSI FELHŐSZOLGÁLTATÁSOK MAGYARORSZÁGI HÁTTERE Makrokörnyezet - elemzés STEEP módszerrel A marketingnek szoros kapcsolatban kell állnia a vállalkozás környezetével, és eredményessége a rá ható tényezők összeségének függvénye is. Emiatt elengedhetetlen, hogy a megvizsgáljuk a vállalkozások makrokörnyezetét, mivel a lehetséges marketingstratégiák megfelelő kidolgozása pontatlan lenne. A külső környezet elemzése lehetőséget nyújt a megjelenő problémák előrejelzésére, felismerhetővé teszi a lehetséges jövőbeni történéseket, és elősegíti a lehetőségek kiaknázását. A hazai vállalati makrokörnyezet feltérképezéséhez STEEP elemzést alkalmazok, amely segít feltárni a helyi jellegzetességeket. A vizsgálat során bemutatom, hogy mely környezeti elemek milyen módon befolyásolják a piacot és annak szereplőit. A piac jelen állapotáról elöljáróban idézném kutatásom egyik interjúalanyának szavait: a felhőszolgáltatások piaca hazánkban még gyerekcipőben jár: a teljes magyarországi cloud piac nagysága 1,6 milliárd forintot tett ki, amelyben a nyilvános és a magán felhőszolgáltatások is szerepelnek 10. Társadalmi környezet A technológia fejlődés nemcsak az IT területén hozott újat, hatása az egész társadalomra is kiterjed. A munkavégzési módszerek és szokások az üzleti szféra megannyi részében jelentősen megváltoztak az utóbbi években. A mai munkaerő már nem függ úgy az irodától, mint tíz évvel ezelőtt, hiszen munkaeszközeit már magával viheti, vagy magával is kell vinnie. A vállalati szerver már nagyon sok helyen távolról is elérhető, az otthonról történő munkavégzés internetkapcsolat esetén akadálytalan és sok helyütt rendszeresen megtörténő folyamat. Napjaink munkaerő generációja, - hazánkban jellemzően inkább a fővárosban egyre mobilisabb és rugalmasabb. A felhőszolgáltatások ezt pedig még inkább erősítik, hiszen az adatok hozzáférése technikailag korlátlan. Az irodát fenntartó vállalatok esetében sok helyütt a munkavállalók már nincsenek rákényszerülve egy adott feladat egy konkrét munkahelyen történő elvégzésére és - bár a távmunka aránya itthon a maga 2,8%-os részesedésével nem mondható magasnak-, a tipikusan irodai munkakörök esetében egyre terjed az alkalmankénti, vagy rendszeres home office, azaz az otthonról történő munkavégzés. Ezen felül egyre több olyan irodaház épül (pl. a Telenor nemrég átadott törökbálinti székhelye), ahol a munkatársaknak

14 nincs fix asztaluk, oda ülnek le laptopjukkal, ahol éppen helyet találnak, és a szabadúszók, valamint a kisvállalkozók részére egyre több közösségi irodatér (pl. Colabs) áll rendelkezésre, ahol óra- vagy napidíjért megosztott irodai térben dolgozik. Magyarországon egyelőre még csak kevéssé jellemző, de egyre terjed, hogy a vállalkozások nem munkahelyeket biztosítanak alkalmazottaiknak, hanem a megfelelő IT infrastruktúra kialakításával arra fókuszálnak, hogy a munka bárhol, bármikor elvégezhető legyen laptopon, okostelefonon vagy tableten keresztül. Mindez az internet és sokszor már az üzleti felhőszolgáltatások miatt lehetséges. A smartphone lényege az interneten keresztüli gyors adatlekérés: Magyarországon ben már minden 5. embernek volt okostelefonja 11, és idén (...) akár minden harmadik ember ilyen készülékkel mászkálhat a zsebében. A 2011-es évre 1-1,25 millió eladott okostelefont jósoltak, mely a teljes mobileladások 40-50%-át teszi ki 12. A magyar társadalom tehát folyamatosan szokik hozzá a mobileszközökhöz és az azokon való internethasználathoz / adathozzáféréshez, mely szokás a fogyasztók jelentős részének életstílusát megváltoztatja. Az egyre terjedő mobil-internetezés mind a magán-, mind pedig az üzleti szférában, kedvező társadalmi környezetet alakít ki a felhőszolgáltatások (jelenlegi és későbbi) tudatos használatához. Technológiai környezet A felhőszolgáltatásokhoz szükséges informatikai technológia már évtizedek óta létezik, de elterjedése nem volt lehetséges a széles sávú internet térhódításáig. Az elmúlt évek technológiai folyamatai következtében azonban már nincsen technikai akadálya annak, hogy bármilyen cég az országban felhőt használjon. A legnagyobb nemzetközi IT cégek a 2009-es gazdasági világválsággal egy időben indították el felhő alapú szolgáltatásaikat, így a technológia kiforrottsága, a felhőben rejlő költségmegtakarítási lehetőség, illetve az egész világot behálózó széles sávú internetkapcsolat együttesen tették lehetővé a felhőszolgáltatások elterjedését. Mivel a számítási felhő nem képzelhető el internet nélkül, fontos megvizsgálni, hogy az üzleti szféra milyen viszonyban áll az internettel. Az internethasználat, vagy az interneten való jelenlét egyfelől alapvető feltétele az internetre épülő felhőszolgáltatások igénybevételének, másfelől pedig megmutatja a piac fejlettségét arorszagon/ 14

15 2011-ben a hazai vállalati és intézményi populáció fele fizet elő valamilyen vezetékes, helyhez kötött [dsl, kábelnet, bérelt vonal stb.] internetkapcsolatra - derül ki a Bell Research által készített Magyar Infokommunikációs Jelentés elemzéséből. Ez az arány a mikrovállalatok kivételével mind a 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalati, mind az intézményi körben százalék között mozog 13. A nagyobb szervezeteknek egyaránt van vezetékes- és mobilinternet-előfizetésük, míg a mikrovállalatok inkább ez utóbbin keresztül kapcsolódnak a világhálóra. Az alábbi ábra 14 jobb oldalán látható, hogy a magyar vállalkozások kb. 20%-a nem használ internetet (!), melyet ellensúlyoz valamelyest, hogy az intézmények azért szinte 100%-ban kapcsolódnak a hálóhoz. 1. Vállalati és intézményi internethasználat Forrás: A piacon csökkenőben van a dsl-kapcsolatok száma, és egyre több cég választja a mobilnet mellett a kábelnet-előfizetést, annak kedvező ára miatt. A Bell Research fent említett jelentéséből az is kiderül, hogy a 10 fő feletti kis-, közép- és nagyvállalatok, illetve az 1-9 fős szegmens között igen eltérő az internet-ellátottság, és a mikrovállalatok ezen a területen súlyos lemaradással küzdenek: több mint 50 ezer magyar vállalkozásnál ma sincs internetkapcsolat! A logika azt diktálná, hogy ezeknek a cégeknek a versenyképességet javító megoldásokkal előre lehetne menekülni, ám a mikrovállalatok internettől távolmaradásának valódi okai (...) egyre kevésbé anyagi, sokkal inkább szemléletbeli

16 természetűek, és a digitális írástudással [jobban mondva annak hiányával] függenek össze. A soho-szegmens egyszemélyes-párfős vállalkozásai számos tekintetben mutatnak lakossági mintákat, ahogy az is tipikus, hogy privát eszközöket, előfizetéseket használnak az üzletmenetben. E vállalkozások felzárkózása alapvetően a lakossági internethasználat terjedésétől, az információs társadalom fejlődésétől függ 15. A következő kérdés logikusan következik: kihasználják-e az internet nyújtotta lehetőségeket a kapcsolattal már rendelkező a magyar cégek. 2. Vállalatok online jelenléte - Forrás: A fenti, a Corvinus Egyetem és az IFUA Horváth & Partners közös, hazai nagyvállalatok körében végzett felmérésének eredményét összefoglaló alábbi grafikon 16 szerint a megkérdezett vállalatok mindegyike rendelkezik weboldallal és kommunikációjának alapját az képezi. Ennél már jóval kevesebb cég használja ki a keresőoptimalizálásban és a látogatási statisztikákban rejlő lehetőségeket. A közösségi oldalak használata, annak fajtájától függően a vállalatoknak csak 9,5-17%-ra jellemző. A fentiek értelmében megállapítható tehát, hogy a költségcsökkentést leginkább igénylő mikrovállalati szegmens felének először az internetkapcsolatot kell eladni és csak utána

17 lehet nekik felhőszolgáltatást értékesíteni. A nagyvállalatokban pedig tudatosítani kell az internetben rejlő üzleti lehetőségeket és az ezzel kapcsolatos ok-okozati összefüggéseket. Az internetkapcsolat és internethasználat felveti az adatbiztonság kérdését, ami minden vállalkozás számára fontos tényező. Az internet elterjedése az előnyökön túl magával hozta ugyanis saját tipikus veszélyforrásait, a rendszereket és alkalmazásokat célzó támadások formájában. A felhőszolgáltatások egyik előnye, hogy felépítésük révén spam- és vírusmentes levelezést biztosítanak és az adatközpontokat fenntartó szolgáltatók gondoskodnak az adatok külső támadások elleni védelméről. Gazdasági környezet Az Informatikai, Elektronikai és Távközlési Vállalatok Szövetségének (IVSZ) elnöke rendkívül nehéz évként jellemezte a 2011-es évet, aminek egyik fő oka az volt, hogy a források elapadtak a kormányzati, államigazgatási szektorból, és a hagyományos hardverés szoftverbeszerzési csatornák is alig működtek. Emiatt az államigazgatásnak szállító vállalkozások, leginkább a korábbi években már megkötött karbantartási szerződéseiknek köszönhetően tudták magukat fenntartani. A Nemzet Fejlesztési Ügynökség által uniós forrásokból meghirdetett pályázatokkal az a fő baj, hogy ha meg is hirdetik azokat, továbbra is utófinanszírozottak, azaz a vállalkozásoknak hitelt kellene felvenniük hozzá, hogy el tudják kezdeni a projekteket. Mivel azonban a banki finanszírozás lényegében leállt, a hazai vállalkozások nem képesek felszívni a beruházásokra szánt összegeket, emiatt továbbra is jellemzően a multinacionális vállalatok tudják elvinni a fejlesztési források jelentős részét. 17 Mindennek következtében több cég került a szakadék szélére vagy ment tönkre. Az Opten cégadatbázis legfrissebb közlése szerint, 2012 első negyed évében negatív rekord született a cégbezárások terén, mivel a regisztrált vállalkozások 30%-a volt kénytelen működését beszüntetni. Magyarország gazdasági fejlődésének egyik kulcsa a kis- és középvállalkozások megerősödése, hiszen az országban működő összes vállalkozásból 99 százalékot képvisel a kkv-szektor, és az üzleti szférában foglalkoztatottak több mint 73 százalékának biztosít munkát. Sajnos a 2008-ban kezdődött gazdasági válság nem kedvezett a befektetéseknek, nem sarkallta innovációra a vállalatokat, mert a legmeghatározóbb motiváció a költségcsökkentés volt. Leginkább a kis- és középvállalatokat viselte meg ez az időszak,

18 akik az IT fejlesztéseket elhalasztották és fennmaradásukért küzdöttek ben az informatikai piac 20-25%-a esett vissza 18, ami a kkv-szektorban tevékenykedő informatikai cégek számára az új megrendelések hiányát és gyakorlatilag csak a szupport tevékenységből való létfenntartást jelentette. Telefonos felmérés keretében közel budapesti és Pest megyei kis- és középvállalkozás megkérdezésével, és 200 mélyinterjú segítségével vizsgálta a vállalkozások informatikai helyzetét a Navigator Informatika Zrt. A felmérés eredményeképpen megállapították, hogy kkv-k informatikai rendszerei alacsony fejlettségi szinten stabilizálódtak. A biztonság, a kiszámíthatóság és a működés tervezhetősége ugyan elsődleges fontosságú a vállalkozások számára, de csak akkor költenek fejlesztésekre, ha azonnal látják a megtérülést. 19 A Bell Research Magyar Infokommunikációs Jelentésének 2011-es elemzéséből kiderül, hogy a nagyvállalatok többsége csökkentette, vagy teljesen befagyasztotta informatikai kiadásait, ami tovább erősítette a szektor kedvezőtlen piaci helyzetét. A Világgazdaság online kiadásának egyik cikkében azonban, a felhőszolgáltatásokat, mint kitörési pontot említi meg a KFKI értékesítési igazgatója: A hazai vállalatok eljutottak arra a szintre, hogy az informatikai kiadások további visszafogása már a működési biztonságot veszélyeztetné, az üzletmenet azonban nem tehető kockára. Ezzel egyidejűleg az erős piaci verseny hatására a cégek vezetői keresik a kitörési pontokat versenyképességük növelésére új fejlesztési irányok lesznek az új generációs mobileszközökön futó vállalati alkalmazások, és számítunk a hoszting, a virtualizáció, a cloud computing, valamint az outsourcing erősödésére" 20 Várható tendenciák Az IDC egyik vezető elemzője szerint a felhőszolgáltatások szorosan kapcsolódnak más, szintén felforgató jellegű technológiákhoz, mint a mobilitás, a Nagy Adat (Big Data) vagy a közösségi hálózatok. Ezek összességéből fog összeállni a nagygépes és a pc-s korszakot követő harmadik nagy informatikai platform, amely elődjeihez hasonlóan egészen új felhasználókra és felhasználási módokra terjeszti ki az informatikát 21. A felhő erősödésének irányába mutató trend elemei a következők: 1. Mobilitás:

19 2011 harmadik negyedévében az okostelefonok eladása az előző évhez képest 45%-os növekedést mutatott. Ez azt jelenti, hogy több ilyen készüléket adtak el a világban, mint számítógépet! A McKinsey Global 22 kutatása szerint 2011-ben közel félmilliárd felhasználó kapcsolódott az internetre, s azon át a felhőbe. Az internet 3,4 %-os GDP növekedést eredményezett és ennek köszönhetően, egy 13 fejlett országból álló csoportot vizsgálva kiderült, hogy ez elmúlt 15 évben 2,5 új munkahely esett 1 elveszettre. A tendencia az internet terjedésével és az okostelefonok népszerűségének növekedésével tovább folytatódik. A Berg Insight 23 nevű elemző cég szerint, a mobil app-ok egyre nagyobb mértékben igénylik az app-üzletekhez, adatbázisok lekéréshez és a tároláshoz elengedhetetlen felhőszolgáltatások jelenlétét. Az okostelefonok mellett egyre terjednek a táblagépek is, amelyek csak ráerősítenek erre a tendenciára, hiszen a mobileszközök felhasználóik számára gyors és jó minőségű adathozzáférést biztosítanak. 2. Közösségi Média A Facebookra, a Twiterre, vagy a Pinterestre több száz millióan kapcsolódnak mobileszközről és a social média előretörése megállíthatatlannak. A megannyi közösségi oldal elasztikussága nem lenne lehetséges a platformjaikat működtető felhőszolgáltatások nélkül. A fogyasztói oldalak után megjelentek az üzleti csoportmunkát lehetővé tévő, illetve üzleti közösségi oldalak (Chatter, Salesforce, LinkedIn stb.), amelyek fokozatos térhódítása rendületlen. 3. Nagy Adat 2011 májusában a McKinsey Global úgy becsülte, hogy a világon 7 exabyte adatot tároltak lemezes adattárolón és 6 exabyte-nyit laptopokon és PC-ken. Az adattárolás egyre növekvő igény és a felhő infrastruktúrák illetve platformok kiválóan alkalmasak a nagy mennyiségű adat tárolására (jóllehet a szolgáltatóknak még dolgozniuk kell az adatbiztonságon, a migrációs megoldásokon, vagy a limitált sávszélesség jelentette kihívásokon.) y%20and%20innovation/essays%20in%20digital%20transformation/mgi_internet_matters_essays_in_digit al_transformation.ashx er_for_innovation 19

20 Természeti környezet Bár a közvélekedés szerint az IT szektor nem tartozik a környezetpusztító iparágak közé, egyre többször hallani a Green IT (zöld IT kifejezésről). Az információtechnológia a mai világ idegrendszere. Nem csak az üzleti élet mozgatórugója, de a kormány és a társadalom - magyarán az egész ország - életének is. Minden, ami az IT-hoz kötődik, energiát igényel. Ez az energia pedig véges. Minél jobban behálózza a világot az információtechnológia, az emberek annál jobban függnek tőle. És minél több ember függ tőle, annál inkább felmerül az energiahasználat problémája. Ahhoz, hogy fenntartható legyen ez a fejlődés, hogy ne fogyjunk ki az energiából, ún. zöld megoldásokat kell alkalmaznunk. 25 A felhőszolgáltatások infrastrukturális háttere felettébb energiaigényes: a szerverparkokat illetve adatközpontokat irdatlan mennyiségű áramot falnak fel a gépek járatásához és hűtéséhet. Az üzemeltetőknek törekedniük kell arra, hogy fenntartható energiaforrásból biztosítsák a működésükhöz szükséges energiát. Célul kell tűzniük emellett, hogy az általuk használt eszközök a lehető legkörnyezetbarátabb előállítás útján jöjjenek létre. Ahogyan a Greenpeace a Make it Green, Cloud Computing and its Contribution to Climate Change (Legyen zöld - A számítási felhő és a klímaváltozás) című tanulmányában olvasni-, ha az IT szektor innovációi a megújuló energiaforrások használatával kombinálódik, az a világot egy fenntarthatóbb pályára állíthatja, és a globális hőmérséklet-emelkedést 2 Celsius fok alatt tarthatja. Mindez a tudósok szerint szükséges ahhoz, hogy a világ elkerülje a klímaváltozás legrosszabb következményeit. Politikai- és jogi környezet Magyarországon számos megválaszolatlan jogi kérdést vet fel a cloud computing terjedése. A honi adatvédelmi szabályozás kifejezetten szigorú a többi uniós országéval összehasonlítva és az adatvédelem kényes terület. A felhőszolgáltatók piacán a verseny még korlátozott; a piac éretlen, a jogi-szabályozási háttér pedig kialakulatlan, ezért bizonytalan. A szakmai érdekképviselet is jelenleg formálódik (Eurocloud). Mivel a felhőszolgáltatók viszonylag szabályozatlan környezetben lépnek piacra, ezért fontos, hogy üzleti döntéseiket a későbbi szabályozás ne veszélyeztesse. Ennek érdekében jelen kell lenniük, ismerniük kell a szabályozói gondolatokat és saját szempontrendszerüket érvényesíteniük kell minden releváns szervezetben, amelynek befolyása lehet a készülő szabályozási koncepciókban. Fontos,

21 hogy a felhőszolgáltatók koncepciói és megoldásai minél szélesebb körben ismertté és elfogadottá váljanak a releváns jogalkotói körben. A Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda elemzése szerint (melynek bővebb részleteit a szakdolgozat 5. sz. melléklete tartalmazza): "ha egy vállalat az alkalmazottak személyes adatait az internetfelhőben szeretné tárolni, és történetesen a cloud szolgáltató külföldön van márpedig erre nagy az esély, ehhez a magyar jogszabályok értelmében az adatalanyok hozzájárulása szükséges. Beláthatjuk, mekkora adminisztrációs gondot okozhat ez egy sok ezer főt foglalkoztató cégnél". 26 Banki szakemberek a saját területükön való használathoz is vonakodnak széleskörűen bevezetni a felhőt. Amíg egy auditornak nem tudom megmondani, hogy a banktitkokat a felhőszolgáltató melyik országban tárolja, addig ilyen szolgáltatásokat nem fogunk igénybe venni 27. A nyilvános felhőszolgáltatások lényege, hogy nem tudni pontosan az adott cég / személy adatai melyik szerveren vannak és az a szerver pontosan melyik országban található. Emiatt nem pontosan állapítható meg, hogy melyik ország adatvédelmi szabályozása a vonatkozó. Eldöntendő jogi kérdés az is, hogy a szolgáltató, adatkezelőnek vagy adatfeldolgozónak minősül-e. A kettőre nem ugyanazok a jogi előírások vonatkoznak ugyanis Egy másik probléma lehet az, hogy a felhőszolgáltatók egyen-szerződéseket használnak, ahol a felhasználónak semmilyen szava nincs. Gondoljunk bele: csak akkor tudunk pl. a gmail fiókot nyitni, ha elfogadjuk egy rubrika bekattintásával a szerződési feltételeket. Nincs lehetőségünk tárgyalni. Ha nem fogadjuk el, nem fogunk tudni Google-t használni. Emellett "alapvető kérdés például, hogy ki felel az adatvesztésért, helyreállításért, és milyen kártérítésre számíthat az ügyfél ilyen esetben Fontos tisztázni azt is, hogy a szerződéses jogviszony milyen feltételekkel szüntethető meg, illetve hogy ebben az esetben mi történik a felhasználó szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott adataival" 28. Az USA Patriot Act nevű törvénye következményeként például európai törvénymódosításra került sor. Az Egyesült Államokban ugyanis a 2001-es terrortámadások megismétlődésének elkerülése érdekében olyan szigorú törvényt fogadtak el, amely lehetővé teszi adatok kiadatását, ha azok tárolása amerikai közreműködéssel történik. Tehát akkor is lehetséges a kiszolgáltatás, ha az adatok ugyan nem az USA

22 területén vannak, de a szolgáltatásban amerikai cég is részt vesz, ezt pedig az európai országok és azok cégei visszautasítják. Az EU és a felhő Az Európai Bizottság 2011-ben szerette volna megismerni a polgárok, vállalkozások, a közigazgatási szervek és más érdekelt felek véleményét arról, hogy az ún. számítási felhő előnyeit hogyan lehetne teljes körűen kihasználni, mivel a várakozások szerint a felhőalapú szolgáltatások 2014-re csaknem 35 milliárd euró bevételt fognak termelni. A polgárok és vállalkozások számára biztosított, e technikai fejlődés előnyeinek legnagyobb mértékű kihasználását lehetővé tevő megfelelő feltételek támogatása az európai digitális menetrend intézkedéseinek egyike. A Bizottság felkért minden érdekelt felet, különösen a számítási felhő fejlesztőit és felhasználóit, hogy osszák meg tapasztalataikat, szükségleteiket, elvárásaikat és meglátásaikat a számításifelhő-szolgáltatás igénybevételével és nyújtásával kapcsolatban. A felmérés keretében többek között az alábbi témákban vártak visszajelzést: 1. adatvédelem és a felelősséggel kapcsolatos kérdések, különös tekintettel a határokon átnyúló helyzetekre, 2. jogi és műszaki akadályok, amelyek lassítják a számítási felhő európai fejlesztését; 3. szabványosítási megoldások; 4. a felhőalapú szolgáltatások elterjesztése, különösen a kkv-k körében; 5. a kutatás és az innováció támogatásának módjai a számítási felhő területén. A nyilvános online konzultáció tavaly augusztus 31-ig tartott. Az itt kapott válaszokat beépítik a számítási felhőre vonatkozó európai stratégiába, melyet a Bizottság idén fog bemutatni. E stratégia célja, hogy tisztázza a számítási felhő európai elterjesztésének jogi feltételeit, ösztönözze a versenyképes európai felhőalapú ipar és piac kialakulását, és felgyorsítsa az innovatív számításifelhő-szolgáltatások bevezetését a polgárok és a vállalkozások számára. 29 Mikrokörnyezetelemzés - Versenykörnyezet A környezet azon feltételek, hatások és tényezők összessége, amelyek befolyásolják és meghatározzák egy szervezet viselkedését. Az adott iparág feltérképezése azért

23 nélkülözhetetlen, mert segít kijelölni a vállalat számára a versenytársakat, a helyettesítő termékeket, illetve azok gyártóit. Ennek ismeretében válik lehetővé a hatékony versenystratégia kidolgozása, azaz azon tényezők meghatározása, amelyek által a vállalat sikeres lehet. Egy stratégiai elemzésnél az első és legfontosabb dolog, hogy az egyes versenykörnyezeti tényezőket felbecsüljük. Porter modellje középtávon öt, a versenyhelyzetet meghatározó tényezőt emel ki: Potenciális piacra lépők Beszállítók Versenytársak Vevők Helyettesítő termékek Az általam vizsgált téma esetében, a porteri modell középső eleme a leghangsúlyosabb, azaz hogy ki és milyen stratégiával van jelen a piacon. Sajnos a kutatásra rendelkezésre álló erőforrások itt sem tették lehetővé az erre vonatkozó információk teljes körű begyűjtését, ezért erre további kutatásoknak kell majd pontosabb választ adniuk. Már a versenytársak meghatározása sem egyértelmű. Az IDC felmérése szerint ugyanis Magyarországon nemigen válnak el egymástól a hoszting és a cloud szolgáltatások és itthon szinte teljesen hiányoznak a tisztán felhőszolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások. Sok olyan információtechnológiai hoszting szolgáltatást felhőszolgáltatásként kínálnak, amelyek nem felelnek meg a dolgozat elején felsorolt öt kritériumnak. A piac ebből a szempontból is változni fog és a várható piacedukáció, illetve a felhőalkalmazások egyre széleskörűbb terjedése várhatóan tisztázni fogja majd a fogalmakat. A következő ábra azt mutatja, hogy hogyan alakultak Magyarországon a válság éveiben a hoszting és felhőszolgáltatásokra költött összegek. A felhőpiac 65 százalékát a nyilvános felhőszolgáltatások adták. Ezen belül a szolgáltatói bevételek 85 százaléka üzemeltetésből származott, ami a kínálati oldal összetételével magyarázható. A hazai piacon jelen levő, legnagyobb felhőszolgáltatók többsége nemzetközi cég, mint például a Saleforce.com. Ezek a szereplők nem magyarországi adatközpontokból szolgáltatnak, így a beruházásaikhoz köthető, felhő implementációs bevételek is más országokban jelentkeznek. Az olyan hazai felhőszolgáltatók pedig, mint az ugyancsak a TOP10-es listán szereplő CE On Demand, már korábban, 2008-ban megvalósították legnagyobb adatközpont-beruházásaikat. 23

24 3. Hosting- és cloud költés Magyarországon Forrás: A magánfelhő szolgáltatások esetében kissé árnyaltabb a kép. Egyrészt ebben a szegmensben is jelen vannak a nagy, nemzetközi adatközpontokkal rendelkező szereplők, mint például az IBM, amelyek nem helyben alakítják ki a szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúrát. A hazai szolgáltatók némelyike pedig, ahogyan azt az NK Services is teszi, a felhőszolgáltatás üzemeltetési díjába építi be az implementációs költségeket, így azok nem jelennek meg külön mérhető módon 30 A nemzetközi szereplők új piacra lépését megkönnyíti maga a technológia, mivel az interneten keresztül a világon bárhol el lehet érni adatközpontjaikat. és nem kell helyi infrastruktúrát kiépíteniük. Ezek a nemzetközi cégek globális, szabványosított szolgáltatásokkal lépnek minden piacra, ez viszont hátrányt is jelenthet: a közép-keleteurópai régióban, és ezen belül Magyarországon a felhasználók elvárják, hogy technológiai partnerük közel álljon hozzájuk, és a felhőben is testre szabott megoldásokat adjon speciális igényeikre. A Microsoft például ezt azzal hidalja át, hogy felhőszolgáltatásait magyar partnerein keresztül értékesíti, a felhasználók szemléletmódja azonban kétségtelenül nagy üzleti lehetőséget teremt a hazai felhőszolgáltatók számára

25 szolgáltatások összehasonlítása Az alábbi táblázat különböző -szolgáltatások összehasonlítását tartalmazza érzékeltetve, hogy milyen opciók közül választhat egy magyar kkv: Házon belül üzemeltetett rendszer Ingyenes szolgáltató Felhő -szolgáltatás Micro soft IBM Zimbra Open Source Gmail Yahoo Hotmail Microsoft Google Apps Zimbra Yahoo CE On- Demand fiók mérete Megosztott naptár, névjegyek, Mobil szinkroniz. Blackberry támogatás Outlook kompatibis SPAM és vírusszűrés Rendelkezés re állás Dokum. megosztás Azonnali üz. küldés Saját domain Havi költség* 1-1- Korlát 1-2GB 1-2GB 2GB 2GB lan Korlát Korlát 25 GB 25 GB 1 GB lan lan Korlát 5 GB lan Igen Igen Igen Nem Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem Nem Nem Nem Nem Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem Igen Igen Igen Csak Csak Csak Csak Igen Igen emai Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem Nem Nem 99,9 99,9 99,9 Nem 99,9 Opció Igen Igen Nem Igen Igen Nem Opcioná lis Igen Igen Nem Opció Opcioná Opció Igen Igen Nem Igen Igen Igen lis Igen Igen Igen Opció Igen Igen Igen Igen Nem Nem Nem Igen Igen Igen Igen Igen Ingye nes Ingye Ingye nes nes 4. szolgáltatások összehasonlítása Forrás: CE On-Demand Házon belüli megoldások A felhő alapú szolgáltatások olyan rugalmasságot tesznek lehetővé, amelyek saját szerverekkel szinte elérhetetlenek: az ügyfél pontosan az általa használt darabszámú fiók után fizet, és az előfizetések számát igényeinek megfelelően változtathatja. A felhő alapú szolgáltatások csökkentik az ügyfelek házon belüli szerver-környezetének 32 * A házon belül üzemeltetett szerverek költségei (TCO) 3 éves időszakra, 20 felhasználóra 25

26 komplexitását, lehetővé teszik az IT személyzet tehermentesítését, és elkerülhető velük az új szoftververziók bevezetésével járó kényelmetlenségek, illetve kiadások. Ingyenes -szolgáltatások Magánfelhasználók igényeinek kielégítésére tervezték, nem lehetséges őket testre szabni és a céges domain-nevek használatát sem teszik lehetővé. Működésüket reklámbevételekből tartják fenn, a reklámokat célzottan, az ek tartalma alapján jelentetik meg. Mindazon cégek, akik az t a komoly üzleti tevékenység alapjának tekintik, valamint elengedhetetlen számukra a garantált adatvédelem, az ingyenes szolgáltatásokat nem tekinthetik komoly alternatívának. Yahoo! A Yahoo! Business szolgáltatás a jól ismert ingyenes változat saját domain nevet kínáló és hirdetésektől mentes változata, melyhez telefonos és alapú támogatás jár, de nincs rá rendelkezésre állási garancia. Hiányzik belőle számos üzleti funkció, pl. az ek kategóriába sorolásának lehetősége, és a névjegyek és naptárbejegyzések nem kerülnek továbbításra az Outlook-ba. Korábbi levelek migrációját a Yahoo! Business Mail csak alapszinten támogatja. Google / Google Apps Árai alacsonyabbak a Microsoft -árainál, az eken felül kiforrott azonnali üzenetküldési valamint két pont közötti hang- és képátviteli funkciót biztosítanak (webkonferencia lehetőséget nem). A Google Docs hasonló az Office Web Apps-hez (jóllehet nem annyira kidolgozott és számos kompatibilitási problémát hordoz). Nem lehet benne mappákat létrehozni, -rendszerezésként a levelek csak címkézhetők. A névjegyekből nem lehetséges a csoportok létrehozása. A feladatok szinkronizálhatók mobiltelefonnal, a jegyzetek és naplók nem, és a naptár-meghívók nem tudnak csatolmányokat kezelni. Biztonsági probléma forrása, hogy a Google a béta tesztelést az éles rendszeren végzi; a Google Labs lehetőséget nyújt külső fejlesztőknek, hogy saját kódjaikat, kiegészítő alkalmazásaikat a Google online szolgáltatások (pl. Google Apps) közé feltöltsék. Ez jelentős kockázat a vállalati IT rendszerek számára, mivel a Google nem vállal garanciát ezen termékek minőségével vagy biztonságával kapcsolatban. A korábbi levelek migrációját a Google csak alapszinten támogatja. 26

27 Zimbra A Zimbra egyike a VMware tulajdonában lévő szoftverfejlesztő cégeknek, termékeiket különböző partnerek hosztolják, így a rendelkezésre állás, az fiókok mérete, az árak és más jellemzők ezektől a partnerektől függenek. Maga a rendszer egy nyílt forráskódú projekt jó pár saját fejlesztésű (nem nyílt forráskódú) kiegészítéssel. Kinézetében és működésében a Microsoft Exchange-re próbál hasonlítani és ingyenesen letölthető hozzá egy az Outlookra emlékeztető kliens szoftver. Rendelkezik a nyílt forráskódú rendszerek szokásos gyengeségeivel, a rendszer számos eleme még mindig csak béta/teszt-állapotban van (pl. az azonnali üzenetküldés), és megkérdőjelezhető a szabványos protokollokkal való kompatibilitás is. A náluk elérhető dokumentum-megosztás és azonnali üzenetküldés funkciók nagyon alapszintűek és kérdéses az általuk nyújtott rendszer-biztonság és kompatibilitás. Microsoft A legerősebb Microsoft-tal kapcsolatos ellenérv a rugalmatlanságuk. A cég euróban számláz a végfelhasználónak, amely a magyar kkv-k számára a forint volatilitása miatt hosszú távon kalkulálhatatlanná teszi az informatikai költségek ezen részét. Az ár érzékeny kkv-szektornak mindez manapság nem opció. (Ha a cégek mégis a szoftveróriás felhőszolgáltatásait akarják igénybe venni, viszonteladóikon keresztül pl. CE On- Demand, - forintban is kiegyenlíthetik a számlát.) És mindez a piacon versenyző megoldások (nem teljes körű) összevetése. A dolgozat terjedelmi korlátai miatt nem vállalkozhatom a többi szolgáltatás részletes összehasonlító elemzésére. Az lel azért foglalkoztam ennyire részletesen, mert egyrészt ez az a szolgáltatás, amelyet szinte minden üzleti szereplő használ, másrészt pedig érzékeltetni szerettem volna, hogy milyen ár- és szolgáltatás különbségek lehetnek a) a házon belül üzemeltetett és felhő között b) a különböző felhő megoldások között A magyar piacon jelenleg elérhető leggyakrabban használt üzleti felhőszolgáltatások a teljesség igénye nélkül: - és valós idejű üzenetküldés - csoportmunka, valós idejű együttműködés - hang- és videó hívás, hang- és videó konferencia - értékesítés-támogatás 27

28 - biztonsági mentés, adat-visszaállítás - projekt menedzsment - HR menedzsment - CRM - marketing-támogatás A hazai versenykörnyezet jelenlegi kialakulatlansága miatt a felhőszolgáltatások kereslete messze a valós célcsoport-méret alatt van, így a behatolás szintje nagyon alacsony. Mivel a piacon működő szolgáltatók piac tanításának fázisában vannak, így ebből a szempontból egymás természetes szövetségesei is. Ebben a helyzetben a közös érdekek, az érdekképviselet, az önszabályozás és a szolgáltatások megismertetése érdekében a versenytársak részben összehangoltan működnek, bár ebben nem vesz részt minden piaci szereplő. Összegzés A szakdolgozat írásakor Magyarországon a következő cégek üzleti kínáltak felhőszolgáltatásokat: CE On-Demand, Cloud.hu, Google, GTS, IBM, Microsoft, Navigator Informatika Zrt, NK Services, Revevol, Salesforce.com, Telenor, T-Systems, Vodafone, Fujitsu. A tendenciákat megfigyelve a piacon versenyző cégek száma várhatóan még bővülni fog további multinacionális felhőszolgáltató cég(ek) belépése várható, tehát a jelen lévő cégeknek további versenytársakkal kell számolni. A felhőszolgáltatók számára jelentős piaci potenciált jelent Magyarország, ám a gazdasági helyzet miatt elgyengült kkv-k gyenge fizetőképessége valamint informatikai tájékozatlansága lassítja a felhőszolgáltatók piacnyerését. A kkv-k várhatóan csak akkor térnek át tömegesen a felhőre, ha a bevezetési költség alacsony, vagy ha állami támogatást kapnak, vagy ha az üzemeltetés addicionális informatikai költség nélkül megoldható. A felhőszolgáltatások keresleti oldalát mozgató erők leginkább a költséghatékonyság, a bizalom és a szolgáltatás hasznossága köré csoportosulnak. A biztonsági és jogi kérdések sok vállalkozás számára elsődleges prioritásúak, ezért sokuk ez alapján fog beruházási döntéseket hozni. Ebből kifolyólag a felhőszolgáltatók arra fognak törekedni, hogy egyre jobban megfeleljen a biztonsági követelméyeknek. 28

29 KVALITATÍV KUTATÁS Módszer Hipotéziseim bizonyítása vagy elvetése erőforrásaim korlátozott volta miatt nem volt könnyű feladat, hiszen nem állt rendelkezésemre jelentős pénzösszeg, melynek révén egy országos felmérést készíthettem volna. Viszont egy kvantitatív kutatás előnyei csak akkor mutatkoznak meg, ha a felhasznált minta reprezentatív, azaz elegendő nagyságú sokaság kerül lekérdezésre. Mivel erre nem volt módom, a szakdolgozathoz használt információforrások gerincét a saját magam által elkészített primer kutatások: strukturált szakértői mélyinterjúk adták. Az interjúk vezérfonalát a 7. számú melléklet tartalmazza. Igyekeztem olyan szakembereket megkérdezni, akik a területet mindennapi munkájukból kifolyólag jól ismerik, és munkatapasztalataik révén, a tőlük kapott információ naprakész és hiteles. Azért, hogy ne csak az üzleti felhőszolgáltatásokat kínáló vállalatok szempontjai határozzák meg az általam lefolytatott primer kutatást, ellensúlyként egy külsős, független, a piacot rendszeresen monitorozó szakértővel is készítettem interjút, aki vállalati kötődés nélkül, a piac egészét átlátva beszélt a magyarországi üzleti felhőszolgáltatások jelenéről és várható tendenciáiról. (A szakdolgozat tervezésekor minimum hét szakértővel szerettem volna interjút készíteni, de sajnos a megkeresett szakemberek közül csak négyen vállalták, hogy idejükből szánnak egy órát a szakdolgozatomra, így a tervezettel ellentétben nem tudtam megszólaltani a Cisco, az IBM és az Eurocloud képviselőjét.) A kvalitatív kutatás célja az üzleti felhőszolgáltatások piacának megismerése és az ott folyamatban lévő trendek feltérképezése volt. A felhőszolgáltatások magyarországi ismertsége és az irántuk támasztott igény Feltett kérdések: Mit gondol, Magyarországon mennyire ismert ma önmagában a számítástechnikai felhőszolgáltatás fogalma? - Az ön véleménye szerint mi ennek az oka? Kik ismerik? (inkább üzleti felhasználók, inkább a számítástechnikai szakemberek, esetleg végfelhasználók, mások ) Hogyan jellemezné a magyar piacot az ismertség fokát tekintve? 29

30 Ön szerint milyen igény mutatkozik a felhőszolgáltatásokra a magyar piacon jelenleg? Tudatos vagy látens igényről van inkább szó? Van-e a az alkalmazások között olyan, amelyre nagyobb az igény, mint a többire? Melyikre? - Miért? - Amelyekre nem, azokra miért nem? A megkérdezett, felhőszolgáltatást kínáló szakértők egyöntetű véleménye szerint Magyarországon a számítási felhő ismertsége a szakmai körökön túl egyre növekszik az üzleti szférában is és egyre több vállalat kezdi tudatosítani, hogy léteznek az ilyen típusú informatikai megoldások. A kifejezés és a mögötte álló tartalom azonban még az ismertség kezdeti szakaszában van: már nem teljesen ismeretlen ám nem is világos, hogy pontosan miről is szól, emiatt többször olyan számítástechnikai alkalmazásra is használják, amely valójában nem felhőszolgáltatás. Keverednek a fejekben a különböző felhő típusok is, és a szakemberek között a piacon sincs tökéletes egyetértés abban, hogy például a magánfelhő igazi felhő-e. A beszélgetésekből kiderült, hogy főleg a nagyvállalatok, a multinacionális vállalatok, vagy az ilyen cégekkel aktív üzleti kapcsolatban álló közép- és kisvállalatok hallották a számítási felhőről vagy találkoztak már a gyakorlatban felhőalkalmazással. A kisebb magyarországi cégek, vagy csak a magyar piacon tevékeny nagyobbak számára a fogalom valószínűleg még teljesen idegen. Ez lehet az oka annak, hogy sokszor az úgynevezett advanced hosting típusú szolgáltatásokat nevezik a magyar piacon felhőnek. A felhőről egyre többet, és egyre rendszeresebben ír a gazdasági és informatikai szaksajtó, és ahogy Balicza Gábor fogalmazott, a felhő kifejezés nagyon fel lett kapva manapság. Ez egyrészt kedvez a szolgáltatásokat nyújtó szereplőknek, ám meg is nehezíti a dolgukat, ha az ügyféllel való találkozáskor először a potenciális vevő téves ismereteit kell kijavítani és az esetlegesen túlzó elvárásait kell a helyére tenni. Ahogy az IDC elemzője fogalmazott amilyen könnyű eladni valamit azzal, hogy cloud, éppen annyira nehéz is valamit azzal eladni, hogy cloud. Abban minden szakértő egyetértett, hogy a felhő, mint kifejezés ismerete igazán nem fontos értékesítési szempontból. A CE-On Demand munkatársa frappáns magyarázatot adott: az emberek nagy része nem tudja, hogy hogyan működik az autó, nem is igazán érdekli őket. Az fontos nekik, hogy mekkora, mennyibe kerül, és hogy elvigye őket oda, ahova menniük kell. Tehát nem érdemes túl sok energiát fektetni a felhőszolgáltatóknak abba, hogy a számítási felhő kifejezés maga ismert legyen. Az üzleti döntéshozók felé, legyen szó bármilyen cégméretről -, a felhő üzleti előnyeiről kell üzeneteket küldeni. 30

31 Mindezt a Virtualoso egykori termékmenedzsere foglalta össze igazán lényegre törően, nem felhőszolgáltatásokra, hanem üzleti problémákat megoldó üzleti megoldásokra van igény. Szatmári Tamás beszélt ezen kívül egy Magyarországon egyelőre még nem annyira erős jelenségről a bring your own device -ról. A külföldön egyre markánsabban megfigyelhető folyamat itthon is egyre jellemzőbb lesz. 10 évvel ezelőtt a munkatárs megkapta a vállalati telefont és PC-t és azt használta, de manapság már saját eszközöket használnak gyakran a munkavállalók és ez egy baromi nagy kihívás az IT-nak, hogy ezt hogyan kezelje biztonságtechnikai szempontból. Erre a cloud nagyon jó dolog, biztosított az adatvédelem. Emiatt látens igény, és a végfelhasználó oldaláról jön, ami által az IT rajtuk keresztül végigpushol valamit és megtörténik a change-management. A Magyarországon elérhető felhőalkalmazások és azok felhasználói Feltett kérdések: Mi a tapasztalata, Magyarországon mely piaci szereplők használják a számítástechnikai felhő-alkalmazásokat? - Az ön véleménye szerint mi ennek az oka? Képviselteti-e magát erőteljesebben egy vagy több piaci szektor? Üzleti szereplők esetén jellemző-e a cég mérete? Amagán felhasználók ehhez képest hogyan jellemezhetők? Melyik célcsoport mutat intenzívebb használatot? Hogyan látja Magyarországon milyen típusú alkalmazásokat használnak jellemzően azok, akik használják ezeket az információ-technológiai megoldásokat? Az ön véleménye szerint mi ennek az oka? Van-e szektorra, vállalati méretre, stb. jellemző alkalmazás? A magán és állami szereplők között észlel-e ezen a téren különbséget? A jelenleg létező számítási felhőalkalmazások terén nincs különbség Magyarország és a világ többi országa között. Mivel ezen a szolgáltatások lényege az, hogy országhatártól függetlenül használhatók, egy angolul tudó vállalkozó / cég bármilyen felhőalkalmazásra előfizethet itthonról. A legnagyobb eladók (pl. Microsoft, Google) biztosítja alkalmazásainak lokalizált, tehát magyar nyelvű verzióját. A cégeknél jellemzően először a messaging modul kerül bevezetésre, hiszen az valamint a hang- és videó hívás a 31

32 legkönnyebben megérthető és a legnagyobb mértékben igényelt üzleti eszköz. Ezt követi a csoportmunka, majd az ügyfélkapcsolati alkalmazások, és végül az egészen ország specifikus, sokszor helyi törvényi feltételek szerint alakítandó, és ezért bonyolultan bevezethető pénzügyi (számlázási, könyvelési) elemek. A felhőszolgáltatások választéka tehát bőséges, de vajon milyen vállalkozások veszik ezeket igénybe? Annyira kicsi még a hazai cloud piac, hogy iparági trendeket még nem lehet látni. Vannak olyan üzleti funkciók, amikre alkalmasabb egy cloud megoldás, és ezek jellemzőbbek bizonyos iparágakra, pl. ahol mobil munkavégzés van, vagy nagyon nagy a fluktuáció vagy sok olyan munkatárs van, aki on-site dolgozik és nem az irodában. Túl messzemenő megállapításokat még nem lehet levonni. Jellemző, hogy olyan vállalatoknál, ahol maga a vállalati kultúra is rugalmasabb és dinamikusabb, újítóbb szellemű, fontosabb az agilitás, nem ragaszkodnak túlságosan a biztonsághoz. Inkább talán a kkv-k mondta az IDC elemző szakembere, és piaci szereplők honlapján található referencialistákat megnézve valóban inkább kis- és középvállalkozásokat találunk. A Revevol munkatársa említette a mikrovállalkozásokat is, melyek érdeklődése jelenleg leginkább annak köszönhető, hogy a Google Apps 10 felhasználó alatt ingyenes és ez igen vonzó a forráshiánnyal küzdő 1-9 személyes cégeknek. A felhőszolgáltatók azonban a kkv-kra várnak, mert, - ahogy Cseke Áron fogalmazott-, hosszú távon első sorban a kis- és középvállalatoknak érné meg legjobban, hiszen egyrészt számukra nyújt a felhő olyan számítástechnikai szolgáltatásokat, amelyeket képtelenség lenne megvalósítani az ő lehetőségeikkel házon belül, másrészt ők tudják a legnagyobb megtakarítást realizálni az ilyen szolgáltatások bevezetésénél. Amit egy nagyvállalatnak tud kínálni a felhő számítástechnika, ott lényegében a megtakarítás egyrészt sokkal kisebb, másrészt az igazi előny az, ami az outsourcingnál is, hogy költségként jeleni meg, másrészt pedig az, hogy a bevezetési időket és a bevezetési kockázatokat tudná megspórolni egy nagyvállalat. Mind a négy interjúalany megemlítette a közszférát, mint olyan szektort, amelynek jelenléte a felhőszolgáltatások bevezetése terén több mint kívánatos lenne. Úgy vélik, az államnak jó példával kellene elöl járnia, valamint támogatnia kellene a kkv-szektort, hogy a modernebb IT színvonal által, a magyar cégek felzárkózását és gazdasági fejlődését elősegítse. A CE On-Demand munkatársa szavaival: Ha összejönnének a különböző kormányzati tervek és elmondható lenne, hogy a három ezer kétszázvalahány önkormányzatból, 32

33 mondjuk ötszáz bevezeti és sikeresen alkalmazza ezt a technológiát, az már mindenképpen egy jelzés lenne. Akár politikai irányból, akár ha kimutatható ez a megtakarítás, akkor üzleti elvek mentén el tudna indulni egy sikeres folyamat. Az EU felhőstratégiájának elkészültét jövőre ígérte, és talán ez majd maga után vonja a magyar cloud stratégia megszületését is. Az IT kultúra Magyarországon Feltett kérdések: Az Ön eddigi tapasztalatai szerint milyen a magyar piac reakciója a már elérhető alkalmazások használatát illetően? - Az ön véleménye szerint mi ennek az oka? Mi a pozitív vagy negatív reakció oka? Ön szerint milyen igény mutatkozik a felhőszolgáltatásokra a magyar piacon jelenleg? Tudatos vagy látens igényről van inkább szó? Van-e a az alkalmazások között olyan, amelyre nagyobb az igény, mint a többire? Melyikre? - Miért? - Amelyekre nem, azokra miért nem? Ha egy mondatban össze kellene foglalni a magyar kkv-szektor IT kultúráját, akkor azt a mondatot választanám, hogy nem látják az informatikában rejlő versenyelőnyt. Az ördög azonban, most is a részletekben lakozik. Az egyszemélyes cégtől kezdve a több száz főt foglalkoztató, külföldi piacokra is értékesítő magyar vállalatig rengeteg féle cég működik Magyarországon, akiket igen összefoglalóan, egy szempontot jellemezni. Ezzel együtt problémaként mind a négy interjú során szóba került a magyar kkv-k IT kultúrája. A ma induló technológiai startup cégek sorolhatók a leginnovatívabb vállalkozások közé, akik sokszor eleve a felhőszolgáltatásokra berendezkedve hozzák létre cégeiket, nagyfokú rugalmasságot és költséghatékonyságot biztosítva a maguk számára. Ők azok, akik maguk kopogtatnak a felhőszolgáltatók ajtaján és pontosan tudják, hogy mit akarnak vásárolni Sokkal nehezebb a vendorok helyzete azzal a tipikus magyar jelenséggel, amit Orbán Tamás viccesen, de roppant találóan Józsi a számítógépes -nek nevezett. Valakinek ezt értenie kell. Saját informatikusa nincs, aki elmagyarázza neki, hogy ez miért jó, ráadásul egy csomó ilyen termék versenyez az informatikai alvállalkozójával. Tehát a Józsi, a 33

34 számítógépes, aki összerak neki még egy szervert az el tudja neki magyarázni, hogy nagyon jó lesz neked egy eggyel nagyobb winchester, meg egy eggyel gyorsabban pörgő háttértár, meg két DSL és ja, még én annak az ügynöke is vagyok. A döntéshozók és vállalkozók alapvető, informatikai szakértelem hiánya tette az informatikai beszállítókat megkérdőjelezhetetlen és megkerülhetetlen személlyé, akik önnön létfenntartásuk érdekében a legtöbb esetben igyekeznek ügyfeleik informatikai status quo -ját fenntartani. A kkv-k túlnyomó többségének tehát van egy házi IT tanácsadójuk, rendszerüzemeltetőjük, (egy személy vagy egy informatikai kereskedő cég), és a vállalatok ezeken a tanácsadókon / rendszergazdákon keresztül intézik informatikai beszerzéseiket. A másik tipikus magyar sajátosság az ingyenes megoldások felé való nagyon erős vonzódás (amelyet tovább erősít a gazdasági válság jelentette visszaesés). Az IDC-nél fő között még kisvállalatnak számít egy cég, de itthon már lehet középvállalat is. Ebben a szegmensben nagyon intenzíven törekednek az ingyenes szolgáltatások felé és csak arra próbálnak költeni, amire nagyon muszáj... Nagyon klasszikus példa: Google egy tipikus magyar kkv, szerintem azt mondja, (meg azt látjuk): hogy miért fizessek valamiért, ha ugyanez a funkcionalitás elérhető ingyen is? A jó hír, hogy ez a vásárlói attitűd egy bizonyos cégméret után már nem fenntartható, ha egy cég növekszik, már belátja, hogy költenie kell, ha saját informatikai szükségleteit megfelelő módon ki akarja elégíteni, de mindez még függvénye a menedzsment kultúrájának, a cégprofilnak is. A Revevol munkatársa úgy látja, hogy vannak már olyan vállalkozások, akik képben vannak az informatikai lehetőségeket illetően, de hiányzik egy erős, innovatív középréteg a cégek közül és ez nem IT kultúra-béli hiányosság, hanem gazdasági probléma. Ha lennének ilyen cégek, akkor azok sikertörténetei jövőképet adnának a többi vállalkozásnak és egyben edukálnák is az üzleti szférát. A CE On-Demand szakértője úgy látja, hogy az IT kultúrát a legnagyobb szereplők is alakítják: amikor a Microsoft bevezette a kisvállalatok számára a (...) szoftver-liszensz előfizetést (...) az úgynevezett perpetual liszenszeket váltották ki (...) Magyarországon az előfizetés jellegű iszonyatosan sikeres lett, mert a magyar Microsoft és a hozzá tartozó magyar disztribútorok nagyon nagy energiát fektettek abba, hogy edukálják a piacot. Nagyon motiválttá tették azokat a kereskedőket, akik hajlandók voltak ezt megtanulni. Időnként belekényszerítették őket, máskor pozitív értelemben motiválták, de (...) meglepő 34

35 módon pontosan azok a cégek váltak minden tekintetben sikeressé az IT piacon, akik ezen a területen is sikeresek voltak. (...) felépítettek egy olyan hálózatot, ami áttérítette a korábbi beszerzőket az egyszerű, végleges liszenszek beszerzéséről az előfizetéses liszenszek beszerzésére és hát bizony itt is történt boríték dugdosás természetesen, meg történt megfelelő sales érvelés is, aminek a mentén sikerült azt az egészet megteremteni A felhőszolgáltatások jelenlegi piaca Magyarországon üzleti szempontból Feltett kérdések: Hogyan látja üzleti, (értékesítési) szempontból a felhőszolgáltatások jelenlegi piacát Magyarországon? Méret, potenciál? - Melyek a főbb szereplők, rangsor? Tud-e kiugró sikerekről, ismeri-e azok okait? Az Ön eddigi tapasztalatai szerint milyen a magyar piac reakciója a már elérhető alkalmazások használatát illetően? - Az ön véleménye szerint mi ennek az oka? Mi a pozitív/negatív reakció oka? A Revevol szerint van egy réteg, amely azt se tudja, hogy ezek mik, egy másik, amelyik baromira örül és próbálja is ezeket használni, a harmadik, amelyik tudja, h van, de nem akarja őket bevezetni az adatvédelem miatt mondván, hogy hogy képzelem én azt, hogy az ő adatai nem itt fognak ketyegni a szekrényben. Vegyes a fogadtatás. Olyan nincs, hogy ismeri, jónak tartja, de valamiért nem akarja bevezetni. Az egyetlen nagy visszatartó erő az adatkezelési kérdés Nyilván, hogy az új, nem bejáratott dolgokkal szemben bizalmatlanok a vállalatok. Akiknek a dinamizmus és a rugalmasság fontosabb a biztonságnál, azoknál jobban terjed foglalta össze Balicza Gábor, hogy miképpen látja a piac értékesítési potenciálját. Szatmári Tamás a Revevol tapasztalatairól elmondta, hogy A google apps ilyen szempontból a legproblémásabb felhő az egész consumer irányból jött, kevésbé bíznak benne, meg ez az egész google hype az adatkezelési problémákról. Ez a tű hegyének a legcsúcsa... ez a legnagyobb sales- és marketing kihívás. A szakemberek szavaiból kitűnik, hogy akkor könnyebb értékesíteni a felhőszolgáltatásokat, ha a potenciális ügyfél eleve modernizálni, fejleszteni akar. A még 35

36 meglévő hagyományos informatikai rendszereket nem cserélik le ha azokban még van kapacitás, vagy ha azok még több évig kiszolgálják a szervezet igényeit. Ha egy vállalati IT-rendszer életciklusa lejárt, már nyitottabbak a cégek, ahogyan akkor is, amikor a meglévő infrastruktúra nem szolgálja ki a létszámbővülést vagy az új üzletágat. Fontos és elgondolkodtató jelenség, hogy az IT szakemberek egy része, - akiknek sok esetben a vállalkozás döntéshozójánál (annak alacsony IT tudása miatt) nagyobb befolyása van az informatikai döntésekre-, fenyegetést látnak a felhőszolgáltatásokban. Ha a vállalati kultúra oldaláról nézzük, akkor igaz az is, hogy az informatikai osztályok is tartanak a cloudtól és nem gondolják azt, hogy ez egy új szerepre ad nekik lehetőséget, hanem attól félnek, hogy feleslegesek lesznek és kirúgják a fele csapatot. A Revevolnál úgy próbálják áthidalni ezt, hogy már az értékesítési folyamat legelején bevonják a vállalat informatikai vezetőjét / felelősét, de mindig csak a cégvezetővel tárgyalnak, ám vele megértetik, hogy a Google Apps nem fenyegeti a cég IT felelősének a munkahelyét. Alapvetően mi mindig az üzleti döntéshozót próbáljuk elérni és neki elmondjuk, hogy az IT-sre ugyanúgy szükség lesz, mint eddig, csak máshogy menedzseli a dolgokat. Változik a világ, és ezt az IT-sek tudják a legjobban. Cseke Áron szavai is nagyon találóan megmutatja, hogy milyen értékesítési nehézségekkel találják magukat szemben a felhő vendorok: egy tipikus informatikai kereskedő most elsősorban az on-premise szolgáltatásokból él. Tehát: ad el egy kis vasat, -kevés rajta a marzsinja. Ad el egy kis szoftvert, - kevés rajta a marzsinja. Amiből fenn tudja tartani a cégét az az, hogy kiviszi a vasat az ügyfélhez, installálja, fenntartja és onnantól kezdve a fenntartási díj a hosszú és recurring bevétel az ő oldalukról. Ezzel elvannak, és hát attól félnek, hogy ez a felhőnél vagy nagyon redukált mértékben, vagy egyáltalán nem jelenne meg Az IDC elemzője szerint a magyar vállalatokra eleve jellemző, hogy szkeptikusak és erősen biztonságra törekvők. Mindehhez hozzáadódik, hogy nagyon kevéssé bíznak a növekedésben a gazdasági helyzet miatt a potenciál benne van a piacban. A következő években jellemző lesz a duplaszámjegyű növekedés, de ez nem eredményezi azt, hogy ezeknek a felhőszolgáltatásoknak a teljes ITC-ban való részesedése nagyságrendileg nőne 36

37 A szolgáltatók marketingtevékenysége Magyarországon Feltett kérdések: Hogyan látja a szolgáltatók marketingtevékenységét a felhőszolgáltatások bevezetését illetően? Eredmények, tanulságok? Milyennek ítéli meg a szolgáltatók marketingkommunikációs tevékenységét? Miért? Mi a célcsoportjuk? Milyen hiányosságokat lát? Mekkora erőforrásokat szánnak a kommunikációra? Esetleges pozitív / negatív példa? Abban minden szakember egyet ért, hogy marketingre szükség van, de nagyon nem mindegy, hogy milyenre. A felhőszolgáltatások fő célcsoportját képező kkv-szektor szereplői heterogének, a feléjük irányuló marketingkommunikációt pontosan kellene célozni, de az eddigi tapasztalatok nem azt mutatják, hogy ez sikerült volna. Orbán Tamás hibának tartja, hogy a Virtualoso bevezetésekor nagyon intenzív tévé-reklám kampányt folytatott a T-Systems, és igaza lehet, ugyanis az értékesítési eredmények messze elmaradtak az elvárttól. Szatmári Tamás szerint sem megfelelő kommunikáció folyik. Amit én látok, h jó sok konferencia van, de nem olyan jók... Az a baj velük, h megveszed a helyet, elmész, előadsz és teljesen mindegy, hogy jó vagy rossz előadást tartasz, releváns vagy sem nincsen szerkesztve, nincsen átgondolva az íve. (...) Egy jól megszervezett, IT hátterű, ténylegesen szakmai hátterű konferenciasorozattal, ami a CIO-knak, kkv-nak szól, nagyon jól lehet szakítani. (...) Egy ilyen konferenciát nagyon jól lehet targetálni. Ugyanez jellemző a szaksajtóra is. A legtöbbször külföldi, vagy globális piacokról szóló anyagokat fordítanak magyarra, vagy advertorial típusú, szponzorált cikkek jelennek meg, amelyet valamelyik piaci szereplő diktál és adott érdekek mentén íródik. Nincs egy független, piacot edukáló, a magyarországi helyzettel és lehetőséggel foglalkozó blog, amire viszont nagy szükség lenne. Az IDC elemzője és a CE On-Demand egyetértenek abban, hogy a felhőszolgáltatások esetében nem marketingre van szükség, mivel a kézzelfogható eredmények adják el a felhőt. Ezzel személy szerint vitatkoznék, mert az adott eredményekről, - ha már vannak, értesülnie kell a piacnak és a potenciális célcsoportnak, és ez minden vendor érdeke. 37

38 Abban egyetért mindenki, hogy hasznos, komplex esettanulmányokra van szükség, amely könnyen érthető módon közvetíti az adott számítási felhőszolgáltatás előnyeit és a rendszeresen felmerülő kérdésekre (biztonság, megtérülés, stb.,) választ adnak. Jelenleg nehézséget jelent, hogy nincs nagyon miről esettanulmányt készíteni, vagy ha van is, azt nem készítették el megfelelően. Cseke Áron szerint a marketing onnantól tudna sikeres lenni, ha az értékesítők legalább az első lépést megtennék és egy köteg, hazai szegmensre vonatkozó, a hallgató számára releváns sikertörténettel tudnának előjönni (...) Láttam olyan esettanulmányokat, hogy egy ügyvédi iroda miért választotta a felhő megoldásokat. Ez különösen jelentős volt azért, mert ezeket egy olyan szervezet választotta, akiknél a titoktartás rettenetesen fontos. (...) de az a baj, hogy az eredményt egy széles fronton végrehajtott gyalogsági támadással lehetne elérni. Tehát sok értékesítő egyszerre, motivált módon kéne, hogy megtámadja a piacot.... Várható tendenciák a magyarországi felhőszolgáltatások piacán Feltett kérdések: Milyen tendenciákra számít a magyarországi felhőszolgáltatások piacán? Időtávok, az azokban várható események? Eltérés/hasonlatosság a nemzetközi tendenciákat illetően? Szabályozások? Milyen gátló és milyen serkentő tényezőket észlel a felhőalkalmazások elterjedése / elterjesztése szempontjából a magyar piacon? A megkérdezett szakértők egyöntetűen a számítási felhő felfutását prognosztizálták. Az IDC szerint nagy strukturális változások nem várhatók, és ahogyan az egész régióban, itthon is inkábba privátfelhőt fogják előnyben részesíteni a nagyobb vállalatok, míg a nyilvános felhőt a kkv-szektor fogja jobban használni. A lent látható Gartner féle hypegörbét 33 két szakértő is említette, ami azért is érdekes, mert a mértékadó külföldi kutatócég ezt a grafikont külön elkészítette a számítási felhőre vonatkoztatva. Az ábrát tekintve a legizgalmasabb kérdés az, hogy vajon melyik ponton található jelenleg a magyarországi felhő? Ha pontosan megállapítható lenne, akkor viszonylag pontos

39 időtávokat is kalkulálni lehetne már csak azért is, mert ahogyan Szatmári Tamás fogalmazott: Ugyanaz fog lejátszódni, mint Nyugat-Európában, a kérdés az, hogy mikor 5. Gartner-féle cloud hype görbe Forrás: Cseke Áron több konkrétumot is tartalmazó véleménye a legrészletesebb: azt gondolom, hogy még nagyjából öt év kell ahhoz, hogy a felhő jelentős market share-re tegyen szert, mondjuk egy szignifikáns 20 % -ot elérjen. Onnantól kezdve valószínű, hogy nagyon fel fog pörögni a piac. Addigra már feltételezem egészen más termékportfólióban fogunk gondolkodni, mint most, nagyon valószínű, hogy sok nyugati példa lesz, ami dominánssá válik, és megváltoztathatja a most jellemző gondolkodást, illetve amikor ez el fog érni egy kritikus tömeget, az teljesen át fogja rendezni a piacot. (...) A sarki számítógép bolt nagyjából akkora jelentőséggel fog rendelkezni, mint most a sarki cipőbolt a cipőértékesítésben. Nem tűnik el teljesen, de el fog veszni a pesti- és vidéki utcaképből, legfeljebb egy faluban lesz értelme, de ott se sokáig, mert mindenki meg tudja venni a cipőjét a plázákban, a hipermarketekben, online, stb. (...) Ez a forradalom az 39

40 informatikát átrendezi a telconak az oldalára, (...) sőt, az is előfordulhat, hogy a legnagyobb felhőszolgáltatók a jövőben pont a telco-k lesznek. KVANTITATÍV KUTATÁS Módszer A szakdolgozat megírásához a szekunder kutatási források mellett, illetve az előző fejezetben ismertetett kvalitatív kutatáson felül, kvatitatív primer kutatást is végeztem. A téma vizsgálatához, készítettem egy kérdőívet is, hogy képet kapjak arról, hogy milyen ismertséggel bír Magyarországon a számítástechnikai felhő, és hogy milyen felhőszolgáltatást használnak manapság az interneten aktív fogyasztók, akik potenciális ügyfelei vagy felhasználói a magyar piacon üzleti felhőszolgáltatást nyújtó cégeknek. Ha az anyagi erőforrásaim lehetővé tették volna, országos, reprezentatív minta alapján vizsgáltam volna, hogy a nem üzleti felhasználók körében mennyire elterjedt a felhőszolgáltatások használata. Mivel erre nem volt módom, primer kvantitatív kutatásomat egy nem reprezentatív kérdőíves megkérdezés útján bonyolítottam le. A lehető legbiztosabb akartam lenni benne, hogy a kérdőívet 34 csak olyanok töltik ki, akik aktív internethasználók, így a kérdőív kitöltésére való felhívást közösségi oldalakon, valamint ben tettem közzé és maga a kérdőív is csak online volt elérhető. A kérdőív kérdéseit a 2. számú melléklet tartalmazza. A megkérdezési periódus két hónapg tartott. Ez alatt az idő alatt 168 személy válaszolt a kérdéseimre; 100 nő és 68 férfi. A legfiatalabb válaszoló 20 éves volt, a legidősebb 68 éves. A válaszolók átlagéletkor 36 év. A számítástechnikai felhő kifejezés ismertsége Feltett kérdések: Döntéshozó-e Ön egy vállalkozás számítástechnikai beszerzéseit illetően? Hallotta-e már a számítástechnikai felhő kifejezést (angolul: cloud computing )? Ugyan a megkérdezett iparági szakértők véleményes szerint nem fontos, hogy a potenciális felhasználók ismerjék magát a felhőszolgáltatás kifejezést, én úgy gondolom, hogy

41 hosszabb távon ennek a kifejezésnek az ismerete az általános informatikai műveltséghez fog tartozni, és érdekelt, hogy már most milyen ismertség övezi. Az alábbi ábrán látható, hogy a válaszadók közel fele előtt már nem ismeretlen a kifejezés, ami elég jó arány ahhoz képest, hogy mennyire új és összetett informatikai jelenség -ről van szó. 6. A számítástechnikai felhő kifejezés ismertsége Forrás: saját kutatás Mivel a szakdolgozat leginkább az üzleti felhőalkalmazások piacát vizsgálja, szerettem volna tudni, hogy a válaszolók között vannak-e olyanok, akik döntési pozícióban vannak céges IT beszerzéseket illetően. A kérdőív ezt firtató kérdésére 45 személy, tehát a válaszadók 27%-a válaszolta, hogy egy vállalat informatikai beszerzéseit érintő döntéshozója, ám közülük 42 % még nem hallotta a felhőszolgáltatás kifejezést. Ez az eredmény eléggé meglepő, már csak azért is, mert a válaszaik alapján mindegyikük felhőalapú, ingyenes levelezőrendszeren ezik és nem egy közülük regisztrált Dropbox és icloud felhasználó. Felhő alapú alkalmazások ismerete és használata Feltett kérdések: Használ-e valamilyen számítástechnikai felhő alapú alkalmazást? Mely felhő alapú számítástechnikai alkalmazásokat használta vagy használja? 41

42 Használja-e az alábbi alkalmazások bármelyikét? Jelölje azokat, amelyeket használta a múltban, vagy jelenleg is használja! (Gmail, Facebook, Dropbox, Telenor Webiroda, Skype, Fre , Hotmail, icloud, Office 365) Tudta-e, hogy az előző kérdésben felsorolt alkalmazások mindegyike úgynevezett felhőszolgáltatás? Tudta-e, hogy a Microsoft Office szoftverei (pl. Word, Excel, Power Point, stb.) havi előfizetéses formában, az interneten keresztül is elérhetőek anélkül, hogy liszenszdíjat kellene értük fizetnie? A kérdőív következő kérdésében a kutatás részt vevőinek meg kellett jelölni, hogy a felkínált alkalmazások közül melyeket használják. Az eredményeket összefoglaló alábbi grafikon jól mutatja, hogy közel azonos arányban a Gmail, a Facebook és a Skype vezeti a listát. - Amikor azt kérdeztem, hogy vajon tudják-e hogy a felsorolt alkalmazások mindegyike felhőszolgáltatás, akkor 64 százalékuk válaszolt nemmel, a válaszolók közel 30% többről is tudta ezt, 6,6% pedig csak egyről. 7. Felhő alapú alkalmazások ismerete és használata Forrás: saját kutatás A konkrét alkalmazásokról szóló következő kérdés az egyik legszélesebb körben ismert üzleti szoftver-együttesre, a Microsoft Office termékcsoportra vonatkozott. Azt szerettem volna megtudni, hogy mennyire tájékozottak a felhasználók azzal a számítógépes programcsomaggal kapcsolatban, amelyet valószínűleg nap, mint nap használnak, és amely a legelterjedtebben használt szoftvereket tartalmazza. A válaszokból kapott eredmény szerint a felmérés részt vevői ugyan igen nagy arányban, 95%-ban használják a Microsoft Office szoftvereit, de csak 30%-uk tudott arról, hogy ezeket előfizetéses formában is elérhetnék. 42

43 Felhasználói preferenciák Feltett kérdések: Egy, az Ön munkavégzését könnyítő internet-alapú szolgáltatás igénybevételekor mely tényezők fontosak Önnek az alábbiak közül? Egy, az Ön munkavégzését könnyítő internet-alapú szolgáltatás igénybevételekor mely tényezők fontosak Önnek? A következő kérdéscsoporttal azt szerettem volna megvizsgálni, hogy milyen vásárlói preferenciák befolyásolnák egy meg nem nevezett márkájú, a munkavégzést segítő, internetalapú, üzleti informatikai alkalmazás megvásárlását. A kérdésben körülírt képzelt szolgáltatás megvásárlása esetén a legfontosabb szempontként a szolgáltató megbízhatóságát jelölték meg a válaszadók (21,4%). Szinte ugyanennyire fontos lenne számukra az, hogy mennyibe kerül a szolgáltatás (20,2%), és ennél kisebb arányban, de körülbelül egyenlő súllyal esne latba, hogy a szolgáltatást többféle kommunikációs eszközről is el lehessen érni (14,7%), valamint az, hogy maga a szolgáltatás hasznos legyen a vásárló számára (14,5%). A fontossági sorrendben az ötödik helyen, de alig lemaradva ((13,8%) a szolgáltató adatkezelési elvei állnak. A szolgáltató hírneve vagy a vásárló ismerőseinek véleménye a megvásárolni kívánt szolgáltatásról szorult a két legutolsó helyre a listában. Az egyéb rubrikába a következő kritériumokat írták a válaszolók: - a szolgáltató imidzse, - a szolgáltatás könnyű kezelhetősége, - a szolgáltató ügyfélkapcsolatának minősége, - a szolgáltatás átláthatósága, - a szolgáltatás elérési kapcsolatának sebessége, - a felhasználóbarát jelleg, - a biztonság Adatmentés, mint tudatos számítástechnikai viselkedés Feltett kérdés: Szokott-e biztonsági mentést készíteni a számítógépén, laptopján és/vagy mobiltelefonján tárolt adatokról? (dokumentumok, telefonkönyv, ek, stb.) 43

44 Valószínűleg nem túlzás azt állítanom, hogy minden számítógép használóval előfordult már, hogy laptopja, telefonja, számítógépe meghibásodott, elveszett, esetleg az eszközt eltulajdonították, és emiatt eltűntek fontos magán- vagy üzleti adatai, dokumentumok stb. Az is eléggé valószínű, hogy ennek ellenére a legtöbb ember nem gondol arra, hogy olyan mentési megoldást keressen, amely a fenti problémák (lopás, rongálódás, elvesztés) mindegyikére megoldást nyújthat. Pedig az adatok egyre fontosabb szerepet játszanak az életünkben. Elég, ha csak a kapcsolataink elérhetőségeire gondolunk: mindegyikhez tartozik legalább egy cím és egy telefonszám, amelyeket nem tartunk fejben, így egy ellopott / tönkrement / elveszett telefon vagy számítógép legtöbbször azt is jelenti, hogy a kapcsolataink elérhetőségét egyesével, fáradtságos munkával kell újra pótolnunk. A kérdőív legutolsó kérdésével azt szerettem volna megnézni, hogy a megkérdezettek mennyire tudatosan védik adataikat, azaz mennyire tudatos igény náluk azok védelme. Az eredményt az alábbi ábra mutatja: 8. A megkérdezettek adatmentési szokásai Forrás: saját kutatás Tehát a válaszolók negyede minden adatáról készít biztonsági mentést, 57 százalékuk pedig megteszi ezt a legfontosabb adataival. Viszonylag csekélynek mondható azoknak a száma, akik egyáltalán nem mentenek, azaz a felmérésben részt vevők 82 %-a tudatosan védi adatait. A KVALITATÍV ÉS KVANTITATÍV KUTATÁSOK ÖSSZEGZÉSE A kutatások elvégzésével az volt a célom, hogy a rendelkezésemre álló szűkös erőforrások mellett is a lehető legteljesebben mutassam be az üzleti felhőszolgáltatások magyarországi helyzetét, piaci lehetőségeit és a piaci szereplőket. Jóllehet a primer kutatásból származó adatok nem reprezentatívak, ez azonban nem jelenti azt, hogy hiábavaló lett volna a 44

45 kutatás. Úgy vélem, hogy a kutatási a módszerek jól működtek: a szekunder kutatások megalapozták a felhőszolgáltatások piacának és felhasználóinak megismerését; átfogó és részletes információkat adtak a potenciális fogyasztókról, a makro- és mikorkörnyezeti sajátosságokról, ahogyan a magyar kkv-k gazdasági helyzetéről és fogyasztói attitűdjeiről is. Ezt kiegészítendő, a primer kutatások segítségével sikerült a jelenlegi helyzetet mélyebben megismerni, a különböző piaci lehetőségeket és korlátokat, valamint a várható tendenciákat bemutatni. Úgy vélem, hogy a munkám olyan eredményeket hozott a felszínre, illetve oly módon összegezte az eddigi tapasztalatokat, amelyek a későbbiekben alapjául szolgálhatnak egy nagyobb volumenű kutatás lebonyolításához. A feltáró kutatások ezen felül hozzásegítettek ahhoz, hogy a szakdolgozat megírásakor felállított hipotéziseimet értékelni tudjam: Hipotézisek értékelése 1, A számítástechnikai felhőszolgáltatások alacsony ismertséggel bírnak Magyarországon. A megkérdezett szakértők véleménye egybevág a kérdőíves kutatás eredményével: a magyar piacon van már a felhőszolgáltatásoknak egy bizonyos ismertsége, de főleg az informatika iránt affinis vagy annak területén tevékenykedők ismerik inkább. (Később eldöntendő kérdés, hogy szükséges-e a kifejezésnek magának ismertnek lennie.) Úgy vélem, hogy a hipotézis nem állta meg a helyét 100%-ban, de nem is vethető el teljesen. 2, A számítástechnikai felhőszolgáltatások bevezetésekor első és legnehezebb megoldandó feladat a felhasználók bizalmának megnyerése. Ez a hipotézis helyesnek bizonyult, hiszen a kérdőíves felmérésben is a szolgáltató megbízhatóságát jelölték meg legfontosabb vásárlási döntés-tényezőnek a válaszolók, a piac környezeti elemzése is azt igazolta, hogy a tisztázatlan adatbiztonság és adatkezelés az értékesítés egyik gátja, illetve a szakértők is úgy vélik, hogy az új, nem bejáratott dolgokkal szemben bizalmatlanok a vállalatok. Akiknek a dinamizmus és a rugalmasság fontosabb a biztonságnál, azoknál jobban terjed. A biztonság és a bizalom egymástól elválaszthatatlanok a felhőszolgáltatások esetében is. 45

46 3, A számítástechnikai felhőszolgáltatások bevezetése a hozzájuk szükséges bizalom-építés miatt időigényes feladat. Meglátásom szerint erre a hipotézisre rá lehetne mondani, hogy bebizonyosodott, bár a kép árnyaltabb annál, mint amikor a feltételezésemet megfogalmaztam. Ahogyan a szakértői interjúkból kiderült, vannak olyan piaci szektorok/szegmensek és cégtípusok, amelyek számára a bizalom egészen hamar felépíthető, és vannak szép számmal olyan magyar kkv-k, akiknél ez sokkal hosszabb időbe telik. Sok múlik majd a felhőszolgáltató értékesítő- és marketing munkatársain, hogy munkájuk során milyen mértékben tudják a szükséges bizalmi szintet kialakítani. 4, A marketingkommunikációnak el kell érnie a felhasználók számítástechnikai szokásainak megváltoztatását. Véleményem szerint ez a feltételezés részben igazolódott be. A felhőszolgáltatások a számítógépen / laptopon, stb. szinte azonos használati élményt ( user experience ) jelentenek, mint az addig használt szoftverek. Aki pl. eddig dobozban vette a Microsoft liszenszet, és áttér a felhőre, ugyanazt tapasztalja, ahogyan nagyjából az ingyenes Google és az üzleti Google sem tér el lényegesen. Itt tehát nincsen túl sok szokás, ami megváltoztatandó. Az viszont, hogy az adatok bárhol, bármilyen eszközön elérhetők, vagy a mentés miatt kvázi elveszíthetetlenek, vagy hogy egy cég mérete sokkal olcsóbban növelhető vagy csökkenthető, bizonyosan átrendezi majd az üzleti szférában tevékenykedők informatikával kapcsolatos szokásait. Elég ha arra gondolunk, amit az informatikai beszerzések csatornáiról a szakértők elmondtak. Viszont úgy érzem, hogy több és részletesebb kutatás kellene a hipotézis pontosabb ellenőrzéséhez, amire jelenleg nincsen már módom. 5, A javasolt marketingstratégiák sikere a hitelesség, amely két kommunikációs üzeneten múlik: biztonság és megbízhatóság. Igen, ez a hipotézis is megállja a helyét, ezt mind a kvalitatív, mind pedig a kvantitatív kutatás egyöntetűen igazolta. Indokként ugyanazt tudom elismételni, mint a 3. hipotézisnél: A biztonság és a bizalom egymástól elválaszthatatlanok a felhőszolgáltatások esetében is, ezért a kommunikációnak ezekre nagyon erősen kell fókuszálnia. 46

47 JAVASOLT MARKETINGSTRATÉGIÁK, MÓDSZEREK A marketingstratégia alapvető feladata és célja a vállalkozások magasabb szintű stratégiáinak megvalósítása, versenyképes, jó piaci pozíció kialakításával. Középpontjában a következő fő kérdések állnak: az üzleti környezet elemzése, a vevő szükségletek és igények feltárása, a megfelelő, tehát a piaci szegmensek igényeit kielégítő termékek és szolgáltatások biztosítása, a tervek megvalósítása 35 Az üzleti környezet elemzése és a vevők szükségletének feltárása alapján az ideális felhőalapú informatikai szolgáltatótól leginkább megbízhatóságot várnak el a potenciális vevők. Ez egyrészt jelenti az üzembiztos, hiba nélküli működést, másrészt pedig az adatok titkos kezelését is, továbbá a garanciákat, hogy nem fognak kikerülni harmadik fél nem fog céges információkhoz hozzájutni. A következő fejezetekben a lebonyolított és felhasznált kutatásokra alapozott marketingstratégiákra és módszerekre szeretnék néhol általánosabb, néhol pedig konkrét ötleteket tartalmazó javaslatokat tenni. Akármilyen marketingstratégiát is választanak a felhőszolgáltatók, nem szabad elfelejteniük, hogy a marketing az értékesítés támogatását hivatott szolgálni, azaz - támogatnia kell a tájékoztatást - segítenie kell a figyelemfelkeltést - ösztönöznie kell az értékesítési folyamat első lépésének létrejöttét - részt kell vennie abban, hogy az érdeklődő ügyfelekből fizető ügyfelekké váljanak - közre kell működniük az ügyfél elégedettség kialakításában és az ügyfelek megtartásában Piacbefolyásolási politika, lobbi tevékenység, szakmai összefogás Egy olyan gazdasági- és versenykörnyezetben, mint a magyar, ahol mind a cégeknek, mind pedig a közszférának a közelmúlthoz képest kevesebb erőforrással kell több értéket teremteni a felhőszolgáltatások erőteljes katalizátorként hatnának a gazdasági fejlődésre és a munkahely-teremtésre. Egy ország gazdasági fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a kkv-k informatikai fejlettségi szintjének növelése. Az fejlett gazdaságú országok informatikai szintjére való felzárkózás a jelenlegi gazdasági helyzetben állami támogatás nélkül alig, vagy csak lassan valósítható meg. A megszólaltatott szakértők szerint az állami szektor felhőre való áttérése 35 Józsa László: Marketingstratégia, Akadémiai Kiadó 2005, 41. oldal 47

48 húzóerőt jelentene a kkv szektor informatikai, és az ebből következő gazdasági fejlődéséhez. Az Egyesült Államokban 2011-ben elfogadták a Szövetségi Számítási Felhőstratégiát (FederalCloud Computing Strategy) 36, amely kimondja, hogy a számítási felhő erőteljes gazdasági és technológiai potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy a szövetségi IT rendszerekben megtakarításokat lehessen elérni úgy, hogy közben javul a rendszer hatékonysága és produktivitása. Ebből kifolyólag a szövetségi kormányzat élen jár a felhő alkalmazások bevezetése terén, és több mint ezer adatközpontot alakít ki saját felhasználásra. Az amerikai szövetségi IT konszolidáció kiterjed az ezésre, a csoportmunkára, az adatközpontokra, a mentésre és adattárolásra, valamint a tartalommenedzsmentre. - (A magyar kormány számára is megszívlelendő tapasztalat, hogy az Egyesült Államokban működő 11 vezető felhőszolgáltató 80 ezer új munkahelyet teremtett és mind a 11 cég a gazdasági válság ellenére évek óta stabil növekedést mutat). 37 A Telenor Telefelhő néven útnak indított egy helyi önkormányzatokkal megvalósult próba-projektet. A lenti dián összefoglalt projekt célja az volt, hogy számszerűsíteni lehessen, hogy a részt vevő intézmények milyen összegű megtakarítást tudnak elérni, ha e- mail kommunikációjukat átteszik a felhőbe. Veszprém megyében 273 felhasználó esetében, 3 évre levetítve kb. 45%-os megtakarítás volt elérhető, ami egyébként helyszínenként és felhasználó számtól függően 36 és 60 százalék közé esett. (A projektben 4 megyei szintű önkormányzat, 1 kórház, egy kisváros és egy város vett részt) A számok is jól tükrözik, hogy a Kormánynak minél előbb lépnie kellene, hiszen a felhő bevezetésével nemcsak intézményei IT modernizációját végezheti el, hanem jelentős költségcsökkentést is elkönyvelhetne

49 9. Telefelhő pilot projekt Forrás: CE On-Demand Ahhoz, hogy megszülessen a politikai szándék, illetve hogy mihamarabb gyakorlati lépések történhessenek az ügyben, a magyar piacon működő felhőszolgáltatóknak, összehangolt módon lobbi tevékenységbe kellene kezdeniük, hogy az alábbi eredményeket megszülethessenek: - Készüljön egy nemzeti számítási felhő stratégia, amely nem egyes beszállítók, hanem a piacon működő szolgáltatók és potenciális ügyfeleik érdekeit tartja szem előtt. - Az állami intézmények, állami szervek, az összes önkormányzat térjen át a számítási felhő használatára és vezessék be az e-ügyintézést minden lehetséges területen - Vezessenek be állami támogatású informatikai hitelprogramot, amit az IT-be is fektetni kívánó kis- és középvállalkozások vehetnének igénybe. - Jöjjön létre el egy olyan ösztönző rendszer, amelynek következményeként nagyszámban kerül ki az oktatásból minőségi IT képzettségű munkaerő. - Készüljenek el a számítási felhőt érintő és annak elterjedését segítő jogi- és szabályozási keretek. - Kapjon prioritást az egész országra kiterjedő szélessávú és mobil telekommunikációhoz szükséges infrastruktúra kiépítésének támogatása. 49