Paloták elõtti korszak

Átírás

1 81 A legendák földjén Paloták elõtti korszak Kr. e körül Kréta keleti partvidékén kõbõl épült falvak sora jelent meg. Árukat cseréltek más égei közösséggel. Aztán valami megváltozott. Ez a valami máig izgatja a tudósokat, történészeket, archeológusokat de nem tudnak nyomára jutni. John M. Roberts 161 Táncoló minószi hölgyek Palaikasztróból (Kelet-Kréta, ANRM, 2006, sz.) A minósziak történelmük során az elõdeiktõl örökölt szaktudás segítségével képesek voltak kifejezésre juttatni egyéni tehetségüket, méghozzá nemcsak egy-két mesterségben, hanem megdöbbentõen sok területen. 84 Kr. e körül a kelet-krétai tengerpartot és környékét kõbõl épült falvak lepték el. Ezek a települések 700 évvel elõzték meg Kréta elsõ palotáit. A mai Mürtosz falu és Néa Anatolí között feltárt két terület kora bronzkori romjait látogattam meg 2006 nyarán. Helyesebb, ha azt mondom, hogy a 40 fokos hõségben nagyon kemény munkával másztam meg a partszakasz közelében álló dombokat. Számomra azért is fontosak ezek a romok, mert a minószi paloták elõtt épültek, és hosszú ideig fennálltak. A feltárt leletek azt igazolják, hogy sok évszázadon keresztül érlelõdött a krétaiak csodálatos civilizációja, mielõtt Európa elsõ palotái megépültek volna. A falusi népesség a minósziakat olyan pályára állította, amelyet a bronzkor csodájának tartanak ban végeztek itt feltárásokat a régészek. Peter Warren 84, Mürtosz ásója volt, és könyvében 198 egy légi fotón mutatja be a dombtetõn fekvõ félig város lelõhelyet feltárás utáni állapotában. Ezeket a romokat is meglátogattam. A déli tengerparton, kanyargó úton barna színû táblák mutatják azt a gyalogösvényt, amelyen csak fáradságos módon lehet megközelíteni a régészeti terepet. A lábamat véresre karcolta a száraz, bozótos növényzet, áthatolni rajta csak páncélban lehet. A kitaposott út is arról gyõzött meg, hogy ritkán járnak errefelé érdeklõdõ turisták, leginkább megszállottak keresik fel ezt a helyet. Mürtoszban csaknem száz helyiséget, összekötõ folyosókból és fedetlen terekbõl álló együttes került elõ. Lakói a Líbiai-tengerre nézõ A malomipar kezdeti eszköze a dörzskõ volt (Dél-Kréta, 2006, sz.) meredek dombokat foglalták el a patakkal keresztülszelt, kis parti síkság nyugati szélén. Az új jövevények nem véletlenül választották lakóhelyül a látványban gazdag tájat. Pompás kilátás nyílott a tengerre és a közeli kikötõre; bizonyára a kisváros tervezésekor egyik szempont a környezet volt.84 A földszintes házakban négyszögletes szobácskák voltak, akárcsak a knósz- szoszi késõ neolitikus épületekben. A falak terméskõbõl épültek. Nyers vagy csupasz köveket használtak, melyeket föld vagy agyag tartott ösz- sze. Felsõ részüket néha agyagtéglából rakták ki. Olykor pirosra, máskor barnára festett vakolat borította a falakat; a padló döngölt föld volt. 84 A tetõt laposra építették. Úgy tûnt, hogy a vörös morzsalékos agyagot a Kr. e körüli tûzvész égette ki, és így maradhatott meg napjainkig. A felhasznált mészkõben fosszilis kagylók tömegét láttam. A romok között bóklászva rábukkantam egy õrlõkõ aljára, amelyen jól látszott a kopás íve. Mürtosz-Pürgosz dombon kváderfal-maradvánnyal is találkoztam. A házakat Gurniához hasonlóan szûk utcák hálózták be. A közel negyven év alatt a régészeti terület szemlátomást pusztulásnak indult. A hatvanas években rekonstruált falak szétestek, mindent benõtt a gaz. A régészeknek azt nem sikerült kideríteniük, hogy a csaknem 5000 éves települést ellenséges támadás vagy természeti csapás döntötte-e romba. A kövek felszínét vörös szín fedi, ami arról árulkodik, hogy talán tûzvész pusztíthatott. Szerencsénkre nem építették újjá, így hatalmas mennyiségû, régészetileg igen értékes tárgy halmozódott fel a romok alatt. Ember- és állatfigurákat ábrázoló szobrocskákat mintáztak agyagból és kõbõl, nagy mennyiségben állítottak elõ kerámiát, pecsétlõt

2 Paloták elõtti korszak 83 Mürtosz-Pürgosz kora bronzkori település szépen megmunkált kváderkövekbõl épült fel (Dél-Kréta, 2006, sz.) Vasziliki romjai (Kelet-Kréta, 2006, sz.) A Chamaizi-ház a történelem elõtti korból származik. A kövek illesztési technikájából hiányzott a minósziak finomsága (Kelet-Kréta, 2006, sz.) Palaikasztro igen fontos kereskedelmi központ volt a bronzkorban, romja Kréta legkeletibb részén fekszik (2006, sz.) faragtak, bort és olajat sajtoltak, gabonát termesztettek, fontak-szõttek, gyapjút készítettek. Knószszosz feltárásakor az agyagtáblákon gyapjúért tartott birkanyájak könyvelését találták meg. A gyapjúszövet a minósziak egyik fõ kiviteli cikke lehetett. Evans és Sinclair Hood úgy véli, hogy Kr. e után, a Középbirodalom korában a krétaiak szövetmintái csigavonalat alkalmazó krétai díszítõstílus terjedtek el Egyiptomban és Levante más tájain. A civilizáció küszöbén álló égei közösség a városiasodás szakaszába lépett. A mürtosziak több száz agyagedényt használtak, amelyek hasonmásai hétszáz évvel késõbb visszaköszönnek Knósszosz palotájában is. A díszítés, a forma alig változott. A földmûvelést a szorgalmas emberek kõ- és rézeszköz alkalmazásával végezték. Az obszidiánt Mélosz szigetérõl szerezték be. Mûködött a cserekereskedelem. Több tárgy került elõ, amelyek Mochloszból és a Kükládok szigeteirõl származnak. A mai felszíni állapotokat figyelembe véve nehéz elképzelni, hogy valamikor itt virágzó kereskedelmi élet zajlott. Bizonyára voltak Figyelemre méltóak az erõs építésû kõfalak és a viszonylag kis fesztávok. Felülrõl nézve a település egyetlen nagy, sejtszerû egység, amely mintegy megkoronázza a dombtetõt (Dél-Kréta, Mürtosz-Pürgosz, 2006, sz.) Korai temetkezési hely Platanosznál, ahol egyiptomi, a XII. dinasztia korából származó szkarabeuszokat találtak (Dél-Kréta, 2006, sz.) Falaszarna egyik építménye akár ciszterna is lehetett (Nyugat-Kréta, 2007, sz.)

3 Paloták elõtti korszak 85 A cserépedényeket gyakran díszítették fecskékkel (Szantorini,Akrotiri, FMPT, 2005, sz.) hajóik, és kereskedtek a szomszédos népekkel. Mürtoszban több mint száz, különbözõ fajtájú edény, valamint a mürtoszi istennõ agyagból készült idoljának ritka példánya került elõ (Kr. e körül). A szoborra festett bevonalkázott mezõk bizonyára a ruhát jelzik. Nyaka nem emberi testrészre, hanem inkább növényi szárra emlékeztet. Vékony karjának hajlatában mürtoszi stílusban festett parányi kancsót tart, talán az otthona feletti ellenõrzés jelképeként. (ANRM) Ugyancsak a palotakorszak elõtti Krétáról származó, anyaistennõt ábrázoló edény melleibõl folyó folyadék feltehetõen az anyatejet jelképezte. (AMI) Mür toszban megtalálták a világ legrégibb fazekasmûhelyének maradványát is. A kerámia korongon készült, melyet a fazekas kézzel hajtott. A Mürtoszi istennõ idolja (Dél-Kréta, Mürtosz, ANRM, 2006, sz.) Ficánkoló halak és hajladozó liliomok az Akrotiriben feltárt edényeken (Szantorini, FMPT, 2005, sz.)

4 86 A legendák földjén Paloták elõtti korszak 87 Gournia madártávlatból (Kelet-Kréta, 2006, sz.) Ezek a páratlan leletek fényt vetnek a tengelyre helyezett, szabadon forgó vagy a gyors korong bevezetése elõtti fazekasmesterség technológiájára. Hasonlóan míves foltos kancsók kerültek elõ Vaszilikiben. Amíg innen a Krétai-tenger keskeny sávja volt látható a távolban, addig Mürtosznál a Líbiaitenger kéksége tündökölt. A mürtoszi fellegvárból jól látszanak a tengerben azok a sötét foltok, amelyeket Warren bronzkori mólók elsüllyedt maradványának tartott. Rejtély számomra, hogy a minósziak õsei miért építették lakóhelyüket a nehezen megközelíthetõ dombtetõkre? A vidék Kr. e körül kevésbé volt száraz, mint ma. Több volt az esõ, a hegyeket erdõk borították. A téli esõ a fáknak köszönhetõen nem mosta le a talajt a hegyekrõl. Napjainkban a Földközi-tenger legtöbb szigetén kopár sziklák hegyvonulata húzódik. Vagy mégsem? Szálláshelyünkre indulva Mürtosz-Pirgoszból észak felé vettük az irányt, és a nagy hegyek között meglepett a táj hihetetlen gazdagsága. Egy Édenkerthez hasonlítható tájon haladtunk keresztül a hegyi utakon. Sehol sem láttam még ilyen gondozott vidéket, amelyet az ember ennyire tervszerûen alakított volna át. A magas hegyeket gondozott olajfák fedték, az egész környéket fekete mûanyag csövek kígyózták be. A csepegtetõ öntözéses módszer alkalmazása korszerûbbnek tûnt annál, mint amit Anatóliában vagy Spanyolországban láttam. Ott ugyanis betonvályúban vezetik az öntözõvizet a kultúrnövényekhez. A múlt és a jelen találkozik ezen a tájon. Hegytetõkön és völgyekben zöldell- nek az olajfák. Az olaj ma is stratégiai fegyver, és a bronzkorban sem lehetett másképp. A ma itt élõ népesség életmódja a négyezer évvel ezelõtti égei térségére jellemzõ. A látvány, a környezet egy város megtervezésekor úgy a múltban, mint a jelenben fontos szempont. Mindazonáltal nélkülözhetetlennek tartották a város biztonságát, megvédhetõségét is. Talán inváziótól tartottak, és ezért kényszerültek a dombtetõkre? Ekkoriban a környezõ világ minden tájáról érkeztek Krétára telepesek: Líbiából, Anatóliából vagy a Kükládokról. Ezek a népmozgások nem lehettek konfliktusmentesek. A falusi népesség még hétszáz évig volt kitéve az új jövevények állandó zaklatásának, mire megjelentek Kréta elsõ palotái, és létrejött a minósziak tengeri flottája. Ez az erõ elrettentette Kréta ellenségeit városaiktól, amelyeket, mint tudjuk, nem védtek masszív falak, vártornyok, bástyák. Krétán tucatjára vannak említésre méltó, rejtélyes romok, amelyekrõl keveset tudunk. Ilyen például a Chamaizi-ház, amely a történelem elõtti korból származik, falait szürke kövekbõl készítették, és csak úgy összerakták. Itt a kövek összeillesztésének technikájából hiányzott a minósziak finomsága. Kötõanyagnak valószínûleg agyagot használtak. Feltehetõen egy helyi elõjáró számára készült tojásdad alakú ház legalább három korai minószi építési szakasz végeredménye volt, s az építkezések során egyik-másik ház falát szándékosan íveltre formálták. 198 Egy tábla jelezte az útirányt: Minoan house of Chamaizi. Makadámút vezetett a hegytetõre, nem sok hiányzott, hogy a köves út szétrázza a bérelt kocsinkat. A rom különbözött a többi lelõhelytõl. Az építmény szokat-

5 88 A legendák földjén Paloták elõtti korszak 89 lan formájú volt: ovális. Keveset tudni arról, kik lakták. Az Agiosz Nikolaosztól Szitia felé vezetõ út mellett fekszik, egy nehezen megközelíthetõ hegytetõn. Több lehetett egy nagyobb vidéki háznál, ugyanis a kora minószi korban már lakott volt az épület. A távolban szélkerekek méretes lapátjai rótták a köröket. A modern és az õsi kréta látványa megbabonázott. Izgalmas felfedezõutam következõ állomása Palaikasztro volt, amely a minószi idõkben igen jelentõs kereskedelmi múlttal rendelkezõ város volt. Ezt a települést folyamatosan lakták Kr. e ig. Sokszor elpusztult. Ez az elsõ olyan régészeti lelõhely, ahol a kutatók a Théra vulkán hatását tudományos eszközökkel is vizsgálták. AMIban és Agiosz Nikolaosz Múzeumában gyönyörû leletek láthatóak Palaikasztróból. Különösen megtetszett egy terrakotta szoborkompozíció, amely harang alakú szoknyában táncoló minószi hölgyeket mutat be. 3 Mivel tároló edényeket találtak itt, arra következtettek a régészek, hogy tekintélyes földterülettel rendelkeztek, ahol rengeteg olajfa lehetett, épp úgy, mint napjainkban. Igen fejlett mezõgazdasági kultúrával rendelkeztek. A palotamûhelyekben munkamegosztás volt, és a finom agyagáru Krétán belül és kívül messzire eljutott. 198 Egy archeológiai irányító tábla tévesen egy nagyobb olajfa-ültetvényre vezetett, de az is meglehet, én értelmeztem rosszul az eligazítást. Itt is csõkígyók hálózták be a talajt. Eltévedtem. Behajtottam egy farmra, ahol a kutyák vadul ugattak. A kudarc hatására úgy döntöttem, visszamegyek szálláshelyemre. Ekkor szembe jött velem négy terepjáró, valósággal lesodortak az útról. Utánuk eredtem, reménykedve, hogy közös az úticélunk. Hamarosan megtudtam, hogy londoni régészhallgatók egy csoportját vezette ide tanáruk. Éneklõ kabócáktól hangos tájon haladtam egy darabig a csapattal. A diákok rajzolásba kezdtek, különbözõ méréseket, a régészekre jellemzõ aprólékos munkát végeztek. Ez idõ alatt fényképfelvételeket készítettem a területrõl. Futkároztam, mint pók a falon. A diákok figyelték mozdulataimat, és amikor lehasaltam egy szépen faragott kõ fotózása közben, odajött az egyik ifjú régész. Tõle tudtam meg, hogy az ásatási területet angol régészek tárták fel, és õk bukkantak a szelvény nyugati részében fekvõ Dikti-Zeusz templom maradványára. 191 Nagy jelentõségûnek számít az a sírkõ, amelyre a kultikus Zeusz-himnuszt vésték. Figyelmemet lekötötte egy dróthálóval körülvett, kör alakú építmény. Mélysége 6-8 méter lehetett. Bár irodalmat nem találtam a kútra, mégis szentül meg voltam gyõzõdve, hogy az angol régészek által kiásott kutatószelvény vagy rétegtani megfigyelésre szolgáló pont lehetett; leástak egészen a natúr alapig. Egy ilyen mélyedés falán megjelenik a történelem, mivel az egyes rétegek jól elkülönülnek egymástól. Elbúcsúztam a kedves fiataloktól. A késõi napfényben különösen ragyogott az Ida-hegy alakjához hasonló magaslat, amely a part szélén emelkedik ki a szárazföldbõl, uralva a környezetét. Jó lett volna ezen a hegyen is kutatni, de a Nap vészesen közeledett a látóhatárhoz. A kelet-krétai Palaikasztro fölötti Petszofa-hegy (Petszophasz) déli részén fedeztek fel egy hegyi szentélyt, melyben érdekes kultikus tárgyakat találtak. Szentélyébõl számos edény, szobor került elõ, amelyekre Lineáris A jeleket véstek a palaikasztróiak. Úgy látszik, hogy ebben a korban a templomok hivatalnokai, de még a közönséges adományozók is tudtak olvasni, talán írni is. Az õsök ebben a gyönyörû környezetben építették városukat, Palaikasztrót, amely jóval nagyobb kiterjedésû volt, mint Gournia. A tenger kékje most békés volt. A város pusztulását, Sandy MacGillivray, kanadai régész szerint egy gigantikus szökõár okozhatta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a település egykori házainak falai közül csak a tengerpart felé nézõk dõltek össze teljesen, míg a beljebb állók kevésbé sérültek meg. Este átgondoltuk a nap eseményeit, és elkezdtük a fejezet írását. A laptopra másolt digitális fotók elemzésekor eltûnõdtünk Kréta szépségén és archeológiai gazdagságán. Talán a világon alig van ilyen gazdag sziget, ahol ennyi régészeti lelõhely található. Elég, ha Homérosz írására gondolunk, melyben Kréta 90 városáról ír. Tévedett! Azóta bebizonyosodott, hogy Krétán a minószi idõkben jóval több város volt, és a sziget népsûrûsége igen magas lehetett már a neolitikumban is. Másnap Phaisztoszt és Agia Triadát jártam be, és a Messzara-síkság rejtélyes, kör alakú temetkezési helyeit. Ezt követõen hosszas keresgélés után találtunk rá Platanoszra. Az ottani sírokat Xanthoudidesz tárta fel ben. Egy elhanyagolt birtok szomszédságában áll a kora minószi temetkezési hely. Sajnos, alig maradt valami a romokból, mert a Messzara-síkságon gazdálkodó emberek felhasználták ezeket az értékes köveket házaik, pajtáik és istállóiképítéséhez. Warren szerint Krétán a legváltozatosabbak a sírtípusok, és itt a leggazdagabbak a sírmellékletek, mint például a phurniai nekropoliszban feltárt fejedelmi sír leletanyaga. A sziget déli felének középsõ részén több nagy, kör alakú temetkezõhelyet építettek kõbõl. Öt ilyent ásott ki Sztylianosz Alexiou régész Lebena mellett. Egy-egy sírt több száz évig használtak, temetkezések tucatjait foglalta magában, rituális szertartások színhelyéül szolgáltak: itt végezték például az italáldozatot, vagy ide helyezték el az ételáldozatot, feltehetõen a temetés során. 198 A lebenai kör alakú temetkezõhelyen és a platanoszi sírhelynél is egyiptomi, a XII. dinasztia korából származó szkarabeuszokat találtak. Ez arra utal, hogy már a korai idõkben fejlett kereskedelem alakult ki a városiasodó falusiak körében.84 A kimért méltósággal lépkedõ ifjak két kézzel tartják a súlyos ivóedényeket az Edényvivõk freskón (Kréta, Knósszosz, 2006, sz.)

6 Európa elsõ palotája 91 Európa elsõ palotája A knósszoszi palota központi udvara alatt a régészek nagy mennyiségû neolitikus hulladékra találtak, s ebbõl azt szûrték le, hogy az emberek már az õstörténeti idõkben sem csak barlangokban, hanem kõ- és téglaházakban laktak. Barbara Metzmacher Ralf Adler 134 A minószi Kréta lakói alkották Európa elsõ magasrendû civilizációját, több mint ezer évvel megelõzve a klasszikus görög kultúra létrejöttét. Knósszosz grandiózus épületei mind a mai napig rejtélyszámba mennek. Már Evans is találgatta: templomvárosról, palotáról vagy nekropoliszról van-e szó? Annyi bizonyos, hogy a hatalmas építmények nem lakás céljára készültek. A knószszoszi palota épületegyütteseinek elrendezése megegyezik sok más krétai minószi palota alaprajzával. Központját tágas téglalap alakú udvar alkotja, amelyet négy oldalról épületek vesznek körül. A teraszos megoldású palota nyugati oldalán három-, keleti oldalán ötemeletes volt. Tetejét laposra képezték ki. Az egész épületóriás valamivel több, mint 20 ezer négyzetméter területet foglalt el. Ebbõl körülbelül 1650 négyzetméter jutott a központi kertre. Az épületet alápincézték. Valószínûleg a központi udvaron játszódott le a rituális bika-átugrás. A szakrális rítus merészséget és ügyességet kívánt, de a bátorságot követelõ mutatvány szimbolikus jelentést is hordozott. Az életveszélyes bikajátékban részt vettek a krétai lányok is. Csupán kis köténykét viselve várták a bikát, majd szarvait elkapva, szaltózva repültek át az állat háta felett. A bika szimbolizálta a hatalmat és az erõt. Ha pedig halandó ember képes volt legyõzni egy ilyen állatot, nyilvánvalóan bebizonyította, hogy õ az erõsebb és a hatalmasabb, vagyis õ maga is isten. 11 Az idõk során aztán az isten-uralkodó és a szent állat figurája összemosódott. Graves szerint a knósszoszi palota falán megörökített bikajáték vallási jelentõségû volt. 71 A lépcsõházat és a szobákat pajzsminták díszítették (Kréta, Knósszosz, 2007, sz.) Evans az ásatások alatt csodálatos és rejtélyes tárgyak egész sorát fedezte fel. Egyik ilyen volt például egy ókori táblajáték, amelyrõl megállapította, hogy egy játékasztalról való. Az igen aprólékosan elkészített remekmû több mester munkáját dicséri. Ilyen igényes munkához körzõre, rajztáblára, palavesszõre volt szükség. A mesterek bonyolult munkafogásaiból arra lehetett következtetni, hogy ismerték az esztergapadot, és berendezéseikkel követ is csiszoltak. Az aranymûveseknek forrasztópákára, fújtatóra, bóraxra és kénre volt szükségük. Evans arról is meg volt gyõzõdve, hogy a krétaiak ismerték a granulálás technikáját, a fémek nagyon durva por alakra való õrlésének módját. Mindezt több mint ezer évvel az etruszkok, vagyis a rómaiak elõtt, akiket sokáig e munkafolyamat felfedezõjének tartottak. A virágzó krétai kultúra alapját a bronzkorhoz képest fejlett kézmûvessége és magas színvonalú mezõgazdasági technikája képezte. A bíborcsiga a színezéshez szükséges anyagot is biztosította. A fazekasok na-

7 92 93 A phaisztoszi palota központi udvarán is gyakran rendeztek bikaátugrást, mint azt a knósszoszi fantázia-rajzon is láthatjuk. Az óriási udvar fõtengelyét a távolban látható Ida-hegy ormához tájolták, amely bikaszarvra emlékeztet (Kréta, Phaisztosz, 2006, sz.) Fantáziarajz a palotáról és a bikaugratásról (Knósszosz, NK) gyon finom kerámiát készítettek, ami a technikailag fejlett fazekaskorong létét bizonyítja. Megmunkálták a bronzot, ismerték a forrasztást, virágzott az ötvösmûvészet, és berakásos munkákat is készítettek. Az obszidiánt Méloszról szerezték be, amelybõl vágó, fúró eszközöket készítettek. Életmódjuk valószínûleg az egész négyezer évvel ezelõtti égei térségre jellemzõ volt. Knósszosz kiváló infrastruktúrával rendelkezett. A technológiai fejlõdés megdöbbentõ. 13 Az építészeti szerkezetek két legszebb példája a knósszoszi palota keleti szárnyának öt emelet magas nagylépcsõje, illetve Kommosz kikötõjének 35 m hoszszú épületei voltak. 31 Egy civilizáció jól megítélhetõ csatorna- és vízhálózatának fejlettségérõl. Ami a krétaiakat illeti, ezen a téren mind a mai napig csak kevés nép szárnyalta túl õket: a minósziak tökéletesen ismerték a hidrodinamikát. A királynõ lakosztálya ahogy azt Evans elképzelte minden bizonnyal rendelkezett a minószi kényelem valamennyi kellékével: volt benne fürdõkád, folyóvíz, agyagedények rendszerével létrehozott vízvezeték-hálózat és egy faülõkés, vízöblítéses vécé. 75 A királynõ lak-

8 94 A legendák földjén Európa elsõ palotája 95 A knósszoszi palota tróntermében állt a királynõ alabástromból készült széke. E trónon ülhetett a papkirálynõ, akit két oldalról a minószi kor szent állatai, a griffek és növények feskói õriztek (Kréta, 2006, sz.) árnyék gazdagságával, bensõséges méreteivel anynyira derûs, közvetlen emberséget áraszt, amire az ókori építészetben sehol másutt nem találunk példát. A kompozícióját tekintve az egész palota inkább emlékeztet az olyan agglutináló rendszerû prehisztorikus város kimetszett szakaszára, mint amilyet a kis-ázsiai Çatal Hüyükben láttunk, semmint bármely eddig tárgyalt korszak vagy terület monumentális épületeire. És ez nem véletlen. Ahogy Kréta egész kultúrája, mûvészete, hitvilága és társadalmi rendje szinte konzerválta a neolitikum sok sajátosságát, azt emelte át a bronzkori civilizáció magasabb szintjére, úgy építészete is számos vonásával a régmúlthoz kötõdik, a természetesen nõtt települések spontán rendjét õrzi. Nem utolsósorban ebbõl adódik, hogy a palota olyan szervesen illeszkedik a körülötte lévõ városba, mintha annak egyik lakónegyede lenne írja Szentkirályi Zoltán könyvében. 175 A Freskók háza bejárata a Trónterem felett épült (Kréta, Knósszosz, 2006, sz.) Homérosz és Hésziodosz mûvei szerint Minósz király uralkodása mintegy három nemzedékkel megelõzte a trójai háborút. Ezt a tényt erõsíti meg az a 1900-ban Knósszoszban kiásott, alabástromból osztálya (megaronja) a palota többi részénél is szövevényesebb; csak a fürdõszobához öt különbözõ bejárat vezetett. Amikor Evans a húszas években rábukkant erre a jelentõs helyiségre, ezt Már 3628 évvel ezelõtt Akrotiriben (és Knósszoszban is) használtak vízöblítéses vécét (Szantorini, IF) mondta: Most én vagyok Kréta szigetén az egyetlen ember, akinek vízöblítéses vécéje van! Ez a fényûzés különös ellentétben van a helyiségek kis méretével még a termek sem nagyok. A helyiségek kicsinysége talán azzal magyarázható, hogy a palota lakóinak élete jobbára a tágas udvaron zajlott. A krétai idõjárás egész évben módot adott erre. A teljesség igénye nélkül tegyünk egy rövid sétát Knósszoszban. Az udvart keletrõl határoló szárny lejtõre épült. Az udvar síkjánál mélyebben két, afölött három szintje volt. Északi felét a kézmûvesek negyede foglalta el: mûhelyek, raktárak és lakások. Ettõl délre volt a lakópalota. A komplexumnak különösen a lépcsõterei érdekesek. A három oldalról oszlopfolyosóval övezett, hangulatos kis világítóudvarhoz egy vagy több oldalról egyenes karú lépcsõk csatlakoznak. S ez a könnyedén emelkedõ tér szinte lépésenként változó, festõi megjelenésével, a fény Ez a nagyszerû lépcsõsor kötötte össze a központi udvart a lakóhelyiségekkel. (Kréta, Knósszosz, 2007, sz.)

9 96 A legendák földjén Európa elsõ palotája 97 készült trónszék, amely igazolta Evans feltevését: a homéroszi Minósz palotáját tárta fel. A régész, a föld mélyérõl elõkerült ülõalkalmasságot, Európa legrégibb trónjának nevezte el. 6 Családommal kipróbáltuk a trónszéket, szerintünk nem lehetett kényelmes ülõhelye a minószi uralkodónak. Knósszosz rendeltetésére vonatkozóan a szakértõk körében megoszlanak a vélemények. Evans arra következtetett, hogy a palota keleti oldala a minószi uralkodók lakrésze lehetett. Paul Faure francia régész viszont úgy vélte, hogy a palotában kizárólag papok laktak, szentélyeikben szakrális rítus szerint tevékenykedtek. A közelben pompás épületek romjait fedezték fel. A templomi körzetek mellett volt a királyi rezidencia, a világi hatalom központja állítja Faure. Hans-Georg Wunderlich német régész teóriája eltért elõdeiétõl. Szerinte a knósszoszi palotában hatalmas sírhelyek voltak, és a fényaknák a testek A rituális fürdõ lépcsõháza (Kréta, Knósszosz, 2006, sz.) balzsamozásakor keletkezõ szagok elszívására szolgáltak. (A balzsamozáshoz feltehetõen mézet használtak. Egy különös mítosz szól arról, hogyan fulladt meg Glaukosz, Minósz egyik fia, amikor egy A király megaronja; a kettõs bárdok terme (Knósszosz, 2002, sz.) A Freskók háza oszlopcsarnoka a Trónterem felett helyezkedik el. A krétaiak ragyogó színû, rendkívül élethû freskókkal díszített szobákban éltek (Kréta, Knósszosz, 2007, sz.) Kilátás a trónterembõl (Kréta, Knósszosz, 2006, sz.) mézesedénybe esett.) Találtak olyan fürdõszobát, amelyet sohasem használtak rendeltetésszerûen, máshol igen sérülékeny gipszbõl készült a padlózat. Evans régészeti munkásságát sokan kifogásolták. Azzal vádolták, hogy régészeti módszereivel Disneylanddé változtatta Knósszoszt. Ám az odalátogató turisták csak hálával gondolhatnak teljesítményére. A falak között sétálók képet alkothatnak a minószi kor egyik legnagyobb palotarendszerérõl, amelyet feltárója magával a híres labirintussal azonosított: a rom alaprajza csakugyan egy útvesztõhöz hasonló bonyolultságot mutat. 134 Több alkalommal jártam fényképezni Knószszoszban, mire magam is elégedett lehettem a fotókkal és a videofelvételekkel. Az egyik ilyen utam során szembesültem a leletmentés itt alkalmazott módszerével. A hõségben szinte csak vánszorogni lehetett a palota útvesztõjében. Utam során megálltam egy nagy pithosz elõtt, és azon morfondíroztam, hogy mit tároltak ezekben a nagy agyagedényekben. Díszítésük egyszerû volt, úgy néztek ki, ahogy Evans megtalálta õket. Két nap múlva meglepõdve láttam, hogy egy fiatal restaurátor lány fehérre festette az edények felsõ részét. Néhány nappal késõbb újból ellátogattam kedvenc edé-

10 98 A legendák földjén Európa elsõ palotája 99 Evans szerint a másik trón a király megaronjában állhatott lehetett gyönyörködni a felújított építményben. Én is kivár- (Kréta, Knósszosz, sz.) tam a soromat, és kedvemre fotózhattam. A Trónterem elõtt kígyózó sor állt. Ide nem terveztem látogatást, de végtelenül bosszantott, hogy Evans szobra elõtti hatalmas tumultus miatt nem tudtam felvételt készíteni. Úgy látszik, felértékelõdött a Knószszoszt feltáró régész portréja. Krétai bolyongásaim során a paloták kora után virágzó kikötõváros Kommosz hatalmas rommezõje nem kis meglepetést jelentett számomra. Bevallom, korábban sohasem hallottam errõl a helyrõl. A nyeimhez, és meglepve tapasztaltam, hogy ugyanazok a pithoszok ismét terrakotta színben ragyog- irányában vezet egy mellékút. Némelyik térképen pitsidiai falut elhagyva jobbra Kommosz beach tak. Úgy látszik, a restaurátor ezzel a festési módszerrel konzerválta ezeket a nagyméretû edényeket. feltüntetve. Ki tudja, talán a minószi idõkben is a tengerparti terület bronzkori lelõhelynek van Knósszoszt, a paloták palotáját óra között meglátogatni elviselhetetlen rémálom. A turizmus gyárává degradálódott a minósziak dicsõ palotája. A királynõ megaronját és a rituális fürdõt lezárták felújítás miatt, viszont az északi kapun belépõ turistát a támadó bika felújított dombormûve meglepetésszerûen éri. 199 A színezett dombormûvön egy dühös bikát láthatunk, amint éppen betör egy olajfaligetbe. 9 A szent bika stilizált formában megjelenített szarvai díszítik a palotakomplexumot övezõ falakat és az épület tetejét is. 22 Az oszlopok alján évekig éktelenkedõ vaspántot végre eltávolították. Teljes szépségében A nagy agyagedények díszítése egyszerû volt, úgy néztek ki, ahogy Evans megtalálta õket. Két nap múlva meglepõdve láttam, hogy egy fiatal restaurátor lány fehérre festette az edények felsõ részét, majd néhány nap múlva terrakotta színre mázolta (Kréta, Knósszosz, 2002) jártak ide fürödni a Meszszaa-síkság lakói. A régészeti területet szögesdróttal kerítették körül. Idegeneknek tilos bemenni! Nem vagyok rá büszke, de ilyenkor mindig késztetést érzek átmászni a kerítésen, hogy megörökítsem a régészeti lelõhelyet. A palota körülbelül a jelenlegi tengerszint magasságában fekszik. A rommezõt egy nagy kör alakú építmény sziluettje uralja. 13 Izgalmas felfedezés elõtt állok! A föveny alatt nyugszik a bronzkor egyik legnagyobb kikötõje, amelyet a Phaisztosz és Agia Triada körüli palotaközpontok használtak Kr. e és 1250 között. A palotát a tenger felõl jókora homokdûne határolja. Úgy döntöttem, bemászok a területre, és lefotózom, amit látok. Szerencsémre most még a kutya sem törõdött velem! Ilyen tökéletesen megfaragott kváderköveket csak a közeli Phaisztosz- ban és Knósszoszban láttam. A feltárás javában tart, de a publikációval nem nagyon sietnek a régészek, bár a munkálatokat már a hetvenes években elkezdték. Ennek ellenére Kommosz kevesebb propagandát kapott a többi nagy palotához képest. Késõbb a kikötõt a mükénéiek átépítették, és támaszpontnak használták. A feltárás során az elõkerült leletek A Knósszosz északi kapuján belépõ turisták meglepetésszerûen éri a támadó bika dombormûve (Kréta, Knósszosz, 2007, sz.) alapján bebizonyosodott, hogy a kikötõnek szoros kapcsolata volt Anatóliával, Egyiptommal és Líbiával. Az Evans által líbiainak ítélt elemek közül a legfontosabb a férfi ágyékkötõ, amely a krétai férfiak ruhájának hagyományos része volt, a hajviselet a fül elõtt leeresztett fürtök divatja, valamint a korai, kör alakú temetkezõhelyek. Ezekbõl akad bõven a Messzara-síkságon. Való-

11 100 A legendák földjén Európa elsõ palotája 101 Kréta déli részén, Kommoszban a nemzetek közötti tengeri kereskedelem bizonyítékaira leltek. A kikötõ mellett számos impozáns méretû bronzkori palotát építettek a minósziak (Dél-Kréta, 2006, sz.) A peloponnészoszi Püloszban találtak egy Lineáris B táblát, melyen 85 krétai helységnév van feltüntetve. A lista alapján a régészeknek sikerült jelentõs számú lelõhelyet azonosítani. A szigeten még számos olyan terület van, amelynek feltárásához hozzá sem fogtak a régészek. Minden évben elõkerülnek olyan újabb leletek, amelyek megmozgatják a szakemberek fantáziáját: a krétai civilizációról kialakult ismereteink még nem teljesek. Komoly puzzle játéknak mutatkozik a minószi civilizáció mozaikjainak összerakása. Bonyolítja a képet, hogy a minószi birodalom kiterjedése, kapcsolatai, kolóniái jóval túlhaladták az Égei világot. Írásukat idáig csak részben sikerült megfejteni. Talán a komputerek világában olvashatóvá válik a Lineáris A írás, és közelebb kerülünk az igazsághoz: valójában milyenek voltak a minósziak. További segítséget jelentenek az Ugaritban talált agyagtáblák, amelyekben több helyen emlegetik Kaftort (Krétát). Örök talány marad, hogy a minósziak õsei honnan érkeztek Krétára. Számos kutató abból a feltételezésbõl indult ki, hogy a fejlett kis-ázsiai térségbõl érkezõ elsõ bevándorlók csupán a krétai civilizáció továbbfejlõdését segítették elõ. Ezt támasztja alá az a tény, hogy már a neolitikumban is sûrûn lakták a szigetet, és sokkal valószínûbbnek tekinthetõ az egyenletes, folyamatos fejlõdés. színû, hogy líbiai menekültek települtek át Kommoszba, amikor Ménész egyesítette Egyiptom északi részét a déli királysággal, és Kr. e körül megalapította az elsõ dinasztiát. 84 Antonisz Vasilakisz: Phaisztosz címû kis könyvének végtelenül megörültem, mert némi információt kaphattam a kommoszi ásatásokról. A Líbiai-tenger felõl szüntelenül érkezõ homok belepte a partot, és a kiásott palotát is betemetéssel veszélyezteti. Nádkerítéssel védik a lelõhelyet, de hasztalan, mert a homok lassan mindent betemet. Kréta Afrika partjaitól alig 300 kilométerre van, és a kommoszi szivacshalászok még mindig oda járnak kereskedni: bár az európai Knósszosz ugyanazon a szélességi körön van, mint a tunéziai Kairouan vagy a libanoni Jablah. 203 Az örökösen lezárt Eileithyát (Ilithiát), a minószi asszonyok gyermekáldás-istennõjének kultuszhelyét is meglátogattuk. 72 A barlangban, a bejárat közelében egy nagyobb sztalagmiton (talajcseppkõ) friss virágot helyezett el valaki, amely azt bizonyítja, hogy napjainkban is vannak a kultikus helynek tisztelõi. A ráccsal lezárt barlangot csak külön engedéllyel lehet meglátogatni, amelyet az AMI-ban lehet beszerezni. A barlang bejárata felett emelkedõ sziklapárkányról jól be lehet látni a tájat; balra az iraklioni repülõtér, jobbra Amnisszosz csupasz sziklái a krétai-tengerrel. A knósszoszi palota északi szárnyában a rituális lépcsõház a fürdõ áldozati lusztrációs medence termébe vezetett. Evans szerint a palotába érkezõknek itt kellett megtisztulniuk, és olajjal bekenetniük magukat, mielõtt beléptek a labirintust jelképezõ épületbe (Kréta, Knósszosz, 2006, sz.)

12 102 A legendák földjén A kerek kõlapot (87 cm) kemény mészkõbõl készítették, és a málliai palotában találták (Kr. e ). Az italáldozat céljára szolgáló korongon valószínûleg magokat és gyümölcsöt is áldoztak. Mint a palota vallásos életének egyik központi tárgya, a nagy lépcsõfeljárat mellett állt (Kréta, Mallia, 2006, sz.) Az elfogadható, hogy az ide érkezõ népcsoportok magukkal hozták korábbi lakóhelyük néhány technikai újítását, tehát a krétai neolit népesség folyamatosan kovászolódott. 134 Cyrus H. Gordon professzor szerint a Deltában élõ, nem egyiptomi népesség körében igen szép számmal voltak a Földközi-tenger térségébõl származó népek. Úgy tûnik, hogy a minószi palota építõi a Deltából érkeztek Krétára Kr. e körül. Az ugariti leletek kiterjedt krétai kapcsolatokról árulkodnak, Amarnából pedig azt is tudjuk, hogy Kréta jelen volt a nemzetközi porondon. 69 Jobb oldali kép A Halászok házá -ból számos kerítésre vagy más térhatárolásra emlékeztetõ freskó került elõ, míg mások vélekedése szerint a kapitány hajókabinját díszítette (Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2005, sz.)