Az ember és élettere A mező- és erdőgazdálkodás, az ipar és az urbanizáció hatása természetes környezetünkre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az ember és élettere A mező- és erdőgazdálkodás, az ipar és az urbanizáció hatása természetes környezetünkre"

Átírás

1

2 Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen TÁMOP B-09/1/KONV Az ember és élettere A mező- és erdőgazdálkodás, az ipar és az urbanizáció hatása természetes környezetünkre TUDOMÁNYOS KONFERENCIA SZAKMAI ANYAGAI október 21. Sopron

3 TÁMOP B -09/1/KONV A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen AZ EMBER ÉS ÉLETTERE A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁS, AZ IPAR ÉS AZ URBANIZÁCIÓ HATÁSA TERMÉSZETES KÖRNYEZETÜNKRE TUDOMÁNYOS KONFERENCIA SZAKMAI ANYAGAI október 21., Sopron Szakmai vezető: Prof. Dr. Neményi Miklós az MTA levelező tagja, egyetemi tanár Projektmenedzser: Dr. Heil Bálint PhD, egyetemi docens Az egyes alprogramokat bemutató fejezetek szerkesztői: Prof. Dr. Bartha Dénes DSc, egyetemi tanár Prof. Dr. Albert Levente CSc, egyetemi tanár Prof. Dr. Schmidt Rezső CSc, egyetemi tanár Prof. Dr. Veress Márton DSc, egyetemi tanár Prof. Dr. Jereb László DSc, egyetemi tanár Szerkesztők: Dr. Kovács Attila József PhD, egyetemi docens, Kutatási infrastruktúra és kutatási eredmények hasznosításáért felelős koordinátor Facskó Ferenc MSc, integrációs koordinátor

4 Tartalomjegyzék I. Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása Alprojektvezető: Prof. Dr. Bartha Dénes II. Városok öko-környezetének komplex vizsgálata a Nyugat-Dunántúli régióban Alprojektvezető: Prof. Dr. Albert Levente III. A szántóföldtől az asztalig Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső IV. Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana Alprojektvezető: Prof. Dr. Veress Márton V. A regionális fejlődés műszaki innovációs hátterének fejlesztése Alprojektvezető: Prof. Dr. Jereb László

5 I. alprogram Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása Alprojektvezető: Prof. Dr. Bartha Dénes 1. Erdőtermészetesség monitorozása erdeinkben, a természetvédelmi erdőkezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás bio in di ká torainak kiválasztása és monitorozása, gyepek és vizes élőhelyek természetességi állapotának mérésére szolgáló értékelő módszer kifejlesztése...i-2 2. Spontán erdősödő és cserjésedő területek természetvédelmi és erdészeti szerepének vizsgálata, hazánk kiemelkedő természeti értékét képviselő száraz gyepjeinek fenntartási és rekonstrukciós lehetőségeinek vizsgálata, ritka / veszélyeztetett gyomnövényfajok ak tív védelmének lehetőségei..i-3 3. A magyarországi edényes flóra elterjedési adatbázisának fejlesztése...i-5 4. Inváziós állat- és növényfajok: jelenlegi és potenciális fajok; kockázatelemzés és genetikai vizsgálatok az észak- és nyugat-dunántúli régió területén...i-7 5. Szálaló és átalakító üzemmódú faállományok erdőművelési, erdőrendezései, faterméstani, jogi és ökonómiai kérdései, a szálaló és átalakító üzemmód hatása a nagyvad élőhelyhasználatára és táplálkozására, a folyamatos erdőborítási termőhelyi feltételei, a talajok biodiverzitása...i-9 6. Az erdővédelem komplex rendszere: kölcsönhatások a gazdanövény növényevő rovarok természetes ellenségek kapcsolatain ke resztül, védett és veszélyeztetett, illetve honos növényfajokon előforduló patogén gombák molekuláris hatásmechanizmusai...i Védett és/vagy veszélyeztetett állat- és növényfajok populációgenetikai vizsgálata, védett rovarok és védett erdők (erdőrezervátum és Natura 2000)...I Védett fás növények... I Védett állatfajok...i A külszíni bányászat hatása a természeti környezetre...i Mezei területek élővilágának és környezet-állapotának komplex vizsgálata...i Emlős- és madárfajok ponttérképezése a Nyugat-Dunántúli régióban, vízimadár-állományvizsgálatok a Fertő és a Hanság térségében, szélerőműtelepek madárállományokra gyakorolt hatásának vizsgálata, erdei madárközösségek szukcessziójának vizsgálata a Soproni-hegység területén, nádasok szukcessziós változásainak madár-közösségekre gyakorolt hatásának vizsgálata, környezetváltozás és mikroevolúció monitorozása vonuló madaraknál, halfaunisztikai vizsgálatok a Fertő-tájon...I-17 Az alprogram keretében folyó kutatásokról megjelent publikációk...i-19 Publikációk jegyzéke...i-19

6 1. Erdőtermészetesség monitorozása erdeinkben, a természetvédelmi erdőkezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás bio in di ká torainak kiválasztása és monitorozása, gyepek és vizes élőhelyek természetességi állapotának mérésére szolgáló értékelő módszer kifejlesztése Projektfelelős: Prof. Dr. Bartha Dénes Az erdőtermészetesség monitorozása területén megalakult szűkebb szakértői csoport (dr. Bartha Dénes NYME EMK Növénytani és Természetvédelmi Intézet, dr. Standovár Tibor ELTE TTK Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, dr. Tímár Gábor MGSZH Erdészeti Igazgatóság Váci Irodája) abból a célból, hogy az Erdőállomány Adattár alapján lehessen az erdőtermészetességet megadni, a potenciális természetes erdőtársulásokat hozzárendelte a termőhelyi adatokhoz. Ennél a munkánál alapként szolgált az ÁESZ korábbi kiadványa (Az egyes termőhelytípus-változatokon alkalmazható célállomány-típusok és azok várható növekedése), továbbá az Erdőállomány Adattárból e célra külön leszűrt adatbázis. Több mint 1400 termőhely-típus változatot (klíma, hidrológiai viszonyok, genetikai talajtípus, termőréteg vastagsága, fizikai talajféleség) értékeltünk. Ezek közül kiejtettük az irreleváns változatokat (pl. kódolási hiba miatt), a nem-erdő-termőhelyeket (melyekhez értelemszerűen nem rendelhető potenciális természetes erdőtársulás). A fennmaradó mintegy 1200 termőhelytípus-válto zat hoz hozzárendeltük a 24 erdőtársuláscsoport valamelyikét, külön figyelembe véve a táji sajátosságokat (az 59 erdészeti tájnak megfelelően). A potenciális természetes erdőtársulásokat tartalmazó termőhelytípus-változat adatbázist megküldtük a Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának, a hazánkban található mintegy 350 ezer erdőrészlethez ezen attribútumok hozzárendelése folyamatban van. A tanácsadói feladatokra felkért személyekkel (dr. Bölöni János MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót; dr. Ódor Péter ELTE TTK Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest; Bodonczi László Nyugat-magyarországi Regionális Ügynökség, Őriszentpéter; dr. Szmorad Ferenc Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő) korábban véleményeztettük az erdőtermészetesség meghatározó algoritmusunkat. Az indikátorok (A1. Uralkodó fafaj(ok) jelenléte, A2. Idegenhonos fafajok aránya, A3. Idegenhonos, agresszív fafajok aránya, A4. Őshonos, de termőhelyidegen fafaj(ok) aránya, A5. Nemesített őshonos fafaj(ok) fajtájának(inak) aránya, A6. Természetes elegyfafajok száma, B1. Méretes élő- és holtfa jelenléte, B2. A lombkoronaszint záródásának átlaga, B3. A lombkoronaszint záródásának minősítése és mintázata, B4. Korszerkezet, B5. Az elegyedés módja, B6. Eredet, B7. Keletkezés módja, C1. Cserjeszint borítása és mintázata, C2. Idegenhonos fa- és/vagy cserjefajok jelenléte a cserjeszintben, D. Károsítás) tesztelését nem csak az Erdőállomány Adatbázisban, hanem terepen is teszteltük. Ennek megfelelően módosítottuk, finomítottuk az értékelési szintek (2. szint kritériumok, 3. szint erdőállomány) súlyszámait a Delphi-módszer szerint. Több ízben is tárgyalásokat folytattunk a Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság munkatársaival (Kolozs László főosztályvezető, Czirok István osztályvezető) a évi XXXVII. erdőtörvény (elsősorban 7..) és annak végrehajtási rendeletében előírtak gyakorlati megvalósításáról. Az adat-megbízhatóság, terepi többlet-felvételezés, az erdőtermészetesség gazdálkodói interpretálása, az erdőtörvény további paragrafusaival való kapcsolódás terén konszenzusra jutottunk. javaslatukra a jövőben mérlegeljük az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer felvételi pontjain rögzített adatok bevonását az erdőtermészetesség vizsgálatokba. Vélhetően az általunk fejlesztett módszerhez ezeket az adatokat nem lehet használni, ugyanakkor egy országos szintű monitoring kialakításához igen, eltérő metódussal és interpretálással. A gyepek és vizes élőhelyek természetességi állapotának mérésére szolgáló értékelő módszer kifejlesztése terén szintén történt több előrelépés is. A megalakult szakértői csoport (Bartha Dénes, Kerényi- Nagy Viktor, Korda Márton, Schmidt Dávid, Teleki Balázs, Tiborcz Viktor, Zagyvai Gergely a NYME EMK Növénytani és Természetvédelmi Intézet részéről, valamint Szépligeti Mátyás az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság részéről) öt ízben mini work shopot tartott. Ezek során először az erdőtermészetességértékelő rendszer adaptálási lehetőségeit tekintettük át úgy, hogy Bartha Dénes lépésről lépésre ismertette az indikátorok meghatározásának módszerét, a kritériumok és kritérium-csoportok megalkotását, a Delphi-módszer alkalmazását, az elvi és gyakorlati hátteret. I-2

7 A szakértői csoport úgy foglalt állást, hogy további vita tárgyát képezze a másodlagos és harmadlagos gyepek, ill. vizes élőhelyek esetében a természetesség értelmezése, valamint a megszülető értékelő rendszer gyakorlati (elsősorban természetvédelmi) alkalmazásának lehetősége, értelme. Ugyanis ezek a problémák nem kezel he tők úgy, mint az erdőtermészetesség esetében. A további megbeszéléseken áttekintettük rész letesen a gyepek természetesség-értékelésének nemzetközi szakirodalmát (Teleki Balázs), az azokból levonható tanulságokat, a gyepterületek természetvédelmi értékelésének hazai iro dalmát (Szépligeti Mátyás), a gyepek természetvédelmi szempontú értékelése során vizsgálandó tényezőket (Korda Márton), a természetesség értékelését hemeróbia fokozatok segítségével (Tiborcz Viktor), valamint a viszonyítási alapokat, elsődlegesség másod la gos ság kérdését (Kerényi-Nagy Viktor). Az elsődleges gyepek és vizes élőhelyek esetében a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (ÁNÉR) kategóriáit vesszük viszonyítási alapként, a másodlagos és harmadlagos gyepek és vizes élőhelyek esetében nem lehet a potenciális társulást annak venni (mert az erdő vagy cserjés), ezért a jó állapotú állományok szolgálnak referenciaként. A külföldön sokszor alkalmazott hemeróbia-rendszer hazai bevezetését nem találjuk célravezetőnek, mert kategóriái idegenek (pl. béta eu-hemerób), valamint viszonyítási alap nélkül, azaz a természetvédelmi kezeléseknél fontos referencia kihagyásával értékel, csupán az antropogén hatásokat figyelembe véve. Megítélésünk szerint ez a módszer állomány-lép ték ben kevésbé korrekt, viszont tájléptékben vagy élőhelytípusok minősítése esetében már jól használható. A szakmai egyeztetések alapján az alábbi szempontokat vesszük figyelembe a gyepek és vizes élőhelyek természetességi értékelésénél: 1. A gyepek termőhelyi viszonyait, állapotát jellemző paraméterek 1.1. A gyepterület kiterjedése 1.2. A gyepterület szomszédossága 1.3. A gyepterületen található nyílt talajfelszínek aránya és jellege 1.4. Vadkár 1.5. Egyéb bolygatások 1.6. Gyepavar felhalmozódás mértéke és ennek hatásai 1.7. Mikroélőhelyek jelenléte és minősége 2. A gyepek fajkészletét és annak minőségét jellemző paraméterek 2.1. Szociális magatartás típusok 2.2. Életformák megoszlásának vizsgálata 2.3. Zsombékoló és boszorkánygyűrűt alkotó fajok jelenléte és méretei 2.4. Tápanyag-felhalmozódást és zavarást jelző fajok jelenléte 2.5. Inváziós növények jelenléte és a fertőzöttség mértéke Talajlakó moha és zuzmófajok jelenléte 2.7. A gyepek szintezettsége 2.8. A gyepek cserjésedése, a cserjést alkotó cserjefajok összetétele 3. A gyepek használatára és természetvédelmi kezelésére vonatkozó paraméterek 3.1. Területhasználat 3.2. Természetvédelmi kezelés szükségessége és lehetősége I-3

8 2. Spontán erdősödő és cserjésedő területek természetvédelmi és erdészeti szerepének vizsgálata, hazánk kiemelkedő természeti értékét képviselő száraz gyepjeinek fenntartási és rekonstrukciós lehetőségeinek vizsgálata, ritka/veszélyeztetett gyomnövényfajok ak tív védelmének lehetőségei Projektfelelős: Dr. Csiszár Ágnes A november 1-jétől április 29-ig tartó időszakban a részprojekt keretében tovább folytatódott a cönológiai felvételek adatainak feldolgozása és kiértékelése. Az egyes kvadrátok fajlistáihoz hozzárendeltük a Borhidi-féle szociális magatartás típusokat, a Raun kiaer-féle életformákat, a Borhidiféle relatív ökológiai indikátor értékeket, a magbank típusokat, a magtömeg kategóriákat és a magterjesztési módokat (Borhidi 1993, Csontos 2001, Csontos et al. 2002, Horváth et al. 1995). Márciusban megkezdtük a 2010 októberében begyűjtött talaj magbank minták üvegházi hajtatását az Egyetem Élőnövény Gyűjteményének üvegházában. Az üvegházi hajtatás során a mintákból kicsírázott csíranövények számát hetente feljegyezzük, a csíranövényekről fo tó kat és herbáriumot készítünk, a meghatározott csíranövényeket eltávolítjuk. A Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának április 4-i előadóülésén a cserháti mintaterület kvadrát léptékű szukcessziós vizsgálatainak eredményeit mutattuk be Zagy vai Gergely készülő doktori értekezése alapján. Összehasonlítottuk a felhagyott területek (+ legeltetett gyepek) felsorolt indikátorértékeinek átlagolt összegeit, a kvadrátok szukcessziós stádiumai szerint. A Borhidi-féle T értékek (BT) csoportrészesedésének eloszlása szerint az összes kategóriában (különösen az erdő kategóriában) az 5-ös érték a legmagasabb, mely az eredeti de fi níció szerint montán, mezofil erdők növényfajainak jellemző hőigényét jelzi. A T érték növekedésével a kategóriák csoportrészesedése folyamatosan csökken, tág spektrumot alkotva a sztyeppnövényekre jellemző 8-as értékig, mely relatív többséget alkot a gyepekben. A kevésbé hőigényes zavarástűrő és gyomnövények (BT = 5,6) elsősorban az özönfajokkal fertőzött, a legeltetett és az alacsony természetességi értékösszeggel (TVAL) jellemezhető gyepekben fordulnak elő, az értékesebb gyepekre a hőigényesebb karakterű fajokból álló társulások jellemzők (BT = 7, 8). A relatív vízigényt jellemző Borhidi-féle W érték (BW) csoportrészesedése összességében a félszáraz élőhelyekre jellemző 4-es érték körül szinte szabályos haranggörbét mutat, melyet leginkább az erdők félüde (5) fajainak nagy részesedése tör meg. A szukcessziós stádiumok kategóriái BW értékenként egymást követő kategóriákban érik el relatív többségüket (gyep-2, cserjésedő 3, cserjés 4, erdő 5,6,7), így jól jellemzik a fás szárú vegetáció záródásának ökológiai tényezőket módosító hatását. A cserjeirtással érintett területekre és a cserjés-erdő átmenetekre az 4-es és 5-ös érték, félszáraz félüde, átmeneti értékek jellemzőek. A magasabb TVAL értékkel rendelkező gyepek (BW = 2-5) fajösszetételük szerint inkább a szárazabb gyepekhez köthetők. Az alacsony TVAL értékű és különösen az özönfajjal fertőzött gyepek változatos összetételű, sok zavarástűrő, tápanyagigényes növényt tartalmazó fajkészletére jellemzőek az előző kategóriák fajainál fokozottabban nedvességigényes lágyszárúak magasabb aránya. A talajreakciót jelző Borhidi-féle R értékek (BR) szerint a felvett kvadrátok talajainak kémhatása a semlegestől (BR = 6) közepesen meszes értékig (R = 8) terjed. Az erdőkben jellemzőbbek a semleges talajt jelző fajok, gyepekben, cserjésedő területeken, cserjésekben inkább a mészkedvelők jellemzőek. A magasabb TVAL értékű gyepekben egyértelmű többségben vannak a mészkedvelő fajok. Az alacsonyabb TVAL értékű gyepekben a meszes talajra utaló fajok száma szintén jelentős, de itt már sok a semleges, indifferens igényű faj is, melyek aránya az özönfajokkal fertőzött gyepekben a legmagasabb. A Borhidi-féle N értékek (BN) csoportrészesedésének spektruma szinte felöleli a teljes skálát. A gyepek és a cserjések fajainak eloszlása az 1-től, 5-ig terjedő tartományba koncentrálódik. Figyelembe véve az 5-ös, mezotróf fokozat indifferens fajokra is kiterjedő értelmezését, a vizsgált kvadrátok élőhelyei a skála tápanyagban szegény felére esnek. A BN skála első felében megfigyelhető, hogy a cserjésedő és a cserjés területeken a tápanyag igényesebb fajok aránya is magasabb a gyepekhez, különösen az értékesebb gyepekhez képest. Magasabb TVAL értékű gyepek, a többi kategóriához képest sok tápanyagszegény élőhelyeket indikáló fajt tartalmaznak. I-4

9 A kvadrátok fajainak túlnyomó többsége a 7-es és 8-as, fényigényt jellemző Borhidi-féle L érték kategóriába (BL) sorolható. A fásszárú vegetáció záródásának megfelelően e mel kednek ki az egyes stádiumok oszlopai, az egymást követő BL értékek esetében (gyep 9, cserjésedő terület 8, cserjés 7, erdő 4, 5, 6). Az özönfajokkal fertőzött gyepek és az alacsony TVAL értékkel rendelkező gyepekben magasabb a félárnyékot kedvelő fajok aránya. Ezek a gyepek legtöbbször az értékesebb gyepeknél magasabbak, többszintes felépítésűek, sokszor kevésbé kitett helyzetben alakulnak ki. A magasabb TVAL értékű gyepekre jellemzőbb a fény igényes és az erősen fényigényes fajok jelenléte. A cserjésedő területek rendelkeznek a többi cserjés kategóriához képest nagyobb természetességi (TVAL) értékkel. A gyepek heterogén összetételük miatt, az erdős kategóriák az erdei fafajok irreálisan magas TVAL értékei miatt alkalmatlanok a természetességi célú összehasonlításra. A cserjés erdő átmenet és erdő kategóriák esetében az említett magas ér té kek viszont alkalmasak, az őshonos fafajokkal és özönfajokkal történő erdősödés szétválasz tására, jellemzésére. A Borhidi-féle szociális magatartástípusokat vizsgálva, a felvett kvadrátok növénye inek többsége zavarástűrő faj (DT) és tág ökológiájú stressz-tűrő generalista (G). Minden szukcessziós stádiumban szerepet kapnak a honos gyomfajok (W). A természetes kom pe ti to rok (C) száma főként az erdők esetében jelentős. A cserjeirtással érintett, bolygatott élőhelyeken és a zártabb cserjésekben nagyobb a zavarástűrő fajok (DT) és a gyomfajok aránya (W). Az özönfajokkal fertőzött gyepekben a gyomok (W), az idegenhonos, agresszív kompetitorok (AC) és a honos flóra ruderális kompetitorai (RC) emelkednek ki a zavarástűrők (DT) dominanciája mellett. A generalisták (G) aránya a többi gyepkategóriához képest viszonylag alacsony. A Raunkiaer-féle életforma típusok eloszlásából megállapítható, hogy a vizsgált kvad rátok területének felhagyása már minden esetben olyan régen történt, hogy az egy- (Th) és kétéves (TH) növények visszaszorultak a zavarástűrő és generalista évelőkhöz (H) képest, de még jelentős számban jelen vannak a felvételekben. A cserjésedő területeken az átlagot meghaladóan magas az évelők (H) aránya, így viszonylag kevés bennük az egyéves faj (Th). A cserjeirtással érintett területeken és a cserjés élőhelyeken a többi kategóriát meghaladó az egyévesek (Th) fajszáma, melynek magyarázatául az előzőekben ismertetett, a gyomfajokkal kapcsolatos okok állnak. A magbank típusok eloszlását összehasonlítva, megállapítható, hogy minden szukcessziós stádiumban a hosszú távú perzisztens fajok száma a legmagasabb a tranzienshez és a rövid távú perzisztenshez képest. A fásszárú szukcesszió menetével, hosszú távon növekszik a tranziens fajok száma, mely párhuzamot mutat Csontos (2001) a gyepek szukcessziójának vizsgálata során nyert tapasztalataival. A gyepkategóriák között a természetesebb gyepekben alacsonyabb, a degradáltabbakban és a legeltetettekben a zavarástűrő és gyomfajok nagy fajszáma miatt magas a hosszú távú perzisztens és alacsony a tranziens fajok száma. A magtömeg kategóriák eloszlása nagy és hullámzó értékekkel rendelkező spektrumot fed le, mind stádium, mind gyepkategória szerint ábrázolva. A magtömeg kategóriákkal kapcsolatos esetleges összefüggések felderítése további vizsgálatokat igényel. 3. A magyarországi edényes flóra elterjedési adatbázisának fejlesztése Projektfelelős: Dr. Király Gergely A hálóegység alapú flóratérképezés keretében Magyarország egész területére flo risz ti kai felmérést készítünk. A térképezés hálórendszere a közép-európai flóratérképezés rendszerének ( CEU vagy KEF ) felel meg. Ez a földrajzi fokhálózatra támaszkodva osztja közel négyzet alakú alap-mezőkre (méretük 10 földrajzi hosszúsági perc és 6 földrajzi szélességi perc, kb. 12,5 x 11,1 km 2 ), illetve az ezek negyedelésével kapott alapmező-negyedekre, röviden kvadrátokra az országot (utóbbiak mérete 5 földrajzi hosszúsági perc és 3 földrajzi szélességi perc). A hazai hálórendszerű flóratérképezés alapját a kvadrátok jelentik, a szisztematikus adatgyűjtés hozzájuk, mint alapegységekhez kötődik. Az ország területét 2832 kvadrát érinti, ezek közül 2474 teljes területével, a maradék az országhatár által metszve. A hálóegységhez kapcsolódó térképezés adatlapja és a hozzá tartozó térképezési útmutató a program indításakor készen állt. A térképezés során alapvetően két adatlap-féleséget alkalmazunk, ezek kvadrát ill. taxon szerinti adatok gyűjtésére alkalmasak. Az elmúlt fél évben a Növénytani és Természetvédelmi Intézet saját bevétele és a részprojekt terhére folytattuk a hiányzó kvadrátok felmérését. Ezek a felmért kvadrátok az alábbiak: I-5

10 A fenti kvadrátok adatainak bevitele megkezdődött. A korábbi részprojektvezető, dr. Király Gergely tájékoztatása szerint már csak 160 kvadrát felmérése nem történt meg, aminek teljesítését az idei vegetációs időszakban szeretnénk véghezvinni. Sajnálatos módon a felmérésekhez szükséges alapadatok még nem kerültek átadásra, ezért a terepi munkák beindításánál csúszást szenvedünk. Ezek a területek elsősorban a Duna Tisza köze és a Tiszántúl északi fele területére esnek, a terepi felmérést ide kell összpontosítanunk. Ezek megvalósításában helyi botanikus kollégákra, mint koordinátorokra támaszkodunk (Schmotzer András, Lesku Balázs, Jakab Gusztáv). A hiányok pótlásában intézetünk fiatal kollégái és doktoranduszai aktív szerepet vállalnak. A korábbi felvételi adatlapok (hálótérképezési és inváziós) bevitele folyamatosan történik, jelenleg mintegy 1350 adatlap adatai kerültek rögzítésre, ami azt jelenti, hogy a Magyarországot lefedő kvadrátok csaknem fele már az adatbázisban szerepel. Az adatbevitel a szakmai körültekintés és a munka monotonitása miatt lassúnak tűnhet, de a fajszámtól függően 5-6 adatlapnál többet naponta nem lehet feldolgozni. Áttekintésre kerül az a 358 kvadrát, melyek csak részben, a határok mentén fedik az ország területét, mivel ezek értékelése és feldolgozása eltérő metódust igényel. Az adatbázis hasznosítása megindult. Szabályos adatkikérés érkezett a Debreceni E gye tem Természettudományi Kar Növénytani Tanszéke részéről, ahol a hazai orchidea fajok monografikus feldolgozását végzik, s ezt a Kossuth Kiadónál jelentetik meg. Emődy Wáman-Zoltán 2010 nyarán és kora őszén az adatlapok alapján több mint 60 orchidea fajra végzett kvadrátkigyűjtést, ezt a részadatbázist átadtuk. Úgyszintén fenti kolléga 10 inváziós növényfajra gyűjtött hasonló módon adatokat, melyek a TÁMOP pályázatban vállalt feladatainknál kívánunk értékelni és hasznosítani. I-6

11 A felmerült nehézségek a korábbi részprojektvezető adatlapokkal és adatbázissal kapcsolatos ténykedése, valamint a hiányok ellenére megpróbáljuk a hiányzó kvadrátok felmérését, az adatlapok bevitelét, az adatbázis felépítését. 4. Inváziós állat- és növényfajok: jelenlegi és potenciális fajok; kockázatelemzés és genetikai vizsgálatok az észak- és nyugat-dunántúli régió területén Projektfelelősök: Prof. Dr. Lakatos Ferenc, Dr. Csiszár Ágnes A november 1-jétől április 29-ig tartó időszakban a részprojekt keretén belül lágyszárú neofitonok allelopatikus hatásának vizsgálatát végeztük el. A vizsgálat során húsz, adventív növényfaj juglon-indexe került meghatározásra Szabó (1999) által leírt módszer szerint, amely az ismeretlen allelopatikus potenciálú növényfajból készített kivonat hatását a juglonéval hasonlítja össze a fehér mustár (Sinapis alba L.) tesztnövény csírázási százalé kára, gyökér- és hajtáshosszúságára nézve. A vizsgálat eredményeként bebizonyosodott, hogy a vizsgált taxonok mindegyike rendelkezik kifejezett vagy kevésbé kifejezett alle lo pa ti kus potenciállal; a magasabb koncentrációjú kivonatok (5 g szárított növényi anyag 100 ml desztillált vízben kivonva) esetén csaknem mindegyik faj juglon-indexe közelít az 1-hez vagy meghaladja azt, vagyis hatása a juglonéhoz közelít, vagy azét felülmúlja. A juglon-indexet tekintve különösen kiemelkedő a kínai alkörmös (Phytolacca esculenta van Houtte) és a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum Somm. et Lev.) allelopatikus potenciálja. E fajokon kívül még az alábbi fajok kivonatával történt kezelés mutatott rendkívül szignifikáns eltérést a kontrollhoz képest mind a csírázási százalék, mind a hajtáshosszúság, mind pedig a gyökérhosszúság esetén: Fallopia japonica (Houtt.) Ronse Decr., Impatiens balfourii Hook., Impatiens parviflora DC., Rudbeckia hirta L. (1-2. táblázat). Jelmagyarázat: Alacsonyabb koncentrációjú kivonat 1 : 1 g apróra tördelt száraz hajtás 100 ml desztillált vízben kivonva. Magasabb koncentrációjú kivonat 2 : 5 g apróra tördelt száraz hajtás 100 ml desztillált vízben kivonva. I-7

12 2. táblázat: A vizsgált lágyszárú neofitonok magasabb koncentrációjú kivonatainak gátló hatása a mustármag (Sinapia alba L.) csírázására x2-próbával, valamint Mann-Whitney teszttel történt kiértékelést követően Jelmagyarázat: A gátló hatás megnyilvánulása: ***: rendkívül szignifikáns, **: nagyon szignifikáns, *: szignifikáns, o: nem eléggé szignifikáns, -: nem szignifikáns Mind a platánaknázó hólyagosmoly (Phyllonorycter platani), mind a platán csipkéspoloska (Corythucha ciliata) életmódja lehetővé tette a vizsgálati minták téli gyűjtését. Eddig begyűjtött mintáink: - Európa (Magyarország kivételével): Phyllonorycter platani Stgr.: 16, Corythuca ciliata Say: 17, - Magyarország: Phyllonorycter platani 17, Corythuca ciliata 17, - Észak-Amerika: Phyllonorycter platani 2, Corythuca ciliata 2. Különböző DNS kivonási módszerek tesztelése (5 metódus, többszöri ismétlésben), optimális módszer kiválasztása. PCR termék előállítása (mtdns citokrom-oxidáz I. génjének vizsgálata, 4 primer párral) mindkét modell organizmus esetén (Phyllonorycter platani, Corythuca ciliata). Értékelhető minőségű szekvenciák kinyerése. A két modell organizmussal foglalkozó szakirodalom felkutatása. Tápnövény preferencia vizsgálata irodalmi adatok kielemzésével. A tél folyamán kijelöltük azokat a fajokat, melyeket az invázív fajok katalógusában szerepeltetni szeretnénk. A kiválasztásnál kiemelt figyelmet fordítottunk a DAISIE projekt katalógusban szereplő, Magyarországon szélesebb körben elterjedt, fás növényekhez kötődő károsítókra. Az erdei ökoszisztémák illetve a fásítások hosszú életciklusuk és összetett szerkezetűek, így különösen veszélyeztetettek az idegenhonos fajok inváziója szempontjából. Ezen túl igyekeztünk a fajokat úgy megválasztani, hogy a mintában a nagyobb rovarrendek hasonló arányban szerepeljenek. Megterveztük a szócikkek felépítését. A fajok rendszertani besorolását a Fauna Europea adatbázis alapján végeztük el. A kijelölt invázív fajok eredeti elterjedésre, tápnövényeire, alaktani leírására, kárképére, életmódjára, természetes ellenségeire és néhány faj esetén a védekezésre vonatkozó irodalmi adatok begyűjtése folyamatos. Számos fajnál a külföldi irodalmi adatok, mint a tápnövények köre vagy a telelés helye, a magyarországi körülmények között pontosításra szorulnak. Ezért vizsgálatot végeztünk a Leptoglossus occidentalis, az Oxycarenus lavaterae és a Phyllonorycter leucographella telelésére vonatkozóan. I-8

13 5. Szálaló és átalakító üzemmódú faállományok erdőművelési, erdőrendezései, faterméstani, jogi és ökonómiai kérdései, a szálaló és átalakító üzemmód hatása a nagyvad élőhelyhasználatára és táplálkozására, a folyamatos erdőborítási termőhelyi feltételei, a talajok biodiverzitása Projektfelelősök: Dr. Schiberna Endre, Prof. Dr. Náhlik András A részprojektek II. féléves tevékenységét a terepi adatgyűjtések előkészítése és elkezdése jellemezte. Az adatfelvételek helyszínét azok az erdőgazdaságok képezik, amelyek foglalkoznak az átalakító és a szálaló üzemmódokkal, és megfelelő adatgyűjtési lehetőség adódik: Pilisi Parkerdő Zrt., Ipolyerdő Zrt., Egererdő Zrt., Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. Az adatgyűjtések egyeztetéséhez terepi bejárásokat végeztünk, illetve a partnerek képviselőivel a helyszínen tartottunk konzultációt. Ezen megbeszélések december én és április között zajlottak. Termőhelyi vizsgálatok A kutatás első évében megtörtént a vizsgálati területek kijelölése. A vizsgált három erdészet területén összegyűjtöttük a szálaló és átalakító üzemmóddal érintett erdőrészletek erdőtervi adatait. Az egyes erdőrészletek adatai alapján megpróbáljuk jellemezni a szálaló és átalakító üzemmóddal érintett erdőterületek termőhelyét, valamint az erdőállományok növekedése és a termőhely közötti összefüggéseket. Jelenleg ezen elemzések folynak. A vizsgált erdőkben kísérleti parcellákat jelöltünk ki, amely parcellákban talajszelvényt nyitottunk, illetve nyitunk a termőhelyi tényezők pontosabb jellemzésére. A már megnyitott talajszelvények egyes szintjeiben mintát vettünk és a mintákat laboratóriumban vizsgáljuk. Mivel az erdőkezelések hatása elsősorban a feltalajban jelenik meg, a vizsgálati területeken, különböző nyitottságú (megbontottságú) pontokban vizsgáljuk a talajon található avartakaró menynyiségét, a talaj felső 30 cm-es rétegének talajkémiai és talajfizikai paramétereit. Meghatároztuk a talajban található legfontosabb tápelemek mennyiségét is. A terepi mintavétel és a laboratóriumi vizsgálatok jelenleg is folynak. Faterméstan A faterméstani mérések teszt-területeként választott Pilisi Parkerdő Zrt. Pilis szent ke reszti Erdészetének szálalásra, illetve átalakító üzemmódra kijelölt, mintegy másfélezer hektáros erdőtömbjében elvégeztük a mintegy 1500 hektár faállomány felvételét a korábban kidolgozott mintavételi módszerrel (hektáronkénti egy darab 500 m 2 területű állandó sugarú mintakör, a mintafák fafajának, mellmagassági átmérőjének, irányszögének és vízszintes távolságának a Field-Map rendszerrel történő rögzítésével). Meghatároztuk az egyváltozós fatérfogat-függvény alakját. Változóként a mintafa mellmagassági átmérője szerepel, ennek alapján határozzuk meg a fatérfogatot ( szilv -et). A lap vetően két függvényt alkalmaztunk: cm átmérőig (a 25 cm-t a bükk esetén) hatványfüggvényt, ezen felül pedig m = 0 másodfokú polinomiális függvényt. Az alacsonyabb mérettartományokban ugyanis inkább a hatványfüggvény, a magasabb méretcsoportokban pedig a polinomiális függvény fejezte ki jobban az összefüggés jellegét. A felvett adatok feldolgozásához folytattuk az egyváltozós fatérfogat-számítási függvény erdészeti nagytájankénti (Nagyalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Kisalföld, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl) és fafajonkénti paramétereinek meghatározását a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága által rendelkezésünkre bocsátott egyesfa-adatok alapján ( db). Előzetes felméréseink alapján a következő 19 fafajra (illetve fafajcsoportra) számítjuk ki a függvény-paramétereket: bükk, cser, kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, gyertyán, kőrisek, juharok, szilek, akác, egyéb kemény lomb, nyírek, égerek, hársak, hazai nyárak, füzek, erdeifenyő, feketefenyő, lucfenyő, vörösfenyő. Előkészítettük a harmadik félévben sorra kerülő terület terepi felvételét a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének szálalásra, illetve átalakító üzemmódra kijelölt, mintegy 750 hektáros erdőtömbjében. I-9

14 Ökonómiai vizsgálatok A természetközeli erdőgazdálkodás helyzetének elemzésére összegyűjtöttük a szakirodalomban fellelhető ökonómiai vonatkozású forrásokat. Ezt követően meghatároztuk azokat az adatokat, amelyek a kérdéskör elemzéséhez szükségesek. Mivel a szakirodalom feldolgozása során kiderült, hogy a vonatkozó forrásokban csak kis mennyiségű primer adat lelhető fel, ezért az adatgyűjtésünket a naturáliáktól kezdve a fajlagos pénzügyi adatokon át az aggregált üzemi adatokig el kellett végezni. Ennek érdekében megkezdtük az Országos Erdőállomány Adattár elemzését, amelyben leválogattuk az vizsgált üzemmódokkal kezelt erdőállományok leíró adatait, valamint ezek közül is bővebb tartalommal a vizsgálati területek adatait. A pénzügyi vizsgálatok mellett a gazdasági hatások teljességének felmérése érdekében kidolgoztuk a vizsgálat tárgyát képező erdőkezelési módok társadalmi megítélésének felmérési eljárást, és megkezdtük az adatok gyűjtését. Vadgazdálkodási vizsgálatok A terepi felvételezési módszerek kidolgozását a belső munkák során elvégeztük, és a próbafelvételekre alkalmas területrészt kijelöltük. A kidolgozott terepi felvételi módszereken a szimulált körülmények közötti tesztelés eredményeinek tükrében és a felvételi alkalmazhatóság függvényében a szükséges módosításokat elvégeztük. Az időjárás és az egyes kutatási területek fogadókészségének ütemében megkezdtük a nagyvad számára rendelkezésre álló biomassza mennyiségének meghatározását. Célunk nem egyszerű állapotrögzítés és a két üzemmód közötti nagyvad számára rendelkezésre álló táplálék mennyiség meghatározása, hanem kiemelten, konkrét vadkár elleni vé dekezési alternatíva kidolgozása az átalakító üzemmódú erdőkben. Ennek érdekében gyakorlati tapasztalataink, korábbi kutatásainkra is építve kidolgoztunk egy lehetséges védekezési módszert. A lékek területének megvédése azok bekerítésével nem lehetséges (sem ökonómiai, sem ökológiai szempontból), ezért olyan védekezési módszert kellett kidolgoznunk, amely kerítés nélkül, minimális zavarással és alacsony költséggel, megfelelő mértékű védelmet nyújt a nagyvad károkozása ellen mindaddig, míg a csemeték ki nem nőnek a vad szája alól. Erre egy aeroszol alapú vadriasztószer vezérelt, a lékek területén történő levegőbe juttatása látszott a legjobb megoldásnak. Az eljárás teljesen innovatív, ilyen védekezési megoldás csak részben létezik, jelenleg csak a vegyszer fölkenésével, vagy azzal átitatott és sűrűn cserélendő speciális anyagok folyamatos kihelyezésével próbálkoztak, váltakozó sikerrel és hatékonysággal. Ez egy felújítás során használt nagyszámú bontó lék esetében nem, vagy csak igen nehezen kivitelezhető. Elgondolásunk értelmében egy olyan eszköz kifejlesztését kezdtük meg, ami a vad megjelenésekor annak mozgására egy előre beállított mennyiségű vadriasztó anyag permetet juttat a levegőbe. Ennek a szaganyagnak a hatása a vad távol tartása, a szaganyag intenzitásáénak csökkenése után, amennyiben az elvesztette védekező erejét és a vad újra megjelenik a bontott lékben, a vezérlés a vad mozgására újabb adag riasztószert juttat a légtérbe. A megoldás hatóanyag és ezzel együtt költségtakarékos, környezetbarát, nem rombolja az erdő képét (mivel a permetező egység a talajba kerül elhelyezésre, ezzel biztosítva állandóbb hőmérsékletet a működéshez és a tulajdon védelmét is). A projekt keretében az elméleti tervezés megtörtént, a gyakorlati kifejlesztés egy kisvállalkozás bevonásával folyamatosan történik. A kutatás jelenlegi helyzetében elkészült az első prototípusa a permetező egységnek és a vezérlőegységnek is. Ennek terepi tesztelése a következő feladat, majd ezen teszteredmények tükrében a fejlesztés irányainak megfogalmazása és kivitelezése. I-10

15 6. Az erdővédelem komplex rendszere: kölcsönhatások a gazdanövény növényevő rovarok természetes ellenségek kapcsolatain ke resztül, védett és veszélyeztetett, illetve honos növényfajokon előforduló patogén gombák molekuláris hatásmechanizmusai Projektfelelős: Prof. Dr. Lakatos Ferenc Károsító rovarok A bejcgyertyánosi csemetekertben létrehozott tölgy kísérleti területen március 25-én elvégeztük a csemeték minőségi vizsgálatát. Törzsátmérőt és magasságot mértünk illetve feljegyeztük az időszakban megjelent károsítókat. Bajtiban a feketenyár klónok, a nyár fajok illetve hibridek fakadására vonatkozó vizsgálatot végeztük el és feljegyeztük a kora tavaszi időszakban megjelenő herbivor rovarokat. Megvizsgáltuk a nyár folyamán begyűjtött nagy nyárlevelész (Chrysomela populi) mintákban a szárny deformációt mutató egyedeket. Elkülönítettük a mechanikai sérülésre illetve a fertőzésre visszavezethető tüneteket. Április elején a Bajtiban létrehozott kísérleti területen vizsgálatokat végeztünk az áttelelt egyedek egészségi állapotára vonatkozóan. 300 egyedet vizsgáltunk át. Néhány mechanikai szárnysérülésen kívül azonban fertőző betegségre utaló jeleket az áttelelt populáció tagjain nem észleltünk. Ez a körülmény arra utal, hogy ez a típusú szárnyelváltozás a genomba nem épül be, nem öröklődő elváltozásról van szó. Az áttelelt egyedekből 10 db-ot Populus nigra klónról és 10 db-t a P. Kórnik (P. maximowiczii x P. nigra Italica ) hibridről gyűjtöttünk be, hogy megvizsgáljuk, vajon ez a nagy nyárlevelész populáció egy vagy több haplotípust tartalmaz-e. A tél folyamán, a bécsi egyetem közreműködésével megtörténtek a két fúrólégy faj, az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) és a keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) Wolbachia fertőzöttségére vonatkozó vizsgálatok. A 1990-es években Európába behurcolt amerikai származású keleti cseresznyelégy már tartalmaz az európai cseresznyelégyben általánosan jelen lévő Wolbachia törzset. Ez arra utal, hogy a két faj között valamiféle horizontális endoszimbionta baktérium transzfernek kellett lezajlania. Ilyen horizontális transzfert jöhet létre, ha a két faj olyan közös parazita fajjal rendelkezik, ami képes a Wolbachia faj közvetítésére. A vizsgálati módszer adaptálása megkezdődött a májusi cserebogár (Melolontha melolontha) fajra vonatkozóan is. Kórokozó gombák Phytophthora A betegségtüneteket mutató szelídgesztenye fák és csemeték gyökérzónájából vett talajmintákból Phytophthora törzseket izoláltunk és elvégeztük az izolátumok morfológiai és molekuláris azonosítását. A molekuláris azonosítást a rdns ITS szekvenciái alapján végeztük. Az azonosítás eredménye a legtöbb esetben a Phytophthora cambivora. Előkészületeket tettünk a vegetációs időszakában végzendő terepi és laboratóriumi vizsgálatokhoz. Chalara fraxinea Járványdinamikai elemzéseket végeztünk a kőris fiatalosokban kijelölt mintaterületek éves felvételi adatai és a csapadékmennyiség alapján. A években a kőris hajtáspusztulás betegség tüneteinek gyakorisága a megelőző év július-augusztusában hullott csapadékmennyiséggel mutat összefüggést. I-11

16 7. Védett és/vagy veszélyeztetett állat- és növényfajok populációgenetikai vizsgálata, védett rovarok és védett erdők (erdőrezervátum és Natura2000) Projektfelelős: Prof. Dr. Lakatos Ferenc 7.1. Védett fás növények Szentgál községhatárban kijelölésre került négy mintaterület az északi szélesség , valamint a keleti hosszúság közötti területen. A mintaterületeken található egyedszámok a következők: I.: 39, II.: 22, III.: 72., IV.: 27. A felvételezés után elvégeztük az egyedek ivari meghatározását is. A DNS izolálása Qiagen kittel történt a BFW (Budesforsung und Ausbildungzentrum für Wald, Naturgefahren und Landschaft) genetikai laboratóriumában. A mikroszatellit vizsgálat során több, a szakirodalomban ismertetett, de csak néhány esetben működő primert (tax26, tax31, tax86, tax92) is sikeresen kipróbáltunk (7.1. táblázat) táblázat: A tiszafa (Taxus baccata L.) mikroszatellit markerek és jellemzőik A megfigyelt heterozigócia többlet, amely a Tax31 és a Tax86 lókuszokon látható azt jelzi, hogy nem egyenlő mértékben járulnak hozzá a párosodó egyedek a hím- és nőivarú ga mé ták allélgyakoriságához. Ezzel szemben a számított heterozigócia többlet (Tax26, Tax92) a bel tenyésztődésre, illetve a null allél esetleges jelenlétére utal Védett állatfajok Kétéltűek Az 1. félévben a begyűjtött mintákból igyekeztem egy újfajta eljárással DNS-t kivonni. A második félévben a DNS-kivonás hatékonyságát igyekeztem növelni. Sajnos a mintavételi pálcika fejének mérete is meghatározza a kivonási eljárás sikerét, ezért többféle variációt is ki kellett próbálni. A nemzetközileg elfogadott eljárás kimetszett szövetdarab vagy levágott ujjperc minden esetben hatékonyabbnak bizonyult, azonban az újabb módszerrel is sikerült az örökítőanyag kinyerése több alkalommal is, valamint az állat nem sérült az eljárás során. Lepkék Az Őrségi Nemzeti Park területén, illetve a Soproni-hegyvidéken modell fajként az alábbi fajokat választottuk ki, melyek segítségével megérthetjük a természetben lejátszódó folyamatokat: Nymphalis antiopa, Apatura ilia, Eriogaster catax, Eriogaster lanestris, Spialia sertorius, Lycaena hippothoe, Lemonia taraxaci. Az egyedek begyűjtését 2011 áprilisában kezdjük meg. Az Eriogaster fajok esetében lárvát (DNS kivonás a kinevelés után), a többi fajnál imágót gyűjtünk be. Szaproxylofágok 1. A bükk holtfa rovarfaunájának vizsgálata a Zala megyei Csácsi erdőkerületben: A holtfa egy fatermesztési célú erdőben ritkán tapasztalható mennyiségben van jelen az állományokban, ami kivételes lehetőséget biztosít a holtfához kötődő rovarok elszaporodásához, illetve vizsgálatához. A kutatás keretében 21 db mintát gyűjtöttünk a száradó faanyagból (vázágakból, törzsekből egyaránt), emellett mintát hoztunk egy széltörésnek áldozatul esett állomány pusztuló koronájából is. A mintagyűjtés március 16-án és április 7-én történt. A mintadarabokat fényektlektoros rovarkeltetőbe helyeztük. A vizsgálatok új ismeretekkel szolgálhatnak a bükk xylofág rovarfaunájával kapcsolatban, valamint tájékoztatást nyújtanak az állományokban esetlegesen előforduló, gradációra és károkozásra képes fajok jelenlétéről. I-12

17 2. Erdőrezervátumok: Kutatásaink az ER-46 Hidegvíz-völgy erdőrezervátumban folynak kocsánytalan tölgy és a bükk fafajjal. Kijelöltünk 12 mintaterületet: 4-4 mintaterületet a magterületen, a védőzónában, illetve a közeli gazdasági erdőkben. A mintaterületeken fogófákkal és különböző csapdázási módszerekkel (terepi eklektorok, ablakcsapdák, szúcsapdák) fogjuk be a rovarokat. A különböző statisztikai mutatók (pl.: faj és egyedszám, gyakoriság, diverzitás stb.) értékelése után összehasonlíthatók lesznek az egyes mintaterületek, valamint a gazdálkodási fokok (magterület védőzóna gazdasági erdő). Mivel a különböző időpontban begyűjtött és különböző fafajú mintákat elkülönítve vizsgáljuk, valamint minden mintaterületen felvételeket készítettünk a környező állományról, illetve a záródásról is, így kiértékelhető lesz az egyes környezeti tényezők (fafaj, lebomlás mértéke, átmérő, megvilágítottság, erdőtörténet stb.) hatása is. Talajlakók A biodiverzitás megőrzése kapcsán általában a nagyméretű, látványos és veszélyeztetett állatfajokra gondolunk. Eközben nem szabadna megfeledkezni a jobbára ismeretlen, szabad szemmel nem, vagy csak nehezen látható, mikroszkopikus méretű állatcsoportokról sem. A talajban élő ugróvillás rovarok éppen ebbe a kategóriába tartoznak, és bár nem védettek, biológiai tevékenységük nélkülözhetetlen a szárazföldi ökoszisztémák fenntartásában ben a Collembola fauna tanulmányozása céljából két élőhelyen, a soproni erdőrezervátumban és az őrségi nemzeti parkban végeztünk gyűjtéseket. Az Őrségben Vasvár közelében, Kismákfán június 5-én 50 db, egyenként kb. 200 cm3-es talajmintát gyűjtöttünk. A minták négy élőhelyről: idős bükk erdőből; keményfás ligeterdőből; a Csömöc-patak melletti mocsárrétről és a patak menti magas kórós társulásból származnak. Sopronban július 7-én öt ha bitatból ugyancsak 50 talajmintát gyűjtöttünk: az erdőrezervátum magterületéből, a védőzónából, egy gazdasági erdőből (bükkös) és a földön korhadó fatörzsekből illetve a rajtuk fejlődő mohából. A kiértékelés során arra keresünk választ, hogy milyen Collembola mintafajok választhatók ki a mintákból, melyek egyaránt jelzik a talaj biodiverzitását és a talajt borító vegetáció típusát, illetve erdő esetében az üzemgazdálkodás módját. A második negyedévben végzett feldolgozás során a Kismákfán gyűjtött mintákból 65 Collembola fajt, a Soproniból pedig 58 faj előfordulását mutattuk ki. Ezek között több érdekes taxonómiai helyzetű fajt találtunk, melyek leírása folyamatban van. 8. A külszíni bányászat hatása a természeti környezetre Projektfelelős: dr. Pájer József A kutatás célja a külfejtéses bányászat hatásterületét, célzottan a természet-megőrzési követelmények szempontjából jelentős hatótényezők hatótávolságát befolyásoló tényezők feltárása, rendszerezése, és a hatások előrejelzését támogató ellenőrző lista kifejlesztése. A kutatás alapvető módszere a kiválasztott bányaterületeken érvényesülő hatásfolyamatok helyszíni (terepi vizsgálatok illetve légifényképek szimultán kiértékelésére alapozott) vizsgálata. A hatótényezők, hatótávolságok és következmények azonosításában és értékelésében kiemelt hangsúlyt kap a szakértői véleményezés alkalmazása, amelyben a szakirodalmi közlések, valamint a konkrét helyszínek korábbi és jelenállapotának vizsgálati eredményei kerülnek összevetésre. A mintaterületek kiválasztásához a következő szempontokat határoztuk meg: I. A bányászat eltérő jellemzői szerepeljenek a mintában 1) többféle alkalmazott technológia (fő típusok: víz alóli ill. száraz), 2) többféle kitermelt bányakincs, 3) többféle kitermelési intenzitás, 4) a bányászat különböző fázisai (bányatelek fektetés, nyitás, üzemeltetés, felhagyás, utóhasznosítás), I-13

18 II. Többféle bányakörnyezet szerepeljen a mintában 5) a bányakörnyezet eltérő természetessége III. Biztosítható legyen az információs háttér 6) korábbi adatok rendelkezésre állása 7) a belépés lehetősége 8) a pénzügyi kereteken belüli mintaszám A 8) pont mértékadó feltételeire tekintettel 18 olyan bányatelket választottunk ki mintaterületként, amelyek esetében 2005-ben készültek hozzáférhető légifelvételek, és azok ismételt elvégzéséhez a kutatási keretösszeg elegendő, valamint bevonásuk a további kritériumok legalább részleges érvényesítését lehetővé teszik. A (részletes) vizsgálatra kijelölt bányatelkek a következők: A vizsgálat további, csak részleges, egy-egy szakterület szempontjából alkalmazható helyszíneként a Sopron város közvetlen környékén található (gneisz-, agyag- illetve murva-) bányákat, valamint az elhelyezkedését és jelentőségét tekintve sajátos (védett táj, illetve kiemelkedően nagy készletek) Szigetközkörnyéki bányatelkeket jelöltük ki. A kijelölt mintaterületekre a térképanyag és a korábbi vizsgálatok, publikációk, adatközlések felkutatása történt a tárgyidőszakban, de természetesen ezt a vizsgálatot a kutatás egész időtartama alatt folytatnunk szükséges. A részletes vizsgálat 18 helyszínére vonatkozóan légifényképeket készítettünk, ezt megelőzően - a terepi azonosítást előkészítendő - helyszíni bejárásokat végeztünk. A légifelvételek interpretációja alapján történt és történik jelenleg is a hatásfolyamatok terepi azonosítása ábra: A Pankasz II. bányatelek légifotón és terepi felvételen I-14

19 A részleges vizsgálati területek közül a Wienerberger Téglaipari Rt soproni téglagyára melletti felhagyott agyagbánya környezeti hatásainak feltárására is kiterjedően környezetmérnöki szakdolgozati munkát indítottunk. Úgy a részletes, mint a részleges vizsgálatra kijelölt területek adatai, valamint a szakirodalmi közlések feldolgozása alapján megkezdtük a bányászat és az ökológiai feltételek, a bányató és a talajvíz kapcsolata jellemzőinek, a bányatavak hidrológiája témakörének a feldolgozását. 9. Mezei területek élővilágának és környezet-állapotának komplex vizsgálata Projektfelelős: Prof. Dr. Faragó Sándor A vizsgált időszakban folytatódott a komplex felmérés és terepi adatgyűjtés. Elvégeztük a meteorológiai adatok elemzését, a téli állományfelmérések és a havonkénti élő hely-vál to zás elemzését a táblaszerkezet és a termesztett növények függvényében. Megkezdtük a fészkelő állományfelmérések előkészítését, a lombozatmentes állapotban felmérésre kerültek a potenciális ragadozómadárfészkelőhelyek. Kiértékelésre kerültek a reflektoros állománybecsléssel elvégzett mezei nyúl állományfelmérések, vizsgáltuk a két felmérési eljárás közötti eltérő eredmények lehetséges okait, illetve a módszerek tesztelését. Ugyancsak elvégeztük a terítékadatok (fácán és mezei nyúl) és a felmérési adatok közötti összefüggések vizsgálatát, azaz az állománybecslések pontosságának tesztelését. A szűkre szabott keret miatt itt a mezei nyúl reflektoros állománybecslés adatait mutatjuk be a 3 felmérés (november, december, március) adatai alapján: november 2.: Észlelt nyulak száma: 129 pld -20% korrekció: 103 pld Denzitás sávterületen: 34 pld/100ha Korrigált denzitás mintaterületen: 28 pld/100ha Populáció nagyság (nagy pontosságú): 867 pld a teljes LAJTA Projectre ábra: A mezei nyúl élőhely használata a Lajta-projectben novemberben I-15

20 2010. december 16.: Észlelt nyulak száma: 158 pld -20% korrekció: 126 pld Denzitás sávterületen: 32 pld/100ha Korrigált denzitás mintaterületen: 25 pld/100ha Populáció nagyság (nagy pontosságú): 774 pld a teljes LAJTA Projectre ábra: A mezei nyúl élőhely használata a Lajta-projectben decemberben március 08. Észlelt nyulak száma: 175 pld -20% korrekció: 140 pld Denzitás sávterületen: 42 pld/100ha Korrigált denzitás mintaterületen: 34 pld/100ha Populáció nagyság (nagy pontosságú): 1052 pld a teljes LAJTA Projectre. Mint az eredményekből látható, a téli mortalitás következtében csökkenő mezei nyúl-állomány a márciusi számlálás idejére növekedésnek indult, mely az idei év korai születéseinek egyértelmű következménye ábra: A mezei nyúl állományfelmérés útvonala I-16

I. Kiemelt kutatási terület: TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGÜNK MEGŐRZÉSE ÉS FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSA

I. Kiemelt kutatási terület: TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGÜNK MEGŐRZÉSE ÉS FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSA I. Kiemelt kutatási terület: TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGÜNK MEGŐRZÉSE ÉS FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSA Alprojekt vezető: Prof. Dr. Bartha Dénes DSc Szakmai vezetők: Prof. Dr. Faragó Sándor DSc, Prof. Dr. Lakatos Ferenc

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

NYME Erdőmérnöki Karának kutatásfejlesztési

NYME Erdőmérnöki Karának kutatásfejlesztési NYME Erdőmérnöki Karának kutatásfejlesztési tevékenysége Lakatos Ferenc Intézményi háttér: 9 intézet EMKI EMEVI EVGVI GEVI NTI KI KFI MI VGGI Személyi háttér: Pénzügyi háttér kutatási bevételek: 1000000

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

TÁMOP 4.2.1./B TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSI TERVE

TÁMOP 4.2.1./B TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSI TERVE TÁMOP 4.2.1./B Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen c. pályázathoz kapcsolódó TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSI TERVE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM First

Részletesebben

Az ember és élettere A mező-és erdőgazdálkodás, az ipar és az urbanizáció hatása természetes környezetünkre TUDOMÁNYOS KONFERENCIA 2011.10.21.

Az ember és élettere A mező-és erdőgazdálkodás, az ipar és az urbanizáció hatása természetes környezetünkre TUDOMÁNYOS KONFERENCIA 2011.10.21. Az ökológiai lábnyom és az alprojektek Az ember és élettere A mező-és erdőgazdálkodás, az ipar és az urbanizáció hatása természetes környezetünkre TUDOMÁNYOS KONFERENCIA 2011.10.21. Dr. Kovács Attila József

Részletesebben

Projekt-honlap: http://www.tamop421b.nyme.hu/ FELHASZNÁLÓI OLDAL Falhasználó: nyme pwd: tamop421b

Projekt-honlap: http://www.tamop421b.nyme.hu/ FELHASZNÁLÓI OLDAL Falhasználó: nyme pwd: tamop421b A program címe:a felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül TÁMOP-4.2.1/B/-09/1/KONV-2010-0006 Szellemi, szervezeti és K+F Infrastruktúra fejlesztés

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! 1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro

Részletesebben

Az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 9. kötetében megjelent tanulmányok címei és kivonatai

Az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 9. kötetében megjelent tanulmányok címei és kivonatai 207 Az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 9. kötetében megjelent tanulmányok címei és kivonatai Az Erdészettudományi Közlemények és az Acta Silvatica & Lignaria Hungaria (ASLH) kölcsönösen közlik a másik

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Dr. Király István Igazságügyi szakértő Varga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Marosán Miklós Igazságügyi szakértő

Dr. Király István Igazságügyi szakértő Varga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Marosán Miklós Igazságügyi szakértő Dr. Király István Igazságügyi szakértő Varga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Marosán Miklós Igazságügyi szakértő Mintaterületek kijelölésének javasolt módjai kapás sortávú növényekre Miért is kell mintatér?

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt. 9024 Győr, Orgona u. 10.

GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt. 9024 Győr, Orgona u. 10. Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ

Részletesebben

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb

Részletesebben

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321)

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége a projekt alatt Petróczi Imre Balaton-felvidéki

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Vajda Zoltán osztályvezető Fülöpháza 2015. június 9. Tájidegen faj / adventív faj

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya: Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

2012. december 03. (hétfő)

2012. december 03. (hétfő) PROGRAM az erdészeti és vadgazdálkodási, élelmiszeripari, kertészeti, mezőgazdasági gépészeti szakképzést folytató iskolák igazgatói, szakmai vezetői és szaktanárai továbbképzésére A továbbképzés ideje:

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv 2014-15 Augusztus 29. Ökoiskola munkacsoport megalakulása Ökoiskolai munkacsoport megalakítása (munkaközösségenként 1 fő; 1 fő

Ökoiskolai munkaterv 2014-15 Augusztus 29. Ökoiskola munkacsoport megalakulása Ökoiskolai munkacsoport megalakítása (munkaközösségenként 1 fő; 1 fő Ökoiskolai munkaterv 2014-15 Augusztus 29. Ökoiskola munkacsoport megalakulása Ökoiskolai munkacsoport megalakítása (munkaközösségenként 1 fő; 1 fő technikai dolgozó) Munkaközösségi vállalások elkészítése

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A komponensek jellemzőinek és a gyártási műveletek paramétereinek szerepe papírból készült különböző termékek visszaforgathatóságában

A komponensek jellemzőinek és a gyártási műveletek paramétereinek szerepe papírból készült különböző termékek visszaforgathatóságában A komponensek jellemzőinek és a gyártási műveletek paramétereinek szerepe papírból készült különböző termékek visszaforgathatóságában Beszámoló a 2014 15-ös tanév első félévében végzett doktoranduszi tevékenységről

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz BIOLÓGIA 3. MINTAFELADATSOR EMELT SZINT 2015 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Oktatáskutató

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

Populációbecslések és monitoring

Populációbecslések és monitoring Populációbecslések és monitoring A becslés szerepe az ökológiában és a vadgazdálkodásban. A becslési módszerek csoportosítása. Teljes számlálás. Statisztikai alapfogalmak. Fontos lehet tudnunk, hogy hány

Részletesebben

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 29. (3) bekezdésében, 85. b)

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.)

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.) A Nyugat-Mecsek barlangjaiban élő ritka és endemikus eutroglofil és troglobiont makrogerinctelen fajok elterjedésének vizsgálata és integratív taxonómiai revíziója A Mecsek hegység két barlangjában (Abaligeti-barlang

Részletesebben

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE TÉRINFORMATIKAI VEZETŐ MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL, NÖVÉNY- TALAJ- ÉS AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÓSÁG (MGSZH NTAI)

Részletesebben

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE

Részletesebben

ISTERVIN SZEMINÁRIUM. Győrújbarát, október 16. Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőművelési technológia bevezetésével

ISTERVIN SZEMINÁRIUM. Győrújbarát, október 16. Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőművelési technológia bevezetésével ISTERVIN SZEMINÁRIUM Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőművelési technológia bevezetésével Dr. Vér András projektvezető Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

A hiperspektrális képalkotás elve

A hiperspektrális képalkotás elve Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben

Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben T E R M É S Z E T V É D E L E M Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben Dr. Takács András Attila Takács Gábor Biró Csaba Tartalom Bevezetés háttér információk GPS Természetvédelmi feladatok

Részletesebben

AGRIDIAG: az agrár-környezeti teljesítményt értékelő szakképzés hazai feltételeinek megteremtése

AGRIDIAG: az agrár-környezeti teljesítményt értékelő szakképzés hazai feltételeinek megteremtése AGRIDIAG: az agrár-környezeti teljesítményt értékelő szakképzés hazai feltételeinek megteremtése Leonardo da Vinci innovációtranszfer projekt Dr. Balázs Katalin, projektvezető Szent István Egyetem MKK-KTI

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok

Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok Az év fájával kapcsolatos tanulmányok és kiadványok Általános tanulmányok BARTHA D. (1995): Új mozgalom német mintára. Középpontban az elfelejtett fafajok. Számadás 7(49): 17. BARTHA D. (1995): "Év fája"

Részletesebben

Záróvizsga szakdolgozat. Mérési bizonytalanság meghatározásának módszertana metallográfiai vizsgálatoknál. Kivonat

Záróvizsga szakdolgozat. Mérési bizonytalanság meghatározásának módszertana metallográfiai vizsgálatoknál. Kivonat Záróvizsga szakdolgozat Mérési bizonytalanság meghatározásának módszertana metallográfiai vizsgálatoknál Kivonat Csali-Kovács Krisztina Minőségirányítási szakirány 2006 1 1. Bevezetés 1.1. A dolgozat célja

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben