TÁMOP /B TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSI TERVE

Átírás

1 TÁMOP /B Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen c. pályázathoz kapcsolódó TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSI TERVE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM First Bridge Capital szeptember

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Vezetői összefoglaló A TÁMOP /B pályázathoz kapcsolódó tudományos eredmények hasznosításának környezete A gazdasági, társadalmi, és környezeti háttér bemutatása A projekt megvalósításához rendelkezésre álló K+F+I háttérintézmények Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ (KKK) Faipari Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium (FAIMEI) és a Papíripari Kutató Intézet Technológiai Transzfer Iroda A TÁMOP /B pályázatban érintett Karok tudományos eredményeinek hasznosítási terve Erdőmérnöki Kar: természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása Erdőmérnöki Kar: A városi öko-környezet komplex vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kar: A szántóföldtől az aszfaltig Természettudományi Kar: Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana Faipari Mérnöki Kar: A regionális gazdasági fejlődés műszaki-innovációs hátterének fejlesztése

3 1 Vezetői összefoglaló A Tudományos Eredmények Hasznosítási Terve című szakmai tanulmány a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) TÁMOP /B pályázatához kapcsolódik, szervesen illeszkedve a NYME Kutató Egyetemi koncepcióhoz. Mindemellett, a TÁMOP /B pályázatban megfogalmazott célok összhangban vannak a NYME stratégiai céljaival és középtávú fejlesztési irányaival is. A TÁMOP /B pályázat tudományos eredmények hasznosítási tervéhez köthető célja hozzájárulni a nemzetközi, hazai, valamint szakpolitikai célok teljesítéséhez, melyek elérésével Magyarország a közép-keleti régió környezettudományi és környezetipari fejlesztési központjává válhat. A TÁMOP /B pályázatában az alábbi Karok vesznek részt (a stratégiában ennek megfelelően csak a felsorolt Karok relevánsak): Erdőmérnöki Kar (EMK) Faipari Mérnöki Kar (FMK) Geoinformatikai Kar (GEO) Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (MÉK) Természettudomány Kar (TTK) Továbbá egyes kutatócsoportok részvételével az Apáczai Csere János Kar, a Bölcsészettudományi Kar, és a Közgazdaságtudományi Kar. Magyarországon a természetvédelem, az erdő- és mezőgazdálkodás, a környezetvédelem, a természetes és agroökológiai rendszerek, stb. vizsgálata terén számos kutatási program valósult meg, illetve folyik napjainkban is. Ugyanakkor ezek többsége csak egy-egy szegmensére koncentrál a biotikus és abiotikus egésznek. Az ipari forradalom kezdete óta az addig kvázi-egyensúlyban lévő rendszer, ciklus felbomlott és nyitottá vált: folyamatosan és egyre növekvő mértékben olyan szennyezőanyagok kerültek és kerülnek a levegőbe, a talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe, melyek kötési energiája olyan nagy, hogy a lebomlásuk éveket, évtizedeket vesz igénybe. Az így felhalmozódott hulladék anyagok tömege folyamatosan nő, klímaváltozást okozva, csökkentve és megváltoztatva az élővilág fennálló egyensúlyának körülményeit, esélyeit. Az egyetem meggyőződése, hogy az egész lecsökkent entrópiáját vissza kell állítani, és a fenntarthatóságot biztosítani kell. Az ehhez szükséges tudás megszerzése csak integrált kutatási programokkal lehetséges. Olyan programokkal, amelyek mind a természetes, mind a mesterséges alrendszerek jellemzőit figyelembe veszik, így olyan információk birtokába jutnak, amelyek a biotikus és az abiotikus egész harmonikus együttlétéhez hozzájárulhatnak. A jelenleg elérhető, illetve rendelkezésre álló informatikai és szenzorálási módszerek, egyszóval a monitoring rendszerek lehetőséget adnak ilyen integrált szemlélettel felépített, működtetett adatgyűjtési és feldolgozási technológiákra. A kutatási és monitoring eredmények segítenek abban, hogy a termelési és városi ökológiai rendszerek egyre közelebb kerülhessenek, illeszkedhessenek a természetes ökológiai rendszerekhez. Mindehhez azonban olyan átfogó informatikai és adatfeldolgozó rendszerre van szükség, amely mind a természetes, mind a technológiai (termelési) körülmények között rögzíteni tudja a különböző (földi, légi és műholdas) módon detektált adatokat, a genomikai és molekuláris biológiai tulajdonságokat, a magasabb rendű élőlények jellemzőit, és ezeket megfelelő módon fel is tudja dolgozni, lehetővé téve azok kiértékelését. Ilyen átfogó és integrált rendszer ma még nem létezik, különösen nem létezik 3

4 olyan, amely egy régiót képes átfogni. Az adatok feldolgozásakor természetesen alkalmazni kell a legkorszerűbb matematikai eljárásokat is (fuzzy logika, neurális hálók, stb.). A NYME a TÁMOP B pályázatban ilyen integrált rendszer kiépítésére vállalkozik, amely egyben egy Ökomonitoring Fejlesztési Pólus megalapozása lehet a Nyugat-dunántúli Régióban. A NYME mindenben megfelel a Fejlesztési Pólusokkal szemben támasztott követelményeknek, hiszen adottak a feltételek egy Ökomonitoring Fejlesztési Pólus létrehozására. Rendelkezésre áll a megfelelő volumenű és színvonalú egyetemi, kutatási és gazdasági kapacitások együttes jelenléte az adott településen és vonzáskörzetében. Ezen belül a Kiemelt ágazatok az Agrárium, az Erdőgazdálkodás, a Természetvédelem és a Természeti erőforrások hasznosítása lehetne. Ebben a kontextusban nem jelenik meg ágazati fókusz az Országgyűlés által decemberében jóváhagyott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban, holott ez több szempontból is alapvető jelentőségű az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából. A NYME vezető szerepét az alább bemutatott programban a következő szempontok indokolják: A Nyugat-Dunántúl öt városában vannak kampuszai (karai illetve kihelyezett képzése), működik továbbá kara a Közép-dunántúli régióban. A hálózati egyetem korszerű vezetésére kialakított, Magyarországon egyedülálló modell egyben alkalmas egy ilyen virtuális monitoring, illetve kutatási rendszer kiépítésére, korszerű, eredményes és hatékony működtetésére is. Az erdőmérnök, valamint a faipari mérnökképzés unikális Magyarországon, az ilyen irányú oktatási és kutatási tevékenység országos kihatással bír: regionális és országos vezető szerepet játszik. Második alkalommal kapott bizalmat az Erdő- és Fahasznosítási Egyetemi Tudásközpont Nonprofit Kft. (ERFARET Kft.) és a Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. (NYME KKK Nonprofit Kft.) a GOP keretében ( között a GVOP ). Jelentős pályázatokat nyert a Nyugat-magyarországi Egyetem a TÁMOP és a TIOP ( A zöld egyetem program infrastrukturális feltételeinek megteremtése a Nyugatmagyarországi Egyetemen) pályázati konstrukciókban. A TÁMOP programon belül létrehozták és működtetik a Technológia Transzfer Irodát. A Faipari Mérnöki Karon Faipari Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium (FAIMEI) és Papíripari Kutató Intézet működik. Mind az oktatás, mind a kutatás terén adottak azok a kiválósági kritériumok szempontjából szóba jöhető szervezeti egységek, amelyek egyben egy Ökomonitoring Fejlesztési Pólus komplementer területei: a lakosság egészségi állapotának felmérése, a környezeti hatások elemzése, az élelmiszerbiztonság, a táplálkozás-élettani kutatások, a fenntartható, irreverzibilis hatások nélküli mezőgazdálkodás, a korszerű megújuló energiagazdálkodás, a biotikus és abiotikus környezetvizsgálatok és a folyamatos társadalmi hatásvizsgálatok stb. A nagy számú együttműködő partnerek valamennyien olyan kutatási tevékenységet folytatnak, amelyre kizárólag, vagy csaknem kizárólag nekik van kompetenciájuk. 4

5 2 A TÁMOP /B pályázathoz kapcsolódó tudományos eredmények hasznosításának környezete 2.1 A gazdasági, társadalmi, és környezeti háttér bemutatása A környezeti problémák túlterjednek az államhatárokon, és egész Európára, de gyakran az egész világra kiterjedően összehangolt megközelítést igényelnek. A Föld természeti erőforrásaira és az ember alkotta környezetre erős nyomás nehezedik a népesség növekedése, az urbanizáció, a beépítés, a mezőgazdasági, akvakultúra- és halászati ágazat, valamint a közlekedési és energetikai ágazat folyamatos bővülése, valamint az éghajlat helyi, regionális és globális változékonysága és a felmelegedés következtében. Európának az ipar megerősítésével és versenyképességének javításával párhuzamosan új, fenntartható viszonyt kell kialakítania a környezettel. A környezetre irányuló kutatás nagyságrendje, terjedelme és nagyfokú összetettsége miatt szükséges kritikus tömeg eléréséhez a teljes EU-ra kiterjedő együttműködésre van szükség. Ez megkönnyíti a közös tervezést, az összekapcsolt és együttműködésre képes adatbázisok használatát, illetőleg az összehangolt, nagyméretű figyelő és előrejelző rendszerek kifejlesztését. E kutatásnak foglalkoznia kell az adatkezelési és informatikai szolgáltatások szükségességével, valamint az adatátvitelhez, -integrációhoz és térbeli adat meghatározáshoz kapcsolódó problémákkal. Uniós szintű kutatási tevékenység szükséges egyes nemzetközi kötelezettségvállalások, mint például: az ENSZ éghajlat változási keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény, a sivatagosodás elleni harcról szóló ENSZegyezmény, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezmény, a fenntartható fejlődésről szóló 2002-es világszintű csúcstalálkozó céljai, az EU vízellátási kezdeményezése (Water for Life) teljesítéséhez, valamint az éghajlat változási kormányközi panel munkájában és a földmegfigyelésre vonatkozó kezdeményezésben történő részvételhez. Emellett jelentős mértékű kutatás szükséges a meglévő és kialakulóban lévő uniós szakpolitikák, a 6. Környezetvédelmi cselekvési terv és a kapcsolódó tematikus stratégiák (pl. az EU tengeri stratégiája), a környezetvédelmi technológiákra, valamint a környezetvédelemre és az egészségre vonatkozó cselekvési tervek, programok és irányelvek, továbbá a vízvédelmi keretirányelv és a NATURA 2000 végrehajtásához. Az EU-nak meg kell erősítenie pozícióit a környezetvédelmi technológiák világpiacán. Ezek a technológiák a különböző nagyságrendű környezeti problémák környezethatékony megoldásának, valamint kulturális és természeti örökségünk védelmének lehetővé tételén keresztül hozzájárulnak a fenntartható növekedés megvalósítását segítő fenntartható fogyasztás és termelés megteremtéséhez. A környezetvédelmi követelmények serkentőleg hatnak az innovációra, továbbá üzleti lehetőségeket és nagyobb versenyképességet teremthetnek, biztosítva egyúttal a későbbi nemzedékek fenntarthatóbb jövőjét. A társadalmi-gazdasági szempontok különösen erős hatással vannak a környezetvédelmi technológiák kifejlesztésére és piaci bevezetésére, valamint azt követő alkalmazására, például a környezet-gazdálkodásban. Függően attól, hogy az adott tevékenység tárgya szempontjából ezek mennyire lényegesek, a tevékenységek során figyelembe kell venni a szakpolitikák és a technológiai fejlesztés társadalmi és 5

6 gazdasági vonatkozásait is. A fejlesztések az EU 7. Keretprogram 5,6-os pontban megfogalmazott kutatási területeket fedik le. 2.2 A projekt megvalósításához rendelkezésre álló K+F+I háttérintézmények Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) A Nyugat-magyarországi Egyetem által létrehozott Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET), mint karoktól független szervezeti egység január 1-én kezdte meg működését. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által indított Pázmány Péter Program keretében tizenkét konzorciumi partner bevonásával, 1,1 milliárd Ft állami támogatás segítségével valósult meg ez a négy éves projekt. A régió erdőhasznosításának fejlesztése programon belül négy, A régió fahasznosításának fejlesztése programon belül pedig öt alprogram keretében az első négy éves tevékenység regionalitásának megfelelően a gazdaságfejlesztő hatás elsősorban a térség stratégiai fontosságú erdészeti és faipari ágazataiban érvényesült azáltal, hogy a tudásközpont az ágazat speciális fejlesztési igényeit figyelembe vevő K+F tevékenységet folytatott. A projekt során közel 200 millió forint vállalati forrás bevonása történt. A jelenleg folyó tevékenység szervesen kapcsolódik az eddig elért eredményekhez, illetve kialakult kutatási struktúrához Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ (KKK) A Kooperációs Kutatási Központ a Nyugat-magyarországi Egyetem három kara és 16 ipari partnere együttműködésének eredményeként, január 1-én kezdte meg működését. Kutatási célok, témák: Környezeti hatásvizsgálatok. Célja a Környezetvédelmi követelmények érvényesítése, társadalmi részvétel a környezeti hatásvizsgálatban" program eljárásokat dolgoz ki a vállalatok, intézmények környezettudatos tevékenységének fejlesztéséhez. Eljárásokat fejleszt továbbá a környezetközpontú vállalatirányítás követelményeinek teljesítéséhez, valamint a környezetvédelmi vonatkozású eljárásokban történő társadalmi részvétel támogatásához (hatékony kommunikációs technikák, oktatás és ismereterjesztés). A "Biomonitoring" program célja az élő szervezetek (a genetikai örökítő képletektől az élőlényközösségekig) környezetváltozást jelző képességének alkalmazása a környezetterhelés kimutatására. Hulladékkezelés és hasznosítás. A Csurgalékvíz tisztítás program a szilárd települési hulladéklerakók csurgalékvizének tisztítását célozza meg természet-közeli eljárással. Ökoenergetika: Az Erdő-ültetvény program a lignocellulózok energetikai hasznosítása témakörben a mezőgazdasági erdészeti és faipari melléktermékek/hulladékok energetikai hasznosításával, valamint az energetikai ültetvényekkel kapcsolatos termesztési és fajtavizsgálati kutatásokkal, hozamvizsgálatokkal és anyagvizsgálatokkal foglalkozik. A Műszaki- és technológia-fejlesztések programban a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos témákban az energetikai ültetvények létesítésével, betakarításával és energetikai hasznosításuk gépészeti kérdéseivel (betakarítás, logisztika, energetikai tömörítvények, pellettechnológia, tüzelőberendezések, pirolízis) kapcsolatos kutatások folynak. A Biogáz programban a hulladék- és a termesztett biomasszák biogáz termeléssel kapcsolatos hasznosítására, illetve a biogáz-iszap ártalmatlanítására vonatkozó kutatások, valamint a termikus hatásokra bekövetkező biomassza-gázosodási folyamatok vizsgálata zajlott, illetve zajlik. 6

7 Az Ökoinnováció programban az új kutatási témák megalapozásával, az elért kutatási eredmények közzétételével és hasznosításával, valamint a tudományos eredmények oktatásban történő hasznosításának szervezésével kapcsolatos tevékenység folyik. A Kooperációs Kutatási Központ által az ipari partnerektől bevont forrás a időszakban megközelítőleg 280 MFt összeget jelentett Faipari Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium (FAIMEI) és a Papíripari Kutató Intézet A Nyugat-Dunántúli Régió a faipar területén kiemelkedő adottságokkal és jelentős szakmai hagyományokkal rendelkezik. Magyarország élőfa készletének egyötöde ebben a térségben található, az évente kitermelt bruttó fatérfogat 1,5 millió m 3. A régióban közel 1000 fa- és bútoripari vállalkozás tevékenykedik, így a hazai és fűrészipar több mint harmada, a kárpitos garnitúrák gyártásának több mint fele a régióba koncentrálódik. A nagyszámú kisés középvállalkozás mellett a régióban működnek hazánk legjelentősebb bútorgyárai (Swedwood, Interfa, Kanizsatrend) és a Falco forgácslapgyár. Az alapfeladatot képező felsőoktatás és szakmai továbbképzés mellett a Faipari Mérnöki Kar önálló kutató, anyag- és termékvizsgáló akkreditált intézményként is tevékenykedik az általa működtetett 9 szakmai intézet, az Innovációs Központ, a Faipari Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium (FAIMEI), valamint a Papíripari Kutató Intézet keretei között. A kari oktatási és kutatási infrastruktúra további minőségi fejlesztésére a folyamatban lévő TIOP projekt keretében kerül sor Technológiai Transzfer Iroda A TÁMOP Projekt keretében létrejött iroda feladata: az egyetem 10 kara kutatási eredményeinek hasznosítását segíteni, és a karok ilyen irányú tevékenységét koordinálni a felállított struktúra alapján kari pilot koordinátorokkal együttműködve. A TTI főbb tevékenységi területei: Iparjogvédelmi oktatás Célja: Az Egyetemen alkalmazásban álló kutatók, oktatók, valamint a hallgatók széleskörű ismereteket szerezhetnek a szellemi tulajdon fogalma, a szellemi alkotások fajtái és a jogi oltalmuk témakörében, mely ismeretek abban is segíthetik a kutatókat (leendő kutatókat), hogy sikeresebbek legyenek kutatási eredményeik hasznosításában. Az iparjogvédelmi oktatás keretében megismerkedhetnek a kutatók a hazai és a nemzetközi iparjogvédelmi adatbázisok tartalmával, az adatbázisokban történő keresés módszerével, és tudatosíthatják bennük annak a fontosságát, hogy még az idő és költségigényes K+F tevékenységük megkezdése előtt tanulmányozzák a hazai és a nemzetközi adatbázisokat. Az Egyetemi tudástérkép, e-competence rendszer használata A tudástérkép tartalmazza az Egyetemen keletkezett K+F eredményeket, szellemi javakat kutatási területre, kutatócsoportra, illetve kutatóra lebontva, megjelölve azokat a forrásokat, amelyek segítségével a kutatási eredmények elkészültek. Ezeket az információkat egy jól kezelhető, ún. e- competence adatbázisban foglalták össze, melyet elsődlegesen a TTI használ. Ezek alapján tud konkrét ajánlatokat megfogalmazni a gazdasági szférából érkező új kutatási igényekre és a meglévő tudásvagyon hasznosítására. Segítségével elkerülhetők a párhuzamos kutatások és a kutatások integrálásával új, magasabb minőségű és ezáltal jobban hasznosítható eredmények érhetők el, melyek a Kutatóegyetemi kihívásoknak is megfelelnek. Az eszköz segítséget nyújt a pályázati feltételek során a saját kompetencia gyors és hatékony felmérésére és mozgósíthatóságára. 7

8 Vállalkozói igényfelmérés Az Egyetemen folyó műszaki és természettudományos kutatási területeken működő vállalkozások kutatási és innovációs igényének, hajlandóságának felmérése, különös tekintettel a regionális kis-és középvállalkozásokra az Egyetemen létrejött innovatív szellemi vagyon hasznosítására alapult, azzal foglalkozó vállalkozások finanszírozási igényeinek kielégítéséhez az iroda mentor tevékenységet nyújt: például a banki hitelekhez benyújtandó üzleti terv elkészítésénél. TTI honlap, internetes felületen történő megjelenítés (NYME honlapjáról elérhető) Az iroda honlapján elérhetőek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogi ismeretek, az Egyetem K+F tevékenységéről információk, az Egyetem szellemi tulajdonkezelési szabályzata és ennek végrehajtásáról tájékoztató információk, valamint a technológia transzferre ajánlott egyetemi szellemi javak (oltalmazott és nem oltalmazott szellemi javak, kutatási eredmények), és a TTI által szervezett szakmai események. Nemzetközi és hazai kapcsolatok fenntartása a TTI irodákkal A TTI irodákkal hazai és nemzetközi szintű kapcsolatrendszert kell kialakítani, figyelembe véve az Egyetem már meglévő nemzetközi együttműködési programjait. A nemzetközi kapcsolatrendszer erősítése révén lehetővé válik a kutatások nemzetközi szintérre emelésének hatékonyabbá tétele. 8

9 3 A TÁMOP /B pályázatban érintett Karok tudományos eredményeinek hasznosítási terve 3.1 Erdőmérnöki Kar: természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása Alprojektvezető: Dr. Bartha Dénes DSc (Növénytani és Természetvédelmi Intézet) Előzmények, tudományos megalapozás A magát zöld egyetemnek valló Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán évtizedek óta folyik természetvédelmi témakörben alap- és alkalmazott kutatás. A számos, azonban kisebb volumenű kutatómunka nem vagy csak alig volt koordinálva, a kutatók és a tanszékek/intézetek ezeket többnyire egymástól függetlenül végezték. Közben az oktatás területén is megerősödött a természetvédelem, 1991-ben posztgraduális természetvédelmi szakmérnöki szakot, 2003-ban graduális nappali természetvédelmi mérnöki szakot (2006-tól BSc formában), 2007-ben graduális nappali és levelező MSc szakot, 2008-ban természetvédelmi PhD programot indítottak, s folyamatban van a természetvédelmi mérnöktanár szak akkreditálása. A természetvédelmi mérnök képzésben a hazai öt intézmény között vezető szerepet töltenek be. A kari struktúrában a természetvédelmi oktatás és kutatás fontosságát felismerve önálló intézetet kapott ez a diszciplína. Az utóbbi években a több kisebb természetvédelmi témájú kutatás mellett átfogóbb, néhány nagyobb volumenű témát is művelhettek (pl.: 1. Magyarország természetes növényzeti örökségének felmérése és összehasonlító értékelése, , NKFP, ahol konzorciumés projektvezetői feladatot is betöltötték; 2. Az Őrségi Nemzeti Park létesítését megalapozó kutatások, , KAC, szintén projektvezetői feladatkörrel; 3. Erdőrezervátum kutatások, 1998-tól, KvVM, több kari kutató bevonásával; 4. Európai ligeterdő-ökoszisztémák kutatása, , IUFRO, nemzetközi pályázatban való részvétel; 5. Túzokvédelem Magyarországon, LIFE Nature pályázat, 2008-), ahol a nagyobb projektek lebonyolításához több tapasztalatot szereztek, ugyanakkor más intézményekkel, kutatóhelyekkel intenzív és termékeny kapcsolatot alakítottak ki (pl. MTA ÖBKI, ELTE TTK, DE TTK, Magyar Természettudományi Múzeum, Savaria Múzeum, Lajta-Hanság Zrt., Magyar Dunakutató Állomás). Korábbi eredményeik, oktatási bázisuk, megfelelő szervezeti hátterük alapján elkötelezettek arra, hogy a jelenleg folyó és a jövőbeli természetvédelmi kutatásokat integrálják, vezető intézményként más intézményekkel a kutatásokban együttműködjenek, a Nyugat-dunántúli régióban e téren meghatározó szerepet vállaljanak, átfogó kutatásaik eredményeivel a nemzeti park igazgatóságok és egyéb intézmények munkáját segítsék. A megvalósításban részt vevő intézmények: NYME EMK Növénytani és Természetvédelmi Intézet (alprojektkoordinátor), NYME EMK Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet, NYME EMK Erdőművelés és Erdővédelmi Intézet, NYME EMK Környezet- és Földtudományi Intézet, NYME EMK Erdővagyon-gazdálkodási Intézet, NYME SEK TMK Biológiai Intézet A tervezett kutatás partnerintézményei: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság; Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság; Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság; Savaria Múzeum, Szombathely; Bakony Természettudományi Múzeum, Zirc; Erdészeti Tudományos Intézet; Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.; Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.; Szombathelyi Erdészeti Zrt.; Zalaerdő Zrt.; Bakonyerdő Zrt.; Lajta-Hanság Zrt.; Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság; Magyar Dunakutató Állomás 9

10 A tervezett kutatásba a Biologische Station (Illmitz) bevonását is megvalósul. Célkitűzések A pályázat elnyerése után az alábbi célkitűzéseket szándékoznak megvalósítani: Alapkutatások terén: A Nyugat-dunántúli régió botanikai, zoológiai (védett/veszélyeztetett/ritka fajok) és víztani értékeinek felmérése, adatbázisba rendezése, térképi megjelenítése. A természetvédelem szempontjából kritikus inváziós növény-, állat- és gombafajok előfordulásainak vizsgálata, térképezése, az inváziót kiváltó okok elemzése. Természetszerű életközösségek élőlénykapcsolatainak elemzése konzervációbiológiai aszpektusból. Alkalmazott kutatások terén: A napjainkban meghonosodó folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelések erdőművelési, erdővédelmi, erdőrendezési, jogi és ökonómiai vetületének vizsgálata, új eljárások kialakítása, monitoring felállítása. A természetvédelmi szempontból fontos száraz gyepek kezelésének kidolgozása. Agrárterületeken megvalósítható természetvédelmi jellegű beavatkozások monitorozása. A Nyugat-dunántúli régióban található vizes élőhelyek rehabilitációs lehetőségeinek vizsgálata. A térséget érintő biológiai invázió kockázatelemzése. A védett természeti területek és Natura 2000 területek természetvédelmi értékelése, a változások rögzítése. Természetvédelmi értékelő módszerek kifejlesztése és gyakorlatba való ültetése. A részprojektek bemutatása 1. Erdőtermészetesség monitorozása erdeinkben, a természetvédelmi erdőkezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás bioindikátorainak kiválasztása és monitorozása, gyepek és vizes élőhelyek természetességi állapotának mérésére szolgáló értékelő módszer kifejlesztése Részprojektvezető: Dr. Bartha Dénes DSc (Növénytani és Természetvédelmi Intézet) Az erdőtermészetesség megállapítását, változásának nyomon követését a évi XXXVII. erdőtörvény és annak végrehajtási rendelete írja elő. Alapkérdésük az, hogy a természeti értékek megőrzése szempontjából fontos területek erdeinek milyen a természetessége. A kutatás során keresik a megfelelő bioindikátorokat, amelyekkel minősíthetők a különböző erdészeti beavatkozások, illetve egy monitoring kiépítésével a változások nyomon követhetők. A fátlan élőhelyek természetességének minősítésére még nincs részletesen kidolgozott módszer, ezért a cél olyan indikátorok keresése, amelyekkel ezen élőhelyek természetességi állapota rögzíthető. A tudományos értékelésen túl a gyakorlat számára is kidolgozásra kerülnek majd a megfelelő minősítési szempontok. A TERMERD-projekt keretében között tisztázásra került az erdőtermészetesség vizsgálatának elméleti alapjai, fogalomrendszere, valamint javaslat született egy tudományos igényű értékelő módszerre. A tesztelés Magyarország 3 ezer erdőrészletében megtörtént. Ugyanakkor a törvényi előírás miatt a részletes értékelő módszert nem lehet a mindennapi erdészeti és természetvédelmi gyakorlatban alkalmazni, hanem olyan módszert kell adaptálni, amely az ország valamennyi erdőrészletének (345 ezer) minősítésére alkalmas. Éppen ezért a gyakorlati életben dolgozó kollégák bevonása is indokolt. A minősítő rendszer megalkotása után lehetőség nyílik azon bioindikátorok kiválasztására, amelyek alkalmasak arra, hogy a természetvédelmi erdőkezelést és a természetközeli erdőgazdálkodást segítsék. A fenti kutatással 10

11 párhuzamosan, de arra épülve kerül kidolgozásra az a rendszer, amellyel a gyepek és vizes élőhelyek természetességi állapota rögzíthető, a beállt változások nyomon követhetők. Itt először az elméleti alapok tisztázandók, majd a megfelelő kompozícionális, strukturális és funkcionális indikátorok kiválasztása történhet meg, amelyek alapján a hierarchikus értékelő módszer felállítható. A részprojekt erdőtermészetesség vizsgáló csoportját a részprojektvezetőn túl az ELTE, MTA ÖBKI, MGSZH Igazgatóság, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság felkért munkatársai alkotják, a módszer tesztelését egyetemi hallgatók és terepi erdőtervező kollégák bevonásával tervezik. A gyepek és vizes élőhelyek természetességét értékelő módszer elméleti alapjainak kidolgozása, az indikátorok kiválasztása, a módszer megalkotása és tesztelése a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézetében (NTI) történik, tesztelését az Őrségi Nemzeti Parkban tervezik. Az adatbázisok felállítása, feltöltése, működtetése és archiválása szintén az NTI-ben válhat valóra. A kialakítandó természetesség vizsgáló módszerek, a létrejövő adatbázisok alkalmasak lesznek a jövőben: a törvényi előírásnak megfelelően az erdőtermészetességi állapot rögzítésére erdőrészlet szinten a természetvédelmi erdőkezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás természetességi indikátorainak megadásával az eddigi módszerek tesztelésére, új módszerek kifejlesztésére az erdeink állapotával kapcsolatos társadalmi igény kommunikálására az erdőkezelők és erdőgazdálkodók tudatformálására a fenntartható erdőkezelés és erdőgazdálkodás területén a természetvédelem szakhatósági működése során felmerülő döntések előkészítéséhez természetvédelmi kezelési tervek készítéséhez a Natura 2000 területek, Érzékeny Természeti Területek, védett és fokozottan védett természeti területek támogatási rendszerének segítésére speciális országos statisztikák, értékelések készítésére (hazai és EU szinten) a természetvédelmi oktatási feladatokhoz kapcsolódásra a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó programhoz települési, regionális és országos területrendezési, területfejlesztési tervek készítéséhez természeti területek védetté nyilvánításának tervezéséhez ismeretterjesztő tanulmányok, kiadványok készítéséhez 2. Spontán erdősödő és cserjésedő területek természetvédelmi és erdészeti szerepének vizsgálata, hazánk kiemelkedő természeti értékét képviselő száraz gyepjeinek fenntartási és rekonstrukciós lehetőségeinek vizsgálata, ritka / veszélyeztetett gyomnövényfajok aktív védelmének lehetőségei Részprojektvezető: Dr. Csiszár Ágnes PhD (Növénytani és Természetvédelmi Intézet) A gyepek hazánk területének megközelítőleg 15 %-át borítják, szerepük mind a gazdálkodás, mind pedig a természetvédelem számára egyaránt kiemelkedő jelentőségű. A száraz gyepekben különösen magas a reliktum és bennszülött növényfajaink száma, megőrzésük, rekonstrukciójuk nem csak flóraés vegetációtörténeti szempontból, hanem faunisztikai, tájképi szempontból is elengedhetetlen. A természetközeli gyepek területe az elmúlt évszázadok során egyre csökkent, a hagyományos használatai módok (kaszálás, legeltetés) egyre kisebb területen való alkalmazása, a gyepek különböző céllal történő megszüntetése (beépítés, mezőgazdasági terület, fásítás), túlhasználata a meglévő gyepterületek csökkenéséhez, fragmentálódásához, állapotának romlásához (gyomosodás, inváziós fajok megjelenése) vezetett. A természetközeli gyepek fenntartásához, rekonstrukciós lehetőségük vizsgálatához szükség van állapotuk felmérésére, természetességük értékelésére és a természetességet veszélyeztető tényezők vizsgálatára. A cél érdekében a részprojekt keretén belül törekedtek olyan gyepterültek vizsgálatára, amelyek kellően reprezentatívak mind az alapkőzet, mind pedig a vegetáció tekintetében, ezért mintaterületeiket a Pannonhalmi-dombság, a Mezőföld, a Tolnai-dombság, a Tétényi-fennsík és a 11

12 Cserhát területén jelölték ki. A mintaterületeken található kvadrátokban a növényzet fajösszetételét és borítását vizsgálják a rendelkezésükre álló két vegetációs időszakban. A kvadrátok kijelölésekor a veszélyeztető tényezők, a vegetációs mintázatok és a szukcessziós folyamatok vizsgálata céljából törekedtek arra, hogy legyenek kvadrátjaik az alábbi területeken is: természetközeli gyep, degradált, gyomos gyep, inváziós fajokkal borított gyep, legeltetett gyep, kaszált gyep, cserjésedő gyep. Mivel a projekt keretein belül rendelkezésükre álló két év alatt a szukcessziós és vegetációdinamikai folyamatok vizsgálatára csak korlátozott lehetőségük nyílik, ezért kutatásukat a talaj magbank vizsgálatával egészítik ki. A talaj magbank vizsgálatával választ kaphatnak arra a kérdésre, hogy milyen tartalékkal rendelkeznek az értékes gyepi fajok a talaj magbankjában, elégséges-e a magbank a gyepek regenerációjához, rekonstrukciójához. A magbank vizsgálatok a vegetációban lezajló hosszú távú folyamatokról is informálják őket, megtudhatják, hogy milyen hatással van a legeltetés, kaszálás, cserjésedés, gyomosodás a magbankra, ezáltal a fajkészlet és dominanciaviszonyok változására, jövőbeli alakulására is következtethetnek az egyes szukcessziós egységekben. A szukcesszió folyamatának vizsgálata során a térből az időre való következtetés módszerét követve a gyepektől, a gyengén, illetve erősen cserjésedő területeken át, a cserjés-erdő átmeneten keresztül az erdő megjelenésével bezárólag jelöltek ki mintakvadrátokat. A mintaterületek vegetációjának és magbankjának vizsgálatával szeretnék meghatározni, hogy mely tényezők határozzák meg az egyes szukcessziós egységek természetességi értékét, melyek a természetességet leginkább veszélyeztető tényezők, milyen tényezők határozzák meg a szukcessziós fejlődési utakat, illetve milyen lehetőségük van e természetközeli élőhelyek megőrzésére, rekonstrukciójára, természeti értékének növelésére. A természetközeli gyepek, cserjések, cserjés-erdő átmenetek még kis kiterjedésük esetén is ökológiai folyósként, pufferterületként, refúgiumként szolgálhatnak az élővilág számára a környező mezőgazdasági területekhez képest. Ezeken a területeken nem csak az értékes gyepi vagy erdei fajok találhatnak menedékre, hanem azok a ritka, védendő gyomfajok is, amelyek az intenzív mezőgazdasági művelés hatására megfogyatkoztak, vagy csaknem teljesen el is tűntek hazánk flórájából. E fajok megőrzésére napjainkban a passzív természetvédelem már csak korlátozott lehetőséget biztosít, ezért szükségessé válhat a ritka, szegetális gyomfajok fajok aktív védelme. A részprojekt keretén belül célkitűzésük az Őrségi Nemzeti Parkban létrehozott szegetális gyomrezervátum fenntartása, bővítése és további fejlesztése, annak érdekében, hogy e veszélyeztetett fajok hosszú távú fennmaradását biztosíthassák. 3. Inváziós állat- és növényfajok: jelenlegi és potenciális fajok; kockázatelemzés és genetikai vizsgálatok az észak- és nyugat-dunántúli régió területén Részprojektvezető: Dr. Csiszár Ágnes PhD (Növénytani és Természetvédelmi Intézet), Dr. Lakatos Ferenc CSc (Erdőművelés és Erdővédelmi Intézet) A Föld biodiverzitását veszélyeztető tényezők között az élőhelyek pusztulását és fragmentációját közvetlenül a nem őshonos fajok inváziójának problémája követi. E fajok veszélyeztethetik a természetes életközösségek ökológiai egyensúlyát, terjedésük jelentős természetvédelmi, gazdasági és humán egészségügyi problémákhoz vezethet. Mindezek figyelembevételével nem meglepő, hogy az idegen fajok megtelepedését, terjedését és invázióját elősegítő tényezők vizsgálata az invázióbiológiai kutatások egyik kulcsfontosságú stratégiai pontjává vált. Számos vizsgálat feltételezi, hogy az adventív fajok dominánssá válásában az allelopátiának is jelentős szerepe lehet, ezért a részprojekt e tényezők közül elsősorban a megtelepedés és a terjedés fázisában is hatékony előnyt szolgáltató allelopatikus hatás vizsgálatával foglalkozik részletesebben. 12

13 Az egyes növényfajok allelopatikus potenciáljának meghatározására a Szabó (1997) nevéhez fűződő juglon-index egységes módszert biztosít, mely által a fajok allelopatikus potenciálja összehasonlítható. A vizsgálat során az alábbi, Magyarországon leggyakrabban előforduló, inváziós lágyszárú fajok juglon-indexének meghatározását tervezik: Ambrosia artemisiifolia, Asclepias syriaca, Aster lanceolatus agg., Conyza canadensis, Echinocystis lobata, Erechtites hieraciifolia, Fallopia x bohemica, Helianthus tuberosus s.l., Heracleum mantegazzianum, Impatiens glandulifera, Impatiens parviflora, Phytolacca americana, Phytolacca esculenta, Rudbeckia laciniata, Solidago gigantea, Xanthium italicum. Mivel a Magyarországon előforduló fás szárú özönfajok juglon-index értékei már ismertek, ezért a legmagasabb értékkel rendelkező; a csírázási százalékot, gyökér- és hajtásnövekedést egyaránt rendkívül szignifikánsan gátló fajok allelopatikus hatásának további vizsgálatát tűzték ki célul. A fás szárú özönfajok közül az Ailanthus altissima, az Amorpha fruticosa, a Celtis occidentalis, a Juglans nigra és a Prunus serotina allelopatikus hatását csemetekerti körülmények között tölgycsemetéken és a csemetekertben előforduló gyomfajokon vizsgálják, az inváziós fajokból nyert vizes kivonat kijuttatásával. A vizsgálat során nemcsak az inváziót elősegítő allelopatikus hatás erősségéről nyerhetnek információkat, de azt is megtudhatják, hogy a csemetekertben vagy erdősítésben milyen problémát okozhat a vizsgált inváziós fajok jelenléte, elszaporodása. A vizsgálatba vont fás szárú fajok kifejezett allelopatikus hatása ismert, ezért kutatás hasznos eredményekkel szolgálhat a gyomkorlátozás terén is. Az inváziót elősegítő tényezők vizsgálata az egyes fajok terjedési esélyéről, terjedési dinamikájáról is informálhatja őket. Az egyes adventív fajok terjedési sebessége időben is nagy változatosságot mutathat: egy napjainkban még ritka, alkalmi megjelenésű neofiton, a közeljövőben inváziós fajjá válhat. E potenciálisan inváziós fajok megjelenésének, terjedésének korai detektálása az esetleges invázió megelőzésének és az özönfajok korlátozásának nélkülözhetetlen eleme, ezért kutatásuk során a potenciálisan inváziós fajok előfordulási adatait, élőhely preferenciáit, valamint megtelepedésüket és terjedésüket befolyásoló tényezőket is kiemelten vizsgálják. Céljuk, hogy terepi vizsgálatok során az inváziós és potenciálisan inváziós fajok előfordulási adatainak gyűjtése által képet alkothassanak az egyes fajok terjedési esélyéről, dinamikájáról és elkészítsék e fajok elterjedési térképét az északnyugat-dunántúli régió területén. Az utóbbi évtizedekben exponenciálisan megnőtt a más földrészekről szándékosan, vagy véletlenszerűen behurcolt állat- és növényfajok száma. A megtelepedés nem minden esetben volt sikeres, de amely esetekben igen, ott az ökológiai és ökonómiai hatások igen jelentősek. Vizsgálataik során elkészítik a Magyarországon eddig megjelent inváziós állatfajok katalógusát, egyes kiemelt fajokra kockázatelemzést készítenek, melynek része a forrás és behurcolt populációk genetikai vizsgálata is. Az inváziós állatfajok kutatása terén az Erdőművelési és Erdővédelemtani Intézet már több éves tapasztalattal rendelkezik, amely a megfelelő tartalmú elemzés elkészítését lehetővé teszi. Kiválasztott modell fajokon (pl. platánlevél aknázómoly Phyllonorycter platani) elvégzendő genetikai vizsgálatok elősegítik az inváziós folyamatok jobb megértését, amely alapján konkrét javaslatok tehetők a gyakorlat számára is. 13

14 4. A magyarországi edényes flóra elterjedési adatbázisának fejlesztése Részprojektvezető: Dr. Király Gergely PhD (Növénytani és Természetvédelmi Intézet) A gyorsan változó flóra ismerete a florisztikai adatgyűjtés mellett sok más szempontból is fontos feladat, elég csak az erdő- és mezőgazdaság vagy a természetvédelem számára nagy gondot okozó inváziós fajokat említeni. Nagy szükség van információikra egyes fajok aktuális elterjedéséről, esetleges veszélyességéről, továbbá az előretörésüket vagy visszaszorulásukat elősegítő faktorokról. A külföldi példák bizonyítják az ilyen elvek szerint kialakított adatbázisok fontosságát. Adatbázisuk építését 2000-ben kezdték el és azóta folyamatosan fejlesztik, országos szakértői hálózattal rendelkeznek. A magyar flóratérképezési adatbázis (MFT) a magyarországi edényes növényfajokról (2400 faj) gyűjt és tárol előfordulásai adatokat a közép-európai hálótérképezés rendszerében (országosan 2800 felmérési egység). A felbontás országos és regionális elemzéseket tesz lehetővé, a hálóegységek mérete 35 km 2. Országos fedésű, a mintavételi egységek aktuális felmérése megtörtént között, ennek ellenőrzése folyamatos, továbbá archív adatok (irodalmi és herbáriumi források) feldolgozása is folyamatban van. Az adatbázis alapvetően van/nincs adatokkal dolgozik, 50 gyomfaj esetén gyakorisági adatok is felvételezésre kerülnek. Adataik (az adatgyűjtés kompatibilitása következtében) integrálhatók a szomszédos országokban végzett hasonló jellegű térképezési programokba, adott esetben széles nemzetközi összefogás keretében is értékelhetők. A program során a 2000-ben megkezdett florisztikai adatbázis építés folytatását tervezik, amelynek alapját a már tesztelt és bevált adatbázis-struktúra (Floradat 1.6. szoftver) biztosítja. A terepi felmérések adatlapjait központilag építik be az adatbázisba, de lehetőséget nyújtanak a digitális formában történő adatlap-benyújtásra. Az adatrekordok száma (átlagosan 250 faj / hálóegység összefüggéssel) 600 ezer. A hálóegység szerinti adatok és további kiegészítő adatok adatbázisainak rendezett anyagára támaszkodva, felhasználva a szintézist író szakértők terepi tapasztalatát és szakismeretét, átfogó kép nyújtása a magyar flóráról, annak aktuális képéről, várható változásairól. Ennek megvalósítása kiválasztott fajok egységes szempontokat követő bemutatásával történik, e fajok reprezentálják a teljes flóra természetvédelmi, gazdasági, társadalmi szempontból jelentősebb csoportjait. Az MFT adatbázis alkalmas országos és regionális léptékű modellezések és természetvédelmi stratégiák kialakítására, megalapozására, inváziós tendenciák nyomon követésére, így: a nagyberuházások tervezésének előkészítése a települési, regionális és országos területrendezési, területfejlesztési tervek készítéséhez, ellenőrzéséhez a természetbarát turizmushoz, túraútvonalak tervezéshez, idegenforgalmi oktató és ismeretterjesztő tanulmányok készítéséhez a természetvédelem szakhatósági működése során felmerülő döntésekhez a természetvédelmi jogrendszer aktualizálása során természetvédelmi kezelési tervek készítéséhez erdő- és mezőgazdasági, valamint ár- és belvízvédelmi tervek természetvédelmi értékeléséhez speciális országos statisztikák, értékelések készítése (hazai és EU-felhasználásra) a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó program háttéradatbázisaként és országos alapállapotfelmérésként az ökológiai folyosók, az ökológiai hálózat és a természeti területek tervezéséhez a természetvédelmi oktatási feladatokhoz ökológiai esettanulmányok, országos és regionális biogeográfiai kialakításához 14

15 5. Szálaló és átalakító üzemmódú faállományok erdőrendezési, faterméstani, jogi és ökonómiai kérdései, a szálaló és átalakító üzemmód hatása a nagyvad élőhely-használatára és táplálkozására, a folyamatos erdőborítás termőhelyi feltételei, a talajok biodiverzitása Részprojektvezető: Dr. Lett Béla CSc (Erdővagyongazdálkodási Intézet), Dr. Náhlik András PhD (Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet) Az elmúlt években aktívan részt vettek a folyamatos erdőborítás üzemmódjainak elméleti és gyakorlati szakmai munkájában, amelyből két kiadvány született. Az ÁPV Zrt. számára tanulmányok készítésében vettek részt a Natura 2000 erdőterületekkel és a védett erdőterületek gazdálkodói váltásával kapcsolatos kérdésekben. Diplomatervek és kutatási megbízások keretében faterméstani felméréseket végeztek. Az új erdőművelési eljárások is csak meghatározott termőhelyi feltételek mellett valósíthatók meg, tarthatók fenn gazdaságosan. A nagyvad által okozott erdei vadkárkutatások kiterjedtek a rágáskár hatásának vizsgálatára, az erdősítések rágásának csökkentésére erdészeti módszerekkel, a vadrágás és takarmányozás összefüggéseire, a vadrágás kiváltó tényezőinek kutatására ben GPS telemetria segítségével kezdték meg a gímszarvas mozgásának és élőhely-használatának vizsgálatát, 2008-ban a kutatást kiegészítették táplálkozás-vizsgálatokkal. Az erdőrendezési, faterméstani, termőhelyi, vadgazdálkodási, jogi és ökonómiai vonatkozások komplex kezelésének elősegítése a szálaló és átalakító üzemmódú erdőkben. A különböző termőhelyeken, faállományokban a különböző természetközeli erdőgazdálkodási elképzelések, módszerek alkalmazásának eddigi tapasztalatainak általánosításával, a hatóság és a vállalkozások, a tervezés és a gyakorlat közelítésével, a naturális és értékbeli szabályozással, a tartamosság szem előtt tartásával a gazdasági veszteségek csökkenjenek, a megtermett faanyag hasznosításával az értékek megmentésre kerüljenek, a védelem és a használat összehangolása. Meghatározzák néhány kiválasztott termőhelyen a folyamatos erdőborítás termőhelyi feltételeit, hatását a talaj fizikai és kémiai állapotára, valamint az ökoszisztéma anyagforgalmára. Összehasonlító vizsgálatokat végeznek a hagyományosan kezelt és a folyamatos erdőborítással érintett területeken a talaj állapotára vonatkozóan. A szálaló és átalakító üzemmódra kijelölt erdőtömbök gyors és hatékony erdőbecslési módszerének, illetve e faállományok korrekt növedék-becslésének kidolgozása megfelelő méretű és hálózatú mintakörök, illetve egyváltozós fatérfogat-függvények alkalmazásával. Számítógépes program fejlesztése a terepi adatfelvételek feldolgozására. Javaslat a vastagsági méretcsoportok megjelenítésére a szálaló és átalakító üzemmódú erdők üzemtervében. A szálaló és átalakító üzemmódú erdőgazdálkodásra való áttérés által az erdővagyonra gyakorolt hatás számítási módszerének kidolgozása; külföldi példák elemzése az erdőszerkezet-módosulás gazdasági hatásairól; a szálaló és átalakító erdőgazdálkodás ökonómiai mutatóinak elemzése NATURA 2000 területeken; a eredmények összefoglalása, javaslatok. A jogi területen: a legjobban érintett védett és Natura 2000 területek gazdasági értékeinek megbecslése; az elmúlt évtized hatósági tevékenységének vizsgálata, a tipikus ütközési pontok feltárása; külföldi példák elemzése; EU Bíróság esetjogának áttekintése az erdőgazdálkodás természetvédelmi korlátozásával kapcsolatban. A szálaló és átalakító üzemmódú erdőkben meghatározzák a visszaszorítandó nagyvad táplálékkínálatát és azt egybevetik a vágásos üzemmódban kezelt erők táplálékkínálatával, meghatározzák a nagyvad szálalóerdő iránti preferenciáját, a szálaló erdőkben felvett táplálék preferenciáját. A szálalást segítő vadkár-elhárítási módszereket kidolgozása, tesztelése. A kutatás hasznosítási lehetőségei sokoldalúak: - a szakmai eljárások fejlesztése, - az erdei ökoszisztéma megőrzésének feltételei, az erdő sokoldalú funkciójának szélesebb körű kihasználása 15

16 - a vadkár kívánatos mértékre csökkentése folyamatos erdőborítás mellett. - az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a nagyvad-gazdálkodás konfliktusainak csökkenése, a társadalmi megítélés javulása, - egyértelműbb jogi szabályozás következtében az igazgatás konfliktusainak csökkenése, - a kisbirtokok gazdasági céljaihoz jobban illeszkedő erdőgazdálkodási módszerek elterjedése, - az állam tulajdonosi-szabályzó-gazdálkodó funkcióinak összehangolása a társadalom különböző igényeivel. 6. Az erdővédelem komplex rendszere: kölcsönhatások a gazdanövény - növényevő rovarok - természetes ellenségek kapcsolatain keresztül, védett és veszélyeztetett, illetve honos növényfajokon előforduló patogén gombák molekuláris hatásmechanizmusai Részprojektvezető: Dr. Lakatos Ferenc CSc (Erdőművelés és Erdővédelmi Intézet) A gazdanövény-károsító és a gazda-parazita illetve parazitoid kapcsolat tulajdonképpen egy évezredek óta tartó versenyfutás, mely során a felek túlélési és szaporodási stratégiái folyamatosan változásokon mennek keresztül. A kapcsolatok az egyed szintjén jönnek létre, azonban egy adott élőhelyen a fajokat populációk képviselik, így ezek az interakciók a populációk szintjére tevődnek át és összetett kapcsolatrendszereket alkotnak. Az interspecifikus interakciók közül azok legfontosabbak, amelyek hatást gyakorolnak és befolyásolják az adaptációs folyamatokat, valamint a fajok változatosságát. A tervezett kutatás során hazai erdőkben előforduló károsítók és kórokozók fellépését elősegítő, bonyolult ökológiai kölcsönhatások közül szeretnének néhányat feltárni, hogy a gazdanövény növényevő rovarok és a természetes ellenségek vagy a gazdanövény kórokozó kapcsolat egyes elemeit a saját hasznukra fordíthassák. Példaként a patogén kórokozó szervezet és gazdanövénye kölcsönhatását lehet említeni, melyben a kórokozó patogenitása egy komplex fenotípusnak feleltethető meg. Ebben a parazita jellegű kapcsolatban eddigi ismereteik szerint a gazdanövény két védelmi vonalat alakít ki. Az első vonal arra szolgál, hogy a kórokozó evolúció során konzervált molekuláris mintázatait felismerje és felhasználja, mint egy kulcsingert saját védekező rendszerének aktiválására. Természetesen a patogén szervezeteknek is ki kellett alakítani egy mechanizmust, hogy ezen a védelmi rendszeren áthatolhassanak. A patogén gombák például számos, nagyon változatos biológiai funkcióval rendelkező fehérje kiválasztására képesek, amelyek egy része átjut ezen az első védelmi rendszeren és behatol a gazdanövény sejtjeibe. A bejutott fehérjék az immunrendszer első vonalát kijátszva effektorokká vagyis virulenciát és patogenitást kiváltó faktorokká alakulhatnak át. Ezek között a behatoló (invázív) fehérjék és a gazdanövény második védelmi vonalát képző R vagy rezisztencia gének között folyamatos versengés folyik. A molekuláris biológia (differenciál patogén cdns könyvtárak) és a bioinformatika eszközeinek kombinálásával lehetőségük van beazonosítani a virulenciát kiváltó speciális molekuláris faktorokat. A gazdanövény növényevő rovar parazitoid kapcsolat egy eddig kevéssé kutatott területe a rovarokon előforduló és azokkal erősebb, vagy lazább kapcsolatban lévő mikroorganizmusok szerepének tisztázása. Míg egy részük kifejezetten pozitív hatással van a rovar egyedfejlődésére és szaporodására (pl. bélrendszerben található, emésztést segítő baktériumok), addig más részük (pl. Wolbachia fertőzés) erősen gátolja a szaporodást és a populáció egyedszámának csökkenését, vagy szűznemző populációk kialakulását okozza. A kölcsönhatások pontosabb ismeretén alapuló védekezések sokkal jobb hatásfokúak, és ami még fontosabb: előrelátóbbak, mindenképpen környezetkímélőbbek, legyen szó kémiai vagy biológiai beavatkozásról vagy akár erdőművelési eljárásról. Vizsgálataikat két modell rendszeren belül kívánják vizsgálni: a kórokozó patogének esetében az Armillaria nemzetség fajai és különböző gazdanövény fafajok közötti kölcsönhatást, míg a károsító 16

17 rovarok esetében kiinduló fajként a cserebogarakat (Melolontha fajok), illetve azok gazdanövényei és természetes ellenségei között kapcsolatokat kívánják feltárni. A molekuláris biológiai vizsgálatok által nyújtott eredményeket fel tudják használni egy adott növénytársuláson belül a gazdanövény-kórokozó/károsító kölcsönhatások részletes elemzésére. A vizsgálatok várható eredménye és hasznosítása, hogy javaslatot tehetnek egyrészt az erdőállományok, mint komplex ökológiai rendszerek fennmaradását veszélyeztető tényezők elleni, az egymással kölcsönhatásban lévő elemeket is figyelembe vevő védelemére, de ezen túl a védett és veszélyeztetett növényfajok kórokozók/károsítók elleni védelmére is. 7. Védett és/vagy veszélyeztetett állat- és növényfajok populációgenetikai vizsgálata, védett rovarok és védett erdők (erdőrezervátum és Natura2000) Részprojektvezető: Dr. Lakatos Ferenc CSc (Erdőművelés és Erdővédelmi Intézet) Az élővilág állapotának nyomon követése és megőrzése összetett, hosszú távú feladat. A középeurópai erdők természetes folyamatairól rendkívül kevés és hiányos ismeretük van, mivel az erdők itt több évezrede emberi tevékenység által befolyásoltak. Nagyon nagyszámú rovarfaj kötődik az erdőkhöz, sok esetben egészen speciális élőhelyekhez, mint pl. a holt fa, a lékek és a tisztások. A rovarfajok monitorozása hasznos adatokat szolgáltat a különböző szerveződési szintek (egyedek, populációk, társulások, társuláskomplexek) sajátságairól, állapotáról és változásairól. Sok esetben a legmélyrehatóbb változások lassan és alig észrevehetően következnek be. Ezek közé a változások közé tartoznak azok is, melyek az egyedek szintjéről áttevődve a populációk génállományában mennek végbe. Jelenleg csak korlátozott mértékben rendelkeznek információkkal az egyes erdei rovarfajok, különösen a védett fajok, valamint a védett növények populációgenetikai jellemzőiről (pl. génáramlás és beltenyészetség mértéke). Az Erdőművelési és Erdővédelemtani Intézetben évek óta folynak állat- (gerinces és gerinctelen fajok, ez utóbbin belül elsősorban rovarok), növény- (Taxus) és patogén gomba (Phytophthora) genetikai vizsgálatok. A kidolgozott módszerek lehetővé teszik különböző védett növény és állatfajok populációgenetikai vizsgálatát. A tervezett kutatások célja, hogy pontosabb ismereteket kapjanak az erdőkben előforduló védett rovarokról, különös tekintettel a holt fához kötődőkről, elterjedésükről, gyakoriságukról, életmódjukról, faj és populáció dinamikájukról illetve populáció-genetikájukról. A növény- és állatfajok védetté nyilvánítása során, a természeti értéken túl többnyire veszélyeztetett státuszuk, az élőhelyek szűküléséből adódó csökkent illetve fragmentálódott elterjedése a legfőbb indok. A csökkent egyedszám és az elszigetelt populációk kialakulása azonban, külső, káros behatások nélkül is veszélyeztetheti egyes fajok létét. Génállományuk redukálódhat, megnőhet a beltenyészet aránya, csökkenhet a génáramlás. A projekt előfeltétele a természetvédelmi hatósággal történő szoros együttműködés. A védett növény és állatfajok genetikai állományának ismerete alapot adhat a természetestől eltérő trendek felismeréséhez, értelmezéséhez. Segítséget nyújthatnak a gyakorló erdész és természetvédelmi szakembereknek, abban hogy egyes fajok drasztikus fajszám csökkenését megértsék. Az esetleges visszatelepítésnél mely populációt vagy populációkat használják és magában a biológiai erőforrásokkal való gazdálkodásban. 17