Az ember és élettere A mező-és erdőgazdálkodás, az ipar és az urbanizáció hatása természetes környezetünkre TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az ember és élettere A mező-és erdőgazdálkodás, az ipar és az urbanizáció hatása természetes környezetünkre TUDOMÁNYOS KONFERENCIA 2011.10.21."

Átírás

1 Az ökológiai lábnyom és az alprojektek Az ember és élettere A mező-és erdőgazdálkodás, az ipar és az urbanizáció hatása természetes környezetünkre TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Dr. Kovács Attila József Facskó Ferenc TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV Szellemi, szervezeti és K+F Infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen

2 Attól félek, embere van

3 Hírek, blogok,

4 Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom az az érték, ami kifejezi, hogy milyen mennyiségű földre és vízre van szükségünk önmagunk fenntartásához, és a megtermelt hulladék elnyeletéséhez. Kisajátított ökoszisztéma termékek és szolgáltatások az előállításukhoz szükséges földterületben és vízfelületben kifejezve.

5 Biológiai kapacitás Olyan földterület vagy víz, amely valamilyen felhasználásra alkalmas. A bioszféra azon képességét mutatja, hogy képes kielégíteni az emberi fogyasztási igényeket és ártalmatlanítani a hulladékát.

6 Túllövés Az ökológiai túllövés állapota akkor következik be, amikor az adott népesség ökológiai lábnyoma meghaladja a rendelkezésre álló biokapacitás nagyságát.

7 Előzmények 1,6 1,4 F öld 1,2 1 0,8 0, Év

8 Ökológiai lábnyom 4 3,5 gha/fő 3 2,5 2 1,5 1 0, Év Halászat Erdő Legelő Szántó Beépített Szénlábnyom Biokapacitás

9 Magyarország 5 4,5 4 g ha/fő 3,5 3 2, Év

10 Ökológiai lábnyom

11 Közünk?

12 Közünk? Mező- és erdőgazdálkodás biotermékek kihozatal növelése termőföld védelme CO 2 -elnyelés növelése CO 2 -kibocsátás csökkentése környezeti terhelés csökkentése biodiverzitás fenntartása

13 Közünk? Ipar kihozatal növelése CO 2 -kibocsátás csökkentése termőföld védelme környezeti terhelés csökkentése

14 Közünk? Urbanizáció CO 2 -kibocsátás csökkentése termőföld védelme környezeti terhelés csökkentése biodiverzitás megőrzése

15 Közünk? Természetes környezetünk biokapacitás növelése biodiverzitás megőrzése monitoring

16 Az ökológiai lábnyom l Ökológiai lábnyom hektárban kifejezett érték, amely megmutatja, hogy mennyi termékeny földre és vízre van szükség az emberiségnek az összes felhasznált erőforrás (folyamatos) megtermeléséhez és az összes megtermelt hulladék elnyeléséhez az adott technológia felhasználásával.

17 Biológiai kapacitás

18 Ökolábnyom számvetés s [gha[ gha/fő]

19 Számítási eljárások - képletek BC Biológiai kapacitás s [gha[ gha]

20 Korrekciós s tényezt nyezők

21 EQF Egyes földtf ldtípusok egyenért rtékűségi faktorai (gha( gha/ha)

22 Alprogramok I. alprogram: Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása Alprojektvezető: Prof. Dr. Bartha Dénes II. alprogram: Városi öko-környezetkomplex vizsgálata a nyugat-dunántúli régióban Alprojektvezető: Prof. Dr. Albert Levente III. alprogram: A szántóföldtől az asztalig Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső IV. alprogram: Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana Alprojektvezető: Prof. Dr. Veress Márton V. alprogram: A regionális fejlődés műszaki innovációs hátterének fejlesztése Alprojektvezető: Prof. Dr. Jereb László

23 A száraz-és félszáraz gyepek spontán szukcessziója az ökológiai lábnyom csökkenését, de áttételesen növekedését is eredményezheti. Ha egy területen felhagynak a legeltetéssel, az ökológiai lábnyom vonatkozókomponense csökken. Nagyobb léptékben nézve, a felhagyási folyamatokat, a regenerálódóparlagterületek létrejötte, ambivalens módon az ökológiai lábnyom növekedésének jele is lehet I. alprogram: Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása Alprojektvezető: Prof. Dr. Bartha Dénes Az inváziós növényfajok megtelepedését, terjedését elősegítőtényezők vizsgálata az ökológiai lábnyom vonatkozásában is kulcsfontosságútéma, mivel e fajok térhódítása többféle, közvetlen és közvetett módon is növeli az ökológiai lábnyomot.

24 I. alprogram: Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása Alprojektvezető: Prof. Dr. Bartha Dénes Folyamatos erdőborítás mellett feltételezzük, hogy kevesebb erdőápolási és erdőművelési tevékenységre van szükség, azaz ugyanazon famennyiség megtermeléséhez minden szükséges folyamatot összevetve kevesebb energiát és egyben kevesebb fosszilis anyagot használunk fel. A folyamatos és emellett természetes növényborítás a biodiverzitás megőrzésének egyik biztosítéka. Madárfajok ponttérképezése résztéma esetében elsősorban a szélerőműtelepek madárállományra gyakorolt hatásának vizsgálata esetében látunk kapcsolódási pontokat. Közismert, hogy a megújulóenergiaforrások, mint jelen esetben a szélenergia kihasználása, hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. Ugyanakkor a szélerőműtelepek jelentős hatással lehetnek a fészkelő, telelőés vonulómadárállományokra, tehát bizonyos szempontból természetvédelmi kockázatot jelentenek.

25 A hazai növény-és állatpopulációk kipusztulásának, veszélyeztetettségének, vagy éppen a túlzott és gyors elszaporodásának okainak feltárása elsőlépés a veszélyeztetett fajok, társulások és élőhelyek védelmi programjainak kidolgozásához és eredményes megvalósításához. Ezeknek az okoknak feltárását és az okok megszüntetésére tehető javaslatok megfogalmazását szolgálják sajátos, sok esetben új módszereikkel és eszközeikkel az egyes alprogramok. IV. alprogram: Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana Alprojektvezető: Prof. Dr. Veress Márton Mind a felszíni, mind a felszín alatti képződmények, a karsztos környezetek sajátos és különösen sérülékeny kincseink, ezért védelmük kiemelten fontos. A pályázatban folyó 1.3, 1.4, 1.5 és 1.6 alprogramok azokat a természetes és antropogén folyamatokat, hatásokat vizsgálják, amelyek pontos ismerete nélkül a természetvédelmi kezelések manapság már elképzelhetetlenek lennének.

26 IV. alprogram: Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana Alprojektvezető: Prof. Dr. Veress Márton A termál-karsztos területek vizsgálatai eredményei természetvédelmi szempontból (is) kiemelten fontosak, mivel meghatározhatóa védelemre jogosult terület mérete. A hazai karsztterületek ökológiai és természeti értékük mellett sok esetben a lakosság ivóvízbázisát is jelentik. Az 1.8. alprogram édesvízi üledék geokémiai, algológiai, pollenológiaiés zoológiai elemzése feltárja a Kárpát-medence sekély tavainak ősföldrajzi környezetét. Az elemzés alapján ki lehet jelölni jelenlegi tavaink természetvédelmi szempontból kívánatos ökológiai állapotát... Az ökológiai lábnyom pontos számítása a térképezési, térinformatikai munkálatok nélkül elképzelhetetlen. Az alprogram technikai fejlesztési célja különbözőtávirányításúlégi járművek fejlesztése, amelyek nagyteljesítményűképalkotóberendezéseket (digitális fényképezőgép, hőkamera, videokamera) juttatnak a levegőbe

27 II. alprogram: Városi öko-környezet komplex vizsgálata a nyugat-dunántúli régióban Alprojektvezető: Prof. Dr. Albert Levente Az ökológiai lábnyom nagysága egy-egy város esetében a népesség számával, a népesség fogyasztásával, a termelt hulladék mennyiségével egyenesen arányos. Kutatási programunkban jellemezzük az egyes városokban a környezeti elemek kiemelten a talaj, a víz, a levegőés a növényzet állapotát. A környezeti elemek állapota konkrétan utal a várost ért terhelésekre, illetve a lakossági használat mértékére, és ezzel az ökológiai lábnyom nagyságára. Azokban a városokban, ahol a környezeti elemek kedvezőbb állapotban vannak, feltételezhetjük, hogy a terhelés, és így az ökológiai lábnyom mértéke kisebb.

28 III. alprogram: A szántóföldtől az asztalig Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső Téves az a felvetés, hogy környezetvédelmi szempontból az alternatív állattartási technológiák minden esetben jobbak, mint az iparszerűrendszerek. Egy tanulmány szerint az alternatív brojlerhizlalásitechnológiák környezetterhelése nagyobb, mint a hagyományos, intenzív technológiáké. 1 tonna szabadtartásos brojlerhúselőállításához 20%-kal, ugyanannyi biocsirketermeléséhez 30%-kal több energiára van szükség, a termőföldigény pedig %-kal nagyobb, mint az iparszerűtartástechnológiákban. Az alternatív tartástechnológiák előnye tehát nem elsősorban a környezetvédelemben, hanem az állatok jóllétében, illetve a speciális fogyasztói igényeket kielégítő minőségi termékek előállításának lehetőségében mutatkozik meg.

29 III. alprogram: A szántóföldtől az asztalig Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső A félkemény sajtok alapanyag tejének transzglutamináz-enzimmeltörténőkezelési eljárása során legalább 5%-os szárazanyag megtakarítást érhetünk el. Ez a technológia Magyarországon évi 5-6 millió liter tej megtakarítást jelent, ill. ennek megfelelő mennyiségűkörnyezetszennyezőigen veszélyes sajtsavókibocsátásának megszűnését eredményezi. A környezet kímélésre vonatkozóan elvégezhető egy számítás energiamegtakarítás szempontjából. 1 l tej előállításához 3 MJ energia szükséges. Így legkevesebb évi 15 milliómj energia felhasználás szűnik meg. Ez fölöslegesséteszi kb tejelőtehén tartását, ami további kb. 12,6 milliómj energia felhasználás megtakarítást (létfenntartóenergia felhasználás kiesése miatt) eredményez. Becslés alapján átlagos takarmányigény megtakarítás 2300 tejelőtehén esetében kb hektár, így az ország ökológiai lábnyoma ennyivel kisebb lehet. Megjegyzendő, hogy 2300 tehén éves bélsár és ózonréteg vékonyítónh3 termelése is igen jelentős környezetterhelést jelent.

30 III. alprogram: A szántóföldtől az asztalig Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső A precíziós gazdálkodás egyik alapötlete, hogy a megfelelőhelyen és időben végezzük el a növénytermesztéshez szükséges beavatkozásokat, úgy, hogy a bemenő anyagmennyiséget csökkentve, a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartva hosszútávon is kiegyensúlyozott, fenntarthatótermelést valósítsunk meg. Ehhez a technológiai elemek folyamatos fejlesztésén túl szükség van az egyre szélesebb körű szakmai tudásra is, hiszen a döntéshozófelelőssége megkérdőjelezhetetlen. A TÁMOP projekten belül elvégzett kutatásaink igazolták, hogy a precíziós növénytermesztési technológiák alkalmazásával. A bemeneti anyagmennyiség csökkentése mellett is növelni tudjuk a táblán belül megtermelhetőszántóföldi növények hozamát, így az ökológiai lábnyomunk az adott területre vetítve kisebb lesz.

31 V. alprogram: A regionális fejlődés műszaki innovációs hátterének fejlesztése Alprojektvezető: Prof. Dr. Jereb László Az energiafelhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelése nem csak az Energetikai fejlesztések, megújulóenergia, energia-hatékonyság, de az Innovatív technológiai fejlesztések és az Intelligens termékek, rendszerek részprojektjeinkben is kiemelt fontosságú irányelvek. A megújulóenergetikai fejlesztések területén folytatott tevékenységeink: Napenergia hasznosítás (légszárítóberendezés; koncentrált napenergia hasznosítás) Fából hőenergia (faanyaghulladék brikettálás; lombos fahulladék pellettálás). A különféle iparágakban keletkezőmelléktermékek, hulladékok felhasználására, a környezetünk erőforrásaival történőtudatosabb gazdálkodásra irányulófejlesztések ugyancsak jelentős szerepet kaptak kutatásainkban.

32 Reményeink szerint projektünk tevékenységei az energiahatékonyság, a szerszám-és termékélettartam növelése, a keletkező hulladékok újrahasznosítása és a megújuló energetikai fejlesztések révén csökkenti a hátrahagyott ökológiai lábnyomunkat. A faanyaghoz, mint újratermelődőnyersanyagunkhoz és az abból készült termékeinkhez való visszatérés előmozdítását létfontosságúnak érezzük az olyan esetekben, ahol az egyéb, ökológiai lábnyomunkat növelő anyagok kerültek előtérbe. V. alprogram: A regionális fejlődés műszaki innovációs hátterének fejlesztése Alprojektvezető: Prof. Dr. Jereb László A termékek élettartamának növelésére, a keletkezőmelléktermékek, hulladékok újrahasznosítására irányulótevékenységeink: Nano- és anyagtudományi fejlesztéseink Fa-műanyag kompozitok fejlesztése Intelligens termékek kifejlesztése.

33 Köszönjük k a megtisztelő figyelmet! A téma t aktualitása más m s szemszögb gből

Projekt-honlap: http://www.tamop421b.nyme.hu/ FELHASZNÁLÓI OLDAL Falhasználó: nyme pwd: tamop421b

Projekt-honlap: http://www.tamop421b.nyme.hu/ FELHASZNÁLÓI OLDAL Falhasználó: nyme pwd: tamop421b A program címe:a felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül TÁMOP-4.2.1/B/-09/1/KONV-2010-0006 Szellemi, szervezeti és K+F Infrastruktúra fejlesztés

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

NYME Erdőmérnöki Karának kutatásfejlesztési

NYME Erdőmérnöki Karának kutatásfejlesztési NYME Erdőmérnöki Karának kutatásfejlesztési tevékenysége Lakatos Ferenc Intézményi háttér: 9 intézet EMKI EMEVI EVGVI GEVI NTI KI KFI MI VGGI Személyi háttér: Pénzügyi háttér kutatási bevételek: 1000000

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Ökológiai gondolat Nézd az Isten művét: ki tudja kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants 2009-2014 Norvég Finanszírozási Mechanizmus Zöld ipari innováció program (HU-09) Szőllősi Nikolett, Debreceni Egyetem 2015.01.14.

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

Norvég Alap Zöld ipari innováció

Norvég Alap Zöld ipari innováció Norvég Alap Zöld ipari innováció Célok Zöld ipari innováció Zöld vállalkozások versenyképességének erősítése, meglévő iparágak zöldebbé tétele, zöld innovációk hulladék mennyiségének és a levegő, víz,

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért Fenntartható fejlődés A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. A fenntartható

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Kinek mi a felelőssége Ökolábnyom számítás első bevetésen

Kinek mi a felelőssége Ökolábnyom számítás első bevetésen Kinek mi a felelőssége Ökolábnyom számítás első bevetésen Újra és újra felvetődik a kérdés, hogy kinek milyen szerepet kellene vállalnia a gazdaság fenntarthatóvá válásában. Az egymásra mutogatás természetesen

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Erős György NYÁSZATI

Erős György NYÁSZATI Erős György ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYB NYÁSZATI ÉS S KOHÁSZATI EGYESÜLET Fenntartható fejlődés: A gazdasági növekedés és a természetes környezet egyensúlyának biztosítása. Természeti erőforrásokkal történő

Részletesebben

Passzívházak, autonóm települések. Ertsey Attila

Passzívházak, autonóm települések. Ertsey Attila Passzívházak, autonóm települések Ertsey Attila TOSICS IVÁN - VÁROSKUTATÁS KFT. Fenntartható védekezés a klímaváltozás ellen CO 2 emisszió kiváltása: energiatakarékosság átállás megújuló energiaforrásokra,

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális

Részletesebben

Dr. Jereb László Dr. Alpár Tibor

Dr. Jereb László Dr. Alpár Tibor A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése TÁMOP- 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 Dr. Jereb László Dr. Alpár Tibor 2011.06.21. Alprojekt célkitűzések Faipari terület kiszélesítése

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője. Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Fátyolka lak Katica fészek Biocont Kft szívességéből Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség 2014.05.22. Székesfehérvár

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Környezetgazdálkodás. Az ember természeti környezetét mindenféle szféráknak nevezett dolgok alkotják:

Környezetgazdálkodás. Az ember természeti környezetét mindenféle szféráknak nevezett dolgok alkotják: Környezetgazdálkodás A környezettel való gazdálkodás, a bennünket körülvevő helyi és globális környezet jövő generációk számára való megőrzése a jelenbeli döntéseink függvénye. Ez ugyanúgy vonatkozik a

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter

ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter Előadás tartalma 1. Klaszter bemutatása 2. Klaszter szervezete 3. ArchEnerg Klasztertérkép 4. Klasztertagság előnyei 5. Klasztertagok tevékenységei

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m Energetikai témájút KEOP-pály lyázatok Az önellátó energiagazdálkod lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m 25. 1 Pályázni válság idején? Milyen kiutat

Részletesebben

Zöld technológiák a modern vegyiparban

Zöld technológiák a modern vegyiparban Zöld technológiák a modern vegyiparban Szépvölgyi János MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Motto A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Magyarország műanyagipara 2009-2010

Magyarország műanyagipara 2009-2010 Magyarország műanyagipara 2009-2010 (Hogyan is állunk?) Észak-Magyarországi Műanyagipari Klaszter III. Műanyagipari Konferencia Budapest, 2011.április 27. Ollár Péter MMSZ 1 Műanyag-feldolgozás eloszlása

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben