Az ember és élettere A mező-és erdőgazdálkodás, az ipar és az urbanizáció hatása természetes környezetünkre TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

Átírás

1 Az ökológiai lábnyom és az alprojektek Az ember és élettere A mező-és erdőgazdálkodás, az ipar és az urbanizáció hatása természetes környezetünkre TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Dr. Kovács Attila József Facskó Ferenc TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV Szellemi, szervezeti és K+F Infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen

2 Attól félek, embere van

3 Hírek, blogok,

4 Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom az az érték, ami kifejezi, hogy milyen mennyiségű földre és vízre van szükségünk önmagunk fenntartásához, és a megtermelt hulladék elnyeletéséhez. Kisajátított ökoszisztéma termékek és szolgáltatások az előállításukhoz szükséges földterületben és vízfelületben kifejezve.

5 Biológiai kapacitás Olyan földterület vagy víz, amely valamilyen felhasználásra alkalmas. A bioszféra azon képességét mutatja, hogy képes kielégíteni az emberi fogyasztási igényeket és ártalmatlanítani a hulladékát.

6 Túllövés Az ökológiai túllövés állapota akkor következik be, amikor az adott népesség ökológiai lábnyoma meghaladja a rendelkezésre álló biokapacitás nagyságát.

7 Előzmények 1,6 1,4 F öld 1,2 1 0,8 0, Év

8 Ökológiai lábnyom 4 3,5 gha/fő 3 2,5 2 1,5 1 0, Év Halászat Erdő Legelő Szántó Beépített Szénlábnyom Biokapacitás

9 Magyarország 5 4,5 4 g ha/fő 3,5 3 2, Év

10 Ökológiai lábnyom

11 Közünk?

12 Közünk? Mező- és erdőgazdálkodás biotermékek kihozatal növelése termőföld védelme CO 2 -elnyelés növelése CO 2 -kibocsátás csökkentése környezeti terhelés csökkentése biodiverzitás fenntartása

13 Közünk? Ipar kihozatal növelése CO 2 -kibocsátás csökkentése termőföld védelme környezeti terhelés csökkentése

14 Közünk? Urbanizáció CO 2 -kibocsátás csökkentése termőföld védelme környezeti terhelés csökkentése biodiverzitás megőrzése

15 Közünk? Természetes környezetünk biokapacitás növelése biodiverzitás megőrzése monitoring

16 Az ökológiai lábnyom l Ökológiai lábnyom hektárban kifejezett érték, amely megmutatja, hogy mennyi termékeny földre és vízre van szükség az emberiségnek az összes felhasznált erőforrás (folyamatos) megtermeléséhez és az összes megtermelt hulladék elnyeléséhez az adott technológia felhasználásával.

17 Biológiai kapacitás

18 Ökolábnyom számvetés s [gha[ gha/fő]

19 Számítási eljárások - képletek BC Biológiai kapacitás s [gha[ gha]

20 Korrekciós s tényezt nyezők

21 EQF Egyes földtf ldtípusok egyenért rtékűségi faktorai (gha( gha/ha)

22 Alprogramok I. alprogram: Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása Alprojektvezető: Prof. Dr. Bartha Dénes II. alprogram: Városi öko-környezetkomplex vizsgálata a nyugat-dunántúli régióban Alprojektvezető: Prof. Dr. Albert Levente III. alprogram: A szántóföldtől az asztalig Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső IV. alprogram: Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana Alprojektvezető: Prof. Dr. Veress Márton V. alprogram: A regionális fejlődés műszaki innovációs hátterének fejlesztése Alprojektvezető: Prof. Dr. Jereb László

23 A száraz-és félszáraz gyepek spontán szukcessziója az ökológiai lábnyom csökkenését, de áttételesen növekedését is eredményezheti. Ha egy területen felhagynak a legeltetéssel, az ökológiai lábnyom vonatkozókomponense csökken. Nagyobb léptékben nézve, a felhagyási folyamatokat, a regenerálódóparlagterületek létrejötte, ambivalens módon az ökológiai lábnyom növekedésének jele is lehet I. alprogram: Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása Alprojektvezető: Prof. Dr. Bartha Dénes Az inváziós növényfajok megtelepedését, terjedését elősegítőtényezők vizsgálata az ökológiai lábnyom vonatkozásában is kulcsfontosságútéma, mivel e fajok térhódítása többféle, közvetlen és közvetett módon is növeli az ökológiai lábnyomot.

24 I. alprogram: Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása Alprojektvezető: Prof. Dr. Bartha Dénes Folyamatos erdőborítás mellett feltételezzük, hogy kevesebb erdőápolási és erdőművelési tevékenységre van szükség, azaz ugyanazon famennyiség megtermeléséhez minden szükséges folyamatot összevetve kevesebb energiát és egyben kevesebb fosszilis anyagot használunk fel. A folyamatos és emellett természetes növényborítás a biodiverzitás megőrzésének egyik biztosítéka. Madárfajok ponttérképezése résztéma esetében elsősorban a szélerőműtelepek madárállományra gyakorolt hatásának vizsgálata esetében látunk kapcsolódási pontokat. Közismert, hogy a megújulóenergiaforrások, mint jelen esetben a szélenergia kihasználása, hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. Ugyanakkor a szélerőműtelepek jelentős hatással lehetnek a fészkelő, telelőés vonulómadárállományokra, tehát bizonyos szempontból természetvédelmi kockázatot jelentenek.

25 A hazai növény-és állatpopulációk kipusztulásának, veszélyeztetettségének, vagy éppen a túlzott és gyors elszaporodásának okainak feltárása elsőlépés a veszélyeztetett fajok, társulások és élőhelyek védelmi programjainak kidolgozásához és eredményes megvalósításához. Ezeknek az okoknak feltárását és az okok megszüntetésére tehető javaslatok megfogalmazását szolgálják sajátos, sok esetben új módszereikkel és eszközeikkel az egyes alprogramok. IV. alprogram: Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana Alprojektvezető: Prof. Dr. Veress Márton Mind a felszíni, mind a felszín alatti képződmények, a karsztos környezetek sajátos és különösen sérülékeny kincseink, ezért védelmük kiemelten fontos. A pályázatban folyó 1.3, 1.4, 1.5 és 1.6 alprogramok azokat a természetes és antropogén folyamatokat, hatásokat vizsgálják, amelyek pontos ismerete nélkül a természetvédelmi kezelések manapság már elképzelhetetlenek lennének.

26 IV. alprogram: Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana Alprojektvezető: Prof. Dr. Veress Márton A termál-karsztos területek vizsgálatai eredményei természetvédelmi szempontból (is) kiemelten fontosak, mivel meghatározhatóa védelemre jogosult terület mérete. A hazai karsztterületek ökológiai és természeti értékük mellett sok esetben a lakosság ivóvízbázisát is jelentik. Az 1.8. alprogram édesvízi üledék geokémiai, algológiai, pollenológiaiés zoológiai elemzése feltárja a Kárpát-medence sekély tavainak ősföldrajzi környezetét. Az elemzés alapján ki lehet jelölni jelenlegi tavaink természetvédelmi szempontból kívánatos ökológiai állapotát... Az ökológiai lábnyom pontos számítása a térképezési, térinformatikai munkálatok nélkül elképzelhetetlen. Az alprogram technikai fejlesztési célja különbözőtávirányításúlégi járművek fejlesztése, amelyek nagyteljesítményűképalkotóberendezéseket (digitális fényképezőgép, hőkamera, videokamera) juttatnak a levegőbe

27 II. alprogram: Városi öko-környezet komplex vizsgálata a nyugat-dunántúli régióban Alprojektvezető: Prof. Dr. Albert Levente Az ökológiai lábnyom nagysága egy-egy város esetében a népesség számával, a népesség fogyasztásával, a termelt hulladék mennyiségével egyenesen arányos. Kutatási programunkban jellemezzük az egyes városokban a környezeti elemek kiemelten a talaj, a víz, a levegőés a növényzet állapotát. A környezeti elemek állapota konkrétan utal a várost ért terhelésekre, illetve a lakossági használat mértékére, és ezzel az ökológiai lábnyom nagyságára. Azokban a városokban, ahol a környezeti elemek kedvezőbb állapotban vannak, feltételezhetjük, hogy a terhelés, és így az ökológiai lábnyom mértéke kisebb.

28 III. alprogram: A szántóföldtől az asztalig Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső Téves az a felvetés, hogy környezetvédelmi szempontból az alternatív állattartási technológiák minden esetben jobbak, mint az iparszerűrendszerek. Egy tanulmány szerint az alternatív brojlerhizlalásitechnológiák környezetterhelése nagyobb, mint a hagyományos, intenzív technológiáké. 1 tonna szabadtartásos brojlerhúselőállításához 20%-kal, ugyanannyi biocsirketermeléséhez 30%-kal több energiára van szükség, a termőföldigény pedig %-kal nagyobb, mint az iparszerűtartástechnológiákban. Az alternatív tartástechnológiák előnye tehát nem elsősorban a környezetvédelemben, hanem az állatok jóllétében, illetve a speciális fogyasztói igényeket kielégítő minőségi termékek előállításának lehetőségében mutatkozik meg.

29 III. alprogram: A szántóföldtől az asztalig Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső A félkemény sajtok alapanyag tejének transzglutamináz-enzimmeltörténőkezelési eljárása során legalább 5%-os szárazanyag megtakarítást érhetünk el. Ez a technológia Magyarországon évi 5-6 millió liter tej megtakarítást jelent, ill. ennek megfelelő mennyiségűkörnyezetszennyezőigen veszélyes sajtsavókibocsátásának megszűnését eredményezi. A környezet kímélésre vonatkozóan elvégezhető egy számítás energiamegtakarítás szempontjából. 1 l tej előállításához 3 MJ energia szükséges. Így legkevesebb évi 15 milliómj energia felhasználás szűnik meg. Ez fölöslegesséteszi kb tejelőtehén tartását, ami további kb. 12,6 milliómj energia felhasználás megtakarítást (létfenntartóenergia felhasználás kiesése miatt) eredményez. Becslés alapján átlagos takarmányigény megtakarítás 2300 tejelőtehén esetében kb hektár, így az ország ökológiai lábnyoma ennyivel kisebb lehet. Megjegyzendő, hogy 2300 tehén éves bélsár és ózonréteg vékonyítónh3 termelése is igen jelentős környezetterhelést jelent.

30 III. alprogram: A szántóföldtől az asztalig Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső A precíziós gazdálkodás egyik alapötlete, hogy a megfelelőhelyen és időben végezzük el a növénytermesztéshez szükséges beavatkozásokat, úgy, hogy a bemenő anyagmennyiséget csökkentve, a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartva hosszútávon is kiegyensúlyozott, fenntarthatótermelést valósítsunk meg. Ehhez a technológiai elemek folyamatos fejlesztésén túl szükség van az egyre szélesebb körű szakmai tudásra is, hiszen a döntéshozófelelőssége megkérdőjelezhetetlen. A TÁMOP projekten belül elvégzett kutatásaink igazolták, hogy a precíziós növénytermesztési technológiák alkalmazásával. A bemeneti anyagmennyiség csökkentése mellett is növelni tudjuk a táblán belül megtermelhetőszántóföldi növények hozamát, így az ökológiai lábnyomunk az adott területre vetítve kisebb lesz.

31 V. alprogram: A regionális fejlődés műszaki innovációs hátterének fejlesztése Alprojektvezető: Prof. Dr. Jereb László Az energiafelhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelése nem csak az Energetikai fejlesztések, megújulóenergia, energia-hatékonyság, de az Innovatív technológiai fejlesztések és az Intelligens termékek, rendszerek részprojektjeinkben is kiemelt fontosságú irányelvek. A megújulóenergetikai fejlesztések területén folytatott tevékenységeink: Napenergia hasznosítás (légszárítóberendezés; koncentrált napenergia hasznosítás) Fából hőenergia (faanyaghulladék brikettálás; lombos fahulladék pellettálás). A különféle iparágakban keletkezőmelléktermékek, hulladékok felhasználására, a környezetünk erőforrásaival történőtudatosabb gazdálkodásra irányulófejlesztések ugyancsak jelentős szerepet kaptak kutatásainkban.

32 Reményeink szerint projektünk tevékenységei az energiahatékonyság, a szerszám-és termékélettartam növelése, a keletkező hulladékok újrahasznosítása és a megújuló energetikai fejlesztések révén csökkenti a hátrahagyott ökológiai lábnyomunkat. A faanyaghoz, mint újratermelődőnyersanyagunkhoz és az abból készült termékeinkhez való visszatérés előmozdítását létfontosságúnak érezzük az olyan esetekben, ahol az egyéb, ökológiai lábnyomunkat növelő anyagok kerültek előtérbe. V. alprogram: A regionális fejlődés műszaki innovációs hátterének fejlesztése Alprojektvezető: Prof. Dr. Jereb László A termékek élettartamának növelésére, a keletkezőmelléktermékek, hulladékok újrahasznosítására irányulótevékenységeink: Nano- és anyagtudományi fejlesztéseink Fa-műanyag kompozitok fejlesztése Intelligens termékek kifejlesztése.

33 Köszönjük k a megtisztelő figyelmet! A téma t aktualitása más m s szemszögb gből