KÉRELEM SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉRE ÉS INDÍTÁSÁRA

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR POLITIKATUDOMÁNYI ÉS SZOCIOLÓGIAI INTÉZET SZOCIOLÓGIA ÉS SZOCIÁLPOLITIKA TANSZÉK KÉRELEM SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉRE ÉS INDÍTÁSÁRA GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGPOLITIKAI SZAKREFERENS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK DEBRECEN 2012

2 KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK 1. A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Gyermek- és ifjúságpolitikai szakreferens szakirányú továbbképzési szak 2. A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSBEN SZEREZHETŐ SZAKKÉPZETTSÉG OKLEVÉLBEN SZEREPLŐ MEGNEVEZÉSE: Gyermek- és ifjúságpolitikai szakreferens 3. A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLETE: Társadalomtudomány 4. A FELVÉTEL FELTÉTELE: A szakirányú továbbképzési szakra történő felvétel előfeltétele alapképzési szakokon (Bsc/BA) szerzett oklevél az alábbi képzési területeken: társadalomtudomány bölcsészettudomány gazdaságtudományok orvos- és egészségtudomány jogi- és igazgatási pedagógusképzés 5. A KÉPZÉSI IDŐ, FÉLÉVEKBEN MEGHATÁROZVA: 2 félév 6. A SZAKKÉPZETTSÉG MEGSZERZÉSÉHEZ ÖSSZEGYŰJTENDŐ KREDITEK SZÁMA: 60 kredit 2

3 7. A KÉPZÉS SORÁN ELSAJÁTÍTANDÓ KOMPETENCIÁK, TUDÁSELEMEK, MEGSZEREZHETŐ ISMERETEK, SZEMÉLYES ADOTTSÁGOK, KÉSZSÉGEK, A SZAKKÉPZETTSÉG ALKALMAZÁSA KONKRÉT KÖRNYEZETBEN, TEVÉKENYSÉGRENDSZERBEN 7.1 Elsajátítandó kompetenciák az emberi és gyermeki jogok széles körű érvényesítése a gyakorlati munka során, az elméleti és gyakorlati tudások szintézise, a munka során holisztikus szemlélet megvalósítása, a kirekesztett társadalmi csoportok érdekeinek védelme, valamint az egymással konfliktusba kerülő csoportok érdekellentéteinek feloldása, közvetítése, új programok, projektek, helyi és átfogó politikák kidolgozása és bevezetése, amelyek a gyermek- és ifjúsági korosztályba tartozókat, valamint azok családjait célozzák, építve az intenzív családmegtartó technikák alkalmazására. 7.2 Tudáselemek, megszerezhető ismeretek a) Tudáselemek Általános ismeretek nemzetközi kitekintésben Alapozó ismeretek a gyermekek és ifjúság helyzetéről, a velük kapcsolatos intézkedésekről, fejlesztésekről Szakmai ismeretek a gyermek- és ifjúságpolitikai fejlesztéseket célzó, szociálpolitikai, oktatási projektekről b) Megszerezhető ismeretek Az általános ismeretek területén Gyermekek és fiatalok társadalmi helyzete, gyermekes családok támogatásának formái és módszerei Európai társadalompolitikai megközelítések, kitérve a gyermekek és fiatalok helyzetére A gyermek- és ifjúságpolitikai megközelítések nemzetközi perspektívában Az alapozó ismeretek területén A gyermek- és ifjúságpolitikai projektek funkciói, a gyermekszegénység csökkentésére tett kormányzati és EU-s intézkedések A gyermek- és ifjúságvédelmi, gyermek- és ifjúságpolitikai, szociálpolitikai, oktatási programok értékelésének módszerei Bevezetés a gyermek- és ifjúságpolitika, szociálpolitika, és oktatás rendszerébe Az EU-s és a hazai projektforrások felosztási rendszerei 3

4 A szakmai ismeretek területén A gyermek- és ifjúságpolitika, szociálpolitika és oktatás területén megvalósuló fejlesztési programok tervezése, tartalmi és formai követelményei Pályázati lehetőségek az aktuális tervezési-programozási időszakban A gyermekes családok hatékony támogatásának elemei és módszerei, az intenzív családmegtartás és a kompetenciaalapú nevelés filozófiája és eszközei Innovatív módszerek, jó gyakorlatok a gyermek- és ifjúságpolitika területén A fejlesztési projektekhez kapcsolódó részvétel, közösségfejlesztés, a projektek értékelő elemzése 7.3 Személyes adottságok A végzett gyermek- és ifjúságpolitikai szakreferens képessé válik a társadalmi folyamatok interdiszciplináris elemzésére, társadalmi szükségletek, problémák, kockázatok elemzésére, beavatkozási folyamatok és szakpolitikai döntések tervezésére, menedzselésére, megvalósítására, közösségek szervezésére és fejlesztésére, érdekeik képviseletére, gyermek- és ifjúsági ellátórendszerek, a célcsoporti igényekhez igazodó szolgáltatások szervezésére, az intézmények fenntartói, illetve vezetői feladatainak ellátására, társadalmi szervezetek létrehozásában és működtetésében való közreműködésre, amelyek elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztállyal foglalkoznak, gyermekekkel kapcsolatos és az ifjúság problémáit feltáró kutatási tervek kidolgozására és menedzselésére, projektek előkészítésére, generálására, lebonyolítására, a témához kötődő szakmai ismereteik átadására. 7.4 A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben A képzés célterülete a gyermek- és ifjúságpolitikai tartalmú fejlesztési projektek intézményrendszere, a szociálpolitika oktatása területén működő szervezetek, a célcsoportot érintő fejlesztéspolitikában érdekelt profitorientált és nonprofit szerveződések. A képzés célja olyan szakképzettség biztosítása, amely alkalmassá teszi a képzésben résztvevőket a gyermekeket és ifjúságot megcélzó fejlesztési rendszerekben történő munkavégzésre. Olyan jelentkezők számára kínálunk képzést, akik a megjelölt szakterületeken kívánják hasznosítani a megszerzett szakmai ismereteket. 4

5 8. A SZAKKÉPZETTSÉG SZEMPONTJÁBÓL MEGHATÁROZÓ ISMERETKÖRÖK ÉS AZOK KREDITÉRTÉKEI: Ismeretkörök Kontaktóra Kreditérték Általános szakmai ismeretek 18 8 Alapozó ismeretek Közvetlen szakmai ismeretek Szakdolgozat-készítés - 10 Összesen: Általános szakmai ismeretkörök (8 kredit) Európai társadalompolitikák (4 kredit) Ifjúságszociológia (Ifjúság és devianciák) (4 kredit) Alapozó ismeretek (13 kredit) Gyermekszegénység - gyermekesély (5 kredit) Munkaerő-piaci politikák és szociális innováció (4 kredit) Családszociológia (Együttélési szokások, párválasztási és gyermekvállalási tendenciák és hatások a fiatalok körében) (4 kredit) Közvetlen szakmai ismeretek (29 kredit) Műhelyszeminárium gyermek-és ifjúságpolitikai projekt I. (6 kredit) Műhelyszeminárium gyermek-és ifjúságpolitikai projekt II. Intézményi gyakorlattal (8 kredit) Közpolitikák (5 kredit) Intenzív családmegtartó támogatások (5 kredit) Kompetenciaalapú nevelési és fejlesztési módszerek, pályaorientáció (5 kredit) 9. A SZAKDOLGOZAT KREDITÉRTÉKE: 10 kredit Debrecen, február 20. Dr. Fábián István rektor 5

6 A SZAKINDÍTÁSI KÉRELEM INDOKLÁSA 1. A KÉPZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK INDOKLÁSA: A szociális tárgyú képzések, továbbképzések rendszerében a gyermek- és ifjúságpolitikai megközelítések iránti társadalmi szükséglet különösen jelentős az ország keleti részében. A társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe napjainkra szinte nem változott, a leszakadó térségek továbbra is az ország keleti, északkeleti részében koncentrálódnak. Magas a kislélekszámú települések aránya a térségben (borsodi, szatmári aprófalvak), alacsony a gazdasági teljesítmény, és ebből adódóan a népesség széles köre szorul társadalmi támogatásokra (nagyarányú szegénység, alacsony iskolázottság, rossz egészségi állapot). A szakemberek jelenléte, a gyermekek és szüleik szükségleteire reagáló szolgáltató rendszerek működtetése elengedhetetlen az itt élők jelene és a régió jövője szempontjából. Mindezek, valamint a fejlesztés szükségszerűsége jól felkészült szakembereket igényel, akik a gyermekek és ifjúsági korcsoportok jól-létét elősegítő szolgáltatásokban innovatív, hosszú távra mutató megoldásokat, fejlesztéseket hozhatnak a térségbe. 2. A MUNKAERŐ-PIACI IGÉNY: Az igényfelmérés fő csatornáját a gyakorlatban dolgozó szakemberek, az intézmények által megfogalmazott munkaerő-piaci igények, és a tereptanáraink visszajelzései jelentik. A megfogalmazott szükségletek alapján a gyermek- és ifjúságpolitikai megközelítések, a szegénységben vagy krízisben élő családokkal történő foglalkozás, valamint a hatékony családmegtartó támogatások rendszere tervezési, menedzselési technikáinak elsajátítása vonzó perspektívát jelent a területen dolgozó (vagy a jövőben dolgozni kívánó) gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális és egyéb típusú ellátásokat biztosító intézményekben foglalkoztatottak számára. A szolgáltatások fejlesztésében egyre hangsúlyosabb szerepet kapó gyermekjóléti, oktatási, szociális, munkaerő-piaci területek együttműködése iránti igény növekedése, a foglalkoztatási dimenzió hangsúlyozása, a gyermekes családok helyzetének javítását szolgáló komplex megközelítések, valamint az interdiszciplináris tudással és gyakorlattal rendelkező szakemberek iránti szükséglet megerősíti a gyermek- és ifjúságpolitikai tárgyú képzések szükségességét. A gyermekek és ifjúság jól-létének elősegítése terén alapvető fontosságú, hogy korszerű tudással rendelkező, a gyermekjóléti, oktatási, szociális és munkaerő-piaci területeken egyaránt tájékozott, felkészült szakemberek jelenjenek meg. A gyermek-és ifjúságpolitika témakörében tervezett szakirányú továbbképzésünk korszerű tudást kíván nyújtani a képzésben résztvevő hallgatók számára. Jelenleg teljes mértékben hiányoznak a fenti célok megvalósítása érdekében a speciális tudásra, interprofesszionális megközelítésre épülő képzések, továbbképzések. 3. A KÉPZÉS/SZOLGÁLTATÁS CÉLCSOPORTJA: A képzés elsődleges célcsoportját a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerekben, oktatási, szociális, foglalkoztatási célú szervezetekben dolgozók, települési és regionális szintű szervezetek fejlesztéspolitikával foglalkozó szakemberei, döntéshozói, a gyermek- és ifjúságpolitikai koncepciók, stratégiák tervezésében és megvalósításában, valamint az ilyen célokat felvállaló fejlesztési projektek jelenlegi és leendő munkatársai alkotják. 6

7 KÉPZÉSI PROGRAM 1. A KÉPZÉSÉRT FELELŐS KAR MEGNEVEZÉSE: Bölcsészettudományi Kar 2. A SZAKÉRT FELELŐS OKTATÓ: Dr. Csoba Judit (PhD, habil.) 3. KÉPZÉSI CÉL: A képzés célja olyan szakképzettség biztosítása, amely alkalmassá teszi a képzésben résztvevőket a gyermek- és ifjúságpolitikai tematikájú fejlesztési rendszerekben történő munkavégzésre. 4. A KÉPZÉS FORMÁJA: Részidős (levelező) 5. A KÉPZÉS SZERKEZETE: A képzés időtartama 2 féléves, a kontaktórák száma 102, a teljesítendő kreditek száma összesen 60. A szakirányú továbbképzés programja általános, alapozó és szakmai ismereteket nyújtó tantárgycsoportokból áll, melyek mindegyikét 3x3 órás tantárgyblokkok alkotnak. Általános szakmai ismeretkörök: 8 kredit Alapozó ismeretek: 13 kredit Közvetlen szakmai ismeretek: 29 kredit Szakdolgozat: 10 kredit 6. A KÉPZÉS MÓDSZEREI: A képzés elméleti és gyakorlati elemeket tartalmaz. A gyermek- és ifjúságpolitikai tudás elméleti alapozása előadások formájában történik, míg a szakmai készségek és képességek fejlesztése, valamint a kompetenciák erősítése szemináriumi formában valósul meg. A képzés céljainak megfelelően a kompetenciafejlesztésben a gyakorlati módszerek és oktatási formák saját élmény, a speciális területeken nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakértők felkérése óratartásra, kiscsoportos feladatok, interaktív beszélgetések, valamint a szakdolgozat megírása során egy speciális fejlesztési terület projektjének komplex megtervezése biztosítják az elvárt szakmai tudás megalapozását. 7

8 7. TANTERV: Sorszám Tantárgy megnevezése Félévek óraszáma Általános szakmai ismeretkörök Vizsgaforma (K/Sz/Gy) 01 Európai társadalompolitikák 9 K 4 02 Ifjúságszociológia (Ifjúság és devianciák) Alapozó szakmai ismeretek Kredit 9 K 4 03 Gyermekszegénység - gyermekesély 9 K 5 04 Munkaerő-piaci politikák és szociális innováció 05 Családszociológia (Párválasztási és gyermekvállalási tendenciák és hatások a fiatalok körében) Közvetlen szakmai ismeretek 9 K 4 9 K 4 06 Műhelyszeminárium gyermek-és 12 SZ 6 ifjúságpolitikai projekt I. 07 Műhelyszeminárium gyermek-és 18 SZ 8 ifjúságpolitikai projekt II. Intézményi gyakorlattal 08 Közpolitikák 9 K 5 09 Intenzív családmegtartó támogatások 9 K 5 10 Kompetenciaalapú nevelési és fejlesztési 9 K 5 módszerek, pályaorientáció 11 Szakdolgozat Összes óraszám: 102 Összes kreditszám: A RÉSZTVEVŐK TELJESÍTMÉNYÉT ÉRTÉKELŐ RENDSZER: Az ismeretek a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független teljesítményértékelési rendszere kollokviumok és szemináriumi feladatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze. a) A SZAKDOLGOZAT: A szakirányú képzettségnek megfelelő és a jelölt által választott téma kidolgozása. A szakdolgozatnak igazolnia kell, hogy a jelölt az adott témában megfelelő elméleti ismeretekkel, szakirodalmi tájékozottsággal rendelkezik, képes az elsajátított ismeretanyagot alkotó módon és a gyakorlati szempontoknak megfelelően is felhasználni. 8

9 b) A ZÁRÓVIZSGA: A záróvizsga tárgya: a szakdolgozat témája. A záróvizsgára bocsátás feltétele: a tantervben előírt követelmények és vizsgák teljesítése. A záróvizsga feltételei: a hallgató által önállóan készített és a felkért bíráló által elfogadott szakdolgozat. A záróvizsga eredménye (oklevél minősítése): az oklevél minősítését a záróvizsga eredménye adja. A záróvizsga eredménye két jegy átlagából állapítható meg a Bölcsészettudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának megfelelően: a hallgató által készített szakdolgozat érdemjegye a záróvizsgán nyújtott szóbeli teljesítmény érdemjegye. 9. A KORÁBBAN SZERZETT ISMERETEK, GYAKORLATOK BESZÁMÍTÁSÁNAK RENDJE: A Bölcsészettudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata előírásainak megfelelően a hallgató kérése alapján lehetőség van a korábban szerzett ismeretek elismerésére. A tantárgyfelelős oktató javaslata alapján az elismerést a szak vezetője engedélyezi. 10. TANTÁRGYI PROGRAMOK: 9

10 A tantárgy neve: EURÓPAI TÁRSADALOMPOLITIKÁK Elsajátítandó ismeretanyag A tantárgy célja, hogy az európai kultúra gyökereit felidézve bevezesse a hallgatókat a társadalompolitika legfontosabb kérdéseibe. A tantárgyi program elemezi, hogy milyen társadalmi, gazdasági és történelmi körülmények között alakulnak ki a modern állam jóléti funkciói, melyek a meghatározó elméleti keretek és fogalmak. A program tanulmányozása megalapozza a társadalompolitika későbbi elemző igényű tanulmányozásának készségét, lehetővé teszi a társadalompolitika társadalmi és politikai beágyazottságának elemzését. Az egyes európai országok jóléti rendszerének elemzése során kitekintést biztosít a családi és jóléti ellátórendszerek kialakulására és működésére, az európai ifjúságpolitika alakulásának elemzésére, összehasonlítási lehetőséget biztosít a hazai jóléti rendszerek és az Európában működő alternatív ellátási formák között. Előtanulmányi feltételek: - Kreditpont: 4 Ajánlott irodalom: Jenei György (2008): Bevezetés a társadalompolitikába. AULA Kiadó, Budapest, és old. Castel, R (1998): A szociális kérdés alakváltozásai A Szociálpolitikai Értesítő Könyvtára, Max Weber Alapítvány, Wesley Zsuzsanna Alapítvány, Kávé Kiadó, Budapest Tomka Béla: Az Európai Szociális Modell múltja és jelene- kelet-közép-európai perspektívák. Esély, 2004/5., old. Jenei György (2008): Bevezetés a társadalompolitikába. AULA Kiadó Budapest, és old. Szalai Júlia: A jóléti fogda. Esély, 2004/6-2005/1. Ferge Zs.(1991): Szociálpolitika és társadalom Az ELTE Szociológia Intézet Szociálpolitika Tanszéke és a T-Twins Kiadói és Tipográfiai Kft., Budapest 10

11 A tantárgy neve: IFJÚSÁGSZOCIOLÓGIA (IFJÚSÁG ÉS DEVIANCIÁK) Elsajátítandó ismeretanyag A tantárgy megismerteti a hallgatókat az ifjúságszociológia legfontosabb hazai és nemzetközi kutatási témaköreivel. A kurzus során a résztvevők megtanulnak eligazodni a vonatkozó szakirodalomban, képessé válnak arra, hogy a publikált empirikus ifjúságkutatások megbízhatóságáról, érvényességéről önállóan ítéletet alkossanak, valamint megismerik a legtöbbet hivatkozott hazai és nemzetközi ifjúsági adatfelvételei programokat és az ifjúságszociológiai elemzésekhez használható elérhető adatbázisokat. A kurzus betekintést nyújt az ifjúságszociológia legújabb kutatási irányaiba és áttekinti azok legfontosabb eredményeit. Előtanulmányi feltételek: - Kreditpont: 4 Ajánlott irodalom: Giddens, Anthony (1995): Szociológia. Osiris Kiadó, pp Babbie, Earl (1995): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budaepst, pp Diósi Pál és Székely Levente: Szakmai sztenderdek az ifjúsági kutatásokhoz. In: Új Ifjúsági Szemle, 2009/1. Domokos Tamás (2010): Az ifjúsági korosztályok és rendszerek megértése, megismerése - kutatás, felmérés, elemzés. In: Földi László, Dr. Nagy Ádám, Járosi Éva (szerk): Kapcsoskönyv 2010., R2/29-56 Laki László: Fiatalok és a magyar valóság. In: Társadalomkutatás, 2003/ 21. Issue 3. pp Spéder Zsolt: Kutatási koncepció. In. Kapitány Balázs (szerk) Műhelytanulmányok az "Életünk Fordulópontjai" kutatási programhoz KSH-NKI (2003/1)

12 A tantárgy neve: GYERMEKSZEGÉNYSÉG - GYERMEKESÉLY Elsajátítandó ismeretanyag A tárgy célja a gyermekes családok helyzetének megismerése a gyermekszegénységgel kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmak és kutatási eredmények feltárása által. A gyermekszegénység kapcsán foglalkozunk a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási részvételével, az oktatási egyenlőtlenségek kérdésével, valamint azokkal a családtámogatási szolgáltatásokkal és gyermekesély programokkal, amelyek a gyermekszegénység leküzdésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak. Előtanulmányi feltételek: - Kreditpont: 5 Ajánlott irodalom: Pukánszky Béla (2003): Két évszázad gyermekei a tizenkilencedik-huszadik század gyermekkorának története. Eötvös J. K., Budapest Gyermekjogi Egyezmény (ENSZ) Gábos András Sebők Csilla (2004): A gyermeknevelés háztartásimunka-költsége. Statisztikai Szemle 82. évfolyam, 2004/2. Darvas Ágnes Tausz Katalin (2006): Gyermekszegénység. DEMOS Magyarország, Budapest A gyermekszegénység néhány metszete. Háttérelemzés. In: Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program. Budapest, 2006 Jövedelmen kívüli tényezőkben megnyilvánuló gyermekszegénység és kirekesztődés. KSH 2010 november, Budapest Ferge Zsuzsa Darvas Ágnes (2011): Gyerekesélyek Magyarországon. A Legyen jobb a gyermeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának évi jelentése, Budapest Bass L.- Darvas Á. Farkas Zs. Ferge Zs. Simon M. Velki R. (2009): Gyerekek Szécsényben. Gyermekesély Füzetek 4. MTA KTI Gyerekprogram Iroda, Budapest 12

13 A tantárgy neve: MUNKAERŐ-PIACI POLITIKÁK ÉS SZOCIÁLIS INNOVÁCIÓ Elsajátítandó ismeretanyag A tárgy a munkaerő-piaci politikák legfontosabb elméleti és gyakorlati problémáival foglalkozik. Kiemelten tárgyalja fiatalokat és a pályakezdőket segítő munkaerő-piaci és szociális rendszereket, együttműködési formákat. A program megvalósítása során bemutatásra kerül a munkaerő-piaci politikák legfontosabb célja és a célok elérését szolgáló eszközök rendszere, továbbá az eszközök működésével kapcsolatos empirikus kutatások legfontosabb eredményei. A legnagyobb terjedelemben a munkanélküli ellátórendszer működésével, az aktív, passzív munkaerő-piaci politikák szervezésével, valamint az eszközök értékelésének elemzésével foglalkozunk. Előtanulmányi feltételek: - Kreditpont: 4 Ajánlott irodalom: Csoba Judit (2010): A tisztes munka. A teljes foglalkoztatás: a 21. század esélye vagy utópiája? L Harmattan Kiadó, Budapest, old. Csoba Judit (szerk) (2009): Peremhelyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerőpiaci integrációja Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, old. Castel, R. (1998): A szociális kérdés alakváltozásai Kávé Kiadó Budapest, old. Csoba Judit (szerk) (2009): Peremhelyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerőpiaci integrációja Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, old. Frey Mária (2004): Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája 13

14 A tantárgy neve: CSALÁDSZOCIOLÓGIA - EGYÜTTÉLÉSI SZOKÁSOK, PÁRVÁLASZTÁSI ÉS GYERMEKVÁLLALÁSI TENDENCIÁK ÉS HATÁSOK A FIATALOK KÖRÉBEN Elsajátítandó ismeretanyag A családszociológia tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a család rendszerének működését magyarázó szociológiai összefüggéseket, értelmezik annak társadalomtörténeti formációit. Megismerkednek azokkal a jelenségekkel, amelyek leginkább magyarázzák a társadalom és a család változó viszonyát, a különböző funkciók betöltéséhez szükséges feltételek módosulásait és azok következményeit. Előtanulmányi feltételek: - Kreditpont: 4 Ajánlott irodalom: Cseh-Szombathy László (1975): A családszociológia fő problémái és vizsgálati módszerei. In.: Kulcsár Kálmán (szerk): A szociológia ágazatai. Kossuth Könyvkiadó, Budapest A háztartások és a családok rétegződésének alakulása, In.: A háztartások és a családok társadalmi-foglalkozási tagozódása; Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1999 Tóth Olga: Családformák és együttélési minták a mai magyar társadalomban. In.: Szerk.: Lévai Katalin-Tóth István György (1997): Szerepváltozások Jelentés a nők helyzetéről 1997.; TÁRKI Munkaügyi Minisztérium, Egyenlő Esélyek Titkársága, Budapest Spéder Zsolt - Kapitány Balázs (2007): Gyermekek: vágyak és tények: dinamikus termékenységi elemzések. Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest Buda Béla (1988): Párválasztás: A partnerkapcsolatok pszichológiája. Móra Kiadó, Budapest Cseh-Szombathy László: A gyermekkori szocializáció jelentősége a háztartási és szülői szerepekre való felkészítésben Párválasztás, házasságkötés In: Schadt Mária (1996): Családszociológia (Szöveggyűjtemény) JPTE Tanárképző Intézet Pedagógia Tanszéke, Pécs 14

15 A tantárgy neve: MŰHELYSZEMINÁRIUM GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGPOLITIKAI PROJEKTEK I. Elsajátítandó ismeretanyag A tantárgy célja, hogy az elméletben és terepgyakorlatok során elsajátított ismeretekre és tapasztalatokra építve bemutassa a gyermek- és ifjúságpolitikai problémák projekt szemléletű kezelési lehetőségeit, rávilágítson a projektek szerepére a gyermek- és ifjúságpolitika területén. A kurzus az elméleti megalapozást követően gyakorlatorientáltan mutatja be a projekttervezés, a pályázatmenedzsment és a projektmegvalósítás témáin keresztül a fontosabb fogalmakat, az egyes folyamatok struktúráját, a különböző módszereket és technikákat, a projektmenedzsmenthez szükséges kompetenciákat. Előtanulmányi feltételek: - Kreditpont: 6 Ajánlott irodalom: Görög Mihály (2001): Általános projektmenedzsment, Aula Kiadó, Budapest. Görög Mihály (2008): Projektvezetés, Aula Kiadó, Budapest. Revita Alapítvány (2010): A szükségletfeltárás, igényfelmérés, helyzetelemzés elméleti és gyakorlati vonatkozásai. Marosán György (2002): Stratégiai menedzsment, Zsigmond Király Főiskola, Budapest Verzuh, Eric (2006): Projektmenedzsment, HVG, Budapest. Vörös Mihály László (2004): Versenyképes projektek és pályázatok, TRIU-MESTER Bt., Tatabánya 15

16 A tantárgy neve: MŰHELYSZEMINÁRIUM GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGPOLITIKAI PROJEKTEK II. Elsajátítandó ismeretanyag A kurzus témája a pályázatmenedzsment és projektmegvalósítás. Az első félév ismeretanyagára építve a hallgatók megismerkednek a pályázatírás és projektmegvalósítás alapjaival (pályázati források, pályázati dokumentáció, projektszervezés, kommunikáció, nyomon követés), betekintést nyernek megvalósuló gyermek- és/ vagy ifjúságpolitikai projektekbe, emellett kidolgozzák saját projektjeiket. Előtanulmányi feltételek: - Kreditpont: 8 Ajánlott irodalom: Horváth Gyula (2001): Az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájának szabályozása, MTA-RKK, Pécs. Kádár Krisztián Andriska Szilvia (szerk.) (2007): Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, Iván Gábor: Az Európai Unió fejlesztési forrásai, Kádár Krisztián Andriska Szilvia (szerk.) (2007): Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, Haraszti István - Huber Béla - Orosz Beáta (2005): Projektfejlesztés, pályázatírás és projektmenedzselés, Corvinus Kiadó, Budapest. Kádár Krisztián Andriska Szilvia (szerk.) (2007): Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 16

17 A tantárgy neve: KÖZPOLITIKÁK Elsajátítandó ismeretanyag A kurzus célja a társadalompolitikai és jóléti területeken történő kormányzati intézkedések, politikai döntések okainak és céljainak felismerése, racionális számbavétele és mérlegelése, valamint a célszerűnek, helyesnek gondolt szakpolitikai álláspontok kialakítása, és a helyesnek vélt döntések melletti (és a helytelenek elleni kritikai) érvek megfogalmazása és képviselete. A kurzus célja a racionális mérlegelés képességeinek fejlesztése mellett az érvelés, a meggyőzés, a vitakultúra fejlesztése is. Ennek érdekében az általános bevezető előadások után a hallgatókkal közösen megbeszélt témakörökben a különféle döntési alternatívák hívei (témánként változó összetételben) olyan frakciókat alakítanak ki, amely frakciók egymással egyeztetve készülnek fel a következő órán megtartandó vitákra, és egymás meggyőzésére. Cél az, hogy a viták minimális elvárásként a vitatott álláspontok racionálisan összemérhetők, tisztázhatók legyenek és, ha erre mód van, akár új megoldási alternatívák felvázolásával a közös álláspontok kialakítása felé is lépések történjenek. Előtanulmányi feltételek: - Kreditpont: 5 Ajánlott irodalom: Krémer Balázs (2009): Bevezetés a szociálpolitikába, Napvilág, Bp. Gajduschek György - Hajnal György (2010): Közpolitika HVG-ORAC Pesti Sándor (2001): Közpolitika. Szöveggyűjtemény, Rejtjel Hajnal György: Újszerű kudarcmechanizmusok a Magyar közpolitika világában, Politikatudományi Szemle, 2009, XVIII/ pp, Boda Zsolt-Kovách Imre-Szoboszlai György (szerk.) (2007): Hatalom, közbeszéd, fejlesztéspolitika. Elemzések politikai jelenségekről. MTA-PTI Kincses Gyula: A co-payment alkalmazási lehetősége a korszerű egészségpolitikában. 17

18 A tantárgy neve: INTENZÍV CSALÁDMEGTARTÓ TÁMOGATÁSOK Elsajátítandó ismeretanyag A tárgy célja az intenzív családmegtartó támogatások meghatározása, az egyes támogatási formák filozófiájának, a szolgáltatások nyújtása során képviselt értékeknek a megismerése. Foglalkozunk a támogatások jellegzetességeivel, elkülönítjük az intenzív segítséget nyújtó szolgáltatásokat a hagyományos módszerekre, szemléletre és elkülönült együttműködésekre épülő támogatási formáktól. A tárgy további célja az együttműködési mechanizmusok feltárása a segítők un. sokproblémás családokkal való együttműködése során. Kitérünk az együttműködés alatt alkalmazandó kommunikációs technikákra is. A családok otthonában nyújtott szolgáltatások értékelési módszereit is számba vesszük, megismerve a nyugat-európai gyakorlatot és a témában releváns főbb nemzetközi és hazai kutatási eredményeket. Előtanulmányi feltételek: - Kreditpont: 5 Ajánlott irodalom: Bányai Emőke: Intenzív családmegtartó szolgáltatások. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004/6. Liliana Sousa Carla Eusebio: Amikor a sokproblémás szegények mítoszai találkoznak a jóléti szolgáltatások mítoszaival, Esély, 2009/3. K. E. Rudestam M. Frankel (1996): A sokszorosan bajba jutott családok kezelése In: Szilvási Léna (szerk.): Gyermek, család, társadalom. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest Bányai Emőke: Intenzív családmegtartó szolgáltatások. Család, Gyermek, Ifjúság, 2004/6. P. Dale - M. Davis - T. Morrison J. Waters: Veszélyes családok, veszélyes segítők. Részlet. Család, gyermek, ifjúság, 1999/3. Gill Gorell Barnes (1996): Nem véletlen sérülések In: Szilvási Léna (szerk.): Gyermek, család, társadalom. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest 18

19 A tantárgy neve: KOMPETENCIAALAPÚ NEVELÉSI ÉS FEJLESZTÉSI MÓDSZEREK, PÁLYAORIENTÁCIÓ Elsajátítandó ismeretanyag A tárgy célja a kompetencia alapú nevelés pszichológiai alapjainak megismerése, a fejlődéslélektani összefüggések, életkori sajátosságok, pszichoszociális fejlődési szakaszok és kompetenciák feltárása. Kitérve a kompetenciaalapú nevelés pedagógiai koncepcióira, a fejlesztési irányok és módszertani megközelítések megismerésére. Foglalkozunk a pedagógus személyének és az iskola klímájának fontosságával is. A kurzus kitér a szociális kompetenciák (social skills) fejlesztési lehetőségeire az iskolákban. Előtanulmányi feltételek: - Kreditpont: 5 Ajánlott irodalom: Nagy József (2007): Kompetencia-alapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó, Szeged Dr. Kelemen László (1973): A pedagógiai pszichológia alapkérdései, Tankönyvkiadó, Budapest Klein Sándor- Farkas Katalin (1992): A nevelés pszichológiai alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Erikson, E. H. (2002): Gyermekkor és társadalom. Osiris Kiadó, Budapest. Vikár György: Az ifjúkor válságai, Gondolat Kiadó, Budapest, M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör, Budapest Pedagógusok, akik meg tudták teremteni a szabadság légkörét (2007) In: Rogers, Carl R. Freiberg, Jerome H. (2007): A tanulás szabadsága. EDGE 2000 Kiadó Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet, Budapest ( old.) Zsolnai Anikó: A szociális kompetencia kapcsolata az iskolai teljesítménnyel, In: Magyar Pedagógia, 1998/4. 19

20 11. A KÉPZÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK, EZEK BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJA: A szakirányú továbbképzésben résztvevő oktatók a Debreceni Egyetem részéről: NÉV BEOSZTÁS TUDOMÁNYOS FOKOZAT dr. Ábrahám Katalin egyetemi tanársegéd - Dr. Czibere Ibolya egyetemi adjunktus Ph.D Dr. Csoba Judit egyetemi docens Ph.D Dr. Krémer Balázs egyetemi docens Ph.D Dr. Murányi István egyetemi docens Ph.D Dr. Rácz Andrea egyetemi tanársegéd Ph.D A szakmai munkában résztvevő külső tagok: NÉV BEOSZTÁS TUDOMÁNYOS FOKOZAT A képzési igényeknek megfelelően az aktuális témákhoz felkért és az érintett szakterületeken döntési-vezetői pozícióban lévő szakértők, gyakorlati szakemberek. 12. EGYÜTTMŰKÖDŐ KÜLSŐ PARTNER: A SZAK INDÍTÁSÁNAK TERVEZETT IDŐPONTJA: szeptember A KÉPZÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSI DÍJA (FT/FÉLÉV): Ft/félév 20