A helyi jelentőségű védett természeti területek létesítésének indoklása

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A helyi jelentőségű védett természeti területek létesítésének indoklása"

Átírás

1 1. melléklet a 4/2013. (I. 10.) önkormányzati rendelethez A helyi jelentőségű védett természeti területek létesítésének indoklása A természetes élőhelyek kiterjedése legnagyobb mértékben Európában csökkent az emberi tevékenységek következtében. Az eredeti erdőtakaró nagy részét mára kivágták, helyüket kezelt erdők vagy mezőgazdasági területek foglalták el. A legtöbb természetes vizes élőhely a lecsapolás áldozatává vált vagy nagymértékben átalakult. Mindezek a változások egyértelmű hatással voltak Európa növény- és állatvilágára. Kezdetben még kimutatható volt a biológiai sokféleség növekedése. Ez a helyzet azonban igen gyorsan alapvetően megváltozott. A XX. század gyors technológiai és gazdasági fejlődése eredményeként a még megmaradt természetes, illetve természetközeli élőhelyek területe tovább csökkent. Egyre több területet vontak művelés alá egyre intenzívebb gazdálkodással. Az erdők irtása, a növényvédő szerek és műtrágyák növekvő felhasználása, a túllegeltetés, a monokultúrák megjelenése, a túlhasznosítás, az urbanizáció, a vízszennyezés, a fogyasztói társadalom túlzott igényei mind, mind hozzájárultak az élőhelyek minőségének romlásához, majd pusztulásához. Ez a tendencia sajnos községünkben is nyomon követhető. A 2017-ig érvényes Körzeti Erdőterv kimutatása szerint a környező települések közül ereben 404,93 ha, Lovasberényben 1.920,76 ha, Nadapon 299,52 ha, Pákozdon 1.108,65 ha, Sukorón 507,88 ha erdőterület található. Mindegyik településen többszöröse az erdőterületek mérete a pázmándi 162,53 ha-os össz-erdőterülethez képest. Ennek oka, hogy Pázmándon az intenzív mezőgazdasági művelés során fokozatosan eltűntették az erdőket, fasorokat, gyepeket, árkokat. Az utóbbi 10 évben 9,27 ha-ral csökkent az erdőállomány. Az erdészeti hatóság a község közigazgatási területén lévő fával borított területek elsődleges rendeltetését - 128,56 ha-ra kiterjedően - védelmi rendeltetésűnek (talajvédelmi, mezővédő, partvédelmi célból) határozta meg. A további 20,05 ha egyéb rendeltetést kapott, s mindössze 13,92 ha került gazdasági erdő besorolás alá. Mindez jelzésértékű! Mintahogy az is, hogy a megmaradt erdőterület 0,5-30 ha közötti, elaprózott erdőcskékből, erdőfoltokból, erdősávokból, fasorokból áll: az intenzíven művelt mezőgazdasági nagytáblák között egymástól nagy távolságokra, szigetszerűen elhelyezkedve. Ezek az erdőterületek faanyagtermelésre alkalmatlanná váltak, ugyanakkor utolsó menedékei a területen élő, búvó-, táplálkozó- és szaporodó helyet kereső vadállománynak, miközben a mezőgazdasági területek túlművelése veszélyezteti őket. Fejér megyében összesen 154,6 ha a védett természeti területeken lévő erdők mérete. Pázmándon ilyen erdő jelenleg még nincs. advédelmi funkciót ellátó erdő is csak a Lovasberényi Erdészet kezelésében van. Oktatási-kutatási terület Fejér megyében mindössze két helyen található: Alcsúton és 2006 óta a tulajdonosok kezdeményezésének köszönhetően Pázmándon (a Téglaházi dűlőn lévő erdőterület egy részén 0225.hrsz: a Természet- és advédelmi Központ erdőterülete). Ekkor kapta meg ez a terület a szociálisegészségügyi-turisztikai besorolást is másodlagos rendeltetésként. Ez, a Téglaházi-dűlőn található, 32 ha-os erdőterület szigetszerű elhelyezkedése, mozaikossága miatt meglepő biodiverzitással rendelkezik. édett növényből viszonylag kevés (13 faj) található itt, de állatvilága gazdag: eddig a terület 1/3-án elvégzett alapállapotfelmérések alapján elmondható, hogy közel 102 védett faj koncentrálódik a területen!! Kiemelendő érték a löszgyepi társulások gazdag lepkeállománya is. Tekintettel arra, hogy a 1

2 fajok védelme csak élőhelyük védelmével biztosítható, ezért ez a terület mindenképpen megérdemli a védelem alá helyezést. A külterületre vonatkozó Szabályozási Terv a hrsz-ú erdőterületet Ee2-es jelzéssel és hozzá kapcsolódó külön szabályozással érinti, a község összes többi hrsz-ú véderdőjét egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetéssel Ee1- es kategóriába sorolja és szabályozza. A január 01-én hatályba lépő új alaptörvényben az erdők kiemelten védendő értékként szerepelnek. Ezzel a termőföld, a vízkészlet és a honos növény- illetve állatfajok mellett az erdők is a magyar nemzet közös örökségét képezik. A 9/2007. (I. 3.) ÖTM rendelet értelmében pedig zöldterületeket csak akkor lehet hasznosítani, ha új zöldterületek kerülnek kialakításra. édendő értékként kell beszélnünk a községben található felszíni vizekről és forrásainkról is. Hazánkban az összes forrás a törvény erejénél fogva ( ex lege ) védett természeti területnek minősül. Pázmándon eredetileg 7 forrás volt, melyek régen ivóvizet biztosítottak a lakosságnak. A máig fennmaradt források közül kettő a Téglaházi-dűlő aljában az erdővel közvetlenül határos 0208/6. hrsz-ú területen, illetve a 0221.hrsz-ú út árkában a 0222/1-2.hsz-ú szántó mellett - található. Tisztításra, feltárásra vár a Cibulka és Lándor forrás, illetve a Siposkanyarban valamint a Határ utca folytatásában lévő források. A Téglaházi Forrásnak nevezett talajvizes forrást a 0208/.hrsz-ú legelőterületen 2002-ben átalakították: egy kis tó létesítésével és környezete parkosításával közkedvelt kirándulóhelyet hoztak létre, mely néhány év alatt ideális vizes élőhellyé alakult át, s számos, kizárólag védett hüllő- és kétéltű fajoknak ad otthont. Fokozottan védett madarak (nagykócsag, szürkegém) is megjelennek időnként. Tekintettel arra, hogy a tó kis mérete miatt fokozottan sérülékeny élőhely - miközben nagymértékű emberi zavarásnak van kitéve védelme, megőrzése mindenképpen indokolt. A Forrástól elvezető ér a 0214/2.hrsz. alatt megjelölt árok nyomvonalán a Bágyom patakba ömlik, mely fokozottan védett vidráknak ad bizonyítottan otthont. Felszíni vizeink az intenzív mezőgazdasági termelés következtében egyre szennyezettebbek: a művelés során használt kemikáliák sajnos egyre nagyobb mértékben mutathatók ki a vízmintákból. Mivel ezek a vizek a elencei-tó vízgyűjtőrendszeréhez tartoznak, szennyezettségük esetén nemcsak helyi problémát okoznak, hanem a elencei-tó károsodását is. A felszíni vizek szennyezése ráadásul előbb-utóbb a felszín alatti vízkészlet minőségére is hat, ezért saját érdekünkben ivóvízbázisunk hosszú távú megőrzése végett kiemelt fontosságú e vizek védelme. Pázmánd község közigazgatási területén eddig mindössze két terület került helyi védelem alá: ban a Kvarcit sziklák (13 ha), melyek egyben Natura 2000-es területek is: Törzskönyvi szám: 6/17/TT/78 (a pirofillit bánya Globális jelentőségű földtani alapszelvény) ben a Stáció (10,49 ha) területe (1158/2., 1171., 1172.hrsz.). E védelem alá helyezési eljárásba megőrzésük, további károsításuk és túlművelésből adódó méretcsökkenésük elkerülése végett - célszerű a többi, Pázmánd közigazgatási területén elhelyezkedő védelemre érdemes területet is bevonni: a Téglaházi-dűlőn található 2

3 erdőterületet, a település megmaradt forrásait, vízfolyásait, tavait, a kialakításra kerülő zöldfolyosó-rendszer által érintett fasorokat, zöldterületeket. édőövezet A hatályos Természetvédelmi törvény 30. -ának rendelkezése szerint a védett természeti területet védőövezettel kell ellátni a következő okok miatt: A Pázmándon található védelemre érdemes területek az élővilág szemszögéből nézve nagyon kicsik, ebből adódóan érzékenyek és sérülékenyek. Átmeneti vagy ún. szegélyzóna egyiket sem határolja: minden átmenet nélkül ember által művelt, kezelt termőföldek váltják fel őket. Ebből az állatállomány kárára konfliktus keletkezik: a gazdálkodó ember drasztikus lépésekkel próbálja terményétől távoltartani a betolakodókat. Mindez hosszabb távon a természet pusztulását, fajok fokozatos eltűnését eredményezi. Ebből is látszik, hogy fajok védelme élőhelyük védelme nélkül nem lehetséges. Élőhelyüket pedig a fenti probléma elkerülése végett úgy tudjuk a legjobban megvédeni, ha a védett területek mellett közvetlenül ún. pufferzónák (átmeneti vagy másnéven védőzónák) kerülnek kijelölésre a védett terület és az emberek által intenzíven használt, lakott területek között az emberi zavarás és veszélyeztetés fokozatos csökkentése érdekében. Az ökoszisztémák védelme csak úgy biztosítható, ha a védett zónák zárványszerű elszigetelése helyett azokat fokozatos átmeneteken keresztül beágyazzuk az őket körülvevő gazdasági és társadalmi környezetbe (Eigenbrodt-Ott, 1994). Ezért fontos a mezőgazdasági védett általános övezet (Má védett ) elnevezésű megjelölésük. Legfontosabb hosszútávú cél e területeken az extenzív gazdálkodás elérése. Fenti indokok alapján, környezetünk hosszútávú megóvása érdekében készültek el az érintett területek kezelési tervei, melyek kizárólag a jelenleg is hatályos jogszabályokon alapulnak, a törvényi előírásoknak megfelelő korlátozásokat tartalmazzák (melyeket kezelési terv nélkül is be kell tartani), ezért az érintett tulajdonosok, területhasználók jogait és érdekeit külön nem korlátozzák és nem sértik. 3

4 2. melléklet a 4/2013. (I. 10.) önkormányzati rendelethez Nemzetközi szabályok: E rendelet alapjául szolgáló jogszabályok felsorolása Az február 2-án elfogadott Ramsari Egyezmény (1993. évi XLII.törvény) Az március 3-án elfogadott Washingtoni Egyezmény (2008. évi LIII.törvény) Az június 16-án aláírt Hágai Egyezmény (2003. évi XXXIII.törvény) A Biodiverzitás Egyezmény kihírdetéséről szóló évi LXXXI.törvény 1990/7. Berni Egyezmény: az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről. Az Európai Unió 92/43/EK (1992.május 21.) számú irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadonélő állat- és növényvilág védelméről. Hazai jogszabályok: A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXII. törvény és végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FM rendelet A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi L. törvény és annak végrehajtási szabályairól szóló 30/1997. (I. 30.) FM rendelet Az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXIII.törvény A szabálysértésekről szóló évi LXIX. Törvény (hatályos: évi II. tv.) A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló évi XCIII. törvény A termőföldről szóló évi L. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXIII. törvény A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 348/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet a védett állatfajok védelméről 13/2001. (. 9.) KöM. rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról (módosítva X. 2-től a 100/2012. (IX. 28.) M rendelettel 12/2005. (I. 17.) KvM rendelet a fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról 4/2008. (III. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről 91/2007. (I. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól 9/2007. (I. 3.) ÖTM rendelet zöld területek védelme érdekében alkalmazott biológiai aktivitásérték számításáról 220/2004. (II. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 219/2004. (II. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 6/2002. (XI. 5.) KvM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről 4

5 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint tilalmi időkről 5/2001. (I. 16.) FM rendelet a növényvédelem tevékenységéről 7/1990. (I. 23.) KM rendelet az egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról 13/0997. (. 28.) KTM rendelet a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet - egyes szabálysértésekről 2/200. (I. 23.) KöM-FM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról 59/2008. FM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről ( Nitrát-rendelet ) A elencei-tó-éftes Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési koncepciójáról szóló 1117/2003. (XI. 28.) Korm.határozat Pázmánd Község Önkormányzatának 2006-ban elfogadott Településrendezési terve, azon belül a Beépítésre nem szánt területek -en belül a 11. Erdőövezetekre vonatkozó része, a Táj- és Természetvédelmi, valamint Zöldfelületi előírásokat tartalmazó 16. és 22. -ai, illetve az Önkormányzat települési Szabályozási terve, valamint Településszerkezeti tervének környezet- és természetvédelemre vonatkozó része. Pázmánd község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2007. (XII. 1.) számú rendelete a Pázmándi Kvarcitsziklák helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról. 5

6 3. melléklet a 4/2013. (I. 10.) önkormányzati rendelethez A helyi jelentőségű védett természeti területek által érintett földrészletek Magterületek A már helyi védettséget élvező Kvarcitsziklák (Összesen 13 ha. Törzskönyvi szám: 6/17/TT/78), melyek egyben Natura 2000-es területek is, valamint a Stáció erdőterületei (1171.és hrsz-ok) és gyepterülete (1172.hrsz.) a Kvarcitsziklák mellett. Erdőterületek, facsoportok, fasorok: - Téglaházi-dűlő oldalában lévő véderdő (0225., 0204., 0208/2., 0208/8. hrsz-ok teljes területe, a 0208/7/c.hrsz. erdőként nyilvántartott részei) a fás területek között fellelhető árkok, gyepes, legelős alrészletekkel együtt. [A külterületre vonatkozó Szabályozási Terv a hrsz-ú, oktatási-kutatási erdőterületet Ee2-es jelzéssel és hozzá kapcsolódó külön szabályozással érinti, a község többi helyrajzi szám alatt található véderdőjét egészségügyiszociális-turisztikai rendeltetéssel Ee1-es kategóriába sorolja és szabályozza.] - maradvány erdőfolt (0222/4.hrsz. területben erdőként nyilvántartott d alrészlet = 4077 m2, amely a természetes állapotokkal ellentétben a én kiadott földhivatali térképmásolaton már nem szerepel!) - Zalka Máté utcában lévő és onnan a Téglaházi Forráshoz levezető adgesztenye fasor (321. és hrsz.) Források: /6. hrsz-ú, legelő besorolású területből a Téglaházi forrás és tavának területe október végén feltárt, a hrsz-ú út vízelvezető árkában fakadó forrás (határos a 0222/1 és 0222/2.hrsz. területtel) a Gesztenyefasor után - Cibulka a Kopaszhegy alatt - Lándor - Siposkanyarban illetőleg - a Határ utca folytatásában. ízfolyások, patakok - Téglaházi forrástól a Bágyom patakba vezető ér (a 0208/6., 0208/7-8., 0208/2. és 0215.hrsz-ú területeket elválasztó 0214/2.hrsz-ú árok nyomvonalán) - Bágyom patak - Pázmánd patak - Cibulka patak édőzónák Mezőgazdasági védett általános övezet (Má védett ) besorolást kapnak: 0226/1-2., 0228., 0274/1., 0222/1-5., 0208/3., 0208/5. hrsz-ok, 0208/7/a-b. hrsz szántóként és gyepként nyilvántartott részei, a 0232.hrsz-ú SZÖLFA terület és a hrsz-ú út közötti erdősávok, 0215/5-13. hrsz-ú szántók esetében a 0214/2.hrsz-ú árokban folyó vízelfolyás, valamint a hatályos Rendezési tervben megjelölt Beépítésre szánt területek határa közötti részek; 6

7 illetve a 0214/2.hrsz-ú vízelfolyás többi, a Beépítésre szánt területekkel közvetlenül határos része esetében pedig a törvényben meghatározott védősáv biztosítandó: meder közepétől mindkét oldalon mért minimum 6 m. Pázmánd község közigazgatási területén tervezett zöldfolyosó-rendszer által érintett földrészletek felsorolása - a és a 0222/1-5. hrsz-ú szántóterületek között, a dombtetőn lévő 0282/12. hrsz-ú földút szegélyzónája a adgesztenyesortól egészen a Kasig - e földutat a 0225.hrsz-ú erdővel merőlegesen összekötő 8-12 m széles jelenleg beművelt - árok (0222/5.hrsz-ú szántó a alrészlete) - a 0271 hrsz-ú (köves) út és szegélyzónája a János-tanya és a Kas között - az előbbi úttól DNy-i irányban induló 0203.sz. út és szegélyzónája a 0262 és hrsz-ú erdővédősávval, a 0247 hrsz-ú Szilfai erdőig, mely határos a Helyi Rendezési Terv szerinti Nagycsucskai 0257 hrsz-ú Natura2000-es területtel /3 és 0165 hrsz-ú véderdők, és a számú út szegélyzónája a János-tanyánál - előbbieket a hrsz-ú út összekötheti a Kvarcit-sziklákkal - János-tanyát a 0180., 0184/2. hrsz-ú Czibulkai fenyvessel összekötő Nadapi út és szegélyzónája - a Landorra dűlő közelében lévő 0319.hrsz-ú gazdasági rendeltetésű erdőt a közeli vízfolyások és védőzónájuk kötik össze az Agromark környékén található 0346., 0349., 0358/b-d hrsz-ú véderdőkkel - az M7-es autópálya és Bágyom patak mentén lévő (040/10, 027/20, 040/3.hrsz-ú), valamint az út túloldalán található (074/2/b., 042/b., 042/2., 042/30-b,d hrsz-ú erdő és gyep területek az Ökológiai folyosó részei. - javasolt a Kvarcitsziklákat a Czibulkai erdővel, illetve a Czibulkai erdőt a Szilfai erdővel összekötő zöldfolyosó kijelölése is. 7

8 4. melléklet a 4/2013. (I. 10.) önkormányzati rendelethez A helyi jelentőségű védett természeti területek alapállapot-felmérése Talajtani elemzés: Pázmánd 0225 hrsz-ú terület június 08. Készítette: dr. Barczi Attila egyetemi docens SZIE Gödöllő, Tájökológiai- és Természetvédelmi Tanszék Pázmánd 0225 hrsz-ú, erdő művelési ágban nyilvántartott területen természetben vegyes erdő (akácos) és gyep vegetáció található. A területen lévő faállomány gyenge növekedésű, foltokban hiányos. A fapusztulás okának kivizsgálása, illetve a termőhelyi adottságokhoz igazodó fafaj kiválasztása és a telepítéskor szükséges tápanyag-utánpótlás meghatározása érdekében talajtani vizsgálatokat végeztünk. A területen 1 talajszelvényt tártunk fel, valamint 6 talajfúrást végeztünk, valamint 2 db átlagmintát vettünk meg a 0-30 cm-es rétegből. 1. fúrás: Kolluvium, bevezető út mellett Koordináta: 47º º Szint Mélység Fizikai szín szerkezet (cm) féleség CaCO 3 egyéb AH 0-30 sötétbarna morzsás v +++ H sötétbarna morzsás v +++ rozsdafoltok Talajszelvény: Erdőmaradványos csernozjom (kútfúrás szelvénye) Szint Mélység Fizikai szín szerkezet (cm) féleség CaCO 3 egyéb H 0-30 sötétbarna szemcsés v 0+ erdőterület hordaléka A barna morzsás v ++ gyökerekkel átszőtt B rozsdabarna apró m. v(a) +++ mészlepedék BC kevert apró m v +++ mészlepedék, krotovina C 120- fakósárga - v +++ lejtőlösz 2. fúrás: Lejtőhordalék-csernozjom Koordináta: 47º º Szint Mélység Fizikai szín szerkezet (cm) féleség CaCO 3 egyéb A 0-20 sötétbarna morzsás v + gyökerekkel átszőtt B világosbarna apró m. v +++ BC kevert - v +++ krotovina C 80- fakósárga - v(h) +++ homokos lejtőlösz 8

9 3. fúrás: Lejtőhordalék-csernozjom (akácos) Szint Mélység Fizikai szín szerkezet (cm) féleség CaCO 3 egyéb A 0-30 sötétbarna morzsás v ++ gyökerekkel átszőtt B világosbarna apró m. v +++ BC kevert - v +++ krotovina C 90- fakósárga - v(h) +++ homokos lejtőlösz A fúrás kiritkult, csenevész, pusztuló akácosban mélyült, innen származik az 1. sz. átlagminta is. 4. fúrás: Lejtőhordalék-csernozjom Szint Mélység Fizikai szín szerkezet (cm) féleség CaCO 3 egyéb A 0-30 sötétbarna morzsás v ++ gyökerekkel átszőtt B világosbarna apró m. v +++ BC kevert - v +++ krotovina C 90- fakósárga - v(h) +++ homokos lejtőlösz 5. fúrás: Lejtőhordalék-csernozjom (gyep) Szint Mélység Fizikai szín szerkezet (cm) féleség CaCO 3 egyéb A 0-30 sötétbarna morzsás v +++ gyökerekkel átszőtt B világosbarna apró m. v +++ BC kevert - v +++ krotovina C 80- fakósárga - v(h) +++ mészkiválások A fúrás kis tisztáson, kiritkult foltban, szép gyepben (szukcesszió, cserjésedés, galériaerdő) mélyült. 6. fúrás: Kolluvium Koordináta: 47º º Mélység Fizikai Szint szín szerkezet CaCO (cm) féleség 3 egyéb A 0-30 sötétbarna morzsás v ++ gyökerekkel átszőtt H világosbarna apró m. v +++ HC kevert - v +++ A fúrás egykori szántón, mára felgyomosodott, rossz állapotú területen mélyült a terület északi, szántókkal és telkekkel határolt sarkában. 9

10 Laboratóriumi vizsgálatokat a 2. szelvény genetikai szintjeiből vett mintákon, valamint az átlagmintákon végeztük el. A szelvény felső szintjére - erdőterületekről származó lejtőhordalék - vályogos agyag fizikai féleség és magas humusztartalom (4,24%) a jellemző. A szint gyengén karbonátos, semleges kémhatású, tápanyag-ellátottsága foszfor tekintetében gyenge, kálium tekintetében jó. A felső hordalékszint alatt, cm között helyezkedik el a szelvény eredeti humuszos A- szintje. Ezen szint kémhatása a laboratóriumi eredmények alapján gyengén lúgos, mésztartalma 5 % körüli. Humusztartalma ugyancsak magas, meghaladja a 3%-ot. Fizikai félesége vályog, felvehető foszfortartalma kevés (gyengén ellátott), káliumellátottsága jó cm között helyezkedik el a mészlepedékes B-szint. Ebben a szintben a karbonáttartalom kissé megemelkedik, a kémhatás gyengén lúgos. A humusztartalom - a csernozjom talajokra jellemző dinamika szerint - fokozatosan csökken, de még így is 2 % körül alakul. A textúra vizsgálata alapján a homok-frakció aránya a szintben megnő, homokos vályog fizikai féleség jellemzi a szintet. Tápanyag-ellátottsága ennek a szintnek sem kedvező, a felvehető foszfor tekintetében igen gyengén, míg kálium tekintetében közepesen ellátott. A talajszelvény átmeneti BC-szintjében a mész mennyisége megugrik, értéke meghaladja a 20%-ot is. A kémhatás továbbra is a gyengén lúgos tartományban van, míg a szint humusztartalma tovább csökken, 1-2% közötti értékre. Ennek a szintnek is homokos-vályog a fizikai félesége, tápanyag-ellátottsága pedig mind foszfor mind pedig kálium tekintetében igen gyenge. Az alapkőzet, amely a helyszíni vizsgálat alapján lejtőlösz, homokos vályog fizikai féleségű, magas karbonát-tartalmú (30%). A magas mésztartalom mellett a kémhatás tekintetében a laboratóriumi vizsgálat továbbra is csak gyengén lúgos értéket mutat. Az átlagminták talajtani laboratóriumi vizsgálata eltérő talajtani adottságokat mutat. Az 1. számú átlagminta fizikai félesége a szelvény adataihoz hasonlóan homokos vályog és magas karbonáttartalom (16%) jellemzi. A feltárt talajszelvény felső szintjében mért szervesanyagtartalommal szemben azonban a minta humusztartalma kevés, 1,22 %. Ellátottsága foszforból igen gyenge, káliumból pedig gyenge. A 2. átlagminta esetében a textúra a szelvény hordalékszintjéhez hasonlóan - agyagosvályog, és a mintát nagyon magas szervesanyag (5% körüli) tartalom jellemzi. A karbonát mennyisége 10 % körül alakul, míg a kémhatás értéke a semleges tartományba esik. A minta tápanyag-ellátottsága a szelvény esetében tapasztaltakkal ellentétben igen jó, foszfor esetében még túltrágyázást is mutat. A vizsgálatok alapján az 1. sz. átlagminta a szelvény A-szintjével, míg a 2. sz. átlagminta a szelvény hordalékszintjével mutat hasonlóságot. Kiugró adatként kell kezelni a 2. sz. átlagminta tápanyag-ellátottságra vonatkozó adatait. 10

11 Növényfajlista Pázmánd, 0225 hrsz június 08. Készítette: dr. Penksza Károly egyetemi docens SZIE Gödöllő, Tájökológiai- és Természetvédelmi Tanszék A rontott területen csupán néhány védett növényfaj található: Borbás kerep (Lotus borbasii) 5.000,-Ft Eper gyöngyike (Muscari botryoides) 5.000,-Ft Homoktövis (Hippophae rhamnoides) ,- Ft Hóvirág (Galanthus nivalis) ,- Ft Kései pittypang (Taraxacum serotinum) 5.000,- Ft Nagy szekfű (Dianthus giganteiformis) 5.000,- Ft Nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora) 5.000,- Ft Piros pozdor (Scorzonera purpurea) 5.000,- Ft Sárga koronafürt (Coronilla coronata) 5.000,- Ft Sulyoktáska (Aethionema saxatile) 5.000,- Ft Tavaszi hérics (Adonis vernalis) 2006-ban 3 tő, mára már 56 tő: 5.000,-Ft Tavaszi tőzike (Leucojum vernum) 5.000,- Ft Törpe mandula (Amygdalus nana) ,- Ft A szőlészet melletti fasorban található a labdaszerű (zöld) termést hozó narancseper (Maclura pomifera), mely tájidegen faj. Ezzel szemben, az út túloldalán, az erdő szélén egy csoportban olyan alacsonynövésű szekfűféle található, sötétbordó virággal, mellyel a Kvarcitsziklák teteje is tele van. Pontos azonosítása folyamatban van. A Határozóban leginkább a Fekete havasi kosborra (Nigritella nigra) hasonlít, ami védett, de hazánkban nem él. A növényfajlista egyszeri terepbejárás alatt készült (ebből adódóan nem végleges), területrészenként felsorolva az ott található növényfajokat. A nagymértékben gyomosult erdő kezdetét löszgyepi társulás követi, amit felvált az akácos, amely fokozatosan ritkul. Cserjés, tisztásos részek váltakozva követik egymást. Karbonátos humusz jellemzi az erdő végénél lévő területet. Achillea collina (cickafark) Adonis vernalis (tavaszi hérics) 5.000,- Aethionema saxatile (sulyoktáska) 5.000,- Agrimonia eupatoria (apró bojtorján párlófű, patikafű, vérfű) Agropyron repens (tarackbúza) Alliaria petiolata (kányazsombor) Allium scorodoprasum (kígyó hagyma) Amygdalus nana (törpe mandula) ,- Anthriscus cerefolium (zamatos turbolya) Arctium lappa (nagy bojtorján) Arrhenatherum elatius (francia perje) Artemisia vulgaris (fekete üröm) Asclepias syriaca (selyemkóró) Ballota nigra (fekete peszterce) Berberis vulgaris (borbolya) Bothriochloa ischaemum (fenyérfű) Brachypodium sylvaticum (erdei szálkaperje) 11

12 Bromus erectus (sudár rozsnok) Bromus mollis (puha rozsnok) Bromus sterilis (meddőrozsnok) Cannabis sativa (vadkender) Carduus acanthoides (útszéli bogáncs) Carex caryophyllea ( sás) Celtis occidentalis (nyugati ostorfa) Centaurea biebersteinii (imola) Cerasus avium (vadcseresznye) Chaerophyllum temulum (bódító baraboly) Chelidonium majus (vérehulló fecskefű) Chenopodium album (fehér libatop) Cichorium intybus (mezei katáng) Clematis vitalba (erdei iszalag) Cochlearia cristata (kanáltorma, kanálfű) Conium maculatum (foltos bürök) MÉRGEZŐ! Cornus mas (húsos som) Coronilla coronata (sárga koronafűrt) 5.000,- Coronilla varia (tarka koronafűrt) Corydalis cava (odvas keltike) Corylus avellana (mogyoró) Crataegus monogyna (egybibés galagonya) Cynodom dactylon (csillagpázsit) Cynoglossum officinale (ebnyelvűfű) Dactylis glomerata (csomós ebír) Daucus carota (murok) Deschampsia caespitosa (gyepes sédbúza) Descurainia sophia (sebforrasztó zsombor) Dianthus giganteiformis (nagy szegfű) 5.000,- Dicranum scoparium (közönséges seprűmoha) Dipsacus laciniatus (héjakútmácsonya) Echium vulgare (terjőkekígyószisz) Elaeagnus angustifolia (keskenylevelű ezüstfa) Eryngium campestre (mezei iringó) Euonymus europaea (kecskerágó) Euphorbia (magyar kutyatej) Euphorbia amygdaloides (erdei kutyatej) Euphorbia cyparissias (farkaskutyatej) Festuca pratensis (réti csenkesz) Festuca rupicola (barázdált csenkesz) Festuca valesiaca (csenkesz) Ficaria verna (salátaboglárka) Fragaria vesca (csattanó eper, erdei szamóca) Fraxinus excelsior (magas kőris) Gagea villosa (vetési tyúktaréj) Galium aparine (ragadós galaj) Galium mollugo (közönséges galaj) Galium verum (tejoltó galaj) Geranium robertianum (nehézszagú gólyaorr) Geum urbanum (erdei gyömbérgyökér) Hedera helix (borostyán) 12

13 Helictotrichon pubescens (pelyhes zabfű) Hippophae rhamnoides (homoktövis) ,- Hordeum murinum (egérárpa) Hyoscyamus niger (bolondító beléndek) Hypericum perforatum (közönséges orbáncfű) Hypochoeris maculata (véres lapu) Juglans regia (dió) Lactuca serriola (keszegsaláta) Lamium maculatum (foltos árvacsalán) Lapsana communis (bojtorján saláta) Leontodon hispidus (közönséges oroszlánfog) Leucojum vernum (tavaszi tőzike) 5.000,- Linaria vulgaris (közönséges gyújtoványfű) Lithospermum officinalis (orvosi gyöngyköles) Lotus borbasii (borbáskerep) 5.000,- Malva (mályva) Marrubium peregrinum (fehér pemetefű) Medicago forbiva (sarlós lucerna) Medicago lupulina (komlós lucerna) Melandrium album (fehér mécsvirág) Mentha longifolia (lómenta) Morus alba (fehér eper) Muscari botryoides (eper gyöngyike) 5.000,- Nonea pulla (apácavirág) Ononis spinosa (tövises iglice) Onopordum acanthium (szamárbogáncs) Ornithogalum umbellatum (ernyős madártej) Papaver rhoeas (vetési pipacs) Parthenocissus (vadszőlő) Philadelphus coronarius (jezsamen) Pimpinella saxifraga (hasznos földitömjén) Plantago lanceolata (lándzsás útifű) Plantago major (nagy útifű) Plantago media (réti útifű) Poa angustifolia (vékonylevelű perje) Polygonatum latifolium (széleslevelű salamonpecsét) Polygonum aviculare (madár keserűfű) Polygonum convolgulus ( keserűfű) Polytrichum (szőrmoha) Potentilla reptans (indás pimpó) Prunella grandiflora (nagyvirágú gyíkfű) 5.000,- Prunella laciniata (fehér gyíkfű) Prunus spinosa (kökény) Pyrus pyraster (vadkörte) Ranunculus acris (réti boglárka) Ranunculus polyanthemos ( boglárka) Reseda lutea (vadrezeda) Rhamnus catharticus (varjútövisbenge) Robinia pseudo-acacia (fehér akác) Rosa canina (csipkerózsa) Rubus caesius (hamvas szeder) 13

14 Salvia nemorosa (ligeti zsálya) Sambucus ebulus (gyalog v. földi bodza) Sambucus nigra (fekete bodza) Sanquisorba minor (Csabaíre vérfű) Scabiosa ocheroleuca (borzas ördögszem) Scorzonera purpurea (piros pozdor) 5.000,- Solanum nigrum (fekete csucsor) Solidago canadensis (kanadai aranyvessző) Solidago sativa (aranyvessző) Sonchus arvensis (mezei csorbóka) Stachys germanica (tisztesfű) Stellaria media (közönséges tyúkhúr) Taraxacum serotinum (kései pitypang) 5.000,- Taraxacum officinale (gyermekláncfű) Thymus glabrescens (kakukkfű) Tragopogon dubius (bakszakáll) Trifolium campestre (mezei here) Trifolium pratense (vörös here) Trifolium repens (fehér here) Tussilago farfara (martilapu) Ulmus minor (mezei szil) Urtica dioica (nagy csalán) erbascum phlomoides (szöszös ökörfarkkóró) erbena officinalis (orvosi verbéna) eronica arvensis (mezei veronika) icia agustifolia (bükköny) icia lathyroides (bükköny) icia sativa (takarmánybükköny) iola arvensis (mezei árvácska) iola kitaibeliana (törpe árvácska) iola odorata (illatos ibolya) iola tricolor (vadárvácska) 14

15 Állatfajlista Pázmánd 0225 hrsz erdő, gyep Készítette: Szarka Piroska vadgazda mérnök 2006-tól folyamatosan készülő, nem végleges fajlista, mely tartalmazza mindazon állatok felsorolását, melyeket pontosan beazonosíthatóan láttunk a területen (legtöbbjükről fénykép is készült). Néhány faj fénykép alapján beazonosításra vár ezek vélhetően majd tovább gyarapítják a védett, ill. fokozottan védett fajok számát. Jelen lista alapján 102 védett () állatfaj található a területen (ezeket aláhúzással jelöltük), melyekből 2 fokozottan védett (F) státuszú, 9 faj a öröskönyvben (K) is szerepel, illetve a vízi életközösségből 9 faj vöröslistás (L). CSIGÁK Erdei meztelencsiga (Arion rufus) Éti csiga (Helix pomatica) 2.000,- Kerti csiga (Cepaea hortensis) 5.000,- Ligeti csiga (Cepaea Nemoralis) 5.000,- Nagy meztelencsiga (Limax Maximus) Pannon csiga (Cepala vindobonensis) L FÉRGEK Földi giliszta (Lumbricus terrestris) Gömbászka (Armadillidium vulgare) Közönséges rinya (Necrophlosophagus longicoreis) Pókszázlábú (Scutigera colloptrata) Sárgalábú ikerszelvényes (Strongylosoma pallipes) Százlábú (Lithobius forficatus) aspondró (Ommatolulus sabulosus) ATKÁK Bíboratka (Trombidium holosericeum) Közönséges kullancs (Ixodes ricinus) Kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) PÓKOK Címeres karolópók (Diaea dorsata) Darázspók (Argtopa bruennichii) Koronás keresztespók (Araneus diadematus) Pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa) iráglakó karolópók (Misumena vatia) ROAROK Erdei vöröshangya (Formica rufa) Faodvasító lóhangya (Camponotus ligniperda) Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) Bundás bogár (Epicometis hirta) Címeres poloska (Piezodorus lituratus) Cserebogarak: - májusi (6-7 ízű csáplegyező) - sárga (3 ízű csáplegyező) Csíkos pajzsospoloska (Graphosoma lineatum) 15

16 Darazsak: - Francia darázs (Polistes gallicus) - Német darázs (Paravespula germanica) - Rózsa gubacsdarázs (Rhodites rosae) - Tűzvörös fémdarázs (Chrysis ignita) - Lódarázs (espa crabro) Erdei csótány (Ectobius sylvestris) Erdei ganajtúró (Geotrupes stercorosus) Erdei hangyaleső (Myrmeleon formicarius) ,- Erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) ,- Farkaslégy (Machimus atricapillus) Fátyolka (Chrysoperla perla) - Kétszínű fogólábú-fátyolka (Mantispa styriaca) ,- - Tevenyakú fátyolka (Raphidia flavipes) - Skorpió fátyolka (Mecoptera) Fülbemászó (Forficula auricularia) Havasi cincér (Rosalia alpina) ,- Holyva (Ocypus oleus) Homoki hernyóölő (Ammophila sabulosa) Katicabogár hétpettyes (Coccinella septempunctata) Katicabogár kétpettyes (Adalia bipunctata) Karimás dögbogár (Silpha carinata) Kék nünüke (Meloe violaceus) Kis bíborbogár (Schizotus pectinicornis) 5.000,- Kis nyárfacincér (Saperda populnea) Kis szarvasbogár (Dorcus paralellipipedus) 5.000,- Kis szentjánosbogár (Lamprohiza splendidula) Közönséges nünüke (Meloe proscrabaeus) Közönséges zengőlégy (Syrphus ribesi) Lágybogár (Cantrharis fusca) Ligeti futrinka (Carabus nemoralis) 5.000,- Lószúnyog (Tipula lateralis) Márciusi bársonylégy (Bibio marci L.) Menta levélbogár (Chripolina herbacea) Mezei futrinka (Carabus granulatus) 5.000,- Mezei tücsök (Gryllus campestris) Nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) ,- Pattanóbogár (Elater praeustus) Pohos gyászbogár (Gnaptor spinimanus) Poszméhek: - Földi poszméh (Bombus terrestris) - Kövi poszméh (Bombus lapidarius) - Mezei poszméh (Bombus pascuorum) - Kék fadongó (Xilocopa violacea) Pöszörlégy (Bombylius major) Rinya Sáskák: - Imádkozó sáska (Mantis religiosa) 5.000,- Suszterbogár (Lantharis rustica) Szalagos méhészbogár (Trichodes apiarius) 16

17 Szarvasbogár (Lucanus cervus) ,- K! Szarvas kullancslégy (Lipoptena cervi) Szmirnai fülbemászó (Forficula smyrnensis) Szöcskék: - Erdei tarsza (Isophya pyrenea) - Zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima) - irágszöcske (Leptophyes albovittata) Tajtékos kabóca (Philaenus spumarius) Tavaszi ganéjtúró (Trypocopris vernalis) Tücskök: - Lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa) - Mezei tücsök (Gryllus campestris) - Pirregő tücsök (Oecanthus pellucens) áltozó futrinka (Carabus scheidleri) ,- érpettyes kabóca (Cercopis sanguinolenta) Zengőlégy (Episyrphus balteatus) Zöld bogyómászó poloska (Palomena prasina) LEPKÉK Acélszínű csüngőlepke (Pyrgus malvae) Apró boglárka (Scoliantides schiffermelleri) Aranyos tűzlepke (Lycaena virgaureae) Atalanta lepke (anessa atalanta) 5.000,- Bagolylepkék (Noctuidae) Bogáncslepke (anessa cardui) Boglárka (Polyommatus icarus) C-betűs lepke (Polygonia c-album/nymphalis c-album) 5.000,- Citromlepke (Gonepteryx rhamni) 5.000,- Csőröslepke (Libythea celtis) 5.000,- Erdei busalepke (Ochlodes venata) Erdei szemeslepke (Pararge aegeria) Ezüstgammás aranybagoly (Autographa gamma) Ezüstös boglárka (Plebeius argus) Fecskefarkú lepke (Papilio machaon) ,- K! Fehér tollasmoly (Pterophorus pentadactylus) Fehérpettyes álcsüngőlepke (Syntomis phegea) Galagonyalepke (Aporia crataegi) Gamma bagolylepke (Autographa gamma) Gyászlepke (Nymphalis antiopa) ,- K! Hajnalpír lepke ((Anthocaris cardamines) Hamvas szövő (Dasydrira pudibunda) Kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) Kardos lepke (Iphiclides podalirius) ,- K! Káposztalepke (Pieris brassieae) Keleti kormosmoly ((Reskovitsia alborivularis) ,- Kis appollólepke (Parnassius mnemosyne) ,- Kis lonclepke (Limenitis camilla) ,- Kis rókalepke (Aglais urticae/nímphalis urticae) ,- Kis szénalepke (Coenonympha pamphillus) Kockás busalepke (Carterocephalus palaemon) Kockás lepke (Hamearis lucina) 17

18 Kormos zsákhordó lepke (Canephora unicolor)? Közönséges gyöngyházlepke (Issoria lathonia) Közönséges fémlepke (Procris statices) Közönséges medvelepke (Arctia caja ) Közönséges ökörszemlepke (Aphantopus hyperantus) Közönséges szemeslepke (Arethusana arethusa) 5.000,- Kutyatejszender (Hyles euphorbiae) Nagy éjjeli pávaszem (Saturnia pyri) ,- Nagy gyöngyházlepke (argynnis paphia) 5.000,- Nagy rókalepke (Nymphalis polychloros) ,- K! Nagy színjátszólepke (Apatura iris) ,- K! Nagy tarkalepke (Melitaea phoebe) Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) ,- Nagy zöldaraszoló (Geometra papilionaria) Nappali pávaszem (Inachis io/nímphalis io) 5.000,- K! Nyír zöldaraszoló (Hermithea aestivaria) Piros övesbagoly (Catocala nupta) Piroscsíkos csipkésaraszoló (Calothysania amata) Pókhálós lepke (Arachnia levana) Pompás tőrösmoly (Nemophora degeerella) Sakktáblalepke (Melanargia galathea) Szerecsenboglárka (Aricia agestis) 5.000,- Tarka levélszövő (Clostera anachoreta) esszős busalepke (Hesperia comma) örös szemeslepke (Lasiommata megera) KÉTÉLTŰEK Barna varangy (Bufo bufo) ,- Erdei béka (Rana dalmatina) ,- Gyepi béka (Rana temporaria) ,- Leveli béka (Hyla arborea) Pettyes gőte (Triturus vulgaris) ,- Zöld varangy (Bufo viridis) ,- HÜLLŐK Erdei sikló (Zamenis longissimus) ,- Fürge gyík (Lacerta agilis) ,- Rézsikló (Coronella austriaca) ,- Zöld gyík (Lacerta viridis) ,- (Homoki gyík /Podarcis taurica/ ,- ) MADARAK Barátcinege (Parus palustris) Barátposzáta (Sylvia atricapilla) Barázda billegető (Motacilla alba) Búbos pacsirta (Galeriada cristata) Citromsármány (Emberiza citrinella) Csuszka (Sitta europoaea) Dolmányos varjú (Corvus cornix) Egerészölyv (Buteo buteo) 18

19 Erdei fülesbagoly (Asio otus) Erdei pinty (Fringilla coelebs) Erdei pityer (Anthus trivialis) Fácán (Phasianus colchicus) Fekete harkály (Dryocopus martius) K! Fekete rigó (Turdus merula) Fenyőrigó (Turdus pilaris) Fogoly (Perdix perdix) K! Fülemüle (Luscinia megarhynchos) Fürj (Coturnix Coturnix) K! Gyurgyalag (Merops apiaster) ,- F Holló (Corvus corax) K! Kakukk (Curculus canorus) Karvaly (Accipiter nisus) Kék cinege (Parus caeruleus) Kék vércse ( Falco vespertinus) ,- FK Kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) Macskabagoly (Strix aluco) Mezei pacsirta (Alauda arvensis) Mezei veréb (Passer montanus) Nagy fakopáncs (Dendrocopus major) Ökörszem (Troglodytes troglodytes) Örvös galamb (Columba palumbus) Őszapó (Aegithalos candatus) Sárgarigó (Oriolus oriolus) Seregély (Sturnus vulgaris) Szajkó (Garrulus glandarius) Szarka (Pica pica) Széncinege (Parus major) Tengelic (Carduelis carduelis) Tövisszúró gébics (Lanius colluoio) Tücsökmadár (Locustella naevia) adgerle (Streptopelia turtur) etési varjú (Corvus frugilegus) örös vércse (Falco tinnunculus) ,- örösbegy (Erithacus rubecula) Zöldike (Carduelis chloris) EMLŐSÖK Borz (Meles meles) Dám (Dama dama) Denevérek: - durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii) ,- öröslistás! - szőröskarú korai denevér (Nyctalus leisleri) ,- öröslistás! - rőt korai denevér (Nyctalus noctula) ,- - közönséges kései denevér (Eptesicus serotinus) ,- öröslistás! Erdei cickány (Sorex araneus) Erdei egér (Apodemus sylvaticus) Európai sün (Erinaceus europaeus) Gím (Cervus elaphus) Menyét (Mustela nivalis) ,- 19

20 Mezei cickány (Crocikura leucodon) Mezei nyúl (Lepus europaeus) Mezei pocok (Microtus arvalis) Mókus (Sciurus vulgaris) Nyest (Martes foina) Nyuszt (Martes martes) Őz (Capreolus capreolus) addisznó (Sus scrofa) akond (Talpa europaea) örös róka (ulpes vulpes) 20

21 Hüllő- és kétéltűfelmérés Pázmánd, Téglaházi-Forrás és környéke április Készítette: Tóth Tamás a Fővárosi Állat- és Növénykert herpetológusa A Forrásnál kialakított kis tóban, illetve a mellette fekvő erdőterületen az alábbi védett hüllőés kétéltűfajok találhatók: Kétéltűek: Pettyes gőte (Triturus vulgaris) Barna varangy (Bufo bufo) öröslistás! Zöld varangy (Bufo viridis) Leveli béka (Hyla arborea) öröslistás! Erdei béka (Rana dalmatina) öröslistás! Tavi béka (Rana ridibunda) Kecske béka (Rana kl. esculenta) Hüllők: Mocsári teknős (Emys orbicularis) öröslistás! ízisikló (Natrix natrix) öröslistás! Zöld gyík (Lacerta viridis) öröslistás! Fürge gyík (Lacerta agilis) Rézsikló (Coronella austriaca) Erdei sikló (Zamenis longissimus) Hazánkban az összes hüllő és kétéltű faj védett. 21

22 A Forrás tavánál, illetve a vízfolyásokban élő további fajok: (ez a fajlista nem teljes, csak azon fajokat tartalmazza, melyek ténylegesen láttunk és teljes bizonyossággal azonosítani tudtunk, a felmérés még folyamatban van) Pióca (Erpobdella octoculata) Tavi kagyló (Anodonta cygnea) ROAROK Kószalégy (Atherix Ibis) Óriáscsibor (Hydrophilus Piceus) Csíkbogár (Dytiscus marginalis) Poloskák: Molnárpoloska (Gerris Lacustris) iziskorpió (Nepa Cinerea) Szitakötők: Szúnyogok: kék légivadász (Ischnura Elegans) közönséges acsa (Libellula Depressa) óriás szitakötő (Anax imperator) sávos szitakötő (Calopteryx splendens) sebes acsa (Aeshna Cyanea) széleslábú szitakötő (Platycnemis Pennipes) szép légivadász (Coenargrion Puella) vörös légivadász (Pyrrhosoma Nymphula) vizipásztor (Orthetrum Cancellátum) árvaszúnyog Chironomus Plumosus) dalos szúnyog (Culex Pipiens) NÖÉNYEK ágas békabuzogány (Sparganium erectum), békaszittyó (Juncus effusus) kúszó boglárka (Ranunculus repens) mocsári zsurló (Equisetum palustre) nád (Phragmites australis) nyílfű (Sagittaria sagittifolia) széleslevelű gyékény (Tipha latifolia) tavi káka (Scirpus lacustris) virágkáka (Butomus umbellatus), vizi hidőr (Alisma plantago-aquatica) HALAK Bodorka (Rutilus rutilus) Ezüstkárász (Carassius auratus) Naphal v. cifrakárász (Lepomis gibbosus) Törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) falubeliek által betelepített MADARAK Molnárfecske (Delichon urbica) Füstifecske (Hirundo rustica) 22 öröslistás!

23 Cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) öröslistás! Időszakosan 2009 óta nyaranként - megjelenik a szürkegém (Aredea cinerea) valamint október 17-től észleltünk egy nagykócsag párt (X.21-én elpusztulva megtaláltuk az egyiket): a tóban és a Malom közötti vízfolyások mentén keresik a táplálékot. A nagykócsag fokozottan védett, eszmei értéke ,-Ft. F A tóból elvezető ér a Bágyom patakba folyik, melyben vidra (Lutra lutra) él. Fokozottan védett, eszmei értéke Ft. Az észlelést videon is rögzítették. F A adgesztenyefasorban a védett énekesmadarak (fülemüle, feketerigó, cinegefajok, sárgarigó) mellett barna réti héja (Circus aeruginosus) ,- Ft és erdei fülesbagoly (Asio otus) ,- Ft fészkel. 23

24 5. melléklet a 4/2013. (I. 10.) önkormányzati rendelethez KEZELÉSI TEREK I. A helyi jelentőségű védett természeti területeken található erdők, facsoportok, erdősávok, árkok, gyepes területek, tervezett zöldfolyosó-rendszer kezelési terve 1. Erdőterületek Pázmándon a Körzeti Erdőterv szerint 162,53 ha, a településrendezési terv szerint pedig 91 ha elsődleges rendeltetésként véderdőként nyilvántartott erdő, facsoport, útszéli fasor maradt. Ezek fokozott emberi zavarásnak kitéve, mezőgazdasági területek között, szigetszerűen helyezkednek el búvó-, táplálkozó- és szaporodóhelyet biztosítva az erősen rontott vadállománynak. Az utóbbi 10 évben a környező településekhez képest nálunk csökkent legnagyobb mértékben az erdőterületek mérete: Elenyészően kevés a jó fatermőképességű erdő a termőhelyi adottságok és a nem megfelelő gazdálkodás következtében. A gyenge, meredek, erodált termőhelyeken ezért nincs faanyagtermelő rendeltetés, a fasorok, erdőfoltok csak talaj- és mezővédőfunkciót képesek ellátni. E gyenge termőhelyi adottságokat hosszútávon tágabb termőhelytűrésű fajok telepítésével lehet ellensúlyozni. Ezért erdőgazdálkodási cél a természetes állapotnak megfelelő, vegyes korösszetételű, elegyes állományszerkezet kialakítása, lehetőleg őshonos fafajok (kőris, hárs, csertölgy) bevitelével. A vegyes korösszetételt különböző korú kocsánytalan tölgy, csertölgy, kőris csemeték alátelepítésével, esetleg gyertyán, fekete fenyő, molyhos tölgy kiegészítéssel lehet elérni úgy, hogy közben a túltartott akácosok elpusztult fáit szálalóvágással veszik ki fokozatosan a területről hagyásfák biztosításával. Cél a természetszerű erdőgazdálkodás során egységes ökológiai rendszerben működő erdei életközösség kialakítása. A helyi erdőgazdálkodók munkáját erdészeti szakirányítók bevonásával a körzeti erdőtervvel összhangban, éves tervek alapján az erdészeti hatóság irányítja, mely az erdőterületeket érintő bárminemű kérdésekben hatóságként jár el, esetenként szakhatóságként kerül bevonásra. Az erdőtervezés új szabályozásának kiemelt célja a fenntartható erdőgazdálkodás és a biológiai sokféleség megőrzése mellett, az erdők védelmi és közjóléti funkcióinak mind hangsúlyosabb biztosítása. A körzeti erdőtervben ezért jelentős szerepet kapnak a távlati természeti, ökológiai, rekreációs szempontok. Külföldi és hazai folyamatok is igazolják ezen szempontok erőteljes előtérbe kerülését. Jól felfogott érdekünk is ezt követeli meg: a tisztán gazdasági megfontolásokat komplex, több tényezőt figyelembe vevő szemléletnek kell felváltania. Ebből adódik, hogy a helyi termőhelyi adottságok (gazdasági fakitermelésre alkalmatlan erdők, rontott vadállomány) is az ökológiai, természeti szempontokat támogatják. Téglaházi dűlőnél található erdőterület Bár ez az erdő a kb.32 ha-jával a kirándulók számára nagynak tűnhet, erdőként funkcionálva kisméretűnek számít. Kicsinységét, az ebből adódó érzékenységét, sérülékenységét csak fokozza, hogy a környező, intenzíven használt, nagytáblás, monokultúrás mezőgazdasági területek között szigetszerűen helyezkedik el. A benne élő élővilág teljes védelme, zavartalansága az erdőterület körül pufferzónák (védő-, átmeneti zónák) kijelölésével 24

25 biztosítható. Ezzel megoldható a vadállomány területen tartása, amivel csökkenthető a mezőgazdasági területeken keletkező vadkár. A mészlepedékes csernozjom és erdőtalajon (régen erdős sztyep) zömében rontott, kiöregedett akácállomány található szaporodó magas kőris újulattal. Az elsődlegesen véderdőként nyílvántartott területek mozaikos szerkezetet mutatnak: az összefüggő fával borított területrészek cserjésekkel, löszgyepi társulásokkal, tisztásokkal, legelős magaskórós társulásokkal váltakoznak. Ennek köszönhető, hogy a biodiverzitás igen nagy: az oktatási kutatási területen végzett felmérések 102 védett állatfaj jelenlétét mutatták ki. A nagymértékben gyomosult növényzet elszórtan rejt védett értéket: mindössze 13 védett növényfaj található itt. Ezek közül pl. a tavaszi hérics mindössze egyetlen tisztáson látható erősödő állománnyal: 2006-ban 3 tőt regisztráltak belőle, mára a terület zárt kezelésének köszönhetően 56 tőre szaporodott. árhatóan ez a tendencia mutatható majd ki a többi védett növény esetében is. E koncentrált védett állomány mindenképpen indokolja a terület védelem alá helyezését. Legfontosabb erdészeti teendő ezen a területen az invazív, tájidegen fajok visszaszorítása. A hrsz-ú erdőrészen található Fejér megye 2. oktatási kutatási rendeltetésű erdeje, mely a helyi rendezési terv Szabályozási tervében a többi erdőterülettől eltérően Ee2 jelölést kapott a területen működő Természet- és advédelmi Központ létrehozása érdekében. A község közigazgatási területén belül a véderdő besorolás mellett egészségügyi-turisztikai (Ee1) besorolást kapott a Téglaházi dűlő többi erdőterülete (0204., és 0208/2., 0208/7-8.hrszok), illetve gazdasági besorolást a hrsz. alatti terület. Ezek a besorolások a terület használatát szabályozzák és beépítésüket, felaprózásukat korlátozzák (legkisebb telekméret 10 ha). Mindez indokolt is a terület nagyfokú biodiverzitásának megőrzése érdekében. E korlátozások betartása feltétlenül szükséges nemcsak a fákkal borított erdőrészeken, hanem az árokként, gyepként, legelőként nyilvántartott alrészletek esetében is, hiszen a terület mozaikosságából adódó fajgazdagság megőrzése kiemelt fontosságú. A 0208/7.hrsz c) alrészleteként nyilvántartott véderdőnek a 0214/2. hrsz. alatt nyilvántartott vízelfolyás melletti részén van a helyi lőtér veszélyességi területe, melynek löszfala golyófogóként szolgál. Tulajdonosi jelzés szerint ebben a löszfalban gyurgyalagfészkek találhatók. Tekintettel arra, hogy a év madara: a gyurgyalag fokozottan védett, költőhelyének zavartalanságát a fészkelési időszakban biztosítani kell. Ezért a költési időszakban vizsgálni kell a költőüregek lakottságát, s amennyiben használják azokat a madarak, a helyi Lövészklubbal a lőtéri használat időszakos szüneteltetésével kapcsolatban egyeztetni kell. A vadállomány és védett fajok zavarásának, veszélyeztetésének elkerülése végett az erdőben és védőzónáiban a következő szabályokat mindenképpen be kell tartani: Járművekkel közlekedni, parkolni a földutakon lehet, az erdőterületen tilos. Sitt- és szemétlerakás, illetve egyéb természetkárosítás szigorúan büntetendő. Tűzgyújtás kizárólag a kijelölt tűzrakó-helyeken megengedett, de tűzgyújtási tilalom idején itt sem lehetséges. Kutyát sétáltatni kizárólag pórázon lehet az erdőterületet közvetlenül határoló földutakon. Az erdőben erdei termék gyűjtése a tulajdonosok engedélyével folytatható mértékletesen: a termések fele maradjon a területen az azt fogyasztó vad- és madárfajok téli eleségének, illetve a szaporodás biztosítása érdekében. Az erdőterületet ideiglenesen sem lehet tárolás céljára (mezőgazdasági termények, bálák, hulladék, sitt) hasznosítani. 25

26 Az erdők, fasorok területét a közvetlenül határos mezőgazdasági területek túlművelésével nem lehet csökkenteni, csorbítani. Ha ez mégis megtörténik a művelést végző kötelezhető az eredeti állapot helyreállítására. Kirándulók kizárólag kislétszámban, kultúráltan, csendben sétálva közlekedhetnek az arra kijelölt ösvényeken. Az oktatási-kutatási területen (a Téglaházi dűlőnél lévő erdőterület északi része) az erdőben kizárólag szakvezetéssel lehet sétálni, közlekedni. Szakvezetés a területen található Természet- és advédelmi Központ épületében kérhető. A védett erdőterületen és az azt körülvevő pufferzónán vadászni, illetőleg a védőzónából és annak széléről az erdőterület irányába lövést leadni a zavarás és balesetveszély miatt tilos. A helyi Barátság adásztársaságnak az éves vadászati tervét 7157 ha-on kell tudnia teljesíteni. A lakott- és védett területek nélkül is közel 5000 ha marad használatukban, melynek elegendőnek kell lenni a megfelelő vadgazdálkodáshoz. Ezért vadkárelhárító vadászat a védett területen és védőzónájában kizárólag az ezeken a területeken keletkezett tényleges vadkár esetén megengedett tulajdonosi kérésre akkor, ha más eszközzel a probléma semmiképp sem orvosolható. E területekről a vadat kihajtani, kiterelni tilos! Fakivágás itt is mint minden erdőterületen kizárólag az éves üzemterv alapján, az Erdészeti Hatóság engedélyével, a tulajdonosok részéről, illetve azok megbízásából végezhető. Az illegális fakitermelés büntetést von maga után. 2. Fasorok, facsoportok, mezővédő erdősávok, tervezett zöldfolyosó-rendszer A településen, illetve külterületen a földutakat szegélyező, mezőgazdasági táblákat egymástól elválasztó fasorok, füves, gyepes területek száma és mérete egyre csökken. Ennek oka a mezőgazdasági termelés során történő földterület túlhasznosítása, a telekhatárok figyelmen kívül hagyása, illetve a téli időszakra jellemző illegális fakitermelés. E negatív tendencia megállítása hosszútávon a külterületet behálózó zöldfolyosó-rendszer kialakításával érhető el. Ennek érdekében fontos a gazdálkodókat, tulajdonosokat a túlhasznált területek helyreállításába bevonni, illetve együttműködésre bírni a földterületek szélén szegélyzónák, fa- és cserjesorok kialakításában. Ezek a szegélyek, vonalas létesítmények téli időszakban megakadályozzák a hófúvások kialakulását, biztosítják a rovarok telelését, egész évben pedig a vadállomány biztonságos mozgását, pihenését, táplálkozó helyét. adgazdálkodási szerepük jelentős: hiszen így csökkenthető a mezőgazdasági vadkár is, illetőleg a gyenge minőségű apróvadas területre visszatérhetnek olyan fajok is, amelyek mozgását, szaporodását a nagytáblás monokultúrás mezőgazdasági művelés akadályozza (pl. fogoly). Kezelés: A meglévő gyepes árokpartok, fasorok, facsoportok különösebb kezelést nem igényelnek. Égetésük tilos! Az Evt-nek megfelelően szükség esetén az elpusztult, vihar által megrongált, kidöntött fák kitermelhetők. Ezeket mielőbb csemeteültetéssel pótolni kell. Ún. hagyásfák szükségesek. Új erdősáv, fasor kialakításakor az ültetett fák mellett sűrű cserjesorok kialakítása is szükséges: ezáltal biztosítható a megfelelő szintezettség elérése. A talajszintet a terület löszgyepi társulásaira jellemző gyepkeverékkel kell zárni. Kaszálni nem szükséges, de az invazív növényfajok megtelepedését igyekezni kell megakadályozni: megjelenésükkor lehetőleg kézi kaszálással, de a motoros kaszák használatának mellőzésével. Zalka Máté utcából (0321) kivezető vadgesztenye fasor (0221) A Pázmánd, Zalka Máté utcát szegélyező vadgesztenye sor jellegzetessége miatt egyedi tájértéket képvisel. A kezelő eddig is óvta a fasort, kivágásra kizárólag a vihar által tönkretett, illetve beteg egyedek kerültek. Ezek pótlása a legtöbb porta előtt sajnos más fafajokkal történt. A még nem pótolt egyedek helyett mindenképpen új vadgesztenyefák ültetését kell 26

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári kockásliliom élőhely Utoljára módosítva: 2013-11-09 06:32:50 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 73,14 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Dr. Mikulás József Feladat megnevezése: Gyomnövények természetes

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 2007. SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 2007. SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 2007. SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Készítette: Drobni és Morvay KFT Pomsár és Társai Építész Iroda KFT. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Tájökológiai Lapok 10 (2): 315 340. (2012) 315 Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Cseresnyés Imre, Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.

Részletesebben

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra. ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK ZoS 1000 Alpesi szalamandra Salamandra atra. cm, súly: 100 g. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím Salamandra s. salamandra. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény Salamandra s. salamandra.

Részletesebben

A nappali lepke fajok alakulása az ISTERVIN projektben. László Gyula entomológus Győrújbarát, 2014 október 16.

A nappali lepke fajok alakulása az ISTERVIN projektben. László Gyula entomológus Győrújbarát, 2014 október 16. A nappali lepke fajok alakulása az ISTERVIN projektben László Gyula entomológus Győrújbarát, 2014 október 16. FOGY AZ ÉLŐVILÁG CSÖKKEN A BIODIVERZITÁS WF Living Planet Report (Élő Bolygó Jelentés) 2014:

Részletesebben

Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése Megye: Bács-Kiskun Település: Madaras

Részletesebben

KESZTHELY, BALATON-PARTI ZÖLDTERÜLET DENDROLÓGIAI ÉRTÉKEI, NÖVÉNY- ÉS MADÁRVILÁGA ÉRTÉKLELTÁR

KESZTHELY, BALATON-PARTI ZÖLDTERÜLET DENDROLÓGIAI ÉRTÉKEI, NÖVÉNY- ÉS MADÁRVILÁGA ÉRTÉKLELTÁR KESZTHELY, BALATON-PARTI ZÖLDTERÜLET DENDROLÓGIAI ÉRTÉKEI, NÖVÉNY- ÉS MADÁRVILÁGA ÉRTÉKLELTÁR A projekt a Földművelésügyi (Vidékfejlesztési) Minisztérium Zöld forrás programja támogatásával valósult meg.

Részletesebben

Talajápolás a szőlőben

Talajápolás a szőlőben Talajápolás a szőlőben Donkó Ádám Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2014 Bevezetés - Klímaváltozás, szélsőséges időjárás (pl. heves záporok) - Hegy-völgy irányú sorvezetés eróziós károk - Takarónövény

Részletesebben

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl*

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 415 421 Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* BARATI SÁNDOR, HUDÁK KATALIN & ÉZSÖL TIBOR ABSTRACT: The authors

Részletesebben

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua

Részletesebben

URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2)

URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2) URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2) SZÁR: - hazánkban lágyszárúak, - tejnedv nélküliek, - gyakoriak a csalánszőrök LEVÉL: - tagolatlan VIRÁG: - négytagú - egy- vagy kétlakiak VIRÁGZAT: - levélhónalji

Részletesebben

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához: NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 16. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 3. ao: Kommelina-alkatúak - Commelinidae szélbeporzók a levelek szálasak, levélhüvelyük van r: Szittyóvirágúak

Részletesebben

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz

Részletesebben

K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE

K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE MOLNÁR CSABA 1 BÓDIS JUDIT 2 BIRÓ MARIANNA 3 JUHÁSZ MELINDA 3 MOLNÁR ZSOLT 3 1

Részletesebben

ALKALMAZÁSI JAVASLAT: Egy teáskanálnyi teakeveréket 250 ml forrásban levő vízzel leforrázunk, lefedve 15-20 percig állni hagyjuk.

ALKALMAZÁSI JAVASLAT: Egy teáskanálnyi teakeveréket 250 ml forrásban levő vízzel leforrázunk, lefedve 15-20 percig állni hagyjuk. BIHARI TEKEVERÉKEK EGÉSZSÉGES MÁJ SZORGOS EPE II. ÖSSZETÉTEL: 21 a Bihar-hegységben kézzel szedett gyógynövény Közönséges kutyabenge Réti legyezőfű Fecsketárnics Gímpáfrány Bíbor kasvirág Mezei katáng

Részletesebben

7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet

7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának

Részletesebben

Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík

Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík Budaörs 10357/2 hrsz.-ú önkormányzati terület és környezete 2012. május. 15. Gergely Attila Merkl Ottó Tartalom 1. Botanikai vizsgálatok eredményei...

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN Tájökológiai Lapok 10 (2): 371 384. (2012) 371 MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN RIEZING Norbert 2851 Környe, Alkotmány u. 43/7.; nriezing@gmail.com Kulcsszavak: Kisalföld,

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta területén lévő parlagszántók felmérése 2008-ban

Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta területén lévő parlagszántók felmérése 2008-ban Crisicum 5. pp.99-107. Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta területén lévő parlagszántók felmérése 2008-ban Sallainé Kapocsi Judit Abstract The investigations of uncultivated lands of KMNP Kígyósi-puszta

Részletesebben

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Égeres növénytársulás a Majális parkban Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:21 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése:

Részletesebben

restaurációja iparterületen

restaurációja iparterületen Pusztai tölgyeshomokpusztagyep mozaik restaurációja iparterületen Halassy Melinda, Csecserits Anikó, Dezsényi Péter, Kövendi-Jakó Anna, Somodi Imelda & Török Katalin Szárazgyepek helyreállítása 20-21 May

Részletesebben

Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok

Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry rendszer Meghatározás: Ezt erdészeti ágazatok és szántóföldi ágazatok és/vagy állattenyésztés egyidejű vagy átfedéses, megvalósítása

Részletesebben

BSc Mezőgazdasági Mérnök Szak hallgatói részére (4) Készítette: Gazdagné dr. Torma Mária főiskolai tanár Dr. Avasi Zoltán főiskolai docens Internet

BSc Mezőgazdasági Mérnök Szak hallgatói részére (4) Készítette: Gazdagné dr. Torma Mária főiskolai tanár Dr. Avasi Zoltán főiskolai docens Internet BSc Mezőgazdasági Mérnök Szak hallgatói részére (4) Készítette: Gazdagné dr. Torma Mária főiskolai tanár Dr. Avasi Zoltán főiskolai docens Internet Fészekvirágzatúak családja Csövesvirágúak alcsaládja

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Füvészkert Utoljára módosítva: 2013-10-08 17:51:05 Megye: Csongrád Községhatár: Szeged A terület kiterjedése: 17.3354 hektár Védetté nyilvánítás év: 1989

Részletesebben

1. melléklet: A MÁFI által 2005-ben készített földtani térkép kőzetrétegeinek, formációinak főbb összetevői (GYALOG 2005)

1. melléklet: A MÁFI által 2005-ben készített földtani térkép kőzetrétegeinek, formációinak főbb összetevői (GYALOG 2005) Mellékletek 1. melléklet: A MÁFI által 2005-ben készített földtani térkép kőzetrétegeinek, formációinak főbb összetevői (GYALOG 2005) Fődolomit Formáció: dolomit, agyag, márga Dachsteini Mészkő Formáció:

Részletesebben

I. A földutat szegélyez erd sáv (1-6. és 8-9. fénykép) II. A földút keleti oldala mentén húzódó gyep (7. fénykép)

I. A földutat szegélyez erd sáv (1-6. és 8-9. fénykép) II. A földút keleti oldala mentén húzódó gyep (7. fénykép) Kerepes: Ördög-hegyi dőlıút jellemzése Belemnites Mérnöki Iroda Kft. 2100 Gödöllı, Dózsa György út 13. peter.gabor@belemnites.hu tel.: 06 20 388 7112; fax: 06 28 414 471 Péter Gábor biológus-ökológus,

Részletesebben

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI 30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI Védett természeti területek kiterjedése 126 438 hektár. Ebből fokozottan védett: 14

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK Dr. Simig Lajos Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest Az 1958-ban természetvédelmi területté nyilvánított budapesti

Részletesebben

A TERMÉSZETVÉDELEM VADGAZDÁLKODÁSI VADÁSZATI KONCEPCIÓJA ÉS A KONCEPCIÓ VÉGREHAJTÁSI FELADATAI

A TERMÉSZETVÉDELEM VADGAZDÁLKODÁSI VADÁSZATI KONCEPCIÓJA ÉS A KONCEPCIÓ VÉGREHAJTÁSI FELADATAI Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal A TERMÉSZETVÉDELEM VADGAZDÁLKODÁSI VADÁSZATI KONCEPCIÓJA ÉS A KONCEPCIÓ VÉGREHAJTÁSI FELADATAI 2004. 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés.. 4

Részletesebben

a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj 2013. május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter

a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj 2013. május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj 2013. május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter Ócsai templom és pincesor A terepgyakorlatot két kultúrtörténeti

Részletesebben

Növényökológia gyakorlat 2014. 09. 10.

Növényökológia gyakorlat 2014. 09. 10. Növényökológia gyakorlat 2014. 09. 10. Honlap: nofi.szie.hu Oktatás Letöltés A TEREPEN I.) Borításbecslés - a kvadrátban az adott faj egyedei függőleges vetületeinek összege hány % - % -os borítás (az

Részletesebben

Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól

Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól CSIZMAZIA GYÖRGY Az erdélyi Szigethegységből (Munti Apuseni) kifutó Fehér-Körös az aradi, a Fekete-Körös pedig a bihari síkságra érkezik először és vízereivel, mint

Részletesebben

Csömör Nagyközség. Készítette: Fekete Regina 14.H.

Csömör Nagyközség. Készítette: Fekete Regina 14.H. Csömör Nagyközség Készítette: Fekete Regina 14.H. Tartalomjegyzék Csömör Nagyközség település bemutatása Csömör keletkezése A község képe és helyrajza Csömör fekvése A domborzati viszonyok Természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Ágasegyháza-orgoványi rétek (HUKN20015) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék Szeged 2016. Tartalomjegyzék I. Natura 2000

Részletesebben

Növénytan gyakorlat BSc. II. Növényrendszertan. Egyszikűek

Növénytan gyakorlat BSc. II. Növényrendszertan. Egyszikűek Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan Egyszikűek Gumós gyöktörzsű, 15-50 cm magas növény. Élénkzöld levelei tőállóak, hosszú nyelűek, lemezük 10-20 cmes, nyilas vállú, hullámos szélű, ritkán sötét

Részletesebben

A HUDI20019 Felső-Tápió

A HUDI20019 Felső-Tápió A HUDI20019 Felső-Tápió kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2015 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási

Részletesebben

A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek

A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Egyeztetési anyag Csopak 2014. Támogatási határozat 1536230392 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva -

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE - Kertész Éva - A szabadkígyósi Kígyósi-puszta védett terület általános jellemzése Bevezetés A vizsgált terület

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

Vadgazda mérnökök (BSC) részére növények fotói vizsga anyag 3. Fotók forrása: Gazdagné Torma Mária Avasi Zoltán internet

Vadgazda mérnökök (BSC) részére növények fotói vizsga anyag 3. Fotók forrása: Gazdagné Torma Mária Avasi Zoltán internet Vadgazda mérnökök (BSC) részére növények fotói vizsga anyag 3. Fotók forrása: Gazdagné Torma Mária Avasi Zoltán internet Asterales Fészkesek rendje Harangvirág félék családja Campanulaceae Harangvirág

Részletesebben

ÜLLÉS KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK... Ktr. számú rendelete Üllés Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási tervének jóváhagyásáról

ÜLLÉS KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK... Ktr. számú rendelete Üllés Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási tervének jóváhagyásáról ÜLLÉS KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK... Ktr. számú rendelete Üllés Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és szabályozási tervének jóváhagyásáról Üllés Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített

Részletesebben

KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA)

KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA) Tájökológiai Lapok 1 (1): 87 96. (2003) 87 KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA) JOÓ KATALIN Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1.

Részletesebben

Növényrendszertan. 10. elıadás. Dr. Bartha Dénes

Növényrendszertan. 10. elıadás. Dr. Bartha Dénes Növényrendszertan 10. elıadás Dr. Bartha Dénes 6. ao: Forrtszirmúak - Asteridae forrt szirom 4-körös virágok a porzók száma: 5-4 - 2, a pártára nıttek r: Tárnicsvirágúak - Gentianales 2 termılevélbıl alakult

Részletesebben

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek 5652 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 58. szám A vidékfejlesztési miniszter 47/2014. (IV. 24.) VM rendelete a 2014. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett

Részletesebben

Adalékok a Mátra madáréletéhez

Adalékok a Mátra madáréletéhez Adalékok a Mátra madáréletéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. CSÁK László Fülpösdaróc ABSTRACT: (Data to the birdlife of the Mátra.) The author gives an account of the presence of 64 bird species

Részletesebben

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura

Részletesebben

Saxifragales, Rosales, Fabales

Saxifragales, Rosales, Fabales Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan Saxifragales, Rosales, Fabales Bablevelű varjúháj - Sedum telephium subsp. maximum Fehér varjúháj - Sedum album Borsos varjúháj - Sedum acre Évelő, kúszó hajtású

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és

Részletesebben

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK FAJOK TERMÉSZETVÉDELMI HELYZETÉBEN VÁRHATÓ KEDVEZŐTLEN HATÁSOK BECSÜLT MÉRTÉKE... 16

TARTALOMJEGYZÉK FAJOK TERMÉSZETVÉDELMI HELYZETÉBEN VÁRHATÓ KEDVEZŐTLEN HATÁSOK BECSÜLT MÉRTÉKE... 16 MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. ISO 9001 H - 1012 Budapest, Várfok u. 14. MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. Tel.: (36-1) 214-0380* Fax: (36-1) 375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu http:// www.melyepterv.hu Tanúsított

Részletesebben

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 1 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Balástya Község Helyi Építési Szabályzatának TARTALOMJEGYZÉKE

Balástya Község Helyi Építési Szabályzatának TARTALOMJEGYZÉKE Balástya Község Helyi Építési Szabályzatának TARTALOMJEGYZÉKE ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Oldalszám 1. A rendelet hatálya és alkalmazása 1. old. 2. Szabályozási elemek 1. old. RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK 3. Közigazgatási

Részletesebben

Lepidoptera ordo. Familia: Üvegszárnyú lepkék Sesiidae

Lepidoptera ordo. Familia: Üvegszárnyú lepkék Sesiidae Lepidoptera ordo Két pár, pikkelyekkel borított szárnyuk van. Szájszervüket, mely egy órarugószerően felcsavarodó, két részbıl álló henger, pödörnyelvnek nevezzük. Mőködését tekintve szívó típusú szájszerv.

Részletesebben

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..

Részletesebben

BSc Mezőgazdasági Mérnök Szak hallgatóinak növény felismeréshez segédlet 2.

BSc Mezőgazdasági Mérnök Szak hallgatóinak növény felismeréshez segédlet 2. BSc Mezőgazdasági Mérnök Szak hallgatóinak növény felismeréshez segédlet 2. Készítette: Gazdagné dr. Torma Mária főiskolai tanár Dr. Avasi Zoltán főiskolai docens Rozik Éva tanszéki mérnök Internet Bükkfélék

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi

Részletesebben

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Készítette: László Mónika A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Minden igaz ismeret a fajok ismeretével kezdıdik. Linne Iskolánk biológia szakkörében 2002- ben és 2003-

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2013

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2013 Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2013 MODERN KERTVÁROS 2009. október 1 Összefoglaló Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a kerület kiemelkedő

Részletesebben

D6 Ártéri és mocsári magaskórósok, árnyas-nyirkos szegélynövényzet Tall-herb vegetation of floodplains, marshes and mesic shaded forest fringes

D6 Ártéri és mocsári magaskórósok, árnyas-nyirkos szegélynövényzet Tall-herb vegetation of floodplains, marshes and mesic shaded forest fringes nél inkább megkímélt hegy- és dombvidéki környezet és az állományok természetes növénytársulásokkal való érintkezése. Kedvező, ha minél nagyobb a foltméret. Ront az állományok természetességén az erdőgazdálkodás

Részletesebben

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi

Részletesebben

A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve

A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve A SZABADSZÁLLÁSI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20010) Natura 2000 fenntartási terve E G Y E Z T E T E T T V Á L T O Z A T Fotó: Aradi Eszter KNPI Készítette a Magyar Madártani és

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2 Megbízó: Békés Mérnök Kft Békéscsaba, Pásztor u. 34. Tervező: Tér és Terület BT. Gyula, Hajnal utca 25. Területfelhasználás, szabályozás: Torma Gyöngyi okl. építészmérnök

Részletesebben

Magyarország gyomnövényzete (folyt.) Tinya Flóra

Magyarország gyomnövényzete (folyt.) Tinya Flóra Magyarország gyomnövényzete (folyt.) Tinya Flóra Miről lesz szó? 1. Mit nevezünk gyomnak? 2. Legveszélyesebb gyomok az inváziós növények 3. Gyomos élőhelytípusok Gyomos élőhelytípusok Természetes gyomvegetáció

Részletesebben

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4.

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. 3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. számú Homlokzatszámítási minták 5. számú Őshonos növények 6. számú Régészeti

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

Szerkesztette: Kemence Gödöllő 2013. május 10.

Szerkesztette: Kemence Gödöllő 2013. május 10. Szerkesztette: Bakos Ádám Bakos Máté Bandl Zsolt Dobos Lea Gutman Beáta Hornyeczki Ádám Józsa Réka Király Melinda Kun Róbert Lovas Evelin Molnár Ábel Morvai Kinga Oberna András Stocskó Renáta Surányi Dániel

Részletesebben

Az ősi löszsztyepprét-maradványok leggyakoribb fennmaradási helyéül szolgáló mezsgyék védelmének szükségessége

Az ősi löszsztyepprét-maradványok leggyakoribb fennmaradási helyéül szolgáló mezsgyék védelmének szükségessége Az ősi löszsztyepprét-maradványok leggyakoribb fennmaradási helyéül szolgáló mezsgyék védelmének szükségessége The importance of protecting verges, the most frequent location of ancient loess steppe remnants

Részletesebben

"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013.

Madarak és fák napja XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013. "Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 175 Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 20 pont/ Madárhangok. Minden helyes megoldás két

Részletesebben

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI övezet alövezet Falusias lakóterület Nagytelkes beépítés Lf-1 Lf-1* Kistelkes beépítés Lf-2 Külső övezet Lf-3 Többlakásos beépítés Lf-4 Kervárosias lakóterület

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai Puhatestűek Magyar név Tudományos név Védettség Természetvédelmi érték (Ft) Ugarcsiga Helix lutescens Balogcsiga Vertigo angustior Nagy hasascsiga Vertigo

Részletesebben

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Dry deciduous forests L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Closed thermophilous Quercus pubescens forests Natura

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi

Részletesebben