FEJEZETEK A RÁCJÁRÁSOK TÖRTÉNETÉBŐL
|
|
- Kristóf Rácz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FEJEZETEK A RÁCJÁRÁSOK TÖRTÉNETÉBŐL Oknyomozó kutatások gazdag aratásában osztozhat e hiánypótló, alapos és tárgyilagos kötetben az Olvasó, a magyar szerb közös múlt mind ez idáig makacsul kerülgetett kérdéseiről, fehér és fekete foltjairól, elsősorban a legellentmondásosabb 1848-as eseményekről. Noha több cikke és írása jelent meg a tárgyban, sőt az egyikkel a kérdés szakértőjének, a nehezen kizökkenthető Spira Györgynek az érdeklődését is fölkeltette már, Délvidéki S. Atilla neve nem igazán ismert a történészek világában. Nincs is a képesítésének megfelelő állása, viszont ennek köszönhetően már közel két évtizeden át rendületlenül kutat. Ennek eredménye egy roppant méretű összefoglaló munka, sokkötetes könyv lesz. A tervezett könyvsorozat címe: Lángoló temetők Az úgynevezett Vajdaság kihasításának elhallgatott titkai és borzalmai ( ). Ezt mutatja be, illetve szemelvényezi a most megjelent Fejeztek a rácjárások történetéből, ami még a címoldala szerint is egy Bemutató kötet. Közben kétségtelenül kiderül, hogy a szerző a két nép viszálykodásának legmélyebbre ásó szakértője (igaz, ők nincsenek is túl sokan). Ismeretterjesztő jellegű, de tudományos igényű, lehengerlő erejű rendhagyó olvasmányról van szó, ami a tervek szerint szerb, német és angol nyelven is megjelenik majd. Jeszenszky Géza történész, egykori magyar külügyminiszter, Arday Lajos és Barta János MTA doktorok, Domonkos László sokkötetes szerző és még sokan mások ajánlják őt a figyelmünkbe. Hatszáz évet ( ) átölelő időutazás vár itt ránk, melynek során leplezetlen betekintést nyerhetünk a két nép közti háborúk és területi viszályok kezdeteibe, a nándorok (bolgárok) nándorfehérvári rónákról való eltűnésének rejtélyébe, az úgynevezett rácjárások idegpróbáló jeleneteibe történjenek azok akár a Mohács előtti, akár pedig a későbbi Magyarország történelmi területein. Mert hát nem 1944/45-ben irtották először a Nagy Magyar Alföld alsó részein a nem-szerb lakosságot, hanem bizony 1848/49-ben is, a Rákóczi-szabadságharc ( ) idején is, sőt tulajdonképpen az egész kétszáz éves magyarországi háború ( ) alatt, és még azt közvetlenül megelőzően is (1514). A török kort megelőző századokról nem is beszélve: valahogy lakosságot kellett ugyanis cserélnie ennek a sokat szenvedett és eredetileg teljesen magyar lakosságú térségnek, hiszen az erőszakosan betelepülő szerbség legújabban már 70 százalékára növelte a többségét az állítólag még mindig soknemzetiségű Vajdaság összlakosságán belül (Trianon küszöbén a szerbek aránya: 33,8 százalék). A saját nemzeti egyházuk által egyenesen térhódításra nevelt rác (szerb) tömegek megyényi területek magyarságát koncolták föl már 1391-től kezdve: ekkor pusztították el végleg Nagyenget (ma Шишaтoвaц), az akkor még magyarlakta Szerém megye legnépesebb városát, de kirabolták és fölgyújtották a tőle nem sokkal kisebb és ezidőtájt már inkább Szentdömötörnek nevezett Szerémvárat (ma Cpeмcкa Mитpoвицa), Szenternyét (ma Maчвaнca Mитpoвицa) és Nagyolaszit (ma Maнђeлoc) is. Véres pusztításokkal jártak a következő évek török támogatással megszervezett rácjárásai is, éspedig nem csak errefelé, de bizony a Tiszától keletre eső Temesközben is. Nem annyira a török harci szokásokat jellemzi azonban ez, a föld népének rabszíjra fűzésére és módszeres pusztítására törekvő, hadjáratnak nem is igazán nevezhető népirtás; amikor a portyázók gyakran, mintegy élvezetből, gyújtogattak és gyilkoltak is.
2 Magyarországon a török ugyanis valójában rácul beszélt s ez a török volt az is, aki a magyar népesség jó háromnegyedét kiirtotta a kétszázéves háború folyamán. A török korban ugyanis, Európa szívében rácok képviselték a szultánt: rác volt itt a török helyőrség, rác volt a lakosság irtására szakosodott hullavadászok (martalócok) tömege, de rác volt még a török hivatalnokság óriási többsége is. A Sztambul által is pártolt betelepülő lakosságról nem is beszélve, amely a távol maradó törökség helyett szabadon és örömmel foglalta el a kiirtott őslakosság üszkös falvait és földjeit! Sőt, mi több, igen gyakran rác volt itt maga a budai pasa, az egész magyarországi török-rác hódoltság helytartója is. A rácság hódításpárti része valójában szoros érdekszövetségben állt a világhódító törökkel, a Magyarországra jó előre betelepült-betelepített rác tömegek pedig egyenesen ujjongtak a lófarkas és turbános török seregek mind északabbra való nyomulása fölött. Sztambul hálája 1557-ben aztán egészen odáig ment, hogy másodlagosan rác nemzeti területté tette még államjogilag is, az összes Magyarországon megszállt török területet. Ekkor alapította ugyanis újjá a török hatalom az Ipeki Rác Pátriárkátust (Пeћкa Cpпcкa Пaтpиjapшиja), amely azonban emellett ugyanolyan világi állam is volt, mint a pápai egyházi állam csak itt éppen a vérgőzösen nagynemzeti álmokat kergető görögkeleti rác egyház képviselete az Úristent. Ez a rác alfejedelemség Budától Macedóniáig, Zágrábtól Szófiáig egyesítette a mindenfelé szétterülő rácságot, amelyet a papjaik és szerzeteseik általában egyenesen a vérengző hordák élére állván igyekeztek a még ott élő őslakosság maradványainak a kiirtására bírni. Hogy aztán, már az 1694-es bajai nemzetgyűlésüktől kezdődően, a Nagy Magyar Alföldet követöljék immár a legújabb főhatalomtól, a török szultán uralmát fölváltó német császártól, akinek seregei átvették az uralmat Magyarország egész térsége fölött. Teljesen új megközelítését olvashatjuk itt, a Balkánon saját népét is átverő Csernovics főpap és fejedelem (Bлaдикa Apceниje Чapнojeвић ) által tudatosan végbevitt nagy rác betelepítésnek (1689/90) és az úgynevezett Kossuth-legendának is, amikor a magyar forradalom vezéregyénisége állítólag meggondolatlanul a szemébe vágta volna a szakadár lázadásra és magyarirtásokra kész nagyszerb küldötteknek: Akkor döntsön köztünk a kard! Kossuth nyakába ugyanis egy egész rágalmazó történetet varrtak az 1848-as rác lázadók. Eszerint itt Kossuth maga ígérte volna meg, hogy a béke kedvéért lecserélteti a szerb névre a rácok ősi magyar megnevezését, ami állítólag sértette a szerbeket. Holott, annakidején éppen fordítva, valójában a szerb megnevezés volt a gúnyos, a rác névnek nem volt semmilyen rosszízű mellékzöngéje. Csak ekkor rukkoltak volna ki a küldöttek az önálló rác nemzeti kormány és nemzetgyűlés igényével, mire a történet szerint Kossuth itt úgy nyilatkozott volna, hogy amennyiben a betelepült rácság önálló államot akarna alapítani a befogadó magyar királyság területén, úgy akkor immáron csak a kard dönthet köztük. Mára már bebizonyosodott: a Kossuth-legenda úgy ahogy van, alávaló hazugság, amit utólag maguk a lázadók találtak ki, hetekkel a küldöttség pozsonyi látogatása után. Ez magyarázza azt az egyébként képtelen helyzetet, hogy a korabeli magyarellenes sajtó semmit sem tud az állítólagos Kossuth-Sztratimirovics szakításról. Mégis, ez az április végén már közszájon forgó történet a délvidéki véres zavargásokban jelentős szerepet kapott a rémes hangulatú húsvéti nagyhéten, amikor rendkívül hasznosnak bizonyult a magyarellenes indulatok fölkorbácsolására és az áldozat hibáztatására. A Kossuth-legenda ráadásul, sajnos mindmáig megha-
3 tározó eleme maradt az 1848-as események tudományos megítélésének, holott csak egy tisztességgel soha nem ellenőrzött aljas rágalomról, áltudományos babonáról van szó. S mint általában, a szerző itt is meggyőző sajtótörténeti tényekkel bizonyítja, hogy a mindenért magyarokat hibáztató és még ma is egyetemi tanszékeken hirdetett történet a szerbezés (a magyar nyelvben idegen szerb népnév erőltetése az ezeréves rác név helyett) híveinek a dajkameséje, amit a szakadár lázítók utólag koholtak: Kossuth Lajos és Sztratimirovics György (Ђopђe Cтpaтимиpoвић ) soha sem vitatkoztak össze sőt, érdemben még csak nem is találkoztak 1865 előtt. Mi több, a vérgőzös mondat eszmei szerzője valójában maga a magyargyűlölő és egyben zsidógyűlölő (antiszemita) Sztratimirovics, aki a máig elhallgatott kiáltványaiban már 1848 májusában javában emlegette, hogy a szerinte egyszer már (?) létezett rác vajdaságba (hercegségbe) behúzódott idegenek makacs gondját csakis a bátor rác karok kardjaival lehet gyökerestől kiirtani. Ez az idegennek és kiirtandónak nyilvánított nem-rác lakosság akkor még főt számlált (76,4 százalék) azon a területen, amelyet Belgrád hívei a május 13-ai karlovici (ma Sr. Karlovci) szakadár népgyűlésen közfölkiáltással szakítottak el Magyarországtól az úgynevezett Szerbiai Vajdaság (Bojвoдcтвo Cpбиja) számára. A Szerbiai Fejedelemség fővárosában, az egykori magyar Nándorfehérvárban ugyanis annak a Garasaninnak a kormánya uralkodott, aki belső használatra éppen négy évvel korábban (1844) vetette papírra a Nagy-Szerbia létrehozásának szigorúan titkos Tervezetét (Haчepтaниje). Sztratimirovicsék már ennek a garasanini nagyszerb tervnek az alkotóelemei voltak. Itt eljutunk tehát, annak a kérdésnek az aprólékos megválaszolásáig is, hogy mitől lett 1849, 1918 és 1945 után a magyar nyelvben mindinkább szerb, az évszázadokig rácnak nevezett Dél-Magyarország követölt területén 1848-ban a lakosság 23,6 százalékát adó kisebbség, s hogy miért lett ekkor a magyar, a német és több más itt élő nép szókincsének e része, a nagyszerb birodalmi álmokat kergető belgrádi kormány ügynökei által gúnynévnek kikiáltva. Onnét nézve ugyanis, fájdalmas volt a fölismerés, miszerint még a Magyarországra betelepült rácság is jobbára rácnak nevezte magát a saját nyelvén, mintegy megkülönböztetésképpen a szerbiai szerbektől A tanulmánykötet borzalmas és egyben emberileg legmegrendítőbb állomása az aknamunkájukat magyar oldalon kifejtő, áruló osztrák katonatisztek segítségével július 14-én Bácsszenttamáson (ma Szenttamás/Cpбoбpaн) végbevitt népirtás, amelyet hihetetlen kegyetlenséggel hajtottak végre a városkát akkor már három hónapja rémuralmuk alatt tartó éspedig a saját megnevezésük szerint rácvédő (szrbobranac) lázadók. Itt, Bácsszenttamás katolikus lelkésze, Csáby Ferenc már 1848 májusában a helyi magyarok nyílt utcán történő veréséről ír segélykérő leveleket, hogy aztán ő legyen az egyike azon kevés menekülteknek, akik túlélik az első nagy 48-as rácjárást; minek folytán a helyi rácvédők egyikének visszaemlékezése szerint 1300 ártatlan magyar gyermeket, családanyát és fegyvertelen parasztot koncoltak föl, illetve kínoztak halálra az elképzelhető leghajmeresztőbb módokon. Zákó István bizalmas magánértesülései szerint viszont, a Rácerőd azaz Szrbobrán nevű földvár falaira 1500 magyar és zsidó polgárnak a fejét karózták ki, nem számítva a környező folyóvizekbe és a kutakba dobáltakat, valamint a testük miatt akkor még életben hagyott magyar lányokat, akik csak hosszú hónapok múltán véreztek el a kegyet-
4 len nemi erőszak következtében. A térség rác nemzetiségű szülöttjének, a fizetett kémek jelentéseire is támaszkodó Zákó István '48-as országgyűlési képviselőnek a biztos magánértesüléseit alapul véve, a több mint egy tucat egymást hathatósan magyarázó és kiegészítő és eddig még soha nem elemzett történeti forrás alapján, a szerző aprólékos mérlegelés után mintegy kétezerre becsüli a halálra kínzott fegyvertelen szenttamási emberek, édesanyák és kisgyermekek számát. Hiszen az utóbbiak feje nem is a póznákra került, hanem a halak és a kóbor ebek gyomrába. Nem csak tömeggyilkosságról van azonban itt szó. Az embertelenségnek, kegyetlenkedésnek és kegyeletsértésnek nem is volt határa. Népünnepély-számba ment itt aznap éjjel az ártatlan bácsszenttamási hazafiak módszeres testi-lelki kínzása és alázása. Hiszen, mint azt a fönti címversből is láthatjuk, itt fűrészekkel daraboltak végtagokat, embereket nyúztak meg, megunt lányokat és fiatalasszonyokat szurkáltak a mellükön körösztül nyársakra, majd így egymásra fűzve (!) még táncoltatták is őket, a 30 méteres templomtornyok közé fölhúzgált gyermekekre pedig céllövészetet rendeztek. A rácvédők szemében azonban a leggyűlöltebb népelem nem is a magyar, hanem a még tőle is kossuthistább zsidó volt. Egy túlélő szemtanú így vallott e két kiirtásra szánt népelem szenttamási sorsáról: Fegyveresen utczárol utczára jártak, üldözték a magyarokat, mint a megfélemlet vadakat. Kiket az utczákon találtak írgalom nélkül leölték vagy leszurták, érdemes egy esetet megemlíteni, bizonyos Szimicslás Illés tímárt, a dühtől elfogult vérszomjazó gyilkosok által, kezei hátra kötettek, ugy a szemei is lekötöztettek, s azután a legnagyobb ujongások közt, vezetve volt, kit látván a Vadrácz suhanczárok, téglákkal felíg halálra dobálták, utoljára találkozott a lázongok közűl, ki csupa szánalombol fegyverét szerencsétlennek hátaközepéhez szegezte, s körösztül lőtte holt testét pedig a jelenlegi Zsidó zsinagoga udvarába temették el, az életnek csontjait 1888 évben feltalálták. Nem jártak jobban a környező vidék szakadárokkal nem rokonszenvező lakói sem: Egész tanyabeli magyar lakosokat, csecsemővel együtt mind legyilkolták, s fejeiket levágták, s azokat a kocsi lőcseikre felfűzve, duda szó mellett Szenttamásra behajtottak írja a délvidéki Császár Péter, az utóbb még történetírónak fölcsapó 48-as szabadságharcos honvéd. Az itt idézett szókimondó tanúvallomások fölfedezését egyébként Gion Nándor ( ) ismert szenttamási írónak köszönhetjük, aki az apósa padlásán talált, viszontagságos és kalandos utat bejárt, százéves kéziratot személyesen adta át kötetünk szerzőjének 1992-ben, a milosevicsi háborúk tetőpontján. Tiszaföldvár (ma Bácsföldvár/Бaчкo Гpaдиштe) magyarságát ugyancsak legyilkolják az ide is átvezényelt rácvédők és Sztratimirovics más hóhércsapatai három nap múlva, ugyanilyen bécsi aknamunka következtében. A kormánycsapatokat ugyanis, a lázadókkal összejátszó Bechtold tábornok előzőleg egyszerűen kiparancsolta a településről. Igaz, a magyar katonák nagy része megtagadja a nyilvánvalóan áruló parancsot és tovább harcol; őket körbezárja a vérengző ellenség, rájuk gyújtja a falu magyar részét. A szerviánok (Garasanin balkáni zsoldosai), a földvári rácok zöme és a rácvédők ekkor községszerte baromi kegyetlenség közepette ezek Bechtold szavai! üldözik, rabolják, gyilkolják, égetik, darabolják és kínozzák az álmában meglepett tiszaföldvári magyar, zsidó és sváb lakosságot, nem lévén tekintettel sem nőkre sem csecsemőkre megcsonkították még a magatehetetlen sebesülteket is. A szerviánok elkezdenek rohanni a faluban senkit sem kímélvén írja később Szurdutsky is,
5 a támadók vezére (Cтeвaн Cypдyчки ), kiáltozván a»rác Dicsőséget«. Kinek milyen fegyvere volt, azzal osztotta a halált A tömegvérengzés főleg az egyszerű magyar népben szedte az áldozatait, mert sok paraszt aki nem vonult félre jelenti Sztratimirovicsnak a diadalmas Szurdutsky le lett gyilkolva, számuk ismeretlen. Ennek vége egy szemtanú osztrák katonának aki maga is túl erős rokonszenvet érzett a szakadárok iránt az Abend- Beilage zur Wiener Zeitung-ban leközölt levele szerint is az lett, hogy a szerbek, amikor benyomultak ebbe a faluba, több magyar paraszt fejét levágták A kiirtottak száma Tiszaföldváron egy s kétezer közé tehető, a helyi magyarságot kiirtó rác lakosokból kilencen estek el. Az áldozatok maradványait mindmáig az óbecsei út mellett látható hatalmas Csonthalomba hordják össze s ezt egy szerb történetíró (Rakics Lazar) is elismeri. Óbecsén azon az utcán, mely a földvári végre vezet: több tisztes embernek elő adása szerént nyomasztó bűz gőzölög főképp hajnalban, néha midőn a szellő onnan lengedez írja az elkövetkező napokról Sorok Sándor főszolgabíró. A kiirtott 48-as tiszaföldvári magyarság azonban még ma is itt porlad temetetlenül. Ma azonban már a helyiek sem tudják, kiknek a csontjait őrlik itt az időjárás viszontagságai. A közel tíz méter magas és méter széles Csonthalom komor dombját (Koштaницa) a kötet borítója örökíti meg. S a hivatalos történetírás ezt a tárgyat sem dolgozta föl: ha eltekintünk az osztrák főtiszt, Kolowrat emlékiratai által is tanúsított, talán legkirívóbb rémtettől, a tiszaföldvári templomban gyermekfejekből épített gúlának itt-ott olvasható esetétől ami gyakran még össze is mosódik a fél évvel később lemészárolt zentai magyarság koponyahegyeivel, tulajdonképpen mindkét népirtásról csak most, ebben a kötetben olvashatunk először. Jóllehet, Bácsszenttamáson egyenesen a vérbosszú gyűlöletes kerekét lendítette be az ebben érdekelt ellenforradalmi Bécs hosszú karja: ezt követően a vérgőzös rác magyar zavargások szélsebesen terjedtek szét előbb az egész Tiszavidéken, majd távolabb is. Fél évvel később, százhatvan évvel ezelőtt, 1849 februárja táján aztán így, Bácsszenttamás és Tiszaföldvár rettenete gyakorlatilag megismétlődött egész Dél-Magyarországgal: Sztratimirovics szabad kezet kapó fegyveresei gyökeres nemzetiségi tisztogatásokba kezdhettek a Vaskaputól (Ђepдaп) Szabadkáig (ma Cyбoтицa) és Szentáig (ma Zenta/Сента), a kor legnagyobb magyar- és zsidóirtásának a színhelyéig, mégpedig éppen Szenttamásról kiindulva. A kötet címlapjára vetített kézírásos szövegrész az 1849 februárjában végbevitt szentai népirtást föltáró vallomások jegyzőkönyvének kivonata, aminek e kötet megjelenésekor éppen 160 éves évfordulója van, amint Tiszaföldvár és Bácsszenttamás Perczel Mór serege által való fölszabadításának is. Íme néhány idézet e rémes tanúvallomások jegyzőkönyvéből: Tót Pál hitese vallja, hogy az urának fejét szét darabolták s hogy két leányt megfertőztettek, annyira, hogy egyik meg is halt, a másik vérben fetrengett, látta midőn Köles Misa az asszonyok által összeszedett 28 koponyát temetett el a temető árokban. Fris Péternek a fejeket kellett vagdalni, 3882 lelket hallott kivégeztetni és egy embernek az ipa fejét levágni, maga is össze kínoztatván, most is nyomorult. Győri István Mátyás és Gordán János vallják, hogy egy egész nap a meglövöttek fejeit vagdalták fejszével, egyik még az ipának is elvágta a fejét. Belák Jósef vallja,
6 hogy Futur Jánossal együtt kellett fejeket vagdalni és a fejetlen embereket hordani a sánczba. Stuhl János volt ki küldve a Mata Ivánnal Csantavérre a végére, hogy 25 tagból álló küldöttség jönne Zentára, kik vele együtt az oda való Plebánus elnöksége alatt el is jöttek és amint a házhoz közeledtek volna valami halom rakás ötlött szemeikbe és kérdezték a tanuk, hogy mi volna ott, a tanú nekik azt mondotta, hogy az emberfejekből van rakva, és a midőn oda értek látták is a temérdek fejeket és a sánczban a temérdek testeket Deutsch Lörincz, kutyák által lerágott 300 fejeknél többet látott. Gulicska Josef hitvesével és fiával együtt látta az eperfára és haranglábra felakasztottakat és Német Mihály kínoztatását. Német István látta az eperfára és haranglábra felakasztottakat, az anyját agyonverték és fülit levagdalták. Takács János látta az emberfejeket a Sz.háromságon [értsd: a szobor körül! Dzs. E.] 25 botot kapott, látta váczi Takácsnét megfertőztetni. Takács Imre látott 112 embert bottal megfenyitetni, Szipán Josef, Gombos István takács, és Kuszák botot kaptak s azután agyon lövettek. Tudja hogy a felakasztott Váczi András feleségén erőszakot tettek. Varga Albertné vallja, hogy leányát megfertőztették. Pap János vallja, hogy leányát a férje előtt megfertőztették. Keczeli Kovács István vallja, hogy feleségét előtte megfertőztették. Mukus Panna vallja, hogy ő rajta erőszakot tettek, annyát baltával agyonverték, az ágyban fekvő beteg báttyát agyon lőtték. Lövei Trézsia, Szél János hitese vallja, hogy számtalanszor erőszakot tettek rajta, Cseleketics Arszó és egy Rácz molnár, ösmeri [mármint Trézsia ösmeri a molnárt! Dzs. E.] de nem tudja a nevét. Dani Mátyás Pál felesége vallja hogy rajta erőszakot tettek. Teleki Kata leányával vallják, hogy a felső temető mellett sok holttesteket láttak, melyek agyon lövettek, s szalmával behintetve megpörköltettek azt is vallja hogy egy 12 éves leányt megfertőztettek, kit ő mosott meg a vértől, a leány ösmeri ki cselekedte. Szécsényi György vallja, hogy az utszákon a holttest annyi volt, hogy azoktól alig lehetett járni, vallja továbbá hogy két hét alatt a helybeli ráczok folytonosan gyilkoltak és raboltak Mandics Josef látott a haranglábon 4 embert felakasztva kik közül egyik zsidó volt, látta Váczi takácsot az eperfára felakasztva meztelen és félig megpörkölve. Rosenfeld Simon látta hogy Hajduska Ferencet Pivár Jóvó másodmagával vasvillával agyon ütötték [a Pivár ütötte valakivel H. F.-et! Dzs. E.], két kocsin 500 holttestet hordtak ki a városból. Ilyen mélységeit ostromolta az emberi lelkiismeretnek a rácjárások szentai változata. Az július 14-én Bechtold Fülöp által Bácsszenttamás mezővárosában kierőszakolt magyarirtás a csakhamar széles térségeket lángba borító népirtások és zavargások kiindulópontjának bizonyult. Ez is volt az ellenforradalmi Bécs legfőbb célja Szenttamással: összeveszíteni a rác és a magyar népelemet, lehetetlenné tenni a magyarországi lakosság, illetve az annyit emlegetett magyar politikai nemzet egységes föllépését a fokozatosan újjáéledő osztrák önkényuralommal szemben. Mindennek nem állítottak emléktáblákat, szobrokat, nyoma sincs a tankönyveinkben. Egyedül Délvidéki S. Atilla most megjelent kötetében olvashatunk róla. Itt ráadásul, végre történész foglalkozik a kérdéssel, nem köz-
7 író: Cseres Tibor és Matuska Márton délvidéki vonatkozású könyvei óta nem született hasonló jelentőségű kötet e tárgyban. A szenvedélyekkel telített tárgy nem volt népszerű sem az úgynevezett rendszerváltás előtt sem utána, sem Magyarország trianoni földarabolását megelőzően, sem pedig azt követően. A szerb és a magyar nép múltjának elfogulatlan föltárását egymás után tette lehetetlenné a végső soron Bácsszenttamás rettenetes 1848-as sorsát is eldöntő bécsi államtanács (kamarilla), illetve Ferenc József hosszú uralma, később a Trianon által okozott és a magyar történésztársadalmat is hatalmába kerítő sokk, majd Moszkva Budapesten zsarnokoskodó helytartói (Rákosi Mátyás, Kádár János). Több mint másfél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a történelem továbbszépítgetése helyett egy tárgyilagos történész végre föl is tárja ezeket a kényes kérdéseket. Délvidéki S. Atilla ugyanis ragaszkodik a tényekhez. Ezt talán a kötet legnagyobb meglepetése, a 13. fejezet bizonyítja a legjobban, ahol az etnikai, azaz néprajzi-népirtási elv által fűtött területi viszályok rendezése kerül terítékre. Mert természetesen nem a népirtások útján átrajzolt, éppen fönnálló mai nemzetiségi viszonyokat kell alapul venni hacsak nem akarjuk oda s viszsza is végteleníteni a kölcsönös népirtásokat, hanem a népvándorlást lezáró megtelepedés kori néprajzi határokat, a honrablást célzó tömeges vérontásokat és tisztogatásokat megelőző eredetieket. Hogy ne a rémes tömeggyilkosságokat igazolja vissza és gerjessze jövőre nézve is a történelmünk, hanem az emberséges igazságvetést, a békés együttélést. Hiszen aki igazságot vet, az békét arat. Aki pedig gazságot, az vérözönt. Magát Trianont is, valójában az e könyvben kiteregetett népirtási elv alapján alkották meg azok a bevallottan idegen- és fajgyűlölő (xenofób, rasszista) párizsi és londoni politikusok, akik a magyar népben csak egy Európába tolakodó turáni népelemet láttak. Szembe kell nézni azzal a mellbevágó történelmi ténnyel is, hogy a Magyarországra tehát ide, a ma Vajdaságnak ismert Délvidékre is bevándorló rácság nagy része mindig is a föntebb említett hódítási törekvések talaján állt. Ennek köszönhető a rengeteg vérfolyam és százévenként ismétlődő rácjárás is, amely ennyire elapasztotta az itt őshonos magyar lakosságot. Ezt díjazták Párizsban a trianoni határok megalkotói. Ámde igazságos volt-e a hullaégető kemencékre építkező hitlerizmus vagy a területi viszályt vagonkérdéssé leegyszerűsítő sztalini gyakorlat? A félremagyarázott néprajzi elv tehát a valóságban többé-kevésbé világviszonylatban is népirtási elvvé lett és gyakorlatilag a poklok kapuiként tornyosul fölénk, mert éppen azt a nyers honrablást törvényesíti és ösztönzi is egyben, amely csak és kizárólag a népirtásra vagy legalábbis nemzetiségi (etnikai) tisztogatásra épül. Hiszen bármely hódító bárhol s bármikor hódításba foghat e kiforgatott területbirtoklási elv jegyében, amennyiben vállalja és adott esetben végre is tudja hajtani a leigázott őslakosság kiirtását, elüldözését, széttelepítését, beolvasztását vagy a más módon való kisebbségbe szorítását. Mindössze kellő mennyiségű elvetemültséget, történetírói rágalmat, hóhérsereget, vasúti kocsit és gyarmatosító tömeget kell összegyűjtenie. Ha sikerül, övé a leigázott ország, a maradék lakosság, a történelem és minden dicsőség. Az éppen fönnálló határok minden előzményre való tekintet nélküli védelme tehát nem egyéb, mint a vég nélküli népirtásra, a honrablás kiteljesítésére való fölhívás, legalábbis az éppen meglévő zsákmány területeken, ahol ezek az állapotok valójában régebbi honrablásokat állandósítanak. S a világ ezen ma még közönyösen átsiklik. Jellemző ránk és árulkodó is, hogy csak a nagyobb vérengzéseket és a világháborúkat követő
8 megrendülésünk közepette szoktunk érzékenyebbek lenni a nemzetiségi-területi viszályok igazságos megoldására (kivéve, ha ezt a győztes Titó vagy Sztalin tapossa sárba). Miért? Durva a kérdés, de sajnos nagyon is jogos: miért kell millióknak meghalniuk és százmillióknak szenvedniük ahhoz, hogy egyáltalán hajlamunk legyen az igazságosságra? Rengeteg emberi vérnek és gyermeki könnynek kell még folynia ahhoz, hogy a közönyös világ is megválaszolja végre azt az egyszerű kérdést, hogy az államhatárokat kell-e meghúzni a valóban megváltoztathatatlan eredeti néprajzi határvonalak mentén vagy a vérszomjas tetszés szerinti néprajziakat-népirtásiakat a megváltoztathatatlannak kikiáltott államhatárok mentén! Hogyan lehetünk közönyösek már a történelemhamisítások iránt is, amikor innen indul minden gyűlölet és vérözön? Onnan, hogy csakis a hideg napokkal, a Kossuthlegendával, a szerbeket rácoknak gúnyoló magyarokkal, az állítólag 120 ezer rácot kiirtó kurucokkal holott Csernovics összes népe is csak 60 ezer rácot tett ki!, a rendületlenül s mindig török ellen harcoló szerbekkel, a Rigómezőt is odadobó Nagy Szerb Bevándorlással sulykoljuk az ifjúságot. Hogy aztán a Csernovicsék által elhagyott Koszovóra, és a betelepített Délvidékre is kiterjedjen a nagyszerb zsarnokság, az előzőt a történelmi jogon, az utóbbit pedig a népirtás és betelepítés (etnikai) jogán megtartva. Ilyen, és ezekhez hasonlóan egyoldalú meséken nőnek föl a szerbek és magyarok legújabb nemzedékei is, további baljós jövővel fenyegetve a térséget. Egyáltalán: miért nem olvashatunk sehol sem arról, hogy milyenek voltak a nemzetiségi viszonyok ezeken a tájakon a rácok megjelenése előtt? Amíg gyermekeink történelemtankönyveiben a délvidéki magyarságot csak a 18. századtól kezdve szerepeltetik, akik mintegy a szerbek közé telepedtek ugye, illetve amíg a szerb diákok még ennél is durvább és leplezetlenebb torzításokon át ismerik meg népeink közös múltját; addig bizony nem lehet elvárni sem azt, hogy a szerbek szeressék a magyarokat, sem pedig azt, hogy a fölnövekvő magyar nemzedékek ne váljanak közönyössé a származásuk és nemzetiségük irányában. Jelen tárgyunkban tehát, sajnos fényesen beigazolódik az évezredes szólás, miszerint a győztesek írják a történelmet! Hiszen a történelemmel való sáfárkodás odáig ment, hogy a nagytekintélyű Popovics (Дyшaн Пoпoвић, ) minden további nélkül is nemlétező rácirtásokat tulajdoníthat a magyaroknak, Gavrilovics (Cлaвкo Гaвpилoвић ) pedig még a középkori Magyarországot is szétoszthatja a 20. századi trianoni határok mentén. Nem hogy a tankönyveink, de a szakirodalmunk sem tárja azonban a folyamatosan félretájékoztatott és egyszerűen megtévesztett közvélemény színe elé, miszerint Bácsszenttamáson 1848-ban magyarok és zsidók ezreit kínozták halálra a magukat rácvédőnek címző gonosztevők, hogy az általuk kiirtott tiszaföldvári hazafias lakosság máig temetetlenül hever egy elborzasztóan hatalmas Csonthalomban, hogy nem is a nincstelen szolgaságra kényszerített magyarok nyomták el a közibük telepített rác földbirtokosokat, hanem éppen fordítva, hogy Sztratimirovicsék a legközönségesebb uszításra és embertelenségekre vetemedtek a követölt területen több mint 75 százalékot kitevő nem-rác hazafias lakosság ellen, hogy a kuruc korban micsoda rácjárások tizedelték a visszatelepülő magyar őslakosságot Szegedtől Veszprémig és Kecskeméttől egészen Kenderesig, hogy magyarok millióit irtották ki vagy hurcolták el a török kori rác hullavadászok és rác janicsárok, hogy már a 14. században is egész megyék magyarságát irtották ki, a föld színéről többek közt Nagyenget is mindörökre eltörlő rác hódítók, hogy már
9 a legősibb időktől kezdve is nagynemzeti terjeszkedésre ösztönözte sőt, papjai által személyesen vezette is a híveit a görögkeleti rác egyház és így tovább. A történetíróink elhallgatták Sztratimirovicsék Somogytól egészen Erdélyig nyúló Szerbiai Vajdaságának a legkomolyabban tervbe vett óriási területét, amint az itt élő törökkori és 18. századi rác telepeseknek mindössze 23,6%-nyi arányát is az összlakosságon belül. Elhallgatják előlünk már a középkori rác királyság erőszakos tisztogató és népirtó háborúit is a korabeli Dél-Magyarország ellen, az első nagy rácjárásokat Magyarországon még 1514-ben, a hírhedt Fekete Iván (Cserni Jován Nenad) kifejezetten magyarirtó háborúját 1526-ban és 1527-ben, a dél-alföldi színmagyar őslakosság nyomtalan elpusztítását egészen az akkor még magyarlakta Nándorfehérvárig és még sorolhatnánk. Hiszen nem beszélünk, nem is tudunk arról, hogy a török uralom valójában rác uralom volt. Ugyan ki tudja azt ma, hogy az Ipeki Rác Pátriárkátus valójában a szultán rác alfejedelemsége volt, egy Budától Macedóniáig terjedő rác egyházi állam, amely bekebelezte az összes szultánnak hódoló magyarországi területet? S hogy Csernovics Arzén, meg a többi rác érsek egyszerűen rác területnek tekintette nem is ok nélkül! nem csak Dél-Magyarországot, de az egész Nagy Magyar Alföldet is a Balatonig és Egerig? Melyikünk gyermeke tanult az iskolában a Bécs és Csernovics által Rákóczi ellen föllázított rácok kecskeméti magyarirtásáról, az egész Alföldre kiterjedő kegyetlenkedésekről? Vajon miért kellett halálra erőszakolniuk a Sztratimirovics által dicsőített bátor rác karoknak a Tót Pál hitvese által tanúsított szentai magyar kis leányt s ha már meghalt, miért nem lehet neki és négyezernyi sorstársának egyáltalán valamilyen emléket állítani? S miért nem lehet annak a módszeresen kiirtott ártatlan néptömegnek, amelynek holttesteitől Szécsényi György vallomása szerint az útszákon alig lehetett járni? Csak mert nagyszerb célokat valósítottak meg a hóhéraik? Hát csak a győztesek szenvedése és áldozata számít a történetírás és a közvélemény előtt? Ez nem mehet így tovább. Itt az ideje a véleményszabadságnak és az eddig elhallgatott történelmi igazság föltárásának. Most kell ezt megtennünk, amikor már lehet és amíg még lehet! Az ilyen, feje tetejére állított hamis történetírás ugyanis egyenes arányban áll az őshonos délvidéki magyarság fogyásával és Damoklész kardjaként újabbnál újabb vérengzésekkel fenyegeti a térséget. Hiszen a magyargyűlöletre nevelt szerb ifjúság békeidőben is rémuralmat gyakorol a betolakodó magyarok fölött, miközben senki nem akad, aki elébük állna és elmagyarázná nekik, hogy nem a magyarok jöttek be valamilyen mesebeli Észak-Szerbiába, hanem a rácok történelmi Dél-Magyarországra! Zavarosabb időkben pedig láthattuk 1944-ben, de 1848-ban is! nincs az a könyörgés és nem lesz az a szolgalelkűség, ami megmentheti az így befeketített őslakosságot a kiirtástól: néhány tízezer mindenre kész tömeggyilkos mindig akad, minden egyes nép soraiban ehhez még történelemhamisítókra és nagyszerb oktatáspolitikára sincs szükség. Ha most, amikor végre alkalmunk van, nem tesszük helyre a történetírásunkat és a közvélemény történelemszemléletét, akkor a magyargyűlölet újabb diadalmas tobzódása, újabbnál újabb népirtó tömegvérengzés fenyegeti a történelem céltáblájára szögezett magyarokat. Mert minden egyes magyar valóságos céltáblája ma a mesterségesen nagyszerbbé tett közvéleménynek, legyen ő a magyar nemzetéért bátran küzdő és kiálló egyén vagy csak a leggyávább bólogatójános is. A vészkorszak hívei szerint ugyanúgy csak a halott magyar a jó magyar, amint másfelé csak a halott indián a jó indián! Hihetetlen mértékben félreviszi
10 egy századokon át vert nép történetírását, ha tudományon kívül álló szempontokra is tekintettel vagyunk vallja általában is a szerző. S miért ne kaphatna létjogosultságot végre egy kendőzetlen hangvételű, a már kőbe vésett hiedelmeket is rendre fölülvizsgáló, mindent újragondoló történetírói alkotás, amely a vitathatatlanoknak tekintett állítások megkérdőjelezésével, ezeknek újragondolásra való késztetésével a tudomány fejlődését segíti elő? A szerző fejlett igazságérzete, a szakma mulasztásainak a számonkérése, kötetének érvelő hozzáállása és közérthető nyelvezete (a mai szakirodalomban szinte burjánzó idegen szavak tömkelege helyett) rokonszenvet ébreszt annak ellenére, hogy nagyon sok mindenben nagyon sokan nyilván nem értenek majd vele egyet. Ezt azonban ő természetesnek tartja: az igazság sírásói ma is köztünk vannak. Az építő jellegű vita pedig alapföltétele lenne az igazságkeresésnek. A szakértő olvasónak igen fontosak lehetnek a bácsszenttamási magyarirtásról olvasható, mindmáig napvilágot nem látott történeti források is a Függelékben, ahol maguktól a 48-as rácvédő hóhéroktól is olvashatunk valóságos dicsekvéseket a háborús bűntetteikről. E büszke visszaemlékezések elolvasása után pedig leszögezhetjük, hogy a rágalmazó múlthamisítás és nyelvi álcázás hatalmi igényeket szolgáló népámító fegyver, aminek mentén szenttamási és szentai méretű tömeggyilkosságot is el lehet hallgatni az új erkölcs és az új világ ígéretének a fényében, és apokaliptikus rémuralmat is meg lehet valósítani a szabadság és a fölszabadítás fogalmának feje tetejére való állításával. Az úttörő jellegű kötetben fölépített számos új történeti tény és gondolatfölvetés azonban ma még távolról sem nyert teret a szakirodalomban. Ezért jó szívvel ajánlható a Vajdaság kihasításának elhallgatott titkai és borzalmai iránt érdeklődők figyelmébe, hiszen ez a kötet olyan forrásértékű munka, amelynek elolvasása után nemcsak a kevésbé hozzáértő, de a legszakavatottabb Olvasó is meg fogja kockáztatni történelemképének az újravázolását. A kötetet, mely a magyar szerb történelem tanulmányozóinak fontos kézikönyve lehet, részletes irodalom- és forrásjegyzék, lapalji jegyzetek, név-, helyés tárgymutató teszi teljessé. Sőt, a több mint négyszáz oldalas kötet elején és végén, helyneveket is hozó színes nemzetiségi térképeket találunk: az egyik Délvidék néptalajának soha meg nem rajzolt középkori viszonyait tárja elénk, a másik pedig egyben az 1848/49-es vérengzések történetének melléklete is, a rác szakadárok által kikiáltott Szerbiai Hercegség -gel. Látványos és elgondolkodtató, lenyűgöző munka mind a kettő. Kiegészíti őket egy helynévtár, ahol megtaláljuk a délvidéki helyneveink ma már jobbára ismeretlen, eredeti változatait. A magát nemcsak magyar, de egyben szerb nemzetiségűnek is valló szerző azt viszont nem szeretné, ha magánélete összekeveredne a történetírói megítélésével. Ezért immár több mint egy évtizede írói nevet használ és jóllehet sokan ismerik a valódi nevét is, mindenkit arra kér, hogy történetírói munkássága kapcsán mellőzze azt. Történészként ő eddig még mindig Délvidéki S. Atilla volt és az is szeretne maradni. 1 Dzsida Eszter 1 A szerző tisztelettel megkér minden szerkesztőt és tollforgatót, hogy az utónevét ne írja át a régiesen megcifrázott Attilá -ra, mert az anyakönyvi szabályok szerint ez már nem az övé, az egy egészen másik név. Délvidéki S. Atilla szeretne maradni, minden várható elírás és javítás ellenére.
11 zala.hu Dzsida Eszter könyvismertetője: Fejezetek a rácjárások történetéből (rövidített változat) Első megjelenés: Valóság, május
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenÉszak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
RészletesebbenNemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között
Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja
RészletesebbenNyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.
A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől
RészletesebbenÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval
Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenKezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam.
Régen és most Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Az egyik, hogy 1288-ban Zurchuk néven szerepelt, 1426-ban pedig már Karakozurchek.
RészletesebbenFőhajtás, mérce és feladat
Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt
RészletesebbenÖtvenhat elhullajtott levelei Gyulán
20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel
RészletesebbenKi és miért Ítélte Jézust halálra?
Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát
RészletesebbenMONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné
RészletesebbenA CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.
A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata
RészletesebbenHELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR
Részletesebbenhogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd
Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő
Részletesebben,,Tele vagyunk fiatallal,,
t a v a s z t ó l õ s z i g,,tele vagyunk fiatallal,, Vakáció, szabadidõ: mindannyiunk iskolája! A nyári, a családi, közösségi idõtöltés, a táborok, minden, ami nem az iskolában, nem a televízióban, nem
RészletesebbenProgram. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.
Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány
RészletesebbenK i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,
Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat
RészletesebbenBírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenA történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938 1945. Budapest, 2013. szeptember 19.
A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938 1945. Budapest, 2013. szeptember 19. A Civitas Europica Centralis Alapítvány által szervezett konferencia témája borzalmas
RészletesebbenA szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején
1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat
RészletesebbenMindszenty József bíboros engedelmességének kérdése
Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt
RészletesebbenAZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László
RészletesebbenA pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei
Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.
RészletesebbenSzékely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik:
A DOHÁNY A FALU ÉLETÉBEN A telepesek a dohány művelésének, gondozásának jól bevált módszerét hozták magukkal. A legtöbb temesközi faluból, ahonnan érkeztek, a növény termesztési technológiájának kipróbált
RészletesebbenA fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról
POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról
RészletesebbenFrank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó
1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN
Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint
RészletesebbenKrajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1
Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet
RészletesebbenMAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
RészletesebbenA ZRÍNYI-SZOBOR ALKOTÓJA, BARBA PÉTER EMLÉKÉRE
ÁLTALÁNOS PAPP FERENC A ZRÍNYI-SZOBOR ALKOTÓJA, BARBA PÉTER EMLÉKÉRE A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem központi helyén, a Zrínyi parkban található egy alkotás, az egyetem névadójának szobra, amiről
RészletesebbenSinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL
Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet
RészletesebbenKirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe
Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenNemzeti Jogvédõ Alapítvány
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ( Magyar Jelen) Döbbenet: Bíróság mondta ki, hogy a délvidékiek ma is magyar állampolgárok, egy 56-os hõsnek viszont börtönben a helye 2008. október 28. Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással,
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. Csíkajnád. HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium
ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET Csíkajnád HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 2014 0 Csíkajnád Csíkszeredától 20 kilométernyi távolságra lévő 600 lelket számlálókis falu.több
Részletesebbenszemélyiségváltozás háttere és szexuális viselkedés a börtönben
A BÁNYAI MIKLÓS személyiségváltozás háttere és szexuális viselkedés a börtönben Pasztorális szempontok Az alábbi tanulmány alapja az az önkéntes és anonim kérdõíves felmérés-, illetve kísérletsorozat,
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
Részletesebbenresszív-népírtó háború az van. És van gerillaháború, van tupamaros,
A BÉKE POSZTULÁTUMA A háború és béke fogalmának konkrét szintézise mindig végbemegy. Vagy háború van, vagy béke. De az elvont fogalom, a háború elvont fogalma egy háborúval fenyegetett világban akkor is
RészletesebbenTRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást
RészletesebbenH Í R L E V É L ÓBAROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK HIVATALOS LAPJA 2009. SZEPTEMBER 15.
H Í R L E V É L 2009. SZEPTEMBER 15. DÖNTÉSEKRŐL RÖVIDEN: Döntött a Képviselő-testület arról, hogy Óbarok Község kilép a Móri Kistérséggel közösen működtetett, egyes honvédelmi tárgyú feladatok végzésére
RészletesebbenK. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény
K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a
RészletesebbenJavaslat. Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben. települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Varga László
Részletesebben1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút
1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért
RészletesebbenMIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?
Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenMint a nyomozó, rakosgatom a részleteket a fejemben
Kelemen Emese Mint a nyomozó, rakosgatom a részleteket a fejemben Tóth Krisztina: Pixel. Magvetõ Kiadó, Budapest, 2011 Az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint a pixel jelentése elemi képpont, amelyek
RészletesebbenKi múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja az
S Z E M E L V É N Y E K A M A G Y A R I G A Z S Á G Ü G Y I O R V O S T A N T Ö R T É N E T É B Ő L Irta: Dr. F Ö L D E S V I L M O S (Budapest) Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja
RészletesebbenSzakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA
TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenA macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 865/2008. (V. 22.) sz. HATÁROZATA
AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 865/2008. (V. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenSéta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló
Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a
RészletesebbenTARI ISTVÁN. Hamis hősök kora
TARI ISTVÁN Hamis hősök kora Az 1914-es szarajevói merénylet röviden szólva államalapító emberölés volt! Az a század eleji merénylő, szerb gyilkos egy új állam, birodalom megalapítását készítette elő szörnyű
Részletesebbena Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez
A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának
RészletesebbenPILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros
PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN Józsefváros A Józsefvárosi Galériában, 2004. március 3-án tartott Budapesti Históriák elõadóesten M. Szûcs Ilona a Budapesti Városvédõ Egyesület Józsefvárosi Csoportjának elnöke
RészletesebbenTRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve
1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes
RészletesebbenA Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján
A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi
RészletesebbenRévkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenNyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én
Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.
RészletesebbenRészletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt
Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának
RészletesebbenAz ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)
Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com
RészletesebbenA géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban
RészletesebbenA KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.
A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította
RészletesebbenELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig
ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak
Részletesebbennagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.
Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett
RészletesebbenAz összetartozás építõkövei
Klamár Zoltán Az összetartozás építõkövei Gondolatok Silling István Szenttisztelet és népi vallásosság a Vajdaságban címû könyvérõl Folyamatosan változó mikrovilágunkban sok érték menne veszendőbe, ha
Részletesebben"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"
"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október
RészletesebbenMióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?
(Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután
RészletesebbenGONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS
Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai
RészletesebbenAz Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel
KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek
RészletesebbenA dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenKörkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról
Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott
RészletesebbenReisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy
RészletesebbenNemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ
Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen
RészletesebbenNemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek
Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és
RészletesebbenHuzella Tivadar az etikáért, a békéért
VÉRTES LÁSZLÓ Huzella Tivadar az etikáért, a békéért Dr. Huzella Tivadar professzor az egyetemes orvostudomány elismert képviselője, aki egyidejűleg az etika, a béke, az emberiség feltétlen tisztelője.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAKTUÁLIS, PUBLICISZTIKA
1 of 8 2015.11.09. 19:38 AKTUÁLIS, PUBLICISZTIKA 2015/11/09 NIFADMIN HOZZÁSZÓLÁS 2 of 8 2015.11.09. 19:38 (https://internetfigyelo.wordpress.com/2015/11/09/keleti veszedelem miert utalnak minket europaban
RészletesebbenAz aranykezű nagyapám
Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi
Részletesebben2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu Szám: 3028/2012.ált. BESZÁMOLÓ A közrend és
RészletesebbenÉletút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]
Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry
RészletesebbenA településrendezési tervek fejlesztési összefüggései A tervezési program és a területek adottságai Annak idején, a 80-as években, s különösen az önkormányzati rendszer létrejötte után rendszeres és erőteljes
RészletesebbenA csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
RészletesebbenVálogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.
BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra
ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött
RészletesebbenA VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenA kultúra a fiatalok körében
SEMMELWEIS KRÓNIKA I. évfolyam, 1. szám 2016. január A kultúra a fiatalok körében A kultúra szó a colo, colere azaz művelni igéből származik, és eredetileg a föld megművelését jelentette. A kultúra szó
RészletesebbenA képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1
A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok
RészletesebbenBÖRTÖNVILÁG. B örtönártalom. A személyi állomány lelki egészségi állapota' Túlterhelt ingázók
B örtönártalom A személyi állomány lelki egészségi állapota' Szinte alig akad fórum, ahol ne vetődne fel, hogy a személyi állomány élet- és munkakörülményei az elmúlt években alig változtak. Sem az elöregedett
Részletesebben8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ
Kezdés 8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ Olyannyira fontos téma a szolgálatra nevelés, hogy talán ezzel kellett volna kezdeni az egész sorozatot. A szolgálat az egyik leghatékonyabb gyógyír a mai tévútra
RészletesebbenA 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM
ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.
RészletesebbenA székesfehérvári nemzeti emlékhely kialakításáról
Dienes István 2010.11.26. A székesfehérvári nemzeti emlékhely kialakításáról Az új kormány illetve az újonnan megválasztott helyi hatalom megörökölte a székesfehérvári nemzeti emlékhely kialakításának
Részletesebben