Phare-korszak Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Phare-korszak Magyarországon"

Átírás

1 Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat 2007 / 1. Phare-korszak Magyarországon A PHARE PROGRAM ÉS AZ INTEGRÁCIÓ BÚCSÚ A VILÁGÍTÓTORONYTÓL HONNAN HOVÁ MIT ADOTT A PHARE? SZERTEÁGAZÓ FEJLESZTÉSEK 2007

2 A Falu-Város-Régió folyóirat támogatója: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Felelôs kiadó: VÁTI Kht. Vezérigazgató: Csanádi Ágnes A kiadó címe: 1016 Budapest, Gellérthegy u A szerkesztôbizottság tagjai: Dr. Bujdosó Sándor, dr. Csemez Attila, Fülöp Judit, Gauder Péter, Ongjerth Richárd, Salamin Géza, dr. Szaló Péter, Szoboszlai Zsolt A szerkesztôség vezetôje: Bálintné Réffy Edit, Szerkesztô: Czáka Sarolta Nyomdai elôkészítés: Remetecom Bt. Nyomás: Pátria Nyomda Zrt. ISSN: A lap olvasható az interneten:

3 T A R T A L O M Bajnai Gordon A PHARE CSAK A KEZDET VOLT 3 Interjú Michael Lake nagykövettel A PHARE PROGRAM ÉS AZ INTEGRÁCIÓ 4 MIT ADOTT A PHARE? Tóthné Pálfi Katalin ZÖLD ELVEK NYOMÁBAN A környezetvédelmi fejlesztés mindannyiunk érdeke 35 A KERETEK Dr. Heil Péter BÚCSÚ A VILÁGÍTÓTORONYTÓL Visszatekintés a Phare programra 8 Dr. Thuma Róbert Földiák Gergely Filep Nándor CENTRALIZÁLT PÉNZÜGYI KOMMUNIKÁCIÓ AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL A nemzeti alap szerepe a Phare-támogatásokban 11 Interjú Dr. Boros Imrével A PHARE KITELJESEDÉSE Minden tételért meg kellett küzdeni 14 Interjú Dr. Baráth Etelével RAGYOGÓ TELJESÍTMÉNY A Phare szerepe Magyarország uniós csatlakozásában 17 Dr. Szegvári Péter ALAPOZÁS ÉS ÉPÍTKEZÉS Hatékonyabb lett az intézményrendszer 19 Interjú dr. Szaló Péterrel HONNAN HOVÁ JUTOTT A TERÜLETFEJLESZTÉS? A Phare megmutatta a kiutat a nehéz helyzetbôl 24 Rónaszéki Gábor SZERTEÁGAZÓ FEJLESZTÉSEK A KPSZE kezelésében megvalósított Phare programok hét éve 27 Interjú dr. Vajda Lászlóval ELISMERTÉK A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGOT A Phare projektek kettôs haszna 38 Dr. Kenéz Gyôzô ALTERNATÍVA NÉLKÜLI KÖZÖS JÖVÔ A közlekedés fejlesztése 41 Dr. Braun Márton A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLÔDÉSE A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a fejlesztési programok 44 Dr. Tátrai Ferenc NE HALAT ADJ Modellprogramok a foglalkoztatásban és a képzésben 47 Interjú Bartal Attilával ESÉLYEGYENLÔSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN Az ESZA céljaival összhangban 52 Interjú Köves Alexandrával TERÍTÉKEN A TELJES PROBLÉMAKÖR Az elsô helyes lépések roma-ügyben 54 Váczy Zsuzsa Kovács István Vilmos SOKSZOROSAN MEGTÉRÜL Útépítés a digitális írástudáshoz az általános iskolákban /1 FALU VÁROS RÉGIÓ 1

4 Interjú Lunk Tamással és Galovicz Mihállyal TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMOK Régiók, intézmények, határtérségek 56 Interjú Vissi Andrással A HATÁR MENTI HELYZET IS LEHET ELÔNYÖS Autonóm fejlesztési politika 80 Karlik Csilla Füle Gábor CÉL: A TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK MÉRSÉKLÉSE Regionális Phare programok 64 Interjú Polgár Tiborral TÍZ ÉV A HATÁR MENTÉN Uniós szabályok elsô kézbôl 81 Interjú Török Zoltánnal ELÔNYT KOVÁCSOLNI A HÁTRÁNYBÓL Az elsô Phare-lépések a területfejlesztésben 69 Interjú Kalapáti Magdolnával A HATÁROK ÁTSZELÉSE Együttmûködések a magyar-román szakaszon 82 Interjú dr. Kovács Katalinnal A RÉGIÓK INDULÁSA: DÉL-DUNÁNTÚL Két program, nagy aktivitás 71 Interjú Veres Csillával ÚJ LEHETÔSÉGEK Interreg: nemzetközi együttmûködés a határ mentén 83 Interjú Böhönyey Ágnessel FOLYAMATOS ÉPÍTKEZÉS Terület- és intézményfejlesztési programok 72 Barna Viktor CSAK TISZTA FORRÁSBÓL A Phare programok pénzügyi szemmel 85 Interjú Takács Laurával ERÔSÍTÉS A RÉGIÓKNAK A Phare-tól a ROP-ig 74 Interjú Dr. Velikovszky Lászlóval AZ EU DELEGÁCIÓBÓL A MAGYAR OLDALRA Nyolc nagy stratégiai változás 88 Csalagovits Imre János Gordos Márta A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMÛKÖDÉSEK A Phare CBC tizenkét esztendeje 76 SUMMARIES 90 PHARE PROGRAMOK VEZETÔI 92 2 FALU VÁROS RÉGIÓ 2007/1

5 A Phare csak a kezdet volt Vajon lehet-e tanulópénznek nevezni másfél évtized mintegy 1,5 milliárd eurónyi uniós támogatását? Ez így talán túlságosan is sarkos és leegyszerûsítô megfogalmazás volna. Az azonban bizonyos, hogy a politikailag is történelmi jelentôségû Phare program az elmúlt 16 évben nem csak Magyarország általános fejlôdéséhez járult hozzá jelenôsen, hanem bevezette hazánkat az uniós támogatások sokszor bonyolultnak tûnô világába is. Új készségeket, gondolkodásmódot hozott, megalapozta a fejlesztéspolitika új rendszerét, amely jó irányú és máig is tartó kultúraváltást indított el remélhetôleg nem csak saját területén. Fô eredményeit nézve a Phare a szervezett bûnözés elleni küzdelemtôl a mezôgazdaságon és a határôrizeti tevékenységen át az egészségügyi és szociális intézményrendszer támogatásáig számos területen segítette hazánk közeledését az Európai Unióhoz, illetve az unió tagállamainak általunk mindig is irigyelve figyelt hatékony, olajozottnak tûnô mûködéséhez. Ebbôl a mintegy másfél milliárd euróból az elmúlt tizenhat évben számos kézzelfogható infrastrukturális beruházás, közterületfelújítás, informatikai eszközbeszerzés vagy éppen akadálymentesítési beruházás valósult meg. A programnak azonban több olyan eredménye és hatása van, amely nem érhetô tetten egy-egy épületben, térfelújításban, mégis: talán ezek vannak leginkább hatással mindennapjainkra, gondolkodásmódunkra. A fogyatékkal élô emberek társadalmi befogadását és beilleszkedését oktatással segítô programok, a civil szervezeteknek a közösségi joganyag átvételéhez nyújtott segítség, vagy éppen a munka világából való kirekesztés ellen kidolgozott közmunkaprogram mind ilyen beavatkozás, amelyek hatása nagyon áttételesen, akár csak hosszú távon érezhetô, de elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy egy egészségesen, kiegyensúlyozottan mûködô országban, társadalomban élhessünk. Most visszatekintve, a program által támogatott sikeres projektek, tanulságok és általános eredmények tételes számbavételén túl (amit e kiadvány szakavatott szerzôi megtesznek), érdemes emlékeztetnünk magunkat a Phare program hosszú távú és aktuálisan talán legfontosabb közvetett hatására: Magyarországon több száz önkormányzat, vállalkozás, civil szervezet tanult meg segítségével tervezni, pályázni és vállalásait teljesíteni. A másik oldalon, az állam részérôl pedig egy hosszadalmas és számos kudarccal terhelt folyamat során elkezdett kialakulni az az intézményrendszer, ami ugyan ma is folyamatos korrekciók mellett, de szabályosan és nemzetközi összehasonlításban is sikerrel képes kezelni a közösségi támogatásokat, felügyelni azok felhasználását. Elsajátítottunk egy új filozófiát, rendszerszemléletet, amit elônyünkre tudunk fordítani a következô hét év több mint 22 milliárd eurós támogatásainak célszerû, hatékony, az ország egészének boldogulását segítô befektetetésében. A Phare program ebben segített: miközben halat adott, megtanított bennünket hálót készíteni. Az elmúlt tizenhat év az átmenet és a tanulás idôszaka volt a fejlesztéspoltikában is. Ebben az idôszakban a Phare program jelentôs tapasztalatokkal gazdagította minden résztvevôjét az állami, a civil, a vállalkozási vagy az önkormányzati oldalon. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv jelentette fôpróbának is a vége felé közeledünk, és most jön az a nagy lehetôség, amelynek sikeres kihasználásához, az ország hosszú távú boldogulásának megalapozásához minden eddigi tapasztalatunkra, elhivatottságunkra és kitartásunkra szükség lesz között hét év átlagában évente kétszer annyi forrást használhatunk fel, mint amennyi a Phare-ban 1990 és 2003 között rendelkezésünkre állt. A siker rajtunk múlik, na meg persze a közösen készített háló minôségén. Bajnai Gordon kormánybiztos 2007/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 3

6 A Phare program és az integráció Interjú Michael Lake nagykövettel, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának egykori vezetôjével A Phare projekteket eleinte gyakran»hirtelen felindulásból«hajtottuk végre, vagyis ha egy projekt jónak tûnt, akkor rögtön neki is láttunk a megvalósításának. Az én idômben minden egyes projektnek az acquis communautaire valamely részét kellett megcéloznia, azaz Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását kellett elôkészítenie. Az évek során projektek százait hajtottuk végre. Magyarországi tartózkodásom alatt mintegy 400 ezer euró értékben írtam alá projektszerzôdéseket mondta el lapunknak Michael Lake volt EU nagykövet, akit az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának vezetôjeként szerzett tapasztalatairól kérdeztünk. Az Európai Unió döntéshozóit milyen megfontolások vezérelték a Phare program elindítására? A második világháború után Sztálin visszautasította a Marshall-tervben való részvételt. A Marshall-terv a háború után a szétrombolt Európa újjáépítéséhez adott rendkívül nagyvonalú, ámbár részben öncélú amerikai segélyt, amelyben így csak Nyugat-Európa részesülhetett. Ezt követôen a szovjet blokkal (ideértve Közép- és Kelet- Európát is) az együttmûködés egyetlen színtere a NATO maradt. Ezen a helyzeten változtatni kellett. Az 1980-as években határozott liberalizációs folyamatot figyelhettünk meg a Szovjetunióban. A Mihail Gorbacsov nevével fémjelzett új politikai irány két alapelve a peresztrojka (átalakítás) és a glasznoszty (nyitottság) volt, ami jelentôs változást hozott a korábbi kommunista eszközökhöz az erôszakhoz, a hazugsághoz és a titkolózáshoz képest. Lengyelországban a Szolidaritás a lengyel pápa hatalmas befolyásával támogatva a lengyelországi kommunizmus alapjait veszélyeztette. Magyarországon pedig, különösen Kádár János halála után, egyre nyíltabban merült fel a liberalizáció iránti igény: környezetvédelmi csoportok alakulhattak meg anélkül, hogy megsemmisítették volna ôket, diákvezetôk és mások szabadon kinyilváníthatták véleményüket, anélkül, hogy bebörtönözték volna ôket. 4 Az Európai Közösség (EK, a késôbbi Európai Unió) számára 1989-re nyilvánvalóvá vált, hogy az arra leginkább fogékonynak tûnô országok gazdaságában lehetôség nyílik a szerepvállalásra, s ez az érintett országokban nem fogja a fenyegetettség érzését kelteni. A Párizsban megrendezett G7 talákozón az EK vezetôi arról döntöttek, hogy pénzügyi és strukturális támogatást nyújtanak lengyelországi és magyarországi reformmozgalmaknak. Ennek eredményeként indult útjára a Phare program, teljes nevén a Poland-Hungary, Assistance for the Reconstruction of the Economy, azaz a Lengyelország-Magyarország segélyprogram a gazdaság újjáépítésére. Szerencsés véletlen, hogy a betûszó jelentése franciául: világítótorony. Ez volt az elsô eset, hogy az Európai Közösség a vasfüggöny mögötti eseményekben vállalt szerepet. Tizenöt évvel késôbb ez a két ország további nyolc országgal karöltve belépett az Európai Unióba. Személyesen is jelen voltam a párizsi G7 csúcstalálkozón. Emlékszem, amikor megkérdeztem egy kollégámat, aki az Európai Bizottság akkori elnökének, Jacques Delors-nak a kabinetjében dolgozott, hogy nem lenne-e szükség egy speciális Task Force felállítására, amely csak a Phare programmal foglalkozna, akkor ô szkeptikusan felnevetett. A bizottságban szinte arra sem volt elég ember, hogy a tagországok által igényelt munkát el tudja végezni. FALU VÁROS RÉGIÓ 2007/1

7 Mennyire segítették elô a Phare programok Magyarország uniós csatlakozását? Senki nem számított arra, hogy a kelet-európai kommunista diktatúrák összeomlanak, arra pedig végképp nem, hogy csupán két esztendôvel késôbb a Szovjetunió is darabjaira hullik. Addigra azonban a Phare program meghatározott célkitûzésekkel már megkezdte mûködését. Az EU hatalmas kihívás elôtt állt. Nem kellett sokáig várni, hivatalosan ig, hogy az EK mérlegelje a korábbi szovjet befolyási övezetbe tartozó országok EU-tagságának lehetôségét. Ezekkel az országokkal kapcsolatban negyvenötven éve, sôt talán soha nem beszélhettünk demokráciáról, független bíróságról, jogrendrôl, piacgazdaságról tôl tehát az volt a cél, hogy ezek az országok beléphessenek az EU-ba. Ehhez viszont hatalmas intézményépítô programokra volt szükség: létre kellett hozni a demokratikus intézményrendszert, a különbözô állami szerveket és az ezeket támogató civil szervezeteket, az országgyûlésnek elszámolással tartozó, független és hatékony bíróságokat. Mindezt nagyszabású infrastrukturális beruházások kísérték. Ugyanakkor a hivatalos megközelítésen túl törekedni kellett az EU által igen szárazon gazdasági és társadalmi kohéziónak nevezett cél felé, amely sok mindent foglalt magában: a diszkrimináció számos formájának felszámolásától a civil társadalom non-profit szervezeteinek kiépítésén, a szabad sajtó megteremtésén, a turizmus fejlesztésén át a független kulturális eseményekig. Magyarország és Lengyelország úttörô szerepet játszott abban, hogy a projekt-menedzsment feladatát amelyet Brüsszelben meglehetôsen személytelen és bürokratikus feladatként kezeltek és ezért rendkívül lassan haladt a helyi delegációkhoz helyezzék át. Bár a projektek irányítása itt is eléggé személytelen volt, de az áthelyezéssel két éven belül sikerült megszüntetnünk azt a várólistát, amelyen mintegy 48 millió euró összértékû megvalósítandó projekt szerepelt. A Phare program tervezése és adminisztrációja Budapesten történt. Ennek számos oka volt: hatékonyabbá tudtuk tenni az adminisztrációt, egyszerûbbé vált a munkatársak betanítása, és ne felejtsük el, hogy a program gyakorlatilag kormányközi együttmûködés volt, Magyarország és az Európai Unió kormányai között. Évente mintegy 90 millió euró értékben terveztünk és finanszíroztunk projekteket. Mindezt az EU-csatlakozás elôtt kellett elvégeznünk. Így a Phare-támogatásokat egyre inkább elôcsatlakozási támogatásoknak kezdtük tekinteni. A támogatások éves tervezése, pályáztatása, monitorozása és végrehajtása mind a befogadó országoknak, mind az EB delegációinak a legfôbb feladatai közé tartozott. Én a Magyarországon eltöltött majd négy évem alatt személyes felelôsséget vállaltam a Phare programért, és az itt elköltött minden egyes euróért. Minden projektszerzôdést én írtam alá, hacsak nem voltam éppen szabadságon. Milyen programok indultak, mely területek fejlesztését érintették és milyen nagyságrendû uniós források álltak rendelkezésre? A Phare olyan projektekhez nyújtott támogatást, amelyek a demokrácia megteremtését szolgálták. E programok lehettek országos vagy helyi szintûek, sôt egészen kis projektek is léteztek, amelyek az utca emberét is bevonták a folyamatba. Kifejezetten ösztönöztük, hogy az egyének is kapcsolódjanak be, mert ezáltal megtanultak önálló döntéseket hozni, szerepet vállalni a helyi közösségi életben. Más szóval: hozzá tudtuk szoktatni az embereket a demokráciához és a demokrácia nyújtotta lehetôségekhez. Természetesen a Phare keretében többnyire olyan projekteket finanszíroztunk, amelyek Magyarország EU-hoz való csatlakozását készítették elô. Ehhez Magyarországnak át kellett vennie a teljes acquis communautaire-t, azaz az EU joganyagát. 2007/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 5

8 Elsô lépésként ez azt jelentette, hogy a magyar parlamentnek át kellett ültetnie a magyar jogba ezeket a jogszabályokat. Magyarországon ezen a téren erôs volt a politikai és társadalmi konszenzus. Ez hatalmas elôny volt, nem véletlen, hogy Magyarország Közép-Európában osztályelsôként vizsgázott. Az uniós jogszabályok átvétele azt is jelentette, hogy az érintett minisztériumoknak végre kellett hajtaniuk azokat. Ehhez a minisztériumi munkatársak továbbképzésére és megfelelô eszközökre volt szükség. A bírók például gazdaságjogi és EU-jogi képzésben részesülhettek, de szükségük volt például számítógépekre is. Így a Phare program gyakorlatilag két fô részbôl állt: az intézményépítési és egy kisebb, beruházásokkal foglalkozó programból. Hasonló megközelítést alkalmaztunk a vámhatóságnál és a határôrségnél és olyan további, kevésbé általános területeken is, mint például a mezôgazdaság, ahol ez a megközelítés kifejezetten jól alkalmazható. Így jártunk el a Belügyminisztérium esetében, amely a rendôrségen és egyéb nyilvánvaló kötelezettségein túl a helyi önkormányzatokért is felelôs volt, sôt a környezetvédelem, a közúti, a vasúti és légi, valamint a belföldi vízi közlekedés fejlesztése terén is. Szinte minden minisztérium és költségvetési szerv, például a Gazdasági Versenyhivatal is bekapcsolódott a munkába. A Phare projekteket eleinte gyakran hirtelen felindulásból hajtottuk végre, vagyis ha valami jónak tûnt, akkor rögtön neki is láttunk a megvalósításának. Az én idômben minden egyes projektnek az acquis communautaire valamely részét kellett megcéloznia, azaz Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását kellett elôkészítenie. Az évek során projektek százait hajtottuk végre. Magyarországi tartózkodásom alatt mintegy 400 ezer euró értékben írtam alá projektszerzôdéseket. Nem tudok pontos adatokkal szolgálni, de becslésem szerint a Phare elôcsatlakozási támogatások összköltsége Magyarországon körülbelül millió és egymilliárd euró közötti összegre tehetô. Minden uniós támogatás a fogadó ország társfinanszírozásával valósult meg. Számításaink szerint az EU a csatlakozási költségek mintegy 25 százalékát vállalta át. Hogyan lehetetett megismertetni és elfogadtatni a programokat az átalakuló magyar társadalommal? 6 A munka alapvetôen a budapesti irodákban folyt, de a programok hatása minden régióban érezhetô volt. Jól emlékszem például az új románmagyar határátkelôhely megnyitására új vámellenôrzô berendezésekkel. A környezetvédelem területén az acquis 80 százalékát a régiókban hajtottuk végre. A magyar közvélemény lehetô legszélesebb körû tájékoztatása érdekében úgynevezett EU információs programot csináltunk. Regionális EU info-pontokat állítottunk fel az ország különbözô helyein, hogy az emberek megértsék, mi zajlik körülöttük. A belsô kommunikációért meglepô módon a Külügyminisztérium volt a felelôs, igaz, a tárca koordinálta a csatlakozási folyamatot is, ennek következtében valóban nekik volt a legjobb rálátásuk a dolgok menetére. Sok évvel ezelôtt a bizottságnál újságírással foglalkoztam, ezért nagyon fontosnak tartottam, hogy minél több témában és a legnagyobb részletességgel tájékoztassuk a magyar közvéleményt. Ennek érdekében egy teljes sajtórészleget hoztam létre, sajtófônökkel, a Budapesten kívüli tájékoztatási tevékenységért felelôs regionális tájékoztatási tisztségviselôkkel, személyi asszisztenssel, szövegíróval és egy tolmáccsal. De nem szeretném kihagyni a sorból a nagyon odaadó gépkocsivezetômet sem. Munkatársaimmal ugyanis rengeteget utaztunk Magyarország különbözô régióiba és városaiba. A média, azaz az írott sajtó, a rádió és a televízió nagyon fontos szerepet játszott az uniós kommunikációban. Kezdetben a riporterek és a szerkesztôk sem voltak tisztában a fogalmakkal. A rengeteg munkaebéd, szeminárium, interjú, személyes találkozó azonban meghozta gyümölcsét: a különbözô médiumok egyre többet tudtak az EU-ról, egyre jobban értették a csatlakozási folyamatot, annak minden kis technikai és politikai részletével együtt. Következésképpen mind jobb színvonalon járultak hozzá a magyar közvélemény tájékoztatásához. Meggyôzôdésem, hogy ezzel jelentôs mértékben elôsegítettük az EU-val kapcsolatos politikai és társadalmi konszenzus megteremtését. Magyarországon mely területeken tartja legsikeresebbnek a Phare-t? Összességében a Phare program hatalmas siker. Kezdetben nehéz dolgunk volt, hiszen a program végrehajtása rengeteg bürokráciával és technikai részlettel járt, és mivel az európai adófizetôk FALU VÁROS RÉGIÓ 2007/1

9 A KERETEK pénzét költöttük, kínosan ügyeltünk arra, hogy minden rendezett jogi háttérrel, méltányosan, pontosan és átláthatóan mûködjön. Ezért a magyar minisztériumok fiatal munkatársainak nehéz volt elsajátítaniuk a projektírás és a projektmenedzsment feladatait. Nagyon gyakran teljesen magukra maradtak a feladattal, sokszor felhalmozódtak az ügyek és a delegációnak gyakran kellett beavatkoznia. Ragaszkodtam hozzá, hogy a minisztériumokban dolgozó idôsebb generáció is kapcsolódjon be a Phare munkájába. Így megnôtt a miniszterek személyes felelôsségvállalása. Nagy segítséget jelentett, hogy a magyar kormány kinevezett egy csak a Phare-ügyekért felelôs minisztert. A Phare tevékenység így minden heti kormányülésen napirendre került. Mindenki számára világos volt, hogy ha Magyarország nem tudja teljesíteni a programot, akkor kérdésessé válik, sikerülhet-e csatlakoznia az EU-hoz. Fokozatosan javult a helyzet: sokat fejlôdött a felkészítés, már nem volt szükség arra, hogy a delegáció újraírja a projekteket, vagy megóvja ôket attól, hogy kifussanak az idôbôl. A cél az volt, hogy a csatlakozás idejére minden ország megfelelô szakmai háttérrel rendelkezzen, és ne csak az elôcsatlakozási Phare-alapokat, de az ennél jóval nagyobb strukturális, illetve a kohéziós alapokból származó támogatásokat is kezelni tudja. Számítani lehetett arra, hogy a csatlakozás után hatalmas pénzösszegek áramlanak majd az országba. Mindannyian emlékszünk arra, hogy Portugáliának öt évébe tellett, mire megfelelôen felkészült az uniós támogatás fogadására. Mivel az EU nem vág bárki után pénzeket a strukturális alapból, csak annyit folyósít, amennyit az adott ország képes befogadni, Portugália jelentôs összegektôl esett el. A legnagyobb sikernek azt könyvelem el, ha sikerült elérni, hogy Magyarország és a többi tagjelölt ország az EU teljes jogú tagjaként fogadni tudja a maximális támogatási összeget. Milyen nehézségekkel kellett szembenézni a programok megvalósítása során? Melyek azok a magyar tapasztalatok, amelyeket a többi csatlakozó ország felzárkóztatásánál is figyelembe vehetett az unió? Természetesen a program végrehajtása gyakran feszültségekkel járt. Követtünk el hibákat, eleinte többet, majd egyre kevesebbet, végül pedig leginkább csak sikerekrôl számolhattunk be. Feldolgoztuk a felgyülemlett ügyeket és a mûködés egyre zökkenômentesebbé vált, a krízisek egyszer csak a múlté lettek. Ezek a tapasztalatok az úgynevezett best practice, azaz a bevált gyakorlat részévé váltak, amelyeket továbbadtunk más delegációknak és országoknak. A Phare egyik spinoff hatása a twinning, azaz a testvérkapcsolatok kialakítása volt, melynek során az EU-tagországok minisztériumi munkatársai a csatlakozó országok minisztériumába látogatnak az acquis megfelelô részeivel kapcsolatos tapasztalat átadása céljából. Ez a rendszer nagyon jól mûködött. Az itt szerzett tapasztalatok értékét napjainkban leginkább Törökországban érzékelhetjük, ahol az Európai Bizottságnak minden eddiginél nagyobb delegációja mûködik. Évente 200 millió euró értékû projekt tervezéséért és adminisztrációjáért felelnek, de az összeg a jövôben 500 millióra is emelkedhet. Ehhez járulnak még hozzá az Európai Befektetési Bank kölcsönei is. Hogyan értékeli az EU a Phare program eredményességét Magyarországon? Maradéktalanul betöltötte-e a feladatát? A Phare program hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország felkészüljön az Európai Unióhoz való csatlakozásra. E nélkül a magyarok még mindig azért küzdenének, hogy megfelelô anyagi és szakmai háttérrel rendelkezzenek az acquis átvételéhez és végrehajtásához, és a csatlakozás is csak a távoli remények közé tartozna. A csatlakozás idôpontjára a minisztériumok és az ügynökségek szakértônek számítottak a Phare projektek menedzselésében. Az ország, emberek ezrei, az állam központi és helyi alkalmazottai, akik a mindennapi életük során kapcsolatba kerültek az EU valamilyen aspektusával, érezhették azt, hogy készen állnak az EU-tagságra. De nem várhatunk csodákat. Még mindig sok feladat hárul a független kormányokra, a döntéshozókra, a nemzeti és regionális vezetôkre. Azonban fel kell tennünk magunknak a kérdést: akart-e valaha is bármely tagország kilépni az EUból? Egy sem. Hosszú távon a tagság lehetôséget nyújt az európai döntésekben való részvételre, a komolyabb nemzetközi szerepvállalásra, ugyanakkor az egyének és a nemzetek sorsában is fellendülést hoz. Kalocsay Katalin 2007/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 7

10 Búcsú a világítótoronytól Visszatekintés a Phare programra Ezt is megértük: 2006 decemberében befejezôdött az EU elsô kelet-európai támogatási programjának hazai pályafutása. A búcsú csendes volt. Az immár harmadik éve EU-tag Magyarország rég hozzászokott a strukturális alapok csak ezermilliárdokban leírható fejlesztési terveihez. A Phare végét így jobbára csak a benne részt vett szakemberek tartották számon, talán még ôk sem valamennyien. Pedig a mérleg igenis figyelemre méltó: több mint másfél évtized együttmûködés, közel 200 ágazati és regionális fejlesztési program, több ezer projekt, másfél milliárd euró támogatás. És sok minden más, ami számokkal nem fejezhetô ki: szimbolikus, de annál fontosabb segítség a magyar demokrácia és piacgazdaság születéséhez. Kapu Európára: tanulási lehetôség az öreg kontinens egyetemein több ezer diák, oktató és kutató számára. Jó néhány fontos infrastrukturális projekt mint pl. az esztergomi Duna-híd újjáépítése. Úttörô jelentôségû kezdeményezések egy sor ágazatban: a fejlesztéspolitikában, a vállalkozásfejlesztésben, a foglalkoztatáspolitikában, a határ menti együttmûködésekben. De talán mindenekelôtt: ahogy a program neve is utalt rá megbízható igazodási pont, mással nem pótolható szakmai és anyagi támogatás az EU-tagságra való felkészülés hosszú, gyakran nehéz, de végül sikeres folyamatában. 8 CSEPPBEN A TENGER A PHARE ÉS AZ ÁTALAKULÓ EURÓPA A Phare az OECD tagállamok által nyújtott további bilaterális és multilaterális segély- és hitelprogramokkal egyetemben a nyolcvanas évek legvégén, rendkívül dinamikus történelmi helyzetben indult útjára. A Közép- és Kelet-Európában meginduló változásokra a nyugati országok gyorsan és pozitívan reagáltak. Az átmenet elôsegítése érdekében kereskedelmi könnyítéseket és erôforrástranszfert ígértek. Ezt a pozitív választ átfogó, megalapozott stratégia nem támasztotta alá. Amint az folyamán kiderült, az Európai Unió még nem állt készen arra, hogy a keleti szomszédokat egyenrangú partnerként integrálja a kontinens nyugati felének együttmûködési szervezeteibe, és érdekeit elsôsorban a szabad kereskedelem fejlesztésében, a keleti piacok és befektetési lehetôségek feltárásában kereste. Ennél komplikáltabb" politikai célról a teljes jogú tagság felajánlásáról az unió tagországai csak lassan tudtak megállapodni. A Kelet-Európának felajánlott segélycsomagon belül a hitelekhez és a magántôke-beruházásokhoz képest a vissza nem térítendô segélyek alárendelt szerepet játszottak. Ennek alapvetô oka a donor államok korlátozott teherviselô képessége, amelyet a nem mindig kedvezô makrogazdasági körülmények, a német egyesítés forrásigénye és a monetáris unióval összefüggô szigorú stabilizációs és fiskális követelmények határoltak be. Megjegyzendô azonban az is, hogy az unió a kérdéses idôszakban jelentôsen bôvítette a belsô erôforrástranszferekre felhasználható anyagi eszközök mennyiségét. Ezeket a tagállamok saját kompetitív érdekeik miatt sem voltak hajlandók Kelet- Európával megosztani. A keleti piacok összeomlása, a gazdaság alapvetô strukturális átalakítási kényszerei miatt azonban a volt szocialista országok komoly belsô és külsô egyensúlyproblémákkal küzdöttek, így a felajánlott többé-kevésbé kedvezményes hiteleket sem a magánszektor, sem az állami szféra nem tudta igazán kihasználni. A szerkezetátalakítást szolgáló külsô forrásbevonás legfôbb tényezôi ezért a privatizáció és a zöldmezôs magántôke-beruházások voltak. FALU VÁROS RÉGIÓ 2007/1

11 A KERETEK Igaz az is, hogy a keleti gazdasági segítségnyújtási programokat a donor államok nem egy esetben saját gazdasági és politikai érdekeik elômozdítására használták fel. Egyrészt megkötéseket alkalmaztak az átengedett erôforrásokból finanszírozható eszközök és szolgáltatások származási helyével kapcsolatban, másrészt a programokhoz olyan intézményi struktúrákat és eljárási rendszereket hoztak létre, amelyeken keresztül esetenként komolyan befolyásolhatták a fogadó országok gazdasági-társadalmi politikáját. A Phare fejlôdése mindig hûen tükrözte a keletnyugati kapcsolatok állapotát. Amíg a Nyugatnak nem volt átfogó kelet-európai stratégiája a Phare program is meglehetôsen fókuszálatlan maradt. Az EU-segélyek az 1994-es év végétôl kaptak új rendeltetést, amikor a gazdasági és politikai átmenetet segítô szakértôi programot a csatlakozási folyamatot szolgáló, infrastrukturális fejlesztéseket is támogató eszközzé léptették elô. A Phare-nak ez a karaktere tovább erôsödött 1998-tól, a csatlakozási tárgyalások megkezdésétôl kezdve. Az 1998-ban bevezetett reformok (az új orientáció ) azonban a Phare-t nem csak tartalmilag, hanem hatékonysági szempontból is felértékelték. Bár a szervezeti rendszer hosszú ideig húzotthalasztott reformja ügyében az áttörés a 2000 utáni idôszakra maradt, az unió már a kilencvenes évek végén megtett néhány olyan fontos reformlépést, melyek a Phare-t fokozatosan elôcsatlakozási eszközzé, a strukturális alapok tényleges elôfutárává tették. SEMMI SEM TÖKÉLETES A reformfolyamat korántsem volt zökkenômentes. A segélyprogram intézményi és eljárási rendjét az unió mindvégig a maga igényei szerint alakította. Ennek során egyik fô intézményi törekvése a különbözô államokban alkalmazott struktúrák teljes uniformizálása, a fogadó országok költségvetési és jogrendszerérôl való leválasztása, egyfajta üvegházba zárása volt. Az EU intézményei számára ez a módszer minden bizonnyal komoly elônyökkel járt. A csatlakozni kívánó országok szemében ugyanakkor a Phare-t nehézkes, drága és néha kellemetlen eszközzé tette. Ráadásul a Phare nem csupán a kedvezményezett országok államigazgatásától, hanem a strukturális alapok rendszerétôl is idegen volt, így egyes területeken egyenesen akadályozta a csatlakozási felkészülést. Így például a magyar kormány több olyan lépése, mellyel a segélyeket az EU kinyilvánított célkitûzésének egyébként megfelelô módon már a csatlakozás elôtt a strukturális alapokhoz kívánta volna közelíteni, összeütközésbe került a bizottság fontolva haladó politikájával, mely a Phare program menedzsment rendszerén csak nagyon lassan, az egyes államok felkészülésére, relatív helyzetére és sajátosságaira való tekintet nélkül volt hajlandó változtatni. Pedig a gyorsabb változtatás pusztán hatékonysági okokból is indokolt lett volna. Egyrészt azért, mert a programok nagyobb része jelentôs késéssel valósult meg, és a vizsgált idôszak alatt a fel nem használt források mennyisége Kelet-Európában folyamatosan növekedett. Másrészt azért, mert az elôírt közbeszerzési folyamat olyan mértékben bonyolult volt, hogy az már jelentôsen veszélyeztette a megcélzott fejlesztések megvalósíthatóságát is. A programok lassúsága, késései és egyes fontos fejlesztések teljes kudarca a Phare-t végül kiszámíthatatlanná, ha úgy tetszik, megbízhatatlanná tették nem csupán a kedvezményezettek, hanem az esetleges társfinanszírozó partnerek számára is. Így jelentôs mértékben romlottak annak az esélyei is, hogy az EU-segélyeket ahogy a támogatási összegek korlátozott volta miatt kissé talán pironkodó donorok elôszeretettel fogalmaztak katalitikus eszközként vethessék be, és így azok komoly szerepet játsszanak a gazdasági és társadalmi felzárkózás folyamatában is. A Phare eredményességét sokáig rontotta az alkalmazott tervezési és ellenôrzési módszerek fejletlensége. A benyújtott pályázatok a program kezdeti szakaszától sok esetben csak gyengén voltak elôkészítve ig az EU nem alkalmazott egységes tervezési metodológiát sem, a value for money típusú ellenôrzések, a folyamatos monitoring és a megszerzett tapasztalatoknak az új programokba való visszacsatolása pedig csak 2000 után vált némileg rendszeresebbé. Igaz, a 95 után elterjesztett eszközök egy része a logframe módszer, a projektciklus menedzsment a strukturális alapok mai rendszerében is elterjedtek. A Phare komoly problémákkal küzdött a humánerôforrások oldaláról is. Ez utóbbi megmutatkozott 2007/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 9

12 a programciklus minden szakaszában. A tervezésprogramozás során elsôsorban a kedvezményezett államok sok esetben nem voltak képesek prioritásaik konzekvens rendezésére, az erôforrások koncentrálására, így a segélyek szükségtelen mértékben elaprózódtak. A végrehajtás idôszakát mindkét oldalon a Phare bonyolult végrehajtási rendszeréhez képest túl kicsi és jelentôs részben képzetlen apparátus sziszifuszi küzdelme jellemezte, melynek során az eredmények helyett végül az adminisztráció kapott fôszerepet. 10 AZ ÉLETNEK TANULTUNK A Phare akkor felelhetett volna meg igazán az eredeti elvárásának mely szerint a gazdasági és társadalmi átmenetet, illetve az integrációs folyamatot katalitikus beruházásokkal segítô finanszírozási eszközként mûködjék, ha fókuszált, gyors és rugalmas segítséget tud nyújtani. A szükséges flexibilitás azonban legfeljebb a programozásra, a projektszelekcióra volt jellemzô. A priorizálási, koncentrálási képesség hiánya esetenként ebbôl a kevés rugalmasságból is a rosszabbat hozta ki és a források szétszórásához, elaprózásához vezetett. A projektek lebonyolítását ugyanakkor egyértelmûen a bürokratizmus, a túlzott adminisztráció és a közigazgatás mindkét oldalon megjelenô felesleges túlterhelése jellemezte. Nem volt könnyû iskola, de paradox módon éppen ezek a fogyatékosságok azok, melyek a Phare-t az integrációs folyamat számára hosszú távon pótolhatatlanul értékes eszközzé teszik. Kétségkívül a Phare program kínálta az egyik legjobb alkalmat arra, hogy a magyar államigazgatás a gyakorlatban, kívülrôl-belülrôl megismerhesse az Unió mûködését, kitapasztalja a bizottsággal szemben követhetô tárgyalási taktikákat és a tagsággal járó adminisztratív követelményeket. Az ún. csatlakozási partnerség keretében 1998-tól az államigazgatás minden ága részesült Phare-segélyben. A Phare igénybevétele valójában kötelezô gyakorlat volt. Minden tárcának, minden szakterületnek számba kellett vennie a közösségi joganyag rá jutó részét: hol van még szüksége elôrelépésre, milyen erôforrásokra, milyen jogalkotási, intézményfejlesztési, képzési és eszközbeszerzési intézkedéseket kellett végrehajtania annak érdekében, hogy képessé váljék a tagállami feladatok ellátására. A Phare által finanszírozott számtalan szakmai tapasztalatcsere, tanulmányút, képzés, tucatnyi új számítógépes rendszer, speciális laboratórium vagy éppen felújított határátkelôhely nélkül a csatlakozás minden bizonnyal tovább tartott volna. A viszonylag alacsony támogatási összegek ellenére a Phare-nak kulcsszerepe volt a gazdaságfejlesztés, a területfejlesztés szempontjából is. A Phare szakértôket küldött a területfejlesztési törvény kialakításához, pótolhatatlan gyakorlóterepként szolgált a területi gazdaságfejlesztési programok tervezéséhez és végrehajtásához, segített felépíteni és kiképezni a minisztériumok szakapparátusát és a regionális fejlesztési ügynökségeket. Sôt az elsô, még elôzetes Nemzeti Fejlesztési Tervet is a Phare program keretében készítettük el ben. Elsô ízben próbálhattuk ki a magyar gyakorlatban az unió foglalkoztatáspolitikáját, és elôször indíthattunk EU-támogatással esélyegyenlôségi programokat a hátrányos helyzetûek, a romák felzárkóztatására, a nemek közötti diszkrimináció felszámolása érdekében. A csatlakozási felkészülés kapcsán a Phare segítô kezet nyújtott a civil szervezetek és az önkormányzatok fejlesztéseihez is: a közötti strukturálisalap-fejlesztések legalább 20 százalékát a Phare program projektelôkészítô alapja segítette világra. A világítótorony fénye kihunyt, Magyarország pedig révbe ért, vagy, ha úgy tetszik, éppenséggel kihajózott a nyílt vízre. Teljes jogú és teljes értékû tagként már nem csak igazodunk, hanem részt veszünk az unió alakításában. Egy-egy regionális kisprojekt-alap irányítása helyett a feladat ma már az egész nemzetgazdaság felzárkóztatása, a regionális különbségek érdemi csökkentése. Mostanság évente már közel tíz Phare programnyi EU-támogatást használunk fel, de nélküle aligha tartanánk itt. Dr. Heil Péter elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség FALU VÁROS RÉGIÓ 2007/1

13 Centralizált pénzügyi kommunikáció az Európai Bizottsággal A nemzeti alap szerepe a Phare-támogatásokban Az Európai Bizottság és a magyar kormány ban írta alá azt az együttmûködési megállapodást, amelyben létrehozták a nemzeti alapot, hogy centralizálják az uniós elszámolások rendszerét. Az EUcsatlakozásig tartó idôszakban mind a nemzeti alap, mind az azt felügyelô nemzeti programengedélyezô központi szerepet vállalt abban, hogy a Phare-források felhasználása átlátható és eredményes legyen, továbbá a kialakult Phare intézményrendszer a csatlakozás után az elôzetes brüsszeli kontroll helyett az EU Bizottság utólagos ellenôrzésével bonyolíthassa le a folyamatban lévô programokat. A nemzeti alap az elmúlt években összesen több mint száz pénzügyi elszámolást állított ki és küldött el az EU Bizottságnak, hogy a hazai társfinanszírozás mellé biztosítsa az uniós hozzájárulást. AZ INTÉZMÉNYRENDSZER ÚJ SZEREPLÔJE Az Európai Unió Bizottsága a Magyar Köztársaság kormányával december 17-én írta alá azt az együttmûködési megállapodást, amely a Magyar Államkincstárban létrehozta a nemzeti alapot. Ennek az a célja, hogy egységesítse és egy csatornába terelje a pénzügyi elszámolások rendszerét. A Phare-támogatások magyarországi rendszere ekkor már túljutott elsô fázisán. Az EU Bizottság értékelhette az elsô országprogramok tapasztalatait és levonhatta következtetéseit arról, hogy a lebonyolítási rendszer rendkívül elaprózott, ezáltal nehezen átlátható és nem elég hatékony. Phare irodák mûködtek a minisztériumok többségében, költségvetési intézményekben és az állam által alapított más szervezetekben. Együttesen több mint száz bankszámlával rendelkeztek, amelyeket alprogramonként nyitottak különbözô kereskedelmi bankokban. Ezekre a bankszámlákra utalta az EU Bizottság a támogatásokat, és valljuk meg, elég érdekes lehetett, hogy bár Magyarország a támogatási összegeket tekintve alig kapott valamit az akkori tagországokhoz képest, mégis hozzájuk viszonyítva sokkal több bankszámlával rendelkezett. Változtatnia kellett a bizottságnak és meg is fogalmazta igényét egy központi kincstári egység létrehozására, ami a fenti megállapodásban konkretizálódott. Hosszas tárgyalási sorozatot követôen és alapos elôkészületek után írták alá a megállapodást, ami új fejezetet nyitott nem csak a mi életünkben, hanem a Phare irodákéban illetve a továbbiakban kissé átalakult Phare végrehajtó szervezetekben is. A kapcsolatfelvételeket követôen a Phare irodákkal, a nemzeti segélykoordinátorral és az EU Bizottság budapesti delegációjával is el kellett magunkat fogadtatni, hiszen külsôsként csöppentünk bele egy világba, amely már öt-hat éve mûködött. Az egyik legfontosabb partnerünk a Központi Pénzügyi és Szerzôdéskötô Egység (KPSZE) lett, melyet velünk egy idôben hozott létre az EU Bizottság, egyszerre voltak a felvételi interjúk, egyszerre álltak föl a csapatok és egyszerre szembesültünk a kihívásokkal is. E lépésekkel párhuzamosan, illetve bizonyos szempontból azt megelôzôen (a fentiek okán, meg az EU Bizottságnak az akkori magyar bankrendszerrel szembeni aggodalmai miatt is) egy másik komoly követelmény is megfogalmazódott, mégpedig a Phare támogatások pénzforgalmát szolgáló bankszámlák áttelepítésének szükségessége a kereskedelmi bankoktól egy biztonságos központi pénzintézetbe, a Magyar Államkincstárba. A kincstár addig a pillanatig nem tudott euró-számlákat kezelni, meg kellett hát teremteni ennek a feltételeit is. Szervezeti egység alakult, informatikai fejlesztés kezdôdött, hogy zökkenômentesen folyjon a számlák átvétele, a kifizetésekben ne legyen semmilyen fennakadás folyamán megteremtettük a nemzeti alap mûködésének a feltételeit, és megkezdôdhetett a munka. Megnyitottuk elsô euró-számláinkat, havi 2007/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 11

14 pénzügyi adatszolgáltatást indítottunk be az EU Bizottság budapesti delegációja számára. Ezzel az átutalás-igényléssel valami olyan dolog kezdôdött el, ami túlmutat a Phare programon, és az akkor még szinte elérhetetlen messzeségben lévô uniós tagságunk során betöltendô szerepünket vetítette elô, azt, ami mára már a legmeghatározóbb funkciónk: mégpedig a strukturális és kohéziós alapok kifizetô hatósági szerepét. A Phare irodák addigi kis összegû, gyakori átutalás igényléseit fölváltották a nemzeti alap sokkal nagyobb összegeket tartalmazó, programot és alprogramot átfogó igénylései. E döntések hatására jelentôsen csökkent a Phare végrehajtó szervezetek pénzügyi függetlensége, nôtt az ellenôrzöttségük, de még így is a leginkább decentralizáltan azaz az EU Bizottság ex-ante jóváhagyásától függetlenül mûködhetett, szemben a pályáztatással vagy a szerzôdéskötéssel. 12 A NEMZETI PROGRAMENGEDÉLYEZÔ A nemzeti programengedélyezôt (továbbiakban NAO, kezdetben a Magyar Államkincstár elnöke) nem volt egyszerû beilleszteni a hazai végrehajtórendszerbe, ugyanis az uniós együttmûködési megállapodás szövegezése miatt valamennyi szereplô minden elôzményrôl megfeledkezve hirtelen ôt állította fôfelelôsnek minden korábban elkezdett ügyben, jelentôsen megnehezítve a pozíció megfelelô szakmai körülhatárolását. Tehették ezt azért, mert a Phare elsô éveiben jórészt átfogó hazai szabályozási háttér nélkül mûködött. Az ezredforduló környékén az új jogintézmények bevezetése miatt azonban ez a helyzet már nem volt tovább tartható, a szokásjogi és töredék-szabályozás alapján mûködô rendszert nagykorúsítani kellett. A NAO a Pénzügyminisztérium (PMP) közigazgatási államtitkára lett, aki kiemelt közjogi pozícióján keresztül elérte, hogy megszülessen az elsô átfogó hazai szabályozás az uniós támogatások történelmében. Ezzel a jogszabállyal új kor vette kezdetét, ettôl kezdve a fôszereplôk mellett a lebonyolítási alapfolyamatok is megfelelô szintû jogi védelemben részesültek, így megteremtôdhetett a késôbbi teljes mértékben decentralizált támogatási rendszerek kiépítésének az alapja. Alighogy ez megtörtént, az EU ismét új feladatot akasztott a jégtörôként funkcionáló NAO nyakába : a kiterjesztett decentralizáció, az EDIS országos rendszerének kiépítéséért való felelôsséget. Ez azért volt nehéz, mert más minisztériumok felügyelete alá tartozó szervezetek intézményfejlesztését kellett elômozdítani, amihez vagy egy miniszterelnöki pozíció vagy egy jóval operatívabb NAO tevékenység illett. Így lett aztán a NAO a PM európai integrációért és nemzetközi ügyekért felelôs helyettes államtitkára, aki több évre elôre tekintve új munkaszervezetet hozott létre a szilárd kiindulási alapokat jelentô nemzeti alapból és a PM Phare iroda integrációjából létrehozott nemzeti programengedélyezô iroda formájában. E döntés beváltotta a hozzá fûzött reményeket, ugyanis a Phare mellett felgyorsult a NAO vezette SAPARD akkreditáció, és az EDIS folyamatok az új csatlakozók között elôször Magyarországon jutottak nyugvópontra. A NAO szerepe a csatlakozás utáni támogatási eszközök tekintetében az átmeneti támogatás kivételével átalakult. A csatlakozást követôen az ugyanezekre az intézményi alapokra és személyekre épülô strukturális alap kifizetô-igazoló hatóságot már nem az unió által mesterségesen kiemelt köztisztviselô neve fémjelzi, sokkal inkább a NAO feladatot betöltô vezetô köztisztviselôk szakmai szemléletét tükrözô, ugyanakkor csapatszintû együttmûködést megvalósító szervezeti munkakultúra. ÚT AZ ÖNÁLLÓSÁG FELÉ AZ EDIS AKKREDITÁCIÓ A hazánk uniós csatlakozásához kapcsolódó felkészülési folyamatnak az egyik állomása volt a Phare EDIS akkreditáció. A folyamatot a nemzeti programengedélyezô teljes pénzügyi felelôsségének szem elôtt tartásával a NAO iroda fogta össze és irányította. Az akkreditációs folyamat leginkább a projekt és a pénzügyi lebonyolítás egységesítését, beépített ellenôrzéseinek megerôsítését, illetve korábban nem alkalmazott, de az EU Bizottság által szükségesnek tartott eljárások bevezetését jelentette. Az akkreditáció után az intézményrendszer a teljes program-lebonyolítást az EU Bizottság utólagos ellenôrzésével végezhette, így tulajdonképpen nagykorúvá válhatott a brüsszeli adminisztráció szemében. Az egész felkészülés során az is egyértelmû volt, hogy ez a munka nem kizárólag a Phare FALU VÁROS RÉGIÓ 2007/1

15 A KERETEK Nemzeti Programengedélyezô Iroda program, illetve utóda, az átmeneti támogatás forrásainak átlátható elköltését teszi lehetôvé, hanem elôsegíti a csatlakozás utáni uniós támogatások szabályszerû felhasználását. Az akkreditációban résztvevô szervezetek ugyanis a jövôbeni strukturális és kohéziós alapok végrehajtási rendszerében is szerepet kívántak játszani. Az akkreditáció sokkal hosszabb és munkásabb lett, mint amilyenre az elején számítani lehetett. A Kormányzati Ellenôrzési Hivatal által 2002 februárjában befejezett állapotfelmérés rengeteg hiányosságot tárt fel a résztvevô szervezeteknél, annak ellenére, hogy a bizottság által kiadott útmutatók több olyan lebonyolítási és ellenôrzési elemet tartalmaztak, amelyeket korábban a végrehajtó szervezetek már alkalmaztak, és ezeket csak bôvíteni, illetve ellenôrzési listák összeállításával formalizálni kellett. A következô 15 hónap során jelentôs szellemi és elsôsorban hazai költségvetési források felhasználásával kialakításra került lebonyolítási struktúra komoly fejlesztésen ment keresztül. Az EU Bizottság néhány, általa kiemelten kezelt területen (közbeszerzés, belsô ellenôrzés) forrásokat biztosított a témákban jártas, külföldi és hazai tanácsadók rövid távú alkalmazására is. A felkészülési folyamatot egy szintén uniós forrásokból finanszírozott, nemzetközi könyvvizsgáló cég által elvégzett megfelelôségi ellenôrzés zárta, amely az EU Bizottság által meghatározott kritériumok alapján világította át az intézményrendszert. A könyvvizsgálók által kiadott szakvélemény birtokában az akkreditálandó szervezetek magabiztosan nézhettek a Bôvítési Fôigazgatóság brüsszeli bürokratáinak szigorúnak ígérkezô ellenôrzése elé. A brüsszeli funkcionáriusok nem is hazudtolták meg önmagukat: június 21-én, a frissen csatlakozott tíz ország közül elsôként Magyarország kapta meg a pozitív EDIS akkreditációs határozatot. A határozatban megfogalmazott kisebb hiányosságok kijavítása a napi munkák elvégzése mellett rendszeresen külön figyelmet igényelt az akkreditált szervezetek munkatársaitól; a hibajavítást az EU Bizottság is folyamatosan ellenôrizte. Az auditorok az akkreditációs döntés után egy évvel újabb helyszíni vizsgálaton gyôzôdtek meg a kialakított eljárások gyakorlati alkalmazásáról, és a vizsgálat után újabb hiánypótlások sorozata borzolta a hazai intézményrendszer tagjainak idegeit. Gyakran felmerült bennünk, hogy az EU Bizottság megpróbálja megalkotni a megalkothatatlant: a tökéletes lebonyolítási rendszert, amely egyrészt agyonellenôrzött és a végletekig kontrollált, másrészt rendkívül hatékony és gyors. Hosszú idôbe telt, amíg sikerült elfogadtatni az EU Bizottsággal a kialakított Phare lebonyolítási rendszert. A nemzeti alap az azóta eltelt évek során összesen 39 számlát nyitott, és több mint 100 átutalási igénylést állított össze és hagyatott jóvá a bizottsággal, melynek eredményeképpen közel 600 millió eurót írt jóvá a számláinkon és megszámlálhatatlan elôlegigénylést követôen biztosította a fedezetét több tízezer Phare projektnek végével benyújtottuk az utolsó Phare átutalási igénylésünket a bizottságnak, és a 2003-as Phare programok pénzügyi zárásával befejeztük ezt a tevékenységünket. Dr. Thuma Róbert igazgató Pénzügyminisztérium, Nemzeti Programengedélyezô Iroda Földiák Gergely igazgatóhelyettes Filep Nándor csoportvezetô 2007/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 13

16 A Phare kiteljesedése Minden tételért meg kellett küzdeni Dr. Boros Imre tárca nélküli miniszterként 1998 nyarán vette át a Phare-támogatások ügyét. Akkoriban a Phare-pénzek felhasználásában jelentôs lemaradás volt, ezen változtatott ô a minisztersége idején. Hogyan jellemezné azt az idôszakot, amikor átvette a Phare programok felügyeletét? Korábban különbözô minisztériumok foglalkoztak a témával. A Phare program kezdeti idôszakában még az uniónak sem volt elképzelése a felhasználásról; jellemzô volt például, hogy bizonyos összeghatárig elfogadták az országok által összeállított igénylistákat. Magyarországnak 100 millió ECU-t szántak évente, és ezen belül elfogadták a benyújtott javaslatokat. Az közötti idôszakra jellemzô volt, hogy a források jórészét különösebb ellenôrzés nélkül költötték el. Amikor mindkét félben megérlelôdött az az elképzelés, hogy elôbb-utóbb a rendszerváltó országok jelentkezni fognak az Európai Unióba, akkor a Phare programok forrásait a csatlakozás igényeire irányították. Ezt követôen hogyan viszonyult az EU a Phare programokhoz? Ekkor a programok csatlakozás-orientálttá váltak, a korábbi gyakorlattal ellentétben már nem fogadtak el mindenféle igénylistát. Az 1995-ös program volt az elsô, amikor megjelent a csatlakozási szemlélet. Az összeghatárok többnyire változatlanok maradtak. Magyarország számára továbbra is mintegy 100 millió ECU-t terveztek évente, és azt nézték, hogy az ország törvényhozásában milyen módon veszik át az uniós ajánlásokat. Ha az ország ennek a szempontnak megfelelô programot adott be, akkor a támogatás összeghatára egy kicsit feljebb is mehetett. Hogyan változott meg a Phare-források felhasználása az Ön felügyelete alatt? 14 Amikor átvettem a területet, azt tapasztaltam, hogy nagyon nagy lemaradás van a Phare-pénzek igénybevételében közepén az évi pénzek nagy része felhasználatlan volt. Az akkori szabályok szerint három évig lehetett felhasználni a pénzt, azaz az évit 1998 végéig lehetett igénybe venni. Gyors tûzoltásba fogtunk. Megnéztük, mit hogyan lehet megmenteni. Ez viszonylag jól sikerült, mert az évi forrás 80 százalékát sikerült lekötni. Az arány késôbb javult, akadt 95 százalék körüli forráslekötés is. Ez kiérdemelte az Európai Unió elismerését. Az éves jelentésben 2000-ben azt mondták, hogy nagy a javulás, 2001-ben pedig rendkívül jónak minôsítették a pénz felhasználását. Milyen pénzügytechnikai változást hozott az uniós támogatás? A minisztériumok és a fôhatóságok elfelejtették, hogy nekik is dolguk van a Phare-támogatás felhasználásával. Elôfordult, hogy költségvetésükben nem számoltak az önrésszel sem. Éppen ezért az ben pénzügyi teljesítést is igényelô programokat az érintett tárcáknál átvezettük a központi költségvetésbe. Ettôl kezdve fogta fel a magyar költségvetés azt, hogy az EU-ból érkezô pénz is az övé, amit költségvetési szigorral, költségvetési tételként kell kezelnie. Az a jelentôs gyakorlati különbség a Phare-idôszak és a mostani között, hogy a programokért a pénzügyi felelôsség a Phare-idôszakban az Európai Unióé volt, a mostaniban a magyar kormányé. Az EU rendkívül izzasztó gyakorlatot hajtatott végre velünk: mindent elôre ellenôrzött, és csak utána folyósított pénzt. Mindenki bírálta ezt a rendszert a FALU VÁROS RÉGIÓ 2007/1

17 A KERETEK bürokratikussága miatt. Igaz, igen bürokratikus volt, de nagyon hatékony. Mely tárcák használták fel többnyire a Pharepénzeket? A Phare-pénzek fô felhasználói között volt a környezetvédelmi tárca, a vízügy, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Belügyminisztérium, az egészségügyi és szociális terület, a Gazdasági Minisztérium. Például a földmûvelésügynél rendszereket kellett létrehozni a növény- és az állategészségügy területén. Általában törvénymódosításra is sor került, és erre építve különféle intézményfejlesztéseket kellett megvalósítani. Az EU mezôgazdasági támogatási rendszere a felhasznált földterületet kiemelten figyelembe veszi, ezért kulcskérdés volt, hogy korszerûsödjön a földnyilvántartás. Az új rendszer kialakítását egy évi programban az unió 10 millió ECU-val támogatta. Hivatalba lépésemkor úgy nézett ki, hogy ez a program nem megy, elveszítjük a pénzt. Utánanéztem, és kiderült, hogy az FVM-ben már eredményt hirdettek erre a programra, de Brüsszelben elakadt az ügy, amit szóvá tettem. Két évvel késôbb ezt a programot a pénzügyi forrásokkal együtt visszakaptuk, de két év mégis csak elveszett. Hogyan viszonyult az EU akkoriban a régiók kérdéséhez? Az Európai Uniónak akkor is az volt az elve, hogy régiók szerint finanszíroz. Ez nem jelentette azt, hogy választott régiónak kellett lennie, de programrégiónak minimum. Hans Beck volt az elsô itteni uniós követ, aki rendkívüli úttörô munkát végzett akkor, amikor ben beiktatta a Phare programba a regionális kísérleti programokat a Dél-Dunántúlon és a hat megyét érintô Északkelet-Magyarországon. Ebben a regionális fejlesztési célokat szolgáló alapvetések már benne voltak. Eredetileg lett volna kockázati tôketársaság is a programban, de ez az ötlet a magyar hatóságnak nemigen tetszett, pedig rendkívül hatékony és jó célt szolgált volna. Ismét szó van arról, hogy a vállalkozási területre alapvetôen nem ingyen pénzt szórnak szét, hanem kockázati tôkét adnak. Akkoriban az Európai Unió a Dél-Dunántúlon ötmillió, Északkelet-Magyarországon 15 millió eurót adott volna kockázati tôkealapként. Ugyanakkor sikerült jó eredményeket elérni a mikrohitel konstrukcióval. A hitellehetôség hatmillió forintra is nôtt az évek során, azután a következô kormány csökkentette ezt a határt, majd megemelte, így lett mostanra ötmillió forint. Milyen lehetôség volt a pénzek átcsoportosítására? Ha idôben szóltunk, át lehetett tenni a pénzeket a kevésbé sikeres programokból a sikeresebbekbe. Például az egyik, privatizációval kapcsolatos program nemigen ment, ezért a források egy részét a mikrohitelbe, a másik részét pedig a hátrányos helyzetû romák programjára fordítottuk. A hátrányos helyzetûek kezelésére született roma programok is úttörô munkát produkáltak. Egyrészt olyan programokat indítottunk, ahol munkát adtunk, másrészt roma bentlakásos iskolák épültek. Ez most is követendô példa lehetne. Hogyan emlékszik vissza a határon átnyúló programokra? Ezek némi remény adtak arra, hogy az Európai Unió oldja az elszigetelt, mesterséges határokat. Két nagyon komoly projekt valósult meg. Az egyik Szlovénia és Magyarország között teremtette meg a vasúti összeköttetést. Ebben az ügyben nemzetközi közelharc folyt, de végül az EU hozzájárult a programhoz, és így megvalósult, ami az V-ös közlekedési fôcsatornának a legfontosabb hiányzó szakasza volt. Azután 2000-tôl beindultak a további elôcsatlakozási alapok. Ezt követôen a Phare teljes mértékben az intézményfejlesztést segítette, az ISPA a késôbbi kohéziós alapnak, a Sapard pedig a mezôgazdasági és vidékfejlesztési alapnak lett az elôképe. Azzal, hogy sikerült a vasútépítést megvalósítani, 2000-ben az EU arra biztatta Magyarországot, hogy készítsen vasútfejlesztési terveket, amit befogadnak. A szakma már akkor is az autópálya-építést tolta volna elôtérbe, de ezt Brüsszel visszapasszolta. Megbeszéltem a MÁV-os szakemberekkel, hogy készítsenek a bobai, a hegyeshalmi, valamint a Budapest-Cegléd-Szolnok szakaszokra fejlesztési terveket. Ezek a tervek elkészültek, egy pénteken kiküldtük ôket Brüsszelbe, és hétfôn már jött a visszaigazolás: elfogadták. A nagy csúszások ellenére mind a három projekt befejezéshez közeledik. A magyar vasút fôvonala a Phare, majd az ISPA programjában nagyot lépett elôre. A határon átnyúló együttmûködésnek jelentôs projektje volt a Mária Valéria-híd megépítése. Ezen kívül határon átnyúló csatornázások történtek, rengeteg kisút épült, kishatár-átkelôhelyek nyíltak. 2007/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 15

18 Hogyan emlékszik vissza a regionális tervezésre? A évi Phare programban azt terjesztettük elô, hogy létrehozzuk a Nemzeti Fejlesztési Terv lebonyolításához szükséges intézményeket. Hosszas és eredményes munkát folytattunk annak érdekében, hogy a régióknak legyen külön önálló programjuk ben és 2001-ben három régióra az unió adott pénzt, négyre pedig a magyar kormány. Minden régió elkészítette az operatív programját, majd ezeket összegereblyézték és lett egy regionális operatív program. Úgy érzem, hogy kidobták azt az erôfeszítést, amit akkor tettünk a régiókért. Hogyan emlékszik vissza a pénzek kifizetésére? Ez nem ment könnyen. Már minden feltételnek eleget tettünk, a pénz mégis késôbb érkezett. Minden tételért meg kellett küzdeni. Most sokkal egyszerûbb a helyzet. Elôleget ad az unió az államkincstárnak. Havonta számolnak el vele az uniónak, majd utófinanszírozásban térít a közösség. Jellemzô volt, hogy a rendelkezésre álló keretet nagy arányban lekötöttük, de a kivitelezés olcsóbb lett a versenyeztetés miatt. Mindig az unió közbeszerzési kézikönyve szerint kellett lebonyolítani a tenderezést, ezekre a programokra az EU nem engedte alkalmazni a magyar közbeszerzési eljárást. Pekár Erzsébet 16 FALU VÁROS RÉGIÓ 2007/1

19 Ragyogó teljesítmény A Phare szerepe Magyarország uniós csatlakozásában Politikai államtitkárként, majd tárca nélküli miniszterként felügyelte dr. Baráth Etele az európai uniós támogatások felhasználását, köztük a Phare programot. A volt minisztert a Phare-források felhasználásának tapasztalatairól, Magyarország európai uniós csatlakozásában játszott szerepérôl kérdeztük. Mennyire segítette a Phare program Magyarország európai uniós csatlakozását? A kezdet ellentmondásos volt. Azt lehetett tudni, hogy a Phare segíteni fogja az intézményi, személyi, szakmai felkészülést a csatlakozásra. Az elején sok olyan mellékjelenség volt, ami a tervezésben, elôkészítésben, fejlesztésben, beruházásban részt vevô magyar szereplôket gyanakvással töltötte el. A Phare-pénzbôl megkezdett szakértôi munka sokkal inkább támaszkodott a nyugat-európai szakemberekre, mint a hazai képességek finanszírozására, megerôsítésére. Azután kiderült, hogy a magyar szaktudás, a itteniek képessége legalább olyan jó, mint a külföldieké. Ezt követôen fokozatosan bôvült a magyar szakértôk bekapcsolása a programba, majd kiegyenlítôdött. Végül a Phare program elnyerte Magyarországon a szakmai megbecsülést. Összességében nagyon pozitív mérleget lehet vonni a Phare programokból. Milyen változásokat hozott a program? Alapvetôen európai normarendszert honosított meg Magyarországon a szemléletmódban, a viselkedési formákban, a tervezésben, a fejlesztésben, a beruházásban, az elôkészítésben, a pályáztatási eljárásrendben. Ez segített minket a világ felé. A Phare megjelenése nagyon sok magyar szakembert késztetett arra, hogy tanulja meg ezt a folyamatot. Megkezdôdött egy nagyon komoly önképzés, ami rendkívül fontos volt. Úgy gondolom, hogy önbizalmat adott azoknak az embereknek, akik a Phare programok közelébe kerültek. Bizalmat is adott az iránt, hogy ebbôl ki fog bontakozni az európai uniós csatlakozás. Állandóan hordozta azt az üzenetet, hogy a Phare olyan támogatás, amelynek egy része ugyan visszamegy az unióba, de eközben felkészíti az országot egy nagyságrenddel nagyobb együttmûködésre. Az egész jogharmonizációs folyamat, a hozzá tartozó intézményrendszer mind a Phare programból táplálkozott. Véleményem szerint enélkül a csatlakozás elképzelhetetlennek tûnt. Mik voltak a program buktatói? Visszatekintve már nem látok túl nagy buktatókat a Phare-programban. Amikor felügyeltem, éreztem, hogy vannak kockázatai. Például éreztem azt, hogy információk sokasága kerül külföldi tanácsadói cégekhez, amelyeket inkább ôk és a mögöttük lévô erôk hasznosítottak. Ezek a rossz érzések egy rövid, kezdeti periódusban támadtak rám. Késôbb kiderült, az a lényeg, hogy Európa pénzt ad és ebbôl maga is gazdagodik. Azután rájöttünk, hogy az így elôkészített terepre beruházók, befektetôk jönnek, akik munkahelyeket teremtenek. Végül az egész átalakult egy fegyelmezett fejlesztési folyamattá. Mely programok segítették a felkészülést a csatlakozásra? A legfontosabbnak az egész intézményrendszer modernizációját tartom. Kiemelném az ellenôrzési rendszerek kidolgozását, a határátkelôhelyek kialakítását, az informatikai rendszerek fejlesztését. Ezek mind komoly beruházások voltak, amelyek nélkül most nem lenne modern Magyarország. Ez nagyságrendileg ugyan jóval kisebb volt, mint késôbb a strukturális alapok támogatása, mégis jelentôs eredményeket hozott. 2007/1 FALU VÁROS RÉGIÓ 17

20 Mennyire volt könnyû az unióval megállapodni Phare-ügyekben? A program indításában nem vettem részt, akkoriban tanácsadóként dolgoztam. A Phare program vége felé kerültem a területre. Ám a vége felé is, az indulástól számított tíz év után még mindig komoly gondot okozott az, hogy hogyan lehet nagyon átlátható, jól ellenôrizhetô, világos folyamatot szervezni, hogyan lehet eleget tenni annak a látszólag bürokratikus, de végül is nagyon fontos elszámolási rendszernek, amit a Phare elôírt a teljesítések igazolása, ellenôrzése kapcsán. Amikor hozzám tartozott a felügyelet, a programokra már mi magunk tehettük a javaslatokat, szabadon határozhattuk meg, hogy a pénzeket milyen konkrét tartalmi elemekre, projektekre költjük. Voltak nehéz pillanatok az elszámolásnál? Egy szakképzéssel kapcsolatos milliárdos program elszámolása nehezen ment. Úgy gondolom, hogy a jövôben többször lesznek elszámolási nehézségek. Ha valamiben érdemes volna a Phare tanulságait végiggondolni, akkor az az, hogy hogyan tudjuk megelôzni a strukturális és a további alapokban majd a mind gyakoribb elszámolási gondokat. Hasonló nehézségekkel nem csak mi magyarok küzdünk, hanem egész Európa. Milyen megoldást javasolna ezekre a problémákra? Miközben egyszerûsíteni és gyorsítani kell az egész pályázati rendszert, nem baj az, hogy az elszámolás túlbiztosított. A mostani túlbiztosított rendszerben is 12 ezer reális pályázatra 38 ezer a pályázó. Ezzel a rendszerrel ôket is féltjük. A túlbiztosított rendszerrel minden szereplô védve van: a központi költségvetés, a pályázó, az Európai Unió. Nagyon fontos tudni, hogy ha több a szabálytalanság, nô az el nem költött pénzek nagyságrendje, akkor az Európai Parlament, a Tanács egyre kevesebb pénzt fog megszavazni a tagországoknak. Ezzel az bizonyosodik be, hogy nem vagyunk rá érettek. Inkább legyen valami túlbiztosított, és fegyelmezetten költsük el a rendelkezésre álló forrásokat, mert akkor elmondhatjuk, hogy teljesítjük az uniós normákat. Egy határig persze liberalizálni kell a dolgot, de vigyázzunk arra, hogy hol ez a határ. Amikor létrejött a Nemzeti Fejlesztési Terv és az EU-támogatások hivatala, mennyiben támaszkodott ez a korábbi intézményre? Teljes mértékben támaszkodott az elôdjére. 18 Azok a kollégák, akik a Phare-támogatások hivatalában dolgoztak, átjöttek az új intézménybe. A minisztériumokban a Phare programban dolgozók közül is többen átkerültek a strukturális alapok területére. Ezeken a helyeken megvolt az a nyelvtudás, szakmai kapcsolatrendszer, amely lehetôvé tette, hogy az ügynökségek, munkaszervezetek felépüljenek a különbözô tárcáknál. Akadtak-e kudarcok a Phare programok során? Nem nagyon tudok ilyet mondani. Voltak késedelmes programindulások, de amikor a nemzetközi ellenôrzô szervezet itt járt nálunk Phare-ügyben, akkor mindig kiderült, hogy a már elôkészített, szerzôdés elôtt álló projektek száma az európai norma felett volt. Magyarország a Phare-ban ragyogóan, százalékban teljesített. Ezt mindenki nagyszerû eredménynek értékelte az Európai Unióban. Rengeteg vita volt egyes projektek kapcsán, az elôkészítésben elôfordultak hibák, de végül is természetes, hogy akadtak problémák. Vajon mi került át a Phare-ból az elsô Nemzeti Fejlesztési Tervbe? Sok minden, fôleg tudás, tapasztalat. A Phare programban rengeteg elôkészített önkormányzati programmal találkoztunk, az oktatáson keresztül a szakképzésig. A Phare eszközrendszere is segítette a strukturális alapok felhasználásának elindítását. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv intézményrendszerének nagy része Phare-támogatással jött létre. Milyennek értékeli a Phare-hoz kötôdô közbeszerzési eljárást? Drámai volt. Bár a Phare finanszírozta, hogy megtörténjenek a szükséges törvény-elôkészítések, haladjon a jogharmonizáció, de a közbeszerzési törvény állatorvosi ló volt. Egyrészt szerettünk volna gyorsan haladni, minél több forrást felhasználni, a másik oldalon pedig iszonyatos terheket rótt ránk az adminisztráció. Az eljárási rend többször is változott. Úgy látom, hogy a közbeszerzési folyamat adta a legtöbb munkát és okozta a legtöbb bajt. Akadályozott és kényszerhelyzetet teremtett. A közbeszerzési eljárási rendszer sok esetben drágította az eljárást. Bürokratikus volt, és nem tette átláthatóbbá a dolgokat. A társadalmi gazdasági átalakulás más fejlettségi szintjén lépett be a közbeszerzés, ami még egy darabig vergôdni fog. Ezen a folyamaton végig kell menni. Pekár Erzsébet FALU VÁROS RÉGIÓ 2007/1

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése csoport A PHARE programok és az Átmeneti projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése 008 millió forint V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Vizsgálatok dokumentációs rendszerének fejlesztése (00/08-.0.0) Felhalmozási

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XIX EU Integráció Cím: 01 Alcím: 00 2. Költségvetési szerv a) azonosító adatai - törzskönyvi nyilvántartási

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Az eddigi eredmények A jogosult programterület A program EU támogatása 1. prioritás - Fenntartható környezet és turizmus 2. prioritás

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar Köztársaság kormánya Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009. áttekintése Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Válságkezelés 4 pillér A gazdasági válság kirobbanását követően

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel Uniós pályázatok és projektek felépítése A pályázati dokumentáció tartalma Pályázati felhívás Pályázati útmutató Pályázati adatlap Egyéb útmutatók Útmutató

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai 007. évi előirányzat VI. BÍRÓSÁGOK 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok Az igazságszolgáltatás

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

erôsítésére. Mindkettô helyes cél, csak az a kérdés, hogy melyiknek

erôsítésére. Mindkettô helyes cél, csak az a kérdés, hogy melyiknek Készült az Európai Unió társfinanszírozásával a ROP 3.4.1 központi program keretében 2007. NOVEMBER A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁGI LAPJA REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÜLÖNSZÁM

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6. Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium Csak egyszerűen! Brüsszel, 2013. február 6. 1 Hogy jól induljon: CLLD végrehajtási rendszer Tisztázzuk, kinek mi a feladata? Kinek

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Az Igazoló Hatóság tevékenysége. Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3.

Az Igazoló Hatóság tevékenysége. Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3. Az Igazoló Hatóság tevékenysége Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3., Budapest TARTALOM Jogszabályi háttér, szervezet Költségigazolás

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben