Jogszabályok, amelyek a foglalkozás-egészségügyi szakmai tevékenységet érintik

Átírás

1 A foglalkozás-egészségügyi tevékenység jogszabályi háttere II. Jogszabályok, amelyek a foglalkozás-egészségügyi szakmai tevékenységet érintik Dr. Bereczki Edit 1

2 A foglalkozás-egészségügy szabályozása A magyar munkavédelem intézménye jogrendszere megfelel a WHO Alkotmánya, az ILO Egyezmények és az EU Irányelvek követelményeinek (kiemelten: a 161. ILO Egyezmény és a 89/391/EGK Keret-irányelv) Alapvető emberi jogként kötik ki, hogy minden munkavállaló számára biztosítani kell a legmagasabb szintű egészséget a munkahelyen és ennek megvalósításához biztosítani kell a foglalkozás-egészségügyi ellátást. A munkavédelem normarendszere tartalmazza mind a három alapfeltételt: * az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítását (a munkaegészségügy és a munkabiztonság révén) * a jó munkahelyi közérzet és a szociális jólét megteremtését (a munkavédelem szociális feltételeit, a munkavégző képesség megőrzése, helyreállítása és fejlesztése érdekében) 2

3 Egységes munkavédelmi hatóság integrált munkaegészségügy Az államháztartás és a kormányzati szerkezet átalakítása révén 2007-től: * létrejött az egységes munkavédelmi hatóság (OMMF) * megvalósult a munkaegészségügy integrációja. A szabályozási és szervezeti változások eredményeként: * az OMMF - az OMFI közreműködésével, az OSZMK-val együttműködve - látja el a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi (munkaegészségügyi) feladatainak szakmai irányítását * az OMMF közigazgatási hatóságként végzi a munkavédelem nemzetgazdasági szintű (állami) irányítását és ellátja az általános (első- és másodfokú) munkavédelmi feladatokat is (Mvt.; Ket.; Szabt.). 3

4 A munkaegészségügy szabályrendszere A munkaegészségügyi tevékenység orvos-szakmai céljait és feladatait mindkét szakterületére - a munkahigiénére és a foglalkozás-egészségügyre - vonatkozóan az Egészségügyi törvény ( a) rögzíti. A Munkavédelmi törvény - úgy is, mint a munkaegészségügyi követelmények törvénykezési, szervezési és intézményi rendszere a munkáltatók munkaegészségügyi feladatainak végrehajtási előírásait határozza meg, amelynek megvalósításhoz valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi szolgálatotköteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat (és a szolgáltatást nyújtó) intézményes feladatait és formáit a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet és a foglalkozásegészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet írja elő. 4

5 A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok tevékenysége I. Egészségügyi, orvos-szakmai feladatok (klinikai jellegű): alkalmasságivizsgálatok, foglalkozásibetegségek vizsgálata, orvosi elsősegélynyújtás, foglalkozási rehabilitáció, egészségmegőrzési, -fejlesztési tanácsadás, tájékoztatás, felvilágosítás II. A munkáltató munkavédelmi feladatainakmegvalósítása: - kötelező foglalkozás-egészségügyi alapfeladatok, - kötelező és nem kötelező közreműködői feladatok, - a munkáltató felkérésére (külön megállapodás alapján) végzett egyéb feladatok ellátása A szabályozás szintjei: * Törvények: Eüt., Mvt., Egyéb törvények (Mt., Ket., Ebt., Flt., Szt., Kbt.) * Kormány rendeletek * Ágazati munkaegészségügyi jogszabályok (szabálykörök, tárcák szerint) * Egyéb kapcsolódó szabályok (határozat, utasítás, közlemény, stb.) 5

6 Az alapszolgáltatás keretében végzett feladatok: 27/1995. (VII. 14.) NM rendelet 4. (1) szerint munkaköri alkalmasság vizsgálata [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet] foglalkozási betegség vizsgálata [27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet] üzembejárások végzése [OMFI Módszertani útmutató alapján] egyéni védőeszközzel kapcsolatos tanácsadás [65/1999. (XII. 22.) EüM r.] munkahelyi kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatok végzése [25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet és egyéb jogszabályok] munkaegészségügyi felvilágosítás [Mvt. 40. (1). 44. (1) és Eüt. szerint] munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos tevékenység [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet, 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet] gondozási tevékenység a munkával kapcsolatban közúti gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata [13/1992. (VI. 26.) NM rendelet] 6

7 A szolgálat közreműködői feladatai: 27/1995. (VII. 14.) NM rendelet 4. (2) szerint Közreműködés a munkáltató (Mvt. 58. ) munkaegészségügyi feladataiban: a munkahelyi veszélyforrások feltárásában [Mvt. 42. és 54. -a és külön jogszabályok alapján] a munkaegészségügyi fiziológiai ergonómiai - higiénés feladatok megoldásában [Mvt. 8. és 58. -a és külön jogszabályok alapján] a munkahelyi elsősegélynyújtás megszervezésében és az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében [Mvt a és a 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet módszertana szerint] a foglalkozási rehabilitációban [213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet] a munkáltató katasztrófa megelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában. 7

8 Egyéb, ágazati jogszabályok szerinti speciális feladatok részvétel az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kialakításában [Mvt a és a 65/1999. (XII. 1.) EüM rendelet] a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjéről szóló belső szabályozás szakmai véleményezése [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet] a kézi tehermozgatással [25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet] a képernyő előtti munkavégzéssel [50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet] a biológiai kóroki tényezőkkel [ 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet] a foglalkozási rákkeltőkkel [26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet] az azbeszttel [12/2006. (III. 23.) EüM rendelet] a rezgésexpozícióval [22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet] a zajexpozícióval kapcsolatos munkaegészségügyi feladatok ellátása. [66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet] 8

9 Munkaegészségügyi szaktevékenység (Mvt. 8. szerint) Mvt. 21. (3): közreműködés a veszélyes létesítmény, munkahely, (munkaeszköz) és technológia üzembe helyezés előtti munkaegészségügyi szempontú előzetes vizsgálatában Mvt. 23. (2): közreműködés a veszélyes létesítmény, munkahely, egyéni védőeszköz, (munkaeszköz) és technológia soron kívüli ellenőrzésében, ha ezek rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztetik a munkavállaló egészségét és biztonságát vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be Mvt. 54. (1) b)-d), (2), (7) b): részvétel a munkahelyi kockázatok (minőségi és mennyiségi) értékelésében Mvt. 54. (4) g) részvétel az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakításában Mvt. 56. : részvétel az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározásában. 9

10 A foglalkozás-egészségügyi tevékenység szabályköre 1. A Mvt a értelmében a felhatalmazás jogosultja és tárgya tekintetében: A Kormány: 1. jelöli ki munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó szervet 2. rendeletet alkot a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletet alkot: 1. a feladatkörében érintett felelős miniszterrel egyetértésben (pl. a mentés, katasztrófa elhárítás, rendvédelem terén külön szabályokat) 2. önállóan (pl. a munkabalesetekkel kapcsolatban) 3. az egészségügyért felelős miniszterrel és a tevékenység szerint miniszterrel egyetértésben (pl. a veszélyhelyzettel járó munkavégzéshez szükséges szakképzettség) 4. a bányászati ügyekért felelős miniszterrel egyetértésben (pl. a bányászatról szóló munkavédelmi szabályokat) 10

11 A foglalkozás-egészségügyi tevékenység szabályköre az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben (!a munkahelyi ergonómiai szempontoktól a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működésének és feladatainak meghatározásán át a munkahelyi elsősegélynyújtás részletes szabályai megállapításáig!) 6. az egészségügyért felelős miniszterrel együttes rendeletben állapít meg részletes szabályokat (pl. a munkahelyi kémiai biztonság tekintetében) Σ: A foglalkozás-egészségügyi szakmai tevékenységet érintő jogszabályok (és azok módosításának) előkészítése és kihirdetése a mindenkori foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (jelenleg: szociális és munkaügyi miniszter) feladata az egészségügyért felelős miniszter (és a tevékenység szerint érintett miniszter) közreműködésével (egyetértés, együttműködés). 11

12 A foglalkozás-egészségügyi szakmai tevékenységet érintő jogszabályok módosítása célja: átfogó (szakmai) szabálymódosítás a foglalkozás-egészségügy területén (is) (pl. az alkalmassági vizsgálatok egységes rendszerének kialakítása tekintetében) és az OMMF szabályozási törekvése: az egységes munkavédelmi hatóságmegteremtéséből adódó feladatok megvalósítása (pontosítás, harmonizálás, korrekció) a munkaegészségügy integrációja miatti szabályozási, szervezeti, eljárási, financiális és működési háttér kialakítása a helyes munkahelyi munkavédelmi gyakorlat érvényesítése, az egységes munkavédelmi hatóságiellenőrzés megvalósítása, a munkáltatók/szolgáltatók kötelező munkavédelmi adatszolgáltatása 12

13 Megoldandó foglalkozás-egészségügyi szakmai kérdések A foglalkozás-egészségügyi szakmai tevékenységet érintő jogszabályok a Munkavédelmi törvényhez, az Egészségügyi törvényhez, valamint egyéb törvényekhez (és végrehajtásirendeleteikhez) kapcsolódnak. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás (a progresszív ellátás mindhárom szintjén megvalósuló) szakmai tevékenysége különösen a munkavédelem szociális dimenzióit érintően több területen kapcsolódik a munka világát, a foglalkoztatást, a társadalombiztosítási-, szociális- és egészségügyi ellátást is érintő szabályozási feladatokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos egyes feladatokat (működés, igazgatás, szakmai felügyelet, szakképzés-továbbképzés, adatvédelem, bejelentési kötelezettség, nyilvántartás, eljárásrend, tájékoztatás, adójogi kérdések, díjazások, stb.) előíró egyéb jogszabályokhoz is. A végrehajtás során, a gyakorlatban a jogszabályi hierarchia kötelező betartása és a jogszabályok közötti belső jogharmonizáció (az összhang) hiánya okoz nehézséget (az értelmezés és az eljárásrend során)! 13

14 Kiemelt szakmai kérdések: 1. A járóbeteg szakellátásokkeretében igénybe vehető vizsgálatok 2. Járványügyiérdekből végzett (szűrő) vizsgálatokkérdése 3. A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek kijelölése és finanszírozása 4. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok jelentése (T) 5. A foglalkozás-egészségügyi ellátó kapacitás és a minőségi követelmények 6. A munkáltatói és szolgáltatói kötelező munkavédelmi adatszolgáltatás (T) 7. A korkedvezményes nyugdíj változásai 8. Módosultak (pl. a szakorvosképzés, a rehabilitáció, a gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata, az élelmiszerekkel, stb. kapcsolatos szabályozás) és hatályon kívül kerültek egyes jogszabályok (pl. az elsősegélynyújtás, a munkahelyi ittasság vizsgálata) 14

15 Járóbeteg szakellátások keretében végzett vizsgálatok 1. A szabályozás főbb kérdései: 1. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (Eüt.) szerint: - az egészség döntő hatással van a munkára - hatálya kiterjed az egészséges élet- és munkakörülmények feltételeire is - a munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során a munkát végző személyek egészségének megóvása - a foglalkozás-egészségügy feladata, hogy a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa egészségi alkalmasságát. - fokozott figyelmet fordítson a sérülékeny munkavállalók egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során. 2. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok elsődleges megelőző feladata az alkalmassági vizsgálatok, a foglalkoztathatóság megítélése során a munkakapacitás és az egészségi állapot elbírálása, amelynek kötelező része (lehet) a járóbeteg szakellátásokon végzett vizsgálat (labor, rtg, szemészet). 15

16 Járóbeteg szakellátások keretében végzett vizsgálatok A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. t. (Ebt.) * 2. rögzíti a beutalás nélkül igénybe vehető szakellátásokat de! a tüdőgondozói, az onkológiai, bőr-és nemibeteg gondozói szakellátás csak gondozottaknakjár (első alkalommalbeutalóvalvehető igénybe) * 10. -a szerint: a biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások keretében jogosult szűrővizsgálatokra, ide nem értve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat és az ahhoz szükséges továbbijáróbeteg-szakellátásokat * 18. -a alapján: A biztosítottat járó egészségügyi szakellátásra orvos utalhatja be Nem vehetők igénybe az E.Alap terhére: a munkahigiénés szűrő-és ellenőrző vizsgálatok, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások Kivéve: a biztosítottfoglalkozásimegbetegedése, üzemi balesete esetén 16

17 Járóbeteg szakellátások keretében végzett vizsgálatok 3. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok orvosait az Eüt. és az Ebt.: * kizárja a betegségek korai felismerését és megelőzését szolgáló a járóbeteg szakellátásokon végzett szűrővizsgálatokból (megelőzés!) * kizárja az E. Alap terhére beutalási jogosultsággal bíró orvosok köréből. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa járóbeteg-szakellátásra a biztosítottat a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben foglaltfeladataikeretében utalhatjabe. (1998 óta!) A szolgálat az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe veheti a mentőszolgálatot, a szolgálat orvosa járbeteg-szakellátást nyújtó szakrendelésekre, illetve háziorvosi ellátásra utalhatja a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező munkavállalót, speciális kórházi ellátást igénylő foglalkozási megbetegedés vagy annak gyanúja esetén pedig sürgősséggel vagy előzetes helybiztosítás útján az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet fekvőbeteg osztályára utalhatja a beteget. 17

18 Járványügyi érdekből végzett vizsgálatok 1. Az Egészségügyi törvény rendelkezései szerint: A járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése a miniszter egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a munkáltató költségére védőoltási kötelezettséget írhat elő. [56. ] A járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása a munkahelyiközösség tagjainak. [59. ] Kórokozó hordozó személy nem foglalkoztatható gyermekvédelmi, oktatási, szociális,intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, valamint élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, forgalmazó, illetve ivóvíz ellátást szolgáló munkakörben köteles az előírt egészségügyi rendszabályokat pontosan betartani. [68. ] Az állam az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében biztosítja a járványügyi ellátások közül a kötelező védőoltást, a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot [142. ]??? 18

19 Járványügyi érdekből végzett vizsgálatok 2. Az Ebt. vh-ra kiadott 51/1997. (XII. 1.) NM rendelet intézkedik az életkorhoz kötött, térítésmentesen igénybe vehető szűrővizsgálatokról: * A R. [36/2008. (IX. 23.) NM rendelet általi módosítása] X. 1-től biztosít (háziorvos és kompetens szakellátás orvosa beutalása alapján) éves kor között és 64 éves kor felett évente mellkas-szűrővizsgálatot (tüdőszűrést). * A R. kizárja a hatálya alól a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokat! [lsd. 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. számú melléklete] A 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg a kötelező egészségbiztosítás ellátásai keretében nem igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díját [2008. X. 1-től a 235/2008. (IX. 23.) Korm. rendelet módosítása alapján]: 14. Az a mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés), melynek igénybevételére nem az A mellkasegészségügyi hatóság által külön jogszabály szerint kötelezően elrendelt szűrővizsgálat szűrővizsgálat keretében, vagy nem a külön jogszabály szerint korhoz közfinanszírozásban kötött szűrővizsgálat keretében kerül sor. érvényesíthető díja [ mellkas-szűrővizsgálat pont] 19

20 Járványügyi érdekből végzett vizsgálatok 3. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény * Érinti a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. számú melléklete 4. pontját is (Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök, tevékenységek): Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy esetén a vizsgálat köre kiterjed a bőrgyógyászati vizsgálatra és a tbc (ernyőkép szűrés) érvényes leletére is. [a évi XC. régi élelmiszer törvény szerint!!!] * A 178/2002/EK Irányelv az élelmiszerjogról és az élelmiszerbiztonságról [2004. V. 1-től hatályon kívül került. az évi LXXXII. új élelmiszer törvény!!!] élelmiszer készen tartása eladás céljára, beleértve az élelmiszer eladásra való felkínálását, vagy az élelmiszerek ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely formáját, valamint az élelmiszerek eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját * Az élelmiszerlánc felügyeleti szerv (MGSZH) a évi XLVI. tv. 35. (1)- (2) szerint jogosult ellenőrizni: az élelmiszerek termelésének, előállításának, feldolgozásának, tárolásának és forgalomba hozatalának bármely szakaszában az ennek során közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági és higiénés előírások betartását 20

21 Foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek 1. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult a foglalkozásegészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó szolgálat - a progresszív ellátás II. szintje (szakmai, ellátás-szervezési, finanszírozási kérdések) A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatait a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 5. -a rögzíti A foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely kijelölésére az OMFI illetékes: az ellátási szükséglet alapján a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint A szakellátó helyek illetékességi listáját, illetve az egyes szakellátó helyek heti szakorvosi óráinak számát az egészségügyi miniszter tájékoztatóban teszi közzé. [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint,!eük száma] 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások E. Alapból történő finanszírozására (II. fokú vizsgálatok, foglalkozási betegség) 13. számú melléklet: Foglalkozás-egészségügyi szakellátás rendelési ideje megyénként (a rendelési idő óra/hét) [A 14. számú melléklet. a 9/1999. (IV.2.) NM rendelet 2. számú melléklete szerint tartalmazta a szakellátó helyi tevékenység kódjait is 2002-ig!] 21

22 Foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek 2. Az ellátási szükséglet meghatározó tényezői: 1. A térség gazdaságilag aktív munkavállalóinak a megoszlása II. fokú és foglalkozási betegségek vizsgálata, konzultációs és egyéb igény 2. A munkanélküliségi ráta alakulása - munkanélküliek beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálata - munkanélküliek munkaközvetítés előtti munkaköri alkalmassági vizsgálata - megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztathatóságának és - alkalmi munkavállalók foglalkoztathatóságának a vizsgálata (lsd. 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete és pont szerinti díjtételeket!) 3. Szakképző intézmények tanulók/hallgatók szakmai alkalmassági vizsgálata (--- iskola-egészségügy!) és a gyakorlati idő alatt munkaköri alkalmassági vizsgálata 22

23 Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok jelentése évi III. (Szt) és a évi IV. (Flt) módosítása: évi CVII. t. Cél: az álláskereső munkanélküliek közfoglalkoztatásának elősegítése és a foglalkoztathatóság egyéb bővítése ( Út a munkába Program ) * Közfoglalkoztatás (= közmunka, közhasznú vagy közcélú munka) révén Közhasznú munkavégzés: a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetőleg a települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása Közcélú foglalkoztatás szervezése önkormányzati feladat (?) * Alkalmi munkavállalók (döntően idénymunkások) foglalkoztatásával (?) Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat végzése kötelező az Szt. és Flt. szerint: a) A Munkaügyi Központ/Kirendeltség és a Képzőhely, valamint az alkalmi munkavállalók (idénymunkások) kezdeményezésére a szakellátó helyen történik a foglalkoztathatóság (és a szakmai alkalmasság) bírálása b) Az önkormányzatoknál munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése (?) Szt., Flt., a 49/1999. és a 89/1995. Korm. rendelet összehangolása! 23

24 Foglalkozás-egészségügyi ellátó kapacitás Az ellátási szükséglet és az ellátási kapacitás becslése: * a lefedettség és a minőségi ellátás biztosítása, a túlvállalás elkerülése * a kapacitás számítás igazítása a munkavállalók/biztosítottak létszámához. Ellátási kapacitás számítása és orvos/ápoló szükséglet becslése: ~ 2,8 M fő alkalmazásban álló, FEGO: A - 5%, B - 25%, C - 44%, D - 26% ~ 2200 fő főállású orvos (~1450 főállású + ~1850 részállású szakorvos/ápoló) * 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet és az OMÜI (OMFI) ajánlása szerint: - [Ae/A + Be/B + Ce/C + De/D] x 100 = F - ahol: Ae, Be, Ce, De az ellátandó munkavállalók száma - A=1000 fő, B=1200 fő, C=1500 fő, D=2000 fő az ellátható létszámhatár - Ha F=100 ± 20, akkor egy orvos és egy ápoló szükséges heti 40 órában * Példa: 570 fő munkavállaló ellátási szükséglete kiszámítására, ha Ae =100 fő, Be =120 fő, Ce =150 fő, De =200 fő F= 0,4 azaz a heti 40 órás ellátás 40%-ával, azaz heti 16 órával kell számolni Ebből: (70-80%) ~10-12 óra a rendelési idő, (20-30%) ~4-6 óra az egyéb munkaegészségügyi feladatra fordított óraszám hetente. 24

25 Munkavédelmi adatszolgáltatás 1. A Mvt. szerint a munkavédelmi hatóság (OMMF) a nyilvántartási rendszerében szereplő adatokat informatikai rendszerében kezeli. A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi adatokhoz a kötelező bejelentések, a célzott és soron kívüli helyszíni ellenőrzések révén jut. Az egységes munkavédelem egységes munkavédelmi hatósági ellenőrzést és a munkáltatók és a szolgáltatók munkavédelmi adatszolgáltatása pontosítását, korszerűsítését, egységesítését igényli. A 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet (tervezett) módosítása révén: * a munkavédelmi adatbejelentés és a bejelentésre kötelezettek köre bővül, * korszerű, digitalizált, egységes, díjmentes adatszolgáltatásvalósulmeg * cél: a valós munkavédelmi helyzet feltárása az ellátási szükséglet és az ellátó kapacitás összhangja ( lefedettség ) a minőségi ellátás megteremtése a legális foglalkoztatás elősegítése egységes és hatékony felügyelet és ellenőrzés megvalósítása. 25

26 Munkáltatók: Munkavédelmi adatszolgáltatás 2. * Alap (<2 hónap) - éves (II. 15-ig) - soron kívüli (<15 nap) II. 15.! * A bejelentés adattartama változik (bővül) * Formája: papír alapú (honlapról letölthető, kinyomtatható, beküldhető) = elektronikus (regisztráció után kitölthető, digitálisan kezelhető) * Közzététel: OMMF honlapon (formanyomtatvány-adatlap, útmutató, tájékozató közreadása) MIMO technikai alap - tájékoztatást biztosít OMFI szakmai felvilágosítást ad a zöld-számán: Szolgáltatók: * éves kapacitás-jelentés (II. 15-ig) - soron kívüli (<15 nap) - OSAP (1485.) + egyéb jelentési kötelezettség teljesítése (külön jogszabályok szerint!) * A bejelentés adattartama bővül, formája változik (mint fent!) * Közzététel: OMFI honlapon * OMFI szakmai értékelése, összesítése (negyed évente és minden év IV. 15-ig) 26

27 A munkáltatók/szolgáltatók egyéb jelentési kötelezettsége OMMF elnöke külön elrendelése alapján (pl. tömeges foglalkozási betegség esetén) (?) 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. -a szerint a tevékenységi körében észlelt foglalkozási megbetegedésekről (Ket. hatálya alá kerül a jövőben?) 61/1999. (XX. 1.) EüM rendelet szerint: - a biológiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal [12. ] - azonnal a 3. és 4. csoportba tartozó biológiai tényezőkről [7. (2)] - és a munkakörhöz kötött védőoltásban részesült munkavállalókról [I. 5-ig] [2000. évi XXV. t. (Kbt.) 29. (1) alapján a veszélyes anyagokról és veszélyes készítményekről a biztonsági adatlap csatolásával a használat megkezdését megelőzően] 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 18. alapján a foglalkozási rákkeltőkkel végzett tevékenységet, soron kívüli munkavégzést, az expozíciónak kitett munkavállalók 12. szerinti nyilvántartása [éves jelentés a tárgyévet követően I. 10-ig] 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 4. (1) szerint az azbeszt bontás-mentesítés előtt bontási tervet kell készíteni [munkaegészségügyi szempontok!] 66/2005. (XII.22.) EüM rendelet alapján ha a zajmérési jegyzőkönyv és a hallásvizsgálatok eredménye eltérő [együtt a munkavédelmi képviselővel!] 27

28 A korkedvezményes nyugdíj 1. A korkedvezményes nyugdíj jogintézménye I. 1. és XII. 31. közöttfennmarad (2011. I. 1-től külön törvény rendelkezik!) A jogosultságot a Tbj. (18., 20/A. ), a Tny. ( /A-C, 19. ) és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet listája alapján rögzíti a XII. 31-én hatályos rendelkezések szerint. A TB közfinanszírozása helyett a költségvetés és a munkáltatói korkedvezmény-biztosítási járulék (13%) fedezi az ellátásokat: 2008-tól kezdődően évenként % lesz a munkáltatóifedezetrész! A munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulék fizetési mentességét külön jogszabályok határozzák meg: * évi CXXVI. törvény egyes adótörvények módosításáról * 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés eljárási szabályairól * 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valaminta mentesítési eljárás szakértői, illetve hatóságiközvetítői díjáról 28

29 A korkedvezményes nyugdíj 2. A évi LXXX. t. 20/A. -a és a évi CXXVI. t a értelmében a foglalkoztatót (beleértve az egyéni vállalkozót is) kérelmére mentesíti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az eljárás megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben és munkahelyen történő foglalkoztatásban nem áll fenn a korkedvezményes nyugdíj indoka. Az eljárásrend (a Mvt. és a Ket. előírásaira is tekintettel): * Eljáró hatóság: I. fokon KMMF, II. fokon OMMF * Szakértői intézet: OMFI Szakhatóságok: OSSKI - az ionizáló sugárzás; NKH PÁV Igazgatósága - a közlekedés; MBFH - a bányászat; MKEH a villamos-energia ipar területén Az eljárás kérelemre indul, foglalkoztatói állapot felméréssel (adatlap), soron kívüli szakértői vizsgálat után az OMFI szakvéleményt ad (ha szükséges: szakhatóságivéleményeket is kikérik az eljárás során), KMMF-OMMF lefolytatja a munkavédelmi hatósági eljárást és a jogerős határozatot közli az APEH és a NYUFIG Regionális Igazgatóságával. 29

30 Módosult és hatályon kívül helyezett jogszabályok tól megváltozott a foglalkozás-orvostan szakorvos képzés * 42/2007.(IX. 19.) EüM r. módosította a 66/1999. (XII. 25.) EüM rendeletet: - megszűnt a ráépített szakképzés, kivéve: a már regisztráltak esetén - a foglalkozás-orvostan csak első szakképesítés lehet; a képzési idő 48 hónap lett (50 helyett) - a munkahigiéné szakképesítés csak ráépítettként szerezhető meg 24 hónap alatt 2. A foglalkozási rehabilitáció változása * A 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 4..a (2) b) pontja alapján: A szolgálat közreműködik a foglalkozási rehabilitációban. * 2007 évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról * 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet az ORSZI-ról 7. (2) b.): a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa tájékoztatja az ORSZI-t az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, a jelenlegi munkakörében történő továbbfoglalkoztathatóságáról. * 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról * De! a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztathatóságáról Hatályon kívül (és?) 30

31 3. 16/1986. (XII. 17.) EüM rendelet az ittasság munkahelyi ellenőrzése véralkohol vizsgálattal - Hatályon kívül került * Irányadó: Mvt. 2. (2), 4., 46., 54/A. (1), 60. (1)! Mt. 4. (2), 102. MK számú állásfoglalása Az Mvt. és az Mt. előírásai automatikusan érvényesülnek! Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú módszertani levele (Népjóléti Közlöny 1994/18. szám oldal) * Gyakorlati példa az alkoholos állapot ellenőrzésének rendjére: Vegyiparban, gyógyszeriparban különösen etilalkohol, metilalkohol! technológiai használata esetén pl. a munkáltató Munkavédelmi Szabályzata rögzíti a a munkára alkalmas állapot (így az alkoholos befolyásoltság) ellenőrzésének módját és az eljárásrendet is. Alkoholos állapot (gyanúja) esetén mentőszállítás történik toxikológiai osztályra. (Hátrányos jogkövetkezmények és megtérítési kötelezettség!) 31

32 4. 2/1972. (M.K. 6.) KPM számú rendelettel hatályba léptetett Közlekedési Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály (KÖBEÓ) IV. fejezetét (Anyagmozgatás, Anyagtárolás) a évi LXXII. t I. 1-től H.K.! Megszűnt a teheremelési, kézi anyagmozgatási norma, a súlyhatár! * Irányadó: Mvt. 18. (1) és 41. ILO 127. számú Egyezménye 90/269/EGK, 92/85/EGK, 94/33/EGK Irányelvek (sérülékenyek) * A foglalkozás-egészségügyi szolgálat gyakorlatában meghatározó: - 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről - 33/1998. (VI. 24.) NM r. 8. sz. melléklete a sérülékeny munkavállalók foglalkoztatása során meghatározza magából a munkavégzésből származó túlzott fizikai megterhelés (elsősorban a statikus elemeket tartalmazó anyagmozgatási munkák) esetén szükséges tiltásokat, korlátozásokat, illetve kockázatértékelés szerinti esetenkénti döntéseket (10 kilopond!) 32

33 5. 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet az egészségügyről szóló évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló rendelet (a 383/2007. (XII. 23.) Korm. r., majd a 170/2008.(VI. 28.) Korm. r. által) I. 1-től hatályon kívül került! Ez a jogszabály határozta meg az üzemekben és egyéb munkahelyeken az elsősegélynyújtás szabályait, beleértve az elsősegélynyújtó felszerelést is. * A jelenleg irányadó hatályos szabályok: - Mvt a: A munkahelyen - jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit - 27/1995.(VII. 14.) NM rendelet 4. (2): az alapszolgálat közreműködik a munkahelyi elsősegélynyújtás megszervezésében és az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében. - Külön jogszabályok (biológiai, foglalkozási rákkeltők, stb.) szerinti előírások! - Mvt. 88. (4) d) és dv) szerint: a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg: a munkahelyi elsősegélynyújtás célját, tárgyi és szervezési feltételeinek, a személyek kijelölésének, képzésének és továbbképzésének, valamint az elsősegélynyújtás szakmai irányításának és ellenőrzésének részletes szabályait. 33