5.3.1 Munkaköri alkalmassági vizsgálatok

Átírás

1 Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók és munkáltatók a munkavédelemben Munkaköri alkalmassági vizsgálatok A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon, szervezett munkavégzés 1 keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján január 1-jétől a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében ez a rendelet nemcsak valamennyi munkáltatóra és belföldön munkát végző munkavállalóra vonatkozik szervezett munkavégzés esetében, hanem a szakképző intézményre 2, a tanulóra, a 11. (2) bekezdésében meghatározott esetben a hallgatóra, 1 Az Mvt. módosult 87. 9) pontja szerint szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat, a szabálysértési határozat alapján a Magyar Honvédségnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység, és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka. 2 Szakképző intézmény: a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 4. (1) bekezdése szerinti intézmény

2 5 Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók és munkáltatók a munkavédelemben a munkaügyi központra 1, valamint a munkaügyi kirendeltségre 2, az álláskeresőkre. A foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi kirendeltségre és a megváltozott munkaképességű álláskeresőre, a közfoglalkoztatható személyre és a közfoglalkoztatottra (a továbbiakban: közfoglalkoztatott), a közfoglalkoztatást felajánlóra, továbbá az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára munkaviszonyt létesítő munkáltatóra és elhelyezkedni kívánó személyre, valamint a személyi higiénés alkalmasság vizsgálata és véleményezése tekintetében a munkát végző személyre is vonatkozik ez a rendelet. Az Mvt. 49. (1) bekezdése alapján a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára külön jogszabályokban meghatározottak szerint alkalmasnak bizonyult. Az új munka törvénykönyv 3 (a továbbiakban: Mt.) 51. (3) (4) bekezdéseiben is egyértelműen kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi 1 Munkaügyi központ: a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve 2 Munkaügyi kirendeltség: a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal munkaügyi kirendeltsége évi I. törvény a munka törvénykönyvéről Munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek január

3 Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók és munkáltatók a munkavédelemben alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Ugyanakkor köteles ingyenesen biztosítani a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. Az egészségügyi megfelelőségről előzetes orvosi vizsgálat alapján kell dönteni, és a rákkeltő expozícióban foglalkoztatott munkavállaló 1 pedig köteles évenként a foglalkozásegészségügyi szolgálat által elvégzett időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni. Rákkeltő expozícióban csak a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által egészségileg alkalmasnak véleményezett munkavállaló foglalkoztatható. Az orvosi vizsgálatért felelős foglalkozás-egészségügyi orvos, a vizsgálatot követően, feljegyzést 2 készít az egyes munkavállalókra vonatkozóan előírt védő vagy megelőző intézkedésekről. Az intézkedésekről készített feljegyzést a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkavédelmi felügyelőség felügyelőjének kérelemre bemutatja. Amennyiben rákkeltő expozícióban foglalkoztatott munkavállaló esetében az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat a rákkeltő expozícióval összefüggésbe hozható egészségkárosodást 1 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 2 Ezt az orvosi feljegyzést és vizsgálatokra vonatkozó dokumentációt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat az expozíció utolsó napját követő 50 évig köteles megőrizni.

4 5 Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók a munkavédelemben 5.3 7/1 állapít meg, abban az esetben a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa vagy a munkavédelmi felügyelőség felügyelője valamennyi hasonló expozícióban foglalkoztatott munkavállalóra kiterjedő, soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatot rendelhet el. Indokolt esetben a munkavédelmi felügyelőség kezdeményezésére a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának vezetője valamennyi hasonló expozícióban foglalkoztatott munkavállalóra elrendelheti a soron kívüli vizsgálatot. A soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára bővíthető a nem megengedhető expozíció, megterhelés kimutatására vagy a daganatos megbetegedés korai diagnosztizálására alkalmas biológiai vizsgálatokkal. Az Mvt. 49. (3 4) bekezdéseinek megfelelően a munkarendje szerint rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát (Mt. 89. ) végző munkavállaló részére a munkáltató a munkába lépést megelőzően, illetve a munkaviszony fennállása alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt időszakonként köteles biztosítani az orvosi alkalmassági vizsgálatot. A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas. Ha az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy az éjszakai munkavégzés a munkavállaló egészségi állapotát veszélyezteti, vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll okozati összefüggésben, akkor a munkavállalót nappali munkavégzésre kell beosztani. A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. sz. mellékletében felsorolt, a sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást Munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek január

5 7/ Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók a munkavédelemben igénylő megterhelések figyelembevételével óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól. Alkalmasság orvosi vizsgálata, véleményezése A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az alábbi alkalmassági orvosi vizsgálattípusokat különbözteti meg: munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata. E vizsgálatok célja: a munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni; szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat; személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata, valamint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése nem terjed ki a munkaképesség-változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.

6 5 Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók a munkavédelemben 5.3 7/3 A következő esetekben a munkáltató kezdeményezésére záróvizsgálatot kell végezni: a vonatkozó jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor; idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott; külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően. [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, 8. ] Az alkalmasság véleményezése: a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre, a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre; az álláskereső esetében szakmai jellegű képzésre, átképzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére, a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre történik. A munkaköri és a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése a 8. -ban meghatározott esetekben záróvizsgálattal egészül ki. A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatának céljait a Rendelet 3. (4) bekezdése sorolja fel. Munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek január

7 7/ Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók a munkavédelemben Ki kell emelni az előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatok közül a Rendelet 4. (3) bekezdés alábbi b) és c) pontjait, mivel azok január 1-jétől hatályosak: a szakmaválasztást megelőzően pályaválasztási tanácsadás céljából a pedagógus, az iskolaorvos, a szülő vagy a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség kérésére azon képzésben részt vevő esetében, akinél a szakmai jellegű képzésben való részvétel egészségi állapota miatt korlátozott; álláskeresők esetében a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség kezdeményezésére, továbbá a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség által támogatott foglalkozást elősegítő képzésben részt vevő személy esetén a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség vagy önköltséges szakmai felkészítésre jelentkezők esetében a szakképző intézmény kezdeményezésére. Az időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat érintettjeit és gyakoriságát a Rendelet 6. -a egyértelműen felsorolja. A soron kívüli vizsgálat eseteit a rendelet 7. -a adja meg, amely (3) bekezdése az f) ponttal bővült a következők szerint: (Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet) d) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve munkavédelmi felügyelősége felügyelője; f) a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség. A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat is lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. Fontos! Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, álláskereső, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve az a munkát végző személy, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető,

8 5 Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók a munkavédelemben 5.3 7/5 a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat. (Rendelet 16. ) A munkaügyi központ vagy a munkaügyi kirendeltség jogszabályban meghatározott esetekben a megváltozott munkaképességű álláskeresőt foglalkoztathatósági szakvéleményezésre, a többi álláskeresőt szakmai alkalmassági vizsgálatra, önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ vagy a munkaügyi kirendeltség, egyéb közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatottat foglalkoztathatóság szakvéleményezésére küldi. A foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet. Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára a munkáltató vagy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy kezdeményezésére kerül sor. A vizsgálatokat végző személyek, illetve szervek A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az Munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek január

9 7/ Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók a munkavédelemben adott munkakörre, tevékenységre, a tanuló és hallgató esetében az adott szakmára, az álláskereső esetében az adott szakmára, ellátható foglalkozási csoportokra alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy nem alkalmas. A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a munkát végző személyek esetében a háziorvos végzi, alkalmatlanság esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézeténél járványügyi érdekből a tevékenységtől eltiltást kezdeményezi. Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság, illetve a tanuló és a hallgató vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, a munkaügyi központ, a munkaügyi kirendeltség és az álláskereső a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a Rendelet 10. számú melléklete szerinti Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél. A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését az álláskereső, a tanuló és a hallgató lakóhelye, a szakképző és felsőoktatási intézmény székhelye, a munkaügyi központ, a munkaügyi kirendeltség és a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi. A véleményt a 11. számú melléklet szerinti Másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény elnevezésű nyomtatványon közli a kérelmezővel. Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátó hely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő erre kijelölt szakellátó hely végzi.

10 5 Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók a munkavédelemben 5.3 7/7 A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezését tanulók, hallgatók esetében országosan a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv, az álláskeresőknél a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség telephelye szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi, figyelemmel az előző bekezdésben foglaltakra. A véleményt és a Rendelet 13. (2) bekezdésben szereplő korlátozásokat, a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot véleményező szerv a 12. számú melléklet szerinti, az Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény elnevezésű nyomtatványon közli a munkáltatóval, a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, a munkaügyi központtal és a munkaügyi kirendeltséggel. Az álláskereső szakmai alkalmasságáról a Rendelet 15. számú melléklet szerinti (bemutatott) nyomtatványon, a foglalkoztathatóságról a Rendelet 16. számú melléklet szerinti nyomtatványon készíti el szakvéleményét a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely. A 15. sz. melléklet tartalma Foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely megnevezése:... Szakmai alkalmassági orvosi vélemény A vizsgálat eredménye alapján... ügyfél (név, TAJ szám, születési hely, idő)... szakmában minősítése: ALKALMAS, IDEIGLENESEN NEM ALKALMAS, NEM ALKALMAS. Nevezett szakmai alkalmasságát érintő korlátozás: Munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek január

11 7/ Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók a munkavédelemben Ideiglenesen nem alkalmas minősítés esetén a legközelebbi vizsgálat hét múlva év hónap nap. P. H.... foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát végző az alkalmatlanság okát a munkavállalóval, tanulóval, hallgatóval, álláskeresővel, illetve a munkát végző személlyel ismerteti; a munkáltatóval, illetve a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, a munkaügyi központtal és a munkaügyi kirendeltséggel csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölheti. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó, foglalkoztathatósági vizsgálatról a munkáltatóval foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra szerződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást vagy foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltató, vagy az elhelyezkedni kívánó személy által választott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező háziorvos foglalkoztathatósági szakvéleményt állít ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon. Teljesen új előírások hatályosak ugyancsak január 1-jétől, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvéleményre 1 vonatkozóan a Rendelet 16/B. -ának megfelelően. A szakvélemény a közfoglalkoztatás megkezdésének kötelező feltétele. 1 A szakvélemény kiadására a Rendelet 16/A. (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

12 5 Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók a munkavédelemben 5.3 7/9 E szerint: 16/B. (1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ, más közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató kezdeményezi a közfoglalkoztatás megkezdése előtt. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt a) a közfoglalkoztatásban résztvevő személy által választott, foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező szakorvos, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szakvizsgával rendelkező háziorvost is, vagy b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, más közfoglalkoztatás esetében a foglalkoztatás helye szerint illetékes szakellátó hely orvosa állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon. (3) A fegyveres szerveknél alkalmazott közfoglalkoztatottak esetében a foglalkoztathatósági szakvéleményezést a fegyveres szervek egészségügyi hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező alapellátó egységei végzik. Munkáltatói feladatok A munkáltatónak írásban kell meghatároznia a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is, kitérve a sérülékeny csoportra is, illetve azokra a munkakörökre, amelyekben a Rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt a nők, fiatalkorúak és idősödő munkavállalók nem foglalkoztathatók. Ugyancsak figyelembe kell vennie a Rendelet 3. sz. mellékletében foglaltakat, amely melléklet tartalmazza mindazon fizikai, kémiai kóroki tényezőket, amelyek expozíciója időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé. A szabályozás kidolgozásához foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni. Munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek január

13 Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók és munkáltatók a munkavédelemben Az a munkáltató, aki a fentiekben ismertetett előírásokat megszegi, súlyosan veszélyezteti munkavállalóját, és a január 1-jétől hatályos 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 1 alapján nem kerülheti el a megemelt munkavédelmi bírság kiszabását. A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint /2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról