Hátrányos helyzetű gyermekek egészségi állapota. A hátrányos helyzetű gyermekek egészségügyi ellátásának sajátos feladatai. Dr.

Átírás

1 Hátrányos helyzetű gyermekek egészségi állapota. A hátrányos helyzetű gyermekek egészségügyi ellátásának sajátos feladatai Dr.Aszmann Anna Dr. Mészner Zsófia PhD, Med Habil; Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Fodor József iskolaegészségügyi Társaság Továbbképző Konferencia október 5..

2 Amiről szó lesz: Kiindulás: Szükségletek a gyermekkorban Hátrányos helyzet lehetséges okai Hozzáférhető információk a hazai helyzetről A jelenlegi adatgyűjtések ismert módszertani nehézségei A szociális hátránnyal összefüggő betegségek Hátrányos helyzet és egészségállapot indikátorok Az egészséges életesély születéstől Hátrányos helyzet és tápláltsági állapot Egészségi állapot, életminőség önminősítése HBSC kutatás Mit tehet az iskolaorvos és védőnő?

3 Biztonság: Szükségletek gyermekkorban fizikai tárgyi környezet biztonsága, társadalmi, szociális biztonság Védettség: környezeti ártalmak és fertőző betegségek ellen Az életkornak megfelelő táplálkozás, foglalkoztatás és mozgás Az életkornak megfelelő szomatikus, pszichomotoros, kognitív és szociális fejlődés biztosítása a genetikai adottságok teljes kihasználásával Hátrányos helyzet: ha a fentiek részleges vagy teljes hiánya áll fenn A kielégítetlen szükségletek kumulálódnak

4 Hátrányos helyzet lehetséges okai Szociális szempontból hátrányos a földrajzi terület, ahol a család él:rossz infrastruktúra, hiányzó szolgáltatások (pl. orvos, védőnő hiány) Szegénység: anyagi és kulturális természetű Eltérő kultúrájú környezet/ család Alternatív életmódot folytató szülők Mentális problémákkal küzdő, alkoholbeteg vagy egyéb függőségben szenvedő szülők, családtagok Elhanyagolt/ túlfoglalkoztatott/ túlterhelt gyermek Fogyatékkal élő, krónikus beteg, Tanulási problémákkal küzdő gyermek A felsorolt okok bonyolult összefüggést mutatnak egymással!!

5 Nemcsak a szegény, de a jóléti országokban is igazolt a szegény és jómódú családok gyermekeinek egészségi állapota és életminősége közötti különbség. A jövedelmi viszonyok helyett több dimenzióval jellemzik a gyermek jól-létét (anyagi /oktatással kapcsolatos / életmód kockázatok) UNICEF / OECD / Bradshaw.Richardson TÁRKI 2011.) Magyarországi gyermekekre jellemző : Az anyagi jól-lét dimenziói és az anyagi jól-lét egyenlőtlensége szempontjából utolsók között (gyermekszegénység kockázata 2x-e a hazai szegénységnek) Anyagi és otthoni kulturális javaktól való megfosztottság (depriváció) nemzetközi szinten is jelentős (15 évesek 38%-ának nem megfelelők az otthoni tanulási feltételei), otthonok zsúfoltsága PISA vizsgálatok: szülők iskolázottsága és az eredmények közötti kapcsolat nagyon erős

6 Betegségek, amelyek összefüggést mutatnak a szociális hátránnyal (* Magyarországon is van adat) Várandósság alatt: alacsonyabb súlygyarapodás, hiánytáplálkozás, dohányzás*, depresszió, genitális infekciók Alacsonyabb születési súly, magasabb csecsemőhalálozás*, hirtelen/ váratlan csecsemőhalál Az alultápláltság mellett az elhízás*, a növekedésben való elmaradás* A légúti, bélrendszeri fertőző betegségek gyakoribb előfordulása Vérszegénység, micronutriens hiány, fogszuvasodás Krónikus betegségek rövidebb túlélése, gyakoribb hospitalizációja Fejlődési zavarok, emocionális problémák gyakoribb előfordulása* ADH (Figyelemzavar, hyperaktivitás), enuresis A háztartási és gyalogos balesetek gyakoribb előfordulása* Serdülőkori terhességek magasabb aránya Consequences of Poverty for Children

7 Hátrányos helyzet és egészségállapot indikátorok Nagyon kevés megbízható hazai adat áll rendelkezésünkre Ennek oka: a gyűjtött adatok bősége mellett nagyon alacsony azok megbízhatósága: eltérő vizsgálati módszerek, életkorok, definíciók miatt néhány demográfiai és célzott kutatási adatra lehet támaszkodni Kis súlyú születés, csecsemőhalálozás területi/szülők iskolázottsága szerinti különbségei NIC adatbázis - OGYEI Célzott vizsgálatok: országosan reprezentatívak és helyiek (növekedésre, tápláltsági állapotra, mozgásszervi betegségekre vonatkozóan) Életmódra vonatkozó adatok (HBSC, ESPAD, GYTS)

8 Az egészséges életkezdés esélye -I A korán, kis súllyal születettek aránya évtizedek óta nem csökken 8,8% (2013).: fejlődésbeli elmaradások, érzékszervi problémák, későbbi életkorban a cerebrovaszkuláris betegségek Jelentős szociodemográfiai, földrajzi különbségek Okok: dohányzás, előzetes terhességmegszakítás, rossz genitális higiéne, egészségtelen táplálkozás, alacsony iskolázottság, fiatal anyai életkor (serdülőkori anyák 13%- nak újszülöttje kis súlyú) Nemzetközi viszonylatban is magas a magyar nem házas fiatalkorú anyák aránya (EUROSTAT News release)

9 Az egészséges életkezdés esélye -II Szexuálisan aktív magyar tanulók aránya (HBSC) 9. oszt fiúk 33% Lányok 22% 11. oszt fiúk 51% Lányok 55% A szakmai képzésben tanulók hamarabb kezdik a szexuális életet, magasabb közöttük az egyáltalán nem védekezők aránya szakmunkásképzők és szakiskolák tanulói előbb kezdik a szexuális életet, mint a gimnazisták és a szakközépiskolások. fiúk között majdnem háromszoros, a lányok között több mint négyszeres az egyáltalán nem védekezők aránya a gimnazistákhoz és szakközépiskolásokhoz képest

10 Hátrányos helyzet és tápláltsági állapot A fejlett országokban elsősorban az elhízás a probléma, amely a szegényebb családok gyermekei között gyakoribb Az alultápláltság a kifejezetten hátrányos helyzetű gyermekekre jellemző, mindezt magyar adatok is bizonyítják Az ELTE Embertani Tanszéke között éves gyermek keresztmetszeti növekedés vizsgálatát végezte el Alultáplált % Túlsúlyos % Elhízott % Fiúk Lányok A HBSC vizsgálat évi adatai szerint (önbevallás) 14% az alultáplált, 12,5% a túlsúlyos, 2,6% az elhízottak aránya a évesek között

11 Magyar gyermekek tápláltsági állapota Az ELTE Embertani Tanszéke az OGYEI-vel együttműködésben között gyermek és serdülő adatát tartalmazó országosan reprezentatív mintán végzett keresztmetszeti növekedés vizsgálatot * A 3-18 éves gyermekek tápláltsági állapota Alultáplált (%) Túlsúlyos (%) Elhízott (%) Fiúk Lányok *Zsákai et al. (2007): New Hungarian National Cut-off Points Of BMI for screening Childhood Underweight, Overweight and Obesity, Anthropologiai Közlemények, 48;

12 Magyar gyermekek tápláltsági állapota nemzetközi összehasonlításban Az IDEFICS (Identification and prevention of Dietary and Lifestyle induced health Effects in Children and infants) 2-10 éves magyar gyermekekre vonatkozó adatai összehasonlítva a vizsgált 8 ország adatainak átlagával* Magyar Gyermekek (n= 2565) 8 európai ország átlaga (n=15167) Alultáplált (%) Normál (%) Túlsúlyos (%) Elhízott (%) Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány 15,9 15,8 68,0 66,1 10,3 12,1 5,9 6,0 11,4 10,6 70,1 68,0 11,4 14,2 7,0 7,2 *Molnár (2009): A gyermekkori elhízás globális jelentősége két európai projekt tükrében. Gyermekgyógyászat,60 (6);

13 Elhízás az iskola-egészségügyi jelentés adatai szerint Ezrelék / / / / / / / / osztályosok 4. osztályosok 6. osztályosok 8. osztályosok 10. osztályosok 12. osztályosok Az elhízott gyermekek aránya a 2000/2001-es tanévhez képest majdnem kétszeresére emelkedett. Az elhízott gyermekek aránya minden korosztályban magas, %, A tendencia az utóbbi két tanévben kissé csökkent.

14 Elhízás az iskola-egészségügyi jelentés adatai szerint 2012/ Fiú Lány Ezrelék /2013-as tanév adatai nemenként. Az alsó osztályokban a lányok, középiskolás korban egyértelműen a fiúknál gyakoribb a túlsúlyos gyermek.

15 Magyar HBSC Munkacsoport kutatásvezető: dr. Németh Ágnes kutatócsoport: Dr. Aszmann Anna (korábbi kutatásvezető), Arnold Petra, Dr. Kökönyei Gyöngyi, Költő András, Örkényi Ágota, Várnai Dóra, Zsiros Emese

16 Egészségi állapot, életminőség önminősítése Önminősítés: elfogadott módszer: diagnosztizált betegségek száma forrás függő, csak a jéghegy csúcsát jelentik Rendszeres orvosi ellenőrzésre szorul a évesek 14,9% (HBSC 2010.), arányuk az életkorral növekszik Jelentős arányban számolnak be gyakori kedvetlenségről, idegességről és fáradtságról Bár az életükkel az átlagnál kevésbé elégedettek aránya 14-30% közötti, és csak 3% számol be rossz egészségi állapotról, a lányok 1/4-e, a fiúk 1/5-e számol be gyakori depresszív hangulatról Egy másik nemzetközi vizsgálat (KIDSCREEN) szerint a pozitív egészség skálán elért hazai gyermekek alacsony pontszámot értek el

17 Nagy kihívás a tanulóifjúság egészségmagatartásának befolyásolása Alacsony a gyümölcs ( tanulók 1/3-a) és a zöldség (24%-a) napi fogyasztása és a rendszeresen reggelizők (1/3) aránya (HBSC 2010.) Fizikai aktivitás: 17,3% nem mozog rendszeresen, 34% pedig nagyon keveset mozog (HBSC ) Jelentős a képernyő előtt töltött idő (TV, PC, video), különösen hét végén: 40-80% között mozog a 2 h/napi időtöltés (HBSC 2010.) Az ESPAD felmérése szerint a dohányzás minden mutatója romlott, a GYTS kutatás a rizikós dohányzók arányának emelkedéséről számol be Az ESPAD és a HBSC kutatások szerint a 14 éven felüliek 1/3-a használt már valamilyen illegális szert; magas az orvosi javaslat nélküli gyógyszerfogyasztás is

18 11-17 éves tanulók és az iskola 100,0% Válaszadók aránya (%) 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 53,0 47,0 legfeljebb általános iskola gimnázium/szakközépiskola 14,6 8,5 27,5 85,4 91,5 72,5 szakmunkás biz. középiskola főiskola, egyetem Az apák iskolai végzettsége Az iskolatípusban megnyilvánuló egyenlőtlenség jelentős A tanulók 2/3-a szereti (magasabb arányban a gimnazisták),csupán 9,6% nem szereti az iskoláját Felét valamennyire, 5,6%-át nagyon nyomasztják az iskolai feladatok A tanárok megítélése (segítség, igazságosság, ösztönzés) 40-50%-ban pozitív (összességében nincs nemi különbség) Az osztályközösség megítélése (elfogadás, kedvesség, segítőkészség) 50-73%-ban pozitív, ebben a fiúk vezetnek A tanulók 2/3-a nem érintett bántalmazásban, 15% bántalmazó, 13% áldozat, 1/10 mindkettő. Életkorral csökken a bántalmazás, a szakiskolások és fiúk érintettebbek

19 Életminőség, életmód egyenlőtlenségei (HBSC) A családok jómódúságával kapcsolatot mutatnak Önminősített egészség Élettel való elégedettség Egészségesebb táplálkozás Több mozgás Az iskola pozitív minősítésével kapcsolatot mutatnak Önminősített egészség Élettel való elégedettség Kevesebb rizikó magatartás Jó alkalmazkodás (életével elégedett, iskolai teljesítménye átlagos vagy jobb, nem érintett bántalmazásban, nem dohányzik, nem volt részeg, alacsony deviancia szint) Az iskolát pozitívan minősítő, szerető, a támogató családi kapcsolatokkal bíró gyermekek rossz szociális körülmények között is védettebbek (HBSC resiliencia vizsgálat)

20 Mit tehet az iskolaorvos és védőnő? Elérhető, jelen van az iskolában, világossá teszi az iskolai személyzet, diákok és szülők számára: mi a feladata, mit tud nyújtani, hová tudnak fordulni és hogyan (módszerek); Együttműködik: iskolai személyzettel (pedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő), szociális munkás, stb. Felismer, tájékozódik, elemzi az észlelteket, megosztja a tapasztalatait (konzultáció, esetmegbeszélés) Jelez! Jelzési kötelezettsége jogszabályba foglalt, a jelzés nem elég, követ, utánanéz Segítséget nyújt a krónikus beteg gyermekek iskolai létezéséhez (táplálkozási igények, mozgásformák) Proaktív, kezdeményez Számos jó példa van érdemes lenne gyűjteni ezeket!! (rendszeres konzultáció, közös eset/ probléma menedzselés)