AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS TELEPÜLÉSI SZINTEN

Átírás

1 AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS TELEPÜLÉSI SZINTEN ÚTMUTATÓ ÖNKORMÁNYZATOKNAK HELYI ADAPTÁCIÓS STRATÉGIA KÉSZÍTÉSÉHEZ Szerzők: Malatinszky Édua, GHG Analytics Kft. Székely Miklós, GHG Analytics Kft. dr. Bart István, GHG Analytics Kft. Kelemen Ágnes, GHG Analytics Kft. Lóránt Anna, Phd-hallgató, Szent István Egyetem Bela Györgyi, essrg Kohlheb Norbert, essrg Balázs Bálint, essrg Tóth Gyula Gábor, BEE Environmental Communication Pej Zsófia, Energiaklub Szerkesztő: Fülöp Orsolya, Energiaklub 1 Lektorok: Oláh András, klímareferens, Tatabánya MJV Önkormányzat Dr. habil Bartholy Judit, tanszékvezető, ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológia Tanszék (2. fejezet) Kerpely Klára, Vizes élőhelyek és LIFE projektvezető, WWF (4.2. fejezet) Dr. Páldy Anna, szaktanácsadó, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (4.1. fejezet) Grafika: Baksa János Arculat: Tóth Gyula Gábor, BEE Environmental Communication Kiadja: Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Budapest, 2016 Minden jog fenntartva. A kiadvány és részeinek közlésére a Nevezd meg! Ne add el! Ne változtasd! licenc érvényes. ISBN A kiadvány kiadása Izland, Liechtenstein és Norvégia EGT-támogatásokon és a REC-en keresztül nyújtott anyagi hozzájárulásával valósult meg. A jelen dokumentum tartalmáért az Energiaklub felelős.

2 Tisztelt Önkormányzati Döntéshozó! Tartalomjegyzék Az éghajlatváltozás mára tudományosan bizonyított, és széles körben elfogadott ténnyé vált. Egy friss, nagy mintás, országos felmérés szerint a magyar lakosság több mint 80%-a aggódik a klímaváltozás miatt, és mindennapjaiban is érzi hatásait. 1 Az éghajlatváltozással és alkalmazkodással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata Az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon....9 A magyarok több mint 70%-a védtelennek érzi magát az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A felmérés eredményei szerint a lakosok fele azt gondolja, hogy az önkormányzatának konkrét védekező intézkedéseket kellene indítania a településen. Bár a települések vezetői egyelőre szabadon eldönthetik, rendelkeznek-e éghajlatvédelmi stratégiával, egy felelősen gondolkodó önkormányzat többé nem hagyhatja figyelmen kívül a klímavédelmi szempontokat. Minden döntéshozónak tisztában kell lennie azzal, hogy várhatóan hogyan érinti a klímaváltozás a települést, és fel kell készülniük a lehetséges hatásokra. A 2014-től 2020-ig tartó időszakban az uniós források ötödét az éghajlatváltozás elleni küzdelemre kell fordítaniuk a tagállamoknak. A források jelentős részét várhatóan az önkormányzatok hívhatják le, vagyis fokozottabb szerephez jutnak a klímavédelemmel kapcsolatos döntések és intézkedések során. Az új és szakértelmet kívánó feladatokra a települési önkormányzatoknak fel kell készülniük. 3 Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira Uniós szintű alkalmazkodás Országos szintű alkalmazkodás...12 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia...12 Minisztériumok...12 Nemzeti Alkalmazkodási Központ / Magyar Földtani és Geofizikai Intézet...13 Katasztrófavédelem Települési szintű alkalmazkodás Általános hatáskörök Katasztrófavédelem Stratégiaalkotás Beruházások, vagyongazdálkodás, üzemeltetés E kiadványon kívül a honlap is segíti a települési döntéshozókat, szakembereket ebben a munkában: alkalmazkodás terén már működő jó gyakorlatok bemutatásával és szakértőkkel való konzultációs lehetőség megteremtésével. Bár az éghajlatvédelmi intézkedések tervezésekor egyforma fontossággal kell kezelni a klímaváltozást okozó káros kibocsátások csökkentését (megelőzés, mitigáció), és az esetlegesen bekövetkező káros hatásokhoz való alkalmazkodást, jelen kiadványban csak az alkalmazkodással, adaptációval foglalkozunk, mert erről egyelőre igen kevés információ érhető el. Az éghajlatváltozás kétségkívül új kihívások elé állítja a települések vezetőit, és új erőforrásokat, több erőfeszítést igényel tőlük. Érdemes ezt tényként elfogadni, és meglátni, hogy a felkészülés, alkalmazkodás révén a település erősebbé, biztonságosabbá és ellenállóbbá válik. Ehhez a munkához kívánnak sok sikert Önnek a szerzők 4 Fő alkalmazkodási területek Emberi egészség Központi kormányzati szervek alkalmazkodási feladatai az egészségügy területén Helyi önkormányzatok adaptációval kapcsolatos jogkörei az egészségügy területén Érzékenység A hőhullámokhoz kapcsolódó megbetegedések Az UV sugárzáshoz kapcsolódó megbetegedések A légszennyezéshez kapcsolódó megbetegedések Allergiás megbetegedések Állatok által terjesztett betegségek Vízzel terjedő betegségek Élelmiszer útján terjedő betegségek Viharok és árvizek Vízügy Központi kormányzati szervek alkalmazkodási feladatai a vízügy területén Helyi önkormányzatok alkalmazkodással kapcsolatos jogkörei a vízgazdálkodás területén Vízminőség és vízellátás Vízhiány Szennyvízelvezetés Csapadékvíz-gazdálkodás Árvizek, belvizek Várostervezés, infrastruktúra Mi a kritikus infrastruktúra? Helyi önkormányzatok adaptációval kapcsolatos jogkörei a településrendezés, kritikus infrastruktúra területén... 38

3 Érzékenység Kitettség Adaptációs képesség Földhasználat (mezőgazdaság, kertgazdálkodás, erdőgazdaság) Központi kormányzati szervek alkalmazkodási feladatai a földhasználat területén Helyi önkormányzatok alkalmazkodással kapcsolatos jogkörei a mezőgazdaság területén Érzékenység Kitettség Hatások Adaptációs képesség Helyi gazdaság, idegenforgalom Érzékenység Adaptációs képesség Helyi alkalmazkodási stratégia készítése Döntéshozatal bizonytalan körülmények között Túlzott és elégtelen adaptáció Alkalmazkodás a bizonytalanság figyelembevételével Rugalmas tervezés Az alkalmazkodási stratégia célja Az alkalmazkodási stratégia kidolgozásának főbb lépései Az intézményi rendszer felállítása A kitettség értékelése Az érzékenység értékelése A kockázatok értékelése A meglévő, adaptáció szempontjából releváns szakpolitikák, intézkedések számbavétele Jövőkép megalkotása Célok meghatározása Végrehajtandó adaptációs intézkedések meghatározása A stratégia megvalósítása Az érintettek bevonása Az adaptációs intézkedések nyomon követése és értékelése Ki? Mit várnak el az emberek krízis esetén a vezetőktől? A szóvivő Tippek, ha a lakosság előtt kell megszólalnunk Hiteles források, partnerek Hogyan? Kommunikáció a bizonytalanról tippek Hogyan beszéljünk az absztrakt klímaváltozásról? Az előkészítés Krízisben Hol? Előzetes kommunikáció esetén Krízis esetén Hagyományos eszközök Elektronikus csatornák Nyomtatott eszközök Helyi média Országos média Más szervezetek csatornái További információforrások Irodalomjegyzék...85 Klímaválasz Képzések az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítésére helyi szinten Az adaptáció finanszírozása Hogyan kommunikáljunk a klímaváltozásról? Mit? Mikor? Kinek? Miért? Miben segít a jó kommunikáció? Tipikus kifogások

4 1 AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL ÉS ALKALMAZKODÁSSAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK MAGYARÁZATA Kitettség A kitettség fogalma azt jelenti, hogy gazdasági, társadalmi vagy kulturális értékek, erőforrások, infrastruktúra, illetve emberek vannak jelen egy olyan területen, amelyet érint(het) az éghajlat változása. Vagyis ezek az értékek ki vannak téve az időjárás szélsőségeinek vagy egyéb, éghajlatváltozással kapcsolatos hatásoknak. Budapesten 2015 augusztusában például mindössze egy óra alatt leesett a havi átlagos csapadék mennyiségének másfélszerese (havi átlag: mm, 1 óra alatt leesett 83 mm), jelentős károkat és fennakadást okozva ezzel a városban. A budapesti infrastruktúra tehát ki van téve az időnként előforduló heves esőzéseknek. Érzékenység Például ha egy településen a vízelvezető árkok nem elegendők az intenzív eső elvezetésére, akkor a heves esőzések (kitettség) következtében a talajba szivárgó szennyezőanyagok veszélyeztetik a fedetlen karsztos ivóvízbázist (érzékenység). A szennyeződés ivóvízben való megjelenését azonban a vízminőség-vizsgálat kiszűri, és a lakosság vízellátása biztosított (adaptív kapacitás). Összességében így a település ivóvízellátásának sérülékenysége alacsony az extrém csapadékkal szemben. Rugalmasság A rugalmasság tulajdonképpen a sérülékenység ellentéte: egy rendszer azon képessége, hogy időben és hatékonyan előre lássa, tompítsa egy veszélyes esemény hatásait, alkalmazkodjon azokhoz, vagy helyreálljon e hatásokat követően úgy, hogy továbbra is működjenek lényeges és alapvető struktúrái és funkciói. Vagyis egy rendszer azon képessége, hogy az alapvető funkcióit tekintve jelentős külső változások közepette is viszonylag stabil tud maradni. Az alkalmazkodással kapcsolatos fogalmakat és egymással való összefüggéseiket a következő ábra szemlélteti. Egy adott rendszert attól függően nevezünk érzékenynek, hogy mennyire fogékony az éghajlatváltozáshoz kötődő időjárási jelenségek közvetlen vagy közvetett hatásaira. Az érzékenység tehát azt jelzi, hogy egy adott rendszerre mennyire vannak hatással az éghajlati eredetű változások. 7 Egy adott város érzékeny például akkor, ha ivóvize fedetlen karsztos terület alatti vízbázisból származik, és magas a burkolt felületek aránya a városban. Ezekről a felületekről ugyanis gyorsan és intenzíven folyik le a csapadékvíz, így az alacsonyabban fekvő pontokon összegyűlik, illetve burkolatlan felületre érve intenzíven szűrődik a talajba. Az utakról így lemosott olaj, üzemanyag pedig az ivóvízbázist is károsíthatja. Adaptív kapacitás / Adaptációs képesség / Alkalmazkodóképesség Egy rendszer (település) adaptív kapacitása magában foglalja mindazt a lehetőséget, képességet és hajlandóságot, amellyel fel tud készülni a klímaváltozásra, mérsékelni tudja a várható károkat, meg tud birkózni a bekövetkező események következményeivel és alkalmazkodni tud a változásokhoz. Mindez éppúgy jelenthet infrastrukturális védelmi rendszereket, mint a várható éghajlatváltozásról, annak lehetséges veszélyeiről és azok bekövetkeztének valószínűségéről szóló információk befogadását, és ezen információk felhasználására való hajlandóságot. Az adaptáció és az alkalmazkodás szavak egymás szinonimájaként használhatók. Egy település adaptív kapacitására példa lehet, ha a gyakoribbá váló hirtelen esőzések miatt a település vízelvezető árkokat és záportározókat alakít ki, emellett növeli a zöldfelületek nagyságát. Ezáltal lassítani tudja a csapadékvíz lefolyását és beszivárgását a talajba, mérsékelve az esetleges szennyezés terjedését is. A vízszolgáltató pedig az előírásoknak megfelelően ellenőrzi a vízminőséget a kutakban, és fel van készülve arra, hogy ha több órán keresztül le kell zárnia a vizet a csapokban, akkor is biztonságos vizet szolgáltasson a lakosságnak. Sérülékenység Egy rendszer akkor sérülékeny, ha a klímaváltozás hatásai nagy eséllyel okoznak benne jelentős károkat vagy azért, mert nagy a rendszer érzékenysége, és/vagy nagy a kitettsége, és/vagy nincs megfelelően felkészülve a hatások kivédésére, kezelésére. Vagyis a sérülékenység egyaránt függ a rendszer klímaváltozással szembeni kitettségétől, érzékenységétől és alkalmazkodóképességétől (adaptív kapacitásától). Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos alapfogalmak

5 klímabiztosság, mint követelmény a as uniós forrásokból finanszírozott beruházásoknál is várhatóan meg fog jelenni, és ennek betartásához készülőben (2015 októberi állapot) van egy kormányzati iránymutatás illetve eljárási rend. 2 AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON 2 Az éghajlatváltozás múltbeli és várható hatásai Magyarországon Ahogy világszerte, A globális úgy trendekkel Magyarországon összhangban is jelentős Magyarországon mértékben is jelentős változtak mértékben az éghajlati változtak viszonyok az elmúlt száz évben, az elmúlt az utóbbi 100 évben harminc a regionális évben egyre éghajlati fokozódó viszonyok, mértékben. az elmúlt 30 évben egyre intenzívebben. Általánosságban elmondható, hogy az éghajlati események Hőmérséklet előfordulási gyakorisága és intenzitása egyre nő egyes éghajlati paraméterek, például a hőmérséklet és a csapadék változásai miatt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat 4 Az Országos Meteorológiai (OMSZ) által Szolgálat módszeresen 1 (OMSZ) gyűjtött által és módszeresen értékelt éghajlati gyűjtött adatok és értékelt szerint éghajlati adatok szerint Magyarországon az éves középhőmérséklet a nyolcvanas a nyolcvanas évek eleje évek óta eleje emelkedik. óta emelkedik. Ez a változás azonban Ez a változás nem egyenletesen azonban nem egyenletesen érinti az ország oszlik el különböző az ország különböző részeit: részei ahogy között. az alábbi térkép is Az alábbi térkép megmutatja a felmelegedési jelenség földrajzi eloszlását 1980 és mutatja, a felmelegedés Kelet-Magyarországot érintette legnagyobb mértékben 1980 és 2009 között között. Figure 2. Hőhullámos napok száma, Csapadék Csapadék A csapadék és szélsőségeinek változásai nehezebben kimutathatók, mint a A csapadék és szélsőségeinek változásai nehezebben kimutathatók, mint a hőmérséklet változása, hőmérsékletváltozások, azonban a trendek minden évszakban egyre tartósabb azonban a trendek aszályos minden időszakokat évszakban jeleznek, egyre földrajzi tartósabb régiónként aszályos eltérő mértékben. időszakokat jeleznek, földrajzi régiónként eltérő mértékben ábra: Az éves Az éves középhőmérséklet változásának földrajzi földrajzi eloszlása, eloszlása, (OMSZ) A legintenzívebb melegedési tendenciát a nyári időszakban észlelték: az utóbbi harminc évben csaknem 2 C-ot emelkedett a nyári középhőmérséklet hazánkban. Emellett az egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges értékek is a változó éghajlat jelei: az OMSZ mérései igazolják, hogy egyre kevesebb a fagyos nap, azaz amikor a napi minimum-hőmérséklet 0 C /08/2015 alatt van. Egyre több viszont a hőségnap, vagyis amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri a 30 C-ot. A lenti ábra a hőhullámos napok évi átlagos számát mutatja meg 1980 és 2009 között. 5 Hőhullámos napnak azt nevezzük, A 2. ábra amikor a hőhullámos a napi napok középhőmérséklet számát mutatja meghaladja 1980 és a C-ot. között. A Világosan térképen látszik, hogy látszik, hogy a déli és közép-magyarországi alföldi régiók vannak és lesznek a a déli és közép-magyarországi alföldi régiók vannak legjobban kitéve ennek az időjárási jelenségnek. legjobban kitéve ennek az időjárási jelenségnek. 3. ábra: Az éves Az éves csapadékösszeg %-os %-os változása, A négy évszak összehasonlításában a legnagyobb mértékű csapadékcsökkenés tavasszal következett 3 Országos Meteorológiai Szolgálat be az elmúlt évtizedekben. A nyári csapadék változásában nem mutatható ki egyértelmű trend, a száraz nyarak előfordulása a múlt század kezdetétől viszonylag egyenletes, vagyis a nyári aszály korábban is rendszeres jelenség volt Magyarországon. A tavaszihoz hasonlóan az őszi 12 csapadékösszeg is jelentősen csökkent, míg a legszárazabb évszak, a tél csapadékösszege változatlan maradt. További jellegzetes változás, hogy az éves csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik a korábban jellemző, területileg egyenletesebben eloszló esőzések helyett, különösen nyáron. Érdekes egy pillantást vetni arra, hogy mit érzékel mindebből a magyar lakosság: a Klímaválasz projekt keretében végzett országos, nagy mintás kutatás eredményei szerint a lakosság több mint 70%-a saját településén is egyre forróbb nyarakat és hirtelen hőmérséklet-ingadozásokat tapasztal. Tízből hatan egyre gyakoribb heves zivatarokat és szélviharokat, és egyre enyhébb teleket észlelnek lakóhelyükön. Figure 2. Hőhullámos napok Hőhullámos száma napok (napi középhőmérséklet száma, C fölött), (OMSZ) A magyar lakosság klímaváltozással és annak hatásaival kapcsolatos érzékelése 5

6 A jövőben várható változások Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Országos Meteorológiai Szolgálat közös kutatása szerint nagy biztonsággal állítható, hogy tovább nő a hőmérsékleti szélsőségek gyakorisága a jövőben. Az alábbi táblázat a közepesnek tekinthető A1B forgatókönyvre mutatja a hőmérsékleti szélsőségek várható változásait a közeli és távolabbi jövőre nézve az angol PRECIS regionális modellszimuláció alapján: 3 FELKÉSZÜLÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAIRA 3.1 Uniós szintű alkalmazkodás Az EU-ban folyó adaptációs szakpolitikai munka kereteit az EU 2013-ban elfogadott Éghajlatváltozási Stratégiája 7 adja meg. Ez ösztönzi a tagállamokat a nemzeti alkalmazkodási stratégiák elkészítésére, és az adaptációs munka pénzügyi forrásairól is szól. A Stratégia célja, hogy az alkalmazkodás követelményei minden érintett ágazat szakpolitikájába beépüljenek. További kijelölt fő cselekvési területek: az önkéntes városi adaptációs stratégiák ösztönzése, az adaptációval kapcsolatos ismerethiány felszámolása, az alkalmazkodási feladatok integrálása a Közös Agrárpolitikába és az EU Strukturális és Beruházási Alapjaiba, az infrastrukturális beruházások klímabiztossá tételének elősegítése, illetve újfajta biztosítási konstrukciók kialakítása. 3.2 Országos szintű alkalmazkodás Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A hőmérsékleti szélsőségek várható jövőbeli változása Magyarországon (ELTE Meteorológiai Tanszéke által használt PRECIS modell A1B forgatókönyve szerint) A magyar kormány az elmúlt évek során készített éghajlatváltozási stratégiá(k)ban jelöli ki az éghajlatváltozással és az alkalmazkodással kapcsolatos stratégiai irányokat, feladatokat. 11 A becslések 6 szerint az éves középhőmérséklet 1-2,5 C-kal emelkedik a időszakra, a időszakra pedig a 2-5 C-ot is eléri majd a felmelegedés mértéke a referencia ( ) időszakhoz képest. A nyarak átlagosan 6 C-kal lesznek melegebbek az évszázad második felében. A felmelegedés legnagyobb mértékben Délkelet-Magyarországot fogja érinteni. Nyaranta várhatóan 10-30%-kal csökken a csapadék, a téli csapadékösszeg ugyanakkor 15-20%-kal növekedni fog. A Fertő-tó térsége 10%-os csapadéknövekedéssel számolhat, míg Délkelet-Magyarországon 30%-kal csökken majd az átlagos csapadékösszeg. A hőmérsékleti és csapadékviszonyok változásainak és e változások kölcsönhatásainak következtében a jövőben gyakoribb és súlyosabb természeti csapások várhatók: heves viharok, hirtelen lezúduló sok csapadék, jégeső, erős szélviharok, nagy sebességű szél, villámárvizek, belvizek, gyakoribb nyári aszályok, hosszabb kisvizes időszakok folyóinkon, korai és kései fagyok. A legújabb, Második Éghajlatváltozási Stratégiát , (NÉS-2) e dokumentum írásakor még az Országgyűlés tárgyalja, 8 de minden valószínűség szerint a közeljövőben elfogadják. A NÉS-2 egy egész fejezetet szentel az alkalmazkodásnak, Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) cím alatt. A NAS a következő célt tűzi ki a döntéshozók elé: 9 Felkészülni az elkerülhetetlenre, megelőzni az elkerülhetőt! A dokumentum leszögezi, hogy az alkalmazkodás teendőit már rövid távon be kell építeni a szakpolitikai tervezésbe és a gazdasági döntéshozatalba, különösen a vízgazdálkodás, mezőgazdaság, valamint a természeti értékek és az emberi egészség megóvása terén. Az alkalmazkodás, más szóval adaptáció célja a NAS alapelvei szerint a meglévő természeti erőforrások megóvása, illetve a változó körülményekre adandó rugalmas és összehangolt válaszlépések elősegítése. A NAS egyik fontos elve, hogy a klímapolitikai intézkedésekbe be kell vonni az alkalmazkodási folyamatban kiemelt szerepet játszó helyi önkormányzatokat. Bár a NAS-ban kitűzött intézkedéseknél nincs feltüntetve, kinek kellene megvalósítani őket (ez feltehetőleg a 2016-ra kidolgozandó Éghajlatváltozási Cselekvési Terv [ÉCST] feladata lesz), 10 a stratégia világosan kimondja, hogy a megfelelő jogi környezet kialakításával ösztönözni kell a helyi és megyei önkormányzatokat, hogy hozzanak létre helyi és megyei szintű klímastratégiákat. 11 Minisztériumok Az alkalmazkodási feladatok az egyes szakterületekért felelős szakminisztériumok között oszlanak meg: az energiapolitikai feladatok a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, a mezőgazdasági és természetvédelmi feladatok a Földművelési Minisztériumhoz, a vízügyi, illetve katasztrófavédelmi feladatok a Belügyminisztériumhoz, a településrendezési feladatok a Miniszterelnökséghez, az egészségügyi, illetve járványügyi feladatok pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartoznak.

7 A minisztériumok alkalmazkodással kapcsolatos hatásköreit és feladatait részletesebben a 4. fejezetben, az egyes alkalmazkodási területekhez kapcsolódóan tárgyaljuk. Nemzeti Alkalmazkodási Központ / Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Az éghajlatváltozással kapcsolatban nevesített feladatai vannak a 2011-ben kormányrendelettel 12 létrehozott Magyar Földtani és Geofizikai Intézetnek (MFGI), amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működik. Az MFGI-nek külön nevesített feladata: a klímaváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és a klímaváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos feladatok ellátása, az MFGI szervezeti egységeként működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ keretében részvétel a klímapolitikát szolgáló elemzések, térinformatikai vizsgálatok, stratégiák elkészítésében. 13 Az MFGI tevékenységében a hangsúly az elemzésen, stratégiaalkotáson, az alkalmazkodáshoz szükséges információk összegyűjtésén és terjesztésén van. Ennek érdekében az Intézet jelenleg a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformációs Rendszer (NATéR) létrehozásán dolgozik. A NATéR abban fogja segíteni az önkormányzatokat, hogy területi (10 10 km-es) bontásban elérhetővé teszi majd azokat az adatokat, információkat, amelyek egyelőre csak különféle adatbázisokban szétszórva érhetők el. A NATéR a térképeken szokásos alapadatokon túl a következő információkat fogja tartalmazni ( jelenlegi állapotot és a jövőre vonatkozó becsléseket is): talajszerkezet, helyi területfelhasználási besorolások, járványok földrajzi eloszlása, helyi valószínűsége, közüzemi létesítmények, oktatási és egészségügyi intézmények, ipari és termelő létesítmények, földhasználat, a lakosság földrajzi eloszlása, természeti kockázati zónák (árvíz, belvíz, erdőtűz, felszínsüllyedés stb.), légköri és időjárási viszonyok, élőhelyek stb. A NATéR ezáltal nagyban megkönnyíti majd az önkormányzati adatgyűjtési folyamatot, és települési adaptációs stratégiák elkészítését. A NATéR várhatóan 2016 áprilisára készül el. Katasztrófavédelem Bár sem a katasztrófavédelmi törvény 13, sem a végrehajtásáról szóló kormányrendelet 14 nem írja elő a központi katasztrófavédelmi rendszer számára klímaadaptációs tevékenységek végzését, mindkettő felállít olyan keretrendszereket, kötelezettségeket és feladatokat, amelyek alkalmazkodási funkciót töltenek be, különösen természeti katasztrófák esetében. A kormány feladata elsősorban az, hogy: A BM OKF szervezeti struktúrája 15 gondoskodjon a katasztrófavédelem pénzügyi feltételeiről a központi költségvetési tervezés keretében; összehangolja a katasztrófavédelem kormányszintű feladatait, beleértve a tervezést, a katasztrófák következményeinek felszámolására való felkészülést, a megelőzést és a helyreállítást. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (aktuálisan a Belügyminiszter) felelős a kritikus infrastruktúrák védelméért a katasztrófák elleni védekezés területén. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének (aktuálisan az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) vezetője a katasztrófavédelemmel kapcsolatos mindennapos működésért felelős, azaz a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok megtervezéséért, megszervezéséért és irányításáért. 3.3 Települési szintű alkalmazkodás Jelenleg nincs olyan törvényi szabályozás, amely jogköröket vagy kötelezettségeket róna a helyi önkormányzatokra az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodás előmozdítása terén. Az ágazati törvények azonban sok ilyen jogkört és kötelezettséget tartalmaznak különböző törvényhelyeken. 16 Fontos hangsúlyozni, hogy a helyi önkormányzatok jogköre nem ott a legerősebb, ahol adott esetben a legkomolyabb feladatok vannak. Az alkalmazkodási igények egyik legelső megjelenési területe a mezőgazdaság, de ezen a téren például keveset tud tenni az önkormányzat. Ezzel szemben a településrendezési jogkörök inkább csak hosszú távon tudnak segíteni az alkalmazkodásban, itt azonban nagyon erős az önkormányzatok szabályozási jogköre. Amióta a helyi tűzoltó-parancsnokságokat 2012-ben a központi katasztrófavédelmi szervezet alá sorolták, a központi katasztrófavédelem intézményi keretrendszere meglehetősen centralizált módon működik. A központi katasztrófavédelmi rendszer területi hatásköre háromszintű: Általános hatáskörök Bár az önkormányzatok nem rendelkeznek kifejezetten adaptációs jogkörökkel, a környezetvédelmi törvény 17 széles körben biztosít jogköröket az önkormányzatoknak a környezet állapotának nyomon követésében, a környezeti állapotokról való tájékoztatásban és információszerzésben, a környezethasználatnak minősülő tevékenységek megállapításában, a helyi környezetvédelmi program elkészítésében, stb. A törvény lehetővé teszi az önkormányzatoknak például azt is, hogy környezeti elemeknek vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezeteket jelöljenek ki. Ezek a szabályok ugyan nem említik kifejezetten az éghajlatváltozást, illetve az ehhez történő alkalmazkodást, de ha egy önkormányzat tenni akar valamit az alkalmazkodás érdekében, akkor arra a környezetvédelmi törvény alapján talál jogcímet.

8 3.3.2 Katasztrófavédelem A katasztrófavédelmi törvény 18 és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet a helyi szereplőket és szervezeteket sem kötelezi konkrét klímaadaptációs lépések végrehajtására. Ugyanakkor a polgármesterek a helyi szintű katasztrófavédelem kulcsszereplői: ők irányítják és szervezik illetékességi területükön a felkészülés és a védekezés feladatait, ezért érdemes röviden kitérni ezzel kapcsolatos felelősségi köreikre. A Klímaválasz projekt keretében végzett lakossági kutatás eredményei szerint 20 a magyar lakosok leginkább attól tartanak, hogy a klímaváltozás egészségügyi problémákat okoz számukra vagy szeretteik számára. Sokan aggódnak amiatt, hogy 4 FŐ ALKALMAZKODÁSI TERÜLETEK kár keletkezik lakóingatlanukban, illetve termésükben, valamint hogy a szélsőséges időjárás miatt huzamos ideig tartó áramszünetek alakulnak ki. A Klímaválasz projekt keretében végzett lakossági kutatás eredményei szerint 20 a magyar lakosok leginkább attól tartanak, hogy a klímaváltozás egészségügyi problémákat okoz számukra vagy szeretteik számára. Sokan aggódnak amiatt, hogy kár keletkezik lakóingatlanukban, illetve termésükben, valamint hogy a szélsőséges időjárás miatt huzamos ideig tartó áramszünetek alakulnak ki. A jogszabály értelmében a polgármesterek: 15 felelősek a települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási tervek elkészítéséért; irányítják és felügyelik a helyi felkészülést, a védelmi kiképzéseket, a települési (kerületi) polgári védelmi szervezetek megalakítását és a katasztrófákkal kapcsolatos kommunikációt; biztosítják a katasztrófaelhárításra szolgáló technikai berendezések megfelelő működtetését és karbantartását; kijelölik a közbiztonsági referenseket; irányítják és felügyelik a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet; halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendelik az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket; a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárokat a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezik; irányítják a lakosság és az anyagi javak védelmét, kimenekítését és visszatelepítését; elrendelik a települési polgári védelmi szervezetek bevetését; együttműködnek más települések polgármestereivel. A polgármesterek a katasztrófavédelmi feladatok ellátása során államigazgatási jogkörben járnak el Stratégiaalkotás A NÉS-2, és várhatóan az ÉCST is ösztönözni fogja, hogy minél több településen szülessen klímastratégia, ami mind a kibocsátáscsökkentés, mind az alkalmazkodás feladatait számba veszi, és irányt mutat a települések ilyen jellegű tevékenységében. A helyi klímastratégiák kialakítását várhatóan a között rendelkezésre álló uniós források is segítik majd. A stratégiaalkotás folyamatához az 5. fejezet nyújt iránymutatást Beruházások, vagyongazdálkodás, üzemeltetés A stratégiaalkotáson túlmenően az önkormányzatok mint épület-, terület- vagy vállalat-tulajdonosok rendelkeznek az alkalmazkodás szempontjából általánosnak mondható hatáskörrel, hiszen ezen vagyonelemek esetében önállóan hozzák a beruházási, üzemeltetési döntéseket. Ezen a téren az egyik legfontosabb klímaadaptációs eszköz a közbeszerzés: a kiírásokban elvárható a pályázóktól, hogy a terveikben vegyék figyelembe a várható éghajlati változásokat az építendő épület vagy műtárgy hasznos élettartama során. A közbeszerzési törvény 19 lehetővé teszi, hogy a beszerzők ún. fenntarthatósági szempontokat érvényesítsenek, és ide tartozik az erőforrás-hatékonyság, és az üvegházgáz-kibocsátások csökkentése is. A klímaadaptáció nincs nevesítve a fenntarthatósági szempontok között, és a zöld közbeszerzéseket szabályozandó kormányrendeleten még mindig csak dolgozik a kormány, így a beszerzők számára egyelőre sok bizonytalanságot rejt magában a fenntarthatósági szempontok érvényesítése. Fontos azonban, hogy a klímabiztosság mint követelmény a as uniós forrásokból finanszírozott beruházásoknál is várhatóan meg fog jelenni, és ennek betartásához készülőben van egy kormányzati iránymutatás, illetve eljárási rend. A magyar lakosság klímaváltozás hatásaival kapcsolatos aggodalmai 21 Az következő fejezetekben ezeket a területeket tekintjük át abból a szempontból, hogy milyen hatással van rájuk az éghajlatváltozás, és hogy milyen hatáskörei, lehetőségei vannak a helyi önkormányzatnak A magyar a hatásokkal lakosság szembeni klímaváltozás védekezésre, hatásaival felkészülésre. kapcsolatos aggodalmai Emberi egészség Az alábbi fejezetekben ezeket a területeket tekintjük át abból a szempontból, hogy milyen hatással van rájuk az éghajlatváltozás, és hogy milyen hatáskörei, lehetőségei vannak a helyi önkormányzatnak a hatásokkal szembeni védekezésre, felkészülésre Központi kormányzati szervek alkalmazkodási feladatai az egészségügy területén Az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaival az Országos Környezetegészségügyi Intézet foglalkozik (OKI). Ez részben kutató-elemző, ismeretterjesztő, előrejelző munkát jelent: az OKI honlapján 22 sok, a klímaváltozás egészségügyi hatásaival kapcsolatos információ olvasható. Emellett az OKI ellátja a hőségriasztási országos rendszer szakmai irányítását, illetve közreműködik az UV-riasztásokban, amelyekért az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) felelős Helyi önkormányzatok adaptációval kapcsolatos jogkörei az egészségügy területén Az Önkormányzati Törvény 23 (Mötv.) alapján a helyi önkormányzat feladata: az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, a környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás). Ezt megerősíti az Egészségügyi Törvény 24 (Eütv.), amely kifejezetten a helyi önkormányzat feladatává 20 teszi, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását, Klímaválasz és projekt ennek keretében esetleges végzett romlása országos reprezentatív esetén lehetőségeihez felmérése, 2015 képest saját hatáskörben intézkedjen, 21 Energiaklub vagy kezdeményezze a szükséges intézkedések meghozatalát a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál

9 4.1.3 Érzékenység 17 Az éghajlatváltozás az időjárási szélsőségeken és a klíma által befolyásolt fertőző Az emberi egészséggel kapcsolatban az alkalmazkodás kérdése elsősorban hőhullámok, katasztrófahelyzetek, új betegségek, betegségeken keresztül új hordozók, hat az illetve emberek az allergének egészségére. kapcsán merül Ezáltal fel az előfordulhat, önkormányzatok hatáskörében. Ez elsősorban emberek katasztrófavédelmi érzékenyebbé, feladatokat sérülékennyé jelent, de válnak, nem kizárólag: az az idősek, önkormányzat a nagyon hogy az egészséges által alkalmazott orvosok, védőnők, a szociális ellátóhálózat munkatársai folyamatos kapcsolatban fiatalok és a krónikus betegségekben (pl. magas vérnyomás, diabétesz) szenvedők vannak a veszélyeztetett csoportokkal (öregek, gyerekek, betegek). Vagyis az önkormányzat fontos eleve szerepet nagyobb játszhat az egészségügyi érzékenysége ellátóhálózat és sérülékenysége és a lakosság informálásában, pedig tovább az országos fokozódhat. intézményektől származó egyéb információk, tényezők előrejelzések is érzékennyé az érintetteknek tehetik, történő ilyen továbbításában. például az életvitel (pl. Az embereket szabadban végzett munka) és a gazdasági státusz (pl. depriváció) Érzékenység Az éghajlatváltozás különböző vetületei önmagukban vagy egymással Az éghajlatváltozás az időjárási szélsőségeken és a klíma által befolyásolt fertőző betegségeken kölcsönhatásban, keresztül az emberek közvetlenül egészségére. vagy Ezáltal közvetve előfordulhat, jelenthetnek hogy az egészséges veszélyt emberek az egészségre. érzékenyebbé, között sérülékennyé különösen válnak, az fontos idősek, megemlíteni a nagyon fiatalok a és szélsőségesen a krónikus betegségekben magas (pl. hőmérséklet magas Ezek vérnyomás, diabétesz) szenvedők eleve nagyobb érzékenysége és sérülékenysége pedig tovább fokozódhat. Az embereket egyéb tényezők is érzékennyé tehetik, ilyen például az életvitel (pl. szabad- hatásait. Emellett szintén figyelmet érdemlő problémák az erős UV-sugárzás; a meglévő ban végzett vagy munka) újonnan és a gazdasági megjelenő státusz vektorok (pl. depriváció). (állati szervezetek, amelyek hordozzák és átadják a fertőző kórokozókat: rovarok szúnyogok, lepkeszúnyog, kullancsok; rágcsálók) által terjesztett, illetve élelmiszer és ivóvíz útján terjedő betegségek; a légés vízszennyezés; a természeti katasztrófák (pl. árvizek és viharok) egészségi hatásai. Az éghajlatváltozás különböző vetületei önmagukban vagy egymással kölcsönhatásban, közvetlenül vagy közvetve jelenthetnek veszélyt az egészségre. Ezek között különösen fontos megemlíteni a szélsőségesen magas hőmérséklet hatásait. Emellett szintén figyelmet érdemlő problémák az erős UV sugárzás; a meglévő vagy újonnan megjelenő vektorok (állati szervezetek, amelyek hordozzák és átadják a fertőző kórokozókat: rovarok, szúnyogok, lepkeszúnyog, kullancsok; rágcsálók) által terjesztett, illetve élelmiszer és ivóvíz útján terjedő betegségek; a lég- és vízszennyezés; a természeti katasztrófák (pl. árvizek és viharok) egészségi hatásai. Az egyik kiemelten érzékeny csoportot az időskorú lakosság alkotja. Előrejelzések szerint Magyarország lakossága 2050-re 8,44 millió főre csökken, a 65 év felettiek száma pedig 2011-hez képest másfélszeresére nő re az ország járásainak többségében az időskorú (65 éves vagy idősebb) népesség részaránya meghaladhatja a 30%-ot. Csupán az ország középső területén és az északkeleti országrész járásaiban maradhat ez az arány némileg alacsonyabb. (A járási népesség-előreszámítás az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal népesség-előreszámítási feltételezéseiből (termékenység, halandóság, vándorlás) indult ki. 26 ) Az egyik kiemelten érzékeny csoportot az időskorú lakosság alkotja. Előrejelzések szerint Magyarország lakossága 2050-re 8,44 millió főre csökken, a 65 év felettiek száma pedig 2011-hez képest másfélszeresére nő re az ország járásainak többségében az időskorú (65 éves vagy idősebb) népesség részaránya meghaladhatja a 30%-ot. Csupán az ország középső területén és az északkeleti országrész járásaiban maradhat ez az arány némileg alacsonyabb. (A járási népesség-előreszámítás az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal népesség-előreszámítási feltételezéseiből [termékenység, halandóság, vándorlás] indult ki. 26 ) Fontos kérdés tehát, hogy hol vannak hiányosságok az (időskori) Fontos kérdés tehát, hogy hol vannak hiányosságok az (időskori) ellátórendszerekben, illetve hogy ellátórendszerekben, milyen a különböző egészségügyi illetve szolgáltatások hogy milyen elérhetősége. a különböző egészségügyi szolgáltatások elérhetősége A hőhullámokhoz kapcsolódó megbetegedések A hőhullámoknak való kitettség Az éghajlatváltozás magyarországi egészségügyi hatásai kapcsán a legátfogóbban vizsgált természeti veszélytípus a hőhullám. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 1970-től kezdődő idősor-adatai alapján elemezte a többlethalálozás és a hőmérséklet kapcsolatát. 27 Fontos megjegyezni, hogy a hőhullámok hatása nagyvárosi területeken fokozott mértékben jelentkezik a városi hőszigetjelenség miatt. Ez azt jelenti, hogy a városias területeken 3-12 C-kal magasabb a hőmérséklet, mint a környező, növényzettel dúsabban borított területeken. 28 A hősziget azért alakul ki, mert a beton-, aszfalt- és kőfelületek elraktározzák a hőt, szemben a zöldfelületekkel, amelyek lehűtik a levegőt. 29 Ehhez hozzáadódik a további hőt generáló zsúfoltság, a közlekedés, illetve a magas épületek miatti mérsékeltebb légmozgás A hőséggel szembeni érzékenység különös tényezői A hőséggel szemben a legérzékenyebbek a krónikus betegek, az idősek, a gyermekek, a várandós anyák és a szabadban tartózkodó emberek. Ebből a szempontból különösen ki kell emelni az alábbi krónikus betegségben szenvedőket: diabetes mellitus és egyéb anyagcsere-betegségek, organikus mentális betegségek, dementia, Alzheimer-kór, mentális és viselkedési zavarok, pszichoaktív gyógyszereket szedők, alkoholisták, skizofrénia és hasonló kórképek, extrapiramidális és egyéb mozgási zavarok (Parkinson-kór, stb), szív-érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, ritmuszavarok, légzőszervi betegségek (KALB, bronchitis), vesebetegségek, veseelégtelenség, vesekövesség. Az idősebb korcsoportok hőhullámok alatti sérülékenysége jól ismert, és magyarázható a csökkent hőszabályzó képességgel, valamint a krónikus betegségekkel, csökkent mobilitással és az egyéni gondoskodóképesség csökkenésével. 31 A 0-14 éves gyermekek teste kevesebb folyadéktartalékot halmoz fel, és testfelület-testsúly arányuk magasabb, mint a felnőtteké 32, így könnyebben kiszáradnak. Különösen nagy a kockázat az újszülötteknél, tekintettel a nem megfelelő hőregulációs képességükre és a fokozott folyadék igényre Az utóbbi években egyre több figyelem irányult a várandós édesanyák fokozott érzékenységére is 36. A várandós anyák a terhesség során bekövetkező hormonális változások miatt könnyen túlmelegedhetnek, ami mind az anya, mind a magzat számára kockázatot jelent. A szabadban tartózkodó, különösen a fizikai munkát végző vagy sportoló emberek pedig egyszerűen jobban ki vannak téve a hőségnek. A 65 év A feletti 65 év feletti népesség aránya 2011-ben 2011-ben és 2051-ben és (%) 2051-ben (%) hőstressz és a hőhullámok hatása A környezeti tényezők közül a hőmérséklet igen jelentősen befolyásolja az egészségi állapotot. A legtöbb, hőséggel összefüggő megbetegedés a hőszabályozó rendszer különböző súlyosságú zavarára vezethető vissza. Szervezetünk rövid távon, általában 3-12 nap alatt képes alkalmazkodni a nagy meleghez, a szokatlan hőviszonyokhoz történő hosszú távú alkalmazkodás azonban akár évekig is eltarthat. Az egyén elsősorban párologtatással, izzadással védekezik a magas külső hőmérséklet ellen, feltéve, ha a víz- és 26 Forrás: Tagai Gergely (2015): Járási népesség-előreszámítás 2051-ig. In: Czirfusz Márton, Hoyk Edit, Suvák Andrea (szerk.): Klímaváltozás Társadalom Gazdaság. Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon. Publikon Kiadó, Pécs, (A kötet letölthető a oldalról.)

10 nátriumveszteség pótlódik. A rövid távú alkalmazkodás során a bőr felszíne verejtékezni kezd, mely megnöveli a maximálisan kiizzadható víz mennyiségét, és csökkenti a sókoncentrációt. A hosszú távon bekövetkező változások az előbbivel ellentétben stabilak, és tartósan fennmaradnak. A hosszú távú alkalmazkodás eredménye során kevesebb az izzadás, alacsonyabb a sóbevitel, kevésbé növekszik a test maghőmérséklete, és kevésbé emelkedik a pulzus adott hőterhelés esetén. A meleghez való alkalmazkodást több tényező gátolhatja. A növekvő hőmérséklet hatására bőrkiütés, fáradtság, kimerülés, görcs, hirtelen ájulás, hőguta alakulhat ki, sőt idő előtti halálozás is bekövetkezhet. Ezek elsődleges oka a test túlmelegedése és/vagy a kiszáradás, de a hőmérséklet befolyásolja a szívműködést és az anyagcserét is, ezáltal lehetnek halálosak egyébként enyhébb kórképek is. 37 A szélsőséges hőmérsékletek összességében jelentős negatív hatással vannak a mindennapi életre, az emberek teljesítményére és a munkavégzésre. Az OKI 2004-es budapesti kutatása szerint 18 C felett a napi középhőmérséklet 5 C-os emelkedése során az alábbi tendenciák figyelhetők meg: 38 Országos napi halálozás és hőmérséklet, a szívpanaszok és általános rosszullét miatti sürgősségi mentőhívások 15%-os növekedése, a halálozási kockázat 10%-os növekedése minden lehetséges halálok figyelembevételével, a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozási kockázat % 40 -os növekedése, a légúti betegségek miatti halálozási kockázat 8,8%-os növekedése. 41 Egy, a júliusi hőhullámot vizsgáló kutatás kimutatta, hogy a tíznapos hőhullám többlethalálesetet okozott Magyarországon Napi többlethalálozás kettes 45 és hármas fokozatú 46 hőségriadók idején 2012-ben magyarországi régiónként 47 Hőmérséklet és mortalitás, A hőmérséklet és a halálozás között fennálló összefüggést jól mutatják az következő, 2012-es magyarországi statisztikai adatokat megjelenítő ábrák. A hőhullámok alatti többlethalálozás függ a hőhullámok időpontjától (a kora nyári hőhullámok hatása jelentősen erősebb), a hőhullámok hosszától, illetve az intenzitásától. Minél nagyobb az elszenvedett hőterhelés (azaz a hőösszeg), annál nagyobb a hatás. A tartósabb hőhullámok nagyobb többlethalálozással járnak: a több mint négy napon át tartó hőhullámok másfélszer-ötször akkora többlethalálozást okoznak, mint a rövidebb hőhullámok. 48 A Nemzeti Adaptációs Térinformatikai Rendszer számára a KRITéR projekt támogatásával az OKI munkatársai a mért napi hőmérsékleti adatok és a lakosság napi halálozási adatainak felhasználásával meghatározták az extrém meleg hőmérsékletnek tulajdonítható relatív többlethalálozást hazánkban a jelen ( ) és a prognosztizált jövő ( , ) időszakokra vonatkozóan, az Országos Meteorológiai Szolgálat által a NATéR számára előállított éghajlati modellek alapján. Az elemzések során modellezték a hőhullámok halálozásra gyakorolt hatását, a területre vonatkozó napi átlaghőmérsékletek gyakorisági eloszlásának 90%-os percentilis értéket meghaladó, hőhullámos napok alapján (küszöbhőmérséklet). A hőhullámos napok alatti többlethalálozást a hőhullámos napok alatt történt átlaghalálozás és a hűvösebb napok alatt történt átlaghalálozás különbségeként határozták meg.

11 határozták meg. A küszöbhőmérsékletet meghaladó napok átlagos többlethőmérséklete ( C) A klímaváltozásnak tulajdonítható többlethalálozás növekedése (%) ( ) 50 A küszöbhőmérsékletet meghaladó napok átlagos többlethőmérséklete ( C) Adaptációs A klímaváltozásnak képesség tulajdonítható a hőhullámokkal többlethalálozás szemben növekedése (%) ( ) Egészségügyi Világszervezet (WHO) (2009): EuroHEAT: Improving Public Health Responses to Extreme Weather/Heat-waves (EuroHEAT: A közegészségügy reakciójának jobbítása a szélsőséges időjárásra / hőhullámokra. Döntéshozói összefoglaló) Napi átlaghalálozás növekedése (%) a küszöbhőmérsékletet meghaladó napokon ( ) 49 Az elmúlt tíz Napi évben átlaghalálozás a hőhullámos növekedése napok alatt (%) a a küszöbhőmérsékletet feletti meghaladó többlethőmérséklet napokon átlagos értékei 1,45 C és 1,82 C között változtak kistérségi ( ) szinten. 49 Ezen időszakok alatt a napi halálozást országos átlagban 16%-kal emelte meg. Néhány kistérség esetében a növekedés mértéke a 30%-ot Az elmúlt tíz évben a hőhullámos napok alatt a küszöbhőmérséklet feletti többlet is meghaladta. hőmérséklet átlagos értékei 1,45 C és 1,82 C között változtak kistérségi szinten. Ezen A klímamodellek időszakok alapján alatt a vizsgálták napi halálozás a jövőben országos várható átlagban többlethalálozás 16%-kal emelte alakulását meg. is. Néhány A hőhullámos napok számának kistérség esetében és intenzitásának a növekedés növekedése mértéke következtében a 30%-ot is meghaladta. várható a többlethalálozás mintegy 150%-os A átlagos klímamodellek növekedése alapján vizsgálták között. a jövőben További, várható mintegy többlethalálozás évi 600%-os növekedés alakulását is. várható a A hőhullámos közötti időszakban, napok számának a jelenhez és viszonyítva. intenzitásának növekedése következtében várható a többlethalálozás mintegy 150%-os átlagos növekedése között. További, mintegy évi 600%-os növekedés várható a időszakban, a jelenhez viszonyítva. 28 A helyi önkormányzatok elsősorban úgy mérsékelhetik az említett hatásokat, ha együttműködnek az Országos Környezetegészségügyi Intézettel és más szereplőkkel a következők tekintetében: Adaptációs képesség a hőhullámokkal szemben Települési hőségterv és hőségriadó-rendszer kidolgozása: az Országos Környezetegészségügyi A helyi Intézet önkormányzatok honlapja ( elsősorban aktuális úgy térképes mérsékelhetik adatokat szolgáltat a fenti a hőségriadókról, hatásokat, az ha együttműködnek UV-riadókról és az a Országos levegőminőségről; Környezetegészségügyi Intézettel és más szereplőkkel a következők tekintetében: 51 A lakosság tájékoztatása a nyár előtt és a nyár során a hőség veszélyeiről, a hőségnek való beltéri Települési kültéri kitettség hőségterv csökkentéséről, hőségriadó-rendszer a okozta egészségkárosodások kidolgozása: az Országos tüneteiről, különös tekintettel Környezetegészségügyi a legsérülékenyebb Intézet csoportokra; honlapja 52 ( aktuális térképes adatokat szolgáltat a hőségriadókról, az UV-riadókról és a A lakosság és az önkormányzat saját elsősorban szociális ellátó intézményrendszerének figyelmeztetése levegőminőségről; pl. helyi riasztási láncon, helyi médián keresztül a várható hőhullámokról és azok országos előrejelzés szerinti hosszáról; A lakosság tájékoztatása a nyár előtt és a nyár során a hőség veszélyeiről, a hőségnek való beltéri és kültéri kitettség csökkentéséről, a hőség okozta egészségkárosodások tüneteiről, különös tekintettel a legsérülékenyebb csoportokra 52 ; A lakosság és az önkormányzat saját - elsősorban szociális ellátó - intézményrendszerének figyelmeztetése pl. helyi riasztási láncon, helyi médián keresztül a várható hőhullámokról és azok országos előrejelzés Díjmentesen hívható számok és segélyhívó vonalak közzététele, ahol veszélyeztetett személyek kapcsán lehet bejelentést tenni; Annak elősegítése, ösztönzése, hogy a közintézmények rendelkezzenek hőségtervvel, és életbe is léptessék azt szükség esetén; A közműszolgáltatóval való együttműködés a zavartalan ivóvízellátás biztosításáért, pl. célzott, illetve fokozott ellenőrzés a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében. A vízhasználat szükség szerinti szerinti hosszáról; korlátozása; Díjmentesen hívható számok és segélyhívó vonalak közzététele, ahol A veszélyeztetett közműszolgáltatókkal személyek való együttműködés kapcsán lehet a zavartalan bejelentést áramellátás tenni; biztosításáért, pl. a szolgáltatás zavartalanságának fokozott ellenőrzése, vészhelyzet esetén a nem fizetők áramszolgáltatásának biztosítása, a kikapcsolások felfüggesztése, szükség szerint bizonyos felhasználók (pl. kórházak) előnyben részesítése; 50 A klímaváltozás A közutak okozta és parkok sérülékenység gyakoribb vizsgálata, locsolása különös az esti tekintettel órákban; a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra (KRITéR) Összefoglaló a projekt eredményeiről A légkondicionált/hűvös középületek listájának közzététele, az azokhoz való hozzáférés biztosítása; et al. (2007): A évi hőségriasztás előzményei és tapasztalatai, Országos Környezetegészségügyi Intézet, ÁNTSZ 51 Páldy A. Közép-magyarországi Regionális Intézete, Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal; Egészségügyi Világszervezet (WHO) (2009): EuroHEAT: Improving Public Health Responses to Extreme Weather/Heat-waves (EuroHEAT: A közegészségügy reakciójának jobbítása a szélsőséges időjárásra / hőhullámokra. Döntéshozói összefoglaló) 52 Közegészségügyi tanácsok a hőség egészségkárosító hatásairól - WHO,

12 A legfrekventáltabb közterületek ivóvízellátásának biztosítása, a nyilvános ivókutak listájának közzététele; Ivóvíz biztosítása a hajléktalanok és egyéb, megfelelő ivóvízzel nem rendelkező csoportok számára. Együttműködés a közterületi járőrszolgálattal, akiknek feladata hőségriadó esetén a veszélyeztetett állapotban lévő személyek felismerése, és az arra hivatott szerv (orvos, mentőszolgálat) értesítése, valamint tanácsadás és elsődleges intézkedések megtétele; Strandok, uszodák nyitvatartásának meghosszabbítása; A közlekedés résztvevőinek tájékoztatása a hőstressz okozta baleseti kockázatokról; 23 A várostervezési, városfejlesztési és térhasználati stratégiák módosítása, továbbfejlesztése: a hőszigethatás csökkentése zöld- és kékfelületekkel, (zöldtetők, zöldhomlokzatok), az épületek közti légáramlást segítő elrendezéssel; Épülettervezési és építési szabályozások előírása, módosítása a következők tekintetében: építőanyagok megválasztása (pl. az aszfalt alacsonyabb albedója fokozottabban járul hozzá a városi hősziget kialakulásához, mint a beton), hővisszaverő festékek és hőszigetelési megoldások alkalmazása, a nap járásának figyelembevétele az épületek tájolásakor, külső árnyékolás; Ahol lehet, a szabadtéri és sporttevékenységek elhalasztása a nappali hőség idején, az iskolákban is; A temetkezési szolgáltatók tájékoztatása az esetlegesen megnövekedő halálozásokról annak érdekében, hogy az elégséges kapacitást biztosítani tudják; A munka- és pihenőidő szabályozása. Együttműködés a munkavédelmi felügyelőségekkel a nagy hőhatásnak kitett munkavállalók (pl. buszvezetők, fizikai munkások) hőterhelésének csökkentése érdekében: munkaruha, víz, pihenőidő biztosítása, pihenés lehetősége hűvös helyiségben Az UV sugárzáshoz kapcsolódó megbetegedések Az UV sugárzásnak való kitettség A Klímaváltozással foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) 4. jelentése (2007) megállapítja, hogy a klímaváltozás egészségkárosító hatásaival kapcsolatban kockázati tényezőként kell kezelni a változó UV sugárzást. A sztratoszférikus ózonréteg stabilizálódása az átlagos UV sugárzás csökkenéséhez vezet; ennek ellenére a sztratoszféra emelkedett hőmérséklete gyorsítja a kémiai reakciók idejét, ami a gyakoribb extrém időjárási helyzetekkel együtt ózon minilyukakat idéz elő, következésképpen az UV sugárzás növekedéséhez vezet. Az ózon kihat az éghajlatra, és az éghajlat változása kihat az ózonréteg alakulására. A hőmérséklet, a páratartalom, a légmozgások és az egyéb vegyületek jelenléte a légkörben mind befolyásolják az ózonképződést, és az ózon jelenléte is kihat ezekre a légköri tényezőkre. 53 Az éghajlatváltozás és a sztratoszféra ózontartalmának változása miatt az ibolyántúli sugárzásnak való kitettség is megváltozik. 54 A Föld felszínén, felhőtlen égnél mért, bőrvörösséget (leégést) okozó UV-B sugárzás (2010 előtt) megfigyelt és jövőben várható változásai az 1980-as értékhez képest, különböző szélességi fokokon 55 Az ózonréteg elvékonyodása miatt világszerte kiemelkedően erősebb volt a káros UV-B sugárzás a 2000-es években, mint 1980-ban. Az ózonréteget károsító anyagok széles körű betiltásával azonban fokozatosan javul a helyzet. Magyarország, a maga északi szélességi körök közötti fekvésével kevésbé kitett (a diagramon szaggatott kék vonal) az ózonréteg változásainak, mint más szélességi körökön fekvő országok, azaz itt kevésbé erősödött az UV-B sugárzás a 2000-es évekig, és most alacsonyabb mértékben is csökken 1980-hoz képest. Az UV sugárzás mennyiségét sok tényező befolyásolja, a legfontosabbak: A Nap magassága: minél magasabban jár a Nap az égen, annál nagyobb az UV sugárzás szintje; Szélességi kör: minél közelebb vagyunk az egyenlítői területekhez, annál magasabb az UV sugárzás szintje; Felhőtakaró: az UV sugárzási szintek a felhőtlen ég alatt a legnagyobbak, de még felhős ég esetében is magasak lehetnek; Magasság: az UV sugárzás szintje 1000 méterenként kb. 5%-kal növekszik; Ózon: az ózon elnyeli a Nap UV sugárzásának egy részét. Mivel a sztratoszférikus ózonréteg lecsökkent, több UV sugárzás éri a Föld felszínét, elsősorban a déli féltekén; Felszíni visszaverődés: sok felület visszaveri az UV sugárzást, és ez hozzáadódik az összes UV expozícióhoz (pl. a fű, talaj és víz kevesebb mint 10%-át veri vissza az UV sugárzásnak; a friss hó több mint 80%-ot; a száraz homok kb. 15%-ot, míg a tengeri tajték kb. 25%-ot) Az UV sugárzással szembeni érzékenység különös tényezői Az egyéni érzékenységet a legkisebb eritéma dózissal jellemezhetjük, vagyis azzal a sugármenynyiséggel, amely már bőrpírt vált ki. Közvetett módon jellemezhetjük a bőrtípusokkal is (I. típus: soha nem barnul le, mindig leég VI. típus: sosem ég le, lebarnul). 56 Az egyes ember (adaptációs értelemben vett) érzékenységét befolyásolja az öltözet, a viselkedés, a napon eltöltött idő és a foglalkozás. A mi szélességi körünkön az UV sugárzás 60%-át dél körül (11-15 óra között) kapjuk nyáron, míg az éves összes UV sugárzás mennyiségének 30%-a a nyári kéthetes