2. előadás. Egylakásos lakóépület kialakulása. Privát szféra történelmi változása. Tantárgyfelelős: prof. Puhl Antal DLA

Átírás

1 Épülettervezés I. Tantárgyfelelős: félév prof. Puhl Antal DLA Kurzusok oktatói: Ferencz Marcel DLA Kovács Péter DLA Török Dávid DLA aspiráns Kállay Ferenc DLA aspiráns Előadó: Kállay Ferenc DLA aspiráns 2. előadás Egylakásos lakóépület kialakulása. Privát szféra történelmi változása.

2 Ősközösség Paleolitikum (őskőkorszak) - A megmaradt történelmi emlékek nem helyezhetők be ismert történelmi-társadalmi környezetbe, ezért nevezzük ezt a kort prehistorikus, azaz történelem előtti művészetnek. - halászó, vadászó, gyűjtögető életmód - Az élelemszerzés, életvitel összeköti az ősemberek tevékenységi körét, magántulajdonról nem lehet beszélni - A táplálék felkutatása, folyamatos vadász termékeny terület felkutatása vándorló életmódra kényszeríti őket - Védelemre (állatok, idegen hordák, időjárás éghajlat) szükségük van, ezért a környezetben található természetes úton kialakult képződményeket, anyagokat használják lakótérként (barlangok, hasadékok) - Magyarországon fellelhető ősember barlangok: - Istállós-kői ősember barlang _ Szilvásvárad - Tatabánya _ Szelim barlang

3 Őskor Kiválás az állatvilágból A hely kijelölése A nagyragadozókkal szemben nem a fizikai erejüket használták, hanem a leleményességüket, mely a táborhely kiválasztásában, megfigyeléseken alapult. Olduvai 2 millió éves leletek leírásában kiderül, hogy a táborhely egy üres tér, mely jó belátást biztosított az egész területre, menekülési lehetőséget biztosítva ezzel. Konkrét példájával találkozunk a hely kijelölésének, mely a biztonságos megpihenést, élelem elfogyasztását, gyenge utódok biztonságba helyezését is jelentette. - előember táborhely kiválasztásának indoka: - R menekülési távolság meghatározása - (áttekinthetőség határa) - áradásos vízpartok, időszakos folyótorkolatok - (ábra és szöveg Istvánfi Gyula: Őskor, népi építészet Az építészet története c. könyvből való)

4 A hely kijelölése

5 A hely kijelölése

6 A hely kijelölése

7 Esztétikai igény (kb éve) Willendorfi Vénusz eltúlzott formájú női alak, termékenységet szimbolizálja Barlangrajzok (Lascaux, Altamira) első ábrázolások alapjai talp és kézlenyomatokkal Mezolitikum (átmeneti kőkorszak), kb. i.e kb. i.e ig

8 Neolitikum (kőkorszak vége) (i.e i.e. 3000) - kb. i.e évvel ezelőtt kezdődött Elő Ázsiában és onnan terjedt tovább kelet és nyugat felé - Pattintott eszközökről áttértek a csiszolt kőeszközökre _neolitikus forradalom - kb. i.e évvel a technikai fejlődés, különböző házi állatok megjelenése lehetőséget adott a mezőgazdasági földművelésre, ezért egyre többen kezdtek letelepedni a vándorlás során érintett termékeny területeken - Személyes ingatlan kialakítása _ magántulajdon kialakulása - Kezdetben nádkunyhók, méhkas házak (pl. Arpacsije) jellemzők : kerek házak a tűzhely körüli gyűrűből vagy a nomád sátrak formájából eredeztethető - Mezopotámia, Szíria _ megjelennek a vályog és kőépületek - Később négyszögletes házak könnyebb az akkori technikával szerkeszteni, bővíteni, kombinálni

9 Neolitikum (kőkorszak vége) (i.e i.e. 3000)

10 Catal Hüyük (Kr. e ) - Törökországban a legnagyobb újkőkori település lelőhelye - 30 hektár kiterjedésű terület, csak egy kis részét tárták fel - A házak hosszúkás agyagtömbökből állnak, falba rögzített faoszlopokkal és gerendamerevítéssel épültek - A faváz segített hordani a tető terhét, a földrengés hatásait is csillapította - A házak négyzet alaprajzúak, szorosan egymás mellé épültek, bejárati ajtajuk nincs, felülről kell bemenni A_összeépített házak egy részlete kemencékkel (VIII. réteg) B_átépített házak, melyek kultikus célokat is szolgáltak C_falfestmény a település felülnézetével (közelben egy vulkán) D_rekonstrukció a valószínű födémszerkezet ábrázolásával

11 Sumérok ( i.e Suruppak-i lakóház) - Uruk közelében fekvő Suruppak településének lakóházai között égetett plánkonvex téglából épített, kb. 6,5 m átmérőjű, kör alaprajzú építmények süllyedtek a földbe, amelyek pince vagy gabonatároló funkcióját töltötték be. A silók fala méhkashoz hasonló, felfelé szűkülő teret zártak be. A lakóház alaprajzát központosan elhelyezett, közel négyzetes udvartér jellemezte. Alaprajzi elrendezése szinte teljesen megegyezik Anu templom alaprajzával. plánkonvex tégla: plán_sík; konvex_domború Egyiptomban is használt téglafajta, melynek 5 oldala egyenes, a hatodik domború. mérete 30 cm x 30 cm x 6-8 cm

12 Akkád dinasztia kora (i.e ) Assur lakóház (i.e. 2200) - Közvetlenül a földre alapozott, vastag falú téglaház - A téglalapokkal burkolt négyzetes előudvarból nagyméretű ajtó nyílt az előszobául és fogadóul szolgáló háromtengelyes térbe. Innen oldalkamra közvetítésével lehetett a téglalap alakú másik udvarba jutni. A belső udvar oldalain a hálóhelyiségek sorakoztak, a végében pedig a nappali és a fürdő helyiség helyezkedett el. Összehasonlítva a suruppaki lakóházzal (kötetlenebb) feltűnik a majdnem szimmetrikus beosztás és a térüreges falrendszerhez hasonló megépítettsége. A nyújtott négyszög alaprajzú udvaros lakóház típusa született meg_ előképe az északi területek építészetében

13 Egyiptomi lakóház Der el Medina. Lakóház (i.e. 1525) - Egyiptomi típusmegoldás - A szerény méretű előtér(előudvar) szolgál folyosóul is, amiben egy keret formájú házi oltár is van Innen az egyoszlopos fogadószobába lehetett jutni. Helyiségének mennyezete a többi fölé emelkedett, beépített bútorzatnak falhoz simuló padokat készítettek. A fogadószobából lehetett bejutni a lakószobába, a konyhába és a pincelejáróhoz. - A lakásban csak előre és visszafelé lehetett közlekedni, oldalirányban nem nyíltak helyiségek egymásba. - A belső lépcsőn keresztül lehetett megközelíteni a tetőteraszt - Sorházas kialakítás sávos elrendezés Bevilágítás és szellőzés szűkös, de a forró és napos Egyiptomban ez nem is kívánatos

14 Munkástelepek - Speciális településformát fejleszt ki az állam a szentélyek és nekropoliszok nagy építkezései miatt - Lehetnek szigorúan elválasztott lakónegyedek részben a városokban (pl. Kahun) és részben zárt, önálló települések (Amarna, Der el- Medine) - Jellemző, hogy a telkek teljesen egyforma K-Ny-i tájolásúak, az utcák É D-i irányúak (légáramlás miatt) - 73 db ház mindegyike kb. 10x20 m parcellán áll és kb. 170 m2 hasznos alapterületével szokatlanul nagyvonalú. Ezzel a modern szociális lakásépítési koncepcióval IV. Amenhotep a gyűlölt Théba fölé akarja emelni a várost. Amarna-i munkástelep

15 Etruszk kultúra (i.e. 4.század) - Fejlett városrendszer (városias műveltség) - Városaikat megerősítették hatalmas falazattal, falaikat kapuzattal törték át - Fejlett városszerkezeti struktúra - Nagy hatást gyakoroltak a rómaiakra főleg lakóházaikkal, templomaikkal és sírjaikkal. - A falak nagy szárított téglából vagy vert agyagból készülnek. - Felmenő falait favázas szerkezettel erősítették meg. - Általában gerendás vagy nyitott födémet alkalmaztak. - A szokatlanul lapos nyeregtetők oromzatai, valamint a gerendák tagozatai és díszei sok hasonlóságot mutat a görögökkel. - A lakóház építészetről közvetett úton tudunk képet alkotni a ház alakú urnák és sírbelsők alapján. Az urnák legtöbbje faszerkezetű, nyeregtetős ház utánzata volt, de akadtak sátortetősek is, amelyek bevilágító nyílásban végződtek. Ez a tetőmegoldás az etruszk építészet egyik legjelentősebb vívmányára, az átriumos elrendezésű lakóházra utalt. vestibulum: egy épület előcsarnokát, vagy egy olyan folyosót jelöl, amely összeköti a bejáratot a belső helyiségekkel. Római házaknál a vestibulum az átriumhoz csatlakozott. tablinum: ala: hátsó társalgó szoba, vagy az a helyiség, ahol az ősök képmásai voltak. oldalfülke

16 Klasszikus kultúrák A hellenizmus kora (i.e. 330 i.sz. 30.) A kialakuló új építészeti kultúrát nem a részletek változásai határozták meg kizárólag, hanem az alapok: a hellenizmus korában a görög építészet urbánus jellegűvé alakult át szinte teljesen (etruszk hatás). A városias, zárt beépítés hozzájárult a középületek és lakóházak befelé forduló kialakításához, de mivel rejtetten nyitottak maradtak, mégsem szigetelődtek el környezetüktől. Délos lakóházak (i.e. 280) Az elő-ázsiai központos építészeti térfelfogás hatása minden bizonnyal hozzájárult a hellenisztikus peristylos lakóházak végleges formájának kialakulásához. Délos szigetének lakóház alaprajzait belső udvar fogta össze- akár szabadon, akár zártsorúan építették be a házat, és az udvarteret oszlopos tornác övezte körös körül. A keletiesen befelé forduló lakóházak legtöbbje emeletes volt. Szobáit lakályosan rendezték be, a padlókat mozaikok fedték, a falakat falazási technikát utánzó, ui. inkrustációs stílusú falfestéssel díszítették. A lakóházaknak zárt egységgé való összeérése sem szüntette meg a görög térszervezés eredeti jellegét, az excentrikusan elhelyezett udvarokat. (központon kívüli)

17

18

19 Római birodalom Pompei, Toszkán átriumos lakóház (i.e. 320) - A római átriumos lakóház külső belső elrendezését is az etruszk hagyományok és a latin építőszokások egybeolvadása alakította ki - Pompei két korai, i.e. 4. századi lakóháza, a Casa del Chirurgo (a sebész háza)és a Casa del Sallustio voltak az első ilyen városias átriumos házak Casa del Chirurgo - Ez a ház képviseli a típus legegyszerűbb alakját, a toszkán átriumosat, amelyben oszlopok nem állnak. 1. üzlethelyiség (taberna); 2. elkülönített vendégszoba ; 3. bejárat rövid folyosója (vestibulum, fauces) ;4. felül nyitott átrium 5. esővízgyűjtő medence (impluvium); 6. házi oltár; 7. hálószobák (cubiculum); 8. oldalsó szárnyak (ala) 9. házi kápolna (lararium); 10. családfő szobája és fogadó helyisége (tablinum); 11. ebédlő (triclinium); 12. konyha (culina) 13. kert (hortus)

20 Casa del Sallustio Beosztása megegyezik az előzővel, csupán a tablinum felé eső részen a családfő fogadója mellé folyosót építettek, hogy a tablinumot megkerülve a ház urát ne háborgatva ki lehessen jutni a kertbe, illetve egyéb helyiségekbe

21

22 Pompei Casa del Fauno (i.e. 3. sz.) (átrium és peristylium típusok egy házon belül) Pompei Casa dei Vettii (i.sz. 1. sz.) - Átrium és a peristylium a tablinum elhagyásával szorosan egymás mellé került, így a két térség szinte összeolvadt.

23 Teraszos házak Pompei. Casa di Giuseppe II. (i.e. 1. sz) - Az átriumos, peristyliumos házak kerti oldala, azaz eredetileg a zárt háta nézett a meredeken leeső városperem és a szép kilátás felé - Az építés során a peristyliumost árkádos udvarrá alakították át, a ház tablinumát a szép kilátás felé fordították - Az alacsonyabb szinten újabb udvarhoz kapcsolódóan megismételték, a hátsó homlokzatot pedig ablakokkal nyitották meg.

24 Villaépítészet (16. héten részletesebben) - Pompei építészetében felbukkan a lakóépület egy különleges változata _villaépítészet - A villa a vicus = falu szó származéka, mivel eredetileg majorságot jelentett Típusai: 1. villa rustica: csűrök, istállók, szolgaszállások és műhelyek ill. a gazda lakóházából állt 2. villa pseudourbana: nagyobb birtokok, melyek igényessége megfelel a városi lakóházakénak 3. villa suburbana: mai villa őse, földbirtoktól független, pihenésre, elvonulásra szánt épület(ek) pl. Capri. Tiberius villája (i.sz. 14.) 1. Aula 2. Ciszternák a villa középrésze alatt 3. fürdő 4. konyha 5. sétány diaetával

25 Marcus Vitruvius Pollio (i.e. 80 i. sz. 15) - Római építész, hadmérnök, szakíró - Egyes felfedezések szerint u. azon személy volt, mint Julius Caesar hadmérnöke Mamurra - Vízvezetékeket, hajítófegyvert tervezett, Umbriába tervezett bazilikáját saját leírásaiból ismerjük De architectura libri decem (Az építészetről) írt, Augustus császárnak ajánlott munkájának köszönheti hírnevét ben találták meg a könyvet egy svájci kolostorban - A reneszánszra is nagy hatást gyakorolt - 10 kötetes - Arányokról, emberi testről, emberi test harmóniájáról ír, melyet később Leonardo Da Vinci és Le Corbusier is felhasznált.

26 Kortárs példák az ókorban fellelhető építészeti téralakításra I.

27 Kortárs példák az ókorban fellelhető építészeti téralakításra II. Kis Péter: Szociális bérlakás (Budapest) Pelényi Margit: 116 lakásos szociális bérlakás (Pécs)

28 Középkor (Román kor és gótika ) Romanika Olaszország ( század eleje) Lakóépületek általános jellemzői: - egyszerűbb lakóházak vannak többségben - Viszonylag kevés, lőrésszerű nyílás - Sorházas kialakítás, sorházakból álló háztömbök Bologna

29 Középkor (Román kor és gótika ) Romanika Olaszország ( század eleje) Firenze

30 Középkor (Román kor és gótika ) Romanika Franciaország ( század eleje) Lakóépületek általános jellemzői: - egyszerűbb lakóházak vannak többségben - Keskeny telekadottságok miatt a épületek az utcára merőlegesen, oromfallal az utca felé fordulva álltak - Többnyire 2-3 emeletesek voltak (pl. cluny-i ház) - Néha az ereszvonallal az utca felé építettek - Az üzlethelyiség céljára használt földszinti alaprajz megoldása a kapu melletti falnyílásban kialakított pult volt

31 Cluny-i ház

32 Középkor (Román kor és gótika ) Romanika Németország Lakóépületek általános jellemzői: - Többszintes, földszinten egybefüggő osztatlan terek, gyakran középső oszlopokkal - Lakószoba mögötte vagy a felső szinten található - Erősen tagoltak, főleg gazdagabb városokban (pl. Köln) - A középkor végére bérházakká válnak hivatalnokok, orvosok, jegyzők számára - A polgári házak többsége egyszerű, kicsi és favázas - Homlokzat tájanként eltér - Oromzat oromlépcsős is lehet - Fa vagy kőárkádok

33 Reneszánsz (kb (1420) kb. 1600) - A lakóház építészet reneszánsz fejlődését még erősebben gátolta a hagyománytisztelet, mint a középületekét - A városok keskeny, mély telkein nem volt lehetőség nagy formai újításokra - A belsőkben már a XVI. Század 30-as éveiben feltűntek a reneszánsz ízlésű díszítő elemek, de a külső szerkezeti tagozatok és a homlokzatok sokáig a gótika jegyeit hordozták magukon. Lemgo: lakóház (1571) Oszlopos keretű, íves kapuja nincs középen, oldalsó zárt erkélyei eltérő kialakításúak A második emeletet és az oromzat három szintjét egyenletes mezőkre osztó féloszlopok viszont rendezik a kompozíciót A kagylómotívummal kombinált voluta szegélyek és a koronázó edikula fokozza az oromzat hatását.

34 nürnbergi Pellerhaus (1605) - Első valóban reneszánsz jellegű lakóház fejlett reneszánsz városi lakóház minden jellemzőjével - Tulajdonosa korábban velencei konzul volt, az ottani paloták nyitott homlokzatát kívánta átültetni hazájába - A ház a II. világháborúban csaknem teljesen megsemmisült, mindössze a homlokzat alsó szintjét, az udvart és az előteret lehetett helyreállítani - Zárt utcasorban, keskeny, nyújtott, szabálytalan négyszögű alaprajzon emelkedik két emelettel és tetőszinttel kialakított épület. - Az utcai rész kéttraktusos, szimmetrikus beosztású, az udvar eltolódott - Rendkívül tágas belső udvar, ezért csak az egyik oldalán maradt hely a szobákra, szemben keskeny folyosó kapott helyet - A bejárati csarnok a teljes szélességet kitöltő előtérbe (Diele) torkollik, ahonnan az emeletre kényelmes csigalépcső vezet. - Az oldalsó traktus szobáiba külön külön ajtókon lehet bejutni a folyosóról, az utcai oldalon a három lakószoba mintegy térsort alkot az egy tengelyben lévő ajtókkal - A szobák elválasztása hagyományos, az összekötés új, itáliai hatást tükröz. - Az első emeleti folyosók nyitott teraszhoz kapcsolódnak - Zárterkély sáv_régi hagyomány, de régen többnyire aszimmetrikusan helyezték el, itt viszont nem (kompozíció rendjét erősíti) - Földszinti árkádívek oszlopai viszont középkori módra sokszögű, tipikus gótikus elem Homlokzat - Földszint szép rajzú kváder burkolat, az íves kapu és a viszonylag kicsi ablakok alig különböznek a késői XV. Század firenzei palotáitól - Ablakok között az emeleten kváderes törzsű, az oromzaton sima falú pilaszterek futnak fel. - Sorolásuk felfelé szabályos: dór, ion, korinthoszi - Első emeleten szerény zárterkély, mely fölül egy nyitottat tart - Gazdagon díszített mellvédek barokkos motívumokat is hordoznak, de a homlokzat döntően reneszánsz

35

36 Barokk (szokatlan, különc, díszes, nyakatekert) (kb kb. 1750) Jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után. A barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője innen ered a minden részlet kidolgozására kiterjedő emberi erőfeszítés 18. század közepén kezdett hatni a falusi építészetre, kialakult a népies jellegű parasztbarokk Lakóépületek általános jellemzői: 17. században - Lakásépítés során az itáliai késő reneszánsz szabályait(palladio) józanul az egyéni szükségletekhez igazították - Magas tető számos nagy kéménnyel - Az ablak és a boltnyílások egyenletes elosztása, mely belül kényelmetlen, egymásba nyíló szobákat eredményez, a szobák ajtaja azonos tengely mentén helyezkednek el - Keskeny házak, elülső házrész oldalfolyosóval - Homlokzat tagolása markáns párkányokkal, pilaszterekkel, lizénaszerű kváderkitöltés az ablakok között - Tetőkön tetőablakok vagy díszített padlásablakok 18. században - Praktikusabb alaprajzok, a szobákat már nem építik azonos tengelyre - Már van saját fürdőszoba és gardrób is - Kézműipar fejlődése (főleg bútorgyártás), hatalmas bútormennyiség készül

37

38 Klasszicizmus (18. század második fele 19. század közepe) - Magánlakás építést kevésbé érinti. Csekély nemzeti eltéréssel terjed el egész Európában az eklektika. Eklektika (19. század) Különféle korok, stílusok, irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazó, egyediségét a válogatásban kiélő építészeti irányzat Hatással volt rá: - Ipari forradalom funkcionális épületeket követel (gyárak, hidak, kikötők, nagy darupályák) - Szociális problémák, elvándorlás vidékről, munkások áramlása várostervezést, tömeges lakásépítést generál - Fejedelem, egyház helyébe lép az állam, a város, az ipari és gazdasági mágnások Igény van igazgatási épületekre, múzeumokra, egyetemekre, villákra - Új anyagok használata: acél, üveg (később beton) - Új technika, technológia: acélöntés, vasszerelés, statikai számítások tökéletesítése előregyártáshoz vezet (természetesen a tömegtermelés is) - Kettéválik a mérnöki és építészeti hivatás Lakások, munkáslakások jellemzői: - Kielégítő, de olcsó lakótér - Zárt lakások saját toalettel - Szemétszállítás - Vidéken : konyha, nappali, háló, 1-2 tetőtéri szoba, pince, padlástér, istálló - Városban: kisebb lépték, sokszor csak szoba konyha - Első emeleti nagyobb lakások célja, hogy elvegyék a nagyobb városi házak munkás kaszárnya jellegét

39

40

41 Szecesszió (századforduló) századi eklektikából, historizálásból keresnek kiutat, rendkívül egyéni kialakítású és funkcionálisra tervezett házaikkal reneszánsz előtti stílusra való utalással - Vidéki házaik inkább természetesnek tűnnek, mintsem megszerkesztettnek és a gótikus utánérzés ellenére kortalannak hatnak Lakóépület jellemzői: - Hullámzó, áramló vonalak és formák növények mintájára - Korábbi stílusok formáit (gótika) eredeti természetes vonalakra vezetik vissza - Ülő bútorokat az emberi test organikus mozgásfunkcióihoz igazítják Főbb képviselői: - Henry van de Velde (belga) - Antoni Gaudí (spanyol) - Giovanni Michelazzi (olasz)

42 Caraceni ház, 1900 tervező_ Giovanni Michelazzi Casa Battló (Barcelona), tervező_ Antonio Gaudí Meglévő ház átépítése

43 Szecesszió Brüsszel Victor Horta: Tassel Ház (1896)

44 Szecesszió Tárgyak, képzőművészet

45 Modernisták Lakóépület jellemzői: - Alacsonyabb, nagyobb felületű építmények - A helyiség nagyságát és elrendezését funkciójuk határozza meg - A hallt, az étkezőt és a nappalit nem választják el egymástól, hanem ezek egymásba nyílnak, egy légterűek - A helyiségek messze kimagaslanak egy többé kevésbé centrális térből, és meghatározzák a külső képet, melynek a többnyire lapos kockái és kinyúló teteje által összeköttetésbe kerülnek a természettel, a tájjal Frank Lloyd Wright ( ) - Mezőgazdasági településen, Richland Centerben (Wisconsin) államban született - Gyermekként sokat játszik az un. Froebel blokk gyermek építőkockával Ezek későbbi leírásai alapján nagy hatást gyakoroltak rá, főleg geometriai tisztaságukkal ben kezdte a wisconsini Egyetemet, de két év után otthagyta (1955-ben díszdoktori címet kapott u.ettől az iskolától) - 1 évet dolgozik a Silsbee építész cégnél, majd az Adler és Sullivan cégnél tervez ban munkával kapcsolatos összetűzés miatt otthagyja az irodát és saját céget alapít ben halt meg - A szerves építészet oszlopos tagja, vallja, hogy az épület természetes módon alakul ki a környezetből, úgy, hogy az építész számára a legfontosabb a helyszín és az épület közötti kapcsolat - Hatással volt rá Gustav Stickley (amerikai bútorgyártó és építész) Legjelentősebb munkái: - New York-i Guggenheim Múzeum épülete - Fallingwater (Vízesés ház) - Price Tower (egyetlen toronyház, mert nem szerette őket) - Frank Robie Ház

46

47 Bauhaus ben alapította Walter Gropius a két weimari művészeti iskola összevonásával - Az iparművészeti iskolát még Henry van de Velde hozta létre - A 20. század első felének legjelentősebb művészeti intézménye, a konstruktív törekvések központja és gyűjtőhelye, amely nevelési módszerével és az alkotó művészet megújítása révén vált kiemelkedő szerepűvé - A művészet és az ipar, a művészet és a technika közötti szakadékot kívánta áthidalni - Egyszerre küzdött a művészet eszméjének fenntartásáért és a művészet korszerű eszközeinek megtalálásáért - Anyagok ismeretét és az azokban rejlő lehetőségek kutatását tartotta fontosnak - A Bauhaus utolsó igazgatója Mies van der Rohe volt (pl es barcelonai Világkiállítás német pavilonja; Farnsworth ház) A Bauhaus magyar résztvevői: - Moholy Nagy László (1930-ig) - Breuer Marcell ( ) Lakóépületek jellemzői: - Tiszta kubista tömegek - Az épületek sarkain nincsenek látható teherhordó szerkezetek - Üveg (curtain wall)_ függönyfal megjelenése (1913 USA)

48 Walter Gropius_ Gropius House (1938) Mies van der Rohe_ Farnsworth ház

49 De Stijl - A De Stijl ( A stílus ) holland képzőművészeti és építészeti csoport és folyóirat, alapítója Theo van Doesburg festő, költő, író volt - Részleteiben is átalakítják a belső berendezést a művészetek integrációja jegyében - Geometrikus absztrakció: festői elvek átvitele a kubista építészetre, azaz minden felület egy egy építőelem - Különböző elemek színezése, tégla, beton, acélelemek, fagerendás tető Utrech Gerrit Rietveld: Schröder ház (1924)

50 Utrech Gerrit Rietveld: Schröder ház (1924)

51 Le Corbusier (Charles Edouard Jeanneret) ( ) - Építész, teoretikus, a 20. század legnagyobb hatású építőművészeti személyisége - Hatalmas életművet alkotott - szerkesztett folyóiratot (L Espirit Nouveau Új szellem) - szobrászkodott, festett - bútorokat, lakberendezési tárgyakat készített - építészet - Erős szociális elkötelezettség az építészet iránt ban megalkotja kiáltványát Az új építészet 5 pontja címmel Az új építészet 5 pontja 1. Az épület lábakra állítása, hogy az ne vegyen el területet a természettől 2. Pillérvázzal biztosítható a tartószerkezettől független, szabad alaprajzi alakítás 3. A teherviseléstől mentesült homlokzat szabad alakítása 4. Szalagablakok, melyek növelik a bevilágítás mértékét és nyitnak a külső tér felé 5. Tetőkert kialakítására lehetőséget adó lapostető Modulor - Emberi test arányának alapul vétele a tervezésben - Alkalmazta az aranymetszés, a Fibonacci számokat és a kétszeres egységet az Egység kialakításánál - Úgy gondolta, hogy műve folytatása Vitruvius, Leonardo művének - Általános használata nem terjedt el Legjelentősebb munkái: - Ronchampi zarándoktemplom; Heidi Weber Múzeum; Villa Savoye - Marseille-i Unité d Habitation

52 Villa Savoye

53 Villa Savoye

54 20. század közepe USA, Pennsylvania Luis Kahn: Margaret Eshrik háza 1959

55 20. század vége USA, Kalifornia Richard Meier : White Beach House 1990

56 21. század Japán, Kobe Tadao Ando 2004

57 21. század Japán Sou Fujimoto

58 Felhasznált szakirodalom Hajnóczi J. Gyula Az építészet története Ókor I. Keleti és átmeneti kultúrák Hajnóczi J. Gyula Az építészet története Ókor II. Klasszikus kultúrák Zádor Mihály Az építészet története Középkor Romanika B. Szűcs Margit Az építészet története Újkor Reneszánsz Szentkirályi Zoltán Az építészet története Újkor Barokk Wilfried Koch Építészeti Stílusok Az európai építőművészet az ókortól napjainkig Internetes keresőoldal - Wikipédia Puhl Antal jegyzetei, órai anyaga a Bevezetés az építészetbe c. tárgy előadásából Az előadást szerkesztette, a képeket válogatta és összeállította Kállay Ferenc Ez az anyag non-profit oktatási céllal jött létre és a DE MK Építészmérnök Tanszék oktatási rendszere számára készült. Kizárólag az oktatás illetve tudományos kutatás céljára használható szigorúan non-profit jelleggel. Bármely módon történő terjesztése, más célra való használata szerzői jogokat sért!