Miben nem egzakt Magyarországon. és mi ennek a következménye?

Átírás

1 Mottó: A megszokás a jónak, igaznak, helyesnek az érzetét kelti és leszoktat a gondolkodásról! Miben nem egzakt Magyarországon az oktatott fizika és mi ennek a következménye? Fizika Vándorgyűlés Szeged,

2 1. Alapgondolatok a közoktatás helyzetéről Szent-Györgyi Albert: Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája! A magyar közoktatás és benne a fizikaoktatás legnagyobb gondja és hibája a tanulók többségének túlterhelése, aszámukra teljesíthetetlen követelmények egységes megkövetelése. Ezért a tanulók többségének, (országos átlagban legalább %- kának) nincs sikerélménye, örömeés így pozitív érzelmi kapcsolata az iskolával. 2

3 A túlterhelés okozta sikertelenség miatt: - A tanulók többsége nem érzi elsajátíthatónak és jövője szempontjából használhatónakaz iskolában tanultakat, ezért lelkileg felmentette magát az egyéni erőfeszítések alól. -Nem a valós értékeket képviselő tanulók alakítják ki az osztályok közhangulatát. -A tanulók életének fontos, kedveltrészeaz iskolán kívülre helyeződött át ( internet, buli, haverok, stb.) 3

4 Erről elsősorban nem a tanulók tehetnek, hanem azok a hatáskörrel rendelkező felnőttek, akik: -a szükséges változtatásokat formai elemekre korlátozták (szerkezet, irányítás, ellenőrzés, centralizálás stb.). -külső érdekeket előnyben részesítettek (Kereskedelmi és Ipari kamara, társadalmi helyzet, stb.) Figyelmen kívül hagyták: -a tanulóknak, mint érdeklődő, gondolkodó, önállóságra törekvő egyéniségeknek az érdekeit. -a tanárokat, mint lelkiismeretes, gyermekszerető, az iskolájuk helyzetét jól ismerő szakembereket. 4

5 -a feladatokkal arányos feltételek biztosítását(óraszám, tanári önállóság, tárgyi és anyagi lehetőségek stb.) - a tantárgyak tartalmi, fogalmi összehangolását, -a nemzetközi tapasztalatokat (pl. kiscsoportokban, egyéni tervek és lehetőségek szerinti tanulás stb.) -a sikeres magyar hagyományokat (Eötvös Loránd, Mikola Sándor gondolatai). Stb. 5

6 Részletek Eötvös Loránd 1896-ban tartott beszédéből: Csak ott lehet színvonalas az iskolai munka, ahol jól képzett, hivatásukban elkötelezett, minden szempontból megbecsült tanárok tanítanak. - Gondolkodásban önállóságot csak olyan tanár alakíthat ki tanítványaiban, aki maga is önállóan gondolkodik. Az ilyen tanárok munkája azonban annyiféle, ahány a tudomány, ahány a tanítvány és ahány a tanár. Ezért az iskolákban nem általános rendszabályokkal lehet sikert elérni, hanem a minőségi munka feltételeinek, a tanári önállóságnak biztosításával és a helyi adottságok figyelembevételével. 6

7 Mikola Sándor fontos szerepet tulajdonított a fogalmak kialakításának (nem a közlésének) és annak, hogy úgy kell a tanulót vezetni, hogy a kísérleti tények hatása alatt az absztrakciók benne önmaguktól fejlőd- jenek ki. Ő a tanulói kísérleti módszer megalapozója, bevezetője. Döntőnek tekintette a logikus rendszerben gondolkodást és a tananyag érthető feldolgozását. 7

8 A túlterhelés kb. 60 évvel ezelőtt kezdődő folyamatának felgyorsulását azonban nemcsak a tudomány fejlődése, a régi tartalom szelektálásának elmaradása, a középiskolák eltömegesedése, az óraszámok csökkenése stb. okozta. Legyünkőszinték, a tanári munkában a megszokás, a rugalmatlanság, figyelmetlenség is okozhatja a tananyag feldolgozásának érthetőségével kapcsolatos gondokat. Ezeknek, az elsősorban tőlünk tanároktól függő bajoknak, konkrét példákon történő bemutatása a szándékom, mert mi azonnal csak ezen tudunk segíteni. 8

9 2. Az anyag fogalmának fejlődése az oktatásban -Az anyag általános fogalma nem definiálható, így az oktatásban is csak jellemzőinek fokozatos felismerésére, lényegének egyre jobb megközelítésére van lehetőség! -Sokan azonban úgy képzelik el a fizika tanítását, mintha csak részecske szerkezetű anyagból lenne a világ. -Az anyag azonban folytonos jellegű mező is lehet, tehát az anyagnak két fajtája van, ami adott feltételek között egymásba át is alakulhat (pl. szétsugárzás, párkeltés). 9

10 - Mindkét anyagfajta létezésének és tulajdonságainak fokozatos felismerése, még az alapvető fizikai jelenségek megértéséhez is szükséges (pl. a közvetlen kölcsönhatások, megmaradási törvények, gravitációs jelenségek stb. felismerése, alkalmazása) -Faraday óta általánosan elfogadott a mágneses és az elektromos mező, majd az elektromágneses mező létezése, de a gravitációs mező anyagi mivolta (Einsteinegyértelmű állásfoglalása ellenére is) vitatott, mert annak eddig nem volt kísérleti fizikai bizonyítéka. 10

11 -Einstein 1921-ben megírt és 1963-ban magyarul is megjelent A speciális és általános relativitás elmélete c. könyvében a 68. oldalon ez olvasható: Arra a kérdésre: Miért esik a Földre a kő? rendszerint az a válasz: -Mert a Föld vonzza! A modern fizika másként szövegezi a feleletet Faraday nyomán úgy képzeljük, hogy a mágnes az őt környező térben fizikailagreális valamit idéz elő, amit mágneses erőtérnek (Feld!!)nevezünk. Ez a mágneses erőtér hat a vasdarabra. Hasonlóan fogjuk fel a gravitációs hatást is. A Földnek a kőre gyakorolt hatása közvetett. Gravitációs teret hoz létre a környezetében, ez hat a kőre és okozza annak esését. 11

12 A gravitációs hullám kimutatása új helyzetet teremthet ebben a kérdésben is, mert felfogható a gravitációs mező létezésének kísérleti bizonyítékaként is. Így a gravitációs mező anyagi valóságként történő kezelése segítiheti érthetőbbé tenni a fizika oktatását, például : - a közvetlen kölcsönhatás általánosításában és alkalmazásában. -megszüntethető vele a helyzeti energia soknevűsége (magassági, potenciális, konfigurációs, gravitációs kölcsönhatási) és birtokviszonnyal a felemelt testhez kapcsolása. -STB. 12

13 3. A fizikai fogalmak érthetősége A fizika fogalmai és megnevezései három összetartozó, de alapvetően különböző csoportba oszthatók attól függően, hogy mire vonatkoznak azok: a) anyagi valóságra (anyag, test és ezek változása); a) anyagi valóságra (anyag, test és ezek változása); b) az anyagi valóság tulajdonságaira (pl. tehetetlenség, gravitáló és kölcsönható képesség, elektromos tulajdonság stb.); c)a tulajdonségokatjellemző mennyiségekre (az ember által kitalált szellemi termékekre: erő, tömeg, energia, feszültség stb.). 13

14 Sokan ezeket az eltérő, de összetartozó fogalmakat és megnevezéseiket,a különbségeiket figyelmen kívül hagyva, összekeverve, szinonimakénthasználják. Ezért például: - Van, amikor a tanulók számára az energia: * anyag,(energiatermelés, -szállítás, -tárolás, -sugárzás, a hullámban terjed stb.), máskor *tulajdonság(változtató-képesség, hatás), gyakran * mennyiség, amitjoule-ban mérnek. 14

15 -A golyó az erő hatására gyorsul, közlik a tanulóval, pedig ő kísérlet közben látta, hogy a rugó lökte el azt. - Tanulói kísérletnél -az utasítás szerint -tömeget kellene felfüggesztenia rugós erőmérőre, de a tálcán csak vasnehezékek vannak. - Hőmennyiség az energiaváltozás egyik módja, olvasható egy most megjelent tankönyvben. 15

16 -A vezetékben elektromostöltésáramlik(és nem az elektronok). - Az elektronok a feszültség, meg a térerősség hatására áramlanak. (és nem az elektromos mező a kölcsönható partner). - A fizikát népszerűsítő egyik könyvben ez olvasható: az impulzus éppúgy van, mint az anyag., (tehátaz impulzusnak minden olyan alapvető tulajdonsága megvan, ami az anyagra jellemző (tehetetlenség, gravitálóés kölcsönható-képesség stb.) 16

17 Mindez nehezíti a megértést, növeli a bizonytalanságot, elfogadtatja a csak emlékezeti tudást, és a fizikát csak formálisan tanulható tantárggyá teszi. Ha ez sokszor előfordul, a tanulók leszoknak az örö- met okozó önálló gondolkodásról, majd a tanulásról is. Így a fizika olyan tantárggyá válik számukra, amit megérteni nem, csak megtanulni lehet és kell, tehát tudásuk nem válik alkalmazhatóvá. 17

18 Amikor a felnőttek így beszélnek, megértik egymást, mert a szövegkörnyezetből tudják, mire gondol a másik. A tanulóktól azonban ez nem várható el.a tanulóknak meg kell mondani az igazat, hogy ezeket a kifejezéseket csak egyszerűsített szóhasználatként szokták alkalmazni. A megoldás nem az egyszerűsített szóhasználat megtiltása, hanem a helyes fogalomalkotás és az egyszerűsített szóhasználat bemutatása, annak tanulókkal történő közös értelmezése lehet. DE HA LEHET, A TANÁR KERÜLJE EL AZ ILYEN BESZÉDET! 18

19 4. Újabb (veszélyes) elképzelés a bajok kezelésére Néhányan azt állítják, hogy a közoktatás gondjait és főként a túlterhelést nem lehet a feltételek, a tananyag és az oktatás minőségének javításával csökkenteni, megszüntetni. Egyszerűsíteni kell a tananyagot!(igen, de nem mindegy, hogyan!!) A fizikában például azt akarják, hogy ne egyértelmű fogalmakkal, logikusan felépülő, összetartozó részeket tanítsunk, hanem érdekes, modern technikai témákkal foglalkozunk, mert a mai fiatalok számára csak ezekhez lehetegy kis fizikát hozzálopni. Ez a nézet érvényesül már néhány új tankönyvben is. 19

20 Ez a módszer a fizikát mindenféle megalapozás, kapcsolat nélküli, gondolkodást nem igénylő szöveghalmazzátenné. Az így tanított fizikát megérteni, alkalmazni, szeretni, nem lehet, csak szolgai módon, kényszerből bemagolni! Ez a felfogás a fizika értelmes tanításának halálát jelentheti! Változtatásra szükség van, de az nem lehet a fizika zanzásítása!!! 20

21 Köszönöm a figyelmüket. Várom a kérdéseiket és a véleményüket. 21