A REJTETT GAZDASÁGBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK KORMÁNYZATI ESZKÖZEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A REJTETT GAZDASÁGBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK KORMÁNYZATI ESZKÖZEI"

Átírás

1 213 A REJTETT GAZDASÁGBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK KORMÁNYZATI ESZKÖZEI Fazekas Károly, Semjén András * (MTA Közgazdaságtudományi Intézet) Vezetői összefoglaló Kutatásunk elsődleges célja a rejtett gazdaságot létrehozó szituációk, a szereplők döntéseit meghatározó motivációk és magatartási mechanizmusok feltárása és elemzése. Az irodalom áttekintése után ökonometriai eszközökkel nemzetközi adatokon vizsgáltuk a korrupció, az adóráták és a rejtett gazdaság kapcsolatát. Kutatásaink zöme azonban empirikus gazdaságszociológiai vizsgálódás. Ezek két fő vizsgálati területe a fekete és szürke foglalkoztatás/munkavállalás problematikája; illetve a kisebb vállalkozásoknak a nagyvállalatokhoz képest általában gyengébb adózási fegyelme, illetve e fegyelem javításának lehetséges kormányzati eszközei. A éves korú népesség rejtett gazdasággal és korrupcióval kapcsolatos tényleges és hipotetikus viselkedését kérdőíves felvételen keresztül vizsgáltuk, és modell-szimulációkkal elemeztük a fehérítés gyakorta negatív rövid távú makroökonómiai hatásait. A KUTATÁS KITŰZÖTT CÉLJAINAK ÉS ELÉRT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEVETÉSE A kutatás elsődleges célja a rejtett gazdaságot létrehozó szituációk, a szereplők döntéseit meghatározó motivációk és magatartási mechanizmusok feltárása és elemzése, továbbá a kormányzat rejtett gazdaság csökkentésre irányuló erőfeszítéseinek vizsgálata volt. Az eredeti szerződés szerint a kutatás alapvetően két kiválasztott terület (egyegy a rejtett gazdaság témakörébe tartozó jelenség, illetve az ezek kezelésére irányuló kormányzati politika eszközei) tanulmányozásra törekedett. Az első kiszemelt vizsgálati terület a fekete és szürke foglalkoztatás, illetve munkavállalás problematikája volt; a másik kiválasztott vizsgálati terület pedig a kisebb vállalkozások nagyvállalatokhoz képest általában gyengébb adózási fegyelme, illetve e fegyelem javításának lehetséges kormányzati eszközei. Mindkét terület esetében törekedtünk a probléma elméleti igényű leírására. Kutatásunk részét képezte az irodalom feldolgozása, a releváns mikroökonómiai modellek bemutatása éppúgy, mint a nemzetközi adatokra építő modellszámítások, elemzések készítése. Mindkét terület vizsgálata módot adhat arra is, hogy a kormányzati beavatkozás sikerességét vagy a kormányzati kudarcok jelentkezését tetten érhessük. * Közreműködő kutatók: Lackó Mária, Tóth István János (MTA Közgazdaságtudományi Intézet).

2 214 Fazekas Károly, Semjén András Kutatási programunknak már az eredeti elképzelések szerint is meghatározó eleme volt új hazai empirikus kutatások indítása, végzése. A kutatás mindkét kiválasztott részterületén (a fekete foglalkoztatás, illetve a kisebb vállalkozások adózási fegyelme) kiválasztottunk egy-egy olyan hazai kormányzati intézkedést, amelynek gazdaságszociológiai szempontú empirikus elemzésén keresztül közelebbről is megvizsgálhattuk a kormányzati beavatkozások hatásait, korlátait és veszélyeit. A fekete foglalkoztatás vizsgálatán belül különös hangsúlyt kapott az átlagosnál gyakrabban fekete foglalkoztatást tartalmazó szezonális vagy alkalmi munkavégzés, illetve az ennek fokozatos kifehérítésére irányuló kormányzati eszközök, így elsősorban az AM-könyves foglalkoztatás hatásainak vizsgálata. A kisvállalkozások adózási fegyelmének javítására irányuló kormányzati beavatkozások hatásainak gazdaságszociológiai eszközökkel történő vizsgálatát egy speciálisan kedvező, az utóbbi időben sokat vitatott adózási forma, az eva rejtett gazdasággal és adóeltitkolással való sokrétű és egymással részben ellentétes hatású kapcsolatainak bemutatása szolgálta, mely az evát választó vállalkozások némileg ellentmondásos gyakorlati tapasztalatainak vállalkozói szemszögű empirikus vizsgálatán alapult: ez a megközelítési mód hasznos kiegészítője lehet a kérdés hazai irodalmát uraló makroelemzéseknek és spekulációknak. Hazai empirikus kutatásainkat eredetileg tehát e két intézkedés vizsgálata köré kívántuk szervezni: (a) az alkalmi munkavállalói (továbbiakban AM) könyv bevezetése a fekete foglakoztatás egyes formáinak kifehérítésére, visszaszorítására, illetve (b) az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevezetése a kisvállalkozások adózási fegyelmének javítása érdekében. Csak kutatásunk beindítása után körvonalazódott, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) között március 26-án létrejött Együttműködési Megállapodás értelmében lehetőség nyílik egy ún. Kiegészítő Megállapodás előkészítésére is az MTA Titkársága és az MTA KTI között, mely lehetővé teszi az eredeti kutatási program jelentős kibővítését, és olyan fontos új kutatási kérdések felvetését, mint a kifehérítésre törekvő különféle típusú kormányzati politikák hatásainak koherens tanulmányozása modellszámítások (szimulációk az ún. KTI-PM modell továbbfejlesztett változatával) segítségével, illetve egy olyan kérdőíves elemzés, amely nagyjából az aktív korú (pontosabban a éves korú) népesség rejtett gazdasággal és korrupcióval kapcsolatos személyes tapasztalatainak, tényleges és hipotetikus reakcióinak, illetve attitűdjeinek vizsgálatán keresztül lakossági oldalról, 1000 fős mintán tesztelné az addig alapvetően inkább csak bizonyos speciális helyzetű csoportok, feltevéseink szerint a rejtett gazdasággal közvetlenebb kapcsolatot fenntartó gazdasági faktorok (alkalmi munkaadók, evások, alkalmi munkavállalók) empirikus vizsgálatára épülő eredményeinket. A lakossági vizsgálat mintájának kiválasztása egyéni címlista alapján történne, de maga a megkérdezés nemcsak a kérdezett egyénekre, hanem háztartásuk egészére irányulna. Értelemszerűen a kiegészítő megállapodás keretében végzett kutatások némiképp módosították az eredeti kutatási terv súlypontjait, és még inkább előtérbe állították az empirikus vizsgálatokat. Ugyancsak a kutatás hangsúlyának kisebb módosítását követelte egy olyan körülmény, amely a szerződés megkötésekor számunkra még nem volt ismert, mégpedig az, hogy a jelen kutatás időhorizontján belül a tulajdonképpeni kormányzati megrendelő,

3 A rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei 215 a MEH, illetve a Kormányzati Igazgatás Összehangolásáért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Közpolitikai Titkársága a mi kutatásunkkal párhuzamosan nagy nemzetközi erőket összpontosító, a mienkkel átfedő témájú kutatási programot rendelt a Világbank szakértőitől. A világbanki program a fekete foglakoztatás okaival és visszaszorításának lehetőségeivel foglakozott, a téma első vonalbeli nemzetközi szakértőinek részvételével, jelentős anyagi erőforrásokkal. A program különösen nagy hangsúlyt fektetett a nemzetközi irodalomból és a nemzetközi kormányzati gyakorlat tapasztalataiból levonható tanulságok tálalására. (Reducing Undeclared Empolyment in Hungary; a program eredményeit és az azokból származtatott kormányzati ajánlásokat összefoglalja The World Bank 2008; a nemzetközi kormányzati gyakorlatot részletesen elemzi Leibfritz 2008). A tárca nélküli miniszter kérésére a mi programunk vezető kutatói 2007 őszétől aktívan bekapcsolódtak a világbanki program eredményeinek megvitatásába, és saját kutatási programunk kezdeti eredményeit elő is adhattuk 2007 decemberében a program ún. workshopján. Mindez részben értelmetlenné tette, hogy párhuzamosan a világbanki szakértőkkel mi is letegyük az asztalra a nemzetközi tapasztalatoknak az övékével azonos igényű és részletezettségű feldolgozását. Ezzel együtt nem tekintettünk el a nemzetközi irodalom tömör összefoglalásától, melynek elkészítése során egyébként a világbanki program keretén belül készült tanulmányokat is felhasználtuk, de nagyobb hangsúlyt fektettünk a kutatás egyéb területeire (empirikus vizsgálatok, modellszámítások). A kutatási hangsúlyok jelzett áthelyezése azt is lehetővé tette, hogy energiáink egy részét új, nem tervezett, de a projekt célja szempontjából abszolút releváns feladatok elvégzésére fordítsuk. Az egyik ilyen új elem mintegy az irodalom-összefoglalás melléktermékeként jött létre (Lackó 2008); ez a tanulmány egy friss nemzetközi adatok felhasználásával végzett ökonometriai elemzés a korrupció, az adóráták és a rejtett gazdaság kiterjedése közti bonyolult kapcsolatokról. Egy másik új elem, a fekete és szürke foglakoztatással foglalkozó interjús kutatásaink során látóterünkbe került kompakt kis piac, a budapesti biciklis és autós futárszolgálatok piacának alulról induló kifehéredését, a fekete és szürke foglalkoztatás háttérbe szorulását mutatja be vállalati interjúkra épülő esettanulmány formájában (Fazekas 2008). Ennek az elemzésnek a tapasztalatai sokat segíthetnek azoknak a feltételeknek az azonosításában, melyek egy legalább részben sikeres munkaerő-piaci fehéredés hátterében meghúzódnak, illetve annak magyarázatában, hogy rövid távon miért és miként élhetnek egymás mellett a fehéredést megvalósító és az attól elzárkózó piaci szereplők. Az új elemek mellett meg kell említenünk egy további eltérést: az eredeti kutatási terv az AM-könyves munkaadók interjús vizsgálatának tapasztalataira építve egy kismintás kérdőíves felvételt is tervezett az ilyen munkáltatók körében annak érdekében, hogy az interjús vizsgálatok elsősorban kvalitatív eredményei mellett kvantitatív eredményekkel is előállhassunk az alkalmi foglalkoztatásról. Az interjúk tapasztalatai azonban egyértelműen arra utaltak, hogy a bizalmi légkör megteremtésére kimondottan törekvő kérdező-kiválasztás és felkészítés mellett sem lehet minden esetben megteremteni a munkaadókkal az őszinte bizalom légkörét egy interjú-szituációban és még valószínűtlenebb egy ilyen légkör spontán kialakulása egy kérdőíves felvétel során. Éppen ezért a munkaadók megkérdezése helyett célravezetőbbnek tűnt a munkavállalók kérdőíves vizsgálatát elvégezni. A bizalmi légkör kialakíthatósága mellett egy AM-

4 216 Fazekas Károly, Semjén András könyveseket foglalkoztató munkaadói minta összeállításának számottevő nehézségei is e megoldás választása mellett szolgáltattak érvanyagot. További eltérés az eredeti kutatási programhoz képest a belső ütemezés kismértékű megváltozása, ezen belül a program befejezésének kitolása július végéig. Ezt elsősorban az empirikus vizsgálatok mintáinak összeállításával kapcsolatos nehézségek, illetve az empirikus vizsgálatok jelentős időigénye indokolták. A hosszabbításra engedélyt kértünk és kaptunk. További kisebb változás, hogy a kormányzati munkát érintő következtetéseinket nem különállóan, hanem magukban az egyes tanulmányokban foglaltuk össze. Összességében azonban határozottan állíthatjuk, hogy az eredeti tervtől való eltérések, változtatások volumene nem túl jelentős a projekt egészének méretéhez képest, és hogy e kisebb változtatásokat a külső körülmények minden esetben egyértelműen indokolták. A változtatások véleményünk szerint egyértelműen a kutatási program előnyére váltak az adott körülmények között. Kutatási outputok A projekt keretében készült publikációk, előadások A kutatás főbb outputjai 2008-ban megjelennek az MTA KTI Műhelytanulmányok (MT-DP) sorozat keretében. A későbbiekben a Műhelytanulmányokban közölt írások hazai, illetve külföldi közgazdasági és gazdaságszociológiai folyóiratokban történő publikálására is várhatóan sor kerül majd. MT-DP publikációk Lackó Mária, Semjén András: Rejtett gazdaság, fekete és szürke foglalkoztatás: okok és következmények. Az újabb irodalom rövid áttekintése. MTA KTI MT-DP 2008/7, ISBN (megjelenés alatt) Lackó Mária: Az adóráták és a korrupció hatása az adóbevételekre nemzetközi összehasonlítás (OECD országok, ), MT-DP 2008/08, ISBN (megjelenés alatt) Semjén András, Tóth István János, Fazekas Mihály: Az eva használatának tapasztalatai vállalkozói interjúk alapján, MT-DP 2008/09, ISBN (megjelenés alatt) Semjén András, Tóth István János, Fazekas Mihály, Makó Ágnes: Az alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatás és a rejtett gazdaság kapcsolata. Elemzés munkaadói és munkavállói interjúk, illetve az AM-könyves munkavállalók kérdőíves megkérdezése alapján, MT-DP 2008/10, ISBN (megjelenés alatt) Fazekas Mihály: A rejtett gazdaságból való kilépés dilemmái. Esettanulmány: budapesti futárszolgálatok, , MT-DP 2008/11, ISBN (megjelenés alatt) Tóth István János, Semjén András, Medgyesi Márton, Czibik Ágnes: Az adócsalás és a korrupció különféle formáinak elterjedtsége és elfogadottsága a éves korú

5 A rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei 217 magyar lakosság körében. MT-DP 2008/12, ISBN (megjelenés alatt) Bíró Anikó, Vincze János: A gazdaság fehérítése: büntetés és ösztönzés. Költségek és hasznok egy modellszámítás tükrében, MT-DP 2008/13, ISBN (megjelenés alatt) A fenti munkákat 2008 ősze folyamán finanszírozási lehetőségeink függvényében meg kívánjuk jelentetni egy intézeti kiadású kötetben is egy, ugyancsak a rejtett gazdaságra koncentráló intézeti OTKA-kutatás kapcsolódó eredményeivel közösen. Konferencia-előadások, kutatói szemináriumok Semjén András: A gazdaság kifehérítését célzó kormányzati intézkedések és a rejtett gazdaság: az EVA és az AM-könyv hatásai. Feketegazdaság Hidden Economy Workshop, Kormányzati Igazgatás Összehangolásáért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Közpolitikai Titkársága, Világbank, MTA KTI, december 5 6, Budapest, PM Lackó Mária: Az adóráták és a korrupció hatása az adóbevételekre nemzetközi összehasonlítás, Feketegazdaság Hidden Economy Workshop, Kormányzati Igazgatás Összehangolásáért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Közpolitikai Titkársága, Világbank, MTA KTI, 2007, december 5 6, Budapest, PM Tóth István János: A magyar vállalkozások adózási magatartása Egy vállalati empirikus kutatássorozat eredményei. Feketegazdaság Hidden Economy Work shop, Kormányzati Igazgatás Összehangolásáért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Közpolitikai Titkársága, Világbank, MTA KTI, december 5 6, Budapest, PM A PROJEKT FŐBB KUTATÁSI EREDMÉNYEI Szakirodalmi áttekintés Okok, magyarázatok Az áttekintés (Lackó, Semjén 2008) részletesen bemutatja a rejtett gazdaság kialakulásának okait, magyarázatait. A rejtett gazdaságról szóló kutatások kezdetben hajlamosak voltak egyetlen okra visszavezetni annak létezését. Mindinkább utat tört azonban az a felismerés, hogy a rejtett gazdaság a tényezők széles spektrumának interakciói nyomán keletkezik és áll fenn (Renooy 2004, Williams 2004). Az EU által elfogadott modell számos tényezőt sorol fel: ezek közül egyetlen egynek a szerepe sem igazán kitüntetett. A magas adóráták mint elterjedt magyarázó tényező csak részleges magyarázatul szolgálhatnak. Ha a kormányba vetett bizalom magas, és a társadalom hisz abban, hogy az adójövedelmekből megteremtett társadalmi kohézió előnyökkel jár, akkor a magas adóráták nem szükségszerűen járnak együtt a rejtett gazdaság nagyobb kiterjedésével. Az adóráták mellett olyan tényezők is szerepet játszanak a rejtett gazdaság kiterjedésé-

6 218 Fazekas Károly, Semjén András nek meghatározásában, mint pl. az adócsalással kapcsolatos attitűdök, az adómorál, a munkát és a jólétet érintő jogszabályok, s az, hogy a szabályokat és a szabályozókat szigorúan kikényszerítik-e, stb. E tényezők együttes hatásának vizsgálatára több kísérlet is született mind makro-, mind pedig mikro szintű vizsgálatokban, elméleti modellekben és empirikus kutatásokban is. Az áttekintés több oldalról mutatja be a rejtett gazdaság létének számottevő egyéni és társadalmi hátrányait. Kitér a rejtett gazdaság definíciójával kapcsolatos problémákra, majd részletesen bemutatja a rejtett gazdaság mérésének legelterjedtebb megközelítéseit. Az 1980-as évektől kezdtek foglalkozni a rejtett gazdaság mérésének lehetőségeivel. Mérési kísérletek, becslési módszerek A kezdeti kutatások nagyrészt indirekt módon próbálták a rejtett gazdaság részarányát megbecsülni, különböző országok időbeli, illetve több ország keresztmetszeti vizsgálata segítségével. Az indirekt módszerek legelterjedtebbike a készpénz keresletének elemzéséből kiindulva becsülte a rejtett gazdaság volumenét, feltételezve, hogy a rejtett tevékenységek forgalma addicionális keresletet teremt a készpénz iránt. A kutatók ennek az addicionális keresletnek a becsléséből vonnak le következtetéseket a rejtett gazdaság kiterjedésére. E módszer problémája, hogy a készpénz iránti kereslet függ a pénzügyi közvetítés intézményrendszerétől, kultúrájától, és ennek egy-egy országon belül tapasztalható időbeli változásai, illetve nemzetközileg megfigyelhető eltérései mind az időbeli, mind pedig a keresztmetszeti összehasonlítások eredményeinek értelmezését problematikussá teszik. A kelet-európai szocialista országokban lezajlott rendszerváltás nyomán új indirekt módszerek is megjelentek a rejtett gazdaság volumenének becslésére: ezek közül a legismertebb az áram-felhasználás elemzésére alapozott indirekt mérési módszer. Ennek követői vagy a teljes áram-felhasználás és a GDP alakulásának eltéréséből, vagy pedig a háztartási áramfelhasználás iránti kereslet elemzéséből próbáltak következetni a rejtett gazdaság alakulására. A legutóbbi időben több nemzetközi szervezet (pl. az EU és az OECD is) az indirekt módszerekre épülő becslések helyett a direkt módszerek (kikérdezés, statisztikai megfi gyelés) alkalmazása mellett kötelezte el magát, mivel több tanulmány is bizonyította, hogy ezek a módszerek jóval hihetőbb eredményekhez vezetnek. Korábban széles körben úgy vélték, hogy direkt kérdésekre nem várhatunk megbízható válaszokat a rejtett gazdaságban való részvétellel kapcsolatban. Az utóbbi időben azonban az USA-ban, Észak-Írországban és Nagy-Britanniában mind több kutatás mutatta ki, hogy a rejtett gazdaságban részt vevő személyek szempontjából az informális munka vagy a rejtett gazdaságban való részvétel nem számít különösebben kényes, provokatív témának: a feketén foglalkoztatottak ugyanolyan nyíltan beszélnek rejtett a rejtett gazdaságban való részvételükről, mint önfoglalkoztatói tapasztalataikról. Bár ma már általánosnak mondható az a vélemény, hogy a megfelelően alkalmazott direkt mikro szintű surveymódszerek megbízhatóbb eredményeket adnak az indirekt makromódszereknél, ennek ellenére még egyetlen országban sem készült reprezentatív nemzeti felmérés a rejtett gazdaságról.

7 A rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei 219 Modellek A rejtett gazdaság mértékére egyik vagy másik módszerrel kapott becslések érdekes elméleti makromodellek számszerűsítésére adnak módot. E modellek segítségével nemzetközi adatokon a rejtett gazdaság okaira vonatkozó különféle feltevéseket tesztelhetünk, illetve a modellek együtthatóinak ismeretében a magyarázó változókra vonatkozó adatok segítségével becsléseket alkothatunk a rejtett gazdaság kiterjedéséről olyan országok ill. időszakok vonatkozásában, amelyekre vonatkozólag nem rendelkezünk közvetlen becslésekkel a rejtett gazdaság mértékéről. A teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány érdekes vizsgálatot: Loayaza a latin-amerikai országok 1990-es évek elejére vonatkozó adatai alapján végez számításokat és többek között ezen országok rejtett gazdaságának relatív nagyságát becsüli meg. Számításaihoz egy látens változót tartalmazó ún. MIMIC (Multiply Causes and Multiply Indicators) modellt használ, amelyben exogén okok határozzák meg a látens változót, és ez utóbbi határoz meg egy sor endogén indikátorváltozót. Loayaza modelljében az exogén okok között szerepel a vállalkozási nyereség adórátája, mely a munkaerőpiac merevségét jellemző változó, valamint egy a törvénytisztelet szintjét mutató, három szubjektív indikátor átlagából képzett változó. Számításai azt mutatják, hogy a rejtett szektor kiterjedése pozitív irányú kapcsolatban áll az adóterhekkel és a munkaerőpiac merevségét jellemző változókkal, és negatív kapcsolatban van a kormányzás működésének minőségi mutatóival. Johnson, Kaufmann és Shleifer (1997) átalakuló gazdaságokat vizsgál abból a szempontból, hogy ezekben az országokban hogyan hat egymásra a politika és a gazdaság intézményi rendszere, ezek hogyan befolyásolják a rejtett gazdaság növekedését, és ez utóbbi hogyan hat a gazdaság teljesítményére. A szerzők egy egyszerű modellben ábrázolják, hogy az adók és a szabályozók miként befolyásolják a vállalatokat a tevékenységük terepére (a nem-hivatalos vagy a hivatalos gazdaság) vonatkozó döntései során. A nagyobb nem-hivatalos gazdaság csökkenti a közösségi bevételeket, amelyek így csak kevesebb közjó előállítását teszik lehetővé. A kevesebb közjó a jogrend és az igazságszolgáltatás alacsonyabb szintjében is megnyilvánul, a közszféra kisebb termelékenységét eredményezi, ezzel is tovább növelve a nem hivatalos gazdaság méretét. A modell feltevései szerint a nem hivatalos gazdaságban tevékenykedő vállalatok nem fizetnek adót és nem részesülnek a közjavakból (mint pl. a jogrend és közbiztonság), ehelyett magánügynökségek (például a maffia) fizetett szolgáltatásaira hagyatkoznak a szerződések betartásának kikényszerítése és a tulajdon védelme érdekében. Johnson és szerzőtársai (1997) empirikus vizsgálatai azt mutatják, hogy a tranzíciós országokban a főbb intézményi jellemzők terén megnyilvánuló jobb teljesítmény általában kisebb nem hivatalos gazdasággal és nagyobb hivatalos GDP-vel jár együtt. Ehhez társul, hogy a nagyobb mértékű nem hivatalos gazdaság és a kisebb hivatalos kibocsátás többnyire magasabb költségvetési hiányt és nagyobb inflációt is eredményez. Friedman és szerzőtársai (2000) két, egymással versengő hipotézist állítanak fel: az első szerint a magas adóráták, a második hipotézis szerint olyan speciális politikai és szociális intézményi keretek ösztönzik a vállalkozókat erre, amelyek hatnak a kormányzás minőségére, mint pl. a túlzott bürokrácia és korrupció, valamint a gyenge jogi környezet. A két hipotézis teszteléséhez az 1990-es évekre a szerzők 69 ország adórá-

8 220 Fazekas Károly, Semjén András tákra, bürokráciára, korrupcióra, a jogi környezet jellegére, és a nem hivatalos gazdaság mértékére vonatkozó adatait használják. Elemzésük szerint empirikusan keresztmetszeti mintán nem igazolható, hogy a közvetlen és közvetett adók magasabb szintje a rejtett gazdaság nagyobb arányával járna együtt. A szerzők valójában ennek ellenkezőjét tapasztalták: azokban az országokban, ahol magasabb volt a direkt adók rátája, a rejtett gazdaság aránya kisebbnek bizonyult. Ez a paradox összefüggés azonban elveszti szignifikanciáját, ha a magyarázó változók között az egy főre jutó GDP szintjét is szerepeltetik. A gazdagabb országokban ugyanis általában jobban működik a közigazgatás, valamint az ilyen gazdaságokban többnyire a közvetlen adók kulcsai is magasabbak. Ugyanakkor Friedman és szerzőtársai eredményei szerint a bürokrácia nagyobb szintje, a nagyobb korrupció és a gyengébb jogi környezet mind nagyobb arányú nem hivatalos gazdaságot von maga után, a fejlettségbeli különbségek kiszűrése esetén is. Johnson és szerzőtársai (1999) szintén vizsgálták az adóráták, a korrupció és a nem hivatalos gazdaság nagysága közötti kapcsolatot. E kérdést vizsgálta nemzetközi makroadatok elemzése alapján Lackó (2004, 2006, 2007) is. Lackó elsősorban az adóráták és a korrupció interakciójának fontosságát hangsúlyozta a munkapiacon, mind a formális gazdaság foglalkoztatási szintje, mind a rejtett gazdaság, mind pedig az önfoglalkoztatók aránya vonatkozásában. Vizsgálatai azt mutatják, miként befolyásolják az adóráták, a korrupció, valamint különböző munkaerő-piaci intézmények együttesen a munkaerőpiac egyes szegmenseinek a munkanélküliek, foglalkoztatottak, önfoglalkoztatottak, a rejtett gazdaságban dolgozók csoportjainak relatív nagyságát a fejlett piacgazdaságokban. Az OECD országok adatain az es időszakra végzett regressziós elemzések megerősítik, hogy az adóráták és a munkapiaci intézmények eltérései mellett a korrupció szintjében meglévő különbségeknek is fontos szerep jut a munkapiac egyes szegmensei relatív nagyságának magyarázatában. Lackó kimutatja azt is, hogy az adórátáknak a rejtett gazdaságra, illetve az önfoglalkoztatásra gyakorolt hatása az adóráták és a korrupció között létező interakción keresztül maga is függ a korrupció szintjétől. Régi állítás, hogy a kormányzatról alkotott vélemény, a belé vetett bizalom összefügg a rejtett gazdaság relatív méretével: Spicer és Lundstedt (1976), valamint Smith (1992) is azt állítja, hogy amennyiben az adófizető úgy érzi, hogy az adóbevételeket nem jól költik el, erre az adókötelezettség megtagadásával válaszol. Alm, Jackson és McKee (1992) ezen állítást kísérletileg is tesztelték. Azt találták, hogy a kísérletben részt vevők abban az esetben mutattak nagyobb hajlandóságot arra, hogy adókötelezettségüket bevallják, amikor úgy érezték, hogy a befizetett adókból származó közjavakból hasznuk származik. Webley és szerzőtársai (1991) szintén kísérleti módszerek segítségével azt vizsgálták, hogy az adóbevallásban milyen szerepet játszik az adófizetőknek a kormány működésével való elégedettsége. A szerzők azt tapasztalták, hogy azok a kísérleti alanyok, akik saját kormányuktól valami miatt elidegenedtek, vagy akiknek negatív attitűdje volt a törvénykezéssel szemben, sokkal nagyobb valószínűséggel folyamodtak jövedelemeltitkoláshoz (és ezen keresztül adócsaláshoz), mint mások. Hanoushek és Palda (2002) Csehországra, Szlovákiára, Magyarországra és Lengyelországra vonatkozó kikérdezéses vizsgálatuk alapján azt mutatták ki, hogy azoknak a megkérdezett személyeknek, akik azt gondolják, hogy minőségi szolgáltatásokat kapnak a kormánytól, jobb az adózási fegyelme azokénál, akik úgy érzik, hogy nem elvárásuknak megfelelő szolgáltatásban részesültek.

9 A rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei 221 Korrupció, adóráták és a rejtett gazdaság kiterjedése: nemzetközi összehasonlítás Lackó korábbi kutatásaiban (Lackó 2004, 2006, 2007) nemzetközi makroadatok elemzése alapján rávilágított az adóráták és a korrupció együttes hatásának, interakciójának fontosságára a munkapiacon. Ezek szerint a vizsgálatok szerint az adóráták és a korrupció interakciója hatást gyakorol mind a hivatalos gazdaság foglalkoztatási szintjére, mind a rejtett gazdaságban történő nem bejelentett munkavállalásra, mind pedig az önfoglalkoztatók arányára. A korrupció fogalmának számos defi níciója létezik. A legegyszerűbb definíció szerint a korrupció nem más, mint a közhatalommal való visszaélés magánnyereség elérése céljából. Az elmélet rendszerint kétféle korrupciót különböztet meg: a kis és a nagy korrupciót. A kis korrupció a bürokraták, adóellenőrök, rendőrök stb. viselkedésében, a nagy korrupció a politikusok, parlamenti képviselők tevékenységében jelentkezhet. A Lackó (2008) által alkalmazott szemlélet a korrupció mindkét típusát (a kis és a nagy korrupciót) extra adóként fogja fel. A kis korrupció magasabb szintje azt jelenti, hogy a nominális adóráta a korrupció miatt addicionális költségekkel vagy adóval egészül ki. A nagy korrupció esetében ez a kapcsolat természetesen jóval közvetettebb: a nagy korrupció magasabb szintje jelzés arra, hogy egy adott országban a közösségi jövedelmeket az elvárhatónál kisebb mértékben fordítják a szükséges közszolgáltatásokra, valamint jelzés arra, hogy a gazdálkodás rendes üzletmenetének kockázata itt az elvárhatónál nagyobb. Ha a nagy korrupció kiterjedt, akkor az a közszolgáltatási szektor fő funkcióit, az allokatív funkciót (magánjövedelmek allokációját közszolgáltatásokra), a redisztributív funkciót (a gazdagoktól a szegényebb állampolgárok irányába folyó jövedelem-átcsoportosítást) és a stabilizálási funkciót (a foglalkoztatás, az árstabilitás és a költségvetési deficit megfelelő mértékének biztosítása) is eltorzítja. A fentiekből levezethető, hogy: az adóterhek elemzésénél pusztán a törvény szerinti adóráták nemzetközi összehasonlítása félrevezető lehet, mivel nem veszi figyelembe azt a környezetet, amelyben ezek az adóráták kifejtik hatásukat (Lackó 2006). A környezet fogalma itt magába foglalja egyrészt az adók kivetésének és behajtásának módját (koherencia, átláthatóság és szabályozottság), másrészt azt, hogy az adókat hogyan használják fel az állami szolgáltatások kínálatában (itt is a koherencia, az átláthatóság, a szabályozottság és a gazdasági hasznosítás játszik szerepet). E gondolatmenet implikálja, hogy az adóterhek országok közötti összehasonlítása során nemcsak a hagyományos adórátákat, hanem a korrupcióból adódó pótlólagos adóterheket is figyelembe kell venni (Lackó 2006). A mostani vizsgálat Lackó azon korábbi tanulmányának (Lackó 2006) a nyomvonalán halad, amely azt elemezte, hogy az adóráták (különös tekintettel a munkát sújtó adórátákra) és a korrupció makroszinten hogyan befolyásolják a munkaerőpiac egyes szegmenseinek a foglalkoztatottak, az önfoglalkoztatók, illetve a rejtett gazdaságban dolgozók csoportjainak relatív nagyságát a fejlett piacgazdaságokban és egyes átmeneti országokban. Az OECD országok es évekre vonatkozó adatai alapján végzett regressziós elemzések megerősítették, hogy az adóráták és a munkapiaci intézmények eltérései mellett a korrupció szintjében meglévő különbségek is fontos szerepet játszanak a munkapiac egyes szegmensei relatív nagyságának magyarázatában.

10 222 Fazekas Károly, Semjén András Kimutatható az is, hogy a rejtett gazdaság és az önfoglalkoztatás esetében az adóráták hatását kifejező együtthatók maguk is függenek a korrupció szintjétől, amely hatást az adóráták és a korrupció között létező interakció testesíti meg. Lackó mostani vizsgálata (Lackó 2008) szerint az adóráták és a korrupció együttes hatása tetten érhető az adóbevételek nemzetközi különbségeinek magyarázatában is. 27 OECD ország évekre vonatkozó adatait tekintve az adórátáknak a korrupcióval való interakciója és a megfelelő adóbevételek között grafikus ábrázolásban egy fordított U-alakú (Laffergörbe típusú) összefüggés látható. ADÓÉK KORRUPCIÓVAL (INTERAKCIÓ) ÉS A MEGFELELŐ ADÓBEVÉTELEK, , OECD ORSZÁGOK A pontosabb ökonometriai számítások azonban rámutattak, hogy ez az összefüggés valójában több, egymástól elkülöníthető hatás eredője: az egyik az adóráták közvetlen pozitív irányú hatása, a másik az adóráták korrupcióval való interakciójának negatív irányú hatása, a harmadik pedig az adórátáknak a fejletlenségi mutatóval való interakciójának negatív irányú hatása az adóbevételekre. Ez azt jelenti, hogy magasabb adóráták mellett magasabb az adóbevétel, de annak mértéke nem egységes minden országban. Az adórátának a korrupció szintjével és a fejletlenséggel való kombinációja módosítja az egyes országokban az adóráták adóbevételekre gyakorolt hatását: minél magasabb egy adott országban a korrupció szintje és az ország minél fejletlenebb, annál kisebb lesz az adóráták adóbevételt növelő hatása. Ezek az ökonometriai elemzések azt is lehetővé tették, hogy számításokat végezzünk arról, hogy mekkora és milyen arányú a vizsgált országokban az az adóbevételkiesés, amely azokkal az interakciókkal hozható összefüggésbe, melyek az adóráták és a korrupció szintje, illetve az adóráták és a fejletlenség között állnak fenn. Az adókiesés relatív értékei valójában a rejtett gazdaság mutatóinak tekinthetők. Magyarország e mutatókat tekintve az OECD országok körében vezető helyet foglal el. Az adókiesés mértéke Magyarországon 2004-ben a GDP 7%-át tette ki. Ennél nagyobb adókiesést

11 A rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei 223 csak Törökországban (8,4%) és Lengyelországban (8%) tapasztaltunk. Görögország, Szlovákia, Olaszország és Csehország megfelelő értékei 6% körül találhatók. Az eva hatásai vállalkozói interjúk alapján Az egyszerűsített vállalkozási adó (továbbiakban eva) január 1-jei bevezetésével a kormányzat a mikro- és kisvállalkozások adminisztrációs és adófizetési terheit kívánta csökkenteni, aminek révén a gazdasági aktivitásukat akarta növelni, a nagyobb vállalkozásokkal szembeni versenyhátrányukat enyhíteni. Költségvetési oldalon pedig az adózási morál javítása, a bevételek növelése, a költségvetési politika átláthatóbbá tétele volt a cél ban vállalkozás választotta az evát és tett eleget egyben minden feltételnek, ezek döntő része (58%) a gazdasági szolgáltatási szektorból való óta két jelentősebb változás következett be a szabályozási környezetben: 2005-ben az éves árbevételi limitet 15-ről 25 millió Ft-ra emelték, valamint 2006 szeptembere óta az adórátát 15%-ról 25%-ra emelték. Kisebb változtatást jelentett a jogosultsági kör módosítása, pl. a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó új szabályok, valamint a szakképzési hozzájárulás bevezetése. Az eva legfőbb előnyeit a kormányzat abban látja, hogy rendkívül egyszerű az adminisztrációja és alacsony adóterhelést jelent, ugyanis az evások az áfával növelt árbevételük 25%-ának befizetésével mentességet kapnak a legtöbb adónem alól (pl.: szja, társasági adó). A kutatás (Semjén András, Tóth István János, Fazekas Mihály 2008) során 34 interjút készítettünk evás vállalkozásokkal az ország számos pontján. Az interjúalanyok nagy átlagban kimondottan nyitottnak mutatkoztak, ami lehetővé tette, hogy megbízható és általánosítható eredményekre jussunk. A Pénzügyminisztérium és több kutatóintézet számításainak, várakozásainak megfelelően elsősorban azok a vállalkozások választották az evát, amelyek viszonylag alacsony (jellemzően 60% alatti) költséghányaddal tudnak működni. Ugyanakkor néhány esetben magasabb költségek mellett tevékenykedő vállalkozások is választották az evát annak egyszerűsége, alacsony adminisztrációs terhe és alacsonyabb adminisztrációs költségei miatt. Vizsgálatunk szerint az eva egyértelmű hatása, hogy az erre áttért körben csökkent az adóelkerülés, gyakorlatilag az evára áttért vállalkozók között megszűnt az ún. költségelés vagy számlagyártás /-vásárlás. A mintába került vállalkozások 65% teljes mértékben törvényesen működik, ami kimagaslóan magas aránynak mondható, tekintve a kisvállalati szektor egyébként feltehetően igen magas érintettségét a rejtett gazdaságban. Ugyanakkor a továbbra sem teljesen törvényesen működő vállalkozásokban is visszaszorulóban van az adócsalás, annak mértéke többnyire az árbevétel negyede alatt marad. A megmaradt adótervezés hátterében szinte minden esetben a vevők kifejezett igénye áll: valamilyen okból számla nélkül szeretnének vásárolni. Az interjúk alapján csak kis mértékben igazolhatók azok a félelmek, amelyek az evás vállalkozások szürkegazdaságot növelő hatását várták a kontrollálatlan számlakiadás miatt. Az utóbbi időben több vizsgálat (anekdotikus egyedi példák és spekulációk alapján) azt állítja, hogy számos vállalat munkaviszonyainak jelentős részét evás alvállakozókkal kötött

12 224 Fazekas Károly, Semjén András színlelt szerződéssé alakítja át. Az interjúk alapján ez az állítás nem volt igazolható vagy cáfolható. Az adózási fegyelemben az eva hatására történő egyértelmű pozitív elmozdulásnak két meghatározó oka van. Egyrészről, a relatíve alacsony adóterhelést a legtöbb adófizető elfogadható mértékűnek, indokoltnak tartja, ami automatikusan javítja az adó fizetési morált. Másrészről, ezzel szoros összefüggésben, a nyilvántartási és adózási szabályoknak ebben a körben jellemző egyszerűsége és átláthatósága miatt jelentősen megnőtt a lebukás esélye, ami növeli az adócsalás várható költségét. Az evás interjúk alapján is egyértelműnek tűnik azonban, hogy a rejtett gazdaság a szereplői közt kialakult kapcsolatrendszer révén stabilan tud működni, magas a szereplők közötti bizalom szintje. AM-KÖNYVES FOGLALKOZTATÁS: INTERJÚK ÉS KÉRDŐÍVES FELVÉTEL A kutatás során 96 interjút készítettünk AM-könyves munkavállalókkal és AM-könyves munkavállalókat foglalkoztató munkaadókkal. Az interjúalanyok nagy átlagban kimondottan nyitottnak mutatkoztak, ami lehetővé tette, hogy megbízható és általánosítható eredményekre jussunk. Az AM-könyvet elsősorban olyan vállalkozások használják, amelyek kibocsátása jelentős heti, havi, félévenkénti ingadozásnak van kitéve (Semjén, Tóth, Fazekas, Makó 2008). Az AM-könyv használata nem korlátozódik a munkaerőpiac legalsó szegmensére, szakmunkások, magasabb végzettséggel rendelkező alkalmazottak esetében is gyakori. Összességében megállapítható, hogy az AM-könyvet használók döntő többsége (79%) valamilyen mértékben csal a könyv használatakor. Ennek legjellemzőbb módja az, hogy nem regisztrálják a munkanapok egy részét és kisebb címletű (jellemzően a legkisebb 400 ft-os) illetékbélyeget ragasztanak. Az ilyen csalásokon keresztül megvalósuló rejtett foglalkoztatás leginkább az építőipart jellemezte, ennél valamivel kedvezőbb volt a helyzet a vendéglátásban és a kereskedelemben. Azonban minden szektorban jellemző volt, hogy az AM-könyv a gazdaság fehérítésének irányába hatott, jellemzően a teljesen illegális foglalkoztatás féllegálissá vált. Az eltitkolt foglalkoztatás okait két domináns tényezőre vezethetjük vissza, amelyek különböző szociális és gazdasági státuszú csoportokat is definiálnak. Az egyik csoport munkavállalói megélhetési gondokkal küzdenek, munkaadóik vállalkozásai pedig tipikusan alacsony jövedelmezőségűek, így számukra a szürkegazdaságban való részvétel kritikus jelentőségű, ugyanis súlyos anyagi helyzetbe kerülnének a féllegális gazdaság nélkül. A másik csoport jóval tehetősebb: itt a munkavállalóknak általában nincsenek megélhetési gondjaik, a munkaadók vállalkozásai pedig teljesen legális működés mellett is nyereségesek tudnának maradni. Azonban az ebbe a csoportba tartozó vállalkozók és munkavállalók általánosságban nem tartják indokoltnak a magas adóterhelést, nem bíznak a kormányzatban, ezért inkább eltitkolják jövedelmeik egy részét. A szürkegazdaság tevékenységei során a fenti két csoport ezer szállal kapcsolódik egymáshoz, és a hosszú évek együttműködése stabilan működő gazdasági kapcsolatokat hozott létre. A rejtett gazdaság résztvevőire jellemző az egymás iránti kölcsönös bizalom magas szintje.

13 A rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei 225 Az eredeti kutatási terv alapján az interjús vizsgálat tapasztalatai alapján sor került volna az AM-könyvvel rendelkező munkavállalókat foglalkoztató munkaadók körében egy kérdőíves felvételre is. Az interjúk tapasztalatai azonban arra utaltak, hogy még az interjúalanyok és az interjúkészítők közti a speciális feltételeknek (hólabda módszer, interjúkészítők kiválasztása és felkészítése) betudhatóan egy kérdőíves kikérdezéshez képest feltehetően magasabb fokú bizalom ellenére is határozottan magasabb arányban számolnak be az AM-könyves foglalkoztatás szabályainak megszegéséről a munkavállalók, mint a munkaadók. Ebből következően az interjúnál szükségképpen személytelenebb kérdőívekre épülő empirikus vizsgálat jobb, megbízhatóbb eredményekkel kecsegtetett, ha arra az AM-könyves munkavállalók, nem pedig a munkaadók körében kerül sor. Emellett egy AM-könyves munkaadói minta összeállítása is jóval komolyabb nehézségeket támasztott volna, mint egy AM-könyves munkavállalókat felölelő mintáé. E körülmények hatására, alapos megfontolás után eredeti elképzeléseinket kis mértékben módosítottuk, és a kérdőíves felvételt nem a munkaadók, hanem a munkavállalók körében készítettük el. A megkérdezettek olyan munkavállalók, akik az elmúlt 3 évben voltak AM-könyvvel (is) foglalkoztatva. Átlagosan 6,4 darab munkahelyről számoltak be, viszonylag régóta, átlagosan 25,6 éve dolgoznak, mely a mintába került személyek átlagos életkorával összevetve azt mutatja, hogy átlagosan 17,2 éves korban léptek a munkaerőpiacra. 73,6%-ban találtunk a mintába került személyek között olyanokat, akik életük során már legalább egyszer voltak munkanélküliek. Legtöbbjük egy-két alkalommal volt munka nélkül, az átlagos érték pedig 2,8 alkalom. Átlagosan igen hosszú ideig, 25 és fél hónapig voltak munka nélkül. A válaszadók 19,5%-ának emellett volt munkanélküli családtagja is a kérdezés időpontjában. A megkérdezettek 16%-a alkalmazott jelenleg, 81%-a alkalmi munkás AM-könyvvel, 13%-a munkanélküli, 1%-a tanuló és 5%-a az egyéb kategóriába sorolható. A 2007 januárja és decembere közötti időszakra vonatkozóan felsorolt munkahelyek vizsgálatából megállapítható, hogy a válaszadók nagyon nagy többségének jelenlegi munkaviszonya viszonylag új keletű. A válaszadók első említett munkahelyén a szabályos, teljes közterhet viselő, a legálisan adókímélő és a szabálytalan (valamilyen mértékű adócsalást is involváló) foglalkoztatási formák szinte teljes spektruma megtalálható. Ezen belül a legális foglalkoztatási viszonyok vannak többségben, de az adókímélő megoldások ebben a körben érthetően jóval jellemzőbbek, mint a teljes közterhet viselő foglalkoztatás. 12%-uk AM-könyves bére mellett kapott zsebbe is bért, 6,5%-a számlára (is) kapott pénzt, 9%-uk pedig csak zsebbe kapta fizetését. Az éven belüli munkahely-változtatások számának emelkedésével nő a nem szabályosan felvett bérek előfordulási aránya: a munkahely-változtatás gyakoriságának emelkedésével párhuzamosan nő a szürke és fekete foglalkoztatás aránya a mintában. A zömmel szezonális munkát végző alkalmi munkavállalók körében a munkában töltött évek számával és az életkorral csökken az átlagos nettó havi kereset. A munkanélküliség közvetlen (vagy akár csak közvetett, egy közvetlen családtag által történő) megtapasztalása és az átlagbér nagysága között negatív összefüggés rajzolódik ki: a szakképzettséggel nő az átlagos nettó bér. Ugyanakkor a magasabb iskolai végzettség pozitív hatása a bérre a mintában nem érhető tetten egyértelműen. 159 megkérdezettből csak 15 fő, nem egészen 10% számolt be olyan, a munkaadójával lezajlott konfliktusról, melynek tárgya a feketén történő foglalkoztatáshoz kap-

14 226 Fazekas Károly, Semjén András csolódott. Az ilyen konfliktusok egy (kisebb) részében a munkavállalók szürkíteni, nagyobb részében viszont fehéríteni kívánták a munkaadó bérbejelentési gyakorlatát; a gyér esetszám miatt azonban a különbség nem igazán szignifikáns: hárman többet szerettek volna kapni zsebbe, öten viszont azt szerették volna elérni, hogy munkaadójuk tényleges bérük addiginál nagyobb hányadát jelentse be, vagy fekete foglalkoztatás helyett bejelentse őket. 159 megkérdezettből 40 fő (mintegy 25%) válaszolta azt, hogy 2007-ben volt valamelyik munkahelyén munkaügyi ellenőrzés és a 40 esetből csak három helyen büntették meg a munkaadót. Azok közül, akik soha nem kapták zsebbe a fizetésüket (109 fő), 22% jelezte, hogy munkahelyén volt munkaügyi ellenőrzés, azoknak viszont, akik alkalmanként kaptak zsebbe (30 fő), illetve akik rendszeresen kaptak papír nélkül fizetést (19 fő), az egyharmada számolt be arról, hogy munkahelyén volt munkaügyi ellenőrzés. Ez arra utal, hogy az ilyen ellenőrzések célzottsága nem túlzottan jó. A megkérdezettek mintegy 30%-ának voltak a zsebbe fizetésre vonatkozó közvetlen tapasztalatai: 18,8%-uk alkalmanként, 12%-uk pedig rendszeresen zsebbe kapta munkabérének egy részét. Azoknak, akikkel ez előfordult (49 fő), 32%-a a teljes összeget, 36%-a kevesebb mint a felét és 14%-a kevesebb mint a negyedét kapta ilyen módon. A számlára történő fizetés, azaz a bérjövedelem vállalkozói bevételnek való feltüntetésére épülő adóarbitrázs jóval szofisztikáltabb adócsökkentő technika a zsebbe fizetésnél, és ezért érthető, hogy a viszonylag gyenge munkaerő-piaci és társadalmi helyzetű AM-könyves mintában ennek elterjedtsége jóval elmarad a zsebbe fizetéstől. Feltehetően az AM-könyvesek családjában az átlagnál jóval kisebb a vállalkozási érdekeltséggel rendelkezők aránya, ez valószínűleg szintén csökkenti az ilyen adóarbitrázs előfordulását ebben a munkavállalói körben. Megállapítható, hogy a vizsgálatba bevont körben az iskolai végzettséggel nő az adócsalók aránya. Emellett azok a megkérdezettek, akiknek családjában van munkanélküli, jóval nagyobb arányban számoltak be adócsalásról, mint azok, akiknek a családjában nincs ilyen. A munkanélküliség megtapasztalása erősen differenciáló magyarázó változónak bizonyult: azon AM-könyveseknek, akik már voltak munka nélkül életük során, közel 40%-a csalt adót 2007 folyamán, azok között pedig, akik soha nem voltak munkanélküliek, ez az arány15%. Megvizsgáltuk, hogy az AM-könyvvel foglalkoztatottak milyen arányban váltottak foglalkoztatottsági formát: milyen gyakran kapnak az AM-könyvesek (nem alkalmi) bejelentett alkalmazotti státuszt munkahelyükön; illetve vannak-e alkalmi munkavállalók, akik korábban feketén dolgoztak ugyanott; esetleg olyanok, akik korábban alkalmazotti státuszban dolgoztak jelenlegi munkahelyükön; illetve a munkaadók kezdeményezésére milyen gyakran alakítják át a bejelentett foglalkoztatást AM-könyves foglalkoztatássá. E vizsgálat eredményei csak korlátozott bizonyító erővel bírnak, mivel a felsorolt események csak meglehetősen kevés megkérdezett munkaerő-piaci történetében fordultak elő. Az adatok arra utalnak, hogy vannak olyan munkaadók, akik körében minden irányban megfigyelhető a mozgás a teljesen illegális fekete foglalkoztatás, a kedvezményes közterhű szezonális (AM-könyves) foglalkoztatás, és a teljesen legális állandó foglalkoztatotti státuszok között. A csak kevéssé szignifikáns eredmények szerint az ilyen mozgások megfigyelése arra utal, hogy egyazon munkaadón belül az AM-könyv foglalkozatás-fehérítő hatása erősebb a szürkítő hatásánál!

15 A rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei 227 BUDAPESTI FUTÁRSZOLGÁLATOK: A FOGLALKOZTATÁS ALULRÓL TÖRTÉNŐ FEHÉRÍTÉSÉNEK HATÁSAI EGY KIS PIACON A budapesti futárszolgálatok piaca kiváló lehetőséget szolgáltat a rejtett gazdaság működésének és a szürkegazdaságból való kilépés lehetőségeinek tanulmányozására, mivel a legnagyobb súlyú piaci szereplő a teljes kifehéredés mellett döntött 2006 nyarán, ami határozott szakítást jelentett a saját korábbi gyakorlatával és a piacra jellemző fekete/szürke foglalkoztatással (Fazekas 2008). Ez a lépés alapvetően eltérő reakciókat váltott ki a versenytársak, a vevők és a munkavállalók körében. Mivel a budapesti gyorsfutár-szolgálatok piacán kizárólag magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások tevékenykednek, ezért az esettanulmány segítségével a magyar gazdaság egy olyan szegmensébe tekinthetünk be, amely a korábbi kutatások szerint az átlagosnál erősebben érintett a fekete- /szürkegazdaságban. A piac számottevő varianciát mutat vállalatméret, hatékonyság, jövedelmezőség, alkalmazott technológia és adófizetési magatartás tekintetében. A szolgáltatás egyedisége korlátozza a termék helyettesíthetőségét, így a piac viselkedése lényegében a kapcsolódó piacoktól szeparáltan vizsgálható. A vizsgálat fő kérdései az alábbiak: 1. Milyen okokra vezethető vissza a vállalkozások szürke-/feketegazdaságból való kilépése? Milyen szerepet játszanak az állami szabályozás (pl. moratórium), a cég piaci helyzete, az adócsalás morális költségei és a korábbi foglalkoztatási formák tapasztalatai (pl. kiszámíthatatlanság)? 2. Milyen feltételek mellett lehetséges a szürkegazdaságból kilépni? 3. Milyen jellemző stratégiákat folytatnak a vállalkozások a fehérgazdaságba való átlépés során? 4. Mennyiben sikeresek, illetve sikertelenek ezek a stratégiák, milyen problémákat nem tudnak kezelni? A legnagyobb piaci szereplők főt foglalkoztatnak, de a legtöbb vállalkozás fő alatti létszámú. A biciklis futároknak semmilyen képzettséggel sem kell rendelkezniük a munka megfelelő elvégzéséhez. Futárként dolgozni rendkívül megterhelő fizikailag és nem ritkák a balesetek sem, így általában 1-2 hónap után elhagyja a pályát a futárok 40-60%-a. A teljesen illegálisan vagy féllegálisan foglalkoztatott futárok ezer Ft havi nettó keresetet visznek haza átlag körüli teljesítmény mellett. Ugyanakkor a teljesen bejelentett futárok ennél ezer forinttal alacsonyabb nettó bérre számíthatnak azonos teljesítmény mellett. Az autós és motoros futárok átlagkeresete ezer Ft nettó között mozog a bér részleges bevallása esetén, ami a korábbiakhoz hasonlóan ezer Ft-tal alacsonyabb teljesen legális foglalkoztatás mellett augusztusa előtt a piacon egyetlen vállalkozás sem volt, amelyik teljesen törvényesen működött volna, és a valósnak megfelelő béreket jelentette volna be. A nagyobb, jobb minőséget nyújtó vállalkozások magasabb arányban vallották be a béreket, míg a legkisebb vállalkozások közül a legtöbb szinte teljes mértékben eltitkolta ezeket. A nagyobb vállalkozásoknál jellemző, hogy a biciklis futárok munkaviszonyát alvállalkozói szerződésnek tüntetik fel, néhány alkalmazottat pedig bejelentenek a munka-

16 228 Fazekas Károly, Semjén András irányítás (diszpécser) vagy adminisztráció munkakörökben, többnyire minimálbérre vagy valamivel a fölé ezek a munkavállalók általában még egyszer ugyanennyit kapnak zsebbe. A nagyobb cégeknél a zsebbe fizetést jelentősen korlátozza, hogy vevőik nagy része csak számlásan hajlandó fizetni, így nehezen tudják előteremteni a szükséges forrásokat a regisztrálatlan kifizetésekhez. A jelentősebb termelési költségekkel (tőke, amortizáció, üzemanyag) működő autós, motoros futárokkal dolgoztató vállalatok körében a költségelés a legjellemzőbb. Ezek a vállalkozások túlértékelik a költségeiket és a nem valós költségek egy részét zsebbe kifizetik munkabérnek. E mellett a technika mellett a munkavállalók vagy alvállalkozókként vannak regisztrálva vagy minimálbéresnek. A piac valamennyire konszolidálódott az évek során, egyre kevesebb a teljesen feketén működő vállalkozás, ami nem csupán a piacvezető cég adófizetési viselkedésének megváltozására vezethető vissza, hanem általánosságban az instabil, megbízhatatlan kisvállalkozások szolgáltatása iránti csökkenő igényre; a minőségibb, ezért a szürkegazdaságban működő cégek sikeresebb üzleti modelljére. A piacvezető HP 2006 augusztusában összes dolgozóját bejelentette alkalmazottnak a valóságos bér összegéig, azokat is futárokat, irodai dolgozókat, akik korábban minimálbérre voltak bejelentve, és az alvállalkozóként színlelt szerződéssel számlásan foglalkoztatottakat is. Ennek fő oka a cégvezetők adócsalásból származó morális, pszichológiai költsége, a lebukás magas várható költsége, amelynek szubjektív értékelése és tényleges értéke egyaránt megnövekedett a 2006 augusztusa előtti időszakban a színlelt szerződésekre vonatkozó moratórium lejárta miatt. A lépés előfeltételei 1. Stabil piaci pozíció, a többi piaci szereplővel szembeni versenyelőny, vevőkkel kialakított hosszú távú, bizalmi kapcsolatok, 2. imázson és minőségen alapuló termék-differenciálás, ami csökkenti a kereslet árrugalmasságát, 3. magas jövedelmezőség, jelentősebb mozgástér költségcsökkentésre, a munkavállalókkal kialakított bizalmi viszony, és a vállalat iránti lojalitás. A törvényes adóterhek teljes megfizetéséből származó plusz költségeket meg tudták osztani a vevők, a munkavállalók és a vállalkozás között, aminek alapját a korábbi évek alatt kialakított bizalmi viszonyok jelentették. A HP kifehéredését jelentősen megkönnyíthette volna, ha sikerül meggyőzniük az összes nagyobb versenytársat, hogy kövessék a példájukat, ezzel csökkentve a legalizálódásból származó versenyhátrányukat. Mivel nem volt lehetséges a plusz költségeket teljes mértékben a vevőkre áthárítani, bár 20%-kal tudták emelni áraikat, a munkavállalók bérét is csökkenteniük kellett, azonban ennek külső korlátja volt, hogy a versenytársaknál kapható nettó bérhez képest csak bizonyos különbséget voltak hajlandók tolerálni a dolgozók a bérben nem jelentkező előnyök (pl. társadalombiztosítási jogosultság, betegszabadság, fizetett szabadnapok stb.) ellenére is % bércsökkentést voltak kénytelenek véghezvinni a vállalkozás nyereségességének megőrzése érdekében. Ez a lépés az adórendszer hatására az átlagnál nagyobb mértékben sújtotta a legjobb futárokat, akiknél 25-30%-os nettó bércsökkenés következett be a progresszív adózás miatt. A kifehéredés miatti alacsonyabb bérek több munkavállalót a cég elhagyására késztettek.

17 A rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei 229 A kifehéredés után átmenetileg csökkenés állt be a HP jövedelmezőségében. Rajtuk kívül csupán a piac egyetlen szereplője (EE) legalizálta működését teljesen. A szürkevagy feketegazdaságban maradt összes többi cég jelentős versenytorzító hatást jelentett a törvényesen működő vállalkozások hátrányára. A budapesti futárszolgálatok esetében egyértelműen a legalizálódást erősítette, két esetben kimondottan annak kiváltó oka volt a bírság: a komoly bírság kiszabásának híre több, meg nem bírságolt céget is adófizetési magatartásának átgondolására késztette. A piac kifehéredéséhez feltehetőleg szükséges egy kritikus tömeg elérése, ami fölött az összes többi piaci szereplő is az új normákhoz alkalmazkodik. Csak hosszabb idő elteltével lehet majd megválaszolni azt a kérdést, hogy fokozatos, lassú változást képes-e elindítani kisszámú piaci szereplő. A REJTETT GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK ÉS HIPOTETIKUS VISELKEDÉS: EGY KÉRDŐÍVES LAKOSSÁGI FELVÉTEL TAPASZTALATAI A tanulmány (Tóth, Semjén, Medgyesi, Czibik 2008) a gazdasági aktivitás szempontjából meghatározó jelentőségű éves magyar lakosság adócsalással és korrupcióval kapcsolatos véleményét és Magyarországon elsőként tényleges és szándékolt magatartását vizsgálja és elemzi az e magatartás mögött meghúzódó társadalmi-demográfiai összetevőket. A lakosságnak az adócsalásra és a korrupcióra mint a gazdasági cserekapcsolatokban választható, széles körben elfogadott, de normaszegő magatartásra vonatkozó véleménye fontos kiindulópontul szolgálhat azokhoz a kormányzati politikákhoz, amelyek éppen e nem kívánatos magatartástípusok visszaszorítására irányulnak. A normaszegő magatartás-típusok elfogadottsága ugyanis fényt deríthet maguknak e magatartástípusoknak a társadalmi beágyazottságára és megmutatja, hogy mennyire lehetnek ezek részei a gazdasági cselekvők (esetünkben a háztartások) mindennapi életének. De a véleményekre, attitűdökre vonatkozó adatok csak közvetett és pontatlan információval szolgálhatnak e normaszegő magatartások tényleges elterjedtségét illetően, és alkalmatlanok azon összefüggések vizsgálatára is, hogy milyen tényezők mozgatják ezeket, illetve milyen egyéni, családi vagy környezeti jellemzőkkel lehetnek ezek öszszefüggésben. A hazai kutatók eddig mégis az első utat az adócsalással és a korrupcióval kapcsolatos vélemények feltárását, illetve a két jelenség általában való előfordulására vonatkozó percepciót vizsgálták, míg a tényleges magatartás feltárásától eltekintettek. Ugyanis az utóbbi a tényleges magatartás vizsgálata éppen a normaszegés, a rejtettség okán nehéz és módszertani buktatókkal is terhes. Mi mégis ezt, a nehezebb utat választottuk, hogy közelebb jussunk az adócsalást és a korrupciót létrehozó és a társadalmi cselekvés részeként fenntartó okok feltárásához. Az adócsalás esetében a lakosság három szerepben is kapcsolódhat a rejtett gazdasághoz, illetve lehet részese adócsalást megvalósító tranzakcióknak. Egyrészt mint munkavállaló, másrészt mint vásárló, harmadrészt mint termelő vagy szolgáltatást vég-

18 230 Fazekas Károly, Semjén András ző. Mi az első két szerepben megvalósuló magatartásokat vizsgáltuk részletesen, mert ezeknél munkavállaló és vevő kisebb a válaszeltitkolás valószínűsége. A dolgozatban először az adatfelvétel és a megkérdezettek fontosabb jellemzők szerinti megoszlását mutatjuk be. Majd a második részben a rejtett gazdaságban való munkavégzés elterjedtségét, társadalmi, gazdasági meghatározóit és a rejtett gazdaság-beli munkaajánlatok elfogadásával vagy elutasításával kapcsolatos indokokat vizsgáljuk. Az eredmények alapján kimutatjuk, hogy a megkérdezettek 15%-a dolgozott úgy a kérdezést megelőző két évben, hogy munkabérének egy részét zsebbe kapta, azok aránya pedig, akik fizetésük egy részét számlára kapták 14% volt. A válaszadóknak összesen mintegy negyede (26%) végzett az elmúlt két évben a rejtett gazdaságba sorolható munkát, és csalt valamilyen mértékben adót. Jellemzően a válaszadók vagy számlás vagy zsebbe fizetett munkát végeztek, mindkét fajta rejtett gazdaság-beli munkavégzés egyidejűleg azonban csak két százalékuknál fordul elő. Olyan háztartás gyakorlatilag nem volt mintánkban, ahol többen is rendelkeztek munkajövedelemmel, és annak nagyobb részét mindannyian számlára vagy zsebbe kapták volna. Ezek alapján tehát a rejtett gazdaságban, adócsalás mellett való munkavégzés háztartásokon belüli halmozódása nem tűnik különösen jellemzőnek. A rejtett gazdaságban való involváltság a magyar társadalomnak nem egy zárványszerű szegmensére vonatkozik, hanem jelentős mértékben áthatja a társadalom széles rétegeit. Áttekintve a rejtett gazdaságban való részvétel társadalmi-gazdasági meghatározóit megállapítható, hogy a munkaerőpiac perifériáján levők körében magasabb azoknak az aránya, akik zsebbe kapnak fizetést. Az alacsonyabb iskolázottságúak, a fiatalabbak, az alkalmi munkások vagy a munkanélküliek körében, illetve azok körében, akik hoszszabb időt töltöttek munkanélküliségben az átlagosnál gyakrabban fordul elő, hogy zsebbe is kaptak fizetést a kérdezést megelőző két évben. A számlára fizetést felvevők aránya az értelmiség körében volt magasabb az átlagosnál. A diplomások, a közigazgatásban, egészségügyben, oktatásban, kultúrában dolgozók körében az átlagosnál gyakrabban fordul elő, hogy számlára vettek fel fizetést az elmúlt két év folyamán. A zsebbe fizetést kilátásba helyező munkaajánlatot ténylegesen elfogadók 56%-a válaszolta azt, hogy azért fogadta el az ajánlatot, mert rá volt szorulva, hogy dolgozzon. Az ilyen ajánlatot elfogadóknak csak 39%-a válaszolta, hogy azért fogadta ezt el, mert így járt jobban anyagilag, és 34%-uk válaszolta, hogy szerepet játszott döntésében az is, hogy másképp nem kapta volna meg a munkát. A zsebbe fizetést kilátásba helyező munkaajánlatot elutasítók döntésük indokaként a fizetés bizonytalanságát említették leggyakrabban, ez az ilyen ajánlattal találkozók 40%-ánál játszott szerepet a döntésben. Mintegy egyharmad volt azok aránya, akiknél az alacsony fizetés és a rossz munkafeltételek játszottak szerepet az ajánlat visszautasításában. A zsebbe fizetős ajánlatot elutasítóknak mindössze 23%-ánál játszott szerepet a döntésben az, hogy a fekete munka a törvényekbe ütköző cselekedet. Vizsgáltuk a lakosság vásárlói szerepben történő kapcsolódását is a rejtett gazdaságba sorolható tranzakciókhoz. Az eredmények arra mutatnak, hogy az aktivitás szempontjából meghatározó életkorú magyar lakosság közel 60 százaléka sohasem vásárol a rejtett gazdaságból származó termékeket, illetve szolgáltatásokat, harmaduk pedig csak ritkán. Nemek szerint a férfiak körében, a lakóhely típusa szerint pedig a budapestiek között a leginkább elterjedt az ilyen árucikkek vásárlása. Bár logikus feltevés len-

19 A rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei 231 ne, mégsem igazolható az az állítás, hogy az alacsonyabb jövedelműek érintettebbek lennének ebben, mint a jobb anyagi helyzetűek, sőt, éppen a legmagasabb egyéni jövedelemmel rendelkezők körében vannak a legkevesebben, akik sohasem vesznek rejtett gazdaságból származó terméket, illetve szolgáltatást. A rejtett gazdaságból származó termékek vásárlására a lakosság túlnyomó többségét az így elérhető anyagi előnyök, az alacsonyabb ár motiválja. Minden harmadik ember említi emellett e termékek és szolgáltatások könnyebb hozzáférhetőségét és azt is, hogy ezzel segít valakin, aki rossz anyagi helyzetben van. Végül, a dolgozat negyedik fejezetében azt vizsgáljuk, hogy az adócsalást és a korrupciót megvalósító, feltételezett helyzetekre várhatóan hogyan reagálnának a válaszadók. Azt feltételezzük, hogy ez a vizsgálati módszer, vagyis a feltételezett helyzetekre való várható reakciók feltárása szoros összefüggésben áll azzal, hogy analóg helyzetekben a kérdezett hogyan viselkedett, illetve e helyzetekben a jövőben hogyan fog viselkedni. Az eredmények szerint a 18 és 60 év közötti lakosság 42 százaléka saját bevallása szerint akkor sem csalna adót semmiképpen, ha a felelősségre vonás valószínűsége elenyésző lenne, a megkérdezettek tizede viszont nagyon valószínűnek tartja, hogy adót csalna ebben az esetben. Ellentmondásban áll ugyanakkor ezzel az eredménnyel az a tény, hogy amikor a megkérdezetteknek választaniuk kellett, hogy ha lakásfelújításuk során egy mester felajánlaná, hogy számla nélkül 360 ezer forint helyett 300 ezerért is elvégzi a munkát, akkor az emberek háromnegyede az alacsonyabb árat választotta. Ez arra vall, hogy a számla nélküli vásárlásban testet öltő áfacsalást (a be nem fizetett áfa ilyenkor az esetek nagy részében a vevő zsebében marad) a lakosság mintegy harmada nem is tekinti adócsalásnak (ami részben érthető is, hiszen az áfabefizetési kötelezettsége az eladót terheli, nem pedig a vevőt). A rejtett gazdaságból származó termékek vásárlásában és a feltételezett helyzetekre adott reakciók vizsgálata során is fontosnak tényezőnek bizonyult az, hogy a megkérdezett más módon is kapcsolatban áll-e a rejtett gazdasággal. Azok, akik az elmúlt két év során fizetést kaptak zsebbe vagy számlára, a többieknél gyakrabban vásárolnak a rejtett gazdaság termékeiből. Még erősebben szignifikánsnak bizonyult az a tényező, hogy hogyan érzékeli a megkérdezett, a környezetében lakók mekkora része szerez jövedelmet a rejtett gazdaságból. Azok körében, akik magasabbra becsülik ezt az arányt, sokkal gyakrabban fordul elő, hogy olyanoktól vásárolnak termékeket és vesznek igénybe szolgáltatást, akik nem fizettek adót tevékenységük után. Ez a megállapítás a mikrokörnyezet rejtett gazdaságra vonatkozó normáinak jelentőségét húzza alá. A foglalkoztatás kifehérítésének következményei: szimulációk egy makro modellel Tudjuk, hogy a feketegazdaság fehérítéséből származó adóbevételek nagyon fontosak lennének Magyarország számára. Eddig a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a kormány főként adminisztratív megoldásokat választott, habár ennek komoly költségei is lehetnek. Az adóterhek csökkentésével járó reformoknak pozitív ösztönzőként jelen kell lenniük a gazdaság kifehérítését szolgáló programban. Bíró és Vincze (2008) tanulmányukban egy makromodell segítségével számszerűsítik a fekete- (földalatti/rejtett)

20 232 Fazekas Károly, Semjén András gazdaság különböző fehérítési módozatainak hatásait a legfontosabb makrogazdasági változókra és a költségvetés egyenlegére. A csak adminisztratív fehérítés hatásai reálértelemben kudarcnak tekinthetők: a kisebb lakossági jövedelem és az emelkedő bérköltségek együttes hatására mind a fogyasztás, mind az export, mind ezek következtében a GDP csökken és a munkanélküliség nő, valamint a magasabb bérköltségek miatt az infláció is nagyobb lesz. A deficitre és az adósságra való hatás pozitív ugyan, de a mérték nem túl jelentős. Ha a munkáltatók béralku pozícióinak erősödését tételezzük fel, akkor ez nagyobb inflációt és kisebb reáljövedelmeket eredményez. Ezek miatt a fogyasztás még jobban csökken, habár a kisebb bérköltség az export helyzetét némiképpen javítja. Az ösztönzésen a tb-járulékkulcs csökkentésén alapuló fehérítésnek megvannak a gazdaságélénkítő, sőt dezinfl ációs hatásai is. A GDP nő az exportnövekedés miatt, de a nagyobb reáljövedelmek a fogyasztást is növelik, és a munkanélküliségi ráta is csökken. A hatások lassan érvényesülnek, de a második évre már jelentős mértékűek. Ugyanakkor a költségvetési deficit és az államadósság azonnal nő, és bár a reálnövekedési hatás miatt a probléma enyhül, az adósságra való negatív hatás kumulálódása miatt mégis jelentős lehet. Ha sikeres fehérítést tételezünk fel, az hosszú távon még több problémát okozhat, elsősorban a minimálbér-hatásnak betudhatóan. Azt mondhatjuk, hogy a gazdasági növekedés serkentése, és az államháztartás finanszírozásának javítása gyakorlatilag semmilyen fehérítési feltevés mellett sem érhető el a járulékkulcscsökkentés mint ösztönző alkalmazásával a jelenlegi költségvetési struktúrában. Egyéb adók (áfa és jövedéki adó) effektív mértékének növelése javítja a helyzetet. Ekkor az exportösztönzés hatása lassan, de érvényesül. A legnagyobb áldozatot az infláció kezdeti megugrása jelenti. A költségvetési hiány ekkor állandóan javul, és ennek megfelelően pozitív az államadósság alakulása. Egy első egy-két éves relatív veszteséget kell reálértelemben elszenvedni, ami után a fogyasztás, és kismértékben a munkanélküliség okoz csak gondot. A kormányzati beruházásoknak még egy jelentős (10%-os) csökkentése sem okozna nagy változást, habár, a negatív keresleti hatás miatt csökken a GDP és a fogyasztás. Az infláció szinte változatlanul alakul, de a költségvetési egyenleg kismértékben javul, és az adósság kevésbé nő. Összességében egy jóval nagyobb kiadáscsökkentés kellene ahhoz, hogy az ösztönző fehérítés negatív költségvetési hatásai eltűnjenek. Úgy tűnik tehát, hogy az adminisztratív fehérítés hatásai rengeteg reál és infl ációs problémát okozhatnak. Ösztönzőkkel (tb-járulékcsökkentés) kombinálva viszont költségvetési és adósság problémák jelenhetnek meg, különösen 1-2 éves időtávon. Ennek elkerülését vélhetőleg csak jelentős kiadáscsökkentéssel lehetne ellensúlyozni. A kiadáscsökkentésnél természetesen a kulcskérdés és fő nehézség annak struktúrája. Ezek hatásáról és természetéről modellünknek nincs mondanivalója. IRODALOM Alm, J., Jackson, B., McKee, M Estimating the Determinants of Taxpayer Compliance with Experimental Data. National Tax Journal, Vol. 45, No. 1, March, Bíró Anikó, Vincze János A gazdaság fehérítése: büntetés és ösztönzés. Költségek és hasznok egy modellszámítás tükrében. MT-DP 2008/13, ISBN (megjelenés alatt). Fazekas Mihály A rejtett gazdaságból való kilépés dilemmái. Esettanulmány: budapesti futárszolgálatok, MT-DP 2008/11, ISBN (megjelenés alatt).

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

A REJTETT GAZDASÁG TERMÉSZETRAJZA

A REJTETT GAZDASÁG TERMÉSZETRAJZA A REJTETT GAZDASÁG TERMÉSZETRAJZA (fekete, szürke, adózatlan, illegális, informális stb. tevékenységek fogalmi meghatározásai a számszerűsítés módszerei nemzetközi és hazai kutatások rejtett jövedelmek

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Sajtótájékoztató Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Főbb mutatószámok GDP arányos adóterhelés állami kiadások aránya a GDP %-ában adóék (tax wedge = közterhek az összes bérköltségben) fekete

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra?

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra? Az állam pénzügyei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra Tóth István János Semjén András (MTA KTI) Válság a munkapiacon és azután Szakmai konferencia, Szirák, 2010. november 5-6. Tartalom

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Az adóráták és a korrupció hatásai a munkapiacra

Az adóráták és a korrupció hatásai a munkapiacra Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. november (961 985. o.) LACKÓ MÁRIA Az adóráták és a korrupció hatásai a munkapiacra Keresztmetszeti összehasonlító elemzés az OECD-országokon A tanulmány azt vizsgálja,

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Miért van szükség államra?

Miért van szükség államra? Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. * Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben

ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Pˆr( y = 1 x) ( g( ˆ β + x ˆ β ) ˆ 0 β j ) x j Marginális hatás egy megválasztott

Részletesebben

Vállalkozói ismeretek képzés programja

Vállalkozói ismeretek képzés programja Vállalkozói ismeretek képzés programja 1. A program célja A képzésben résztvevők értsék döntéseik mozgatórugóit és háttereit a vállalkozások különböző életszakaszaiban, a jogi, pénzügyi, számviteli és

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai Növekedési workshop MTA KRTK KTI MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 2015. November 5 Beszállítás és nemzetközivé válás Kis, nyitott, feltörekvő

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A rejtett gazdaságból való kilépés dilemmái Esettanulmány budapesti futárszolgálatok, 2006 2008

A rejtett gazdaságból való kilépés dilemmái Esettanulmány budapesti futárszolgálatok, 2006 2008 A rejtett gazdaságból való kilépés dilemmái Esettanulmány budapesti futárszolgálatok, 2006 2008 Fazekas Mihály A budapesti futárszolgálatok piaca kiváló lehetőséget szolgáltat a rejtett gazdaság működésének

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. EGYSZERŰ ÁLLAM 2012.09.06.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. EGYSZERŰ ÁLLAM 2012.09.06. 1 VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRÁCIÓJA VS. A vállalkozások adminisztrációs költsége Uniós összehasonlításban is magas, MOon nem csökken, inkább növekszik 2 Adminisztrációs teher az adminisztrációs költségek

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Mikroökonometria, 12. hét Bíró Anikó A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7.

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. Seneca A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Fellegi Miklós PhD, Miskolci

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Gábos András TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. gabos@tarki.hu 2013. október 29. ÁROP 1.1.10-2011-2011-0001 A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Minőség a számvitelben

Minőség a számvitelben Minőség a számvitelben Dr. Pál Tibor Sopron, 2010.10. 01. A minőség megközelítése Tudományos Gyakorlati üzleti szempontok A számvitel minősége az előállított információk - valóságtartalmát - teljességét

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon

Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon Baranyai Nóra Bevezetés Fejezetünkben a társadalmi-gazdasági modellezés magyarországi tapasztalatainak bemutatására vállalkozunk. Az

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A kormányzat hatása a rejtett gazdaságra

A kormányzat hatása a rejtett gazdaságra A kormányzat hatása a rejtett gazdaságra Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTI) Előadás a Feketén-fehéren a szürkegazdaságról, A Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitikai Szakosztályánakés

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A közpolitikai, kormányzati és közszolgálati hatékonyság nemzetközi modelljei Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím:

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Adótudatosság a versenyképesség érdekében

Adótudatosság a versenyképesség érdekében Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében

Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében SIVÁK JÓZSEF 1 ZSUGYEL JÁNOS 2 Közpénzügyi feladat- és forrásmegosztási gyakorlat értékelése az OECD ajánlásainak és néhány kelet-közép-európai ország tapasztalatainak tükrében A fiskális föderalizmus

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása Firle Réka Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. június 19. Az alacsony munkapiaci aktivitás okai és növelésének lehetségei. A be- és kiáramlást szabályozó

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben