[1] Szakmai beszámoló a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának évi tevékenységéről

Átírás

1 [1] BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA Szakmai beszámoló a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának évi tevékenységéről

2 [2] I. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK II. SZOCIÁLIS SZAKFELADAT TARTALOMJEGYZÉK II. 1. AZ ELSŐFOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA II.1.1. A szociális intézmények és szolgáltatók szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése II.1.2. Szociális foglalkoztatás engedélyezése II.1.3. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei II.2. A MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA II2.1. Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások II.3. A KÖZIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA II.4. SZAKMAI IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET II.4.1. A szociális intézmények, szolgáltatók szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai II.4.2. A szociális foglalkoztatás szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai II.4.3. Az I. fokú szociális hatáskör vizsgálata II.5. PANASZÜGYEK III. GYÁMÜGYI SZAKFELADAT III. 1. AZ I. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA III.1.1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások III Gyermekjóléti alapellátások szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése III Gyermekvédelmi szakellátások szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése III.2. A MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA III. 3. KÖZIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA III.4. SZAKMAI IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET III.4.1. Jegyzői gyámhatóságok ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai III.4.2. A járási gyámhivatalok ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai III.4.3. Átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek felülvizsgálatának koordinálása III.4.4. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai III.4.5. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátó intézmények szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai III.5. HIVATÁSOS GONDNOKI TEVÉKENYSÉG III.6. BŰNMEGELŐZÉS-KOORDINÁCIÓ III.7. PANASZÜGYEK

3 [3] IV. EGYÉB FELADATOK IV.1. SZAKMAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, SZAKMAI NAPOK SZERVEZÉSE IV.2. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK AZ IDEIGLENES HATÁLYÚ ELHELYEZÉSEK ELHÚZÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÜGYÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEK IV.3. EGYÉB HATÁSKÖRHÖZ KAPCSOLÓDÓ ÜGYEK, ADATSZOLGÁLTATÁSOK MELLÉKLETEK

4 [4] I. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK A 2014-es évben gyámhivatalunk létszám összetételében az előző évhez képest nem következett be változás. A hivatalunknál foglalkoztatott kormánytisztviselők száma 21 fő, melyből 2 fő vezetői (1 fő hivatalvezető és 1 fő osztályvezető), 18 fő ügyintézői és 1 fő ügykezelői beosztásban lévő kormánytisztviselő. Hivatalunk szervezete, a hatásköri feladatokból adódóan két osztályra tagolódik: az első- és másodfokú szociális és gyámhatósági feladatok ellátása a Hatósági Osztály, míg a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző intézmények, szolgáltatók működési engedélyezését és hatósági ellenőrzését a Szolgáltatási és Ellenőrzési Osztály munkatársai látják el. Az előbb nevesített Hatósági Osztályon 8 fő, míg a Szolgáltatási és Ellenőrzési Osztályon 11 fő dolgozik; az ügykezelői feladatokat 2 fő látja el. Jelenleg üres álláshelyünk nincs, a fluktuáció nem jellemzi hivatalunkat, hiszen több éves hivatalunknál szerzett munkatapasztalattal bíró munkatársakkal rendelkezünk, a gyermeknevelés céljából tartósan távol lévő két munkatársunkat megfelelő szakképesítéssel, és gyakorlattal bíró kollégák helyettesítik. A tavalyi évben 4 munkatársunk kapott %-os mérték közötti illetményeltérítést, a többiek illetménybeállási szintje 100%; 1 fő kormánytisztviselő szakmai főtanácsadói címben részesül, továbbá 2 főnek egy kolléganő súlyos betegségéből adódó több hónapos tartós távolléte okán december és május hónapok között helyettesítési pótlékkal honorálták a többletmunkát. Valamennyi munkatársunk szakképzettnek minősül, a munkatársak képesítése teljes körűen megfelel a közszolgálati tisztviselők képesítéséről szóló 29/2012. (III.7.) Korm. rendelet előírásainak. A kormánytisztviselők kötelező továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX.28.) Korm. rendelet szerint előírt képzési tervben meghatározott továbbképzési programot valamennyi munkatársunk teljesítette. A szakmai képzések palettáját bővítve négy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által belső nyilvántartásba vett képzést tartottunk a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal munkatársai számára. A személyi feltételek érvényesülése körében említést érdemel, hogy egy kollégánk Pro Familiis Díjban, egy másik pedig Kormánymegbízotti Elismerésben részesült az év folyamán. Elismerésnek számít továbbá, hogy munkatársunkat kérte fel az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (továbbiakban: NRSZH) a közhiteles szolgáltatói nyilvántartás az úgynevezett MÜKENG-rendszer fejlesztésében történő közreműködésre, továbbá többen vesznek részt oktatóként különböző programokban, akár külső felkérésre is. E mellett, szinte minden kollégának ismert valamilyen egyéni értéke, képessége vagy egyéni feladatvállalása, amelyre alapozva a hivatal olajozottan működtethető, ez némelyeknél egy önként vállalt tevékenység folyamatos elvégzésében (jogszabályfigyelés, országos szervek honlapjának figyelése, sajtófigyelés), másoknál szervezőkészségben, rendezvényszervezésben, a hivatalon kívüli, vagy munkaidőn túli feladatok vállalásában nyilvánul meg. Mindezek nélkül nem teljesülhetett volna az a - véleményünk szerint minőségi - munka, amiről a következő oldalakon beszámolunk A tárgyi feltételek tekintetében elmondható, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételek adottak, bár külön ügyfélfogadó helyiséggel nem rendelkezünk. Mivel hivatalunk a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának irodaházában, a nyolcadik emeleten található, ezért amennyiben súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb mozgásában akadályozott ügyfél személyes fogadására kerül sor, az irodaház földszinti helyiségében kerül sor az ügyintézésre. Az informatikai eszközeink használt állapotúak, de a folyamatos és zavartalan működtetésük kielégítőnek tekinthető. A munkatársak számítógépei a rendszer leterheltsége miatt igen lassúak, és egyes gépek elavultak. A törzshivatal Informatikai Főosztályával, a web- alapú programokat működtető szakmai felettes hatósággal kiemelten jó munkakapcsolatot ápolunk, az egyedi problémák felszámolásában partneri kapcsolatot tartunk fenn.

5 [5] II. SZOCIÁLIS SZAKFELADAT II. 1. AZ ELSŐFOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA II.1.1. A szociális intézmények és szolgáltatók szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése Hivatalunk 2014-ben már egy teljes éven keresztül a szolgáltatói nyilvántartásba történő adatok bejegyzésével, az adatok módosításával vagy törlésével tett eleget az intézmények, szolgáltatók vagy más néven engedélyesek működésével kapcsolatos nyilvántartási és adatkezelési hatósági feladatainak. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről rendelkező 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Sznyr.) hatályos előírásainak megfelelően az első félévig, havi bontásban terveztük a szolgáltatói nyilvántartásba hivatalból történő bejegyzéseket. Az engedélyesek hivatalból történő bejegyzésére irányuló eljárások egy adategyeztetésre felhívó végzés (fenntartói, szolgáltatás nyújtási hely elérhetőségi adatai, kapcsolattartók stb.) kibocsátásával kerültek megindításra. Az általános tapasztalat szerint a fenntartók igen együttműködőek voltak, az adatszolgáltatások az esetek túlnyomó részében határidőben teljesítésre, így az eljárások is határidőben lefolytatásra kerültek. Természetesen, azon fenntartók esetében, akik kérelmet nyújtottak be a fenntartásukban lévő engedélyes adatainak módosítása iránt, a kérelemben érintett szolgáltatás adatainak módosításával egyidejűleg valamennyi szolgáltatás hivatalból, határidőben, azaz június 30. napjáig történő bejegyzéséről is gondoskodtunk. A szolgáltatói nyilvántartás közhiteles mivoltát segítve, a hibás bejegyzések módosítását, illetve a rendszer fejlesztéséből adódó adatvesztéseket a felettes hatóság kérésére november között elvégeztük, illetve pótoltuk. Ezen adattisztítási feladatok elvégzése azért is volt fontos, mert a rendszerben rögzített jogerős bejegyzések alapján dönt az illetékes államkincstár az engedélyesek finanszírozásáról. A működési engedélyezésnek hatósági eljárási gyakorlata, jelen tárgyév első félévéig, a papír alapon benyújtott fenntartói kérelmek alapján történt. A hatályos eljárásjogi változások tükrében, július 01. napjától a fenntartók kizárólag elektronikus úton kérelmezhetik a fenntartásukban lévő intézmények adatainak módosítását, törlését, vagy akár új intézmény létesítését. Ez azonban nem pusztán az elektronikus hatósági eljárás iránti lojalitásunk tágítását jelentette, hanem egy a fenntartók oldaláról már viszonylagosan jól begyakorolt, ismert rendszer megváltozását is. Hivatalunk az első félév tapasztalataira építve igyekezett a fenntartók teljes körű tájékoztatásáról gondoskodni. A kérelmek benyújtásával összefüggő eljárásrendről, a csatolandó mellékletek köréről az egyébként jogszabályban is előírt módon elektronikus levél és a honlapon való közzététel formájában értesítettük a fenntartókat. A szociális alap- vagy szakosított ellátást nyújtó intézmények szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzésével, a már bejegyzett adatok módosításával kapcsolatosan az alábbi eljárásjogi sajátosságok foglalhatók össze: A kapacitás szabályozási rendszer kialakításával párhuzamosan a fenntartók egyre gyakrabban kérnek előzetes szakhatósági állásfoglalásokat - különösen NRSZH részéről befogadás tárgyában. Az általános módszertani feladatokat ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a bejegyzési/ adatmódosítási eljárásokban minden esetben tartja a rá irányadó ügyintézési határidőt. A fenntartók által benyújtott kérelmek kapcsán az alábbi tapasztalatok figyelhetőek meg: a kérelmezők több esetben elmulasztanak fontos dokumentumokat benyújtani, adatváltozásaikat más hatóságok nyilvántartási rendszerébe is bejelenteni (pl. költségvetési szervek esetében törzskönyvi nyilvántartása). Gyakoriak a többszöri hiánypótlási, illetőleg tényállás tisztázására irányuló felhívások. A fenntartók több esetben pontatlanul töltik ki kérelmeiket, az adatváltozással érintett adatok nincsenek összhangban a mellékletként benyújtott egyéb dokumentumokban szereplő adatokkal. A szolgáltatói nyilvántartásban lefolytatandó adatmódosítási eljárások keretében, a fenntartó tényleges szándékával összefüggésben egy eljáráshoz kötődően az alábbi tapasztalatokat szereztük:

6 [6] Egy nem állami fenntartó az általa működtetett Szolgáltató Centrum (székhely) engedélyese vonatkozásában a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő adatainak módosítását kérte új, szociális alapszolgáltatást (étkeztetés ) biztosító telephely létrehozása céljából. A fenntartó az elektronikus úton benyújtott kérelemhez előzetes szakhatósági állásfoglalásokat nem csatolt, ezért megkerestük a területileg illetékes járási hivatal járási állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatalát, valamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: NRSZH), továbbá helyszíni szemlét rendeltünk el. A szemlén a fenntartó képviseletére jogosult (vagy általa meghatalmazott) személy nem jelent meg, a kérdéses épületben és annak udvarán szemmel láthatóan nem tartózkodott senki, utóbb új időpont kijelölését sem kérelmezte a fenntartó, ezáltal a helyszíni szemle tartása meghiúsult. Az NRSZH az eljárás során arról tájékoztatta a hivatalunkat, hogy a fenntartó a jelenleg megigényelt normatívája terhére szeretné az új telephelyen működtetni a szolgáltatást. Az étkeztetés szociális alapszolgáltatás esetében nem létszám és férőhelyszám, hanem maga a szolgáltatás kerül befogadásra a finanszírozási rendszerbe, ezért a szakhatóság álláspontja szerint a fenntartó kérelme lehetetlen célra irányul. Figyelemmel a szakhatóság állásfoglalására, továbbá a helyszíni szemle meghiúsulására, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. (1) bekezdés a.) pontjában foglaltak alapján az eljárás megszüntetéséről döntöttünk. A megyénket érintő tendenciák, sajátosságok közül az alábbiak említendők meg: A kizárólagosan szociális alapszolgáltatást nyújtó fenntartók körülbelüli 95%-a települési önkormányzat. Valamennyi települési önkormányzat számára kötelező feladat a szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás; viszont megyénkben saját statisztikai felmérésünk alapján csupán a 119 település 70 %-a nyújtja a fentebb említett két kötelező szociális alapszolgáltatást. Az alapszolgáltatások bejegyzési tendenciája megtorpant; a személyi és tárgyi feltételek maradéktalan teljesítése nehézséget jelent a fenntartók számára, arra hivatkozva, hogy az állami normatíva mellett jelentős önerő is szükséges a közalkalmazotti bérek és egyéb juttatások finanszírozásához. A települési önkormányzatok feladatellátási kötelezettségeinek teljesítését kiemelten vizsgáltuk 2014-ben, és az önkormányzati választások után tekintettel arra, hogy nem elfogadható azon fenntartói attitűd, hogy azért nincs szolgáltatásnyújtás, mert nincs rá igény a képviselő testület határozatával elfogadott tervezett feladat-ellátásra szólítjuk fel az érintett önkormányzatokat. Az alapellátás körébe tartozó szolgáltatások esetében új bejegyzéssel elvétve találkozunk, inkább a meglévő kapacitások esetében a házi segítségnyújtás ellátotti létszámának vagy nappali ellátás férőhelyeinek emelését kérték a fenntartók. A megyei ellátórendszer bővülése két új nappali intézmény létesítésében merül ki. A megye déli vonzáskörzetében található Kunbaján létesült egy hajléktalan személyek nappali ellátását nyújtó 62 férőhelyes intézmény, továbbá szintén a délvidéki Bácsbokodon egy 30 fő befogadására alkalmas idősek nappali intézménye, mely utóbbit egy települési önkormányzat Európai Uniós forrás bevonásával tudott megvalósítani. Azonban ezen új létesítés ellenére is az utóbbi két évben 1262-ről 1187 férőhelyre csökkent az idősek nappali ellátását biztosító férőhelyek száma. A pszichiátriai betegek nappali ellátása a valós igényekhez képest megyénkben is nagy hiányosságokkal küzd. Ezen hátrányt kompenzálandó egy egyházi fenntartó még júliusában beadott kérelme alapján, egy székhely, és három telephely vonatkozásában nappali intézmények kialakítására fog sor kerülni négy városban, melyek bejegyzési eljárása, a szakhatóságoknak is megfelelő tárgyi feltételek biztosítása végett előreláthatólag a év elején fejeződik be. A szakosított ellátások vonatkozásában a kapacitás szabályozás ismérvei miatt egyáltalán nem beszélhetünk új engedélyes megjelenéséről. A megyénket is érintő országos számadatok tükrében elmondható, hogy a pszichiátriai bentlakásos ellátás terültén van a legtöbb ellátást igénylő várakozó, de igen jelentős várólista van az idősek otthonaiban is. A fogyatékos személyek ápoló-gondozó ellátása iránti igény csökkenő tendenciát mutat; ez nyilvánvalóan összefügg a családok szerkezetének átalakulásával, ugyanis a gazdasági terhek növekedésével egyes családokban az állandó pénzbeli ellátások megtartása miatt a sérült hozzátartozók gondozását is vállalják a családok.

7 [7] Ez utóbbi következtetést támasztja alá azon tény is, hogy a megye több, 100 férőhelyes vagy a fölötti ellátottról gondoskodó fogyatékos személyek ápoló-gondozó intézményeiben csökkenő tendenciát mutat a fogyatékos ellátást igénylő várakozók száma. A fogyatékos ellátás területén, egy átfogó épület rekonstrukcióval is egybekötött férőhely-fejlesztésről számolhatunk be. Ezen engedélyes esetében 8 új férőhely kialakítására került sor. Az intézmény megfelel annak a jogszabályi elvárásnak, hogy kizárólag 50 férőhelyig lehet a fogyatékos személyek otthona esetében a meglévő férőhelyeket bővíteni, így a 27 férőhelyes intézmény a decemberi adatmódosítás után 35 fogyatékos személy ellátásáról képes gondoskodni. Az adatmódosítások köréből példaként említhető az a költségvetési intézmények átalakításával összefüggő állami fenntartói szándék, mely a fenntartói döntéshozatal miatt igen vontatottan valósult meg. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény szerinti beolvadás jött létre a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő Kiskunhalasi Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona esetében. Nevezett intézmény a tompai székhelyű pszichiátriai otthon telephelyévé vált. Az intézmény alapító okiratának, illetve a Magyar Államkincstárnál vezetett törzskönyvi bejegyzésének időben történő elhúzódása miatt, sajnos az adatmódosítási eljárás lefolytatása aránytalanul sok időt vett igénybe. A már 2013 januárjától hatályos támogatott lakhatás szakosított ellátással összefüggésben több nem állami, egyházi szervezet is érdeklődött hivatalunknál ben összesen két eljárás indult a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés céljából. Az egyik eljárás kapcsán a fenntartó hajléktalan célcsoport számára kívánta az 50 férőhelyes kapacitással létrehozandó szolgáltatást biztosítani; azonban az időközbeni jogszabály-változás kapcsán szenvedélybeteg célcsoportra módosította kérelmét, így az eljárásba bevonandó szakhatósági és szakértői vélemények tükrében az eljárás újbóli lefolytatására került sor, melynek teljesítése jelenleg is folyamatban van. A másik eljárásunkban, egy egyházi fenntartó pszichiátriai betegek számára kialakítandó támogatott lakhatás ingatlanának bejegyzési eljárása még szintén folyamatban van. Jelen két eljárással összefüggésben elmondható, hogy a fenntartók nehezen értelmezik a támogatott lakhatás során elvárandó személyi és tárgyi feltételeket, továbbá a szakmai szabályoknak megfelelő szolgáltatásnyújtást csak a rendszeres és akár váratlan hatósági ellenőrzések segítségével fogjuk tudni mérni. A fenntartók szándéka és hivatalunk működést engedélyező tevékenysége eredményeként Bács- Kiskun megyében több mint 200 szociális szolgáltatást nyújtó székhelyet és telephelyet tartunk nyílván a szolgáltatói nyilvántartásban. Kiemelendő, hogy ezek közül csupán 35 (15 %) rendelkezik a személyi vagy tárgyi feltételek hiánya okán ideiglenes hatályú bejegyzéssel, az alábbi megoszlás szerint: december 31. napján ideiglenes hatályú bejegyzett szolgáltatások megoszlása étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés 3 tanyagondnoki szolgáltatás idősek nappali ellátása idősek otthona fogyatékos személyek otthona népkonyha 5 1 hajléktalan személyek nappali ellátása hajléktalan személyek átmeneti szállása

8 [8] II.1.2. Szociális foglalkoztatás engedélyezése A évben új pályázat szociális foglalkoztatás tárgyában nem volt, így foglalkoztatási engedély kiadására irányuló kérelem előterjesztésére sem került sor. Viszont, több eljárást is kezdeményeztek a foglalkoztatók a foglalkoztatási engedélyek módosítására, jellemzően név- vagy a szervezeti struktúra változása, illetve a tevékenységi körök módosulása okán. Tekintettel arra, hogy a szociális foglalkoztatás engedélyezése nem része a szolgáltatói nyilvántartásnak, a foglalkoztatók ez irányú kérelmeiket továbbra is papír alapon nyújtották be, általunk rendszeresített és a honlapon közzétett nyomtatvány segítségével vagy szabadon megfogalmazott kérelem útján. Tekintettel arra, hogy a szociális foglalkoztatás engedélyezési eljárásrendjében évek óta nincs jelentősebb változás, az előterjesztett kérelmek megfelelően előkészítettek voltak, a csatolt mellékletek teljes körűek, hiánypótlási felhívás kibocsátása nem jellemző. Ugyanakkor az országos nyilvántartás hiányából következik, hogy azok a fenntartók, amelyek több megyében végeznek szociális foglalkoztatást, valamennyi hatóságnál kénytelenek az adatváltozás átvezetését kérelmezni. A Bács-Kiskun megyében szociális foglalkoztatást biztosító foglalkoztatók száma nem változott a megelőző év adataihoz képest, utoljára 2011-ben kezdeményezett foglalkoztató szociális foglalkoztatási engedély visszavonását. A december 31. napján fennálló adatok szerint a szociális foglalkoztatási engedélyek száma a következők szerint alakult: Szociális foglalkoztatási engedélyek megoszlása fejlesztő-felkészítő: 9 munka-rehabilitáció: 15 63% 37% A fentiek alapján az engedélyek módosítása, az új tanúsítványok kiállítása rendben megtörtént. A hatályos szociális foglalkoztatási engedélyek összesen 765 szociális intézményben élő ellátott foglalkoztatását teszik lehetővé. A szociális intézmények által szolgáltatott adatok szerint a ténylegesen foglalkoztatott ellátottak száma a következő szerint alakult december 31-i adatok szerint:

9 [9] engedélyezett szerződések maximális száma: 765 nyilvántartás szerinti szerződések száma: 549 II.1.3. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei szeptember 31-ig 393 személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatás megállapítása iránti kérelem érkezett hivatalunkhoz, melyből 371 fő személygépkocsi szerzési, 22 fő személygépkocsi átalakítási támogatásra való jogosultságának megállapítását kérte. Fogyatékosság típusa szerint a jogosultság a következők szerint alakult: Jogosultak fogyatékosság szerinti megoszlása 125 értelmi fogyatékos: 1 autista: 4 mozgáskorlátozott: szerzési és 14 átalakítási támogatás ügyében, összesen 160 ügyben a kérelem elutasításra, illetve az eljárás megszüntetésre került, illetve 97 kérelmező jogosultságának megállapítása történt meg az első félévben felhasználható keretből, így a visszaadott, illetve fel nem használt támogatások figyelembevételével 136 fő volt azon jogosultak száma, akik ügyében a bizottságnak javaslatot kellett tennie. A benyújtott kérelmek döntés szerinti megosztlása jogosult: 136 Elutasított kérelmek megszünt. eljárások 160 I. félévben kapott: 97

10 [10] A évre meghatározott keretszámot, továbbá a 2011., és évben kiosztott, de fel nem használt vagy visszaadott támogatásokat figyelembe véve a december 9-i bizottsági ülésen 25 fő új gépkocsi szerzéséhez, 46 fő használt autó vásárlásához, 3 fő egyéb jármű vásárlásához, 2 fő átalakítási támogatáshoz szerzett jogosultságot, keret hiányában 60 fő kérelmét kellett elutasítani. Az érdeklődők száma nagyságrendileg kétszerese a kérelmet ténylegesen benyújtó ügyfeleknek. A kérelem benyújtásának mellőzése elsősorban arra vezethető vissza, hogy gépjármű-szerzési támogatás felhasználása használt és új gépkocsi vásárlása esetében kizárólag három éves kölcsönszerződés megkötésével lehetséges, a személygépkocsikat abban az esetben sem lehet készpénzre megvásárolni, ha a vételár támogatáson felüli összege az ügyfél rendelkezésére áll. A kérelem benyújtásától visszalépő ügyfelek döntését második helyen az befolyásolta, hogy nincs olyan hozzátartozó, aki a szállítást végző személy jogszabályban előírt kritériumainak megfelelne. A jogszabályi háttér rendezettsége érdekében szükséges lenne a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) módosítása, különös tekintettel a szállítást végző személlyel szemben támasztott kritériumokra. A R. taxatíve nevesíti a szállítást végző személyek körét, amelyek közül a vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermek, illetve testvér esetén legalább egy év közös háztartásban élést is megkövetel. Nincs azonban ez a plusz feltétel előírva arra az esetre, ha a kérelmezőt a házastársa, az élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettársa vagy a vér szerinti, örökbefogadó és nevelőszülője, vagy esetleg a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszonyban végző személy szállítja. Nem gyakori eset, de szinte minden évben előfordul, hogy olyan hozzátartozó, legtöbbször szülő vállalja a kérelmező szállítását, akivel nem él közös háztartásban, lakóhelyük még csak nem is ugyanazon a településen található, a jogszabályok ugyanis feltételezik, hogy ezekben az esetekben a kérelmezők és említett hozzátartozójuk egy háztartásban élnek. Gyakran előfordul azonban, hogy a kérelmező 18 év feletti személy, és ezáltal már nem feltétlenül él közös háztartásban a szállítást vállaló szülőjével. Álláspontunk szerint az említett hiányosságok miatt a támogatás nem érheti el maradéktalanul a célját, illetve indokolatlanul tesz különbséget a kérelmezők között a szállítást végző személyre tekintettel. Az utóbbi két év tapasztalata azt mutatja, hogy a kérelmezők nagy része hiányos információkkal rendelkezik a támogatás feltételeivel kapcsolatban. Súlyosbítja ezt a tényt, hogy az NRSZH rendszeresen tájékoztatásokat, felhívásokat küld ki azon ügyfelei számára, akik valamilyen rendszeres ellátásban részesülnek egészségi állapotuk vagy rokkantságuk miatt. A kiküldött levelek sajnálatos módon azt a téves benyomást kelthetik az ügyfelekben, hogy automatikusan jogosultak lehetnek gépjármű-szerzési támogatásra, holott a jogosultság több feltétel fennállása esetén állapítható csak meg, a feltételek részletes vizsgálata után, amelyet az ügyfeleknek megküldött tájékoztató nem tartalmaz. A benyújtott kérelmek 1/3-ad részében volt szükség hiánypótlási felhívás kiküldésére, mert a kérelem valamilyen lényeges nyilatkozatot, mellékletet, esetleg aláírást nem tartalmazott ben összesen 129 ügyben kellett hiánypótlásra felhívni az ügyfeleket, és 21 eljárást szüntettünk meg amiatt, mert az ügyfél az ismételt hiánypótlásra sem válaszolt. A leggyakoribb elutasítási okok között szerepel azon túl, hogy a kérelmező a kölcsönszerződés megkötését nem vállalja -, az érvényes vezetői engedély hiánya, a nem megfelelő egészségi állapot, a szállítást végző személyek számára előírt feltételek hiánya, illetve a hét éven belüli támogatásban részesülés. A közlekedési kedvezmény benyújtásához használt kérelem nyomtatványunk 2014-ben kiegészült egy, a Széchenyi Lízing által kért nyilatkozattal, amelynek aláírásával a kérelmező hozzájárul ahhoz, hogy a pénzügyi szolgáltató a kérelmen rögzített adatait a szerzési támogatással összefüggő információs bázisa megteremtéséhez, illetve fenntartásához felhasználja, reklám- és marketingakciókról szóló tájékoztatók megküldése érdekében kezelje és az ilyen jellegű tájékoztatókat címzett postai küldemény, elektronikus levelezés, vagy azzal egyenértékű kommunikációs eszköz (szórólap, címzett DM levél, edm) útján a kérelmező részére megküldje. Az adatszolgáltatás önkéntes, a hozzájáruló

11 [11] nyilatkozat bármikor, korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható a Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt. felé küldött nyilatkozattal. A nyilatkozat kitöltése nem kötelező, és a támogatás odaítélését nem befolyásolja. Az előző évhez hasonlóan még mindig nehézkes a támogatások felhasználásáról való információszerzés, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyan rendszeresen küldi a támogatást felhasználó ügyfelek adatait, a Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt. munkatársaitól azonban lényegesen ritkábban kapunk információt. A gépjármű-szerzési támogatás finanszírozása a Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt. közreműködésével történik. A Széchenyi Bankkal kapcsolatos sajtóhírekre miszerint az MNB december 5-én közzétett határozatában visszavonta a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált reagálva a Széchenyi Lízing képviselője tájékoztatta hivatalunkat, hogy a Széchenyi Bankkal kapcsolatos jogi lépések nem érintik a Széchenyi Lízing működését, mivel a Széchenyi Lízing önálló jogi személyként működött az elmúlt két évben, és működik továbbra is. A Széchenyi Banknál történt események kezdetén a Széchenyi Lízing azonnal gondoskodott új számlavezető bank beiktatásáról, az ügyfelek tájékoztatásáról és a befizetett törlesztő részletek átvezetéséről. A változás az ügyfelekben nem keltett aggodalmat, ügyintézésüket nem befolyásolta. II.2. A MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA II.2.1. Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében év elején a kiemelt ápolási díj bevezetése, valamint a méltányossági közgyógyellátás esetében bekövetkezett hatáskör-változás, illetve a március 15. napján hatályba lépett új Ptk. alkalmazása állította új feladat elé hivatalunkat évben az aktív korúak ellátásával és a közgyógyellátással kapcsolatos ügyekben érkezett a legtöbb fellebbezés. Az aktív korúak ellátása az egyik olyan ügytípus, ahol a legalacsonyabb a helybenhagyó döntések aránya. Különösen rossz a helyzet a rendszeres szociális segélyek esetében, ahol az I. fokú döntések 83 %-a megváltoztatásra került. A megváltoztatások oka, hogy a másodfokú szakértői szerv módosította a rehabilitációs szakigazgatási szerv állásfoglalását; a határozat rendelkező része nem felelt meg a Ket. 71. (1) bek. d) pont db) alpontjában foglaltaknak, mivel nem tartalmazta az eljáró szakhatóságot, illetve annak állásfoglalását; a tényállás nem volt kellően tisztázott, illetve a döntést azért kellett megváltoztatni és a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megszüntetni, mert a jogosult részére rokkantsági ellátást állapítottak meg, így az Szt. 34. (1) bekezdés i) pontja alapján fellebbező aktív korúak ellátására még részösszegben sem volt jogosult. A foglalkoztatást helyettesítő támogatások esetében különösen a jogosultságot megszüntető döntések ellen éltek az ügyfelek fellebbezési jogukkal. Bár ebben az ügytípusban is jelentős a megváltoztató döntések aránya, típushibák nem állapíthatóak meg. Továbbra is jellemző, hogy fellebbezők ezen eljárásban szeretnék a munkaügyi kirendeltségnél történő mulasztásukat igazolni. Egy alkalommal a hatóság figyelmetlensége, illetve a FOKA nyilvántartás nem megfelelő vezetése eredményezte azt, hogy az ellátott két éven keresztül úgy részesült foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, hogy a munkaügyi kirendeltséggel nem működött együtt. Az ügyfél rosszhiszeműségének hiányában visszafizetés elrendelésére nem volt lehetőség. Három esetben a jegyző azért szüntette meg az aktív korúak ellátására való jogosultságot és írt elő visszafizetési kötelezettséget, mert a támogatásban részesülő személy munkaviszonyt létesített, közfoglalkoztatásban vagy Flt. szerinti képzésben vett részt és ennek tényét a hatóságnál nem jelentette be. Ezekben az esetekben a visszafizetésre vonatkozó előíráson kívül meg kellett változtatni a döntéseket, és rendelkezni kellett az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetése helyett a foglalkozatást helyettesítő támogatás folyósításának szüneteltetéséről. A többi esetben a döntések megsemmisítésének és új eljárás elrendelésének oka a tényállás nem kellő tisztázása, a jövedelemvizsgálatnál a vizsgált időszak nem megfelelő figyelembevétele. Több esetben tapasztaltuk a 63/2006. (III. 27.) Kormányrendeletet (továbbiakban: Pr.) 3.

12 [12] (1a) - lbj10param bekezdésének figyelmen kívül hagyását, miszerint a Magyar Államkincstár területi szerve által folyósított családtámogatási ellátásra vagy fogyatékossági támogatásra vonatkozó adatot az államháztartásról szóló törvény szerinti szociális nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel kell átvennie a jegyzőnek, tehát annak igazolásául az ügyféltől irat nem kérhető. A másodfokú jogorvoslati eljárások során megállapítható volt az is, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatások esetében a jegyzők nem vették maradéktalanul figyelembe az éves felülvizsgálatra vonatkozó szabályokat, és a felülvizsgálati eljárást vagy a jogszabályban meghatározottnál jóval korábban vagy csak jóval később végezték el. Több esetben a felülvizsgálati eljárások megindítása a Ket. értesítésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával történt évben három alkalommal kezdeményeztük a helyi szociális rendelet törvényességi felülvizsgálatát is, mivel a fellebbezési eljárások során megállapításra került, hogy a helyi rendeletek nem tartalmaztak rendelkezést az Szt. 37. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételekre vonatkozóan. Megítélésünk szerint az önkormányzatok mulasztásos törvénysértést követtek el azzal, hogy fenti szabályozási kötelezettségüknek nem tettek eleget. A Kormányhivatal Törvényességi Főosztálya osztotta álláspontunkat, és megtette a szükséges intézkedéseket a mulasztás megszüntetése érdekében. Az ápolási díjjal kapcsolatban a legjelentősebb problémát az eredményezte, hogy bár december 5-én kihirdetésre került Magyarország évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CCIII. törvény, mely alapján január 1-től bevezetésre került a kiemelt ápolási díj, a törvény végrehajtására vonatkozó Pr. módosítására csak december 29-én került sor, így nem állt rendelkezésre elegendő idő a felkészülésre. Január első napjaitól mind a telefonos, mind pedig a személyes ügyiratforgalom jelentősen megnőtt, ugyanis az ügyfelek - a televízióban, rádióban, napi- és hetilapokban megjelent tudósítások alapján azt gondolták, hogy önmagában az ápolt egészségi állapota megalapozza kiemelt ápolási díjra való jogosultságukat. Sok volt az olyan érdeklődő is, aki a kiemelt ápolási díj összegénél magasabb összegű rendszeres pénzellátásban részesült, mely a jogosultság megállapítását kizárja. A jogszabályi rendelkezések alkalmazása során legjelentősebb problémát az eredményezte, hogy a kiemelt ápolási díj iránti kérelemhez többek között - a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását kell csatolni az ápolt személy egészségi állapotáról, mellyel az ápoltak jelentős része nem rendelkezett, így azt a kérelemhez nem tudta csatolni. A Ket. 37. (3) bekezdése alapján hiánypótlásra kellett volna felhívni a kérelmezőket, melyre azonban a Ket. 36. (1) bekezdése alapján (miszerint mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni) nem volt lehetőség. A nehézségeket az is fokozta, hogy a jogosultság alapját képező komplex vizsgálatról a rehabilitációs szakigazgatási szerv nem szakhatósági állásfoglalást, hanem hatósági bizonyítványt állított ki. A Pr március 15-én hatályba lépett módosításával fenti problémák rendeződtek. A kiskorúak ápolása címén megállapítható kiemelt ápolási díjjal kapcsolatos orvosi igazolások esetében felmerült jogszabály-módosítás szükségessége, ugyanis a kitöltött igazolásokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a három ápolási szükséglet elé tett jelölések kitől származnak, abban az igazolás kiállítását követően történt-e utólagos bejegyzés. Előbbiekben részletezett problémák ellenére igen csekély számú fellebbezés érkezett ápolási díj ügyben hivatalunkhoz, viszont igen jelentős arányban kellett a döntést megváltoztatni. A megváltoztatások egyik oka, hogy a rehabilitációs szakigazgatási szerv a jogorvoslati eljárás során tett megkeresésünk alapján hatósági bizonyítványát kijavította, módosította, illetve azt az ügyfél fellebbezése kapcsán az NRSZH megváltoztatta. Egy ápolási díjra való jogosultságot megszüntető döntés ellen benyújtott fellebbezés kapcsán a háziorvosi igazolást vizsgáltattuk felül, ugyanis a háziorvos az egyébként látásfogyatékosságára tekintettel fogyatékossági támogatásban részesülő ápolt állapotát súlyos fogyatékosság helyett tartósan betegnek minősítette. A kijelölt szakértő megállapította, hogy az ápolt súlyos fogyatékos, így a jogosultságot megszüntető határozatot meg

13 [13] kellett változtatni. Több esetben is előfordult, hogy a jogosulatlan igénybevétel esetén nem megfelelően állapította meg az I. fokú hatóság a visszafizetendő összeget, valamint annak kamatait. Egy esetben a szülő súlyosan fogyatékos kiskorú gyermeke ápolása címén kérte az ápolási díj megállapítását. A járási hivatal a Pr. 27. (2) bekezdésének figyelembevételével arra hivatkozással utasította el a kérelmet, hogy a szülő ápolási kötelezettségét nem teljesíti, nem gondoskodik az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről. Az eljárás során megállapításra került, hogy a lakásban az áramszolgáltatás előrefizetős kártyával biztosított, de a gáz ki van kötve és már a víz kikötését is megkísérelték a vízmű dolgozói. Az I. fokú hatósági eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy fellebbező nem megfelelően látta el gyermekét, mely miatt a gyermek védelembevételével kapcsolatosan eljárás is indult. A jelenlegi jogszabályi rendelkezések alapján a kérelem benyújtásakor az ápolási kötelezettség nem vizsgálható, mivel az Szt. nem tartalmaz olyan rendelkezést mely szerint nem állapítható meg az ápolási díj, ha az ápoló ápolási kötelezettségét (mely egyébként is csak az ápolási díjat megállapító határozat jogerőre emelkedését követően áll fenn) nem teljesíti. Jelen esetben azonban a szülő magatartása (gyermek elhanyagolása) miatt az elutasító határozatot helyben hagytuk, azonban az indokolást megváltoztattuk. Az elutasítást arra alapoztuk, hogy az ápolási díjra való jogosultság megállapításánál az ápolási díj jogszabályi rendeltetéséből kell kiindulni, mely szerint az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás; jelen esetben pedig éppen a gyermek megfelelő ellátása nem valósult meg. Döntésünkben felhívtuk fellebbező figyelmét, hogy amennyiben rendezi lakókörnyezete higiénés körülményeit, gondoskodik az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről, ismételten kérheti a járási hivatalnál az ápolási díj megállapítását. Bár ritkán fordul elő ilyen vagy hasonló eset, azonban a megalapozott döntések érdekében célszerűnek tartanánk a Szociális Törvény oly módon történő módosítását, mely az ilyen és hasonló esetekben kizárja a jogosultság megállapítását évben csökkent a közgyógyellátással kapcsolatos fellebbezések száma, melynek egyik oka az, hogy január 1-től a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmek elbírálása a jegyző hatásköréből a települési önkormányzatok képviselő-testülteinek hatáskörébe került. A csökkenés másik oka, hogy az eddigieknél lényegesen kevesebben kifogásolták a MEP szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat, illetve elenyésző (2014. évben 2 db volt) a gyógyszerkeret felülvizsgálata iránti kérelem is, mely szintén a jogorvoslatok számának csökkenéséhez vezetett január 1-től a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt. Több településen a hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a jegyzőre ruházta át. Előfordult, hogy a határozatot azért kellett megsemmisíteni, mert a jegyző figyelmen kívül hagyva a jogszabály-változást államigazgatási jogkörében eljárva döntött a kérelemről. Két esetben olyan fellebbezés érkezett hivatalunkhoz, melyben az ilyen döntésekben hivatalunkat jelölték meg a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként. Mivel a Ket (1) bekezdése alapján önkormányzati hatósági ügyben a fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, ha az elsőfokú döntést nem a képviselő-testület hozta, ezért javasoltuk a jegyzőknek a határozatnak a Ket (1) bekezdése alapján történő hivatalbóli módosítását. A jegyzők téves eljárását az is eredményezhette, hogy a Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által kiadott szakhatósági állásfoglalás sem megfelelően tartalmazta a jogorvoslati felhívást, azokban II. fokú hatóságként tévesen hivatalunk került feltüntetésre. A jogsértő állapot megszüntetése érdekében megkerestük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat a szakhatósági állásfoglalásokat készítő program módosítása céljából. Tipikus hibák ebben az ügykörben sem állapíthatók meg, így csak néhány, megváltoztatást vagy a döntés megsemmisítését és új eljárás lefolytatásának elrendelését indokló körülményt emelünk ki, így pl.: a határozat rendelkező része nem tartalmazta a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását; a tényállás nem volt kellőképpen tisztázott; a kérelmező nem a jogszabályban meghatározott nyomtatványon terjesztette elő kérelmét, melynek pótlásáról a hatóság nem gondoskodott; a beadvány nem tartalmazta az ellátást igénylő családi körülményeit, melyre vonatkozóan a hatóság bizonyítási

14 [14] eljárást nem folytatott le; a hatóság az alanyi jogosultság fennállásának hiányát mindössze arra alapozta, hogy nevezett nem szerepel a NYUFIG listáján. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultág elutasítása miatt benyújtott fellebbezések száma a negyedére csökkent, mindössze ketten éltek jogorvoslati jogukkal az elutasító döntéssel szemben. Mindkét esetben az egy főre jutó jövedelem miatt került a kérelem elutasításra. Mivel a hatóságok megfelelően jártak el, a jövedelem a jövedelmet terhelő letiltással nem csökkenthető, ezért a döntéseket helybenhagytuk. Az egyik járási hivatal részéről a középiskolai tanulmányokat befejező, de ezt követően munkaviszonyt nem létesítő, legtöbb esetben levelező tagozaton tanulmányokat folytató fiatalok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítása okozott problémát. Az Szt. 4. (1) bekezdés d) pontja alapján ezekben az eljárásokban nem minősülnek közeli hozzátartozónak a nagykorú fiatal eltartásáról gondoskodó szülők, így jövedelmüket figyelembe venni nem lehet. A jövedelemmel nem rendelkező, de jó anyagi körülmények között élő kérelmezők esetében a hatóság élt az Szt. 10. (6) bekezdésében meghatározott jövedelemvélelmezés lehetőségével. Ezek az eljárások a legtöbb esetben azzal zárultak, hogy a kérelmező a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget vagy kérelmét visszavonta, így az eljárások megszüntetésre kerültek, mely ellen az érintettek jogorvoslati jogukkal nem éltek. Az Szt. 54. (2) bekezdése alapján a szociális rászorultság igazolására a járási hivatalnak hatósági bizonyítványt kell kiállítania, melynek hatályossága 1 év. Problémát jelentett, ha a hatósági bizonyítvány kiadását követően a jogosult más jogcímen jogosultságot szerzett egészségügyi szolgáltatásra, illetve jövedelmében, a család létszámában olyan változás következett be, mely a jogosultságot érinti. Ezekben az esetekben a járási hivatalok egy része visszavonta a hatósági bizonyítványt, mely eljárás azonban megítélésünk szerint nem felel meg a Ket. hatósági bizonyítványra vonatkozó rendelkezéseinek. Időskorúak járadéka ügyében a fellebbezések számában emelkedés történt és valamennyi esetben helybenhagyó döntés született. A támogatás iránti kérelmet elutasító, illetve a jogosultságot megszüntető döntések oka, hogy a házastárs jövedelme miatt a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladta a jogszabályban meghatározott mértéket. Mivel az öregségi nyugdíjminimum évek óta változatlan, egyre több ilyen jogosult esetében kell a felülvizsgálat során a jogosultságot megszüntetni. A fellebbezések között olyan is előfordult, amely a megállapított támogatás összegét kifogásolta. Mivel a jogszabály a kérelmező korától és családi állapotától függően - konkrétan rendelkezik a támogatás összegéről, nem volt lehetőség a fellebbezés kedvező elbírálására. Ezekben az esetekben mindig tájékoztattuk fellebbezőket az igénybe vehető egyéb szociális ellátási formákról. Lakásfenntartási támogatás ügytípusban évben 12 másodfokú eljárás folyt, ez egyel kevesebb a megelőző évi adatokhoz képest, tehát számottevő változás nem következett be. A lefolytatott eljárások eredményeként a fellebbezések 67 %-ában helybenhagyó, 25 %-ában új eljárás lefolytatására kötelező, a többi ügyben pedig megváltoztató döntés született. A korábbi évekhez hasonlóan alacsonynak mondható a fellebbezések száma ezen ügytípusban, azonban a megsemmisítő és új eljárásra utasító döntéseink aránya ehhez képest magas. Mivel a lakásfenntartási támogatás a évben szakmai ellenőrzés alá vont ellátás volt, ezért a jellemzőket a II.4.3. Az elsőfokú szociális hatáskör vizsgálata című részben részletezzük. Összességében a lakásfenntartási támogatás megállapítása során az elsőfokú hatósági eljárásban nem tapasztalható olyan kirívó hiányosság, amely vagy amelyhez hasonló a más pénzbeli/természetbeni szociális ellátások megállapítása során ne fordulna elő; a legtöbb probléma alapvetően a jövedelem nem megfelelő igazolásából, tisztázásából adódik. Amennyiben a háztartásban lakó személyek száma kétséges volt, a törzshivatal informatikai főosztályát megkeresve volt lehetséges a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataiból való lekérdezés, míg a CSTINFO-hoz saját hozzáféréssel rendelkezünk. A jövedelembecslésre vonatkozólag egyebek mellett minisztériumi tájékoztatást is kértünk év közben. Mind a jegyzők, mind pedig a járási hivatalok több esetben éltek a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatások megtéríttetésével. A jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételt valamennyi

15 [15] esetben a jogosult helyzetében bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségének elmulasztása eredményezte. Amikor a hatóság megállapította a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételt, rendelkezett annak megtéríttetéséről is, mely azonban nem minden esetben volt jogszerű. A problémát túlnyomó többségében a kamatszámítás okozta. Előfordult, hogy a kamat megállapításakor nem az elrendelés napján érvényes jegybanki alapkamatot vették figyelembe, a kamatot nem a rosszhiszemű igénybevétel és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra, hanem egy évre számították fel, de olyan esettel is találkoztunk, amikor a jegyző nem állapított meg kamatot, hanem azt - a kötelezett megélhetésének vizsgálata nélkül - elengedte. Két esetben azért kellett hivatalunknak eljárni, mert a hatóságok az Szt. 17. (6) bekezdését figyelmen kívül hagyva - fellebbezési lehetőséget biztosítottak a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás elengedése, mérséklése vagy részletfizetése iránti kérelem ügyében hozott döntés ellen. Ezekben az esetekben felügyeleti jogkörben eljárva megváltoztattuk a határozat rendelkező részének jogorvoslatra vonatkozó rendelkezését. A jogorvoslati eljárások során minden esetben vizsgáltuk az ügyintézési határidők betartását is. Két esetben került megállapításra, hogy a hatóság az ügyintézési határidőt túllépte, mely miatt intézkedtünk az eljárási illetéknek a központi költségvetésbe történő befizettetéséről. A lakásfenntartási támogatás ügytípusban több felügyeleti eljárás is folyt, melyek indoka megegyezik a döntés megváltoztatás vagy megsemmisítésre és új eljárás lefolytatására kötelezés fentebb már ismertetett indokaival, így azt külön nem részletezzük. II.3. KÖZIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA A hivatalunk által a szociális igazgatás területén hozott összes másodfokú döntés számát tekintve rendkívül kevés (összesen 3 ügy), szinte elenyésző volt (2,7 %) a évben közigazgatási bíróságon megtámadott döntések száma. Mint az egyes ügyek ismertetésénél látható, az ügyfelek, bár éltek a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatának eszközével, ténylegesen maguk sem vették komolyan, attól relatíve más döntést nem vártak, ezért a bíróság többnyire nem érdemben bírálta el a kereseteket, hanem eljárásjogi döntéseket hozott az ügyfelek ellenében. Az egyik bírósági per aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetése ügyében keletkezett. Az ellátást a jegyző azért szüntette meg, mert a család tulajdonát képező földterület értéke meghaladta a jogszabályban meghatározott mértéket. A II. fokú hatósági eljárás során megállapításra került, hogy fellebbező esetében a jogosultságot meg sem lehetett volna állapítani, ugyanis az említett földterület már a jogosultság megállapításakor a család tulajdonát képezte, melyet azonban a vagyonnyilatkozat nem tartalmazott. A jogorvoslati eljárásban ezért az aktív korúak ellátásának megszüntetése mellett rendelkeztünk a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás és kamatai megtéríttetéséről is. Az ügyfél döntésünk ellen keresetet terjesztett elő, azonban többszöri felhívásra sem indokolta azt, ezért a bíróság a keresetet elsődleges kérelmünknek megfelelően idézés kibocsátása nélkül elutasította. Felperes a bírósági döntés ellen is jogorvoslattal élt, azonban ebben az esetben sem indokolt, így az I. fokú bíróság a Pp ára hivatkozással a jogorvoslati kérelmet hivatalból elutasította. A másik bírósági ügyben a bíróság a keresetet a Pp. 332/A. b) pontja alapján - érdemi vizsgálat nélkül utasította el, ugyanis a felperes anélkül indított pert közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, hogy a közigazgatási eljárásban jogorvoslati jogát kimerítette volna. A harmadik esetben ápolási díj megszüntetése miatt fordult az ügyfél bírósághoz. Az ellátás megszüntetését az indokolta, hogy az ügyfél gyermeke bentlakásos intézményben lakik. Felperes keresetében arra hivatkozással kérte a döntés megváltoztatását, hogy gyermeke sokat beteg, mely miatt otthonában sokat kell ápolnia. A bíróság tárgyaláson kívül ezt a keresetet is elutasította. II.4. SZAKMAI IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET II.4.1. A szociális intézmények, szolgáltatók szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai

16 [16] A évben, a szociális intézményeknél és szociális szolgáltatóknál lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalata szerint az integrált intézményi ellátási keretek, illetve a kisebb szervezetben csupán szolgáltatóként működő engedélyesek szakmai tevékenysége között jelentős különbségek mutatkoznak. Megállapítható volt, hogy a szolgáltatás nyújtása az integrált, tehát alap- és szakosított ellátásokat is magában foglaló intézményekben sokkal szervezettebben, továbbá a hatályos szabályok szerinti dokumentációs és igénybevételi eljárási keretek között valósul meg. A közszolgáltatások nyújtásának települési szintű gyakorlatából, a berögzült eljárásrendből nehezebb kimozdítani az alapszolgáltatásokat nyújtó (pl.: étkeztetés, házi segítségnyújtás) települési önkormányzatokat. A hatósági ellenőrzések során megfogalmazott észrevételek gyakorlatban való végrehajtása, az ajánlásoknak a szolgáltatásnyújtás elemeibe történő tényleges beépítése igen nehézkesen, és többszöri teljesítés iránti felhívással valósul meg. Ezen megállapítások oka egyrészt az, hogy az egyszemélyes vagy csupán két-három főt magába foglaló önálló szolgáltatók esetében a szakmai standardok sokszor rosszul vagy hiányosan rögzült gyakorlaton alapulnak, továbbá a közvetlen szolgáltatásban részt vevő munkatársak közül többen nem szakképzettek, így a szakmai eljárásrendben bekövetkezett változásokat nehezebben követik nyomon. A hatósági ellenőrzés során tett megállapítások az alábbiak szerint foglalhatóak össze: A tárgyi feltételek tekintetében, az elmúlt évek során további állapotromlási folyamat észlelhető, sajnos a bentlakásos intézmények állagmegóvására nem fordítanak kellő, és tervezett figyelmet a fenntartók. Az évek óta húzódó jelentős rekonstrukciós munkálatokkal járó felújításokra önerőből nem áldoznak, illetve nem tudnak áldozni. Az akár több száz ellátotti férőhelyet működtető telephelyeken málló vakolattal, penészes falakkal, omladozó csempékkel és felszakadozott padlóborítással is találkoztunk. Természetesen ezen állandósult és kirívó hiányosságok esetében mindig próbáljuk hatósági szerződés keretei közé tervezett módon rákényszeríteni a fenntartókat a hiányosságok pótlására. Azonban tényként állapítható meg, hogy legalább 5 olyan bentlakásos intézménynek helyet adó ingatlan van a megyében, mely állagánál, kialakításánál fogva soha sem lesz ténylegesen és teljességgel alkalmas a jelenleg is hatályos, és az egyébként elvárható szakmai, tárgyi követelményeknek. A fentebb jelzett kirívó hiányosságok mellett, a tárgyi feltételekről összességében elmondható, hogy az általános tárgyi feltételek többnyire elfogadható mértékben biztosítottak, de akár az alap-vagy szakellátás tekintetében a speciális tárgyi feltételek sok esetben hiányosak (pl. betegszoba, pihenőszoba, interjúszoba), nem teljesülnek maradéktalanul. A személyi feltételek tekintetében továbbra is kevés az olyan intézmény vagy szolgáltató, ahol teljes mértékben eleget tesznek a jogszabályi előírásoknak, vagy akár az előírtakon felül alkalmaznak szakdolgozókat. Továbbra is gond a munkaköri leírások és kinevezési dokumentumok közötti anomália kérdésköre, valamint a közalkalmazottak jogállásáról rendelkező évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) előírásai alapján, a határozott idejű kinevezések tényleges alkalmazási gyakorlata. A szakdolgozók estében - a már december 31. napjától, a Kjt. ágazati végrehajtási rendeletében eltörölt szakképzetlen munkavállaló, szakképzettség alóli felmentésének jogintézményére főleg a kistelepülések közszolgáltatást nyújtói támaszkodnak. Sajnos gyakori, hogy az általuk alkalmazott munkavállaló nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt végzettséggel, így bizonyos időre felmentik őt a szakképzettség követelménye alól, viszont ezzel egyidejűleg a már szintén nem hatályos rendelkezésnek megfelelően még a szükséges képesítés megszerzéséhez előírt oktatásban sem vesz részt a munkavállaló. Az engedélyesek szakmai munkáját, az intézmény szakmaiságát tükröző szakmai program és mellékleteinek vizsgálata során elmondhatjuk, hogy ezen dokumentumokra még mindig nem fektetnek kellő hangsúlyt a szolgáltatásnyújtás szervezésében érdekelt személyek. Általánosságban megállapítható, hogy a jogszabályi változásokat, a tényleges működésnek megfelelő adatokat nem vezetik át a szakmai programban; továbbra is gondot okoz a megállapodások jogszerű tartalmi elemeinek kialakítása, a házirend súlyos megsértésére, továbbá a szeszes ital fogyasztására vonatkozó szabályok alapos, érthető és következetes kidolgozása.

17 [17] Célvizsgálati jelleggel figyelmet fordítottunk arra, hogy az ellátotti jogvédelem hogyan valósul meg a hatósági ellenőrzés alá vont engedélyesnél, továbbá működik-e az intézményben lakóönkormányzat, lakógyűlés és érdekképviseleti fórum. Utóbbi szervek szinte valamennyi intézményben megválasztásra kerültek, azonban az érdekérvényesítő képességük igen alacsony szinten funkcionál. Sajnos az Szt.- ben előírt ellátotti jogok külső szervezet (OBDK) által történő érvényesítése is igen nehézkesen alakult a tárgyévben, tekintettel arra, hogy a megyénkbe kinevezett ellátottjogi képviselő(k) személye igen gyakran változott, és változik jelenleg is, továbbá mi magunk, mint engedélyező hatóság sem értesültünk időben a változásokról, de még külön megkeresésre sem kaptunk érdemi információkat a fentebb nevezett szervezettől. A Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságával (továbbiakban: MÁK) való együttműködés alapján tájékoztatásul több települési önkormányzat helyszíni ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvet küldtek meg részünkre. Ezen engedélyesek esetében olyan elhúzódó vagy kirívó hiányosságot tapasztalt a MÁK, melyek hivatalunk észrevételezése ellenére továbbra is fennálltak. Ezen önkormányzatoknál, szükség szerint soron kívül hatósági ellenőrzés lefolytatását, vagy a tervezett ellenőrzés időben történő előre hozatalát rendeltük el. Általános tapasztalat, hogy a szociális ellátásban dolgozók esetében gyakori a kiégés veszélye, melynek szakszerű és folyamatos kezelésére sajnos kevés szolgáltatást nyújtó áldoz anyagi és humán forrásokat. A szakmaiság megerősítése és egységesítése végett nagyon nagy szükség lenne a módszertani szakmai támogatásra, segítségnyújtásra. Az intézményi térítési díjak megállapításánál egyes fenntartók estében évek óta ugyanazok a problémák vannak jelen (pl. étkeztetésben nem ÁFA-val növelt összegben határozzák meg az intézményi térítési díjakat), de e tekintetben következetes számonkéréssel talán sikerül javulást elérnünk. Engedély nélküli, azaz bejegyzés hiányában nyújtott szociális szolgáltatásokkal kapcsolatban tett megállapítások: Megyénkben még 2010-ben került látókörünkbe az a magánszemély működtető, aki engedély nélküli szociális szolgáltatásnyújtás szervezésével foglalkozott a Kecskeméthez közeli szentkirályi családi házában. Az ingatlanban 8-12 fő közötti létszámban időskorú, pszichiátriai beteg vagy egyéb súlyos krónikus beteg önjogú vagy gondnokság alatt álló személy gondozását, felügyeletét vállalta. Nevezett tevékenységét olyan ingatlanban folytatta, mely tárgyi feltételeiben egyáltalán nem alkalmas sőt alkalmassá sem tehető bentlakásos intézményi ellátás nyújtására. A működtetőt több alkalommal (2010-ben, 2012-ben és 2013-ban) szociális igazgatási bírsággal sújtottuk. A másodjára kiszabott, immár Ft. összegű szociális igazgatási bírság végrehajtása iránt intézkedést kezdeményeztünk az illetékes Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál. Ez év júliusában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, a büntetőeljárásról szóló évi XIX. tv. 71. (1) bekezdése felhatalmazása alapján, megkereste hivatalunkat, hogy a szentkirályi ingatlanban található idősek otthonának van-e engedélye, illetve ezen ténnyel kapcsolatban milyen információi vannak hivatalunknak. További fejleményként az alábbiak mondhatóak el: szeptember 11. napján felkereste hivatalunkat a óta ismert működtető magányszemély meghatalmazottja, akinek elmondása szerint a működtető tartási segéde látja el az ingatlanban élő gondozottak ápolását. Az általa megnevezett kvázi új működtető magánszemély, a bejelentő szerint nem biztosít megfelelő élelmet, a higiénés állapotok erősen kifogásolhatóak, nincs fűtési lehetőség, és az emeleten nincs meleg víz sem. Hivatalunk 2014 szeptemberében, az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervvel együttes helyszíni hatósági ellenőrzést folytatott le. Összességében elmondható, hogy az új működtető nem biztosított elégséges feltételt az ellátottak gondozásához, a közegészségügyi és a kémiai biztonsági követelmények nem voltak megfelelőek. Az ingatlanban 12 fő tartózkodott, közülük 3 fővel volt érvényes tartási szerződése a régi működtetőnek, míg 9 fővel az új működtető szerződött a gondozási feladatok ellátására. Az ingatlanban nem volt megállapítható járványügyi intézkedésre okot adó körülmény, viszont a hűtők üresek voltak, az egészségi állapotnak megfelelő gyógyszerezést csak

18 [18] súlyos hiányosságokkal biztosították. A lakók elmondták, hogy nincs az emeleten meleg víz, mert a gázt kikötötték. Nincs továbbá televízió elfizetés sem. Többen panaszkodtak, hogy nincs zsebpénzük, a személyes igényeiket nem veszik figyelembe. A lakók több mint fele önellátásra szinte képtelen, gondozásuk során ágyhoz kötöttek; a mentális állapotukat demencia kórkép, vagy súlyos mentális zavar befolyásolja, ami a gondozási szükséglet reális állapotának felmérésére alkalmatlanná teszi őket. Mivel, az új működtető a hatósági ellenőrzés lefolytatását követő héten saját ellátottjaival Nagykőrös városába, azaz Pest megyébe költözött, ezért a további hatósági eljárási cselekmények megtétele érdekében a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szociális és gyámhivatalnak tettük át az ügyet. Annak a ténynek a birtokában, hogy a működtető, a hivatalunk hatáskörében lévő szankciós eszközrendszer (szociális igazgatási bírság) alkalmazása ellenére sem hagyott fel tevékenységével, továbbá a tartási szerződésen alapuló tartási kötelezettségének folytatólagos jelleggel sem tett eleget, a rá vonatkoztatott tartás elmulasztásának megalapozott gyanúja tárgyában hivatalunk bejelentést tett az illetékes rendőrkapitányságra. A büntetőeljárás megindításához szükséges megalapozott gyanú meglétét az illetékes ügyészség jelenleg is vizsgálja. (lsd. 1. sz. melléklet ) A fentiekkel összefüggésben az alábbi anomáliák állapíthatóak meg: A áprilisa óta hatályos jogi szabályozás keretében, az engedélyező hatóság a működtető személyt az engedély nélküli most már bejegyzés nélküli szociális szolgáltatásnyújtás abbahagyására kötelezheti, illetve szociális igazgatási bírsággal tarthatja vissza a tevékenység nyújtásától vagy a jogsértő állapot fenntartásától. Sajnos az eljárásjogi háttér 2009-ben és 2013-ban új eljárásjogi kormányrendelet megalkotása nem elégséges eszköztár az alapvetően magánjogi szerződési formákon alapuló, de mégis a közszolgáltatások nyújtási szabályaihoz kötődő tevékenység előfordulási gyakoriságának csökkentéséhez, vagy felszámolásának elősegítéséhez. A tartási vagy ehhez hasonlatos más magánjogi szerződések teljes kontrolljának hiánya súlyos jogsértésekhez vezethet, a hatósági intézkedések promt jellegének, továbbá a magánjogi szerződések ilyen jellegű szabályozatlanságának hiánya csak konzerválja a fennálló problémákat. Hathatós változást csak több területet érintő anyagi és eljárásjogi jogszabályváltozás hozhat, hiszen köztudott, hogy a szociális bentlakásos intézményi elhelyezés nem tudja a valós keresleti igényeket kielégíteni, ezáltal a kínálati oldalon direkt szabályozás híján meg fognak jelenni a fent nevezett működtetőkhöz hasonló magánszemélyek, gazdasági társaságok. II.4.2. A szociális foglalkoztatás szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetében a munkavédelmi és munkaügyi szabályok betartását a szociális intézmény székhelye és telephelye szerinti, megyénk esetében a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége ellenőrzi. Az év elején hivatalunk által megküldött tájékoztatás alapján ez közös ellenőrzés formájában valósult meg, évben először. A közös ellenőrzés azonos időpontban zajlott, a foglalkoztatás helyszínén, azonban úgy tapasztaltuk, hogy ez jelentős terhet jelentett ugyan az intézmény, illetve a foglalkoztató számára, de utóbb mégis pozitív visszajelzés érkezett az intézményekből a tekintetben, hogy egyszerre valósulhatott meg a két hatóság ellenőrzése. A hatósági ellenőrzés során azt vizsgáltuk, hogy a foglalkoztató a szociális foglalkoztatást a jogszabályokban, a szociális foglalkoztatási engedélyben és a szociális intézmény működési engedélyében foglaltak szerint, a szociális intézmény szakmai programja és a foglalkoztatási szakmai program összhangjának biztosításával, valamint, a szociális foglalkoztatás céljainak megfelelően végzi-e, figyelemmel a 112/2006. (V. 12.) Korm. rendeletben, valamint a 3/2006. (V. 17.) ICSSZEM rendeletben foglaltakra tekintettel valósítja-e meg.

19 [19] Az ellenőrzések lefolytatására az éves munkatervnek megfelelően került sor, soron kívüli vizsgálat szükségessége nem merült fel. A hatósági ellenőrzés pontos időpontjáról, a vizsgálat alá vont dokumentumok köréről a foglalkoztatókat előzetesen írásban értesítettük. Mind a foglalkoztatók, mind az intézmények a hatósági ellenőrzés során együttműködőek voltak, az előzetesen, valamint a helyszínen kért iratokat a rendelkezésünkre bocsátották. Teljes körűen biztosították a foglalkoztatás helyszínének megtekintését, valamint az ellátottakkal való személyes beszélgetés lehetőségét is. A hatósági ellenőrzés során megállapítható volt, hogy valamennyi foglalkoztató a szociális foglalkoztatásra vonatkozó szabályok szerint, valamint az engedélyezett és végzett tevékenységi körnek megfelelően biztosítja a tárgyi feltételeket, a foglalkoztatott ellátottak egészségi állapota szerinti munkaeszközöket, szükség szerinti védőruházatot. Jellemző, hogy a foglalkoztatók figyelembe veszik a foglalkoztatott ellátottak egészségügyi és mentális állapotát, ehhez igazítják a napi munka- és pihenőidőt, valamint a végzendő tevékenységet. A fogyatékos személyeket ellátó intézményekben tapasztaltuk, hogy rendszerint ugyanazon munkatevékenységet végzik, vagy a munkafolyamatnak egy jól begyakorolt fázisát, míg a szenvedélybetegeket ellátó intézményekben éppen a monotonitás elkerülése érdekében változtatják a végzett tevékenységet vagy munkafolyamatot. A hatósági ellenőrzés során csak kisebb hiányosságokat tártunk fel, így pl. szerződés és megállapodás hiányos tartalma, a szakdolgozók foglalkoztatási dokumentumánál még mindig probléma a munkavégzés helyének meghatározása. Megállapításainkról végzés formájában tájékoztattuk a foglalkoztatót, s ahol indokolt volt, ott határidő tűzésével köteleztük a jogszerű gyakorlat kialakítására, melynek az érintettek maradéktalanul eleget tettek. A 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 5/A. -ának (1) bekezdése alapján hivatalunk az Szt. 99/C. - ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartást elektronikus úton, excel táblázatban vezeti, tekintettel arra, hogy nincs jogszabály által rendszeresített, egységes nyilvántartó rendszer. A jogszabály által előírt elektronikus nyilvántartás rendszerében évben nagyobb mozgások voltak megfigyelhetők a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén az 55. életév, vagy munkarehabilitáció esetén az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése kapcsán. Sokan nyugdíjba mentek és helyüket a foglalkoztató új belépőkkel töltötte fel. II.4.3. Az I. fokú szociális hatáskör vizsgálata Az elsőfokú szociális hatáskör vizsgálatára, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott ellenőrzési szempontoknak megfelelően, az ápolási díj, valamint a lakásfenntartási támogatás esetében került sor. A vizsgálat lefolytatása az iratok szúrópróbaszerű ellenőrzésével, adatszolgáltatással, iratbemutatással, egyéb tájékoztatás kérésével, illetve helyszíni ellenőrzéssel történt. Az anyagi jogszabályok érvényesítése mellett az eljárási jogszabályok, valamint az ügyintézési határidők betartását is vizsgáltuk. Az ápolási díj esetében, a fentieken túlmenően az ápolási díjra vonatkozó jogszabályok, különös tekintettel a január 1-jén hatályba lépett jogszabályi változások érvényesülését 4 járási hivatal esetében vizsgáltuk. A járási hivatalok által szolgáltatott adatokból megállapítható, hogy elenyésző a kérelmet elutasító döntések száma. A hivatalok ennek okát abban jelölték meg, hogy az ügyfeleket szóban tájékoztatják a jogosultsági feltételekről, így azok a kérelmezők, akik nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek, elő sem terjesztik kérelmüket. Ez a gyakorlat valamennyi ügytípusnál tapasztalható, mely a jogorvoslati kérelemszám csökkenésének egyik oka is. A január 1-jén hatályba lépett jogszabályi változásokra valamennyi hatóság figyelemmel volt. A Magyarország évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CCIII. törvény 12. (5) bekezdése január 1. napjától módosította a fokozott ápolást

20 [20] igénylő súlyos fogyatékos személy gondozását, ápolását végző hozzátartozó részére megállapítható emelt összegű ápolási díj összegét. Valamennyi hivatal gondoskodott a jogszabályban meghatározott emelés biztosításáról. Az új összeget első alkalommal a január hónapra járó, február 5-ig esedékes kifizetéskor biztosították. A Pr. 7. (2) bekezdés b) pontja értelmében a támogatás összegének emeléséről a hatóságok nem hoztak külön határozatot. Az ellenőrzési időszak kezdetére, március 1-jére a kiemelt ápolási díjjal kapcsolatos kezdeti problémák már rendeződtek. A járási hivatalok ápolási díjjal kapcsolatos tevékenysége jónak mondható. Az ellenőrzés nem tárt fel jogszerűtlenül megállapított ellátást. A jogosultság megállapítására az ellenőrzött iratok mindegyikében a Ptk-ban meghatározott hozzátartozó részére került sor. Megfelelően történt a jogosultság kezdő időpontjának és összegének megállapítása is. A határozatok minden esetben tartalmazták az ügy elbírálási azonosítóját. A jogosultak és hozzátartozóik PTR nyilvántartásba történő rögzítésének ellenőrzésére hozzáférési jogosultság hiányában lehetőség nem volt. Az ellenőrzések a következő hiányosságokat tárták fel: A Pr. 1/A. (1) b) pontja alapján az ápolási díj iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál, továbbá a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, továbbá a kormányablaknál lehet benyújtani. Egy kormányablakot is működtető járási hivatalnál tapasztaltuk, hogy az ügyfélszolgálat megszüntetése miatt az új kérelmek előterjesztésére kizárólag a járási hivatal székhelyén kívül működő kormányablakban biztosítanak csak lehetőséget, mely gyakorlat amellett, hogy jogszabályi rendelkezésbe ütközik, az ügyfelek érdekeit is sérti. Az ápolási díj iránti kérelmek előterjesztése minden esetben formanyomtatványon történt. Egyes esetekben a kérelem kitöltése hiányos volt, illetve a polgármesteri hivatalnál előterjesztett kérelem esetében vagyonnyilatkozat és jövedelemigazolást is csatoltak. Valamennyi emelt összegű, illetve kiemelt ápolási díj esetében a jogosultságot megalapozó szakértői vélemények, hatósági bizonyítvány csatolása megtörtént. A jogosultságot megállapító háziorvosi igazolások esetében volt tapasztalható, hogy azok kitöltése nem minden esetben hiánytalan, ugyanis azokon az azt kiállító orvos nem pontosan tüntette fel annak az igazolásnak/zárójelentésnek valamennyi adatát, mely alapján a súlyos fogyatékosság tényét megállapították. A hatóság nem minden esetben gondoskodott ezek kiegészítéséről, több esetben elfogadta a hiányosan kiállított igazolást. Az Szt. 25. (4) bekezdés a) pontjában meghatározott felülvizsgálati kötelezettségüknek a hatóságok eleget tettek. A felülvizsgálati eljárások megindítása során tapasztaltunk egyes esetekben hiányosságokat, ugyanis az eljárás megindításáról az ügyfeleket nem a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően tájékoztatták, illetve egyes esetekben személyes megjelenésre kötelezték az ügyfeleket. A hatóságok döntései részletesek, tartalmazzák a jogokat, kötelezettségeket. Egyes esetekben a határozatok nem tartalmazzák az időarányos támogatás konkrét összegét, a kiutalandó összeg csak a Kormányhivatal Pénzügyi Főosztálya részére átadott kimutatásban szerepel. Megítélésünk szerint ez is az ügy érdeméhez tartozó olyan döntés, melyet a határozatnak tartalmaznia kell. Két járási hivatal esetében a döntésekben olyan tartalmú felhívás is szerepelt, miszerint a folyósítás ideje alatt társadalombiztosítási igazgatási szervhez rendszeres pénzellátás megállapítása iránti kérelem benyújtásának tényét 15 napon belül be kell jelenteni. Ennek jogszabályi alapja nincs, illetve önmagában a kérelem előterjesztése nem teszi lehetővé a jogosultság emiatti felülvizsgálatát. Az egyik hivatal határozatának rendelkező része tartalmazta a kapcsolattartásra szolgáló címet, valamint azt a megállapítást is, hogy a kapcsolattartás írásban történik. Megítélésünk szerint ez a rendelkezés jogsértő, ugyanis a kapcsolattartás nem szűkíthető le az írásbeli kapcsolattartásra. Az ápolási díjjal kapcsolatos ügyintézés ellenőrzéséig nem fordítottak a hatóságok kellő figyelmet az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, majd kialakult egy olyan megítélésünk szerint helytelen - gyakorlat, hogy az ápolási kötelezettség teljesítését a kérelem benyújtásakor ellenőrzik,

21 [21] melyről környezettanulmányt vesznek fel. Az egyik járási hivatal a jegyzőktől kérte az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséről szóló környezettanulmány elkészítését. Megítélésünk szerint fenti gyakorlat nem megfelelő. Az ápolási kötelezettség teljesítése helyszíni szemle keretében ellenőrizhető, melynek megállapításait a Ket. 39. (2) bekezdés c) pontja szerinti jegyzőkönyvbe kell foglalni. Sem az Szt., sem pedig az Pr. nem teszi lehetővé, hogy az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésébe a jegyzőt a hatóság bevonja, a jegyző nem is kötelezhető ezen feladat ellátására, így a járási hivatal teljes illetékességi területén a járási hivatalnak kell ezt a feladatot ellátnia. A Ket. 33. (1) bekezdése alapján a határozatot, az eljárást megszüntető végzést huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az egyik járási hivatal esetében megállapításra került, hogy a döntések elkészítése és a kiadmányozás között gyakran 5-10 nap is eltelik, így - különösen azokban az ügyekben, ahol közbenső intézkedés (pl. szakértő kijelölése) is szükséges volt, a döntések közlésére nem került határidőben sor. Az ellenőrzések során felügyeleti intézkedés megtétele nem volt indokolt. Egy emelt összegű ápolási díjban részesülő ügyfél esetében köteleztük a hatóságot az ápolási díjra való jogosultság soron kívüli felülvizsgálatára, mivel az ügyben tartós betegséget megállapító háziorvosi igazolás alapján került sor a fokozott ápolási szükséglet vizsgálatára ráadásul úgy, hogy a jogosultságot megállapító hatóság a szakértőtől nem is ezt, hanem az állandó és tartós gondozás szükségessége fennállásának vizsgálatát kérte. A lakásfenntartási támogatás szakmai ellenőrzése során a vizsgálat tárgyát képezte a lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozó jogszabályok érvényesülésének vizsgálata különös tekintettel a támogatási összeg jogszerű megállapítására, valamint a támogatandó költségnem kiválasztásának szempontjaira. A szakminisztérium útmutatása szerint az ellenőrzés a január 1. napja és a december 31. napja közötti időszakot ölelte fel. Az EMMI által meghatározott célvizsgálati szempontok részletezése alapján az ellenőrzés során vizsgálni kellett azt is, hogy a hatóságok az ügyek mekkora hányadában állapítják meg a támogatást más költségnemekre, mint amit a kérelmező a kérelem-formanyomtatványon a lakhatást a legnagyobb mértékben veszélyeztető lakásfenntartási kiadások rovatban megjelölt, illetve ezekben az esetekben a hatóság a határozat indokolásában feltünteti-e a kérelemtől való eltérés okait. A szakmai ellenőrzések lefolytatása során először a kiküldött adatlap kitöltésével gyűjtöttünk adatot a településről. Majd az ezen adatlapon megadott adatok és a hozzá mellékelni kért ügylista birtokában bekért ügyiratok feldolgozása után hivatalos feljegyzésben történt az ellenőrzés megállapításainak megtétele. A feljegyzésekben a fenti felosztás szerint kerültek rögzítésre a megállapítások, azok is, melyek arról szóltak, hogy a későbbiekben mire kell figyelemmel lenni az eljárások során ez utóbbiak a feljegyzések végén összefoglalóan is kiemelésre kerültek (pl. a Pr. hatályos 12. számú melléklete szerinti kérelem-nyomtatványt kell használni, a határozatok indokolásának részletesen tartalmaznia kell a tényállás valamennyi elemét, a támogatási összeg megállapítása során nagy körültekintéssel kell a matematikai kerekítés szabályait alkalmazni, szükséges, hogy a jövőben megteremtésre kerüljenek a természetbeni támogatási forma alkalmazásának feltételei is a településen). Két esetben a feltárt hiányosságok száma, jellege okán ezen megállapítások gyakorlatba történő átültetéséről írásbeli tájékoztatást kértünk (az egyik ellenőrzés ebben a szakaszban van, tehát már megérkezett a jegyző írásos tájékoztatása, melyet még át kell tanulmányozni, mivel ott további intézkedések lehetnek szükségesek, pl. felügyeleti eljárás megindítása). Az ellenőrzött települések száma: 10, ellenőrzés alá vont ügyiratok száma: 124. A 10-ből 1 településen nyújt a települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatást, ebben az esetben a vizsgálat tárgyát képezte a lakásfenntartási támogatás alanyi jogon történő megállapítása is.

22 [22] Település: Lakosságszám (2013) Lakásfenntartási támogatásra jogosultak száma december december fő 2519 fő 2137 fő fő 49 fő 42 fő fő 218 fő 188 fő fő 21 fő 25 fő fő 113 fő 196 fő fő 56 fő 61 fő fő 657 fő 639 fő fő 216 fő 259 fő fő 339 fő 387 fő fő 26 fő 28 fő Összesen: fő 4214 fő 3962 fő Összességében az állapítható meg, hogy a vizsgált településeken a jogosultak száma 252-vel, azaz 6 %-kal csökkent, azzal, hogy volt olyan település, ahol növekedés történt. Település: Lakásfenntartási támogatásra jogosultak száma (2013. december 31.) Természetbeli ellátásra jogosult Pénzbeli ellátásra jogosult Összesen: Az ellenőrzés alá vont 10 településen a pénzbeli és természetbeni ellátások aránya december 31. napján: Pénzbeli ellátásra jogosult 32% Természetbeni ellátásra jogosult 68% A 10-ből azonban 4 településen csak pénzbeli ellátási formában állapították meg a lakásfenntartási támogatást.

23 [23] Az ellenőrzések alapján a következő megállapítások tehetők: A lakásfenntartási támogatás kérelem formanyomtatvány adattartalma november 15. napjával megváltozott, de ezt a változást az eljáró hatóságok nem vezették át, azaz ezen időpontot követően nem a hatályos, a Pr. 12. számú melléklete szerinti nyomtatványt használták. A kérelmek kitöltöttsége változatos képet mutatott, több esetben hiányzott a lakhatást legnagyobb mértékben veszélyeztető lakásfenntartási kiadások rovat kitöltése, vagy az nem egyértelműen került megjelölésre, és előfordult az is, hogy nem került tisztázásra, hogy az érintett háztartásban előrefizetős áram-szolgáltatatást mérő készülék került-e felszerelésre. Vagyonnyilatkozat minden esetben megtalálható volt a vizsgált ügyiratokban, de nem minden esetben hatályos formában. A jövedelemnyilatkozatok is megtételre kerültek (egy-egy kivétellel), azonban a jövedelemigazolások már több esetben hiányoztak. A kérelem formanyomtatvány mellékletei tekintetében leginkább a jövedelem igazolása volt kifogásolható, pl. nyugellátás csak utalvány szelvénnyel került igazolásra, családtámogatások esetében nem történt meg a CSTINFO-ból a lekérdezés, más hatóságok által folyósított ellátás összegét bankszámlakivonat tanúsította, háromhavi átlag munkabér összege szerepelt az igazoláson. A lakásnagyság igazolása általában valamilyen formában megtörtént, de rendkívül színes képet mutatott, pl. környezettanulmány jegyzőkönyve, alaprajz, nyilatkozat, adásvételi/bérleti szerződés, biztosítási kötvény. Ahol természetbeni formában (is) nyújtják a támogatást, a természetben történő nyújtáshoz szükséges adatokat tartalmazó irat bemutatása vagy másolatának csatolása egy település kivételével számlamásolatok becsatolásával megtörtént (ott nagy valószínűség szerint valójában pénzbeli ellátásként történik a folyósítás). Jogosultság megállapításának gyakorlata: a 10-ből 5 településen van hatályban a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a lakókörnyezet rendezettségének biztosítottságára vonatkozó helyi előírás, mely szabályozást jogszerűen foglalták a települési önkormányzatok a helyi rendeletbe. Jellemző, hogy a döntéshozatal, a határozatok sablonnal készülnek, és az indokolás részletessége településenként eltérő, a legtöbb esetben nem tartalmazta a tényállás valamennyi lényeges elemét (pl. nem szerepelt a költségnem kiválasztásának indoka, vagy nem tartalmazta a támogatási összeg kiszámításának levezetését, a megállapított lakásnagyságot, a lakásfenntartás elismert költségét). Két esetben az is előfordult, hogy pontatlan volt a jogorvoslati tájékoztatás, ugyanakkor az ügyintézési határidő a vizsgált ügyek döntő többségében megtartott volt. A jogosultság kezdő- és zárónapja, valamint időtartama egy település kivételével megfelelően került meghatározásra, a jövedelmi és vagyonértékbeli korlát tekintetében szintén megfelelő volt a jogosultság megállapítása. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megállapítása tekintetében több esetben merült fel probléma (ld. fentebb jövedelem-igazolások), azonban azokban az esetekben, amikor a hatóság nem vitatta az ügyfél által nyilatkozott és esetlegesen nem megfelelően igazolt jövedelem összegét, akkor a jogosult jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogára tekintettel felügyeleti eljárás nem volt lefolytatható, a jogsértő eljárásra azonban az első fokú hatóság figyelmét felhívtuk. Egy ellenőrzés jelenleg is folyamatban van a feltárt súlyos és több jogosultat érintő hiányosságra (közfoglalkoztatási bérfoglalkoztatást helyettesítő támogatás összege feletti részének, fogyatékossági támogatás összegének figyelembevétele) tekintettel, így itt további iratok felkérése után dől el, hogy felügyeleti eljárások is indulnak-e. A határozatokban november 15. napját követően a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításáról hozott döntéseknek tartalmazniuk kell az ügy elbírálási azonosítóját is, melyet a vizsgált hatóságok elmulasztottak feltüntetni. A fenti adatok jól mutatják, hogy összességében megvalósult a szociális törvény 38. (1a) bekezdésébe foglalt jogalkotói szándék, mely szerint a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani, azonban az is látható, hogy a vizsgált 10 településből 4 településen kizárólag pénzbeli ellátási formaként került sor a lakásfenntartási támogatás megállapítására, míg pl. az egyik olyan településen is megkérdőjeleződött a tényleges természetbeni nyújtás, ahol a határozatban akként rendelkezett a hatáskör címzettje (a számlaszám nem szolgáltatói volt, szolgáltató nem volt feltüntetve, mint értesülő). Megállapítható továbbá, hogy a természetbeni

24 [24] formában nyújtott támogatás biztosítása alapvetően a kérelmen megjelölt költségnemre történt, és ahol mindkét formát használják, pénzbeli formában jellemzően abban az esetben, ha a kérelmező a kérelmen kifejezetten ezt kérte (esetenként ehhez még indokolás is szerepelt a kérelmen). A lakásfenntartási támogatás megszüntetése tekintetében jellemzően három esetkör fordult elő: jogosult elköltözött; jogosult elhunyt; jogosult jövedelmi viszonyaiban történt változás. Az első két esetben a Pr. 24. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, míg egyéb változás okán a jogosult kérelmére került sor a támogatás megszüntetésére. A támogatási összeg megállapításának vizsgálata szerint az elismert lakásnagyság és így a lakásfenntartás elismert havi költségének meghatározása is megfelelő volt, az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem a rendelkezésre álló információk alapján került figyelembevételre az ellenőrzés során (ahol az elsőfokú hatóság nem vitatta, ott azzal az összeggel számoltam, ahol egyértelműen helytelen volt, akkor a helyes összeget vettem alapul). Viszonylag kevés esetben fordult elő, hogy az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, de ahol előfordult ilyen, ott minden esetben az Szt. 38. (6) bekezdés a) pontja szerint a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-aként került megállapításra a lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege. Jellemző probléma volt, hogy a kiszámítás során a matematikai kerekítés szabályai nem kerültek pontos betartásra (elsősorban a TM századra történő kerekítése során, de előfordult a támogatási összeg 100 forintra kerekítése során is), viszont minden esetben helyesen állapították meg a támogatás minimális legkisebb összegét, azaz a 2.500,- Ft-ot. Összességében az állapítható meg, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a támogatási összeg a legtöbb esetben helyesen került megállapításra. A lakásfenntartási támogatás szakmai ellenőrzésének célvizsgálati szempontjai a következők szerint értékelhetők: Támogatási összeg megállapítása: a legtöbb esetben helyesen került megállapításra; a 124 vizsgált ügyből csupán 9 esetben volt hibás a támogatási összeg, vagyis a vizsgált ügyek 93 %-ában helyes támogatási összeg került megállapításra. Támogatandó költségnem kiválasztásának szempontjait tartalmazza-e a határozatok indokolása: 59 esetben tartalmazta, 65 esetben nem, azaz az arány: 48 % 52 %, összességében tehát megállapítható, hogy több esetben nem foglalták bele a határozat indokolásába ezen elemet, mely hiányosságra az érintettek figyelmét felhívtuk, A támogatandó költségnem mennyire tért el a kérelemben foglaltaktól: a vizsgált 124 esetből összesen 63-ban tért el a megállapított költségnem a kérelemben foglaltaktól, ez 51 %, ami magasnak mondható, azonban megjegyzendő itt, hogy ebbe beleszámítottuk azokat az ügyeket is, amikor a településen csak pénzbeli ellátásként állapítanak meg lakásfenntartási támogatást, és a kérelemben nem jelölték meg egyértelműen, hogy pénzbeli ellátásként kérik a támogatást. A vizsgált ügyiratok alapján a jogosultak megoszlása a 10 településen, ellátási típusonként:

25 [25] 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% adósságkezelési szolg. pénzbeli egyéb távhő víz és csatorna áramfogyasztás gázfogyasztás 20% 10% 0% A lefolytatott szakmai ellenőrzések a következő kérdéseket, problémákat vetették fel: Nincs felülvizsgálati lehetőség: az Szt. 25. (4) a) pontjában az időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt és az ápolási díjat nevezi együttesen havi rendszeres szociális ellátásnak, ebből pedig azt következik, hogy a 25. rendelkezései nem alkalmazhatóak lakásfenntartási támogatás esetében, vagyis, hogy pl. jövedelem-változás esetén nem kezdeményezhető felülvizsgálat, csak megszüntetés, és új kérelem alapján új megállapítás, így tehát szükség lett volna egy rendkívüli felülvizsgálati lehetőséget kiterjeszteni a lakásfenntartási támogatásra is. A háztartás és lakás fogalmában némi ellentmondás van az Szt.-ben: ld. 4. f) pont és 39. : háztartás az egy lakásban együtt lakó...,... függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától..., amiből az következik, hogy egy lakásban lehet több háztartás is; hogyan lehet behatárolni, hogy kik tartoznak egy háztartásba Van olyan eset, amikor jegyző nyilatkozata alapján természetbeni formában nyújtják az ellátást, de az ügyiratok átvizsgálása után ezt nem lehet bizonyítani; és egyébként pedig nincs eszköz szankcionálni azon településeket, ahol kizárólag pénzbeli formában nyújtják a támogatást. Több olyan települést is találtunk, ahol csak egy vagy két szolgáltatáshoz vehető igénybe a támogatás (pl. csak áramhasználat díjához). Kérelem benyújtása: szükséges lenne határidőben rögzíteni a közgyógyellátáshoz hasonlóan a kérelem lejárat előtt benyújtását. II.5. PANASZÜGYEK A szociális igazgatás területén 2014-ben összesen 4 panaszbeadványra és egy közérdekű bejelentésre indult eljárás hivatalunkban, amely szám rendkívül elenyésző a megye 119 jegyzői hatósága és 11 járási hivatala, valamint a szociális ellátórendszer terjedelméhez és a nyújtott szolgáltatások számához képest, ugyanakkor arányos az előző évek adataihoz viszonyítva. Az év elején az egyik panaszos édesanyja kiemelt ápolási díjának intézésével kapcsolatban tett panaszt hivatalunknál. Az ügyfél azt kifogásolta, hogy nem vették át édesanyja ápolási díj megállapítása iránti kérelmét, és a hatóság nem rendelte el hivatalból a szükséges vizsgálatot. A panaszos sérelmezte

26 [26] továbbá, hogy hiánypótlási felhívással kapcsolatos telefonos érdeklődéskor az ügyintéző kioktatta a hivatali hierarchiáról is. A járási hivatal esetről adott tájékoztatása nem támasztotta alá a panaszbeadványban foglaltakat, sőt az ügyben tett soron kívüli intézkedések is cáfolták a panaszos állításait. A panasz még az év elején érkezett, amikor még ellentmondásosak voltak a jogszabályok, azonban mulasztás a hatóság részéről nem volt megállapítható. Az ügyben ennek ellenére felügyeleti intézkedés megtételére volt szükség, ugyanis az eljárást felfüggesztő végzésben a hatóság nem írta elő az ügyfél kötelezettségét és jogorvoslati lehetőséget sem biztosított számára. Egy állampolgár azért fordult hivatalunkhoz, mert állítása szerint nem kapott a polgármesteri hivatalban megfelelő tájékoztatást, nem biztosított az önkormányzat részére egészségi állapotának megfelelő közmunkát, de nem tájékoztatták arról sem, hogy aktív korúak ellátására való jogosultságának megszüntetését követően kérheti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását. A panaszos kifogásolta még, hogy nem kap közgyógyellátást sem, valamint azt, hogy az önkormányzat lakosai részére nem biztosít méltányossági jogcímen ápolási díjat. Vizsgálatunk nem támasztotta alá a panasz megalapozottságát, mely benyújtásának előzménye az volt, hogy az ügyfél aktív korúak ellátására való jogosultsága az un. 30 napos kötelezettség elmulasztása miatt megszüntetésre került, mely döntést hivatalunk helyben hagyott. Egy esetben az ügyfél azt kifogásolta, hogy a jegyző házastársa ápolása címén csak alapösszegű ápolási díjat állapított meg és folyósított részére annak ellenére, hogy férje óta fogyatékossági támogatásban részesül. Az iratokat átvizsgálva megállapítottuk, hogy kérelmező nem kérte emelt összegű ápolási díj megállapítását, így az ügyben szakértő kirendelésére sem került sor, mely az emelt összegű ápolási díjra való jogosultságát megalapozhatta volna. A panaszos a tájékoztatást követően a jegyzőhöz kártérítés iránti kérelemmel fordult. Az eljárás kapcsán tudomásunkra jutott, hogy nevezett esetében az ápolási díj folyósítása nem volt folyamatos, ezért az illetékes Járási Hivatalnál kezdeményeztük a nyugellátás mellett megállapított teljes összegű kiemelt ápolási díj felülvizsgálatát. Közérdekű bejelentés alapján a megye több településén vizsgáltunk vélelmezett bejegyzés nélküli szolgáltatásnyújtásokat. A helyszíni vizsgálatok negatív, eredménytelen tapasztalatai tükrében mindenképp megállapítható, miszerint a működést engedélyező szervek nem rendelkeznek megfelelő hathatós fellépést biztosító eszközökkel. Az ingatlanok nagy részébe be sem jutottunk, e tekintetben egy helyszínen jártunk eredménnyel, jogsértést azonban itt sem állapítottunk meg. III. GYÁMÜGYI SZAKFELADAT III. 1. AZ I. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA III.1.1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások III Gyermekjóléti alapellátások szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése A működési engedélyezési eljárásban e területen is jelentős változás következett be december 1. napjától, ugyanis a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézmények, szolgáltatók működési engedélyezésére (szolgáltatói nyilvántartásban történő bejegyzésre, adatmódosításra és törlésre) irányulóan egységes kormányrendelet lépett hatályba (Sznyr.). Emellett a szolgáltatók, intézmények működési engedélyezésére (bejegyzésére) december 1. napjától elektronikus felületen, az ún. Szolgáltatói Nyilvántartási Rendszerben konstitutív hatállyal került sor, a kérelmek még papír alapon történő benyújtását követően. Az újonnan létrehozott, közhiteles Szolgáltatói Nyilvántartási Rendszerbe történő bejegyzésekre, adatmódosításra és törlésre hivatott elektronikus felület - MUKENG - gyakorlati használata során számos egyeztetés történt a rendszert kezelő NRSZH munkatársaival, mind az aktuális nehézségek megszüntetése, mind pedig a rendszer fejlesztése érdekében, ugyanakkor az NRSZH számos továbbképzés, gyakorlati szakmai nap tartásával segítette a program megismerését és minél hatékonyabb alkalmazását. Az Sznyr. hatálybalépéséből adódó, kapcsolódó ágazati jogszabályok (Gyvt., Szt.) módosítása folytán a december 1-jén működési engedéllyel rendelkező, de az Sznyr. hatályba lépésekor folyamatban lévő adatmódosítással, illetve törlési eljárással nem érintett szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatókat, intézményeket (székhelyeket, telephelyeket) június 30-áig

27 [27] hivatalból kellett bejegyezni a szolgáltatói nyilvántartásba. Ahhoz, hogy a megadott időpontig ezt teljesíteni tudjuk, havi bontásban kerültek ütemezésre a szolgáltatók, intézmények. Az egységes eljárás eljárás megindítása, döntés, értesítés, tanúsítvány stb. - megvalósítása érdekében pedig iratminták kidolgozására és valamennyi érintett ügyintéző általi alkalmazására került sor. Hivatalból történő bejegyzésre irányuló eljárásunk során előzetes adategyeztetésre hívtuk fel a fenntartókat, és az általuk szolgáltatott aktuális adatoknak megfelelően jegyeztük be azokat a Szolgáltatói Nyilvántartási Rendszerbe. Az adategyeztetések számos olyan változást adószám, intézményvezető személyének, fenntartó vagy intézmény nevének változása, közterület átnevezése stb. felszínre hoztak, melyek bejelentését a fenntartó elmulasztotta. Mindez arra is felhívta a figyelmünket, hogy a hatósági ellenőrzések során kiemelt figyelmet kell fordítani a tényleges és a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok összehasonlítására, a nyilvántartás közhitelességének és valódiságának fenntartása érdekében. Eltekintve attól, hogy egyes fenntartók esetében az adatszolgáltatás jelentősen hosszabb időt vett igénybe, mint az általunk biztosított idő, a bejegyzéseket határidőre sikerült teljesíteni. A december 1. napján hatályba lépett jogszabályi rendelkezések következő lépcsőjeként július 1. napjától az addigi papír alapon történő kérelem benyújtást kizárólagos jelleggel váltotta fel a fent már ismertetett MUKENG rendszerbe, elektronikus felületen történő elektronikus kérelembenyújtás, eljárás indítás. A minél zökkenő mentesebb átállás érdekében a fenti időpontot megelőzően valamennyi fenntartó figyelmét felhívtuk a regisztráció szükségességére és módjára, felajánlva segítségünket, valamint a kezdeti időszakban a papír alapon előterjesztett kérelmet is befogadtuk annak érdekében, hogy a fenntartót és a szolgáltatást igénybe vevőket hátrány ne érje, továbbá magunk is ösztönöztük a fenntartókat az NRSZH által szervezett, gyakorlati ismereteket adó képzésen történő minél aktívabb részvételre. Mindezek együttes hatására az elektronikus úton történő eljárásra történő áttérés a fenntartók részéről hivatalunknál különösebb fennakadást nem okozott. Annak érdekében, hogy a nyilvántartás valóban közhiteles legyen szükséges volt a hibás bejegyzések módosítása november napjáig. A valóban helyes adatok feltüntetése amiatt is fontossá vált, hogy a Magyar Államkincstár december 1. napjától a rendszerben rögzített jogerős bejegyzések alapján dönt a finanszírozási kérdésekben. Az adattisztítási feladatokat hivatalból indított eljárás keretében, a megadott határidőn belül végeztük el. Azáltal, hogy az Sznyr. egységesen szabályozza a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti ágazat szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzését, adatmódosítását és törlését, az ezen ügyletekre irányuló kérelmek adattartalmában is változás következett be. A korábbiaktól eltérően a kérelmek (szintén mind a szociális, mind pedig a gyermekvédelmi, gyermekjóléti ágazat) teljes körűen, minden szolgáltatásra kiterjedően megszerkesztettek, mégis a fenntartóknak nehezebben áttekinthetőek. Vélhetően ebből fakadóan tovább romlott az adatlap kitöltésének fegyelme. A fenntartók rendszerint csak a legszükségesebb adatokat tüntették fel (bevezetendő szolgáltatás, férőhelyszám) az adatlapokon, míg az elképzeléseik szerinti módosításokat vagy éppen adattörlést külön szövegezett beadványban fogalmazták meg. Bár az Sznyr. rendkívül részletesen szabályozza a kérelemhez csatolandó mellékletek körét, nem tapasztaltunk javulást e téren sem a fenntartói gyakorlatban. Szinte csak azokat a dokumentumokat szolgáltatják, melyek benyújtása a korábbi évek során rutinná vált, mindez pedig a jogszabály ismeretének hiányára utal. A hiányosan előterjesztett kérelmek ugyanakkor a gyakran többszörös hiánypótlási felhívások következményeként nemcsak elhúzódó, hanem költséges eljárásokat is eredményeznek. A kérelmek előterjesztésekor ugyanakkor egy új tendenciával is szembesültünk, főként a pályázat útján megvalósított szolgáltatások esetében. A pályázatok elbírálásának vagy a kivitelezés elhúzódása okán (avagy mindkettő) eltelt jelentős időt a támogatás elszámolási határidejének tarthatósága érdekében a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés vagy adatmódosítás eljárási határidején akarják behozni, ezért a kérelmeiket gyakran akkor nyújtják be, amikor a tárgyi feltételek megvalósítása még folyamatban van. Az ilyen feltételek mellett lefolytatott helyszíni szemlét

28 [28] rendszerint meg kell ismételni, mely ugyancsak tovább növeli a hatóság eljárásának költségeit, miközben a fenntartót e tekintetben anyagi felelősség nem terheli. A benyújtott dokumentumok körét és tartalmát tekintve a legtöbb problémát a használatbavételi engedély elhúzódása, valamint az ingatlanhasználat és a felelősségbiztosítás igazolása okozza. Azokban az esetekben, ahol építési engedély köteles tevékenység is zajlott az ingatlan szolgáltatásnyújtásra történő átalakítása érdekében, úgy tapasztaljuk, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárások a szakhatóságok közreműködése vagy pl. az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos szomszédok felkutatása, a döntés kézbesíthetetlensége okán jelentősen elhúzódnak. Az ingatlanhasználat igazolása során pedig szinte rendszeres, hogy a bérleti vagy használati szerződést csupán egy tulajdonossal kötik, nem pedig valamennyivel vagy a haszonélvezeti jog jogosultjával. Az ingatlanhasználat tekintetében pedig másik jelentős probléma, hogy a szerződés rendszerint nem tér ki arra, hogy a tulajdonos hozzájárul a bérbe vagy használatba vett ingatlanban történő közszolgáltatás nyújtásához. Jelenleg ezen feltételt a hatályos Sznyr. sem követeli meg, ugyanakkor tulajdonosi hozzájárulás nélkül a szolgáltatásnyújtást nem tartjuk engedélyezhetőnek. E tekintetben az Sznyr. módosítása szükséges. Évek óta tapasztaljuk a felelősségbiztosítás megkötése körüli anomáliát a nem állami fenntartók esetében, elsősorban a biztosítók felkészületlensége, illetve saját belső szabályzataik kötöttsége miatt. Az engedélyezési eljárás során a szakhatóságokkal való együttműködés zavartalan, jól működik az elektronikus úton ( útján) történő kapcsolattartás, eljárási határidő indokolatlan túllépése nem fordult elő. Az eljárásba bevont szakértő közreműködése is jogszerű, a szakértői vélemények határidőben, részletes tartalommal megérkeznek A működés engedélyezése, illetve az adatmódosítás során nem okozott gondot az úgynevezett negyedéves szabály, azaz, hogy a fenntartók kivételekkel csak negyedévente terjeszthetnek elő új kérelmet. A szolgáltatásnyújtás vagy intézmény működésének átszervezése, megszüntetése tárgyában a fenntartók a Gyvt. rendelkezése szerint - előzetesen kikérik a hivatalunk véleményét, mely lehetőséget ad a fenntartó tájékoztatására a lefolytatandó eljárásra vonatkozóan. A Gyvt (1) bekezdésének i) pontja, valamint 121. (2) bekezdése szerinti előzetes véleménnyel kapcsolatban azonban szükséges megjegyezni, hogy a fenntartók csupán az átszervezés vagy megszüntetés tényét közlik hivatalunkkal, s egyetlen esetben sem készül hatástanulmány, a szolgáltatás iránti igény elmaradásának feltárása stb. Tipikus példa, hogy a közelmúltban a fenntartó a házi gyermekfelügyelet megszüntetésének ügyében kereste meg hivatalunkat véleménynyilvánítás iránt. A megszüntetés okaként azt jelölte meg, hogy az elmúlt években egyetlen alkalommal sem vették igénybe a szolgáltatást. Mivel egyéb dokumentáció és adat nem állt rendelkezésre, magunk vizsgáltuk a kereslet elmaradásának lehetséges okait és azt állapítottuk meg, hogy a fenntartó nem is törekedett az érintett ellátotti kör minél szélesebb tájékoztatására, illetve ezen közszolgáltatás igénybevételének lehetőségére a célcsoport figyelmét rendszeresen felhívta volna, de nem volt található pl. az önkormányzat honlapján sem olyan adat vagy információ, amely a szolgáltatást népszerűsítette volna és nem készült az önkormányzat részéről igényfelmérés sem. Tekintettel azonban arra, hogy a házi gyermekfelügyelet nem önkormányzati kötelező feladat, a szolgáltatásnyújtás megszüntetése ellen nem emeltünk kifogást, fentiek szerinti aggályainkat azonban kifejtettük. Ez idáig a fenntartó a szolgáltatás törlését nem kezdeményezte évben egy alkalommal került sor pénzbírság kiszabására egy társulás esetében, amely többszöri felszólítás, határidő-tűzés ellenére sem nyújtotta be kérelmét a társulásból kilépett két település okán az ellátási terület változásának bejegyzésére, illetve a társulást alkotó települések nem hozták meg az ezzel kapcsolatos képviselő-testületi döntéseiket. Bár hivatalunk a bírság kiszabását elsősorban nem szankciónak, hanem figyelmeztetésnek szánta és fellebbezés esetén a bírság visszavonása iránt intézkedtünk volna, a fenntartó nem élt fellebbezéssel, a bírságot pedig a döntés jogerőre emelkedését követően határidőre befizette. Tekintettel arra, hogy a fenntartó mind gyermekjóléti, mind pedig szociális ellátást nyújtott, mindkét szolgáltatásnyújtás tekintetében ezer forintra, azaz 100 ezer forintra bírságoltuk.

29 [29] A megyében működő gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgálatokra elsősorban a hivatalból indított bejegyzési eljárások voltak jellemzők, mivel a szolgáltatásnyújtás mozgását előidéző változások a társulások átalakulása zömében évben lezajlott. Az engedélyesek szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg pedig hivatalunk élt a jogszabály adta lehetőséggel és minden olyan esetben, ahol az ideiglenes hatályú bejegyzés év közben lejárt volna, a bejegyzés időbeli hatályát december 31. napjáig meghosszabbította. Emellett két fenntartó kezdeményezte a társulás keretében, több településre kiterjedően nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás ideiglenes hatályának határozatlan idejűre történő módosítását, mert több éves határidőhosszabbítás és eredménytelen hatósági szerződés után megteremtették a személyi feltételeket. A köznevelés szabályainak változása, az egész napos iskola bevezetése, valamint a kötelező óvodai ellátás rendszerének tervezett átalakítása kezdetben azt mutatta, hogy nincs létjogosultsága a családi napközik működésének, ezért több fenntartó is a szolgáltatásnyújtás megszüntetését vette fontolóra. Végül a fenntartók hat olyan családi napközi megszüntetéséről döntöttek, melyek elsősorban iskolás korú gyermekek napközbeni ellátását vállalták, vagy pedig gondozott gyermek hiányában egyébként sem nyújtottak már ellátást. Ugyanakkor év közben, még a korábbi évek pályázatai nyomán tizennyolc új családi napközi létesítésének engedélyezésére nyújtottak be a fenntartók kérelmet, köztük három olyan engedélyesre, amelyeket a fenntartó korábban megszüntetett. Tizenegy új családi napközi jogerősen bejegyzésre került, hét esetben pedig az eljárás jelenleg is folyamatban van. Megjegyzendő még, hogy az új családi napközik közül csak kettő létesült kis, ezer fő lakosú településen, pedig tapasztalataink szerint itt is nagy szükség lenne a nappali ellátás biztosítására, így mindenképpen megfontolásra ajánljuk olyan pályázatok kiírását, amelyek elsősorban kistelepülésen, ezen belül hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetű településen létesítendő nappali ellátáshoz nyújtanának ösztönzést. A szolgáltatói nyilvántartásba már korábban bejegyzett családi napközik esetében azt tapasztaltuk, hogy a fenntartók keresik a költséghatékony működtetés lehetőségeit, így ennek fényében kezdeményezték egy családi napközi hálózat megszüntetését és a továbbiakban önálló szolgáltatásnyújtóként történő működtetését, mert így a koordinátor személyi kiadásai megtakarítható volt, de szintén költségtakarékosság okán költöztette a fenntartó a családi napközit egy magánóvodával azonos ingatlanba, mert így nem terhelte tovább az ingatlan bérletének költsége. De történtek férőhelycsökkentések is, jellemzően hétről öt főre, mert így már nem kötelező segítő foglalkoztatása. Ezen túlmenően székhelyváltozás vagy a szolgáltatói-, fenntartói adatokban történt módosulás okán váltak szükségessé adatváltozások átvezetése. Mindenképpen előre lépés, hogy a fenntartók a családi napközik bejegyzésének vagy az adatmódosítás átvezetésének kezdeményezése előtt egyeztettek hivatalunkkal, melynek során teljes körű tájékoztatást kaptak az eljárás rendjéről, a csatolandó mellékletek köréről, ennek ellenére minden eljárásban hiánypótlási felhívás kibocsátására került sor. Új bölcsődék létesítésének, illetve a már működők létszámfejlesztésének üteme a évben megtorpant, mert a korábbi évek, főként pályázati támogatásból finanszírozott beruházásai már megvalósultak. A beszámolás évében egy új bölcsőde létesült a megyeszékhelyen 48 férőhellyel, míg további három bölcsőde esetében került sor az engedélyezett férőhelyek emelésére, összesen 42 fővel. A lefolytatott engedélyezési és adatmódosítási eljárások eredményeként jelenleg 35 bölcsőde 1809 férőhelyen nyújt 20 hetes kortól legfeljebb öt éves korig nappali ellátást. Ez a szám azonban még mindig kevés, mert a nagyobb városokban, ezen belül is főként a megyeszékhelyen, az engedélyezett férőhelynél több gyermeket vesznek fel, figyelemmel az igényekre, illetve a bölcsődék még így is kb %-os tényleges kihasználtságára. A nappali ellátás típusai közül az alternatív napközbeni ellátás jelenléte a megyében nem jellemző, mindössze három fenntartó nyújt ilyen jellegű szolgáltatást, illetve év közben egy új szolgáltatás bejegyzése iránt érkezett kérelem, mely a fenntartó általi nem megfelelő előkészítettség okán már több hónapja, jelenleg is folyamatban van. Adatmódosítás szükségessége pedig a már bejegyzett szolgáltatások esetében nem merült fel.

30 [30] Gyermekek átmeneti gondozása közszolgáltatást Bács-Kiskun megyében egyetlen települési önkormányzat sem nyújt annak ellenére, hogy a Gyvt. rendelkezése szerint az több önkormányzatnak is kötelező feladata lenne. Az ezen településekről szakellátásba kerülő gyermekek száma azonban azt mutatja, hogy van/lenne létjogosultsága ezen szolgáltatásnak, azonban tapasztalataink szerint maguk a települések sem érdekeltek a közszolgáltatás bevezetésében és annak maximális kihasználásában. Intézmény és szolgáltatás hiányában engedélyezés vagy adatmódosítás iránti igény évben nem merült fel. Helyettes szülői ellátás mindössze 11 férőhelyen engedélyezett a megyében, három városra, köztük a megyeszékhelyre kiterjedő ellátási területtel, mely szám elenyésző az évente szakellátásba kerülő gyermekek számához viszonyítva, ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy ezen engedélyezett férőhelyek sem maximálisan kihasználtak, inkább esetlegesek, rendszerint ugyanazon gyermekek veszik igénybe. A szolgáltatásnyújtás népszerűsítése és ezáltal a gyerekek minél inkább lakókörnyezetükben, iskolájukban, óvodájukban történő tartása érdekében év elején jegyzői értekezlet keretében adtunk részletes tájékoztatást a szolgáltatásnyújtás körülményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről, az igénybe vehető támogatási lehetőségről, ennek ellenére új szolgáltatás bevezetése iránti kérelem nem érkezett hivatalunkhoz, adatmódosítást is csak egy esetben kezdeményezett a fenntartó a helyettes szülő lakóhelyének változása okán, mely eljárás jelenleg is folyamatban van és várhatóan a helyettes szülő szolgáltatói nyilvántartásból történő törlésével végződik majd, mert az ingatlan tulajdonosa a szolgáltatásnyújtáshoz nem járult hozzá. Bács-Kiskun megyében négy fenntartó öt családok átmeneti otthonát működtet, összesen 166 férőhelyen, 40 fő viszonylatában országos ellátási területtel. Ezek az intézmények régóta, változtatás nélkül működnek, szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adataik módosítása csak a fenntartó vagy integrált intézmény esetén az intézmény adatainak változása okán merült fel. III Gyermekvédelmi szakellátások szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése A gyermekvédelmi szakellátás fenntartói és intézményrendszerében jelentős változás nem következett be Bács-Kiskun megyében a év során. A szakellátó intézmények állami fenntartóin (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) túl két nagy, egyházi és nem állami fenntartó által működtetett intézmény (Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató és az SOS Gyermekfalu Program Kecskemét Lakásotthoni Hálózata és az SOS Gyermekfalu Program Kecskemét Nevelőszülői Hálózata) tevékenysége meghatározó e szolgáltatásnyújtásban. A fenntartók elsősorban a már működő gyermekotthonok, lakásotthonok működtetésének ésszerűsítésére, korszerűsítésére és fejlesztésére törekedtek annak érdekében, hogy mindinkább ki tudják szolgálni a szakellátás iránti, évről évre fokozódó igényt, éppen ezért új intézmény létrehozására nem került sor, de megszüntetésére sem. Ugyanakkor két olyan intézmény esetében is az ideiglenes hatályú szolgáltatói bejegyzés határozatlan idejűre történő módosítását kezdeményezte két fenntartó, amelyek szinte a 90 -es évek végétől, gyakorlatilag a létrejöttüktől fogva küzdenek a személyi vagy tárgyi feltételek hiányosságaival és ezáltal a működés ideiglenes jellegével. Az öt lakásotthont érintő eljárás még az elmúlt év során jogerősen lezárult, míg a másik esetben az adatmódosítási eljárás a szolgáltatói nyilvántartó rendszer hibája miatt jelenleg is folyamatban van, a határozatlan idejű bejegyzés teljesítésének azonban sem anyagi jogi, sem pedig eljárásjogi akadálya nincs, csak technikai. Még decemberében, azonban január 1. napjától hatályosan került vissza állami fenntartásba a korábban ellátási szerződéssel működtetett öt lakásotthon, az ellátási szerződés ez irányú módosítása értelmében. További változás volt, hogy az egyházi fenntartó és az SzGyF között a korábbi ellátási szerződés megszüntetését követően létrejött ellátási szerződést a felek határozatlan időre kötötték, mely szükségessé tette az addig határozott idejű bejegyzéssel rendelkező gyermekotthonok és nevelőszülői hálózat adatmódosítását és határozatlan idejűvé tételét. Az eljárások lefolytatására év közben, több részletben került sor a fenntartó kezdeményezésétől függően.

31 [31] A jogszabály adta lehetőségből fakadóan, mely szerint a gyermekvédelmi szakellátás tekintetében havonta kezdeményezhető adatmódosítási eljárás, a legtöbb kérelem a nevelőszülői hálózatok adataiban bekövetkezett módosulások szolgáltatói nyilvántartásban történő átvezetése iránt indult eljárás. Az Sznyr. által leegyszerűsített követelmények hatására (minimális csatolandó dokumentum, iratok helyett nyilatkozat, helyszíni szemle eshetőlegessége) a nevelőszülői név- és címjegyzékben bekövetkező változások adatmódosítása mára inkább technikai jellegű, mint hatósági tevékenység a gyámhivatalok oldalán, hiszen a tényleges kiválasztás és ezzel kvázi a döntés is, a működtetőnél történik meg. Hivatalunk ugyanakkor következetes gyakorlatot alakított ki atekintetben, hogy a rendszerbe újként bekerülő nevelőszülők lakhatási körülményeit minden esetben megvizsgáljuk, mert tapasztalataink szerint a többszörös szűrő ellenére is vannak kiskorú gyermekek elhelyezésére alkalmatlan körülmények, pl. nem biztosított a természetes szellőztetés és megvilágítás, előszobából átalakított szoba funkciójának megtartásával, a nevelt gyermekek szobáján keresztül lehet megközelíteni a lakás többi helyiségét, alapterület hiánya főként a tetőtéri lakások, lakószobák esetében, az ingatlan végrehajtási joggal terhelt, de a leggyakrabban előforduló hiányosság, hogy a nevelőszülők nem gondoskodnak megfelelő, gyermekbarát bútorzatról, gyakran a család vagy rokonok által már nem használt, régi, elavult bútorokat akarják e célra felhasználni. Az eljárás során végzett helyszíni szemlék minden esetben a működtető részvételével zajlanak, így a helyszínen van lehetőség a kifogások átbeszélésére, illetve annak tisztázására, hogy a működtető eláll-e az érintett személy nevelőszülőként történő bejegyzésétől vagy határidő tűzésével kap lehetőséget a tárgyi feltételek megteremtésére. A nevelőszülői hálózatok gyakori adatmódosítása ellenére azt kell megállapítani, hogy a nevelőszülői jogviszony január 1. napjától történő változása és munkaviszonnyá alakítása ellenére Bács- Kiskun megyében az országos tapasztalatoktól eltérően alig kerül a rendszerbe új nevelőszülő, illetve a bekerülő új nevelőszülők száma csak közelíti, de nem pótolja a tevékenységet abbahagyók számát, miközben nő a szakellátásra szoruló gyermekek létszáma, ezen belül is nagy létszámú testvérsorok előfordulása. Az új és megszűnt nevelőszülők arányának alakulása megszünt nev.szülők 62% új nev.sz. 38% Az új és megszűnt férőhelyek arányának alakulása megszünt férőhelyek 58% új férőhelyek 42% A diagramok jól mutatják, hogy évben az új nevelőszülők és az általunk engedélyezett férőhelyek száma nem pótolta a kiesők számát. Mindösszesen 27 új nevelőszülő bejegyzését kérték a

32 [32] fenntartók összesen 47 férőhellyel, ezzel szemben 40 nevelőszülő és 91 engedélyezett férőhely törlését kezdeményezték. Ugyanakkor 58 nevelőszülőnél a már engedélyezett férőhelyek emelését kérték összesen 83 férőhellyel december 31. napján a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett nevelőszülők száma két fenntartó két nevelőszülői hálózata viszonylatában 395 fő 1375 férőhellyel. A nevelőszülők közel 10 %-a jelenleg hét vagy annál több gyermeket nevel, további 10 %-nál pedig a maximális férőhelyszám, azaz hat fő került engedélyezésre. Mindez pedig azt mutatja, hogy a szakellátás biztosítása, a kieső férőhelyek pótlása főként a már működő nevelőszülők férőhelyszámainak emelésével teljesíthető, amely ugyan részben megoldás, hosszútávon azonban véges lehetőség, másrészt jelentős terhet is jelent a nevelőszülők számára. A nevelőszülővé válás segítését, új nevelőszülők felkutatását közös ügynek tekintjük a fenntartókkal, működtetőkkel, ezért hivatalunk is megragad minden olyan fórumot, ahol tájékoztatást adhatunk a feltételekről. Saját szórólapot készítettünk, melyben a nevelőszülői tevékenység legfontosabb ismérveit foglaltuk össze, és feltüntettük a nevelőszülői hálózatokat fenntartók elérhetőségeit is. A szórólapot eljuttattuk a gyermekjóléti szolgálatokhoz, járási hivatalokba, de rendezvényeinken is elérhetővé tesszük. (2. számú melléklet) A nevelőszülői hálózatok engedélyezése tekintetében szükséges még megjegyezni, hogy megyénkben a már említett két nagy hálózatot működtető fenntartón kívül további hét nevelőszülői hálózat van jelen, mely hálózatok engedélyezése más szociális és gyámhivatalok hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor ezen engedélyesek ellátnak megyebeli és megyén kívüli illetékességű gyerekeket. A hatályos szabályozás szerint a működést engedélyező szerv az általa engedélyezett szolgáltatásnyújtást ellenőrizheti, így nincs arra lehetőség, hogy a kormányhivatal a közigazgatási területén működő bármely szolgáltatót ellenőrizze, megvizsgálja, hogy a területén élő gyerekek ellátása a jogszabályi követelményeknek megfelel-e. Erre kizárólag akkor kerülhet sor, ha az engedélyező hatóság belföldi jogsegély keretében erre felkéri hivatalunkat. Megítélésünk szerint vagy az engedélyezés újragondolásával vagy a hatósági ellenőrzés lehetőségének kiterjesztésével lehetővé kell tenni, hogy a kormányhivatalok a közigazgatási területükön működő valamennyi engedélyes esetében ellenőrzési joggal rendelkezzenek. Ezen javaslatunkat támasztja alá az is, hogy a belföldi jogsegély keretében készített környezettanulmányok során több alkalommal tapasztaltunk nevelt gyermekek elhelyezésére alkalmatlan körülményeket vagy a nevelőszülő kifogásolható magatartását. A gyermekvédelmi szakellátást nyújtó fenntartók a változás bejelentés tekintetében az alapellátással szemben nagyobb körültekintéssel jártak el. Ugyanakkor ezekben az esetekben nagyfokú bizonytalanság volt jellemző nemcsak a fenntartóknál, hanem a szociális és gyámhivataloknál is, főként a több megyében is jelen lévő fenntartók esetében. A fenntartók a változás-bejelentést minden szociális és gyámhivatal felé megtették, hivatalunknak pedig azt kellett tisztáznia, hogy melyik hatóságnál indult meg előbb az eljárás. Az adatmódosítások terén egy alkalommal került sor továbbá telephely áthelyezésére, valamint megkezdődtek az előkészületek a KLIK fenntartásában működő Bajai Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthon gyermekotthoni szakmai egysége vonatkozásában felmerült fenntartói átszervezés engedélyezésére. A tervek alapján az otthont nyújtó, különleges ellátást biztosító gyermekotthoni egység (két lakásotthon és külső férőhely) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő Bács-Kiskun Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonai elnevezésű intézményhez integráltan, önálló szakmai egységként került volna, tervezetten szeptember 1. napjától. Az érintett fenntartói szervek hivatalunktól előzetes véleményt kértek a fenntartó váltás kérdésében, azonban a megvalósításra évben nem került sor. Hivatalunk részére az elmaradás okáról, valamint a megvalósulás lehetséges körülményeiről tájékoztatást nem nyújtottak. A szolgáltatói nyilvántartás adatai szerint Bács-Kiskun megyében közel 200 engedélyezett székhelyen és telephelyen nyújtanak a fenntartók gyermekjóléti alap- és szakellátást, s ezek közül csupán 9 rendelkezik ideiglenes működési engedéllyel, az alábbi megoszlás szerint:

33 [33] Bejegyzett engedélyek megoszlása határozatlan idejű id. hatályú szakellátó i. id. hatályú alapellátó i. III.2. A MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA A korábbi évekhez hasonlóan 2014-ben is a kapcsolattartási ügyek intézése tette ki a másodfokú hatósági ügyintézés zömét. Új tendenciaként figyelhető meg az, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülő nem az apa, hanem az anya, és az édesanya nyújt be kapcsolattartás végrehajtása iránt kérelmet. Emellett megfigyelhető azonban a védelembe vételi döntések elleni fellebbezések számának növekedése. A korábbiakban évente egy-két másodfokú eljárás fordult elő ebben a tárgykörben, míg 2014 évben. ügy indult hatóságunknál. Ezekben az ügyekben az I. fokú gyámhatóságok általában jogszerű eljárást folytattak, a döntések helybenhagyhatók voltak. A jogorvoslati eljárások növekedését az indokolta, hogy a szülők nem tudták elfogadni a gyámhatóság döntését, a család életébe történő indokolatlan beavatkozásként élték meg azt. Szintén növekedést mutat a szülői felügyelet körébe tartozó iskolaválasztással és a huzamos külföldi tartózkodási hely kijelölésével kapcsolatos ügyek száma. A gyermek iskolájának megválasztása körüli vitában általában nem az oktatási intézmények közötti minőségi különbségek játszanak szerepet, hanem az éppen különváló szülők eltérő településen létesített lakóhelye. A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben ugyanis döntő érvként kívánják felhasználni a gyámhatóság iskolaválasztással kapcsolatos döntését. A korábbi évekhez képest az elmúlt évben megemelkedett a szülői ház elhagyása iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyek száma is. Ezekben az ügyekben a gyámhivatal - a jogszabály által meghatározott szempontokat figyelembe véve mérlegelési jogkörében eljárva hagyta jóvá vagy utasította el a jellemzően a kiskorú gyermek által benyújtott kérelmet. Ezekben az ügyekben az I. fokú gyámhatóságok jogszerű eljárást folytattak, a döntéseket helybenhagytuk. Az új Ptk. a kiskorú gyermekek vagyonának kezelése tekintetében a szülők számára szélesebb jogkört biztosít, amely azt feltételezi, hogy csökken a gyámhatóságok ezirányú tevékenysége. Ezért is érdekes, hogy évben két olyan másodfokú ügy is keletkezett, amelyben a különélő szülő kezdeményezte a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagyonkezelésének korlátozását. A kérelem mindkét esetben alaptalannak bizonyult, hátterében a szülők közötti vagyoni, illetve kapcsolattartási vita állt. Megfigyelhető a pénzbeli ellátások elutasítása elleni fellebbezések számának növekedése. A nehéz szociális helyzetben lévő családok számára az ingyen vagy kedvezményes közétkeztetés, illetve az ingyen tankönyv biztosítása rendkívül nagy segítség. Ezen kérelmekből az látszik, hogy a család

34 [34] életében a nehéz helyzetet vagy az okozza, hogy a különélő szülő nem fizeti a gyermektartásdíjat, vagy a lakáshitelek megemelkedett törlesztő részlete miatt okoz problémát a gyermek iskolai étkezésének kifizetése, illetve a tankönyvek megvásárlása. Ezen két nehézséget okozó kiadást azonban a pénzbeli ellátások elbírálása során (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, illetve óvodáztatási támogatás) nem lehet figyelembe venni, mint jövedelemcsökkentő tényezőt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény tárgyában érkezett kérelmek elutasítására minden első fokú határozatban azért került sor, mert a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladta a jogszabályban meghatározott összeget. Az első fokú döntést minden eljárásban helyben kellett hagynunk, tekintettel arra, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény vonatkozásában a jogszabály méltányosság gyakorlására nem ad lehetőséget. Növekvő tendenciát mutat a nemzetközi vonatkozással rendelkező eljárások kezdeményezése, melyekben vagy külföldi állampolgárságú az egyik szülő, vagy külföldön él a gyermek az őt gondozó szülővel. Gyakran nehézséget okoz az eljárásban alkalmazandó jog, illetve joghatóság kérdésének eldöntése az I. fokú hatóságok részére, akik egyre többször útmutatásért fordulnak gyámhivatalunkhoz. Összességében az egyes ügykörökben mutatkozó tendenciák mellett megállapítható, hogy a gyámügyeket érintő jogszabályi környezet jelentős megváltozása több eljárási, illetve értelmezési hibát eredményezett a járási gyámhivatalok eljárása, döntése során, amely azonban az év során változott, a szakmai konzultációknak köszönhetően. Másodfokú ügyeink közül külön is említést érdemelnek az alábbiak: A különélő apa évek óta folyamatosan kapcsolattartás végrehajtási kérelmekkel él annak érdekében, hogy a bírói szabályozásnak érvényt szerezzen. Az anya sorozatos egyre emelkedő mértékű bírságolása ellenére az apa gyakorlatilag még egyetlen percet sem tölthetett kettesben gyermekével. Az apai nagyszülők is hasonló módon akadályozottak az unokájukkal történő kapcsolattartásban. Az anya sem az első, sem a másodfokú döntéseket nem tudja, illetve nem akarja elfogadni. Sorozatos nyilvánvalóan alaptalan - kizárási kérelmekkel igyekszik megakasztani az eljárásokat. Jelenleg hét másodfokú eljárás van függőben az anya hatóságunkat érintő kizárási kérelmének elbírálásáig. Az eljáró hatóságok döntéseinek jogszerűségét támasztja alá, hogy az anya által kezdeményezett és eddig lezárult bírósági felülvizsgálatok minden esetben a kereset elutasításával végződtek. Szintén említésre méltó az az ügy is, amelyben a szülők a kiskorút megillető örökség visszautasításához kérték a gyámhatóság jóváhagyását arra hivatkozással, hogy a hagyatéki terhek mértéke meghaladja az örökség összegét. Az I. fokú gyámhatóság elutasította a szülők kérelmét, amelyet azzal indokolt, hogy a hagyatéki terhek levonását követően csekély mértékben ugyan, de pozitívumot mutat a hagyaték tiszta értéke. A szülők fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy az örökséget képező ingatlanon fennálló hitel törlesztését nem tudják vállalni, értékesítésére pedig nincs reális esély. Az ügy valamennyi körülményét mérlegelve az. I fokú döntés megváltoztatásával hozzájárultunk a szülők jognyilatkozatához. A hagyaték tiszta értéke ugyanis a járulékos költségek (illeték, bejegyzési díj stb) megfizetése után olyan kismértékű, hogy a hitel törlesztőrészleteinek illetve a már felhalmozott hátralék nem fizetése esetén az árverés útján történő értékesítésből befolyó összeg nem fedezné a tartozás összegét. A kiskorúnak tehát nem állt érdekében az örökség elfogadása. A gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölése tárgyában indult eljárásokban az új Ptk. szelleméhez igazodó szemléletváltásra van szükség. Erre tekintettel kellett új eljárásra utasítani a járási gyámhivatalt abban az ügyben, melyben az első fokú gyámhatóság az apa kérelmére indult eljárást megszüntette arra hivatkozással, hogy a törvényes képviselő

35 [35] nyilatkozata szerint a gyermekek németországi tartózkodása egy évet nem meghaladó időtartamú, ezért nem minősül a vonatkozó jogi szabályozás értelmében huzamos időtartamú tartózkodásnak, a gyámhivatal eljárása pedig kizárólag a huzamos időtartamú és letelepedési célú külföldi tartózkodási hely kijelöléshez kapcsolódik. Megállapítottuk, hogy a gyámhivatal az új szabályok alkalmazása során tévesen és jogszabályi alap nélkül kötötte a huzamos idejű külföldi tartózkodás megállapíthatóságát egy éves időtartamhoz. A vonatkozó szabályok nem határozzák meg, mi minősül huzamos időtartamú külföldi tartózkodásnak, ezért annak megítélésében, és a jogalkotó szándékának megismerésében a Ptk. magyarázata adhat támpontot, annál is inkább, mert e körben a jogi szabályozás az új Ptk. bevezetésével megváltozott. A korábbi családjogi törvény végrehajtásáról szóló 4/1987. (VI.14.) IM. rendelet, mely a tartós külföldi tartózkodást egy évet meghaladó időtartamban határozta meg, az új Ptk március 15. napjával történő hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztette. Az új Ptk. magyarázata kitér arra, hogy a korábbi szabályozás nem volt megfelelő, a jogalkotó tehát szakított azzal a szemlélettel, hogy a huzamos külföldön tartózkodást az időtartam határozza meg. Ezzel szemben az új szabályozás a külföldön tartózkodás céljához kötötten (pl.: a gyermek egy iskolaévet angol nyelvterületen kíván végezni) írja elő a különélő szülő hozzájárulásának szükségességét, mely mindig belátható időtartam, ami lehet hat hónap, de akár két év is, és a különélő szülő által is megismerhető, ellenőrizhető tartózkodási helyet jelent. Mindez összhangban áll a Ptk. 4:173. -ában megfogalmazott, a szülők együttműködési kötelezettségét deklaráló új szabállyal, mely szerint: A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében - egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva - együtt kell működniük. Az ügyféli minőség megállapítása miatt kellett megváltoztatni az első fokú döntést egy vagyoni ügyben. A gyermek anyjának halálát követően az anyai nagyszülő, mint hagyatéki hitelező terjesztett elő kérelmet a gyámhivatalnál az általa összesített tartozás kiskorú vagyonából történő kifizettetése iránt. A tartozást a nagyszülő egyrészt az anyának korábban adott jelentős kölcsön összegében, másrészt a hagyaték tárgyát képező ingatlanra fordított összegben jelölte meg. A gyámhivatal eljárást indított a nagyszülő kérelmére, mely eljárásban az apa, mint törvényes képviselő az ingatlanra fordított összeg tekintetében kérte a gyámhivataltól a kiskorú készpénzvagyona terhére történő kifizetés jóváhagyását, a kölcsön tényét azonban nem ismerte el, ezért arra vonatkozó rendelkezéshez nem kért jóváhagyást. A gyámhivatal az apa jognyilatkozatát jóváhagyta, a határozatot a nagyszülőnek is kézbesítette. A döntés ellen a nagyszülő terjesztett elő fellebbezést, hiányolva a további követeléseiről szóló rendelkezést. Az első fokú határozat rendelkezéseinek jóváhagyása mellett a döntést ki kellett egészíteni a nagyszülő kérelmének érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról rendelkező végzéssel. Jogsértő módon járt el ugyanis a gyámhivatal akkor, amikor a kiskorú vagyonának felhasználása ügyében a nagyszülő kérelmére eljárást indított, és a törvényes képviselő jognyilatkozatának elbírálására irányuló, szülői kérelemre folytatott eljárásban a nagyszülőt ügyfélként kezelte, fellebbezési jogot biztosítva számára az ügyben. A nagyszülői kapcsolattartást folyamatosan akadályozó, ám e magatartását el nem ismerő gondozó szülő hozzáállását tükrözi az a kérelem, melyben a bírságot kiszabó gyámhivataltól a jogerősen kiszabott bírságok elengedését kérte, anyagi nehézségekre hivatkozással. Tévesen döntött a járási gyámhivatal, amikor a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hatáskör hiányában utasította el. Tekintettel ugyanis arra, hogy a fizetési kedvezmény elbírálása a végrehajtást foganatosító első fokú hatóság hatáskörébe tartozik, a kérelmet nem hatáskör, hanem a fizetési kötelezettség elengedésére vonatkozó jogszabályi lehetőség hiányában kellett elutasítani. A kapcsolattartás végrehajtása során kiszabott bírság tekintetében ugyanis jogszabály a bírságolás céljával összhangban nem rendelkezik a bírság elengedésének lehetőségéről. Ugyanebben az ügyben szembesültünk a Gyer. kapcsolattartásban közreműködő személyre vonatkozó új rendelkezésének egyoldalúságával. A Gyer. 29. (5) bekezdése szerint a gyermek átadásában és visszavitelekor az átvételében a kapcsolattartásra jogosult kérelmére csak akkor vehet részt a kapcsolattartás során a gyermek gondozásában huzamos időn át részt

36 [36] vevő személy, ha ahhoz a szülői felügyeletet gyakorló szülő hozzájárul. E szabály alapján hiába lenne a gyámhivatal álláspontja szerint is elfogadható, és ésszerű a kapcsolattartásra jogosult nagyszülő élettársának közreműködése a gyermek átvételében, mivel a kapcsolattartásra kötelezett apa ezt ellenzi, a gyámhivatal sem engedélyezheti a közreműködést. Erre tekintettel meg kellett változtatnunk az első fokú határozatot. Tekintettel azonban a gyámhivatal mérlegelési lehetőségére, feleslegesnek és egyoldalúnak tartjuk a szülői hozzájárulás szükségességét, miközben a gondozó szülő oldalán közreműködő személy kijelöléséban a gondozó szülő szabad kezet kap. A Gyer. legközelebbi módosítása alkalmával e rendelkezés megváltoztatását fogjuk kezdeményezni. Az új Ptk. hatálybalépésével megváltozott szabályokra hivatkozással kérte a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermekek elvitelével járó költségek megosztását. A járási gyámhivatal bizonyítási eljárást folytatott le a (rendszeres jövedelemmel, és vagyonnal rendelkező) szülők vagyoni helyzetére vonatkozóan, majd a költségek fele-fele arányban történő megosztásáról döntött arra hivatkozással, hogy a gyermeket gondozó szülő jövedelme feltehetően meghaladja a kapcsolattartásra jogosult jövedelmét. Másodfokú döntésünkben új eljárás lefolytatását rendeltük el, az új jogszabályi lehetőség alkalmazása, azaz a költségek megosztása során ugyanis figyelmet kell fordítani az új szabály céljára, alkalmazhatóságára, kivételességére. Főszabályként a kiadások továbbra is a kapcsolattartásra jogosultat terhelik, az ettől eltérő rendelkezésre csak kivételesen, indokolt esetben, a kapcsolattartás elmaradásának veszélye esetén kerülhet sor, ahogyan ezt az új Ptk. magyarázata világosan kifejti. A különélő apa évek óta folyamatosan kapcsolattartás végrehajtási kérelmekkel él annak érdekében, hogy a bírói szabályozásnak, illetve a gyámhivatal által módosított kapcsolattartási döntésnek érvényt szerezzen. Az anya sorozatos, emelkedő mértékű bírságolása, illetve az apa jogi képviselőjének díja, mint eljárási költség kifizetésére kötelezése ellenére az apa már két éve nem tud 15 éves fiával kapcsolatot tartani. Az anya a gyermekre hárítja a felelősséget, mondván akkor megy, amikor akar, de emellett az apa ellen hangolva őt, mellyel gyakorlatilag elérte, hogy a kiskorú az apától és az apai családtól teljesen elidegenedett. Az apai nagyszülő is kérte a kapcsolattartás szabályozását, melynek az anya szintén nem tesz eleget. Az I. és a II. fokú végrehajtást elrendelő döntés jogszerűségét támasztja alá, hogy az anya által kezdeményezett és lezárult bírósági felülvizsgálat a kereset elutasításával végződött. Egy másik kapcsolattartási ügyben egy 5 éves kislány vonatkozásában a két szülő között jelenleg folyamatban van a gyermekelhelyezési és kapcsolattartás szabályozása iránti per. A bíróság az apa kapcsolattartását ideiglenes intézkedéssel szabályozta. Az édesanya bár eleinte biztosította az apa számára a kapcsolattartást, de a nyári időszakos kapcsolattartást követően azonban az apát a házasságuk alatt tanúsított pedofil magatartása miatt (együttfürdés közben a kislány az apa nemi szervét megfogta) szexuális abúzussal vádolja, és erre hivatkozással a gyermeket az apa számára nem adja oda kapcsolattartásra. Az apával szemben az anya által szemérem elleni erőszak elkövetése miatt indult nyomozást a rendőrség megszüntette arra hivatkozással, hogy a bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg. Az ügyészég az anya panaszára a nyomozás folytatását elrendelte, de már csak kiskorú veszélyeztetése tárgyában. Az édesanya az apával szemben távoltartás iránti, illetve kapcsolattartás korlátozása iránti kérelmet is benyújtott a bíróságon, melyeket a bíróság elutasított. Az apa az anyával szemben szintén büntetőeljárást kezdeményezett kiskorú veszélyeztetése miatt, melynek tárgya részben az apai kapcsolattartás korlátozása, részben az anya a gyermekkel szemben tanúsított szexuális abúzust feltételezhető magatartása. Az iratanyagban található 3 db igazságügyi pszichológiai vélemény, melyek a rendőrségi, illetve a bírósági eljárások során készültek. A gyámhivatal rendelkezésére álló bizonyítékok alapján jelenleg nem állapítható meg egyértelműen, hogy az apa és a gyermek között történtek milyen körülmények között, illetve milyen okból (gyermeki kíváncsiság, családon belül látott szülői minta követése, szexuális abúzus) történtek meg, ezért az apa végrehajtási kérelmének helyt adott, az édesanyával szemben emelkedő összegű bírságoló döntések születtek.

37 [37] Szintén említésre méltó az az ügy is, amelyben az I. fokú gyámhivatal egy 18 éves, iskolába járó, szülei háztartásában élő édesanya, gondozatlan, titkolt terhességéből született, rendezetlen családi jogállású gyermekét a szülést követően családi környezetéből kiemelte. A család környezetében élők egy internetes újsághoz fordultak, illetve közösségi oldalon bírálták a gyámhivatal döntését. Az anya fellebbezése okán indult II. fokú eljárás során megállapítottuk, hogy az I. fokú gyámhatóság jogszerűen emelte ki a csecsemőt családjából. Az iratanyag tanúsága szerint az édesanya kiskorúsága idején szintén védelembe vétel hatálya alatt állt a szülők elhanyagoló magatartása okán. Az anya mentális, illetve pszichés állapota okán a csecsemő gondozását egyedül nem tudná ellátni, családi környezetében viszont nincs olyan személy, aki megfelelő segítséget tudna számára nyújtani, bár a csecsemő gondozásához szükséges fizikai tárgyakat a család egy a kecskeméti mélyszegényeket segítő facebook csoport segítségével beszerezte. A Hírösvény nevű internetes oldalon az üggyel kapcsolatban alaptalan tények jelentek meg, a járási gyámhivatal, a védőnő, illetve a gyermekjóléti szolgálat eljárását jogszabálysértőnek, embertelennek, a gyermek érdekeit sértőnek titulálták. Kormányhivatalunk az internetes újságot üzemeltető Kft. felé helyreigazítási kérelemmel fordult. Az újság főszerkesztője azonban a helyreigazító cikk megjelentetését megtagadta. Emiatt a Kormányhivatal a Kecskeméti Törvényszék előtt sajtóhelyreigazítási pert kezdeményezett. A Kecskeméti Törvényszék ítéletében a benyújtott keresetnek részben helyt adott, és kötelezte a Hírösvényt üzemeltető Kft-t, hogy a kereseti kérelemben megfogalmazott valótlan tények vonatkozásában közölje le a helyreigazító cikket. Ezen ítélet ellen a Kreatív Press Kommunikációs Szolgáltató és Hírügynökségi Kft. a Szegedi ítélőtáblához fordult. Sajnálatosan az ügy következménye azonban a sajtóhelyreigazítási peren túlmutat. A fent említett kecskeméti mélyszegényekért elnevezésű facebook csoport a családok részére csak a hiányzó fizikai dolgokat, tárgyakat biztosítja, de életvezetési tanácsokkal nem látja el őket. Az internetes sajtóban, illetve a közösségi portálon megjelent negatív, erősen bíráló vélemények okán az ügyfelek előtt a járási gyámhivatal, illetve a gyermekjóléti szolgálat hivatalos szakembereinek tekintélye megingott. A Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjének tájékoztatása szerint a családgondozók munkáját rendkívül megnehezíti a kialakult helyzet, mivel az ügyfelek bizalmatlanokká váltak. Problémájukkal nem a szakembereket, hanem a közösségi oldalt akarják felkeresni, mely csak látszat segítség a számukra. Az új eljárásra utasítást előíró döntésben kérelmező óvodáztatási támogatás iránti kérelmét az első fokú hatóság elutasította, amely ellen nevezett fellebbezést nyújtott be. Az első fokú határozat indokolása és a rendelkezésünkre álló iratanyag alapján megállapítottuk, hogy a jegyző a határozat meghozatalát megelőzően nem folytatott le teljes körű bizonyítási eljárást a halmozottan hátrányos helyzet feltételeinek megállapításához, tekintettel arra, hogy a szülők az óvodáztatási támogatás iránti kérelemben úgy nyilatkoztak, hogy gyermekük három éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányukat fejezték be sikeresen. A szülők alacsony foglalkoztatottságának megállapításához nem állt rendelkezésre elegendő információ, mivel a kérelemhez csupán az apa álláskeresőként történő nyilvántartásba vételéről szóló határozat került becsatolásra. Az anya és gyermeke lakáskörülményei szintén nem voltak tisztázottak, környezettanulmány a becsatolt dokumentumok tanúsága szerint nem készült. A fentiek értelmében nem volt kétséget kizáróan megállapítható a halmozottan hátrányos helyzet fennállása, vagy fennállásának hiánya, amíg a Gyvt. 67/A. (2) bekezdésében felsorolt mindhárom feltétel vizsgálata nem történt meg. Mindezek alapján a jegyzőnek új eljárásban kellett megvizsgálnia a kérelmező és gyermeke lakáskörülményeit, továbbá szükséges volt az anya alacsony foglalkoztatottságának vizsgálata is ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzet fennállása kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az iskoláztatási támogatás iránti kérelem tárgyában indult másodfokú eljárásban szintén helybenhagyó döntés született. Kérelmező iskoláztatási támogatás szüneteltetése megszüntetésére irányuló kérelmét a járási gyámhivatal elutasította arra hivatkozva, hogy

38 [38] nevezett igazolatlan tanóráinak száma meghaladta a jogszabályban előírt mértéket. Tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések pontosan meghatározzák az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szabályait arra az esetre, ha a tanuló igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte az ötvenet, a gyámhivatal a rendelkezésre álló bizonyítékokat a jogszabály által meghatározott szempontok alapján értékelte, illetve hozta meg határozatát, amikor megállapította, hogy a kérelmező vonatkozásban az iskoláztatási támogatás szüneteltetése megszüntetéséhez szükséges feltétel nem állt fenn, hiszen a felülvizsgálattal érintett időszakban a kérelmező 56 tanórát mulasztott igazolatlanul. Meglehetősen érdekes esetben, egy öt éves kislány nevelésbe vételét elrendelő határozat ellen érkezett fellebbezés, melyben az anya élt jogorvoslati jogával. Az előzmények alapján a családot év óta alapellátásban, majd védelembe vétel keretein belül augusztusa óta gondozta a gyermekjóléti szolgálat. Védelembe vételre a szülői felügyelet nem megfelelő biztosítása, a gyermek otthonról történő szökései és utcán való csellengése, valamint óvodába járatásának hiánya miatt került sor. A gyermek szökései, utcán való csavargásai a védelembe vételt követően sem szűntek meg, a szülő az előírás ellenére rendszertelenül járatta gyermekét óvodába. A tanulási képességet vizsgáló megyei Szakértői Bizottság harmadik időpontjára sem vitte el gyermekét. A védelembe vétel rendkívüli felülvizsgálata során március hónapban a szülő a gyámhivatal szabályszerű idézéseire nem jelent meg, a gondozás során a családgondozóval nem működött együtt, nem tartott kapcsolatot. A kislány szökései már négy éves kora óta folytak, melyet a szülő felelőtlensége miatt nem akadályozott meg, fiatal kora ellenére nem foglalkozott gyermekével (pl: nem kísérte el óvodába, egyedül hagyta elindulni). A nevelésbe vételt megelőzően a lakosság köréből a gyermekjóléti szolgálat felé többen éltek jelzéssel arról, hogy a gyermek több alkalommal az utcán való tartózkodása alatt megjelent boltokban, ahol édességet és pénzt kért. Öltözete hiányos, nem az időjárásnak megfelelő volt, hűvös időben is mezítláb csellengett az utcán. A kislány elmondása szerint azért nem volt rajta cipő, mert így édesanyja nem vette észre a lakásból való elszökését, amire azért került sor napi szinten, mert unatkozott otthon, hiszen édesanyja nem játszott vele. A járási gyámhivatal nevelésbe vételt elrendelő határozatának helybenhagyására került sor. Egy testvérpár (öt éves kislány és egy éves kisfiú) ideiglenes hatályú elhelyezése történt anyai nagyszülőhöz, nem gyakori bizonyítatlanság alapján. Az eljárás során a nagyszülők keresték meg a járási gyámhivatalt ideiglenes hatályú elhelyezés iránti kérelmükkel, melyet a gyámhatóság a gyermekjóléti szolgálat javaslatával (a szülőkről szerzett információi közvetettek, azokat a nagyszülő elmondására alapozva, a szülők ismeretének és életvitelének valós ismeretének hiányában tette), és a helyi körzeti megbízott (szintén a szülők tényleges ismerete hiányában, a nagyszülő korábbi elmondása szerint) telefonon történt elbeszélésére alapította. A szülők egyebekben nem a nagyszülőkkel megegyező településen, hanem körülbelül hetven km-rel távolabb éltek. Az esetben annyi látható volt, hogy a szülők valóban gyakorta költöztek, azonban a jelzőrendszer egyetlen velük kapcsolatban álló (pl.: védőnő, óvónő, gyermekorvos, rendőrség) tagja sem jelzett a gyámhatóságnak veszélyeztetettséget. A járási gyámhivatal ideiglenes hatályú elhelyezésének megváltoztatására került sor, ugyanis a rendelkezésre álló bizonyítékokból nem volt megállapítható az ideiglenes elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettség. III. 3. KÖZIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA 2014-ben 21 esetben nyújtottak be az érintettek keresetet a hivatalunk által hozott másodfokú érdemi döntések ellen, mely az összes döntés közel 12 %-a. Valamennyi ügyben a felek vitatták a döntés jogszerűségét, annak ellenére, hogy a másodfokú határozatok indokolásában kiemelt figyelmet fordítottunk a döntést megalapozó tényállás és bizonyítékok részletes ismertetésére, a jogszabályi környezet és annak értelmezése magyarázatára.

39 [39] A közigazgatási bíróság előtt megtámadott döntéseink túlnyomó többsége kapcsolattartási ügytípusban született, így joggal feltételezhetjük, hogy az ügyfelek valódi szándéka nem is a jogsérelem orvoslására, hanem inkább a különélő szülő kapcsolattartási joga biztosításának elodázására irányult. Külön is kiemelést érdemel az a kapcsolattartási ügy, amelyben éven belül három, keresetet elutasító ítélet született. Emellett megállapítható, hogy hivatalunk pernyertessége 100 %-os, mert a nélkül pozitív eredménnyel zárultak. peres ügyeink kivétel A közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatának vitele jelentős terhet ró hivatalunkra, ugyanakkor kedvező hatása is van a tekintetben, hogy a bíróság döntéseinek indokolása sok esetben megerősítést ad a további jogalkalmazási gyakorlatunk tekintetében, vagy iránymutatást adhat jogértelmezési kérdésekben. Az alábbiakban azokat az eseteket ismertetjük, amelyekben jogértelmezésünk a bíróság által is megerősítést nyert: A nagyszülői kapcsolattartás helyszínéül a gyámhatóság kezdetben a fokozatosság elvének figyelembe vételével a művelődési házat jelölte meg. Döntését azzal indokolta, hogy a településen nem működik kapcsolat ügyelet, a gondozó szülő lakóhelyének megjelölése pedig a felek közötti rendkívül elmérgesedett viszony miatt nem szolgálta volna sem a gyermek sem pedig a felek érdekét. A gondozó szülő keresetében a kapcsolattartás helyszínét kifogásolta. A bíróság ítéletében osztotta hatóságunk álláspontját, miszerint olyan semleges helyszínt kellett a gyámhatóságnak megjelölnie a kapcsolattartás bonyolítására, amelyek hétvégén is nyitva tartanak, mentesek az időjárás viszontagságaitól és bárki számára látogathatók. Ebben a tekintetben a gyermek számára biztonságot nem a helyszín, hanem elsősorban az anya jelenléte jelenti. Szintén említést érdemel az az eset, amikor a gyermek iskolájának megválasztása tekintetében azért alakult ki vita a válófélben lévő szülők között, mert a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdésében sem tudtak megegyezni. Az anya a gyermekkel másik városba költözött, ezért ott kívánta a gyermeket iskolába járatni, míg az apa a saját lakóhelyén szerette volna beíratni. A bíróság egyetértett álláspontunkkal, miszerint a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti oktatási intézmény kijelölése áll a gyermek érdekében. Az, hogy a szülők közül melyikük alkalmasabb a gyermek nevelésére jelen eljárásnak nem tárgya, az a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben állapítható meg. Az első és másodfokú bíróság is osztotta hivatalunk álláspontját abban a kérdésben, hogy az ügyfél által a gyámhivatalhoz előterjesztett kérelemben másik döntés függvényében - kilátásba helyezett kereset nem minősül már előterjesztett kereseti kérelemnek. Így az ügyfél számára kedvezőtlen másik döntés megszületését követően benyújtott kereset már elkésettnek minősül attól függetlenül, hogy annak előterjesztését még határidőben kilátásba helyezte a felperes. A Kúria fenntartotta hatályában azt az első fokú bírósági ítéletet, amely elutasította a kapcsolattartásra jogosult nagyszülő másodfokú döntésünk ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmét. Mindkét bíróság egyetértett ugyanis azzal a gyámhivatali állásponttal, hogy a nagyszülőnek nem lehet biztosítani az elvitellel megvalósuló kapcsolattartást abban az esetben, ha a nagyszülő közel lakik és jó viszonyt ápol fiával, akinek a bíróság kizárólag a gyermekjóléti szolgálatnál megvalósuló, szakember által felügyelt kapcsolattartást engedélyezett. A már fentebb említett a 15 éves gyermek vonatkozásában indult apai kapcsolattartás végrehajtási ügyben fordult egy esetben bírósághoz jogi képviselője útján a kapcsolattartásra kötelezett anya. A bíróság nem peres eljárás során az iratok alapján megállapította, hogy mind az I. fokú, mind a II. fokú eljárások, és a döntések is jogszerűek voltak. Ugyanebben az ügyben az apai nagyszülő kapcsolattartását II. fokú gyámhatóságunk, az I. fokú döntést

40 [40] megváltoztatva nem a nagyszülői kérelemnek megfelelően szabályozta (időszakos kapcsolattartást nem biztosított az apai kapcsolattartás szabályaira, az apa lakóhelyének közelségére- szomszédok hivatkozással), ezért a nagyszülő szintén bírósághoz fordult. Döntésünket a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helybenhagyta. III.4. SZAKMAI IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET III.4.1. Jegyzői gyámhatóságok ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közzétett, megyei kormányhivatalok szociális és gyámhivatalaira vonatkozó országos hatósági ellenőrzési tervben foglaltak alapján a beszámolás évében feladatunkat képezte a jegyzői gyámhatóságok pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos hatósági tevékenységének ellenőrzése. Az ellenőrzés kiemelten a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre vonatkozó jogszabályok érvényesülésének vizsgálatát érintette, különös tekintettel a április 1-jétől bevezetett jogszabályi változásokra (nagykorú jogosultakat érintő módosítás, pénzbeli ellátásra való jogosultságot érintő módosítás). Az ellenőrzésbe vont jegyzői gyámhatóságok hatósági tevékenysége merőben eltérő képet mutatott, ugyanis voltak kiemelkedő és kevésbé jó gyakorlatok. Sajnos számos esetben tapasztaltuk, hogy olyannyira nem követték a jogszabályok változását, hogy már a kérelmek benyújtásakor sem a hatályos formanyomtatványt használták. A vizsgált ügyiratok alapján a leggyakrabban előforduló rossz gyakorlatok az alábbiakban foglalhatóak össze: A jövedelmek igazolására bankszámlakivonatot csatoltak, mely nem minden esetben tükrözi a valódi jövedelmet. Egyedülálló kérelmező esetén nem csatolták a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a 18. (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet. A határozatban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kezdő időpontja gyakran nem a kérelem beérkezésének, illetve iktatásának dátuma, de nincs sem a határozatban, sem az ügyiratban adat, feljegyzés arra vonatkozóan, hogy mi az eltérés oka. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt megállapító határozat rendelkező része azoknál a gyermekeknél, akik kettő évnél idősebbek, de a tárgyévben az ötödik életévüket nem töltik be, nem tartalmazza a Gyer. 66/A. (1) bekezdésben előírt tájékoztatást az óvodáztatási támogatás igénylésének lehetőségéről. Nagykorúvá vált gyermekek vonatkozásában nem volt adat, feljegyzés az ügyiratban arra vonatkozóan, hogy a fiatal felnőtt megfelel-e a Gyvt. 20. (2) bekezdésben írt feltételnek. Jellemzően problémát okozott az őstermelői tevékenységből származó jövedelem megállapítása, valamint az egységes területalapú támogatások bevételként való szerepeltetésének hiánya. A határozatok egy-egy település vonatkozásában sematikusan elkészítettek. Fellebbezési jog nem jogszabályoknak megfelelő biztosítása. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre épülő hátrányos helyzet, illetve a halmozottan hátrányos helyzet megállapításának jogszerűségét is vizsgáltuk, mely esetében a leggyakoribb negatív példa a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának időpontjára, visszamenőlegesen került sor a hátrányos helyzet, illetve halmozottan hátrányos helyzet megállapítására, mely későbbi időpontban történő benyújtás esetén nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Hibaként jelent meg továbbá a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítását alátámasztó igazolások csatolásának hiánya, így például a szülő alacsony foglalkoztatottságának megállapítását alátámasztó aktív korúak ellátását megállapító határozat másolata, vagy a álláskeresőként való nyilvántartására vonatkozó hatósági bizonyítvány, amelynek csatolása minden esetben szükséges. Számos határozat mellett nem volt megtalálható a Gyer. 83/A. (5) bekezdése szerint csatolandó tájékoztató.

41 [41] A tárgyévben a jegyzői gyámhatóság tevékenysége körében végzett hatósági ellenőrzésünk kiterjedt továbbá az óvodáztatási támogatásra való jogosultság vizsgálatára, melynek keretében szintén jellemzően merültek fel típushibák. Ezek közül a legjellemzőbb a támogatás további jogosultsági feltételeinek megállapítása során nem a jogszabályoknak megfelelő eljárásrend volt, hiszen az iratokban minden esetben volt szülő által benyújtott kérelem, illetve a jegyző határozatot hozott. A jegyzői gyámhatóság pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos hatósági tevékenységének ellenőrzése során minden település esetében megállapításainkról hivatalos feljegyzés került megküldésre. Ennek keretében elsődlegesen a jogszabályoknak való megfelelés és a helyes gyakorlat alkalmazása szempontjából, minden esetben jogszabályhelyre való hivatkozással, indokolásunkat alátámasztva ismertettük, tájékoztattuk a jegyzőket a követendő helyes eljárásrendről, a felmerült hibák jövőbeni kiküszöbölésének lehetőségeiről. A gyámhatósági ellenőrzés lehetőséget adott arra, hogy egyedi ügyekben tanácsot, segítséget nyújtsunk, és arra is, hogy egységes jogalkalmazást mozdítsunk elő. III.4.2. A járási gyámhivatalok ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai Hivatalunk éves munkatervének megfelelően, átfogó helyszíni hatósági ellenőrzés keretében vizsgáltuk Tiszakécske, Baja és Kiskőrös járási gyámhivatalok tevékenységét, ez utóbbi kirendeltségeinek vizsgálata évre áthúzódott. Közülük Baja és Kiskőrös vonatkozásában kisebb súlyú eljárási hibákat állapítottunk meg és az ügyfelek jobb eligazodását, vagy a hatékonyabb munkavégzést segítő változtatásokra tettünk javaslatot. Tiszakécske Járás Járási Gyámhivatalánál azonban nagyszámú és jelentős súlyú hiányosságot állapítottunk meg ellenőrzésünk során, melyekre az ellenőrzésről készült feljegyzésben valamennyi vizsgált ügy tekintetében a jogszerű eljárás ismertetésével együtt felhívtuk a gyámhivatal figyelmét. A feljegyzésben feltárt hiányosságok és mulasztások kiküszöbölésére Intézkedési terv készítését írtuk elő, melynek elfogadását követően évben utóellenőrzés keretében vizsgáljuk a terven foglaltak teljesítését. Mivel a következő pontban részletezett átmeneti és tartós neveltek felülvizsgálata- körében is ugyanez a járási gyámhivatal késlekedett a felülvizsgálatokat akadályozó körülmény időben történő jelzésével, a feltárt problémák további megerősítést nyertek, ezért a hivatalvezető megkereste a járási hivatal vezetőjét a kormányhivatalok belső integrációjához kapcsolódó átszervezés kérdéseinek egyeztetése érdekében. III.4.3. Átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek felülvizsgálatának koordinálása Január 01. napjától módosultak és kiegészültek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) gyermekvédelmi gondoskodásra és annak felülvizsgálatára vonatkozó szabályai és bevezetésre került a gyermekvédelmi gyám jogintézménye. A Gyvt. 161/R. 1 bekezdése előírja a gyámhivatalok számára a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek soron következő éves felülvizsgálata során a január 10. napjától hatályos szabályok alkalmazását.. Fenti rendelkezésekből következően a gyámhivataloknak december 31. napjáig végrehajtandó feladata volt a december 31-én átmeneti vagy tartós nevelésben lévő kiskorúak nevelésének felülvizsgálata, annak nevelésbe vételre változtatása, a gondozási hely meghatározása, a jelenlegi gyám felmentésével egyidejűleg gyermekvédelmi gyám kirendelése, egyéni elhelyezési terv fenntartása, a következő felülvizsgálat meghatározása. Az új jogszabályi rendelkezések alkalmazására hagyományainknak megfelelően először január 14-én Gyámhivatal vezetői értekezlet keretében kezdtük meg a a járási gyámhivatalok felkészítését a feladat elvégzésére. Az értekezletre meghívtuk a TGYSZ igazgatóját is, aki tájékoztatást adott az intézmény feladatra történő felkészüléséről, a gyermekvédelmi gyámi képzésekről. Elhangzott, hogy a 12 éves kor alatti gyermekek gondozási helyének nevelőszülőnél történő meghatározása nem jelent különösebb kihívást megyénkben, tekintettel arra hogy a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató nagy létszámú nevelőszülői hálózata biztosítja a gyermekek

42 [42] többségének gondozási helyét, megyénkben már a jogszabály-módosítást megelőzően annak szelleme szerint jártak el. Az értekezleten elhatároztuk, hogy un. nevelésbe vételi munkacsoportot hozunk létre a járási gyámhivatalok munkatársaiból a még közvetlenebb irányítás, illetve a még gyakoribb információ csere biztosítása érdekében február 25-én Nevelésbe Vételi Szakmai Napot tartottunk a gyermekjóléti szolgálatok számára, melyen a gyámhivatalok is részt vettek. A szakmai nap keretében a családgondozók kaptak tájékoztatást arról, hogy mennyiben szükséges változtatniuk az eddigi gyakorlatukon a nevelésbe vétel szabályai szerint lefolytatott eljárásokban. Az egész napos szakmai tanácskozáson munkatársaink a következőkre hívták fel a gyermekjóléti szolgálatok munkatársainak figyelmét: - Elmondtuk, hogy az adatszolgáltatás egyrészt fontos annak eldöntése érdekében, hogy valóban indokolt-e a gyermek szakellátásban történő elhelyezése, másrészt, hogy amennyiben igen, úgy a szükségleteinek leginkább megfelelő gondozási helyre kerüljön. Tekintettel arra, hogy a gondozási helyre történő javaslattétel iránt a szolgáltatóknak (SOS, Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgálató stb.) rövid határidőn belül (egy max. két nap) kell nyilatkozniuk, elengedhetetlen, hogy a gyermekre vonatkozó adatokhoz hozzájussanak. A szolgáltatókkal és Bács-Kiskun Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálattal közösen kidolgozásra került egy szempontsor, melyet a gyermekjóléti szolgálatok számára továbbítottunk. - Nyomatékosítottuk, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára, illetve a nevelésbe vétel elrendelésére irányadó, Gyvt. által meghatározott anyagi jogi és eljárásjogi határidők megtartása és ezáltal a gyermeki jogok védelme érdekében szükséges az elektronikus irattovábbítás, küldés-fogadás általánossá tétele, lehetőség szerint a gyermekjóléti szolgálatok gyakorlatában is, melyre tekintettel biztosítani szükséges a gyermekjóléti szolgálat levelezőrendszerének folyamatos figyelemmel kísérését, ugyanakkor a papír alapú küldemények mellőzését. Az útján történő levélfogadás és továbbítás esetén is szükséges, hogy mind a megkereső, mind pedig a válaszlevél tartalmazza az intézményvezető, kiadmányozásra jogosult családgondozó aláírását és a gyermekjóléti szolgálat hivatalos pecsétjét, az íly módon szerkesztett levelet szkennelve kell elektronikussá tenni január 1. napjától a gondozási hely meghatározása érdekében a járási gyámhivatalok tárgyalást tartanak. A tárgyalásra az eljáró hatóság az érintettek, köztük a gyermekjóléti szolgálat családgondozója megjelenése érdekében idézést bocsát ki. Az idézésnek minden idézett személy köteles eleget tenni. Erre tekintettel kértük, hogy a jövőben a családgondozó a gyermek gondozási helyéről történő érdemi döntés meghozatala érdekében a gondozási hely meghatározására vonatkozó, járási gyámhivatal előtti tárgyaláson részt venni és ott a gyermek körülményeire, a kapcsolattartás szabályozására stb. javaslatát megtenni szíveskedjen. Elengedhetetlen, hogy a családgondozó a tárgyaláson a szülők és a gyermek körülményeiről, aktuális helyzetükről, kapcsolattartásukról naprakész információval rendelkezzen, ezért minden esetben szükségesnek tartjuk, hogy a tárgyalást megelőzően a családgondozó a szülőket felkeresse és információt szerezzen az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy nevelésbe vétel óta eltelt időben végbement változásokról. - Az NM rendelet 23. (3)bekezdése értelmében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a gyermeket gondozási helyén az elhelyezését követő két hónapon belül felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart a gyermek gondozási helyével, a gyermekvédelmi szakszolgálattal és a gyermekvédelmi gyámmal. Javasoltuk, hogy a kiskorú gondozási helyen történő felkeresésére a gyermekvédelmi gyámmal, illetőleg a gondozási hellyel történt előzetes egyeztetést követően, lehetőség szerint a gyermekvédelmi gyámmal együtt kerüljön sor. Fentieket a későbbiekben írásban is megküldtük valamennyi gyermekjóléti szolgálatnak.

43 [43] A szakmai napon egyúttal azt kértük a gyámhivatalok vezetőitől, hogy március elejétől valamennyi felülvizsgálat kezdeményezésére, ideiglenes gondozási hely biztosítására vonatkozó megkeresést elektronikus úton küldjék meg hivatalunknak, annak érdekében, hogy figyelemmel tudjuk kísérni a gyakorlati jogalkalmazás alakulását. A TGYSZ feladatellátását nagyban megkönnyíti, amennyiben a gyámhivatalok egységesen járnak el, minden ügyben egyformán szolgáltatják valamennyi szükséges információt. A megkeresések ellenőrzése egyben azt a célt is szolgálta, hogy a kontroll az ideiglenes hatályú elhelyezések helyett a nevelésbe vételi eljárások folytatására sarkallja a gyámhivatalokat március 3. napján ismét Gyámhivatal vezetői értekezletet tartottunk, melynek ugyan a sajtónyilatkozatokra vonatkozó szabályok gyámhivatal vezető általi megsértése adta az apropóját, de egyúttal a Nevelésbe Vételi Munkacsoport első összejövetelére is sor került, ahol a munkacsoportban részt vevő gyámhivatali ügyintézőkkel és a TGYSZ munkatársaival közösen alakítottuk ki a helyes és egységes jogalkalmazói gyakorlatot. Előzetesen bekértük a munkacsoport tagjai által már az új szabályok hatálybalépését követően kiadmányozott iratokat. A beküldött iratok, valamint az EMMI által rendelkezésre bocsátott iratminták feldolgozását, összehasonlítását előzetesen elvégeztük, a végleges iratmintákra javaslatot készítettünk. Mindezt az értekezleten előadtuk, és a munkacsoport tagjaival megvitattuk. Az ügyintézők részéről a munkacsoport létrehozásának maximálisan pozitív volt a fogadtatása, és rendkívül aktív részvétel mellett folytak a munkacsoport összejövetelei, biztosítva számunkra is a felmerülő problémákra vonatkozó folyamatos információszerzés, a joggyakorlat kialakításában történő intenzív részvétel lehetőségét. A Nevelésbe Vételi Munkacsoport következő ülésére április 24. napján került sor. Az értekezlet témája az ideiglenes hatályú elhelyezés és annak felülvizsgálata, nevelésbe vétel gyakorlata, határidők. Az elhúzódó IDH-k apropóján lefolytatott ombudsmani vizsgálat és jelentés ismertetése, az ebből adódó feladatok voltak. A május 12. napján megtartott Gyámhivatal vezetői értekezleten az addig beszerzett információk és gyakorlati tapasztalatok alapján ismét átbeszéltük: az ideiglenes hatályú elhelyezés és a nevelésbe vétel elkülönítése; tendenciák, szemléletváltás; ideiglenes státusz lerövidítésének eszközei témaköröket, valamint sor került a nevelésbe vételi munkacsoport által kidolgozott javaslatok, iratminták ismertetésére. Júliusban a járási gyámhivatalok féléves beszámolójában tájékoztatást kértünk a felülvizsgálatok aktuális állásáról, akik arról számoltak be, hogy többségüknél a felülvizsgálatok az esedékesség szerint az év elején elkészített tervnek megfelelően időarányosan megvalósultak, a nagyobb gyámhivatalok azonban már ekkor jelezték, hogy az év eleji zökkenőmentes folyamatban törés következett be, és a félévhez közeledve egyre lassabban érkezett meg a TGYSZ-től a gyermekvédelmi gyám személyére vonatkozó javaslat. Mindez egybecsengett a szakszolgálat igazgatójával megvalósított folyamatos kapcsolattartás során szerzett azon információval, hogy a szükségeshez képest fél létszámmal bíró szakszolgálat csak állandó átcsoportosítással, túlmunkával tudta biztosítani a gyermekvédelmi gyámokat. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonai együttműködése a gyámhivatalokkal a feladat eredményes végrehajtása érdekében: Bács-Kiskun megyében Január 1-jén 1375 kiskorú nevelkedett szakellátásban. A felülvizsgálatok eredményes elvégzése érdekében az igazgató 2013-ban az elvégzett számítások és egyéb tervezési előkészületek alapján 38 fő létszámszükségletet jelzett a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak. A tervezés részét képezte az is, hogy a megye különösen nagy területéből következő hatalmas földrajzi távolságok figyelembe vételével nem Kecskemétre koncentrálva hírdették meg az álláshelyeket, hanem a működés helyének megfelelő járásközpontokban. Az intézmény egy személygépkocsival rendelkezik, így ezt kevésbé, inkább saját gépjárművet és tömegközlekedést vehetnek igénybe a gyermekvédelmi gyámok.

44 [44] További racionalizáló intézkedésként Baján irodát alakítottak ki, az infrastruktúra azonban itt is és a kecskeméti központban is fejlesztendő. A tervezés szerint szükséges gyámi létszámból szeptember végéig 18 fő gyámi státusz betöltésére kapott engedélyt az intézmény, így a felülvizsgálatok végzéséhez szükséges gyermekvédelmi gyám személyére vonatkozó javaslatok elkészítése rendkívül nagy munkateher felvállalása, fegyelmezett munkavégzés és állandó szervezés mellett volt biztosítható. A szakszolgálat igazgatója és munkatársai néhány másik megyével ellentétben - nem blokkolták a felülvizsgálatokat, amikor a státuszban lévő gyámok elérték a gyámoltak jogszabályban meghatározott lehetséges maximális számát, azzal hogy nem adtak javaslatot gyermekvédelmi gyám személyére, hanem időlegesen akár kiskorú gyámságát is ellátta 1-1 személy ( a legnagyobb létszám 72 gyermek volt). Ennek ugyanakkor az lett a későbbi következménye, hogy a szükséges létszám betöltésére biztosított lehetőség megnyílásakor sorozatos gyámváltásokról kellett döntenie az illetékes gyámhivataloknak, ami az ő oldalukon tovább növelte az egyébként is rendkívül nagy munkaterhet. Hivatalunk szeptember 23. napján ismételten közös Szakmai Napot szervezett a gyermekjóléti szolgálatok, a járási gyámhivatalok számára a szakszolgálat munkatársainak részvételével, ahol a nevelésbe vétel és a felülvizsgálatok tapasztalatai a terítékre kerültek, továbbá lehetőséget biztosítottunk kérdések felvetésére is. A Szociális és Gyámhivatal október végén tájékoztatást kért a TGYSZ-től, melynek alapján megállapítható volt, hogy Kecskemét és Kunszentmiklós járásokban nagyon magas a hátralévő felülvizsgálandó kiskorúak száma (Kunszentmikós 20, Kecskemét 96 gyermek), így szükségesnek láttuk, hogy e két járás és a TGYSZ részvételével külön egyeztető megbeszélést hívjunk össze. A november 03. napján megtartott megbeszélésen a szakszolgálat igazgatója elmondta, hogy az újonnan megkapott létszámból 7 státuszt tudtak betölteni addig, 9 fő felvétele még azt követően következett, illetve meg kellett oldani a gyermekét váró és a más pályára távozó gyám pótlását is. Egyidejűleg hatalmas iramban folyt tehát a TGYSZ-nél a pályáztatás, a jelentkezők interjúztatása, továbbá a hátralévő felülvizsgálatok végzése is nagymértékben felgyorsult. Az egyeztetés alkalmával pontosan ütemeztük, hogy négy heti részletben legkésőbb december 1- jéig- milyen ütemezésben küldi meg a TGYSZ a gyermekek egyéni elhelyezési tervét és a gyámok személyére vonatkozó javaslatát a két gyámhivatalnak annak érdekében, hogy - az év végi 2x4 nap munkaszünetet is figyelembe véve - teljesíthető legyen a felülvizsgálatok lezárása. A szakszolgálat is és az érintett gyámhivatalok is hetente jelentették hivatalunknak, hogy mindkét fél a megállapodásnak megfelelően teljesít december 1-jén ismét tájékoztatást kértünk valamennyi járásból név szerinti lista megküldésével a hátralévő felülvizsgálandó gyermekek adatairól. A beküldött jelentéseket az egyes gyermekekre kiterjedően áttekintettük az igazgató asszonnyal. A gyermekek többsége ügyében a járási jelentések elkészülte és az egyeztetés időpontja között már elküldésre került, vagy postázás alatt volt a felülvizsgálat elvégzéséhez szükséges javaslat, a hátralévőket ütemeztük a tárgyhétre. Néhány esetben a járási gyámhivatal és a TGYSZ közötti közvetlen egyeztetésre volt szükség, erre a gyámhivatalok figyelmét felhívtuk. Egyes gyermekek felülvizsgálatára amiatt nem kerülhetett sor, mert a másik megyében működő TGYSZ minden sürgetés ellenére sem küldte meg a szükséges dokumentumokat, adatokat. Ügyükben a hivatalvezető közvetlenül kért segítséget az EMMI Gyermekvédelmi és Gyámügyi Fősztálya munkatársától, akinek közreműködésére másnap már meg is kapták a gyámhivatalok a szükséges iratokat. Összességében elmondható, hogy a feladat elvégzése a Ptk. hatályba lépéséből következő feladatokra való felkészüléssel, illetve azok elvégzésével együtt ez évben különösen nagy próbatétel elé állította a gyámhivatalokat. A feladat elvégzése az év kétharmadában esélytelennek tűnt, attól az időponttól, amikor a TGYSZ lehetőséget kapott a szükséges gyermekvédelmi gyámi létszám betöltésére, onnantól valamennyi közreműködő elhivatottságának, feladatközpontú hozzáállásának, fegyelmezettségének, s az SZGYH el nem hanyagolható irányítói, szervező tevékenységének

45 [45] köszönhetően a feladatot csaknem teljes egészében elvégeztük. Valamennyi Bács-Kiskun megyei TGYSZ-hez tartozó gyermeknek kirendelésre került a gyermekvédelmi gyámja. A Bácsalmási Járási Hivatal Járási Gyámhivatalánál egy illetékesség változás okán hozzájuk került gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítása és gondozási helyének megváltoztatása ügyében még folyik az iratok beszerzése. A gyermek gondozási helye a Vas megyei TGYSZ illetékességi területén van. A Jánoshalmi Gyámhivatalnál egy gyermek MGYSZB általi vizsgálatára január 8-án került sor, a nevelésbe vételi eljárás a napokban lezárul. Sajnálatos, hogy a megye egyetlen gyámhivatalaként a Tiszakécskei Járási Hivatal Járási Gyámhivatala 31 gyermek tekintetében nem teljesítette a felülvizsgálati kötelezettséget. A mulasztás bekövetkezésében nem kizárólagos a gyámhivatal felelőssége, mivel a 31 gyermek a Fészek Egyesület Nevelőszülői Hálózatában nevelkedik, a gyermekvédelmi gyám személyére és a felülvizsgálatra vonatkozó javaslatot a Pest megyei, illetve a Fővárosi TEGYESZ-től kellett volna megkapniuk, azonban arra hivatkozással, hogy 20 gyermekvédelmi gyám hiányzik, március-áprilisi megkeresésre sem kaptak tőlük választ, vagy néhány esetben az elmúlt héten érkezett meg a javaslat. A gyámhivatal mulasztása abban nyilvánul meg, hogy írásban dokumentáltan nem sürgették az illetékes szakszolgálatot, csak telefonon tartották velük a kapcsolatot állításuk szerint. Szóbeli információnk szerint januárban sor került gyermekvédelmi gyámok felvételére, így megindultak a felülvizsgálatok. A gyámok személyére vonatkozó javaslatok megérkezését követően soron kívül el kell végeznie a gyámhivatalnak a vizsgálatot. A mulasztással kapcsolatos felelősség kérdésében a járási hivatal vezetőjével közösen, a történtek tisztázását követően járunk el. Rendkívül sajnálatos, hogy a megye 10 járási gyámhivatalának eredményes munkáját tette tönkre a Tiszakécskén elmaradt 31 gyermek felülvizsgálata. A megye gyermekvédelmi szervezetrendszerében dolgozó valamennyi szakember egymás munkáját segítve, mindenáron megpróbált megfelelni a megszabott jogszabályi követelményeknek. Az idei év első negyedében még szükség lesz jónéhány gyámváltásra, hogy az év végén belépők tehermentesítsék az év nagy részében a jogszabályi limit feletti számú gyermek törvényes képviseletét ellátó szakembereket évben elkezdődhet a gyermekvédelmi gyámok és a velük kapcsolatban álló járási gyámhivatalok közös szakmai munkájának fejlesztése. III.4.4. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai A évi hatósági ellenőrzések tervezése a már kialakult gyakorlat szerint történt, éves ellenőrzési ütemterv alapján, melyet a kormányhivatal hivatalos oldalán közzétettünk. A megelőző évekhez képest annyi változás történt, hogy a népegészségügyi szakigazgatási szerven kívül már a kormányhivatal oktatási főosztályával is közös ellenőrzést terveztünk azon intézmények esetében, ahol családi napközi magánóvodával együtt vagy közös ingatlanban működik. A hatósági ellenőrzések lefolytatását havi bontásban ütemeztük, melynek összeállítása során még nem volt ismert a évben lezajlott választások pontos időpontja, így év közben, főként az önkormányzati fenntartású intézmények esetében, többször vált szükségessé az ellenőrzés elhalasztása, de előfordult, hogy az intézmény már megszervezett programja vagy más, méltányolható fenntartói érdek miatt kellett a hatósági ellenőrzésre új időpontot kitűzni. A lefolytatott hatósági ellenőrzések minden esetben előzetes kiértesítések alapján történtek meg, évben ugyanis nem volt olyan jelzés hivatalunk felé, mely előzetes értesítés nélküli vizsgálat lefolytatását tette volna szükségessé. Az ellenőrzés alá vont fenntartók, intézmények mind a hatósági ellenőrzést megelőző irat- és adatszolgáltatás során, mind pedig a hatósági ellenőrzés lefolytatásakor együttműködőek voltak. Jó gyakorlatnak bizonyult, hogy a szolgáltató működését meghatározó főbb dokumentumokat, továbbá a

46 [46] szolgáltatásnyújtásra vonatkozó fenntartói döntéseket még a hatósági ellenőrzést megelőzően bekértük elektronikus úton, így a hatósági ellenőrzés napjára már képet kaptunk a működés hogyanjáról. Jellemzően egy intézmény egy szolgáltatáscsoportjára egy napot és egy ügyintézőt ütemeztünk, kisebb, illetve egymáshoz közel eső szolgáltató vagy település esetén (pl. egyszemélyes gyermekjóléti szolgálat) pedig többet. A megye sajátosságából következően jelentős időt töltöttünk utazással, így az intézményben érdemi munkára fordított idő általában a tárgyi feltételek vizsgálatára, a személyi dokumentumok áttekintésére, illetve a felmerülő kérdések átbeszélésére elegendő csak. Az egyéni esetdossziék vizsgálata már rendszerint a hivatalban történt, a helyszíni hatósági ellenőrzést követően. A hatósági ellenőrzés megállapításait egységes szerkezetű végzésben összegeztük. A lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy a vizsgált intézmények, szolgáltatók működése mind tárgyi, mind szakmai színvonalát tekintve eltérő képet mutat, hiszen a tárgyévben minden szolgáltatásforma esetében találkoztunk nagyon jól és kevésbé jól működővel és sajnos arra is volt példa, hogy a két évvel ezelőtt még jól működő szolgáltatásnyújtás körülményei az eltelt időszak alatt annyira megváltoztak (pl.: tisztasági festés hiánya), hogy elfogadható környezetből szolgáltatásnyújtásra alkalmatlan környezetté vált. Mindez pedig azt is mutatja, hogy szükség van a rendszeres hatósági ellenőrzésekre, a szolgáltatásnyújtás folyamatos kontrolljára, mert a változó körülmények negatívan befolyásolhatják a szolgáltatásnyújtás színvonalát is. Tapasztalataink szerint a negatív hatást kiváltó, leggyakrabban előforduló körülmények a következők: A személyi feltételek gyakori változása akár a fenntartó, akár az intézmény vezetése élén vagy a szakalkalmazottak tekintetében. Már most tapasztalható néhány település esetében, hogy az új képviselő-testület vagy polgármester nem tartja szívügyének a gyermekjóléti szolgáltatások eddigi színvonalának megtartását vagy további fejlesztését, ezért a teljesítési határidőket nem tartják be, többszöri felszólításra sem reagálnak vagy nem érdemi intézkedéseket tesznek. A jogszabályi változások nyomon követésének és gyakorlati alkalmazásának hiánya. A fenntartó romló anyagi háttere, bizonyos közszolgáltatások iránti igény csökkenése. A finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak szigorodása. A hatósági ellenőrzések tapasztalatai ugyanakkor, általánosságban, szinte minden intézmény szolgáltatásnyújtása tekintetében a következők szerint foglalható össze: Minden fenntartó meghozta vagy megalkotta a szolgáltató működtetésével kapcsolatos legfontosabb döntéseket, dokumentumokat, így pl. állami fenntartók esetében az alapító okiratokat, intézkedtek ezek törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésére vagy módosítás esetén annak átvezetésére, tartalmuk azonban már igen eltérő képet mutat. Leggyakrabban előforduló hiányosság, hogy az alapító okirat vagy más létesítő dokumentum nem a jogszabály szerinti fogalmakat használja, különösen, ha a változás jogszabály-módosítás eredménye, vagy a fenntartó az alapító okiratban nem végzi el az intézmény működtetésének korrekcióját, pl.: nyitva álló helyiség megszüntetése, szolgáltatásnyújtás helyének átnevezése stb. Gyakori probléma, hogy az intézmény alapdokumentumai, így az alapító okirat, szakmai program és a szervezeti és működési szabályzat, nem egymásra épülő egységet képeznek és adják meg ezáltal a szolgáltató működésének alapját, hanem egymástól inkább függetlenül szabályoznak, vagy éppen duplikáltan, ami azt is mutatja, hogy sem a fenntartó, sem az intézmény nem tudja elhatárolni a különböző dokumentumok szerepét. Vélhetően a fentiekből adódó következmény, hogy a szolgáltató tényleges működése, a működés rendje, az alkalmazott módszerek, a kialakított gyakorlat eltér a szakmai dokumentumokban lefektetettektől, illetve ennek kapcsán azt is tapasztaltuk, hogy az egyszer megalkotott szabályzatokhoz csak nagyon nehezen nyúlnak hozzá, még akkor is, ha a gyakorlat reagál az új feladatokra vagy a szolgáltatásokkal szemben támasztott új igényekre. Az önkormányzati fenntartók esetében még mindig gyakori hiányosság, hogy a szolgáltatásnyújtást nem alapozza meg önkormányzati rendeletalkotás, vagy a rendelet

47 [47] összemossa a szociális és a gyermekjóléti ellátásokat, de az sem ritka (pl.: óvoda és bölcsőde ugyanazon intézményben történő működtetése esetén), hogy a fenntartók nem tudnak különbséget tenni köznevelési és gyermekjóléti szolgáltatás között. A személyi feltételek biztosítottsága, valamint a munkajogi dokumentumok kezelése hatósági ellenőrzéseink nyomán egyre kedvezőbb képet mutat. Mára már sikerült elérni, hogy egy munkavállalónak egy munkajogi dokumentációja van, benne a foglalkoztatást megalapozó legfontosabb iratokkal, így a képesítést bizonyító okiratok egyszerű másolatával, munkaszerződéssel vagy kinevezéssel, kizáró körülményekre vonatkozó nyilatkozattal, munkaköri leírással. Probléma ugyanakkor, hogy a kizáró körülményekre vonatkozó nyilatkozat gyakran utólag kerül a munkajogi dokumentumok közé, későbbi dátumozással is, mint a foglalkoztatás megkezdése, pedig ennek éppen fordítva kellene megtörténnie. Még mindig sok esetben gond, hogy a munkaszerződés vagy kinevezés szerinti munkakör és a munkaköri leírás nincs összhangban egymással, s gyakran a személyi feltételek biztosítottságának a megállapítása is bizonytalan, mert nem a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet melléklete szerinti munkakör elnevezéseket használják. Bár nem jellemző a gyermekjóléti szolgáltatások terén önkéntesek alkalmazása, azon néhány esetben, ahol önkéntest foglalkoztatnak, hiányzott a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése, de nem történt meg képesítésének igazolása vagy a kizáró körülményekre történő nyilatkoztatása sem. Miután néhány évvel ezelőtt a foglalkozás-egészségügyi alkalmasság nagyfokú hiányát tapasztaltuk a gyermekjóléti intézményekben foglalkoztatottaknál, ma már a személyi feltételek ellenőrzésekor ezt is rendszeresen vizsgáljuk és azt tapasztaltuk, hogy megállapításaink nyomán több fenntartó is külön szerződést kötött a szakdolgozók foglalkozás-egészségügyi vizsgálatára, valamint minden intézmény, szolgáltató külön nyilvántartást is vezet az általában egy évre szóló munkavégzésre való alkalmasságról. Mint ahogy arra már az engedélyezési eljárásnál utaltunk, számottevő volt a megyében az elmúlt évben a pályázati forrásból megvalósuló beruházás, saját erőből történő fejlesztésre, korszerűsítésre csak elvétve akadt példa. Ebből következően gyakran egy fenntartón belül még ugyanazon szolgáltatástípus esetében is jelentős különbségek alakultak ki a tárgyi feltételek tekintetében, megyei szinten pedig egyértelműen érezhető a különbség. A szakmai munka, a tényleges szolgáltatásnyújtás tekintetében általános problémaként az érdekképviselet megfelelő működtetésének a hiányát emelhetjük ki. Bár azt tapasztaltuk, hogy korábbi kifogásainkra reagálva a fenntartók szabályozták az érdekképviseleti fórum megválasztásának feltételeit, az intézmények pedig elviekben működtetik azt, gyanítjuk, hogy ezek elsősorban csak papíron működnek, mert az érdekképviselet tényleges gyakorlati hasznát és jelentőségét sem a szülők, sem pedig az intézmények nem látják, legalábbis a személyes beszélgetésekből ez derült ki. Rendkívül eltérő gyakorlatot tapasztaltunk a szolgáltatásnyújtásról, a felek jogairól és kötelességeiről adandó tájékoztatás teljesítésében. Vannak intézmények, ahol csak annyit rögzítenek, hogy a tájékoztatás megtörtént, mások a jogszabályi szöveget kivonatolták és csatolták a megállapodáshoz, míg a legritkábban saját készítésű, elsősorban hétköznapi nyelven megfogalmazott, magyarázó tájékoztatóval találkoztunk annak ellenére, hogy elsősorban ez utóbbit preferáltuk. A gyermekjóléti intézmények hatósági ellenőrzése a helyszínen csak ritkán volt lezárható, jellemzően több-kevesebb hiányosság minden szolgáltató esetében felmerült, melyre tekintettel a fenntartó vagy intézmény kötelezése vált indokolttá. Ott, ahol a hiányosságok kisebb súlyúak voltak, a teljesítésről nem kértünk visszajelzést, elegendőnek tartottuk a megtett intézkedéseket a soron következő hatósági ellenőrzés során vizsgálni, más esetekben pedig határidő tűzésével kértünk fenntartói intézkedést, de volt, hogy olyan súlyú hiányosságokat tártunk fel, hogy eleve hatósági szerződés megkötését kezdeményeztük. A fenntartók hatósági ellenőrzést követő teljesítése, a határidők megtartása igen eltérő. Általános megállapítható továbbá, hogy a fenntartók nem vagy elenyésző esetben végeztek ellenőrzést a saját szolgáltatójuknál, általában elégségesnek tartják, ha az intézményvezető rendszeresen tájékoztatja őket az intézménnyel kapcsolatos főbb tudnivalókról.

48 [48] A szolgáltatók évente készítenek a fenntartó felé gyermekvédelmi beszámolót, azonban egyetlen esetben sem tapasztaltuk, hogy a fenntartó az intézmény által vázolt nehézségek, tárgyi vagy személyi hiányosságok pótlására ütemtervet készített volna, a meghozott képviselő-testületi döntés szerint a beszámolót elfogadták, további intézkedések megtételét azonban nem tartották szükségesnek. A hatósági ellenőrzések fenti általános tapasztalatain kívül az egyes szolgáltatástípusok tekintetében egyedi megállapítások is tehetők a következők szerint: A gyermekjóléti alapellátások közül a legeklektikusabb képet a gyermekjóléti szolgálatok mutatják, valamennyi szolgáltatás közül ugyanis itt érhető leginkább tetten a fenntartók különböző látásmódja, elképzelése a gyermekjóléti szolgálatok működtetése terén. Általában igaz, hogy a vizsgált gyermekjóléti szolgálatok családgondozói rendkívül elkötelezettek a munkájuk és a gyermekvédelem iránt, sok esetben azonban inkább a lelkesedésük tartja fenn a szolgáltatást, mint a fenntartó támogatása vagy elismerése. Kis településeken továbbra is gond a megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakdolgozók alkalmazása, az, hogy nincs lehetőség munkáltatói felmentéssel foglalkoztatni olyan munkavállalót, akinek a szakképesítése megszerzése még folyamatban van vagy a diplomáját nyelvvizsga hiányában még nem kapta meg ben még egy új problémával szembesültek a fenntartók, főként a nagyobb városok esetében, ugyanis a családgondozók nagy számban mondtak fel és vállaltak munkát gyermekvédelmi gyámként a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság gyermekvédelmi szakszolgálatánál. A munkahelyváltást elsősorban a többletjövedelem, valamint a munka kevésbé feszített jellege indukálta, ugyanakkor sok fiatal, pályakezdő családgondozó döntött úgy, hogy inkább kevésbé kvalifikált, de több jövedelemmel járó munkát vállal külföldön. A gyermekjóléti szolgálatok hatósági ellenőrzése során ugyanakkor a még kitartó családgondozók is elkeseredettségüknek adtak hangot, mert nagyon bíztak abban, hogy az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok bérezésének kompenzációja után a szociális ágazatra is sor kerül. Félő, hogy ennek elmaradását követően a jó szakemberek, akik iránt folyamatos a kereslet, teljesen elhagyják a gyermekvédelmi ágazatot. A személyi feltételek biztosítottsága tekintetében elmondható, hogy kisebb települések esetében gyakran többletóraszámban foglalkoztatnak családgondozót, míg a nagyobb települések esetében vagy a felmerült esetszámoknak megfelelően vagy éppen az alatti számban biztosítják a személyi feltételeket, így szinte egyáltalán nem jut idő megelőzésre, prevencióra, sőt sok esetben a személyes találkozást, a helyszíni családlátogatást a telefonon történő kapcsolattartás váltja fel. Az egy-két személyes gyermekjóléti szolgálatoknál tapasztaltuk, hogy még a többletfoglalkoztatás ellenére sem teljes a gyermekjóléti szolgáltatás, a családgondozó, főként ha pályakezdő, gyakran tanácstalan, nem tudja, hogy mit kell megtennie vagy mit tehet meg, nincs, akitől segítséget kérjen és kapjon. Jelenleg pedig a módszertani feladatellátás sem működik. Sokkal átgondoltabb és szervezettebb szolgáltatásnyújtással találkozhatunk az intézményi keretek között működő gyermekjóléti szolgálatoknál, ahol a családgondozó számíthat munkatársai, vezetői segítségére, szakmai támogatásra. Jelentős eredménynek tekintjük továbbá, hogy a társulások által fenntartott gyermekjóléti szolgálatok esetében már valódi intézményi, szervezett szolgáltatásnyújtással találkozhattunk, míg korábban a társult feladatellátás ellenére településenként lokális családgondozás és szolgáltatásnyújtás folyt. A tárgyi feltételek biztosítottsága is elsősorban az egy-két személyes gyermekjóléti szolgálatoknál kifogásolható, ahol az irodahelyiséget többen és több funkcióra használják, ezért nincs lehetőség gyermekbarát környezet kialakítására. A korábbi években sokat küzdöttünk azért, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás ne a polgármesteri hivatal épületében működjön, mert így óhatatlanul hatósági jelleget kap a közszolgáltatás, ugyanakkor azt is láttuk, hogy az önkormányzatok többsége a hivatalban előbb tudta megteremteni az akadálymentes közlekedést, a számítógépes ügyintézés, a fénymásolás, scennelés lehetőségét, a kulturált várakozás körülményeit, vagy gyermekbarát környezetet, kisebb településen pedig a hivatal épületén kívül szinte nincs is más elhelyezési lehetőség.

49 [49] A nagyobb gyermekjóléti szolgálatoknál már azt is tapasztaltuk, hogy a napi munkavégzést hivatali gépjármű is segíti, de egyre több helyen biztosított a szolgálati kerékpár, finanszírozott tömegközlekedés. A dolgozók jobb közérzetének megteremtése érdekében pedig mind több fenntartó biztosít munkaruhát a családgondozók számára, ugyanakkor jelentős visszaesés tapasztalható a szupervíziót biztosító fenntartók és intézmények számában, annak ellenére, hogy a gyermekjóléti szolgálatok által megtapasztalt vagy kezelt esetek egyre súlyosabbak, gyakran megrázóak. Ezzel együtt is az állapítható meg, hogy sok településen a családgondozó által használt eszközök még mindig korszerűtlenek, elhasználódtak. A nevelésbe vétel szabályainak változása jelentősen érintette a gyermekjóléti szolgálatok munkáját is, így a elmúlt években vizsgáltuk, hogy a családgondozók mennyiben tesznek eleget az új követelményeknek. A hatósági ellenőrzést megelőzően szakmai nap keretében készítettük fel a családgondozókat az elvárásokra, különös tekintettel a minél gyorsabb és minél teljesebb adatszolgáltatásra. Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a családgondozók a járási gyámhivatal által a gondozási hely meghatározása érdekében tartott tárgyaláson megjelennek, érdemi adatokat szolgáltatnak, ezt követően azonban a gyermeket a gondozási helyén elsősorban idő hiányában és költségtakarékosság okán nem látogatják meg. Sajnálatos tapasztalat az is, hogy a nevelésbe vételt követően a vér szerinti család látogatása számszerűen jelentősen csökkent, vagy teljességgel elmaradt. Ez veszélyeztetheti a hazagondozást, s emellett a munkakörhöz kapcsolódó kötelezettségek megszegését is jelenti. Ugyanakkor a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézménynél is tapasztalható volt, hogy az elmúlt év első félévében lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai szerint nem álltak rendelkezésre az egyéni elhelyezési tervek, amelyek megalapozzák az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítését, holott azok elfogadásáról és megküldéséről az illetékes járási gyámhivatal rendelkezett. Ezekben az esetekben felhívtuk a figyelmet arra, hogy kérjék be a dokumentumokat a gyermekvédelmi szakszolgálattól. A gyermekjóléti szolgálatok családgondozói A jelzőrendszer tagjaival évente lefolytatandó tanácskozás mind előkészítésében, mind megvalósulásában vegyes képet mutat, annak ellenére, hogy lebonyolítása valamennyi gyermekjóléti szolgálatnál megtörtént. Kiemelendő, hogy vannak olyan intézmények, melyek keretei között dolgozó családgondozó figyelmet fordít arra, hogy a tanácskozás híd szerepet töltsön be az elmúlt és az előttük álló időszak között, így figyelemfelhívó jelleggel értesítik előzetesen a résztvevőket, hogy milyen programpontokra készüljenek fel. A tagok írásos beszámolót küldenek előzetesen a gyermekjóléti szolgálatnak. Az értekezleten jelenléti ívet vesznek fel, a tanácskozásról feljegyzés készül, melynek másolatát megkapják a jelzőrendszer tagjai azzal, hogy abban a jövőre vonatkozó tervek is egyeztetésre kerülnek. A jelzőrendszeri tagok aktivitása azonban eltérő, jellemzően a védőnővel, körzeti megbízottal, illetve a köznevelési intézmények dolgozóival intenzív a családgondozók kapcsolata. Jó gyakorlatnak tekinthető, hogy egy járásközponti gyermekjóléti szolgálat kezdeményezésére rendszeres szakmai tanácskozásokat tartanak a járáshoz tartozó gyermekjóléti szolgálatok meghívásával az egységesebb feladatellátás elősegítése érdekében, mely mellett külső előadók meghívásával a többletinformációkhoz jutást is segítik. A családgondozók igyekeznek megteremteni és fenntartani a kapcsolatot a nevelőszülői tanácsadókkal, gyermekotthoni szakdolgozókkal, azonban ennek intenzitása változó, leginkább a szülői háztartásban történő kapcsolattartás előtti tájékozódás céljából kérnek információkat. Ahol létezik a szakdolgozók között információcserére irányuló kapcsolat, az kölcsönös, mindkét fél részéről fenntartott. A családgondozók utóbbi években emelkedő feladatellátása mellett láthatóan kevesebb idejük jut vagy egyáltalán nem jut idő szabadidős és prevenciós programok szervezésére, inkább a település más intézményei által szervezett programokba csatlakoznak be. A családi napköziket illetően továbbra is jobbára a térítési díjakkal kapcsolatos dokumentációban érhetők tetten a jogszabályoktól való eltérések. Többnyire elmarad a térítési díj értesítő formanyomtatványok megalkotása és alkalmazása, melynek szükségességére felhívtuk a fenntartók

50 [50] figyelmét. A családi napközikben ezek rendszeresítése helyett továbbra is a megállapodásokban rögzítik a fizetendő térítési díj konkrét összegét. Látható, hogy az intézményi és a személyi térítési díj elhatárolása továbbra is gondot okoz a fenntartóknak, szolgáltatást nyújtóknak, annak ellenére, hogy a legalább kétévente kötelező hatósági ellenőrzéseknek hivatalunk eleget tesz, melynek keretében a pontosításokra sor kerül. A belső dokumentumokkal kapcsolatos, már említett eltérések leginkább ennél a szolgáltatásnál láthatók, különösen a nyitva tartás tekintetében, amikor eltérően rögzítik azt a megállapodásban ahhoz képest, amit a szakmai program és a házirend tartalmaz. A személyi feltételek esetében új dolgozó felvételénél nem fordítanak kellő gondot az állandó segítők jogszabályban meghatározott óraszámának meghatározására, így azokban a családi napközikben, ahol az óraszám az előírt alatt maradt, felhívtuk a figyelmet határidő tűzésével a szükséges módosítás elvégzésére a munkajogi dokumentumokban. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy néhány családi napköziben kiemelt figyelmet fordítanak a jogszabályi előírásoknak történő megfelelésre, melynek alapját a hivatalunk ellenőrzési végzéseiben foglalt megállapítások képezik. Azok alapján az előző hatósági ellenőrzés óta kijavították a feltárt, jogszabályoknak meg nem felelő gyakorlatot, rendszeresítették az előírt, megfelelő tartalmú formanyomtatványt, így 2014-ben a szolgáltatás nyújtása már megfelelő keretek között történt. A családi napközik vizsgálatának összegzése alapján egyebekben megállapítható, hogy azokat minden esetben jó tárgyi feltételek mellett biztosították. A tárgyévben a Szolgáltatói Nyilvántartási Rendszerbe új szolgáltatóként bejegyzett négy családi napközi esetében hatósági ellenőrzésük már a bejegyzésüket követő rövid időn belül sor került, mely a jogszabályoknak megfelelő működésük szempontjából elengedhetetlennek bizonyult. Következtetésképpen levonható, hogy a jövőben minden új bejegyzett családi napközi, továbbá minden más új szolgáltatás bejegyzését követően a hatósági ellenőrzést a bejegyzéshez közeli időpontban célszerű elvégezni, mely a szolgáltatóknak is nagy segítséget jelent módszertani segítség hiányában. A bölcsődék vonatkozásában pozitív irányú változást hozott a évben lefolytatott felülvizsgálat óta eltelt időszak. Rendeződtek az elmúlt évek súlyosabb hiányosságai, melyek egyes intézmények határozatlan idejű működési engedélyét is veszélyeztették. Ezek a hiányosságok elsősorban a személyi-, valamint tárgyi feltételekben mutatkoztak meg. A rendeződés keretében egy bölcsőde esetében a többször meghosszabbított hatósági szerződés a teljesítés következtében megszűnt. A megyeszékhely egyik bölcsődéjében megtörtént sajnálatos eset (a kisgyermek a bölcsődéből akadálytalanul kijutott felügyelet nélkül) hívta fel a figyelmünket arra, hogy a hatósági ellenőrzések során vizsgáljuk a bölcsődében elhelyezett gyermekek biztonságát, ennek tárgyi feltételeit. Megállapítható volt, hogy a bölcsődék többségében a be- és kijutást szinte egyáltalán nem kontrolálják, ugyanakkor találkoztunk ellenkező példával is, ahol a szülők saját költségükön szereltettek fel a bejárati ajtókra biztonsági rendszert. Minden esetben, ahol az szükséges volt, felhívtuk a fenntartó figyelmét az intézménybe érkezők fokozottabb ellenőrzésére, lehetőség szerint a gyermekek védelmét biztosító be- és kiléptető rend és rendszer bevezetésére. A tárgyi feltételek körében és a biztonság érdekében felhívtuk a bölcsődék fenntartóinak figyelmét az intézmények udvarában lévő, nagyméretű fák stabilitásának vizsgálatára és rendszeres figyelemmel kísérésére, mert a nyári viharok gyakran kárt tettek ezekben a növényekben, jelentős veszélyforrást hordozva a gyerekekre nézve. Mint arra már korábban utaltunk, megyénkben az elmúlt években számos új bölcsőde létesült, melyek közül több intézmény első hatósági ellenőrzésére évben került sor. Örömmel volt megállapítható, hogy az új intézményt a gyerekek és a szakdolgozók belakták, rendkívül barátságossá tették, de ami még ennél is szembetűnőbb volt, hogy óvják, védik környezetüket, szeretnék minél tovább fenntartani ezt az állapotot. A hatósági ellenőrzések során megállapítható volt, hogy továbbra is jellemző a túltelítettség, azaz a felvett gyerekek száma szinte mindenhol meghaladja az engedélyezett férőhelyszámot, de a napi szintű kihasználtság még így is alatta maradt a kívánatosnak.

51 [51] Egy településen oly mértékű évek óta a bölcsődei túljelentkezések száma, hogy átgondolást igényel a gyermekek napközbeni ellátásának megszervezése, melynek tárgyában intézkedési terv elkészítésére hívtuk fel a fenntartót. Találkoztunk ellenben olyan esettel is, ahol a köznevelési intézményben működő bölcsődei csoport vonatkozásában kiváltották a várólistát a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott lehetőséggel, miszerint az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti. A bölcsődében gondozott gyermekek életkorát tekintve megállapítható, hogy egy évesnél fiatalabb gyermeket csak kivételesen helyeznek el a szülők bölcsődében, jellemzően a gyermek másfél-két éves korában veszik igénybe ezen ellátást, és rendszerint a harmadik életév betöltését követően a gyerekek óvodába mennek. Általánosságban volt tapasztalható, hogy a fenntartók, melyek zömében települési önkormányzatok, vagy nem vagy csak minimális összegben, szinte csak jelképesen állapítanak meg gondozási díjat. Tájékoztatásuk szerint sok családnál a néhány száz forint kifizetése is gondot jelent, valamint a minimális gondozási díj beszedése nagyobb költséget generál, mint a ténylegesen befolyó bevétel. Jogsértő volt ugyanakkor a fenntartók azon gyakorlata, hogy intézményi térítési díjként csupán az étkeztetés költségét határozták meg, a gondozási díjról pedig nem rendelkeztek, ahelyett, hogy ez utóbbi tételt 0.-Ft-ban állapították volna meg. Mindenképpen pozitív tapasztalat, hogy szinte minden bölcsőde képes biztosítani speciális étkeztetést igénylő gyermek ellátását. Míg a korábbi években az intézmények gyakran elzárkóztak ilyen gyermek élelmezésétől, vagy elvárták, hogy a szülő maga gondoskodjon a megfelelő élelmiszer intézménybe viteléről, mára szinte mindenhol felkutatták azt a szolgáltatót, amely széles spektrumban képes biztosítani ételallergia szerinti élelmiszert évben egy családok átmeneti otthona hatósági ellenőrzés volt ütemezett a megyében, mely szerint a nem állami fenntartó által nyújtott szolgáltatás színvonala ugyan elfogadható, a tárgyi feltételek és az elhelyezési körülmények rendkívüli szűkösek, az ingatlan adottságaiból adódóan bővítésre nincs lehetőség. A legnagyobb hiányosságot az intézmény által foglalkoztatott szakdolgozók tekintetében tártuk fel, többen a jogszabály által meghatározott képesítési követelménnyel nem rendelkeztek. A hibát azért tartjuk súlyosnak, mert országos, szolgáltatást sok éve nyújtó fenntartóról van szó, amely tisztában van a jogszabályi követelményekkel, ennek ellenére tevékenységében figyelmen kívül hagyja azt. Jogszerű feltételek biztosítása érdekében várhatóan hatósági szerződés megkötésére kerül majd sor. III.4.5. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátó intézmények szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai A Gyvt évi változása az otthont nyújtó ellátás tekintetében kiemelkedően a nevelőszülői tevékenységet érintette azáltal, hogy január 1. napjától a törvény foglalkoztatási jogviszonyként szabályozta a nevelőszülő működését. További változás volt a nevelőszülő helyettesítésének és segítésének biztosítása. A törvény, illetve végrehajtási rendelete a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésére, az érintettek tájékoztatására, valamint a keretmegállapodás megkötésére számos határidőt állapított meg, melyek teljesítését hivatalunk folyamatosan nyomon követte a fenntartóktól, működtetőktől kért és kapott tájékoztatás útján. Ezen túlmenően az éves hatósági ellenőrzés keretében vizsgáltuk a keretmegállapodások és kiegészítő megállapodások megkötését, azok tartalmát. A nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá alakítását a szakminisztérium számos tájékoztatóval, iratminta kidolgozásával segítette, melyeket minden esetben az érintettek részére eljuttattunk. A lefolytatott hatósági ellenőrzések során azt tapasztaltuk, hogy ezen útmutatók, s főleg iratminták jelentősen segítették a jogviszony átalakítását, a működtetők kivétel nélkül alkalmazták a szakminisztérium által kidolgozott keretmegállapodás-mintát, valamint a segítő foglalkoztatását biztosító megbízási szerződést, de még így is számos további problémával kellett megbirkózniuk, ezek közül is kiemelendő a nevelőszülő nyugdíjazásának esete akkor, ha nevelőszülői tevékenységével nem kíván felhagyni, csupán az öregségi nyugellátást szeretné igénybe venni.

52 [52] A jogszabályi rendelkezések összevetéséből arra a megállapításra jutottunk, hogy az öregségi teljes nyugdíj megállapításának feltétele, hogy a kérelmező azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 5. (1) bekezdésének a-b) és e-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban, így többek között munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban. Azaz a munkáltatónak legalább egy napra is meg kell szüntetni a nevelőszülő foglalkoztatási jogviszonyát, ez pedig szükségessé teszi a nevelőszülő által nevelt vagy befogadott kiskorú, fiatal felnőtt gondozási helyének megváltoztatását, illetve az érintett nevelőszülő szolgáltatói nyilvántartásból történő törlését, miközben ténylegesen nevelőszülői tevékenységével nem kíván felhagyni és a gyerekek, fiatal felnőttek érdeke is az, hogy gondozásuk zavartalanul folytatódjon nevelőszülőjüknél. Az anomáliát jeleztük a szakminisztérium felé, ezzel egyidejűleg útmutatást adtunk a járási gyámhivatalok számára a követendő eljárásra azzal, hogy döntésüket a gondozási hely megváltoztatása kérdésében a gyermekek számára legkisebb sérelemmel járó formában hozzák meg. Egyebekben azt tapasztaltuk, hogy a fenntartóknak, működtetőknek zavartalanul és határidőre sikerült a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos intézkedéseket megtenni, e tárgyban egyetlen nevelőszülőtől sem érkezett panasz vagy közérdekű bejelentés. A nevelőszülői ellátás hatósági ellenőrzése tekintetében évben a foglalkoztatási jogviszony létesítésén túl a törvény által meghatározott létszámnál több gyermeket nevelő nevelőszülők gondozói tevékenységét ellenőriztük, s ezen belül is azt, hogy a nevelőszülő meg tud-e birkózni a rá nehezedő feladatokkal, megkapja-e a gyermekek ellátásában a segítséget, milyenek a tárgyi feltételek. Ezen kívül vizsgáltuk a nevelőszülők, a nevelőszülői tanácsadók és a gyermekvédelmi gyámok kapcsolatát. Az ellenőrzés megállapította, hogy a működtető nagy gondossággal és odafigyeléssel kezeli azokat a nevelőszülőket, akik a háztartásukban 6 főt meghaladó kiskorú gyermeket vagy fiatal felnőttet, sok esetben több különleges szükségletű gyermeket nevelnek, illetve csak azon nevelőszülők tekintetében kérik az engedélyezhető férőhelytől történő eltérést, a gyermekvédelmi szakszolgálat vagy a gyermekvédelmi gyám előzetes hozzájárulásával, ahol a nevelőszülő eleget is tud tenni az elvárásoknak. A tárgyi feltételek valamennyi nevelőszülőnél biztosítottak voltak. A legtöbb esetben azt is tapasztaltuk, hogy a gyerekek nevelésében nemcsak a nevelőszülő vagy annak valamely családtagja vesz részt gyermekgondozóként, hanem gyakorlatilag a nevelőszülő tágabb családja, nagykorú gyerekek, nagyszülők, nagynénik, nagybácsik. A nevelőszülők hatósági ellenőrzése minden esetben a működtető, valamint az érintett nevelőszülői tanácsadó részvételével zajlott, így közvetlenül győződhettünk meg ezen személyek kapcsolatáról. Emellett jobbára pozitívan nyilatkoztak a gyermekvédelmi gyámmal való kapcsolattartásról, arról, hogy a gyám kapcsolattartása rendszeres és a gyermek tekintetében épp úgy számíthatnak a segítségére, mint a nevelőszülői tanácsadó esetében. Bár volt olyan nevelőszülő, aki sajnálta a gyámi tisztség átadását, megítélése és a tevékenységét ellenőrző járási gyámhivatal szerint is azt jogszerűen látta el, a jogszabály-módosításból adódó változást azonban tudomásul vette. A nevelőszülői hálózat hatósági ellenőrzése során mindig törekszünk arra, hogy minél több nevelőszülőhöz jussunk el, személyesen is meggyőződhessünk a jogszerű szolgáltatásnyújtásról. Emellett számítunk minden olyan szerv vagy más hatóság jelzésére is, amelyek kapcsolatba kerülnek a nevelőszülőkkel és tevékenységük jogsértő jellegét észlelik. Egy ilyen jelzés hívta fel a figyelmünket a következőkre: Járási ügyészség kezdeményezett eljárást egy büntetőügyben gyanúsítottként szereplő nevelőszülő vonatkozásában annak vizsgálatára, hogy a nevelőszülői jogviszony ellátásához szükséges törvényi feltételek fennállnak-e. A tájékoztatáshoz mellékelték az érintett nevelőszülő büntetett előéletére vonatkozó adatokat, mely szerint szerepel a bűnügyi nyilvántartásban. Bár a nevelőszülő az általa elkövetett súlyos bűncselekmények okán az elmúlt években több bűnüldöző szerv és vádhatóság előtt is megfordult, valamint jogerősen el is ítélték, egyetlen eljáró hatóság sem élt jelzéssel hivatalunk felé.

53 [53] Azon túl, hogy a fenti eset mélységesen megdöbbentette hivatalunkat, valamint a működtetőt is, mert egyebekben a nála elhelyezett öt kiskorú gyermekről a nevelőszülő megfelelően gondoskodott, áttekintettük, hogy hogyan lehet a hasonló eseteket elkerülni, kinek, mely szervnek kell adatot szolgáltatnia. Megkereséssel éltünk részben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészhez, részben pedig a Megyei Rendőrfőkapitányhoz, melyben jeleztük, hogy a jelenlegi büntetőjogi, illetve gyermekvédelmi szabályozásra tekintettel teljesen eshetőleges, hogy akár a nevelőszülőt foglalkoztató fenntartó, akár az engedélyező szociális és gyámhivatal tudomást szerezzen egy nevelőszülővel szemben indult büntetőeljárásról, hiszen ezen információt elsősorban a nevelőszülőnek kellene szolgáltatnia, aki viszont ebben ellenérdekelt. Sőt, konkrét ügyben szerzett tapasztalatok szerint akár évekig el tudja titkolni további foglalkoztatását kizáró körülmény fennállását, mely titok őrzésébe a nevelése alatt álló kiskorúakat is bevonja, jelentős pszichés és mentális terhet róva ezzel a gyerekekre. ( lsd.: 3. sz. melléklet) Jeleztük azt is, hogy a büntetőeljárás megindítását követően, annak várható eredményére tekintet nélkül, szükséges lenne, főleg a nagyszámú gyermeket nevelő elkövetők vonatkozásában annak tisztázása, hogy az elkövető vagy az elkövető közeli hozzátartozója, közvetlen családtagja nevelőszülő-e. Amennyiben igen, úgy indokolt a bűncselekmény megjelölésével hivatalunk mielőbbi értesítése. Megyei Főügyész Úr megkeresésünket továbbította a Legfőbb Ügyészséghez. A Legfőbb Ügyészség Gyermek- És Fiatalkorúak Bűnügyeinek Önálló Osztálya megerősítette álláspontunkat, mely szerint Amennyiben a büntetőeljárás során a gyanúsítottként kihallgatott személy vallomása (Be ának (3) bekezdése) vagy az eljárás adataiból az állapítható meg, hogy a gyanúsított a Ptk. 4:122 (2) bekezdése szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő, úgy a büntetőeljárás tényéről a megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatalát amennyiben a nyomozó hatóság nem tette meg az ügyészi szerv tájékoztatja. A gyermekotthonok működését 2014-ben nem módosította jogszabályváltozás, így vonatkozásukban főként a személyi és tárgyi feltételek, valamint a teljes körű ellátás biztosítottságát ellenőriztük, különös tekintettel arra, hogy megelőző évben tártunk fel hiányosságokat főként az élelmezés vagy az elhelyezési feltételek terén. A teljes körű ellátás mind a nevelőszülői hálózatok, mind pedig a gyermekotthonok esetében megfelelően megvalósult. A ruházatra, élelmezésre fordítandó költségeket a fenntartók biztosították. A helyszíni hatósági ellenőrzések időpontjában rendelkezésre álló ruhák a gyermekek életkorának megfelelőek voltak, tiszták, nem elhasználódottak. Az ötszöri étkezés biztosítása változatos képet mutatott (amellett, hogy az teljesült): minden gyermekotthonban étlap alapján tervezik a heti menüt. Egyes gyermekotthonokban figyelembe veszik a gyermekek, fiatal felnőttek igényeit, akár olyan módon is, hogy jobbára a tízórai és az uzsonna a gyermekek által meghatározott, azaz az étlap üresen hagyott rovatait ők tölthetik ki a kívánságaikkal. Örvendetes tény, hogy az igények között megjelenik a gyümölcs is. A nemzetiségi hagyományok ápolása, illetve a vallásgyakorlás igény szerint biztosított. Utóbbi tekintetében több intézménynél tapasztalható, hogy az egyes szertartások megismertetésére gondot fordítanak. A szabadidő kulturált eltöltése érdekében inkább a nevelőcsaládoknál történik említés színházbérlet vásárlásáról, emellett gyakori mindkét ellátás típusban a mozi látogatás, illetve az uszodabérlet adta lehetőségek kihasználása. A táboroztatás részben szervezetten, részben a köznevelési intézmények által meghirdetett és igénybe vett formában valósul meg. A személyi feltételek esetében a munkajogi dokumentumokban a szakellátó intézmények tekintetében előfordul, hogy a munkavégzés helye nem a konkrét telephelyre van meghatározva, de egyebekben a A jogszabályban előírt szakdolgozói létszámot a fenntartók biztosítják. A fenntartók figyelmét különösen a gyermekvédelmi szakellátás keretében működtetett gyermekotthonok tekintetében kell időszakosan visszatérően felhívni arra, hogy gondoskodjanak az elhasználódott bútorok cseréjéről. Az évenként megvalósuló ellenőrzések tapasztalata alapján látható, hogy egy év leforgása alatt is jelentős minőségi romlás következik be a bútorzatban. Kevésbé

54 [54] tapasztalható, hogy erre jelzésünk nélkül is figyelmet fordítanak. Ugyan igénybe veszik a pályázati lehetőségeket, azonban azok jobbára az épületek karbantartásához kötődnek. Egy gyermekotthon megyénkben működő két telephelye tekintetében sajnálatosan azt tapasztaltuk, hogy bár az előző évi hatósági ellenőrzésről készült végzésben felvetettünk több olyan tényezőt, folytatott gyakorlatot, melyen változtatni szükséges, az intézmény részéről az előző hatósági ellenőrzést követően semmiféle intézkedés megtételére nem került sor. Emellett rosszabbodtak a tárgyi feltételek is, melyeknek megfelelő biztosítására hivatalunk az előző évben szintén felhívta a figyelmet. Különösen a gyermekek zsebpénzzel történő ellátása terén tapasztaltuk azt a hangsúlyozottan jogsértő tényt, hogy a gyermekekkel olyan zsebpénz-nyilvántartást írattak alá, melyen az időszak mellett kizárólag a gyermekek aláírása szerepelt, az átvett összegek azonban nem. A szakdolgozók szolgálati beosztásában nem történt változás (az ügyeleti rendszert nem szüntették meg), így erre tekintettel is határidő tűzésével hívtuk fel a fenntartót, az intézményvezetőt és a szakmai vezetőt a jogsértő gyakorlatok megszüntetésére és a megtett intézkedéseikről történő tájékoztatásra. Amint a szociális, illetve gyermekjóléti alapszolgáltatásoknál, úgy a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények esetében is megállapítható, hogy a belső dokumentáció felülvizsgálata elmarad a jogszabályváltozásokat és a szolgáltatások tartalmában bekövetkező változásokat követően. III. 5. HIVATÁSOS GONDNOKI TEVÉKENYSÉG A hivatalunk által koordinált hivatásos gondnoki tevékenység év során 44 hivatásos gondnok látta el, lefedve a megye teljes területét. A feladatellátás szükségességéből következően a hivatásos gondnokok nem a megyeszékhelyen, hanem a járási gyámhivatalok körzetéhez igazodóan fejtik ki tevékenységüket, elsősorban a járási gyámhivatalokkal és a gondnokoltakkal tartanak napi szintű kapcsolatot. A hivatásos gondnokok foglalkoztatására jellemző, hogy elsősorban megbízási szerződéssel látják el tevékenységüket és csupán 2 hivatásos gondnok áll kormánytisztviselői jogviszonyban. A megbízási szerződéssel foglalkoztatott hivatásos gondnokok többsége főállású munkája mellett tölti be ezen tisztséget, főállásuk azonban nem akadályozza a gondnokoltak napközbeni ügyeinek intézését, illetve összeférhetetlenség sem áll fenn. Megelőző évhez képest nem történt változás a hivatásos gondnokok finanszírozásában, év során is a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal gondnokoltanként Ft/hó bruttó összegben finanszírozta a teljesítést, mely már tartalmazta a gondnok oldalán felmerülő kiadások fedezetét is. A hivatásos gondnokok által ellátott gondnokoltak száma a következők szerint alakult a beszámolás évében: 36 Hivatásos gondnokok által ellátott gondnokoltak megoszlása gondnokság 1284 ideiglenes gond. 13 zárgondnokság 4 ügygondnokság 36