,169 SZLIVA LÁSZLÓ MEXIKÓ GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI STRUKTÜRÁJA A PORFIRIATO IDEJÉN ( )

Átírás

1 SZLIVA LÁSZLÓ MEXIKÓ GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI STRUKTÜRÁJA A PORFIRIATO IDEJÉN ( ) Dolgozaton* célja a mexikói gazdaság és társadalom struktúraváltozásának bemutatása Porflrio Diaz diktatúrájának kezdetétől bukásáig, illetve a forradalom kitöréséig. Elsősorban a gazdaságban lezajló folyamatokat elemzem. Ezek vizsgálata során szeretnék rámutatni arra, hogy a gazdaság struktúrájának átalakulása milyen változásokat, hatásokat eredményezett az ország társadalmi szerkezetében. Az anyaggyűjtésben eredeti forrásanyagokra támaszkodtam, ezen statisztikai adatokra támaszkodva szeretném bemutatni az ország helyzetét a forradalmat megelőző időszakban, választ keresve arra, hogy miért ekkor, 1910-ben tört ki a forradalom. A gazdaság helyzete, mozgástendenciái mennyiben tükrözték a társadalom különböző osztályainak helyzetét, mennyiben támasztották alá követeléseiket? Ahol lehetséges, nemcsak országos adatokkal szeretném érzékeltetni Mexikó gazdasági életében zajló belső mozzanatokat, hanem komplex módon vizsgálnám az egyes szövetségi államokon belüli mozgást is. Mivel ez idő szerint Mexikó munkaképes lakosságának döntő többsége a mezőgazdaság valamely ágában dolgozott, célszerű az elemzést a mezőgazdaság egyes ágainak vizsgálatával kezdeni ban az aktív munkaképes lakosság száma 5, fő volt, ennek 59%-a mezőgazdaságból élt. Ez a szám 1910-re 64%-ra nőtt. A kérdés itt az, jelentős-e ez a növekedés, és mi az értelme ennek a szokatlan viszszabomlásnak? A válasz csak akkor lesz természetesen elfogadható, ha megvizsgáljuk a bányászatban, iparban és a szolgáltatásban foglalkoztatottak számának alakulását is. A későbbiekben pontosan idézett adatok alapján megállapítható lesz, hogy az ipar létszáma között stagnált, míg a szolgáltatásban némi emelkedés (45 ezres) figyelhető meg. A képet az is bonyolítja, hogy az ipar és szolgáltatás fejlődése között dinamikusnak mondható, 1900-től törés állt be fejlődésükben. Ezzel szemben a mezőgazdaság növekedése között jelentősen növekedett. Ez a" növekedés azonban, mint az a későbbiekben kitűnik, nem a modernizálás, a társadalmi munkamegosztás elmélyülésének vonalán bontakozott ki. 1 Fuerza de trabojo y actividad economica por sectores 38. old.,169

2 Mi lehet ennek az oka? Egyrészt a hagyományos mexikói gazdasági struktúra, a világgazdaság hatása Mexikóra, és végül Porflrio Diaz gazdaságpolitikája. Diaz és gazdaságpolitikusai, a científicók úgy vélték, hogy Mexikó önerőből képtelen biztosítani gyors gazdasági fejlődését. A gazdaság fejlesztésének fő eszközéül a külföldi tőke szabad beáramlását tekintették. A külföldi tőke beáramlása jelentős állami támogatás mellett zajlott le. A kormányzat támogatásának fő formái Lenin észrevétele Mexikóra is jellemző, a nyereség nagy, mert a tőke kevés, a föld ára viszonylag olcsó, a munkabér alacsony, a nyersanyagok árai is olcsóak". 2 Ehhez járul még adókedvezmény és a belső biztonság is. Ezáltal a feldolgozó iparnak az agrárszektorhoz kötődő ágazatai (textil, dohány, cukor) fejlődésnek indultak. Az ipari fejlődés jelentős munkaerőt igényelt, amelyet 1900 előtt a mezőgazdaságból szívott el. Az ipari fejlődés ezzel párhuzamosan igényelte a tercier szektor ágazatainak fejlődését is. A munkaerőt itt is a mezőgazdaságból biztosították. Hogyan szabadulhatott fel a mezőgazdasági munkaerő? A kormány célja: a belső piac növelése, a paraszti kisbirtokrendszer kiépítése. A kormány agrárpolitikája elsősorban az indián paraszti közösségek földjeinek elvételére és az üres területek igénybevételére irányult. De az elvett földek nem a parasztok, hanem a nagybirtokosok, külföldi társaságok kezébe, vagy tulajdonába mentek át re 32, hektár földet mértek fel, ebből 12, hektárt a felmérő társaságok kaptak tevékenységükért, 14, hektárt pedig még 29 magánszemély és társaság között osztott szét a kormány." 3 Míg között a 29 legnagyobb mexikói latifundium 32,2 millió 4 hektár földdel rendelkezett, addig 1910-re a további koncentrálódás eredményeként 8 nagybirtok tulajdonában 22,5 millió 5 hektár föld volt. így a földjüket vesztett parasztok, az indián közösségek egykori tagjai jelentették az ipar és szolgáltató szektor munkaerő utánpótlását. A törés egyik okát is ez a tény jelenthette, nevezetesen a szakképzetlenség. Ennek következtében nem tudtak tartósan gyökeret ereszteni ipari körülmények között és visszatértek a mezőgazdaságba. A törés másik okát abban látom, hogy az ipar és a harmadik szektor nem tudta felszívni teljes egészében a munkaerő utánpótlást, és így vált lehetővé a visszabomlás. A külföldi tőke behatolt a mezőgazdaságba is. Jelentősen elősegítette egyes mezőgazdasági termékek felfutását. 2 Ocserki novoj i novejsej isztorii Mexiki. Moszkva, old. 3 Ocserki old. 4 Técsi János: Faluközösségek (ejidók) a mexikói agrárfejlődés befejezetlen reformkorszakában (kézirat). 5 Técsi János: idézett mű.,170

3 A mezőgazdaság birtokszerkezetének megoszlása: nagybirtok haciendák hazai latifundisták tulajdonában, nagybirtokok ültetvények külföldi tőkések vagy csoportosulások kezében vannak. Jelentős a közép és kisbirtokok száma, de óriási a földnélküli tömegek száma is. A birtokszerkezet, megoszlása természetföldrajzi tényezőktől is függött. E sajátosságok jelentkeznek a forradalom idején a két parasztvezér - Villa, Zapata, eltérő agrárprogramjában is. Mindketten a nagybirtok felosztásának hívei voltak, de eltérő kiutat jelöltek meg. Francisco (Pancho) Willa a 25 hektárig teijedő kisparaszti birtokokéit szállt harcba, míg Zapata a paraszti közösségek, az ejidók visszaállítását szorgalmazta. Az eltérő követelések is jelzik az ország jellemző birtokstruktúráját. Északon a kisbirtokoknak voltak hagyományai, míg délen és az ország középső részén a falusi közösségek voltak jelentősek, amelyeket elnyelve is megőrzött a nagybirtok. De ezt az irányt nem szabad így abszolutizálni, mert mindkét területen találkozhatunk a másik struktúrával is. Nem szorul bizonyításra a földnélküli tömegek óriási száma ben a mexikói mezőgazdaságban dolgozók közül 3, fő 6 peon, vagy földdel nem rendelkező más kategóriába (acasillado, jornaleros) sorolható. Ez a mezőgazdasági dolgozók létszámának 87%-a. Érdemes elvégezni azt a vizsgálatot, hogy megnézzük, vajon az ország mely körzetében a legmagasabb a peon ok aránya a mezőgazdaságban dolgozók között. így nagy valószínűséggel képet kapunk arról is, hogy Mexikó mely részén a legkoncentráltabb a nagybirtokrendszer. Az ország középső fekvésű tagállamaiban (pl. Tlaxcala, Querétaro, Guanajuato, Morelos) a legmagasabb ez az arányszám, itt meghaladja a 93%-ot. A Csendes-óceán partján levő déli tagállamok követik 83%-kal, az északi tagállamokban 80%-ot érnek el, míg a Mexikói-öböl tagállamaiban és a Csendes-óceán partján levő északi tagállamokban 71 72% a mezőgazdasági dolgozók között a peonok aránya. Ezt erősíti meg az az elemzés is, amelyet a mezőgazdasági termékek termelékenységének szempontjából vizsgálunk. Ehhez a legfontosabb mezőgazdasági termékek egyéves termelési értékére (pesóban) vannak adataim. Ezek a termékek: kávé, kukorica, rizs, cukor, bab, dohány,búza búza, henequén. uén. Két kérdésre adhatok választ: mekkora a termelés volumene, valamint a termelékenység szempontjából mely tagállamok állnak az élen. Termelési érték szempontjából a legmagasabb értéket a kukorica képviseli: 125, pesóval. A szövetségi államok közül Mexikó, Guana- 6 7 Boletín de la dirección general de estadística,méxico 1914,97. old. Anuario estadístico de la República Mexicana, old.,171

4 juato, és Jalisco állnak az élen, amelyek együttesen a termelési érték 1/3-át adják. Mindhárom állam Mexikó középső vidékéhez tartozik. Nagyon fontos terméke az országnak a henequén. Más földrajzi adottságokat igényel a termelése.. ezzel magyarázható, hogy termelése csupán a Mexikói-öböl mellékére korlátozódik, ott is csupán egyetlen tagállam, Yucatán állítja elő a termelési érték 96%-át, 22, pesó 8 értékben. Országos szinten is elterjedtebb a kávé termelése: Veracruz, Chiapas, Oaxaca, Puebla szövetségi államok álltak az első helyeken. A termelési érték meghaladta a 19, pesót. 9 A cukor és a rizs termelési helye szerint ugyanazokban a szövetségi államokban foglalták el a vezető helyet: Morelos, Michoacán, Puebla és Veracruz államokban. Bár megjegyzendő, hogy a cukor termelési értéke valamivel több mint 4-szerese a rizsének, 19, peso. 10 Veracruz állam kivételével mindhárom az ország Centro vidékén helyezkedik el. Jelentős helyet foglaltak el az ország élelmezésében a hüvelyesek. Ezen belül a bab játszotta a főszerepet. E termék fő termelési területe is a Centro vidékre: Guanajuato, Jalisco, Puebla és Veracruz tagállamokra esik. Az össztermelési érték 11, peso. 11 Egy másik nagyon fontos élelmezési cikk a búza. Legfőbb termelői Michoacán, Guanajuato, Puebla és Chihuahua tagállamok. A felsoroltak közül egyedül Chihuahua nem a Centro vidékén terül el. A dohány és a gyapot termelésében a legnagyobb értéket elért államok Veracruz, Oaxaca, Jalisco és Chihuahua. Itt már nagyobb a területi szóródás. Sajnos, a gyapottermelésről aüg vannak adatok. A egyetlen adat ből származik, ekkor az ipar számára tonna 12 gyapotot termeltek. Ez 98,6%-os növekedést jelent az 1900 évihez képest. Milyen következtetések vonhatók le ebből? A legszembetűnőbb, hogy mezőgazdaságilag legfejlettebb, legtermelékenyebb az ország középső területe, valamint a Mexikói-öböl mentén Veracruz tagállam. Ha mindezt öszszevetjük a nagybirtokok területi elhelyezkedésével, észrevehető, hogy e kettő egybeesik. Az haciendák termelékenyebbek a kisbirtokoknál, beszámítva az esetleges kedvezőtlenebb természeti viszonyokat is. A vizsgált termékek nagy része eredményesebben termelhető nagybirtokokon, ültetvényeken, pl. cukor, rizs, kávé, henequén. A kisbirtokokon több mezőgazdasági kultúra együtt él, termelékenységük nem is lehet olyan magas, és alapvetően önellátóak. Ha a társadalmi, Anuario old. Anuario old. Anuario old. Anuario old. Fuerza de trabajo old.

5 rétegeződést is vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a mezőgazdaság fejlődését a tőké jellegű piacra termelő, nagybirtokokon,általában bérmunkás viszonyban élő, de sok személyi kötöttséggel megterhelt poénok, acassilladók, arrendatariók biztosítják. A kisbirtokokon élő termelők helyzetüknél, lehetőségüknél fogva (tőkehiány) sem jelenthették a mexikói mezőgazdaság dinamikus szektorát. Helyzetük bizonytalan, létbizonytalanságban élnek. így a jelentős tőkeerővel rendelkező nagybirtokok jelezték a tőkés fejlődés irányát. Épp az állandó munkaerő és annak folyamatos pótlása révén vetődhetett fel az a probléma, hogy milyen lehetett a mezőgazdaság technikai színvonala? A bőséges munkaerő ellátottság miatt nem került sor jelentős tőkebefektetésre azzal a céllal, hogy emeljék a termelés technikai színvonalát. Amennyiben ezzel kapcsolatban megnézzük az import szerkezetét, ezt láthatjuk 1907-ben: eke és egyéb mezőgazdasági szerszámok 1, peso, 13 mezőgazdasági ipari és bányagépek 28, peso. 14 Utóbbinak csak egy része esik a mezőgazdaságra, ha optimálisan ezt vehetnénk 10 millió pesónak, akkor összesen a mezőgazdasági technika évi import részesedése alig valamivel haladja meg a 11 millió pesót. A technikai színvonal miatt a mezőgazdaság nem nélkülözhette a nagyszámú munkaerőt. Az importtal szemben viszont az export egy igen jelentős részét mezőgazdasági termékek alkották. A legfőbb kiviteli cikk a mezőgazdaságból 1890-ben a kávé 10, pesóval, 15 a dohány 1, pesóval, 16 henequén 22, pesóval, 17 jelentős tétel még az ixtle, az indigó, vanília, kaucsuk, bab és a mahagónifa. Ezzel szemben 1907-ben a mezőgazdasági termékek kivitele jelentősen megnövekedett. Legjelentősebb tételei: henequén 27, pesóval, 18 kaucsuk 8, pesóval, 19 a kávé 6, pesó 20 összértékkel szerepel, de jelentős tételt jelent még a vanília, dohány, ixtle, borsó, nyersgyapot és különböző állati bőrök is. Végigtekintve ezeken az adatsorokon, kitűnik, a mezőgazdaságnak az ország gazdasági életében, exportjában játszott kiemelkedő szerepe, s amely még növekedett is. Nem mondható el mindez a gazdaság másik ágáról, az iparról Importación y exportadón de la República Mexicana, ano de old. Imp. y exp old. Imp. y exp... afío de old. Imp.yexp old. Imp. y exp old. Imp. y exp... ano de old. Imp. y exp old. Imp. y exp old.,173

6 Korábban már volt róla szó, hogy az iparban 1900-ig bizonyos konjunktúra volt érzékelhető. Ez kitűnik az iparban foglalkoztatottak létszámának alakulásából is ben fő 21 dolgozott az iparban, ez 1900-ra főre 22 emelkedett re ez a szám nem változott. Ez utal az iparban végbement általános visszaesésre. De vajon minden tagállamban végbement ez a visszaesés? Ha nem, az ország mely részében vannak azok a tagállamok, ahol volt ipari fejlődés: Centro és Norte vidékén a dolgozók száma nőtt, külön kiemelném még Veracruz és Yucatán tagállamokat. A többi tagállamban általában stagnált vagy visszaesett az ipari munkások létszáma. Az építőiparban dolgozók száma sem túl jelentős az összipari munkásság létszámához viszonyítva. A legmagasabb értéket Distrito Federal területén találjuk: fő. 23 A többi szövetségi államban elenyésző, 100 és 1000 fő között ingadozik a számuk. A feldolgozó ipar egyes ágai mint már fentebb említettem, ig fejiődést mutattak, elsősorban a textil, cukor, élelmiszer és dohányipar. Mivel magyarázható ez? Ezek az iparágak biztosíthatták leggyorsabban a befektetett tőke megtérülését. Ezenkívül általában a feldolgozandó nyersanyag vagy alapanyag adott volt és bőséggel rendelkeztek munkaerővel. A dohánygyárakra vonatkozóan szeretnék ismertetni egy adatsort: ben az országban működő dohánygyárból 186 a Centro vidékén volt található. Ha összevetem a legfőbb dohánytermelő vidékek és dohánygyárak elhelyezkedését, természetesen az derül ki, hogy területileg majdnem egybeesnek. Az export-import viszonylatban tekintve a feldolgozó ipar helyzetét, a már felsorolt iparágak termékei néni kapnak nagy hangsúlyt. A behozatalban jelentős tételt képeznek az ipari gépek és berendezések, amelyek a mezőgazdasághoz \asonlóan itt is a technikai színvonal alacsony szintjét jelzik. Beszélni kell az ipar másik ágáról, a nehéziparról is. Nehézipar nem, vagy csak alig volt az országban. Az imperialista nagyhatalmaknak nem állt érdekükben a gazdasági függésük alatt álló országban a nehézipar, a termelőeszköz gyártás fejlesztése. Figyelmem középpontjában az importstuktúra állt. Megállapítható, hogy a szegektől, csavaroktól, az acél és vaslemezekig, vasúti sínekig, szerszámgépektől ipari berendezésekig, mindent importálnak több millió pesó értékben. Ügy gondolom, hogy az ipar helyzetének ily rövid áttekintésével is érzékeltethető az iparnak, az ország gazdasági életében játszott nem túl jelentős és csökkenő szerepe., Fuerza de trabajo old. Fuerza de trabajo old. Fuerza de trabajo old. Anuario old.

7 De nem lenne teljes a kép, ha nem vizsgálnánk meg az iparnak a társadalmi oldalon létrehozott hatását. Kezdjük az ipari nemzeti burzsoáziával. Sem számuk, sem súlyuk nem volt jelentős. Helyzetüket erőteljesen veszélyeztette a külföldi tőke behatolása Mexikóba, emiatt is kerültek szembe (pozíciójuk féltése miatt) az 1910-es forradalmat megelőzően Porfirio Diazzal és gazdaságpolitikájával től a nemzeti burzsoázia hatalma növekedett mind gazdaságilag, mind politikailag, de az 1900 körül bekövetkezett visszabomlást követően fejlődésük megrekedt, súlyuk csökkent. Az a pozíciókülönbség, amely a fejlődési trendvonaltól eltér, az ebben a rétegben felhalmozódott elégedetlenség 1910-re éri el a robbanás fokára. Az iparhoz, képest sokkal jelentősebb helyet foglal el a bányászat az ország gazdasági életében. A mezőgazdaság mellett a bányászat a legerőteljesebben fejlődő gazdasági ág ben a bányászatban dolgozók száma fő, 2 5 ez 9,1%-al több, mint 1898-ban. Érdemes most már mindhárom ágazatot összevetni a foglalkoztatottak létszámának, alakulása szempontjából. A mezőgazdaságban és az iparban már tudjuk, hogy a Centro és Norte vidéki tagállamok állnak az élen. A bányászat adatai sem mondanak ennek ellent. Itt is főleg a Centro tagállamaiban nőtt a bányászok száma (Pueblo, Hidalgó, Águascalientes) és a Norte tagállamaiban: Nueva Leonban, Chihuahuaban, San Luis Potosíban. Ugyanakkor a bányák száma is erőteljesen növekedett. Viszont ebben az esetben nincs pozitív korreláció a bányák száma és a bányákban dolgozók létszáma között:. Ez ahhoz szolgáltat adatokat, hogy vajon milyen volt a koncentráció a bányászatban, A folyamat kétarcú: egyrészt lassú, kismértékű koncentrációt figyelhetünk meg egyes államokban, másrészt viszont a kisbányák növekedésére utaló tendencia is létezett. A legjobb példa ez utóbbira Jalisco tagállam, ahol is a bányák száma köze! öt és félszeresére nőtt, míg a bányászok száma az 1898-as létszám 35%-ára zuhant vissza 1907-re. A vizsgált 9 éves periódusban lezajlott mindennemű változás, növekedés, illetve csökkenés ellenére a legtöbb működő bánya nem a fentebb már felsorolt államokra esik, hanem inkább a Norte területén levő tagállamokra, így Durangóra, Chihauhuára, Sonorára. A bányászatban is érdemes megvizsgálni a technikai színvonalat. Adataink az 1907-ben kiadott Anuario estadistica de la Republica Mexicanaból származnak. Eszerint Mexikóban 1032 bányára 738 gőzgép 26 jutott. A 738 gőzgép összteljesítménye lóerőben És ha ehhez hozzá Fuerza de trabajo old. Anuario old. Anuario old.,175

8 tesszük azt, hogy ilyen gyenge technika mellett az óriási külföldi és hazai tőkebefektetések ellenére, a bányák 132, peso 28 össztermelési értéke meglepően óriásnak tetszik! A bányászat legfőbb termékei az arany, az ezüst és a réz. E három fő termék a 132 milliós össztermék értékéből közel 120 millió pesóval részesült. A bányászat és az ipar nem áll egymással szoros kapcsolatban. A kitermelt érceket, ásványokat nyers állapotban, feldolgozatlanul szállították külföldre, és feldolgozott, késztermék formában áramlott vissza az országba. Az 1899-es export adatai szerint 7, peso 29 értékben vittek ki nyers aranyércet, 12, peso 30 értékben ezüstércet, 9, peso 31 értékben nyers rézércet. Az egyetlen feldolgozott tétel a vert nemesfém pénz 22, pesót 32 tett ki ben a réz kivitele jelentősen lecsökkent, míg az arany és ezüst kivitele jelentékenyen megnőtt. Aranyat különböző formákban 27, peso, 33 ezüstöt tiszta formában és más ércekkel vegyítve 103, peso 34 értékben exportáltak. Többször szóltam már a befektetett tőke nagyságáról. Adataim a kereskedelmi és bányatársaságokba fektetett tőkékről vannak között 204, peso 35 a befektetett tőke a bányászatban, ebből 148, peso 36 volt a mexikói tőke. A kereskedelmi társaságokba befektetett tőke 2, peso, 37 ebből mindössze 664, peso 38 a mexikói. Végül egy globális adattal szeretném zárni ezt a sort december 31-én a kereskedelmi és bányatársaságokba befektetett tőke öszszege 2, peso, 39 és ebből mindössze csak 776, peso 40 volt a mexikói tőke. Miután áttekintést nyerhettünk a gazdaság termelő szektorairól, és mielőtt rátérnék a tercier szektorra, szeretném az export-import viszonyát számokkal is ismertetni között. Külön-külön már elemeztem 28 Anuario old. 29 Imp. y exp... año de old. 30 Imp. y exp old. 31 Imp. y exp old. 32 Imp. y exp old. 3 3 Imp. y exp... año de old. ' 34 Imp. y exp old. 35 Noticia del movimiento de sociedades mineras y mercantiles México old. 3 6 Noticia del movimiento old. 3 7 Noticia del movimiento old. 38 Noticia del movimiento old. 39 Noticia del movimiento old. 40 Noticia del movimiento old.,176

9 e struktúrákat, néhol számadatokat is idézve. Most összességében szeretném pénzértékben kifejezni e kettő kapcsolatát. A vizsgált peródusban az export 10, pesóval 41 haladta meg az import értékét. Mennyiségi szempontból feltétlenül jelentős növekedésről lehet beszélni, de ennek belső struktúrája az ország gazdasági deformálódására, torzulására utal. Egyetlen szektor áttekintése maradt hátra, a kereskedelemé és a szolgáltatásé. A szolgáltatások fejlettsége egy ország fejlettségi mutatója is lehet. Milyen kapcsolatot tudnak ellátni város és falu között? Mennyiben tudja biztosítani a különböző gazdasági ágak közötti kapcsolatot? Lényegében ebben látom a kereskedelem és a szolgáltatások legfőbb funkcióit, és e kérdések tükrében próbálok választ adni a mexikói kereskedelem és szolgáltatás fokát bemutató rövid elemzésben. A kereskedelemben és szolgáltatásban dolgozók létszáma az 1900-as főről re főre 43 nőtt. Ez az aktív munkaképes lakosság kb. 16%-a. Érdekesség, hogy az eddigiektől eltérően Norte vidék tagállamaiban jelentős létszámcsökkenés mutatkozik. Centro tagállamai megtartották vezető pozícióikat, a számbéli fejlődés igen erőteljes a Mexikói-öböl mentén fekvő tagállamokban. De a többi vidék tagállamaiban is vagy stagnált, vagy igen kis mértékben nőtt a foglalkoztatottak létszáma. A tercier szektor néhány fontosabb ágára térnék ki. Ezek között is első helyen a kereskedelem áll. A kereskedelemben dolgozók száma 1910-ben fő, 44 ami önmagában a szolgáltatásban dolgozók kb. 1/3-át jelenti. De ha országos eloszlását nézzük, közülük an 4 5 a Centro zónában vannak foglalkoztatva. Ez már óriási aránytalanságot okoz az ország egyes régiói közti elosztásban is. Ez az egyenlőtlen elhelyezkedés nem tudja biztosítani egy országon belüli egységes belső piac egyensúlyát. Ugyanakkor felveti, hogy a gazdaságpolitikusok óhaja, az egységes nemzeti belső piac kialakulása milyen fokon áll. De ez egyéb problémát is takarhat. Szükség van-e egy ilyen kis területen ennyi kereskedelmi dolgozóra? A válasz szerintünk tagadó: itt egészségtelen túlnövekedés alakult ki. Ennek a következménye társadalmi oldalról megvilágítva: kialakult, kialakulhatott egy olyan kiskereskedő, házoló réteg, amelynek a létbizonytalansága igen nagy lehetett. Nincs ez másképp a közlekedési dolgozók esetében sem ben fő 46 a számuk, ebből fő 47 ismét a Centro zónában élt. Ez a Imp.y exp... afíode old. Fuerza de trabajo old. Fuerza de trabajo old. Fuerza de trabajo old. Fuerza de trabajo old. Fuerza de trabajo old. Fuerza de trabajo old.,177

10 létszám, tekintve az ország hatalmas méreteit, kicsiny. A közlekedésnek egyébként is fontos szerepe van. Nemcsak az óriási távolságok leküzdésére, nemcsak a belső piac, kereskedelem szempontjából, hanem pusztán gazdasági-szállítási tényezők is számba jöhetnek. Ennek ellenére az országban 1907-ben km 48 volt csupán a vasútvonalak hossza. Ennek egy része kimondottan gazdasági jellegű volt, személyszállításra nem engedélyezett. Befejezésül ismét egy adatsor: között a posták számának növekedésére, ezáltal a szolgáltatásoknak egy újabb ágára derül fény. A négy év alatt 2117-ről 2645-re 49 nőtt a posták száma. Ez feltétlenül a hírközlés és a belső piac fejlődését demonstrálja, összességében a tercier szektor is oly módon fejlődött, mint a gazdaság legtöbb ága, aránytalanul, deformálódva. Végső összegzésként szeretném a porfiriato gazdaság és belpolitikájának összekapcsolódását megvizsgálni. A gazdaságpolitika célja: az ország fejlesztése volt. A fejlődés fő mozgatórugóját elsősorban a mezőgazdaság fejlődésében látták. Ennek értelmében a gazdaságpolitikusok alárendelték más gazdasági ágak érdekeit a mezőgazdaságnak. Bizonyos mértékig érthető a külföldi tőke behívása is az országba, hiszen önerőből a céljukat az ország fejlődését nem lehetett elérni. Bár az ipar nem élvezett akkora támogatást, mint a mezőgazdaság, de nem is gátolták annak fejlődését. Teljesen természetes tehát, hogy elsősorban a nagybirtokos osztály helyezkedik el Porfirio Diaz támogatói között, és az is, hogy a nemzeti burzsoázia Diaz ellenzékeként lépett fel, féltve megszerzett és erős gazdasági pozícióikat a külföldi tőke befolyásától. Bár egy idő után maguk Diazék is belátták a külföldi tőke térnyerésének veszélyességét, hiába hoztak néhány korlátozó intézkedést, már nem tudták meggátolni a külföldi tőke pozíciónyereségeit, és utána teljesen zöld utat engedélyeztek számára. A tőke a legfontosabb területekre tört be mezőgazdaság, bányászat, közlekedés, így az ország irányítása is a külföldi tőkések kezében összpontosult. Végül is nem lehet teljesen elítélni Porfirio Diazt, hogy szándékát az ország fejlesztését ami önmagában is nemes cél, nem tudta beváltani. Megindította Mexikóban a gazdaság fejlődését, elindult a kapitalista úton, ám sok-sok régi csökevénnyel, és mint láttuk, igen torz módon. E torz, félmegoldások vezettek el az ország ellentmondásos fejlődéséhez, és ezek az ellentmondások feltétlenül hozzájárultak a belpolitikai válság kiéleződéséhez. Századunk első évtizedében kikristályosodtak azok az érdek csoportosulások, amelyek harcai elvezettek egy döntő összecsapáshoz, a forradalom kirobbanásához. A forradalom bebizonyította, hogy a Porfirio Diaz által megkezdett út a régi módszerekkel Mexikó számára járhatatlan, az addig elért fejlődés már új módszereket követelt meg. 48 Anuario old. 49 Anuario old.,178

11 LÁSZLÓ SZLIVA LA ESTRUCTURA ECONÓMICA Y SOCIAL DE MÉXICO EN EL PORFIRIATO ( ) El estudio analiza en primer lugar la formación y los cambios de la estructura económica de México. Quisiera recibir respuesta a la pregunta por qué estalló la revolución justamenta en 1910? Para contestar es indispensable seguir con la vista los cambios sociales del país, paralelamente con los cambios económicos. Investigo por separado los sectores de la economía; la agricultura, industria, minería y el factor terciario. El objeto de las indagaciones del ensayo lo constituye la formación del número del proletariado, el volumen de la producción y el nivel técnico en todas las ramas de la producción. Para trazar una imagen realista era indispensable la investigación de los datos del comercio exterior, la comparación de ellos dentro del período. En este respecto estaban a nuestro alcance los datos estadísticos de la exportación-importación de 1899 y de Analizamos los resultados obtenidos mediante la comparación, tratamos de descubrir las causas de los cambios. Era imposible no tomar en consideración y no analizar la política económica delporfiriato, sus fines, ideas y métodos. El problema de la causa primordial de esta política, la intervención del capital extranjero tenía que colocarlo en le centro de atención también. En el centro del trabajo está el análisis de los cambios sucedidos en la vida económica pero echo un vistazo a la influencia de estos cambios y a la estructura social del país también. Las cuestiones principales a las cuales la segunda* parte del trabajo trata de dar respuesta son las siguentes:-i en qué medida contribuyeron los cambios económicos a la reestructuración de la sociedad, a la formulación de la oposición potencial del porfiriato? \,179