ÓKORI JÖVŐKÉPEK ÉS JÖVŐKUTATÁS A VÁLLALATI GYAKORLATBAN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÓKORI JÖVŐKÉPEK ÉS JÖVŐKUTATÁS A VÁLLALATI GYAKORLATBAN"

Átírás

1 MTA-BKÁE KOMPLEX JÖVŐKUTATÁS KUTATÓCSOPORT FÜZETEK 2. ÓKORI JÖVŐKÉPEK ÉS JÖVŐKUTATÁS A VÁLLALATI GYAKORLATBAN Szerkesztette: Nováky Erzsébet és Kristóf Tamás A füzetsorozat az MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodája támogatásával készült Budapest 2003

2 MTA-BKÁE KOMPLEX JÖVŐKUTATÁS KUTATÓCSOPORT FÜZETEK SOROZAT Sorozatszerkesztő: Nováky Erzsébet Nováky Erzsébet, 2003 ISSN A füzetsorozat az MTA TKI támogatásával jelent meg. MTA-BKÁE KOMPLEX JÖVŐKUTATÁS KUTATÓCSOPORT FÜZETEK 2. Írták: Gervai Pál, Kristóf Tamás, Szél Bernadett, Trautmann László Szerkesztette: Nováky Erzsébet, Kristóf Tamás Nováky Erzsébet, Kristóf Tamás, 2003 ISBN Kiadó: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Jövőkutatási Kutatóközpont

3 TARTALOMJEGYZÉK GERVAI PÁL TRAUTMANN LÁSZLÓ: FILOZÓFIAI IRÁNYZATOK ÉS JÖVŐKÉPEK AZ ÓKOR... 5 BEVEZETŐ GONDOLATOK A KELETI MAGASKULTÚRÁK INDIA KÍNA BUDDHIZMUS AZ EGYIPTOMI FILOZÓFIA AZ EURÓPAI ÓKORI FILOZÓFIA A GÖRÖG FILOZÓFIA A PRESZOKRATIKUS KORSZAK A KLASSZIKUS KOR A HELLENIZMUS ÖSSZEFOGLALÁS FELHASZNÁLT IRODALOM KRISTÓF TAMÁS: VÁLLALATOK JÖVŐBENI MEGÍTÉLÉSÉNEK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI ALAPJAI BEVEZETŐ GONDOLATOK AZ ÜZLETI ÉLET IGÉNYE A VÁLLALATOK JÖVŐBENI MEGÍTÉLÉSE IRÁNT VÁLLALATOK JÖVŐBENI MEGÍTÉLÉSÉNEK ELMÉLETI-METODOLÓGIAI HÁTTERE VÁLLALATOK JÖVŐBENI MEGÍTÉLÉSE MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓK SEGÍTSÉGÉVEL VÁLLALATOK JÖVŐBENI MEGÍTÉLÉSE SZCENÁRIÓ MÓDSZERREL ÖSSZEGEZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM SZÉL BERNADETT: A SOFT SYSTEMS METHODOLOGY ÉS AZ ENVIRONMENTAL SCANNING MÓDSZEREK KOMBINÁLT ALKALMAZÁSA AZ ÜZLETI ÉLETBEN A SOFT SYSTEMS METHODOLOGY AZ EREDETI MÓDSZER ÉS ANNAK MÓDOSÍTOTT, ILLETVE TOVÁBBFEJLESZTETT VÁLTOZATAI A MÓDSZER MŰKÖDÉSE AZ SSM ÉS AZ ESM ÖSSZEKAPCSOLT ALKALMAZÁSA... 71

4 TARTALOMJEGYZÉK 3. AZ SSM ÉS AZ ESM GYAKORLATI ALKALMAZÁSA EGY EGYSZERŰ ÜZLETI PÉLDA SEGÍTSÉGÉVEL ESETTANULMÁNY A PROBLÉMA KIALAKULÁSA JANUÁR ÉS JANUÁR KÖZÖTT MEGOLDÁS, I. RÉSZ: A KÖRNYEZETI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA MEGOLDÁS, II. RÉSZ: A MINŐSÉGILEG JOBB HELYZET BEMUTATÁSA ÉS A HOZZÁ VEZETŐ ÚT KONKLÚZIÓ FELHASZNÁLT IRODALOM... 82

5 GERVAI PÁL TRAUTMANN LÁSZLÓ 1 Filozófiai irányzatok és jövőképek Az ókor 21 Bevezető gondolatok Minden korszak megírja a maga filozófiatörténetét, mert az saját filozófiai önismeretének a része. A neoliberalizmus visszavonulásával meg kell írni a neoliberalizmus kritikáján alapuló filozófiatörténetet is. Itt a kritikai vonulat különösen erős lesz, mert a neoliberalizmus csak beszélve az értelmezés jelentőségéről lemondott a filozófiatörténet metafizikai összefüggéseinek rendszerezéséről. A filozófiatörténetet főként a filológia tárgyaként fogta fel, ahol a filozófiai korszakok csak a kommunikáció sajátos formáit képviselik, vagy rosszabb esetben valamiféle rítusok rendszerét alkotják. Helyre kell állítani a filozófiát, mint az emberi lét kérdéseit történeti módon kutató tudományt, amelynek az emberi civilizáció(k) fennmaradását biztosító társadalmi formák meghatározásai az eredményei. E társadalmi formameghatározások egyben az adott korban élő emberek számára rövid, közép-, vagy hosszú távú jövőképekként is megjelennek. A filozófiatörténet új rendszerének megteremtését az is indokolja, hogy hosszú távú korszakváltás idején élünk. Az újkori társadalmi-gazdasági alakzat átadja helyét az új világrendnek, véget ér a republikanizmus mintegy ötszáz (vagy hatszáz) éves uralma, és átadja a helyét a globálisan irányított világ rendjének. Ha pontatlan is a történelem vége fukuyama-i tétele, akkor is megvan az az érvénye, hogy a történelem mint a háborúk története és így mint az osztályharcok története valóban véget ér. A történelmi jelentőségű változások az új világrendben a béke és a szabadság, a létbiztonság keretei között mennek végbe. Eldőlt a világhatalomért folytatott harc, de ennek nem egy új birodalmi szerkezet lesz az eredménye. A globalizációra épülő új világrend a nemzetek világméretű közössége, amely a geopolitikai szerepek koronkénti váltakozásában jut majd kifejeződésre. 1 A társszerző a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Mikroökonómia Tanszékének docense. 2 A tanulmány az MTA TKI támogatásával, az MTA-BKÁE Komplex Jövőkutatás Kutatócsoport kutatásának keretében készült. 5

6 A XX. század története és filozófiatörténete átmenetet képez az újkor és az új világrend általános formája között. Következményeiben az új világrendre való áttérés körvonalai rajzolódnak ki, látszólagos kiindulópontjait még a republikanizmus keretei képezik. Ez az államkapitalizmus korszaka. Az, hogy az egész társadalom be van vonva a polgári jogok gyakorlásába, egyszerre igazolja is, és tagadja is a republikanizmust, mert annak a lényegéhez tartozik, hogy az egyenlő jogokat nem egyenlő módon érvényesítik, az alrendszerek szétválnak, és az egyenlő jogok egyenlő érvényesítését már nem lehet a republikánus keretek között kikényszeríteni. Az új világrend egyik meghatározó kérdése a harmadik alrendszer problémája. A republikanizmust egyebek mellett az hozta létre, hogy nem volt meg az intézménye és az infrastruktúrája annak, hogy megakadályozzák a hatalommal való visszaélést. Amikor ez az intézmény és infrastruktúra létrejön, megtörténik a republikanizmus meghaladása. (A biztonságpolitikai alrendszer az isten-fogalom ember által történő leképezése és újraalkotása.) Természetesen az újkorban is voltak erényes korszakok, amelyek a gonoszság időszakai által kiváltott válságok megoldására bontakoztak ki. De az egész újkori (és a korábbi) történelmet ezért szükségszerűen az erényes és az erényellenes szakaszok és osztályok váltakozása és ingadozása jellemezte. Az új világrend ettől annyiban tér el, amennyiben képes kiküszöbölni a gonoszság hatalomra jutását, és ebből a szempontból megmarad a folytonosság. Az emberiség eddigi történelmének egyik fontos dilemmája a szabadság és a biztonság közötti ingadozás volt. Ha a biztonságot részesítették előnyben, rendszerint kárt szenvedett a szabadság; ha a szabadságot, akkor a biztonság került veszélybe. Az új világrend a biztonság és a szabadság szintézisére, együttes érvényesülésére fog épülni. Ennek nyilvánvaló feltétele a bűn szabadságának megszüntetése. Az ókori magaskultúrák elvileg, elméletileg létrehozták a civilizáció fennmaradásának etikai, jogi, bölcseleti feltételeit. A probléma abban állt, hogy nem tudtak ezeknek következetesen érvényt szerezni. A középkor a kultúra alapján történő egységesítéssel átmenetileg biztosítani volt képes a dinamikát is magában foglaló stabilitást. A főhatalom nem a polgárság, hanem a nemesség kezében volt. A nemesség az erény és a szabadság egyesítésének letéteményese. 6

7 A republikanizmus kora után az új világrend elmélete így merít a középkor örökségéből, de nyilván oly módon, hogy nem adja fel a felvilágosodás racionalitásának vívmányait. (A középkori filozófia maga is az ókori magaskultúrák egyfajta szintézisére épült.) Ez a skolasztika hagyományának felelevenedését, és annak a legújabbkori tudással való szintézisét jelenti. A középkori hagyomány felelevenedésének politikai gazdaságtani oka az, hogy a Földről mint egészről kell felelősséggel gondoskodni, ami ezért túlmutat a városok történelemben betöltött szerepén. Az ókori gondolkodásnak alapvetően két nagy iránya van, amelyek a jövőkép alakítása szempontjából markánsan különválnak. Az egyik a keleti magaskultúrák filozófiai jellegű gondolkodása, a másik a görög és a zsidó-keresztény kultúrkör. Az előbbiben hangsúlyos szerepet kapnak az indiai, a kínai és az egyiptomi filozófiai irányzatok. Az elemzést ezekkel kezdjük. 1. A keleti magaskultúrák Az Ázsiában kialakuló négy filozófiai-vallási rendszer (hindu, buddhista, konfuciánus és taoista, egyiptomi) közös jellemzője egyrészt az az alap, amire támaszkodva kifejtik elméleti rendszerüket. Ez az alap a nagy, széles területi földsávok, azaz a mezőgazdasági művelésre alkalmas nagy területek, amelyek összefogása, egységes rendszerbe szervezése volt a hatalmi és ezért a filozófiai rendszerek feladata is. Ezeket a területeket elsősorban falusias jellegű szerveződéseken keresztül vonták be a mezőgazdasági termelésbe, és nem az európai modellre nézve inkább irányadó város és falu együttéléseként. Természetesen Keleten is kialakulnak városok, de ezek a városok jobban elkülönülnek a falutól, nem kapcsolódnak be a mezőgazdasági termelésbe. A városok, túlduzzadt népességükkel és fényűző életvitelükkel a birodalmi szint megjelenítői voltak. A falvak egységbe fogását, kulturális-civilizatorikus fejlődésük kereteit a birodalmi szerveződési keret biztosítja. A filozófiai-vallási szemlélet elsősorban abban segít, hogy megérthessük ennek a birodalmi modellnek a kereteit. A birodalmi, a nagy területi egységet átfogó szint és a falu között közvetlen érintkezés van, ezért a keleti vallások közös jellemzője a hatalom felső szintjének és az alsóbb szinteknek az érintkezése, ami rokonságot mutat a görög városállamok szerkezetével. 7

8 Ezt tükrözi, hogy minden ázsiai kultúrában jelen van az anyagi és a szellemi folyamatok közötti összhang megteremtésének igénye, az a szemlélet, hogy az anyagi elemek társadalomelméleti nyelven az alsóbb néprétegek részei a szellemi-kulturális folyamatnak. Ugyanez természettudományos nyelven szépen fejeződik ki az ősi kínai akupunktúrában és az indiai jógában. Ezekben az a szemlélet tükröződik, hogy a rész és az egész között harmonikus, átjárható kapcsolat van. Az ázsiai kultúrák magas szintű filozófiai kultúrát hordoznak, de ugyanakkor együtt tudnak élni nagyon elmaradott vallási képzetekkel is. A két szélsőség békés egymás mellett élésének fő oka, hogy a nagy területi egység igazgatásához szükséges elvont, filozófiai gondolkodás közvetlenül kapcsolódik az ezt az igazgatást végrehajtó, nagy tömegű tanulatlan népességhez. Hiányzik az európai városi modellt hordozó közbenső fokozat, az a társadalmi csoport, amelyik közvetít a falu és a birodalom között. Pontosabban jelen van egy ilyen szociológiai csoport, Kínában a hivatalnokok, Indiában a brahminok és a buddhizmusban a szerzetesek, de ez a csoport nem tud kellő mértékű önállóságra szert tenni az ókortól egészen az újkorig ahhoz, hogy megteremtse a provincializmus felszámolásának lehetőségét. Ez az oka annak, hogy az újkorban a valódi magaskultúra bizonyos szempontból szövetséget köt a gyarmatosítókkal azért, hogy megtisztuljon az elmaradott kulturális elemektől. Ennek a szövetségkötésnek van most vége, és az ázsiai magaskultúrák kulturálisan is már önállóbb tényezővé válnak. Mind a vallási, mind a filozófiai nézeteknek szintén közös jellemzője, és már közvetlenül a társadalmi jövőképet is alakítja az egység fogalmának megjelenítése. Az egyet mint a legfőbb keretet a keleti gondolkodásmódok filozófiailag és vallásilag egyaránt megragadják, az egyből fejlesztik ki a sokat. Ha ezt lefordítjuk a társadalmi szerveződés szintjére, akkor a faluközösségek vagy az egyének számára is az közvetítődik, hogy létük feltétele a birodalmi szerveződés. Ez is magyarázza: az ókori keleti magaskultúrák viszonylagos stabilitása szoros összefüggésben van a kulturális-vallási vonatkozásokkal. Az ázsiai termelési mód fogalmának szerves része ez a sajátos kultúra. Az egységen belül természetesen fontos szerepet tölt be a dinamizmus is, a hierarchia átjárhatóságát biztosítani kell, ami csak a rend kereteit nem sértve valósul meg. Stabilitás és mobilitás közötti viszony ezekben a kultúrákban inkább statikus, mint dinamikus, azaz az ázsiai magaskultúrák az egység megőrzésére és nem kiterjesztésére törekednek. E különbség tükröződik a munka fogalmának eltérő értelmezésében, ami a 8

9 metafizika és a politikai gazdaságtan határterülete. Az ázsiai szemlélet kevésbé törekszik a munka kiváltására. Ott is jelen van ugyan, mint Európában a munka és az erkölcs összekapcsolása, de ez csak annyiban kap szerepet, hogy az erkölcsi felszabadulás a halhatatlansághoz, a halál utáni újabb élethez kapcsolódik. Emiatt hiányzik a gazdaságot is mozgásba hozó dinamizmus, helyette a munka elfogadása kerül a középpontba. Ennek ellentéteként a hatalom gyakorlásának egyik fő erénye a mértékletesség, a szegénység lesz, és nem a gazdagság élvezete, ami összekapcsolódhatna a gépesítéssel, illetve a kiterjedéssel India Az ázsiai magaskultúrák közül az indiai több sajátosságot mutat. Általános tételünk, hogy itt az egy filozófiai kiindulópontként szolgál, jól megmutatkozik az egyik legkorábbi filozófiai-vallási szöveg, a Rig-Véda ismert versében is: Nem volt semminek sem léte, se nem-léte, Nem volt levegő és fölötte kék ég. Hol volt a világ? Mi takarta, védte? Hol volt a magasság és hol a mélység? Az élet még nem vált el a haláltól, Egymásban pihent a nap és az éjjel: lélekzés nélkül lélekzet magától az Egy és magányát dobogta széjjel. Fekete volt minden, mint mikor éj van, az idő csak készülő óceán volt: nemlétig érő gyökerét a létnek ma is vágyában keresik a bölcsek. És amikor a rend a határt kiszabta, mi volt alul: és mi került fölébe? Itt vak álmok, ott erők forradalma, lent bomlás, fent a formák büszkesége. 9

10 Megtudta-e más is, akik kutatták? A titkokat bejárni volt-e szent ész? S ha istenek is csak azóta vannak, ki mondhatja meg mi volt a teremtés? Ő, akitől van, aki a világra őrködve néz, aki a maga őse, Ő, aki csinálta vagy nem csinálta: Ő tudja! Tudja! Vagy nem tudja Ő se? (Szabó Lőrinc fordítása) A szövegben szinte az összes jelentős indiai filozófiai tétel megtalálható, ezért is érdemes elemezni. A kiindulópont a semmi fogalma, amelyben már jelen van az Egy. Ez azt mutatja, hogy az egység a kiindulópont és a semmi az a fogalom, amikor az Egy nem kap megjelenési lehetőséget, nincs mozgásformája. A lét és ebből következően a nem-lét az Egy következménye, nevezetesen az Egy a lét által válik láthatóvá. De egyúttal az Egy létrehozza a nem-létet is, a lét már tartalmazza pusztulásának lehetőségét is. Nemcsak a világ védi, takarja az Egyet, hanem a lét fogalom védelme is az Egy feladatai közé tartozik. És fordítva: bizonyos esetekben a lét megszűnése, a nemlét is lehet az Egy fenntartásának formája. A lét és a nem-lét összekapcsolódásának kibontása, ennek különböző alrendszerek formájában való megnyilatkozása tükröződik a szép költői képekben, a nappal és az éjszaka viszonyában, a lélekzés és az idő kiemelésében. Mindezek már a lét tulajdonságaiként foghatóak föl. Az idő, a levegő, a nappal és az éjszaka a léttől függő, és nem a léttől független kategóriák. A teremtés folyamatának oka a magány megszüntetése, az Egynek létérdeke, hogy létrehozza a sokat. Ez mutatja a mély demokratizmust, a sok létrehozására irányuló szakadatlan tendenciát. De a Sok magában hordja a nem-lét lehetőségét is, ennek elhárítása a teremtés konkrét folyamatában ölt testet. Ezek között az első a szerelem fogalma. A szerelem, azaz a közösségi érzés, a Sok Egy iránti vágya az, ami először megjelenik. Fontos filozófiai elem a szerelem olyan meghatározása, hogy a nemlétig érő gyökere a létnek, mert az Egy iránti vágy teremti magát a Sokat is. A Sok, vagy az egyes addig nem része az Egynek, amíg nem jelenik meg a vágy az Egy iránt, addig nem létezik. Léte csak azáltal lesz, hogy eggyé válik. A szerelem által létrehozott mozgás 10

11 eredménye a rend fogalma. A rend eredménye a határ, ami nemcsak földrajzilag, hanem társadalmilag is értendő. A határ védi az egyest a nem-léttel szemben, a határ nem elszigetelődés, hanem a gondoskodás feltétele. A határral kerül viszonyba a Sok az Eggyel. A rend lényege a hierarchia a vak álmok és az erő között. Az előbbi a nem-lét fogalmához köthető, ezért is nevezhető vak álmoknak vagy bomlásnak, míg a másik az erő forradalmának, mert ez az erő képes arra, hogy összekösse a létben a sokat az eggyel. Az indiai szemléletben is jelen van a különös fogalma ebben a formában, hiszen az erő kategóriája a lét összetartásának középső szintjét jelöli. De az erő forradalma úgy értendő, hogy ez a nem-létben álló sokkal szembeni forradalom, a formák birtoklásának képessége. Ez áll szemben a bomlással, a formátlansággal. A formák, tehát a társadalmi formák következetes alkalmazása az erő privilégiuma lesz, és neki kell mindig szemben állnia a legalsó, az egyes szintjét képviselő bomlási folyamatokkal. Az erő képessége a lét tulajdonsága, de a forma és a lét azonos terjedelmű kategóriák: a létben a társadalmi forma van jelen. A fenti fogalmak adják a kasztrendszer kialakulását és működését. A filozófiai szemlélet világossá teszi, hogy a kasztok nem csak a munkaadás, és ezen keresztül az úr-szolga hierarchia fenntartásának szerepét töltik be, bár ilyen jellegű vonatkozásuk is kétségtelenül van, hanem ennél többről van szó: a cél a forma uralmának biztosítása, és az ehhez szükséges erő a kasztrendszerből fakadó hierarchia. Az egyes kasztoknak erkölcsi tartalmuk van elsősorban, és az erkölcsi rend fenntartásának egyik módja az amit aztán a republikanizmus kicsit túláltalánosít, hogy munkát kell adni. De a kasztrendszer azt is jelenti, hogy a filozófiai-vallási szemlélet közvetlen irányító jelleget ölt, az erő és az igazság egységet alkot, nem egy elkülönült központ látja el a társadalmi irányítást, hanem az az egész rendszert átható hagyomány. Az alsóbb kasztok nem egyszerűen szolgák, hiszen ők is részesedhetnek az egységben, mintegy alulról gondoskodnak az egység fennmaradásáról. A kasztok és az erkölcs viszonyának kérdése a páriák létezése. A páriák ugyanis csak tisztátalan munkát végezhetnek, olyat, aminek a végzése nem segíti az erkölcsi fejlődést, de ami nélkül a társadalom nem létezhet. Az indiai társadalom és kultúra ma egyik legfőbb kérdése, hogy le tudja-e küzdeni provincializmusát és fel tudja-e számolni a páriák rendszerét például gépesítéssel vagy a csatornahálózat kiépítésével, hiszen ma azért kellenek nagy létszámban emésztőpucolók Indiában, mert nincs kiépítve a 11

12 csatorna-rendszer. Érdekes az a vita, ami kibontakozott ennek kapcsán. Az egyik álláspont szerint fel kell számolni a kasztokat, míg Gandhi azt képviselte, hogy csak a pária-létet kell megszüntetni, a kasztrendszert meg kell őrizni. A hagyomány, illetve a formák önállósága is magyarázatul szolgál a körforgás indiai hagyományához, ami egyébként megtalálható részben a többi ázsiai vallásban is. Nem a teremtés a kiindulópont, szemben a bibliai nézetrendszerrel, hanem a teremtés csak az egyik eleme, fázisa a világnak. A történelem problémája az ázsiai gondolkodásban háttérbe szorul, alárendelődik a világot irányító egységes törvénynek. Az egységes törvény azonban nem mozdulatlan, statikus állapotot jelent, hanem állandó változást és a változásban az állandóságot. Ez a körforgás modell, ami végtelen, de mégis véges forma, a véges és a végtelen egysége. Így a társadalmi forma változása, alakulása egy korábban meglévő forma felelevenítését is jelenti, illetve és ez is a körforgás modell része minden korszakban jelen van az összes többi, összes előző és jövőbeli társadalmi forma is. A jövőkép a jelenben és a múltban is van. Ez nem kaotikusság, mert a körforgás modell rendet is jelent: a soron következő korszak megjósolható, előrejelezhető a múlt és a jelen ismerete alapján. A bibliai gondolkodásból óhatatlanul fakadó történelem vége eszme, a cél elérése utáni helyzetből való továbblépés csak a körforgás modell alapján jelezhető előre, ennyiben az ázsiai szemlélet iránymutató lehet Európában is. Ez nem teljesen ismeretlen a nyugati filozófiában, mert a görög filozófiai hagyomány is tartalmazza a körforgást, itt is jelen van a társadalmi formák egymásutániságát, egymást fölváltó jellegét tükröző szemlélet. Az indiai reinkarnációt meg lehet feleltetni az újratermelés fogalmának. Ebben is kifejeződik a jövőért vállalt felelősség szükségszerűsége Kína Kínában a filozófiai-vallási gondolkodás nem egységes, hanem két-három különböző, egymást kiegészítő irányzatra tagolódik. Az egyik a konfucianizmus, a másik a taoizmus, és a harmadik, bár sokkal kisebb szerepet betöltő irányzat a motizmus. Mindhárom irányzat együttesen alkotja azt a kínai szemléletet, amely megteremti a kínai birodalom egységét, stabilitását. 12

13 Az első a konfucianizmus, amely nem is annyira közvetlen metafizikai, hanem inkább erkölcsfilozófiai nézetrendszer, amelyből aztán kibomolhat egy teljes filozófia. Az irányzat lényege az erkölcsi szilárdsághoz szükséges feltételek megteremtését keresi. Az erkölcsi rend megvalósításának feltétele az uralkodó és az államhivatalnokok szigorú hierarchiája. Nekik kell elsősorban követniük az útmutatásokat, ennek révén valósulhat meg a birodalom egysége, amit jól mutat Konfuciusz egyik tétele is: A régiek, amikor világossá akarták tenni a fényes erényt az egész égalattiban, először rendet tettek a fejedelemségükben. Amikor rendet akartak tenni a fejedelemségükben, először rendbe tették a családjuk ügyeit. Rendbe akarván tenni családjuk ügyeit, először tökéletesítették saját magukat. Tökéletesíteni akarván saját magukat, először egyenessé tették szívüket. Egyenessé akarván tenni a szívüket, először tisztává tették a gondolataikat. Tisztává akarván tenni a gondolataikat, először fejlesztették tudásukat. (Kínai filozófia, 1980, 180. o.) Az erkölcsi rend a különböző társadalmi formákon keresztül a tudásig jut el, és a konfucianizmus fontos felfedezése az a gyakorlati szükségszerűség, hogy a birodalom irányítása nem nélkülözheti az igazság ismeretét. A tudomány művelése az az eszköz, amelyik az erkölcs fennmaradásához szükséges. De ez fordítva is igaz: az a tudomány számít csak, amelyik az erkölcsi rendet támasztja alá, arra nincs szükség, amelyik a széthulláshoz vezet el. A tudás kiindulópont és végpont egyszerre. Végpont, mert a tudomány művelése a cél, ahogyan az erkölcs az egyes társadalmi formákban (egyén, család, fejedelemség, birodalom) érvényesíthető. Minden tudás közvetlenül az erkölcsre irányul, tág értelemben vett politikai funkciót tölt be. A különböző társadalmi formák egymásba átalakulnak, egymásra épülnek. A világ egésze jellegzetesen ég alattiként van meghatározva. Az ég infrastruktúra funkciót hordoz (Mennyei Birodalom), ez fogja össze a társadalom egészét és közvetít az isteni szinthez. De az ég ilyen felfogása mutatja a kínai kultúra nyitottságát is. A birodalom, tehát az egység megteremtésének anyagi-fizikai feltételei is vannak és ez nemcsak az ég, mint természeti tényező, hanem ide sorolható a Kínai Nagy Fal is. A Nagy Fal határ, külvilághoz való viszony formája, de nemcsak elzárkózás, hanem együttműködés is. Azt fejezi ki, hogy az ember is képes az égi infrastruktúrát létrehozni, a civilizációt megvédeni. Szimbolikus, hogy a Holdról látható egyetlen emberi építmény a Nagy Fal. 13

14 A falu családként jelenik meg, de a család nemcsak vérrokonság, hanem a házi istenek közössége is. A házi istenség fogalma is jelzi, hogy a falu kínai modellje több, mint pusztán mezőgazdasági üzem, erkölcsi szerepet is kap, az isteni szint és a család közvetlen összekapcsolódása, az isteni mérce alkalmazása közvetlenül a háztartásra. Ez utal a gondoskodás meghatározó szerepére, és arra, hogy az erkölcs egyik célja a gondoskodás beépítése a társadalmi rendbe. A kínai filozófia másik meghatározó irányzata a taoizmus, amelyet Lao-ce nevéhez kötnek. A taoizmus azt az oldalt ragadja meg, amelyet a konfucianizmus elhanyagolt: a metafizikai szemlélet kidolgozását. A tao kifejezés utat és elvet egyaránt jelent. Lao-ce meghatározása szerint: Az ember a föld mértékéhez igazodik, a föld az ég mértékéhez, az ég a tao mértékéhez, a tao pedig önmagához. (Lao-ce, 1980, 28. o.) A tao-t valóban joggal tekinthetjük az európai filozófiai gondolkodáshoz igazodva abszolútumnak, olyan elvnek, ami feltétlen hatóerejű. A tao mérték funkciót is ellát. A mérték lényege a határ kiszabása, az egyes formák közötti viszonyok meghatározása. A határ azonos az elvvel is, a kínai modellben a különböző társadalmi formák közötti egységes rend kialakítása a metafizikai gondolkodás célja. Míg a konfucianizmus nem lép túl az erkölcs viszonyain e tekintetben, addig a taoizmus a metafizikai alapokat akarja megtalálni. Ehhez segít az elvek tekintetében a világos hierarchia felállítása: ember föld ég tao. Az ember létfeltétele a föld, és ezért az ember mértékét a megélhetés szabja meg. Itt megtaláljuk tehát azt, amit a konfucianizmus nem tudott teljesen pontosan kifejteni: az emberi tudásnak a létfeltételekre kell irányulnia, ez részben erkölcsi, részben azonban metafizikai kérdés. A föld azonban egy magasabb szinttől, az égtől függ, és amire már Konfuciusznál utaltunk, itt újabb megerősítést nyer: a föld átfogása egy magasabb szinthez, az éghez tartozik. Az ég mint infrastruktúra azt jelenti, hogy a föld feletti hatalmi tényező, a föld igazgatásának alapelvei az égben találhatóak meg. Az ég a földi termés feltételeit teremti meg: nap, eső, szél (itt a tengernek nincs termelési szerepe), az évszakok körforgása, de az ég a föld határa, és ezért van az ég a föld fölött. Lao-ce mély felfedezése azonban az, hogy ezek nem a végső elvek, hanem az ég is alá van rendelve egy magasabb szintnek, a taonak. A tao tehát politikai filozófiai elvre lefordítva a császárt igazgató hatalomnak tekinthető. Ez a természettörvény fogalma, ami az erkölcsi irányítást besorolja a létfeltételek közé, illetve a természet a társadalmi struktúrában is szerepet kap. 14

15 A legfőbb hatalom a hierarchia szigorú betartását is jelenti, és erre is utal Lao-ce akkor, amikor a tao-t megismerhetetlennek tekinti. A megismerhetetlenség azonban nem misztika, és nem szolgaság, hanem a létfeltételek ellenőrzésére és így a tudás növelésére való állandó kényszerítés, a dogmatizmus felszámolásának mély bölcsessége. Nem az erény és a törvény okára kérdezünk rá, csak alkalmazzuk őket. A tudást nem-tudásnak tartani: a legmagasabb fok. (Lao-ce, 1980, 28. o.) Ez emlékeztet a görög filozófia szókratészi tételére: csak azt tudom, hogy mit nem tudok, a tudás lényege a tudás megszerzésének folyamata, a nem-tudás felismerése. A tudományban elért eredmény kiindulópontja a tudomány újabb fejlődésének. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet tudományos eredményeket elérni, de a legnagyobb eredmény a további fejlődés biztosításának lehetősége. Ez a végső metafizikai alapja a kínai gondolkodásban az erkölcsi gondolkodásnak. (Ugyanezt Wittgenstein úgy mondta, hogy amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.) Ide kapcsolódik, hogy mi a bölcs szerepe a társadalom irányításában. Nem teljesen pontos az az értelmezés, amely szerint a taoizmus a világtól való elzárkózást hirdetné, a sztoicizmussal lenne rokon. Az a taoista tétel, hogy a bölcs nem cselekszik, az alrendszerek elválasztására irányul, a politikai-államigazgatási alrendszert elválasztja a kulturálistól, és közöttük felállítja a hierarchiát. Egy mezőgazdaságra épülő társadalmat, ahol a kereskedelemnek nincs jelentős szerepe, az égi körforgás irányít: a nappal és az éjszaka, az évszakok rendje. A taoizmus azt a hatalmi ágat fejezi ki, amelyik a mezőgazdasági termelőket közvetlenül is összekapcsolja az égi-isteni renddel, az államigazgatási szintet mintegy megkerülve. Ha párhuzamot vonunk a konfucianizmus és a Római Birodalom között (hiszen mindkettő az államigazgatást állította a hatalomgyakorlás középpontjába), akkor a taoizmus a kereszténységgel rokon, mert biztosítja az egyes paraszt szabadságérzetét is. Lao-ce és a taoisták így valóban paraszti filozófusoknak tekinthetők, de ez nem plebeljusság, hanem a császári szint képviselete: a császár megszemélyesíti a paraszti tömeget. Érdekes azonban, hogy ez a két szemlélet elválik egymástól, és nem alkot egységes rendszert, csak a gyakorlatban, hiszen a birodalom fenntartásához mindkét vonatkozásra szükség van. A két irányzat csak egymással szemben, egymás ellen bizonyos mértékig harcolva fejtheti ki saját nézeteit. Ez a kormányzati irányítás és a mozgalmi irányítás konfliktusa, az államigazgatás és a dolgozó lakosság szellemi 15

16 vezetésének ütközése. Talán ezzel is magyarázható a kínai történelem némileg szélsőséges megnyilvánulásai, vagy napjainknak az egy állam több rendszer elve. Létezik egy harmadik irányzat is, ez az úgynevezett motizmus, amelyik a haszonelvűséget, a hasznokkal és a fájdalmakkal való gazdálkodást emeli ki. Ez tekinthető a kínai kereskedelem filozófiai szintű megjelenésének. A nyugati filozófiai hagyománnyal összhangban itt is jelen van a három termelési tényező, a földnek, a tőkének és a munkának megfeleltethető három filozófiai irányzat, hiszen ezek a létfeltételek osztályozásának politikai gazdaságtani oldalai Buddhizmus A két nagy ázsiai kultúrkör mellett a harmadik fő vallás, amelyik mintegy keresztbe szeli Ázsiát, a buddhizmus. A buddhizmus egy szellemes meghatározás szerint vallás isten nélkül. A buddhizmus alapja az úgynevezett négy nemes igazság, ami a következő: Minden élet szenvedés, Minden szenvedés oka a vágyban, a szomjúságban rejlik E vágy megszüntetése a szenvedés megszűnéséhez, az újjászületés láncolatának megszűnéséhez vezet; az út, amely elvezet e szabaduláshoz a nemes nyolcágú ösvény: helyes hit, helyes gondolkodás, helyes beszéd, helyes viselkedés, helyes életmód, helyes törekvés, helyes elhatározás, helyes elmélyülés. (Störig, 1997, 36. o.) A négy nemes igazság a hatalomgyakorlásnak azokat az alapelveit jelöli meg, amelyek a tömegek elkülönült, de mégis beavatkozó jellegű vezetéséhez szükségesek. A buddhizmus a hatalomgyakorlás más módja, ahogyan például a nem-tudást el lehet érni a taoizmus fogalmai szerint. Jellegzetes, hogy a buddhizmus a fejedelmi körből indul el, a fejedelmi szint (és nem a papi szint) kiemelkedésének formája. Isten nélküli vallás, hiszen nincs szükség a hatalom elidegenült formájára az elvek követéséhez, de 16

17 erőteljesen hat a szűk materializmushoz való visszatérés, a gyönyör elutasítása. Ez a bölcsesség szeretete. Innen érthető a szenvedés mint kiindulópont. Ennek értelme az anyagi folyamatoktól való megszabadulás vágya, a hatalomgyakorlónak az iránti igénye, hogy ne vegyen részt az anyagi folyamatokban, azaz ne a saját gyönyör iránti vágya vezesse, és ne kelljen közvetlenül az anyagi formákhoz kapcsolódnia. A szenvedés ellentéte nem a gyönyör, hanem a szenvedéstől és a gyönyörtől egyaránt megszabadulást kínáló nirvána. Ennek kiindulópontja a vágy megszüntetése, ami azt jelenti, hogy a szenvedés okát nem a munkában, hanem a szükségletben látják. A buddhizmus a szükségletre kérdez rá, és azt próbálja minimalizálni. Ez csak részben ellentétes az európai hagyománnyal, hiszen a mértékletesség erénye jelen van itt is, csak alárendelt formában addig, amíg a kiterjedés határozza meg a fejlődés irányát. A kiterjedő egység ugyanis igényli a szükségletek korlátlanságát, ezzel szemben a hatalom gyakorlásának stabilitása már jobban összefér az értelmes önmegtartóztatással, és ez a mértékletesség. Az anyagi folyamatból való kilépés az újjászületés ismétlődéséből, politikai gazdaságtani nyelven az újratermelésből való kilépést jelenti. A kilépés nem az újratermelés tagadása, mert az a létfeltételek felszámolását, a nem-létet (és nem a lét ürességét) jelentené, hanem az újratermelés egységének felismerését, a véges megtalálását a végtelenben. Ennek eszköze az idealizmus. Ha csak az anyagi folyamatokat tartjuk szem előtt, akkor ez az állandó, rossz végtelent jelenti, ami a hatalom gyakorlásának rossz értelemben vett munkája, és nem a munka alóli felszabadulás. Ennek a folyamatnak a buddhizmus a negatív oldalából indul ki, ezt akarja meghaladni. Így jut el a nyolc helyes ösvényig, aminek tételes elemzése már túlmutatna a dolgozat keretein, de benne jelen van a görög filozófiai gondolkodás szép, igaz és jó egységének megtalálása. A nyolc helyes ösvény a hatalom elnyomó szerepének önmegtartóztatása, emiatt a neoliberalizmus uralma idején a buddhista hagyomány kulturális ellenpontot jelentett. Emiatt is kap jelentőséget a Dalai Láma egyik tétele: A megvilágosodott tudat mindentudása, a jelenségek folyamatos észlelése, a belső lényeg üressége Buddha tudástestéhez tartozik. A mindentudó tudat ürességének jellegét Buddha természettestének nevezik. (Őszentsége a Dalai Láma: Nyitott szívvel, 2003) Az üresség fogalom a szabadságot jelenti, és a Dalai Láma azt mondja ki, hogy a hatalom dolga az üresség megteremtése, a társadalom szabadságának szolgálata. Ez a felfogás rokonságot mutat a demokritoszi üresség 17

18 fogalommal. A buddhizmus azt képviseli, hogy a hatalom nem követhet önző anyagi érdekeket. A szenvedés mint kiindulópont a természethez való viszonyban eltérő szempontot kínál, mint az európai hagyomány. Európában a szenvedés felszámolásának lehetőségét a természet használatában látják, a természet erőit az ember szolgálatába állítják. Ezzel szemben a buddhizmus, de bizonyos szempontból az egész ázsiai szemlélet az ember, illetve a társadalom átalakítását tűzi ki célul a természeti igényeknek megfelelően. Az európai modell addig jó, hasznos, amíg az ember felszabadítása a természeti kötöttségek alól cél, de amikor ez megtörtént, tehát az ember alapvetően már a hatalom gyakorlójaként tud viszonyulni a természethez, akkor az ázsiai szemléletnek lehet nagyobb szerepe. Ez a fenntartható fejlődés koncepciójához vezet el. A buddhizmusnak van kozmogóniája és kozmológiája. A világ születését egy egymásra rakodó felhőkből születő hegyként képzeli el, ami kiemelkedik az őslevesből. Ez annak a felismerése, hogy az ősleves, a káosz, a tagolatlan természet és társadalom és az e fölött lebegő ég közötti kapcsolatból jön létre a világ. A hatalom nemcsak szemléli az egyest, hanem e szemlélet maga is az általános kiterjedése. Az általános léte már önmagában kiterjedése, mert létrehozza az egyesben az általánost. A társadalom már azáltal egységes lesz, hogy a hatalom gyakorlása közös, függetlenül attól, hogy a hatalom tevőlegesen kéz-szerűen gyakorlódik-e vagy sem. Ez a hegy képe, a hatalom úgy zárkózik el, hogy ez valójában nem lesz elzárkózás; elzárkózásában alkot egységet a néppel Az egyiptomi filozófia Az egyiptomi kultúra megértésének alapja Egyiptom kettős infrastruktúrája: a piramisok és a Nílus. Az a Hérodotosz által megfogalmazott tétel, hogy Egyiptom a Nílus ajándéka úgy értendő, hogy az egyiptomi birodalom és kultúra lényege a Nílus által létrehozott termékeny övezet kulturális feldolgozása, és ennek a világnézeti szintre emelése. Egyiptomban azt értik meg, hogy a sivatag terméketlenségével szemben a termékenység a civilizálódásra, államalkotásra való lehetőséget hordozza magában. A folyó hasznos működése visszavezethető a természet rendjére, amit így meg kellett ismerni. Ennek a szemléletnek anyagi kifejeződése a piramis. A piramis szemben az 18

19 eddig érvényesülő neoliberális felfogással nem arról szól, hogy az egész birodalom egy emberért, a fáraóért van, hanem arról, hogy a birodalmi szint, a nagy tömegek egyesítése egy cél érdekében képes arra, hogy égig érő építményt emeljenek, hogy a társadalom az ég, az isteni szint részévé váljék. Nem véletlen, hogy a piramis tövében állva a tekintet a végtelenbe fut, úgy tűnik, hogy a csillagokig terjed az emberi építmény. A piramisok az ég infrastruktúra szerepére is utalnak, a Nílus és az ég kapcsolatát fejezik ki. A piramis társadalom- és gazdaságszervező szerepe nemcsak elvont elemként volt jelen, hanem ténylegesen hatóerőként, hiszen az egész egyiptomi társadalom rendjét, gazdálkodását, tulajdoni struktúráját a piramisok, illetve általában a halotti építmények építésének alá rendelték. Az egyiptomi kultúra másik sajátossága, hogy a világnézeti egységesítés, a közösség tudata a halottkultuszhoz kapcsolódik. E mögött a lélek és a test viszonyának szigorú hierarchiája áll. Az egyiptomiak szerint a léleknek, a tudatnak kell irányítania a társadalmat, és ez nem fertőződhet meg anyagi szempontokkal. Ennek biztosítéka a halál. Az egyes ember halála nem a nem-létet fejezi ki (az egyiptomiak a halált nem is tekintették szomorú eseménynek), hanem a szellemi irányításban való részvételt, hagyománnyá emelkedést. A szellemi-világnézeti irányítás szerkezetét is tagolták az egyiptomi gondolkodásban, a különböző lélekrészek meghatározásával, egymáshoz való viszonyaik szabályozásával a kulturális alrendszeren belül lényegében a föld-tőkemunka hármasságának megfelelő szerkezetet alakítottak ki. Egyiptom kulturális öröksége nagy jelentőséggel bírt mind a keresztény-zsidó, mind a görög kultúra számára. Mindkettő fő kérdése az volt, hogy a világnézeti irányítást hogyan lehet még jobban érvényesíteni és demokratizálni, milyen eszközökkel lehet elérni, hogy ne csak a halál révén lehessen bekapcsolódni a kulturális intézményrendszerbe, hanem már az evilági élet is erre módot adjon. 2. Az európai ókori filozófia Az európai hagyomány kettős jellege, a bibliai és a görög szemlélet kettőssége nem egyszerűen egymás mellé illesztést jelent, hanem állandó kölcsönhatást, és mindig változó, de mindig érzékelhető hierarchiát is. A görög filozófiai hagyomány lényege a szabadság és a rend egységének keresése, és itt mindjárt le kell szögezni, hogy ez nem 19

20 egyszerűen a demokrácia modellje. A görög demokrácia ugyanis csak eszköz, és nem cél. Nem helyes a görög városállami demokráciát mint jövőképet tételezni, mert az ókori görög filozófia története e demokratikus keret szabályozásának szükségességéről is szól, amit a kor technikai feltételei mellett nem lehetett biztosítani. De ettől több a görög filozófia, mint a görög történelem, mert a filozófia soha nem mondott le a tömegdemokráciából fakadó szabadságellenes tendenciák leküzdéséről, azt a filozófiai modellt kereste, amelyben mind egy ember, mind a tömeg zsarnoksága leküzdhető. Ez akkor a kor technikai színvonalán nem volt megoldható, de az egész európai történelem annak felismerése, hogy erről a görög hagyományról nem lehet lemondani. Ilyen értelemben ma is szemléleti jövőképünk egyik fontos eleme az ókori görög filozófia. A bibliai hagyomány arról az útról szól, amely a szabadságig tart. Míg a görög filozófusok azt keresik, hogy a szabadság és a rend egységének milyen rendszer felel meg, addig a bibliai modell kérdése, hogy a társadalomnak milyen szakaszokon kell átmennie addig, amíg a szabadság és a rend egységének állapotáig jut. Ez a végcél kijelölés magyarázza a bibliai szemlélet történelembe ágyazottságát, a teremtés fogalmát, a vándorlást és az üdvözülés kiemelt szerepét. A két irányzat közötti kölcsönhatás szinte a születésüktől fogva jelen van, hiszen a bibliai hagyomány nem nélkülözheti a görög gondolkodásmódot és fordítva. Erre utal Szent Ágostonnak az a tétele is, hogy Platón követi a Biblia szemléletét. Ezt azért kell feleleveníteni, mert a neoliberalizmus megfosztotta a Bibliát humanista szerepétől. Ha ezt visszaadjuk neki, akkor a kapcsolat magától értetődő. De ezért a görög filozófiát sem tudta helyesen értelmezni, a neoliberalizmus nem filozófiailag, hanem filológiailag közeledett az ókori görög szemlélethez. Indokolt az a jelszó, hogy a Biblia hellenizálása vagy ennek harmincas évekbeli fordulata: a bibliai metafizika keresése. A metafizika ugyanis már lényegét tekintve is a hatalom egészének racionalizálása, átláthatóbbá tétele. Ebben a tanulmányban nincs lehetőségünk arra, hogy a Bibliát is módszeresen elemezzük A görög filozófia A görög filozófiai hagyományban három különböző szakaszt szoktak megkülönböztetni: a preszokratikus szakaszt, a klasszikus kort és az azt követő hellenizmus időszakát. 20

21 A preszokratikus korszak A preszokratikus, tehát a Szókratész előtti időszakon belül is lehet korszakokat elhatárolni egymástól, de ezekben mégis a közös elem a domináns: a klasszikus kor, Szókratész, Platón és Arisztotelész teljes rendszerének egy-egy fontos, de mégis részelemét tárgyalják, emelik ki. Ennek oka töredékességük, itt a filozófiai gondolatokat erőteljesebben kell rekonstruálni, mint a klasszikus korban, hiszen nem maradtak fenn teljes filozófiai művek. De ez inkább következmény: azért nem maradtak fenn, mert még nem tudták a társadalmi cselekvés egészét áthatni, hosszú távú jövőképet adni. A filozófia születését Thálészhoz kötjük, és fontos történeti és filozófiai probléma, hogy honnan tudjuk meghatározni a filozófia születését. Thálészt azért tekinthetjük az első filozófusnak, mert ő volt az első, aki egy meghatározott elvet talált, amelyre az egész világ felfűzhető. Ez ugyanis minden filozófia célja: egységes rendszert, azaz egy elvet találni, amelynek a fejlődése, kibontakozása magyarázza a világ egészének fejlődési folyamatát. Thálész ezt az elvet a vízben találta meg, mert kimondta, hogy minden víz. A természeti elem mint általános elv kiemeléséből nem szabad egy rossz természettudósra következtetni, ahogy ezt sok filozófia-történeti könyv teszi. Hibás az a nézet, hogy Thálész nem érzékeli a többi elemet, a világ sokszínűségét. Éppen ellenkezőleg, a filozófia attól filozófia, hogy a sokban észreveszi az egyet; minden elemben legyen az társadalmi vagy természeti közös a víz, és ez a jelentősége a filozófiának. A társadalmi viszonyok tárgyiasulnak, ez a természetfilozófia szépsége. Mind a dogmatikus marxizmus, mind a neoliberalizmus ismeretelméletként fogta fel az ókori természetfilozófiát, és ezért meghamisította a lényegét. Ezzel szemben ez lételmélet, a társadalom fennmaradásának anyagi és eszmei feltételeit keresi. Az anyagot nem építőkövekként kell felfogni, hanem a társadalmi viszonyokat kell keresni a természetben. A közös elem természeti elem, ami előrelépés, mert a természetet elkezdi megszabadítani misztikus formájától, de ugyanakkor a természet társadalmi formameghatározó erejével tisztában van. A víz nem a többi tárgy vagy elem alkotóeleme, hanem a minden -ségnek mint a társadalmi lét fennmaradásának az őselve. Az arkhé a társadalmi lét döntő feltétele, amire a közösségnek figyelnie kell. A természetfilozófusok annyiban tartoznak a filozófia kezdeti szakaszához, hogy ezt a társadalmi formát még nem a társadalom nyelvén, hanem a természet nyelvén 21

22 mondják el, a társadalmi nyelv még túlságosan antropomorf, és a természet mint filozófia egyben a dezantropomorfizálás folyamata is. A közös elem a víz állítja Thálész, aminek az az oka, hogy a víz által megszabott társadalmi forma a görög városállamiság kiindulópontja. A vízből fakadó társadalmi formák mindegyike a biztonság és a szabadság egységéhez kapcsolódik, hiszen akár a hajózásra, akár a víz mint létfeltétel (ivóvíz és mezőgazdaság) biztosítására gondolunk, annak mindegyike a közösség és az egyén közötti harmónia biztosításáról szól, arról, hogyan lehet az egyén szabad a közösségben. Ehhez illusztrálásként segít, ha a korabeli Milétosz helyzetére gondolunk. A kisázsiai Milétosz ugyanis közel van a szárazföldhöz, de mégis attól elválasztja egy szélesebb tengersáv, aminek a leküzdése minden támadó csoport számára szinte megoldhatatlan feladatot jelentett. (Csak majd Nagy Sándor tudja leküzdeni.) Éppen ezért a perzsa birodalom rákényszerül arra, hogy együttműködjön, kereskedjen Milétosszal, és ez magyarázza gazdagságát, annak a lehetőségét, hogy itt filozófia alakuljon ki. Így érthető, hogy a víz összes, fent említett formája szerepet játszhat abban, hogy a víz lesz a meghatározó elv: a közel lévő sivatag rámutat a víz létforrás-jellegére, a hajózás biztosítja a szabadságot, és kikényszeríti az együttműködést, a szabadság és a rend összeegyeztetését, és még lehetne sorolni az alkalmazások lehetőségét. A víz társadalmi formameghatározó szerepe jelen van Goethe Faust című művében is, amelyben Thálészt így beszélteti: A víz volt ősforrása a létnek! Mindent a víz tart fenn, ami csak van! Ó, tenger, hasson erőd szakadatlan Ha felhőt nem párolganál S csermelyt nem táplálnál, ha már Kanyar folyót sose vonzanál S elapadna a folyamár Mit érne a föld, mit a hegy meg a rét? Táplálod az élet ütőerét. (Goethe, 1974, 292. o.) Ezt a részletet egyrészt azért idéztük, mert bizonyíték arra, hogy az arkhé felfogható lételméleti kategóriaként. Másrészt azért, mert a víz-arkhé elmélet kritikai gazdagítását tartalmazza. A víz más és más infrastrukturális szerepet tölt be, mint felhő, mint eső, jég, mint ivóvíz, mint folyó, mint tenger vagy mint óceán. Ezért kevés általánosságban a 22

23 vízről beszélni. Thálész a vízzel a civilizáció fejlődésének fő formáját találja meg, azt az infrastruktúrát, amelyen keresztül a görög szellem elindulhat fejlődési útjára. A görög városállamok nem akarnak szárazföldi nagyhatalommá válni, hanem a perzsa szárazföldi jelleggel szemben a hajózást, és tágabban a vizet állítják. A víz mint infrastruktúra, azaz mint a hatalom egységének feltétele bizonyos mértékig jelen van az egyiptomi hagyományban is, a Nílus előképül szolgálhat, mint ahogy Thálész tudatosan nyúl az egyiptomi kulturális forrásokhoz. A ión természetfilozófia másik kiemelkedő alakja Anaximandrosz, Thálész tanítványa, aki az apeiront tekintette alapelvnek, arkhénak. Az apeiron a végtelen, meghatározás nélküli anyagnak tekinthető. Arkhéként való felfogása az univerzalitás, azaz a birodalmi szerveződés szükségletét hordozza magában. Míg Thálész a vízzel a demokratikus, szabadságelvű társadalmi berendezkedés természeti formáját ragadta meg, addig Anaximandrosz erről a bázisról továbblépve, ennek feltételeként az ismert világ egészére való kiterjedés szükségletét határozta meg. Ez az apeiron fogalma. (Érdekes, hogy Anaximnandrosznak tulajdonítják az első térkép elkészítését.) A birodalmiság nem feltétlenül jelent rabszolgaságot, jogfosztottságot. Anaximandrosz a közeli perzsa birodalom közvetlen tagadását fejezi ki filozófiai formában az apeiron segítségével. Azt bizonyítja, hogy a görög szellem csak kiterjedésként, végtelenségként tudja megvalósítani saját magát, tudja fenntartani a szabadságot. A természeti népek meghódítása nem feltétlenül jelenti kifosztásukat, hanem a birodalom működéséhez szükséges jogrendbe való bevonásukat is jelentheti. A görög filozófia a perzsa birodalmat saját kulturális örökségével is szembesítette. A kiterjedési folyamat a jog kiterjesztését jelenti, ezt fejezi ki az első hiteles filozófiai töredék is, amit neki tulajdonítanak. A létezők szükségképpen abban (az elemben) pusztulnak el, amelyből keletkeztek, mert számot adnak az idők során egymás ellen elkövetett jogtalanságaikról és megbűnhődnek értük. A birodalom, a végtelen az a forma, amelyben a jogalkalmazás lehetősége valóban adott, nincs lehetőség kibújni a jog érvénye alól. A harmadik ión természetfilozófus Anaximenész, aki a levegőt tekintette arkhénak. A levegő lételméleti szempontból a görög demokrácia fogalmának feleltethető meg, hiszen ez az a közeg, amelyen keresztül érintkezhetnek a szabad polgárok. Amíg 23

24 Anaximandrosz a kiterjedést, az univerzalizmust jelölte meg fő elvnek, addig Anaximenész már ennek konkrét formáját is felveti: a görögség úgy tud birodalmat létrehozni, ha a városállami demokrácia formáját hozza létre világszerte. Ez a görög gyarmatosítás folyamata filozófiai alakban kifejezve. Ebben vannak sűrűsödések és ritkulások, ahogy Anaximenész meghatározza, hogy a levegő miképp hozza létre a világot. A következő szakasz átmenet a fogalmibb szemlélet felé, ez a püthagóraszi iskola. Püthagórasz az arkhét a számban jelölte meg. Azt állítja, hogy a legnagyobb bölcsesség a szám, és a legigazságosabb dolog áldozni. A szám mint a bölcsesség forrását azzal indokolja, hogy mindenről elmondható számossága, emiatt ez a legfőbb elv. Az ítéletben kifejeződő mérték az ítélet tárgyától függ. Ezért a tárgy mértékének a meghatározása egy szükséges közbenső lépés. A püthagoreizmus az indukció metafizikai rendszere. Az indukcióban az ember emberi mértékre fordítja le a külvilág dolgait. A szám a mértékegység alkalmazása. A számosság fogalma azonban csak közbenső fázis a társadalom egységének fogalmi kifejezése és a természet formameghatározó szerepe között, mert itt a mérték a tartalomtól elvonatkoztatva jelenik meg, amit csak az arányosság finomít. A számmal az államnak az a szándéka fejeződik ki, hogy minden dolog felett rendelkezzen, a tulajdonosi funkciót gyakorolja. Ez már az állam önállóságának bizonyítéka, de még nincs kifejtve ennek az önállóságnak a természete, az állam és az államigazgatás, amelyik ezt a számbavételt végrehajtja még túlságosan összecsúszik. Ennek részletezése már, hogy a különböző számokhoz a püthagóraszi iskola tulajdoni szinteket rendel, így kap társadalomszervező szerepet az egy, a kettő stb., egészen a tízig. A tulajdon és a számosság közötti viszonyt ragadja meg a mindenki által ismert Püthagórasz-tétel is, hiszen abban a geometria és az aritmetika közötti egzakt kapcsolat található, ennek segítségével a földterület feletti államigazgatási uralom válik lehetővé. De a Püthagórasz-tétel több is, mert a geometria és az aritmetika ugyanazon törvényszerűségét mutatja ki, a számok közötti harmóniát mutatja be. A harmónia fogalmának központi szerep jut ebben a filozófiai iskolában, mert ez a számok feletti törvényszerűség felismerése. Önmagában a szám, mint arkhé még lehetőséget ad az államigazgatás önkényeskedésére, az emberek rabszolgaként való kezelésére. Ezt korlátozza a harmónia-fogalom, mert ezáltal az égi törvények (hiszen a harmonikus összefüggéseket a csillagászatból és a zenéből nyeri Püthagórasz) határozzák meg az állam működésének a rendjét. Püthagórasznál a természet egésze 24

25 az infrastruktúra, ez közvetít ember és társadalom között. A harmónia középpontba állítása azt fejezi ki, hogy az ember képes a tőle idegen mértéket képviselő természethez és külvilághoz alkalmazkodni, megtalálja benne a harmónia révén a humánumot. Megelőlegezi a klasszikus kor mély humanizmusát, hogy az emberhez mint harmonikus lényhez közelít. A közösségi szervezet csak akkor tud tulajdonosként viszonyulni, ha érvényesül benne a szakszerűség a számfogalom erre is utal. Ennek intézményi megfelelője a Püthagórasz által megteremtett papi-tudósi jellegű intézményrendszer. A püthagoreusokat jellemző különös szokások, a beavatási szertartások arra utalnak, hogy a filozófia el akar zárkózni a tömegektől, önálló szempontként akar megjelenni a társadalomirányításban. A görög filozófia fejlődésének következő szakasza Hérakleitosz és Parmenidész tevékenységével folytatódik. Bennük a klasszikus görög filozófiai hagyomány legerőteljesebben érzékelhető előzményét lehet látni, kettejük filozófiájának szintézise ad lehetőséget arra, hogy a klasszikus kort jobban megértsük. Parmenidész filozófiájának középpontjában a lét egysége, és a megismerés alárendelése a lételméletnek áll. Parmenidész szembeállítja egymással az igazságot és a puszta látszatot, a tudást és a puszta vélekedést. Bizonyítja, hogy csak a tudás a valóságosan létező, a vélekedés, a nem-igazság nem létező fogalom. Ez azt is jelenti, hogy megismerés csak az igazságból kiindulva lehetséges, az érzéki tapasztalás nem vezethet el az igazságig. Ennek révén lehet igazolni a filozófiai megismerés létjogosultságát, azt, hogy a filozófia a többi tudományos megismerést irányítja azáltal, hogy a létkérdést helyezi a középpontba. Parmenidész világosan érzékeli, hogy a tudományok ellentmondásba kerülhetnek a filozófiával, az ismeretelmélet a lételmélettel, és éppen a konfliktus megoldása érdekében veti föl a kettő közötti hierarchia felállításának szükségességét: a lételmélet elsődlegességét az ismeretelmélettel szemben. Ez a jövőképalkotás szempontjából is fontos, mert a hosszú távú értékek, a lét elsődlegességének hangsúlyozásával tud a filozófia keretet szabni a tudományos fejlődésnek. 25

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok.

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok. A történelem /mint múltismeret/ - az Ember és társadalom mûveltségi terület részeként - az egyik legfontosabb alapja a nemzeti és európai azonosságtudatnak. Ugyanakkor az is kitûnik belõle, hogy a népek

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József A Nemzeti alaptanterv Kaposi József Előzmények EU egyre nagyobb figyelem az oktatás világára nemzeti oktatáspolitikák európai koordinációja Kompetencia alapú tudásértelmezésre épülő tantervi szabályozás

Részletesebben

EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az ember és világa áll. Az általános iskolában ide tartozik a történelem és

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád

ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád Az ellenõrzés rendszere és módszerei Szerkesztette Kovács Árpád Tartalomjegyzék A szerkesztõ ajánlása............................................... 9 I. rész Az ellenõrzésrõl általában........................................

Részletesebben

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában 21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre 1 P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. Ideje van a születésnek és ideje

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Az ind filozófia és vallás alapjai

Az ind filozófia és vallás alapjai Az ind filozófia és vallás alapjai 2 Filozófia kezdetei: gyengébb vallási-politikai hatalom mellett, keleten India és Kína: erős patriarchális és mágikus hagyományok 3 Ind filozófia: szent könyvek Védák

Részletesebben

Ember és társadalom. Célok és feladatok

Ember és társadalom. Célok és feladatok Ember és társadalom Célok és feladatok Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához ad gazdag lehetőséget. Középpontjában az ember

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

Az egyiptomi művészet korszakai

Az egyiptomi művészet korszakai Egyiptom térképe a városokkal Az egyiptomi művészet korszakai Predinasztikus korszak (i.e. IV-III. évezred) Óbirodalom (i.e. III-II. évezred) Első átmeneti kor Középbirodalom (i.e. 2000-1700) Második átmeneti

Részletesebben

A civil társadalom megvalósulásának akadályai Magyarországon Hankiss Elemér, szociológus elmélete alapján

A civil társadalom megvalósulásának akadályai Magyarországon Hankiss Elemér, szociológus elmélete alapján A civil társadalom megvalósulásának akadályai Magyarországon Hankiss Elemér, szociológus elmélete alapján Jaya Deva Sun, 2009-07-26 15:12 Az 1989-90-es rendszerváltozást követően, ugyan történt elitcsere,

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása

Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.1 1.4 Ökológiai földművelés Kínában a fenntarthatóság retorikája és gyakorlata közötti szakadék áthidalása Tárgyszavak: öko-mezőgazdaság; Kína; hagyományos

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

Láma Csöpel GYÓGYÍTÓ ERŐTÉR. Tudat-test energiamező. egészség-tudat AZ INFORMATIKA KORÁBAN és az ősi gyökerű műveltségekben TUDATÉPÍTÉS

Láma Csöpel GYÓGYÍTÓ ERŐTÉR. Tudat-test energiamező. egészség-tudat AZ INFORMATIKA KORÁBAN és az ősi gyökerű műveltségekben TUDATÉPÍTÉS TUDATÉPÍTÉS Láma Csöpel GYÓGYÍTÓ ERŐTÉR Tudat-test energiamező egészség-tudat AZ INFORMATIKA KORÁBAN és az ősi gyökerű műveltségekben Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Alapvető szemléletváltás Földünkön

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja 2014 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

. UTÓSZÓ ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS

. UTÓSZÓ ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS . UTÓSZÓ Propriety of the Erich Fromm Document Center. For personal use only. Citation or publication of ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS,.. Az 1957-ben Mexikóban, a Nemzeti Egytemen (Autonomous National

Részletesebben

szemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről

szemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről szemle Bottyán Béla A gazdasági közigazgatás elmélete Recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről 1 Dr. habil. Bordás Mária A közigazgatás gazdaságtana A gazdasági kormányzás lehetőségei és dilemmái című

Részletesebben

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó

Részletesebben

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

A TAO bölcsessége füzetek 2/1. TAO energia-gyakorlatok (csikung/taoista jóga) - elmélet és alapok. Sódor Márton

A TAO bölcsessége füzetek 2/1. TAO energia-gyakorlatok (csikung/taoista jóga) - elmélet és alapok. Sódor Márton A TAO bölcsessége füzetek 2/1. TAO energia-gyakorlatok (csikung/taoista jóga) - elmélet és alapok Sódor Márton sodor@t-online.hu 30/941-1478 www.gyogyitoharcos.hu TAO energia-gyakorlatok (csikung) összefoglaló

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

A médiatudatosság a tanárképzésben

A médiatudatosság a tanárképzésben Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,

Részletesebben

A tudástársadalom és a magyar vidékfejlődés

A tudástársadalom és a magyar vidékfejlődés A tudástársadalom és a magyar vidékfejlődés Kutatási zárójelentés 1. Tudásformák a vidékfejlesztésben Kutatásunk során a tudástársadalom és a magyar vidékfejlesztés kapcsolatát vizsgáltuk. Kutatásunk két

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és

Részletesebben

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 2013 Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A ZÖLDHÁLÓZAT TERVEZÉS METODIKAI FEJLESZTÉSE BUDAPEST PEREMTERÜLETÉNEK PÉLDÁJÁN. Almási Balázs

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A ZÖLDHÁLÓZAT TERVEZÉS METODIKAI FEJLESZTÉSE BUDAPEST PEREMTERÜLETÉNEK PÉLDÁJÁN. Almási Balázs DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A ZÖLDHÁLÓZAT TERVEZÉS METODIKAI FEJLESZTÉSE BUDAPEST PEREMTERÜLETÉNEK PÉLDÁJÁN Almási Balázs Budapest 2007 A doktori iskola megnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészet

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

ASZTROLÓGIAI LEXIKON N - Z

ASZTROLÓGIAI LEXIKON N - Z ASZTROLÓGIAI LEXIKON N - Z Nadír _az éggömb közepén áthaladó tengely és éggömb látóhatár alatti metszéspontja Nagy Év _a Tavaszpont (Kos 0 foka) retrográd irányban mozog a Zodiákuson. Kb. 2500 évenként

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Tartalom Pedagógiai alapelvek, értékek, célok, feladatok, eszközök és eljárások... 3 Bevezetés... 3 Erkölcsi (morális, etikai)

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása PRÓBAÉRTTSÉGI 2004.május TÖRTÉNLM MLT SZINT Írásbeli feladatsor megoldása Általános szaktanári útmutató a történelem írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu I. évf. 3. sz., 2012. szeptember

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu I. évf. 3. sz., 2012. szeptember ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu I. évf. 3. sz., 2012. szeptember DEKA Tartalom Ágost: Válságokról 1 Jövő a Szent Korona jegyében 2 A nemzet népjóléti helyzete 3 A népjóléti

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

A szeretet intimitása

A szeretet intimitása Farkas Péter A szeretet intimitása Buda Béla fontosabb családügyi munkáinak áttekintése Buda Béla Tanár Úr korunk ritka polihisztorainak egyike volt. Hihetetlenül gazdag munkássága kötetek sokaságában

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzetét érintően az új kormány részben halogató, részben problématagadó,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÉRSZINTAKTIKA A TELEPÜLÉSKUTATÁSBAN

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÉRSZINTAKTIKA A TELEPÜLÉSKUTATÁSBAN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÉRSZINTAKTIKA A TELEPÜLÉSKUTATÁSBAN Fürstand Attila Budapest, 2007. A doktori iskola megnevezése: Tájépítészet és Döntéstámogató Rendszerek (Tájépítészet témacsoport) tudományága:

Részletesebben

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Bera József Témavezető: Pokorádi László CSc. Biztonságtudományi Doktori

Részletesebben

Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja

Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Horváth Zoltán igazgató 2013 1 A tudomány gyökere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges (Apáczai Csere János) 2 TARTALOM 1. Az intézmény

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag)

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 1 2 CÍMNEGYED KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 3 4 TARTALOM Bevezető 7 1. ALAPFOGALMAK 11 1.1.

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

Szószék - Úrasztala - Szertartások

Szószék - Úrasztala - Szertartások Szószék - Úrasztala - Szertartások SIMÉN DOMOKOS MILYEN JÓ AZ AJÁNDÉKOZÓ ISTEN! Mt 20, 1-16 Joachim Jeremiás Jézus példázatai" című könyve szerint Jézus valódi példázatai - a szinoptikusoknál 40, Tamás

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Etika 2015. Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége Az alábbi helyi tanterv a kerettantervek kiadásának és jogállásának

Részletesebben

VI. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) KOZMOLÓGIÁJA, FILOZÓFIAI ISTENTANA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA

VI. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) KOZMOLÓGIÁJA, FILOZÓFIAI ISTENTANA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA VI. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) KOZMOLÓGIÁJA, FILOZÓFIAI ISTENTANA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA A thrákiai Sztageiroszból származó görög filozófus Platón tanítványa volt. Platónnal ellentétben azt tanította, hogy

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami Társadalmi-önkorm a területi politikában KOR KÉP Az alkotmányos jogállami demokrácia nélkülözhetetlen eleme a participáció, annak vizsgálata, hogy a közvetlen és a képviseleti demokrácia miként érvényesülhet

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

bibliai felfedező A12 1. TörTéNET: Zakariás és Erzsébet Bibliaismereti Feladatlap F, Erzsébet f szül neked, és J fogod őt nevezni.

bibliai felfedező A12 1. TörTéNET: Zakariás és Erzsébet Bibliaismereti Feladatlap F, Erzsébet f szül neked, és J fogod őt nevezni. Írd ide az adataidat! Neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliaismereti Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTéNET: Zakariás és Erzsébet Olvasd el: Lukács

Részletesebben

A változat (1,5+1,5 óra)

A változat (1,5+1,5 óra) Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 7. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. BEVEZETÉS... 5 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben