A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa

Átírás

1 A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 2 2. A harmadik szektor civil szervezetek Általános helyzetkép Civil szféra és vállalkozói szféra a vizsgált területen (Kisdobsza Nagydobsza Merenye körjegyzősége) 7 3. Az együttműködés szinterei és lehetőségei önkormányzat és civil szervezetek Általános tendenciák Az együttműködés jelenlegi állapota a vizsgált területen (Kisdobsza Nagydobsza Merenye körjegyzősége) Javaslatok Együttműködési területek bővítése Kapcsolatrendszer fejlesztése Összefoglalás Függelék sz. melléklet: Regisztrációs lap társadalmi szervezet részére a helyi önkormányzattal való együttműködés, a helyi jogalkotásban való társadalmi részvétel és a helyi civil adatbázis kialakítása céljából (MINTA) sz. melléklet: Regisztrációs lap gazdasági szervezet/vállalkozó részére a helyi önkormányzattal való együttműködés, a helyi jogalkotásban való társadalmi részvétel és a helyi civil adatbázis kialakítása céljából (MINTA) sz. melléklet: Elektronikus internetes felületen elérhető adatbázis strukturális felépítésére tett javaslat sz. melléklet: Javaslat települési Civil Koncepció tartalmi összeállítására vonatkozóan NAGYDOBSZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATRA sz. melléklet: P Á L Y Á Z A T I Ű R L A P civil szervezetek, közösségek, társadalmi önszerveződések, illetve magánszemélyek támogatására (MINTA)

2 1. Bevezetés Jelen dokumentum Nagydobsza, Kisdobsza és Merenye községek tekintetében arra vállalkozik, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a három településen olyan komplex programok kidolgozására, mellyel az önkormányzatok képesek lehetnek arra, hogy növeljék szolgáltatásaik állampolgár központúságát, a társadalmi részvétel lehetőségeit kiszélesítsék a lakóközösség számára. A három település alkotta körjegyzőség székhelye Nagydobsza településen található. Ennek megfelelően a három település feladat ellátási helye az egyes, körjegyzőségbe tartozó települések ügyvitele tekintetében szintén Nagydobsza, illetve az ott található körjegyzőség és annak hivatala. Így a jelen dokumentumban megfogalmazott javaslatok a közös felelősségű feladatellátás okán mindhárom településre vonatkoztathatóak, a gyakorlatok úgyszintén általánosságban alkalmazhatóak. A dokumentum egyidejűleg vizsgálja a civil, illetve a vállalkozói szektorral való együttműködések, kapcsolatépítés jelenét és jövőbeni lehetőségeit, némileg nagyobb hangsúlyt fektetve a civil szektorra, hiszen annak ellenére, hogy a települések lakosságának száma csekély, arányaihoz képes rendkívüli civil aktivitás, illetve közösségi önszerveződés jellemzi. E szerveződések jelenlegi, önkormányzattal való informális kapcsolatait javasolt intézményesített keretekbe helyezni, illetve kölcsönösen felépített stratégia mentén, tudatosan alakítani. Ennek alapja kell hogy legyen a rendszeresített, folyamatos kommunikáció, a legkülönfélébb csatornákon és fórumokon. Hasonló jelentőséggel bír a vállalkozói szektorral való rendszeresített és kétirányú kapcsolattartás megalapozása, a jövőbeni együttműködések stabil hátterét megteremtve ez által. A cél a továbbiakban, hogy az önkormányzatok, illetve körjegyzőség összehangolja gazdasági fejlesztési elképzeléseit a vállalkozói szektorral. További célja lehet, hogy a két civil és vállalkozói szektort közelítse egymáshoz; ne csupán kétoldalú partnerségre törekedjen, de közvetítőként hozzájárulhasson akár háromoldalú együttműködések kialakításához is, a közös célok elérése érdekében. 2. A harmadik szektor civil szervezetek 2.1 Általános helyzetkép A nyugat európai kapitalista társadalmakban a múlt század közepén kialakult szociális rendszerek fenntartása, finanszírozása a hetvenes évek óta egyre nagyobb problémát okoz. A nyolcvanas években, ezekben az országokban, az állam elkezdett kivonulni a jólléti rendszerekből, és fokozatosan átadni feladatait a már hagyományokkal rendelkező civil szervezeteknek. Következésképpen e szféra gyors fejlődésnek indult és a kilencvenes évekre az un. harmadik szektorrá nőtte ki magát: a piaci és az állami szektor mellett fontos szereplőjévé vált a társadalomnak. A növekedés legmeghatározóbb katalizátorai egyrészt a hagyományokkal rendelkező civil szféra fejlettsége, másrészt az állami szférát jellemző költségvetési kényszerhelyzet Természetesen a különböző országokban más más módon és gyorsasággal zajlott, zajlik a folyamat, de összességében ez a tendencia valamennyi modern kapitalista társadalomra jellemző

3 Eltérő történelmi gyökerekből fakadóan, Magyarországon is hasonló folyamat zajlott. A társadalomban korábban erős jelenlétet mutató civil szervezetek szerepe az államszocializmus éveiben jelentős mértékben lecsökkent. Ugyanakkor az állam által teremtett jólléti rendszer fenntartása a nyolcvanas évektől egyre több gondot okozott. A rendszerváltást követően, az önkormányzati rendszer létrejöttével és a költségvetési hiány erősödésével párhuzamosan, a civil szféra újra fejlődésnek indult. A magyarországi civil szektor mai szerkezete a rendszerváltás után fokozatosan alakult ki. Egyesületek és egyéb társadalmi szervezetek szigorú hatósági ellenőrzés mellett az államszocializmus időszakában is működhettek, de a teljes egyesülési szabadságot csak az 1989 es egyesülési törvény garantálta. Alapítványokat 1987 óta lehet ismét létrehozni. A közalapítvány, a köztestület és a közhasznú társaság jogintézménye 1994 ben került bevezetésre. A közhasznú és a kiemelkedően közhasznú jogállás megszerzésére 1998 óta van lehetőség. Jellemző tevékenységük és az általuk elsődlegesen betöltött funkciók szerint a civil szervezetek adományosztó, adománygyűjtő, szolgáltatásokat nyújtó, jog és érdekvédelmi, önsegélyező jellegű, társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek és érdekképviseleti funkciójú, de hatósági jogkörökkel is rendelkező köztestületek. A hazai civil szektor a rendszerváltástól napjainkig mintegy hatszorosára növekedett. Magyarországon 2009 es mért adat alapján nonprofit szervezet működött, bevételük összesen 11 milliárd 144 millió forint volt. A szektor főt foglalkoztat, akiknek a munkáját önkéntes segíti. Ezek a számok folyamatos növekedést mutatnak. Nonprofit szektor Forrás: KSH A településfejlesztést, a közbiztonság védelmét, a polgárvédelmet, az önkéntes tűzoltást és a sportot feladatul vállaló szervezetek főként települési vagy településrészi hatókörrel működnek. A többcélú adományosztó, a gazdaságfejlesztő és a szabadidő/hobbi szervezetek térségi és regionális hatókörű szervezetek. Az egy intézményt és/vagy konkrét célt támogató szervezetek között elsősorban az oktatási tevékenységet ellátó és a valláshoz kötődő szervezetek jelennek meg. Az országos hatókörű szervezetek közül kiemelhetőek a kutatással, politikával, jogvédelemmel foglalkozók. Nemzetközi szinten a kapcsolatok ápolását célul tűző szervezetek mellett a politika, a kultúra és a jogvédelem területén működő szervezetek szerepelnek nagyobb súllyal. A fentiek számokban a KSH adatai alapján: 2009 ben alapítvány működött Magyarországon és társas nonprofit szervezet. Az alapítványok túlnyomó többsége (62 százalék) három tevékenységi területhez: oktatáshoz (32%), szociális ellátáshoz (16%), kultúrához (14%) köthető. A - 3 -

4 társas nonprofit szervezetek körében a szabadidős (26%) és a sportegyesületek (16%), valamint a kulturális szervezetek (11%) aránya a legnagyobb. Nonprofit szervezetek és összes bevételük megoszlása tevékenységcsoportok szerint Forrás: KSH Jogi forma szerint a civil szervezetek túlnyomó többsége egyesület (54 százalék) és alapítvány (33 százalék). A KSH a nonprofit szervezeteket jellegük szerint három típusba sorolja. Klasszikus civil szervezetnek tekinti a magánalapítványokat és az egyesületeket. Az érdekképviseletek csoportjába tartoznak a köztestületek, szakszervezetek, szakmai munkáltatói érdekképviseletek. Az egyéb nonprofit szervezetekhez sorolja a közalapítványokat és a közhasznú társaságokat

5 A nonprofit szervezetek bevételeinek megoszlása forrás szerint Forrás: KSH A nonprofit szervezetek jelentős támogatást nyújtanak más szervezetek és a lakosság részére, főként szociális, kulturális és oktatási területeken. A nonprofit szervezetek egyre inkább szolgáltatói szerepkörbe kerülnek, ezzel javulnak a gazdálkodási mutatóik is. Bevételeik változása összefüggésben van a gazdasági válsággal ban a teljes szektor bevételének 44 százaléka származott állami vagy önkormányzati költségvetésből, ami 2009 re 42 százalékra csökkent; igaz a magántámogatások ami főként vállalati és külföldről érkező támogatást jelent aránya 11 százalékról 13 százalékra nőtt. A pályázati forrásból származó bevételek száma is csökkent, 2009 re ezerrel kevesebb szervezet nyert pályázaton forrást, mint a megelőző évben. A nonprofit szerveztek működési költségei között jelentős kiadási tétel a foglalkoztatottak bérköltsége, a szerveztek többsége inkább fizetett munkavállaló nélkül, számla vagy megbízási díj ellenében foglalkoztat és 2009 között igaz növekedett a szektorban foglalkoztatottak száma, a főállásúak az összlétszám 70 százalékát teszik ki, ugyanakkor a részmunkaidős foglalkoztatottak teljesítménye igazán hatékony segítségnek bizonyul a szektor fejlődése szempontjából. A fejlesztéspolitika területeihez kapcsolódó területeken (terület és gazdaságfejlesztés, szociális és egészségügyi ellátás) jelentősebb a foglalkoztatottság a többi szervezethez képest. A fővárosban és a megyeszékhelyeken a legtöbb a főállású foglalkoztatott

6 A nonprofit szektor foglalkoztatottainak főbb társadalmi demográfiai mutatói, 2009 Forrás: KSH A szektorban foglalkoztatott 130 ezer munkavállaló alig fele férfi, tehát több a női foglalkoztatott. Felsőfokú végzettséggel közel negyede rendelkezik. A foglalkoztatottak 14 százaléka nyugdíjas. Az érdekképviseleteknél nagyobb arányú a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya és a nyugdíjasoké is. A KSH adatai alapján 2009 ben a szektorban tevékenykedő önkéntes segítők becsült száma 427 ezer fő volt. Az általuk teljesített közel 60 millió munkaóra több mint 28 ezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felet meg, és munkájuk becsült értéke megközelítette az 56 milliárd forintot. Gyakorlatilag önkéntes munka bevonása nélkül működtek a nonprofit vállalkozások, az egyesülések, a köztestületek és a nonprofit intézmények, illetve igen kevés önkéntes munkát vettek igénybe a közalapítványok. Az egyesületeknél és magánalapítványoknál tevékenykedett az önkéntesek több mint 93 százaléka. A lakossági segítség különösen a kisebb szervezetek számára volt nagy jelentőségű. Az 50 ezer forint alatti bevételi kategóriában az önkéntes munka értéke meghaladta a pénzbevétel 21 szeresét, de az 51 és 500 ezer forint közötti összeggel gazdálkodó szervezetek esetében is több mint kétszeresét tette ki az önkéntes munkából származó bérmegtakarítás az összes bevételnek. A civil szervezetek közel negyede rendelkezik tagsággal civil együttműködésekben és közel harmaduk ágazati, szakmai szövetségben; amennyiben mindkettő tagságot együtt nézzük a szervezetek közel 40 százaléka mutat együttműködési hajlandóságot. Leginkább az adományosztó szerveztek törekednek tagságra ágazati és civil együttműködésekben. Fontos még a polgárvédő, a tűzoltó és a közbiztonság védelme területén működő szervezetek részvétele is az együttműködésekben, amelyek leginkább - 6 -

7 regionális jellegűek, ami logikusan következik abból, hogy az előbbi szervezetek feladataikat körzetesített jelleggel látják el, és az állam által ellátott hasonló típusú feladatok is leginkább regionális szinten jelentkeznek. Összefoglalva megállapítható, hogy a civil szektor folyamatos növekedést mutat, azonban a nonprofit szervezetek fejlődése nem kiegyensúlyozott, a különféle jogi formájú szervezetek eltérő lehetőségekkel és forrásokkal rendelkeznek. 2.2 Civil szféra és vállalkozó szféra a vizsgált területen (Kisdobsza Nagydobsza Merenye körjegyzősége) A körjegyzőséget alkotó három település viszonylatában, mindhárom esetben települési hatókörrel rendelkező civil szervezetekkel, közösségekkel találkozunk nem jellemző a térségi, regionális vagy országos, esetleg szélesebb hatókörrel rendelkező társadalmi szervezetek és csoportosulások megléte. Ennek mentén a szervezetek többsége az adott település fejlesztése céljából jött létre, legyen az kulturális, közművelődési, sport, közösségépítő, hagyományápoló vagy egyéb indíttatású szervezet. A települések civil szervezetei a következők: Kisdobsza: Kisdobszáért Közművelődési és Faluszépítő Egyesület Nyugdíjas Klub Merenye: Merenyei Sportegyesület Merenyei Idősek Klubja Nagydobsza: Nagydobsza Kisdobsza Istvándi Sportegyesület Szülők Egyesülete Ács János Alapítvány Katolikus Templomért Alapítvány Nagydobsza Község és Közösségfejlesztő Egyesület A felsorolásból jól érzékelhető, hogy az adott települések civil szervezeti leginkább klub jellegűek, kisebb taglétszámot tömörítő helyi jelentőségű szervezetek, viszont annál sokoldalúbb az általuk képviselt területek száma, nem csupán tematikájukat tekintve sport, közművelődés, oktatás, közösségfejlesztés, de az általuk megszólított, különféle generációkat tömörítő társadalmi csoportok is képviseltethetik magukat a települések közösségi életében. E szervezetek nem rendelkeznek sem jelentős bevételekkel, sem pedig foglalkoztatotti létszámmal, illetve számottevő apparátussal, viszont annál nagyobb társadalmi közösségi támogatottsággal. Ennek köszönhetik egyrészt, hogy céljaik elérése érdekében nagyobb létszámban képesek önkéntes - 7 -

8 erőket megmozgatni tevékenységeik tervezése és szervezése, valamint lebonyolítása során, másrészt pedig ennek eredménye az is, hogy nagyszámú célcsoportot sikerül megszólítaniuk és elérniük tevékenységükkel. E társadalmi közösségi támogatottság az egyik alapvető értéke és sajátossága e szférának, melynek kiaknázását az önkormányzatok szempontjából is hiba lenne elmulasztani. A következőkben arra keressük a választ, hogy a településeken működő és tevékenykedő civil szervezetek, illetve a települési önkormányzatok között milyen együttműködési területek, illetve lehetőségek adódhatnak, melyek a két szektor közös célja elérése felé mutat: a közösségi jóllét és fennmaradás biztosítása érdekében. A három településen működő vállalkozások száma nem túl jelentős: 12 társas vállalkozás (kft, bt), valamint 8 egyéni vállalkozás működik összességében a három településen. Miután a településekre nem jellemző az ipari tevékenység, így a vállalkozások tekintetében is elsősorban a gazdaságikereskedelmi szolgaáltatások, illetve a mezőgazdasági tevékenység jellemzi a vállalkozásokat. Csekély számuk ellenére e szférával is rendkívül fontosnak tartjuk a kapcsolatok szorosabbra fűzését, így erre vonatkozóan is születtek javaslatok e tanulmány keretében. 3. Az együttműködés szinterei és lehetőségei önkormányzat és civil szervezetek 3.1 Általános tendenciák A fentiekből is kiderül, hogy a hazai civil szektor és szervezetei közéletben betöltött szerepe egyre jelentősebb. A demokratikus rendszerekben a hatalomgyakorlás két részből áll: egyrészt a törvényhozói és az operatív kormányzati döntésekből, illetve azok végrehajtásából, másrészt a hatalom, a kormányzati tevékenység civil kontrolljából. A döntések és a közigazgatási intézkedések társadalmi elfogadottsága kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt nagymértékben függ a civil kontroll működésétől. Ugyanakkor a civil szervezetek a társadalmi problémák kezelésében is aktív szerepet vállalnak. Az önkormányzati feladatok a rendszerváltást követően folyamatosan alakulnak, bővülnek. Ezek egy része szakellátás, melyet törvény(ek) szabályoz(nak), megnyitva a lehetőséget az önkormányzatok közötti társulásokhoz, a piaci szféra fokozottabb bevonásához, illetve a civil szervezetekkel való együttműködéshez, egyre több területen. Az önkormányzatok alapvető kötelessége és érdeke, hogy feladataikat költséghatékony módon oldják meg, részben mert közpénzek felhasználásáról van szó, részben mert e feladatok rendszerint alulfinanszírozottak. Ez utóbbi olyan megoldások keresésére ösztönzi az önkormányzatokat, melyek lehetőség szerint minimális költségvetési forrás lekötésével megfelelően biztosítják az ellátást. Ugyanakkor a civil szervezetek gyakran egy adott lakókörnyezet (pl. település) életfeltételeinek (pl. szociális ellátások) javítását tűzik ki célul. Az önkormányzatok és a civil szervezetek célja gyakorta azonos, ami indokolttá teszi az együttműködést. A közös célok, a civil szervezetek szerepvállalása az önkormányzati feladatok ellátásban tudatosan kiépített kapcsolatrendszert és a szolgáltatások megtervezését teszi szükségessé. Ehhez a tevékenységhez folyamatos párbeszéd szükséges és az önkormányzatok szervező, koordináló szerepe, így tudatosan alakíthatják, irányíthatják a település életét

9 Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok formái és a közvetlen haszonáramlás irányai Kapcsolattartás, információcsere Nonprofit szervezet alapítása Szerződéses feladatátadás Politikai részvétel Önkormányzat Közös pályázat Nonprofit hozzájárulás Természetbeni támogatás Pénzügyi támogatás Forrás: Sebestény István: Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, o. Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének két általános tere a döntéselőkészítésben való részvétel és a közszolgáltatások fejlesztésében, ellátásában való részvállalás, az ezekre vonatkozó alkalmi jellegű kapcsolat, együttműködési megállapodás illetve szerződéses viszony. Előbbi jellemzően a szakbizottságokon keresztül történik, ahol a bizottságok külső szakértőiként jelenik meg a civil akarat. Utóbbi esetében pedig különböző együttműködési szinteket különböztethetünk meg: Különösen az alapítványi szektoron belül nagy számban találhatunk olyan kis egycélú alapítványokat, amelyek valamely költségvetési intézmény támogatására jöttek létre. Ezek között találunk magán alapítványokat és az intézmény által létrehozottakat. Ezen szervezetek célja jellemzően az adott költségvetési intézmények forrásainak kiegészítése érdekében végzett adománygyűjtés. Jelentős azoknak a civil szervezeteknek a száma, amelyek valamely ellátatlan társadalmi igényre válaszul jöttek létre és részben állami költségvetési, részben önkormányzati forrásokból, részben pedig adományokból biztosítják ezen eddig ellátatlan társadalmi igények kielégítését. Az együttműködés legszorosabb formája, amikor az önkormányzatok szerződés formájában civil szervezetekkel láttatnak el feladatokat. Ez kétféle módon történhet: az önkormányzat az ellátást végző civil szervezettel szerződésé viszonyt létesítve rendszeres, szabályozott támogatással finanszírozza az ellátást, vagy az ellátáshoz szükséges infrastruktúra és költségvetés keret átadásával kiszerződnek. Jelenleg az önkormányzatok és civil szervezetek közötti kapcsolatok változó minőségűek, intenzitásúak. Az állam kivonulási tendenciája a szolgáltatásokból, illetve a növekvő önkormányzati feladatok ellátásának gondja erősödik, így a lakossági szolgáltatások (egy részének) megoldása a civil szféra térnyerését vetíti előre. Az együttműködés egyik lehetséges formája a feladatmegosztás. A civil szervezetek részéről valamely önkormányzati feladat átvállalása, illetve a forrásszerzés, támogatás keresése a cél. Az önkormányzatok viszont saját forrásaik és kapacitásuk kiegészítésre, a rugalmasság és szaktudás bővítésére keresik az együttműködés lehetőségeit

10 Az önkormányzatok számára jogi kötelesség, hogy feladataik körében támogassák a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, és együttműködjenek e közösségekkel. A civil szervezeteknek pedig érdekük, hogy véleményükkel, észrevételeikkel, tetteikkel befolyásolják a helyi döntéshozatalai politikát. E közös cél alapján a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködése elvi és gyakorlati alapon is indokolt, s ez az önkormányzatok számára többet jelent a civil kezdeményezések felkarolásánál. Civil oldalról különösen a rendszerváltást követően erőteljesebben fogalmazódott meg az igény, hogy ne csak a döntés előkészítési munkában tudjanak részt venni, vagy a véleményezési jogukkal tudjanak élni, hanem közvetlenül alakíthassák a folyamatokat, akár a feladatok ellátásában való részvétellel is. Az önkormányzati törvény kimondja, hogy az önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő kezdeményezéseit. A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. Civil szervezetek és az önkormányzatok között leggyakrabban valamilyen közszolgáltatási, vagy a lakókörnyezet életfeltételeinek javítását szolgáló területeken jön létre együttműködés, amely kiterjedhet az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására (pl. szociális, egészségügy, oktatás, közművelődés), vagy az együttműködés az önként vállalt feladatellátás körét öleli fel (pl. a lakosság ellátásához kapcsolódó szolgáltatások, vidékfejlesztési programok, idegenforgalmi feladatok ellátása, foglalkoztatás stb.). A következőkben önkormányzati és civil oldalról vizsgáljuk meg, hogy az együttműködés milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal járhat a két fél számára. Önkormányzat Előnyök A feladatellátás infrastrukturális feltételeit, hátterét (pl. iroda) nem az önkormányzatnak kell felvállalni (már működő szervezettel köt az önkormányzat megállapodást). Adott pénzügyi lehetőségeken belül a szolgáltatás színvonala magasabb lehet. Ennek a lehetőségét a külső szakértők, szakemberek rugalmas alkalmazásának lehetősége is biztosítja. (Az azonban téveszme, hogy hosszú távú, megfelelő minőségi feladatellátás amely nem kerüli meg a közteherviselést olcsóbban működtethető, hacsak nem a civil szervezet munkatársainak önkizsákmányolásával, ami hosszú távon elfogadhatatlan.) A speciális szaktudást, a feladatellátáshoz szükséges szakmai ismerteket nem az önkormányzatnak kell biztosítani. A civil szférában könnyebben megoldható a Civil szervezet Lehetőség a szervezet céljainak és stratégiájának megvalósítására. Az önfenntartáshoz szükséges stabilitás megteremtése. Civil rendszer kiépítésével méret hatékony intézményi struktúra alakítható ki. Jellemző a szükségletekre való érzékenység, rugalmasság. Szerződésben rögzített biztos feladatellátás, és biztos működtetési költség. A hosszabb távra biztosított szerződés segíti a szervezet életben maradását, és megalapozza a szakmai fejlődését, kiszámíthatóbbá teszi a szervezet jövőjét. Biztosított a szakmai/szakértői gárda kiépítésének lehetősége. További forráslehetőségek bevonása (pályázatok) a civilek számára kedvezőbb

11 Önkormányzat részmunkaidő, a megbízási jogviszony létesítése stb. Civil szervezet A feladatellátáshoz kötődő napi gondok nem a hivatalt, és nem az önkormányzatot terhelik. Rugalmas feladat ellátási rendszer alakítható ki, amely gyorsabban képes a változásokra reagálni. Nő a forrásbevonás lehetősége, mert a civil szervezet további pluszforrásokat is képes megszerezni. Az önkormányzat költségvetésében kedvezőbb, ha a feladat ellátására szolgáltatást vásárol. Hátrányok Nagyon gyakori, hogy az átszervezésnek nem szakmai, hanem pénzügyi okai vannak. Az önkormányzat úgy gondolja, hogy a civil szolgáltatás olcsóbb. A szolgáltatás léte bizonytalan. Gyakorlatilag a szolgáltató egyik napról a másikra kivonulhat a rendszerből, és ekkor az önkormányzatnak kell azonnal kiépíteni az új szolgáltatási rendszert. Nehéz a feladat ellátás garanciáit meghatározni, és érvényesíteni. Nehezen kontrollálható a feladatellátás szakmai színvonala, nehezen építhető be olyan szakmai garancia, amely mindenkor számon kérhető. Megszűnik a képviselőtestület közvetlen utasítási lehetősége. Az ellenőrzés a szerződésben meghatározott módszerekkel, és tartalomig terjedhet. Forrásfüggés. A civil szervezetek tőke hiánya bizonytalanná teszi a működtetést, és lehetetlenné a további pályázatok megszerzését. A feladatellátás feladatokat és kötelezettséget jelent a szervezet számára. Olcsóbb szolgáltatást várnak el, amely a feladatellátás minőségét ronthatja, vagy takarékossági okokból olyan megoldásokat keresnek, amely már nem törvényes. Működésében ki van szolgáltatva az önkormányzati politikai erőviszonyoknak, lobby érdekeknek, és a választásokat követő változásoknak. Sok a törvényi kötöttség, amelynek betartása nehezíti a rugalmas feladatellátást. Az előre nem látható jogszabályi változások megrengethetik a feladatellátás rendszerét, vagy akár a szervezetet is. A szervezet a feladatellátás elvárásait teljesítve egyre jobban elbürokratizálódik, amelynek kertében elveszítheti a legnagyobb értékét, a rugalmasságot, a változásokra való érzékenységet stb. A politikusokban bizalmatlanság van a civilekkel szemben. Megszűnik a politika közvetlen befolyásolási lehetősége (pl. kinevezés, bérmegállapítás, Függőség alakul ki az önkormányzattal szemben

12 Önkormányzat fegyelmi felelősségre vonás stb.) Civil szervezet A szervezet kiválasztásánál a lobby érdek elnyomhatja a szakmaiságot. 3.2 Az együttműködés jelenlegi állapota a vizsgált területen (Kisdobsza Nagydobsza Merenye körjegyzősége) A három településen jelenleg működő civil szervezetek és az egyes önkormányzatok együttműködést érintő tendenciája jelenleg a következőképpen alakul: a településeken működő civil szervezetek és közösségek működésének eredményeit az egyes önkormányzatok elismerik, pozitívumként, valós hozzáadott értékként értékelik az önkormányzatok az elvi támogatás mellett kapacitásaikhoz mérten igyekeznek támogatni a civil szervezeteket, anyagi források szűkében, leginkább infrastruktúrát érintően, működéshez szükséges tárgyi eszközök, illetve közösségi helyiség biztosításával bár a civil szervezetek saját hatáskörükben mindannyian az adott települések érdekeit szolgálják, valós érdekérvényesítő képességük meglehetősen gyenge, mert inkább csak kiegészítő, mint újító jelleggel lépnek fel a lakóközösség ügyének érdekében bár a civil szervezetek valóban az önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatok ellátását segítik, kézzel fogható együttműködési megállapodások nem születtek az egyes önkormányzatok és a településeken működő civil szervezetek között, melyek konkrét kereteket, valamint a biztosítékok körét vázolnák fel az együttműködő felek számára Mindhárom településen jellemző tehát a civil szervezetek helyi igényeket kielégítő működése, a párbeszéd azonban az önkormányzat és a civil szervezetek, vagyis az állami és a nonprofit szektor között inkább eseti, alkalmi jellegű, mintsem egy tudatos, jól átgondolt, előremutató fejlesztési koncepció része. Így legfőképp elérendő célként fogalmazódik meg a két szektor egymáshoz való közelítése a folyamatos kommunikáció és eszmecsere szintjén, hogy mindkét fél a legnagyobb hatékonysággal végezhesse céljai érdekében folytatott tevékenységeit, egymás kölcsönös megértése és segítése által. A vállalkozói szektor és az önkormányzatok egymással való kapcsolata a civil szervezetekéhez hasonlóan alkalmi jellegű, legtöbbször megmarad az ügyvitel szintjén, azaz nincs valós, kétoldalú kommunikáció, közös érdekek mentén való együttgondoskodás. A három település önkormányzata viszont felismerte azt, hogy a helyben működő vállalkozások a települések gazdasági fejlődésének motorjai. Így, ha a települések vezetői megismerhetik a vállalkozói szféra fejlesztésekre vonatkozó igényeit, ezzel egyidejűleg pedig a vállalkozók is szem előtt tarthatják saját fejlesztési stratégiájuk megfogalmazásakor a települések fejlesztési elképzeléseit, az esetben jelentős források hatékonyabb kiaknázására nyílna lehetőség. A vállalkozói tőke és a közösségi források egymást erősítve komoly eredményeket hozhatnak mindhárom település életében

13 4. Javaslatok 4.1 Együttműködési területek bővítése A települések önkormányzatainak, illetve civil szervezeteinek, vállalkozóinak egyaránt célja az ad hoc jellegű feladatvállalások helyett a hosszú távra érvényes, jól átgondolt és folyamatos utánkövetés nyomán megvalósuló stratégiaalkotás. Ennek alapja a partnerség keretében történő együttműködés, közös gondolkodás mentén közös célrendszer meghatározása, valamint közös cselekvési terv kidolgozása. A közös munka nyomán létrejövő stratégia nem csupán az önkormányzatok, és a civilek, valamint a vállalkozók közti kapcsolatok erősödését eredményezi, de hozzájárul az egyes települések önkormányzatai egymással való együttműködésének szorosabbra fűzéséhez. Emellett a stratégia fontos része az is, hogy ne csupán önkormányzat civil, illetve önkormányzat vállalkozói együttműködések szülessenek hosszútávon, de a két szektor civil és vállalkozói közelítése is megtörténhessen, az egyes önkormányzatok közvetítésével, valamint lehetőség adódhasson háromoldalú megállapodások születésére is a jövőben. Az együttműködés szintjei: 1. szint: átfogó megállapodás az állami és a civil szektor képviselői között, mely dokumentum alapja a kapcsolatrendszer kialakításának, illetve további cizellálásának/bontásának/szervezetenkénti fejlesztésének; a közös értékeken és érdekeken nyugszik, emellett kölcsönös tiszteleten és az egymás iránti bizalmon alapul 2. szint: az átfogó, általános megállapodás alapjain már konkrét feladatmegosztás, illetve feladatátvállalás is megvalósítható, feladat ellátási szerződések keretében A vállalkozói szférával való együttműködés legfőképp az első szint tartalmát illetően képzelhető el, azaz egy átfogó megállapodás megkötése révén. A második szint esetében a vállalkozó szektorral kötött, konkrétabb együttműködési megállapodások a civil szervezetekével ellentétben nem kifejezetten feladatmegosztó jellegűek, sokkal inkább gazdasági együttműködésekként foghatóak fel. Az 1. szint teljesítésének lehetséges lépései: Társadalmi munkacsoport alakulása civil szervezetek képviselőiből, önkormányzatok tisztviselőiből, valamint külső, független szakértőkből, azonos arányú részvétellel és képviseleti jogosítványokkal Gazdasági munkacsoport alakulása a vállalkozói szféra képviselőiből, önkormányzatok tisztviselőiből, valamint külső, független szakértőkből, azonos arányú részvétellel és képviseleti jogosítványokkal Az egyes munkacsoportok önkormányzatokkal közös fórumaikon előkészítik az általános megállapodást, valamint ezzel egyidejűleg lefektetik annak alapelveit, a következő kérdések alapvető vizsgálatával 1. Mit várnak az egyes felek az együttműködéstől? 2. Az együttműködés megvalósítása érdekében várhatóan milyen tennivalókra/teendőkre lesz szükség? 3. Miként oszlanak meg a felelősségek és a feladatok az egyes felek között?

14 A létrejövő megállapodások (civil/vállalkozói) alapvető tartalmi elemei elöljáróban a következők: o Az együttműködésben részt vevő felek bemutatása (civil/vállalkozói) o A közös alapelvek megfogalmazása (civil/vállalkozói) o Az együttműködés egyes szintjeinek és formáinak meghatározása (civil/vállalkozói) o A kapcsolattartás különféle szintjeinek meghatározása (civil/vállalkozói) o Az önkormányzatok által tett kötelezettségvállalások meghatározása, támogatások és azok formái (civil/vállalkozói) o A civil szervezetek által ellátható feladatok köre (civil) o A civil szervezetek kötelezettségvállalásai és azok formái, keretei (civil) o A gazdasági együttműködések és fejlesztések lehetőségei az egyes településeken (vállalkozói) o Közös akciók: konzultációk, képzések, fórumok, stb. keretei (civil/vállalkozói) o Az együttműködés rendszeres értékelése, ennek módozatai, formái (civil/vállalkozói) o Az együttműködés nyilvánosságának biztosítása (civil/vállalkozói) Ezzel párhuzamosan szükséges lépések az előzmények feltárása: áttekintés a településeken működő civil szervezetek/vállalkozások működéséről, tevékenységeiről, eredményeiről egységes, elektronikus adatbázis létrehozása a településeken működő civil szervezetekről/vállalkozásokról, mely az adatszolgáltatáson/információnyújtáson túlmenően az egymás közti kommunikáció megkönnyítését is szolgálja A 2. szint teljesítésének lehetséges lépései önkormányzatok és civil szektor: A vegyes összetételű munkacsoport működése nyomán kialakított általános megállapodás, illetve szándéknyilatkozat lefektetésével, valamint a civil szervezetek kapacitásának feltérképezését követően sor kerülhet az esetleges feladat ellátási megállapodások tárgyalására. Mindez körültekintő előkészítést igényel, mindkét oldalról, az alábbiak figyelembe vételével: Szakmai megközelítés az adott ágazatra vonatkozó helyzet feltérképezése, állapotvizsgálat, stratégia és fejlesztési irányok áttekintése: európai uniós gyakorlat és hazai jó példák megismerése; meglévő stratégiák és fejlesztési koncepciók eredményeinek vizsgálata Pénzügyi financiális megközelítés az adott ágazat finanszírozási lehetőségei: költségvetési törvény, önkormányzat előző évi költségvetése alapján; költségvetés koncepciójának megismerése; az egyéb forrásbevonás lehetőségeinek feltérképezése (pályázatok, támogatások) Intézményi megközelítés annak az intézménynek a megismerése, amely eddig a feladatot ellátta: helyszínen való tájékozódás, szakmai megbeszélések, működési engedély, szakmai program, infrastrukturális feltételek megismerése stb. Átfogó háttérismeret: jogszabályi kötöttségek, szakmai kapacitások, stb. A feladat ellátási szerződés feltételeinek vizsgálata önkormányzati oldal: 1. Előzetes elemzések és felmérése a feladatátszervezés szakmai feltételeiről, és finanszírozási körülményeiről, lehetőségeiről. 2. A képviselőtestületek előzetes döntése arról, hogy mely feladat(ok) ellátására kíván szerződést kötni

15 3. Alkalmas szervezet kiválasztása az alkalmas szervezet kiválasztásában segít, ha a szervezet részletes szakmai koncepciót nyújt a feladat működtetésére (szakmai, szervezeti, finanszírozási). Alapvető fontosságú, hogy megállapodás keretében vállalt feladatot csak az a szervezet láthat el, amelynek alapító okiratában a céljai és tevékenysége között szerepel a vállalt feladat, illetve működési engedéllyel rendelkezik. A vizsgálat további szempontja lehet, hogy az adott szervezet rendelkezik e közhasznú, vagy kiemelten közhasznú státusszal. Ismerni szükséges: az adott szervezet szakmai felkészültségét, szervezeti felépítését, az adott területen szerzett tapasztalatokat a szervezet pénzügyi stabilitására, a kötelezettségvállalási és felelősségvállalási rendjére, a köztartozások állapotára vonatkozó állapotát 4. Az egyeztetések elvégzése, az ellátási szerződés megfogalmazása. Az egyeztetésnek ki kell térni a feladat pontos meghatározására, a szakmai feltételekre, a finanszírozás rendjére, az ellenőrzés rendszerére. 5. Döntés a feladat átadásáról és szerződéskötés. A feladat ellátási szerződés feltételeinek vizsgálata civil oldal: 1. A szervezet alapító okiratának felülvizsgálata (szerepel e a tevékenységek körében a tervezett feladat). 2. A vonatkozó jogszabályok átnézése, a rendelkezésre álló kapacitások számbavétele (infrastruktúra, humán, szakmai,). 3. Szakmai, finanszírozási terv készítése. 4. A szervezet vezető szervének döntése a feladat felvállalásáról (közgyűlés, elnökség, kuratórium stb.). 5. A tervezett cselekvési terv és ütemterv összeállítása. 6. Szerződéskötés. 4.2 Kapcsolatrendszer fejlesztése A kapcsolattartás és a kapcsolatépítés fórumai külső kommunikációs csatornák: Civil Adatbázis/Vállalkozói adatbázis elektronikus felület (interaktív) naprakész adatbázis, folyamatos frissítéssel Önkormányzati Hírlevél egységes, illetve célcsoportonként specifikált formában (közös döntés munkacsoportok által a megjelenés formájáról és gyakoriságáról) Közös szakmai rendezvények, fórumok, műhelyek szervezése és lebonyolítása az együttműködés nyilvánosságának biztosítása

16 A kapcsolattartás és a kapcsolatépítés fórumai belső kommunikációs csatornák: 1. Társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása a civil szervezetek/vállalkozások számára a helyi jogalkotásban: helyi rendeletek előkészítésében való aktív részvétel lehetősége: észrevételek megtétele, véleményezési és javaslattétele jogosítványok) részvételi lehetőség biztosítása a képviselőtestületi, illetve bizottsági/szakbizottsági üléseken módosító indítványok benyújtásának lehetősége a civil szektor képviselői részéről Cél: széleskörű társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása, illetve a társadalmi szervezetek/gazdasági szervezetek érdekérvényesítő képességének növelése Előfeltétele: a fentiekben megfogalmazottakat az egyes települések képviselőtestületei előzetesen, rendeleti úton deklarálják, valamint a gyakorlatban való alkalmazhatóság okán a társadalmi részvétel biztosításához szükséges mértékben módosítsák szervezeti és működési szabályzatukat Az önkormányzati rendeletek előkészítésének társadalmi részvétele tárgyában együttműködési megállapodás kötése javasolt az önkormányzat, valamint a civil szektor/vállalkozói szektor képviselői között, legalább az alábbiak szerint: 1. Az együttműködő felek kinyilvánítják, hogy a demokrácia alapelveinek tiszteletben tartása mellett a helyi társadalmi/gazdasági viszonyokat szabályozó önkormányzati rendeletek, és azok módosításainak (rendelet tervezet) előkészítésében, véleményezésében együtt kívánnak működni. 2. Az Önkormányzat a civil szervezet/gazdasági szervezet regisztrációs lapján megjelölt tárgykörű rendelet tervezete(ke)t véleményezésre megküldi a civil szervezetnek/gazdasági szervezetnek a képviselő testület ülését megelőző 20 nappal korábban. (rendelet tervezetek tárgyköreinek tárgyalása) 3. Az Önkormányzat a civil szervezet/gazdasági szervezet részére a rendelet tervezetet az általuk a regisztrációs lapon megadott címre küldi meg (postai úton, vagy elektronikusan). 4. A civil szervezet/gazdasági szervezet a képviselő testület ülését megelőző 5 nappal (beérkezési határidő) teheti meg írásban javaslatát, észrevételét a jegyző felé a rendelet tervezettel kapcsolatban. 5. A civil szervezet/gazdasági szervezet kötelezi magát arra, hogy amennyiben szövegszerű javaslatot nyújt be a társadalmi részvétel során, úgy annak szöveges indokolását is elkészíti és közreműködik az előzetes hatásvizsgálat elkészítésében. 6. Az Önkormányzat lehetőséget biztosít arra, amennyiben ezt a civil szervezet/gazdasági szervezet előre jelzi, hogy a képviselő testület szakbizottsága előtt, mely a rendelet tervezetet tárgyalja, személyesen is ismertesse véleményét, javaslatát. A civil szervezetnek/gazdasági szervezetnek ezen szándékát a képviselő testület ülését megelőz 8 nappal korábban a körjegyző felé kell jelezni a javaslat vagy észrevétel egyidejű megküldésével. 7. Az Önkormányzat kötelezi magát, hogy a civil szervezet/gazdasági szervezet javaslatát, észrevételét a képviselő testület tagjaival ismerteti a rendelet tervezet tárgyalása során

17 8. A civil szervezet/gazdasági szervezet tudomásul veszi, hogy javaslata, észrevétele nem kötelezi a képviselő testületet döntéshozatalában. 2. Közös szervezeti struktúra kialakítása és civil képviselet/vállalkozói képviselet biztosítása: civil referens/vállalkozói referens alkalmazása az önkormányzatok (körjegyzőség) részéről vegyes összetételű szakmai munkacsoportok rendszeres ülésezésének bevezetése, szervezeti és működési kereteinek lefektetése Civil referens feladatköre: kapcsolatot tart a civil szervezetekkel, elősegíti tájékozottságukat, munkavégzésükhöz információkat nyújt, figyelemmel kíséri a jogszabályokat, önkormányzati döntéseket, pályázati lehetőségeket, azokról tájékoztatja a civil szervezetek képviselőit, elősegíti a civil szervezetek pályázatainak elkészítését, elősegíti az önkormányzat és a civil szektor kommunikációját, koordinálja a társadalmi munkacsoport működését és tevékenységét. Gazdasági referens feladatköre: kapcsolatot tart a helyi gazdasági szervezetekkel, vállalkozásokkal, elősegíti tájékozottságukat, munkavégzésükhöz információkat nyújt, figyelemmel kíséri a jogszabályokat, önkormányzati döntéseket, pályázati lehetőségeket, azokról tájékoztatja a gazdasági szervezetek, vállalkozások képviselőit, elősegíti a gazdasági szervezetek, vállalkozások pályázatainak elkészítését, elősegíti az önkormányzat és a vállalkozói szektor kommunikációját, koordinálja a gazdasági munkacsoport működését és tevékenységét. A civil önkormányzati együttműködés hosszabb távú gondolkodást, folyamatos kapcsolatot és rendszerszemléletet feltételez. Néhány konkrét, viszonylag rövid időn belül érzékelhető előrelépést eredményező feladat: Civil támogatások, programok egy helyen történő összesítése (pl.referens) Szakbizottsági támogatásokhoz pályázati űrlap készítése A támogatásokhoz korrekt beszámolási, elszámolási űrlap készítése Igények felmérése, kérdőív összegzés Civil adattár aktualizálása kiadása / nyilvánossá tétele Civil Klub működtetésének ösztönzése Az önkormányzat pályáztatási rendszerének kidolgozása nyilvánosságra hozása A szervezetek támogatási tapasztalatainak áttekintése és továbbfejlesztése Az önkormányzat által a civil szervezeteknek nyújtott támogatások tapasztalatainak összegzése, önkormányzati civil alap / pályáztatási alap működtetése Civil szakmai konferenciák megrendezése, támogatása, képzések szervezése, ösztönzése Rendszeres információ biztosítása internetes honlapon keresztül Rendszeres megjelenés biztosítása a civil együttműködésnek a helyi médiában, sajtóban, a település internetes lapjain, rendezvényein

18 A számos lehetséges hosszabb távú feladatból külön is érdemes felhívni a figyelmet az alábbiakra: Célszerű a társadalmi kapcsolatokat (civil, ifjúsági, lakossági, kisebbségi, nemzetközi, sajtó, rendezvény ) egységesen kezelni a hivatal struktúrájában is. A civil szervezetekkel közösen ki lehet alakítani az érdekegyeztetés helyi rendszerét, az érdekegyeztető fórumok szerep és hatáskörét. Az önkormányzat döntéshozatali mechanizmusának (szervezeti és működési szabályzatának) átalakításával meg lehet teremteni annak feltételét, hogy az egyes döntések rendeletek megszületése előtt a magát érintettnek valló valamennyi társadalmi csoport, szervezet kifejezhesse véleményét, álláspontjával befolyást gyakorolhasson a döntések, rendeletek tartalmára. Önkormányzati támogatással ki lehet alakítani a civil érdekeket képviselő, és együttműködésüket szervező helyi szervezetek működési feltételeit, egy közös vitában megformált minimális normát felállítva és betartva. A civil érdekeket képviselő szervezetekkel egyetértésben ki lehet dolgozni a szervezetek olyan önkormányzati támogatásának rendjét, amely működési, feladatvállalási (szerződésen nyugvó, megállapodásos) és pályázati támogatásokból áll. Átfogó, méréseken alapuló vizsgálatra van szükség, mely alapján pontosítható, felülvizsgálható az önkormányzat civil stratégiája. Ennek lépései, feltételei: Helyzetkép készítése (kutatás, statisztikai elemzések, interjúk) Az önkormányzat kötelező feladatai ellátását segítő/átvállaló projektek támogatása, esetleg az önkormányzat maga is indítson ilyeneket (pl. pályázat kiírása a kötelező feladatok ellátására) Az egyes bizottságok (minden terület) foglalkozzanak a civil szervezetekkel, mint a hatékony együttműködés potenciális partnereivel. Fenti intézkedések megalapozásául szolgáló, alapvető lépések a következők (önkormányzati oldal): a társadalmi részvétel szabályozási környezetének kialakítása a három település irányítási struktúrájában, mindkét szektor esetében képviselőtestületi határozatban javasolt elfogadni a jövőbeni együttműködési megállapodások tartalmát, mindkét szektor esetében javasolt továbbá az önkormányzatok, illetve körjegyzőség szervezeti és működési szabályozását a fentiekben megfogalmazottak alapján módosítani, illetve a tervezett tevékenységek, együttműködések szabályozási környezetét összhangba hozni az elérni kívánt célokkal A fenti javaslatokból jól látható, hogy a három település Kisdobsza, Nagydobsza, Merenye nem kizárólag egyoldalú kommunikációs csatornák és alkalmak körét szeretné bővíteni a civil, illetve a vállalkozói szektor számára, sokkal inkább törekszik valós együttműködésre és közös gondolkodásra, mely szándékát a kölcsönösség jegyében jól átgondolt stratégiai elképzelések mentén, írásba foglalt, kétoldalú megállapodások nyomán, és saját szervezeti működési rendjébe való beemelésükkel igyekszik biztosítani a jövőben. A fentiekben megfogalmazott javaslatok mentén e tanulmány függelékeként csatolásra kerül néhány dokumentum minta, melyek adminisztratív segítségül szolgálhatnak a kitűzött célok elérése érdekében

19 A függelékben szereplő dokumentumok a következők: 1. sz. melléklet: Regisztrációs lap társadalmi szervezet részére a helyi önkormányzattal való együttműködés, a helyi jogalkotásban való társadalmi részvétel és a helyi civil adatbázis kialakítása céljából (MINTA) 2. sz. melléklet: Regisztrációs lap gazdasági szervezet/vállalkozó részére a helyi önkormányzattal való együttműködés, a helyi jogalkotásban való társadalmi részvétel és a helyi civil adatbázis kialakítása céljából (MINTA) 3. sz. melléklet: Elektronikus internetes felületen elérhető adatbázis strukturális felépítésére tett javaslat 4. sz. melléklet: Javaslat települési Civil Koncepció tartalmi összeállítására vonatkozóan 5. sz. melléklet: P Á L Y Á Z A T I Ű R L A P civil szervezetek, közösségek, társadalmi önszerveződések, illetve magánszemélyek támogatására (MINTA) 5. Összefoglalás Ennek a tanulmánytervezetnek a célja, hogy a megrendelő Önkormányzatok számára útmutatót, segítséged adjon a térségbeli civil és vállalkozói szférával kialakítandó kapcsolatok és együttműködésének erősítésében. A települések önkormányzatainak, illetve civil szervezeteinek, vállalkozóinak egyaránt célja a globális versenyben való helytállás, még ha az mindösszesen abban testesül meg, hogy a leszakadását igyekeznek mérsékelni. Ezen az úton fontos, hogy az ad hoc jellegű feladatvállalások helyett a hosszú távra érvényes, jól átgondolt és folyamatos utánkövetés nyomán megvalósuló stratégiaalkotás. Ennek alapja a partnerség keretében történő együttműködés, közös gondolkodás mentén közös célrendszer meghatározása, valamint közös cselekvési terv kidolgozása. E tanulmány számos olyan esetet és lehetőséget tárt fel, ami révén a fenti célok elérését biztosítani lehet. Fontos kiemelni azonban, hogy a körjegyzőség településeinek és partnerszervezeteinek eddig számos sikeres együttműködését tudhatnak magukénak, és ezt az együttműködést kívánják mind magasabb szinten megvalósítani. A közös munka nyomán létrejövő stratégia nem csupán az önkormányzatok, és a civilek, valamint a vállalkozók közti kapcsolatok erősödését eredményezi, de hozzájárul az egyes települések önkormányzatai egymással való együttműködésének szorosabbra fűzéséhez. Emellett a stratégia fontos része az is, hogy ne csupán önkormányzat civil, illetve önkormányzat vállalkozói együttműködések szülessenek hosszútávon, de a két szektor civil és vállalkozói közelítése is megtörténhessen, az egyes önkormányzatok közvetítésével, valamint lehetőség adódhasson háromoldalú megállapodások születésére is a jövőben. A tanulmány és egyben Nagydobsza, Kisdobsza és Merenye célja, hogy a partnerségre alapozott együttműködés révén hozzájárulhassanak a környezetük fejlődéséhez

20 FÜGGEÉK: A függelékben szereplő dokumentumok a következők: 1. sz. melléklet: Regisztrációs lap társadalmi szervezet részére a helyi önkormányzattal való együttműködés, a helyi jogalkotásban való társadalmi részvétel és a helyi civil adatbázis kialakítása céljából (MINTA) 2. sz. melléklet: Regisztrációs lap gazdasági szervezet/vállalkozó részére a helyi önkormányzattal való együttműködés, a helyi jogalkotásban való társadalmi részvétel és a helyi civil adatbázis kialakítása céljából (MINTA) 3. sz. melléklet: Elektronikus internetes felületen elérhető adatbázis strukturális felépítésére tett javaslat 4. sz. melléklet: Javaslat települési Civil Koncepció tartalmi összeállítására vonatkozóan 5. sz. melléklet: P Á L Y Á Z A T I Ű R L A P civil szervezetek, közösségek, társadalmi önszerveződések, illetve magánszemélyek támogatására (MINTA)