A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa"

Átírás

1 A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 2 2. A harmadik szektor civil szervezetek Általános helyzetkép Civil szféra és vállalkozói szféra a vizsgált területen (Kisdobsza Nagydobsza Merenye körjegyzősége) 7 3. Az együttműködés szinterei és lehetőségei önkormányzat és civil szervezetek Általános tendenciák Az együttműködés jelenlegi állapota a vizsgált területen (Kisdobsza Nagydobsza Merenye körjegyzősége) Javaslatok Együttműködési területek bővítése Kapcsolatrendszer fejlesztése Összefoglalás Függelék sz. melléklet: Regisztrációs lap társadalmi szervezet részére a helyi önkormányzattal való együttműködés, a helyi jogalkotásban való társadalmi részvétel és a helyi civil adatbázis kialakítása céljából (MINTA) sz. melléklet: Regisztrációs lap gazdasági szervezet/vállalkozó részére a helyi önkormányzattal való együttműködés, a helyi jogalkotásban való társadalmi részvétel és a helyi civil adatbázis kialakítása céljából (MINTA) sz. melléklet: Elektronikus internetes felületen elérhető adatbázis strukturális felépítésére tett javaslat sz. melléklet: Javaslat települési Civil Koncepció tartalmi összeállítására vonatkozóan NAGYDOBSZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATRA sz. melléklet: P Á L Y Á Z A T I Ű R L A P civil szervezetek, közösségek, társadalmi önszerveződések, illetve magánszemélyek támogatására (MINTA)

2 1. Bevezetés Jelen dokumentum Nagydobsza, Kisdobsza és Merenye községek tekintetében arra vállalkozik, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a három településen olyan komplex programok kidolgozására, mellyel az önkormányzatok képesek lehetnek arra, hogy növeljék szolgáltatásaik állampolgár központúságát, a társadalmi részvétel lehetőségeit kiszélesítsék a lakóközösség számára. A három település alkotta körjegyzőség székhelye Nagydobsza településen található. Ennek megfelelően a három település feladat ellátási helye az egyes, körjegyzőségbe tartozó települések ügyvitele tekintetében szintén Nagydobsza, illetve az ott található körjegyzőség és annak hivatala. Így a jelen dokumentumban megfogalmazott javaslatok a közös felelősségű feladatellátás okán mindhárom településre vonatkoztathatóak, a gyakorlatok úgyszintén általánosságban alkalmazhatóak. A dokumentum egyidejűleg vizsgálja a civil, illetve a vállalkozói szektorral való együttműködések, kapcsolatépítés jelenét és jövőbeni lehetőségeit, némileg nagyobb hangsúlyt fektetve a civil szektorra, hiszen annak ellenére, hogy a települések lakosságának száma csekély, arányaihoz képes rendkívüli civil aktivitás, illetve közösségi önszerveződés jellemzi. E szerveződések jelenlegi, önkormányzattal való informális kapcsolatait javasolt intézményesített keretekbe helyezni, illetve kölcsönösen felépített stratégia mentén, tudatosan alakítani. Ennek alapja kell hogy legyen a rendszeresített, folyamatos kommunikáció, a legkülönfélébb csatornákon és fórumokon. Hasonló jelentőséggel bír a vállalkozói szektorral való rendszeresített és kétirányú kapcsolattartás megalapozása, a jövőbeni együttműködések stabil hátterét megteremtve ez által. A cél a továbbiakban, hogy az önkormányzatok, illetve körjegyzőség összehangolja gazdasági fejlesztési elképzeléseit a vállalkozói szektorral. További célja lehet, hogy a két civil és vállalkozói szektort közelítse egymáshoz; ne csupán kétoldalú partnerségre törekedjen, de közvetítőként hozzájárulhasson akár háromoldalú együttműködések kialakításához is, a közös célok elérése érdekében. 2. A harmadik szektor civil szervezetek 2.1 Általános helyzetkép A nyugat európai kapitalista társadalmakban a múlt század közepén kialakult szociális rendszerek fenntartása, finanszírozása a hetvenes évek óta egyre nagyobb problémát okoz. A nyolcvanas években, ezekben az országokban, az állam elkezdett kivonulni a jólléti rendszerekből, és fokozatosan átadni feladatait a már hagyományokkal rendelkező civil szervezeteknek. Következésképpen e szféra gyors fejlődésnek indult és a kilencvenes évekre az un. harmadik szektorrá nőtte ki magát: a piaci és az állami szektor mellett fontos szereplőjévé vált a társadalomnak. A növekedés legmeghatározóbb katalizátorai egyrészt a hagyományokkal rendelkező civil szféra fejlettsége, másrészt az állami szférát jellemző költségvetési kényszerhelyzet Természetesen a különböző országokban más más módon és gyorsasággal zajlott, zajlik a folyamat, de összességében ez a tendencia valamennyi modern kapitalista társadalomra jellemző

3 Eltérő történelmi gyökerekből fakadóan, Magyarországon is hasonló folyamat zajlott. A társadalomban korábban erős jelenlétet mutató civil szervezetek szerepe az államszocializmus éveiben jelentős mértékben lecsökkent. Ugyanakkor az állam által teremtett jólléti rendszer fenntartása a nyolcvanas évektől egyre több gondot okozott. A rendszerváltást követően, az önkormányzati rendszer létrejöttével és a költségvetési hiány erősödésével párhuzamosan, a civil szféra újra fejlődésnek indult. A magyarországi civil szektor mai szerkezete a rendszerváltás után fokozatosan alakult ki. Egyesületek és egyéb társadalmi szervezetek szigorú hatósági ellenőrzés mellett az államszocializmus időszakában is működhettek, de a teljes egyesülési szabadságot csak az 1989 es egyesülési törvény garantálta. Alapítványokat 1987 óta lehet ismét létrehozni. A közalapítvány, a köztestület és a közhasznú társaság jogintézménye 1994 ben került bevezetésre. A közhasznú és a kiemelkedően közhasznú jogállás megszerzésére 1998 óta van lehetőség. Jellemző tevékenységük és az általuk elsődlegesen betöltött funkciók szerint a civil szervezetek adományosztó, adománygyűjtő, szolgáltatásokat nyújtó, jog és érdekvédelmi, önsegélyező jellegű, társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek és érdekképviseleti funkciójú, de hatósági jogkörökkel is rendelkező köztestületek. A hazai civil szektor a rendszerváltástól napjainkig mintegy hatszorosára növekedett. Magyarországon 2009 es mért adat alapján nonprofit szervezet működött, bevételük összesen 11 milliárd 144 millió forint volt. A szektor főt foglalkoztat, akiknek a munkáját önkéntes segíti. Ezek a számok folyamatos növekedést mutatnak. Nonprofit szektor Forrás: KSH A településfejlesztést, a közbiztonság védelmét, a polgárvédelmet, az önkéntes tűzoltást és a sportot feladatul vállaló szervezetek főként települési vagy településrészi hatókörrel működnek. A többcélú adományosztó, a gazdaságfejlesztő és a szabadidő/hobbi szervezetek térségi és regionális hatókörű szervezetek. Az egy intézményt és/vagy konkrét célt támogató szervezetek között elsősorban az oktatási tevékenységet ellátó és a valláshoz kötődő szervezetek jelennek meg. Az országos hatókörű szervezetek közül kiemelhetőek a kutatással, politikával, jogvédelemmel foglalkozók. Nemzetközi szinten a kapcsolatok ápolását célul tűző szervezetek mellett a politika, a kultúra és a jogvédelem területén működő szervezetek szerepelnek nagyobb súllyal. A fentiek számokban a KSH adatai alapján: 2009 ben alapítvány működött Magyarországon és társas nonprofit szervezet. Az alapítványok túlnyomó többsége (62 százalék) három tevékenységi területhez: oktatáshoz (32%), szociális ellátáshoz (16%), kultúrához (14%) köthető. A - 3 -

4 társas nonprofit szervezetek körében a szabadidős (26%) és a sportegyesületek (16%), valamint a kulturális szervezetek (11%) aránya a legnagyobb. Nonprofit szervezetek és összes bevételük megoszlása tevékenységcsoportok szerint Forrás: KSH Jogi forma szerint a civil szervezetek túlnyomó többsége egyesület (54 százalék) és alapítvány (33 százalék). A KSH a nonprofit szervezeteket jellegük szerint három típusba sorolja. Klasszikus civil szervezetnek tekinti a magánalapítványokat és az egyesületeket. Az érdekképviseletek csoportjába tartoznak a köztestületek, szakszervezetek, szakmai munkáltatói érdekképviseletek. Az egyéb nonprofit szervezetekhez sorolja a közalapítványokat és a közhasznú társaságokat

5 A nonprofit szervezetek bevételeinek megoszlása forrás szerint Forrás: KSH A nonprofit szervezetek jelentős támogatást nyújtanak más szervezetek és a lakosság részére, főként szociális, kulturális és oktatási területeken. A nonprofit szervezetek egyre inkább szolgáltatói szerepkörbe kerülnek, ezzel javulnak a gazdálkodási mutatóik is. Bevételeik változása összefüggésben van a gazdasági válsággal ban a teljes szektor bevételének 44 százaléka származott állami vagy önkormányzati költségvetésből, ami 2009 re 42 százalékra csökkent; igaz a magántámogatások ami főként vállalati és külföldről érkező támogatást jelent aránya 11 százalékról 13 százalékra nőtt. A pályázati forrásból származó bevételek száma is csökkent, 2009 re ezerrel kevesebb szervezet nyert pályázaton forrást, mint a megelőző évben. A nonprofit szerveztek működési költségei között jelentős kiadási tétel a foglalkoztatottak bérköltsége, a szerveztek többsége inkább fizetett munkavállaló nélkül, számla vagy megbízási díj ellenében foglalkoztat és 2009 között igaz növekedett a szektorban foglalkoztatottak száma, a főállásúak az összlétszám 70 százalékát teszik ki, ugyanakkor a részmunkaidős foglalkoztatottak teljesítménye igazán hatékony segítségnek bizonyul a szektor fejlődése szempontjából. A fejlesztéspolitika területeihez kapcsolódó területeken (terület és gazdaságfejlesztés, szociális és egészségügyi ellátás) jelentősebb a foglalkoztatottság a többi szervezethez képest. A fővárosban és a megyeszékhelyeken a legtöbb a főállású foglalkoztatott

6 A nonprofit szektor foglalkoztatottainak főbb társadalmi demográfiai mutatói, 2009 Forrás: KSH A szektorban foglalkoztatott 130 ezer munkavállaló alig fele férfi, tehát több a női foglalkoztatott. Felsőfokú végzettséggel közel negyede rendelkezik. A foglalkoztatottak 14 százaléka nyugdíjas. Az érdekképviseleteknél nagyobb arányú a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya és a nyugdíjasoké is. A KSH adatai alapján 2009 ben a szektorban tevékenykedő önkéntes segítők becsült száma 427 ezer fő volt. Az általuk teljesített közel 60 millió munkaóra több mint 28 ezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felet meg, és munkájuk becsült értéke megközelítette az 56 milliárd forintot. Gyakorlatilag önkéntes munka bevonása nélkül működtek a nonprofit vállalkozások, az egyesülések, a köztestületek és a nonprofit intézmények, illetve igen kevés önkéntes munkát vettek igénybe a közalapítványok. Az egyesületeknél és magánalapítványoknál tevékenykedett az önkéntesek több mint 93 százaléka. A lakossági segítség különösen a kisebb szervezetek számára volt nagy jelentőségű. Az 50 ezer forint alatti bevételi kategóriában az önkéntes munka értéke meghaladta a pénzbevétel 21 szeresét, de az 51 és 500 ezer forint közötti összeggel gazdálkodó szervezetek esetében is több mint kétszeresét tette ki az önkéntes munkából származó bérmegtakarítás az összes bevételnek. A civil szervezetek közel negyede rendelkezik tagsággal civil együttműködésekben és közel harmaduk ágazati, szakmai szövetségben; amennyiben mindkettő tagságot együtt nézzük a szervezetek közel 40 százaléka mutat együttműködési hajlandóságot. Leginkább az adományosztó szerveztek törekednek tagságra ágazati és civil együttműködésekben. Fontos még a polgárvédő, a tűzoltó és a közbiztonság védelme területén működő szervezetek részvétele is az együttműködésekben, amelyek leginkább - 6 -

7 regionális jellegűek, ami logikusan következik abból, hogy az előbbi szervezetek feladataikat körzetesített jelleggel látják el, és az állam által ellátott hasonló típusú feladatok is leginkább regionális szinten jelentkeznek. Összefoglalva megállapítható, hogy a civil szektor folyamatos növekedést mutat, azonban a nonprofit szervezetek fejlődése nem kiegyensúlyozott, a különféle jogi formájú szervezetek eltérő lehetőségekkel és forrásokkal rendelkeznek. 2.2 Civil szféra és vállalkozó szféra a vizsgált területen (Kisdobsza Nagydobsza Merenye körjegyzősége) A körjegyzőséget alkotó három település viszonylatában, mindhárom esetben települési hatókörrel rendelkező civil szervezetekkel, közösségekkel találkozunk nem jellemző a térségi, regionális vagy országos, esetleg szélesebb hatókörrel rendelkező társadalmi szervezetek és csoportosulások megléte. Ennek mentén a szervezetek többsége az adott település fejlesztése céljából jött létre, legyen az kulturális, közművelődési, sport, közösségépítő, hagyományápoló vagy egyéb indíttatású szervezet. A települések civil szervezetei a következők: Kisdobsza: Kisdobszáért Közművelődési és Faluszépítő Egyesület Nyugdíjas Klub Merenye: Merenyei Sportegyesület Merenyei Idősek Klubja Nagydobsza: Nagydobsza Kisdobsza Istvándi Sportegyesület Szülők Egyesülete Ács János Alapítvány Katolikus Templomért Alapítvány Nagydobsza Község és Közösségfejlesztő Egyesület A felsorolásból jól érzékelhető, hogy az adott települések civil szervezeti leginkább klub jellegűek, kisebb taglétszámot tömörítő helyi jelentőségű szervezetek, viszont annál sokoldalúbb az általuk képviselt területek száma, nem csupán tematikájukat tekintve sport, közművelődés, oktatás, közösségfejlesztés, de az általuk megszólított, különféle generációkat tömörítő társadalmi csoportok is képviseltethetik magukat a települések közösségi életében. E szervezetek nem rendelkeznek sem jelentős bevételekkel, sem pedig foglalkoztatotti létszámmal, illetve számottevő apparátussal, viszont annál nagyobb társadalmi közösségi támogatottsággal. Ennek köszönhetik egyrészt, hogy céljaik elérése érdekében nagyobb létszámban képesek önkéntes - 7 -

8 erőket megmozgatni tevékenységeik tervezése és szervezése, valamint lebonyolítása során, másrészt pedig ennek eredménye az is, hogy nagyszámú célcsoportot sikerül megszólítaniuk és elérniük tevékenységükkel. E társadalmi közösségi támogatottság az egyik alapvető értéke és sajátossága e szférának, melynek kiaknázását az önkormányzatok szempontjából is hiba lenne elmulasztani. A következőkben arra keressük a választ, hogy a településeken működő és tevékenykedő civil szervezetek, illetve a települési önkormányzatok között milyen együttműködési területek, illetve lehetőségek adódhatnak, melyek a két szektor közös célja elérése felé mutat: a közösségi jóllét és fennmaradás biztosítása érdekében. A három településen működő vállalkozások száma nem túl jelentős: 12 társas vállalkozás (kft, bt), valamint 8 egyéni vállalkozás működik összességében a három településen. Miután a településekre nem jellemző az ipari tevékenység, így a vállalkozások tekintetében is elsősorban a gazdaságikereskedelmi szolgaáltatások, illetve a mezőgazdasági tevékenység jellemzi a vállalkozásokat. Csekély számuk ellenére e szférával is rendkívül fontosnak tartjuk a kapcsolatok szorosabbra fűzését, így erre vonatkozóan is születtek javaslatok e tanulmány keretében. 3. Az együttműködés szinterei és lehetőségei önkormányzat és civil szervezetek 3.1 Általános tendenciák A fentiekből is kiderül, hogy a hazai civil szektor és szervezetei közéletben betöltött szerepe egyre jelentősebb. A demokratikus rendszerekben a hatalomgyakorlás két részből áll: egyrészt a törvényhozói és az operatív kormányzati döntésekből, illetve azok végrehajtásából, másrészt a hatalom, a kormányzati tevékenység civil kontrolljából. A döntések és a közigazgatási intézkedések társadalmi elfogadottsága kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt nagymértékben függ a civil kontroll működésétől. Ugyanakkor a civil szervezetek a társadalmi problémák kezelésében is aktív szerepet vállalnak. Az önkormányzati feladatok a rendszerváltást követően folyamatosan alakulnak, bővülnek. Ezek egy része szakellátás, melyet törvény(ek) szabályoz(nak), megnyitva a lehetőséget az önkormányzatok közötti társulásokhoz, a piaci szféra fokozottabb bevonásához, illetve a civil szervezetekkel való együttműködéshez, egyre több területen. Az önkormányzatok alapvető kötelessége és érdeke, hogy feladataikat költséghatékony módon oldják meg, részben mert közpénzek felhasználásáról van szó, részben mert e feladatok rendszerint alulfinanszírozottak. Ez utóbbi olyan megoldások keresésére ösztönzi az önkormányzatokat, melyek lehetőség szerint minimális költségvetési forrás lekötésével megfelelően biztosítják az ellátást. Ugyanakkor a civil szervezetek gyakran egy adott lakókörnyezet (pl. település) életfeltételeinek (pl. szociális ellátások) javítását tűzik ki célul. Az önkormányzatok és a civil szervezetek célja gyakorta azonos, ami indokolttá teszi az együttműködést. A közös célok, a civil szervezetek szerepvállalása az önkormányzati feladatok ellátásban tudatosan kiépített kapcsolatrendszert és a szolgáltatások megtervezését teszi szükségessé. Ehhez a tevékenységhez folyamatos párbeszéd szükséges és az önkormányzatok szervező, koordináló szerepe, így tudatosan alakíthatják, irányíthatják a település életét

9 Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok formái és a közvetlen haszonáramlás irányai Kapcsolattartás, információcsere Nonprofit szervezet alapítása Szerződéses feladatátadás Politikai részvétel Önkormányzat Közös pályázat Nonprofit hozzájárulás Természetbeni támogatás Pénzügyi támogatás Forrás: Sebestény István: Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, o. Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének két általános tere a döntéselőkészítésben való részvétel és a közszolgáltatások fejlesztésében, ellátásában való részvállalás, az ezekre vonatkozó alkalmi jellegű kapcsolat, együttműködési megállapodás illetve szerződéses viszony. Előbbi jellemzően a szakbizottságokon keresztül történik, ahol a bizottságok külső szakértőiként jelenik meg a civil akarat. Utóbbi esetében pedig különböző együttműködési szinteket különböztethetünk meg: Különösen az alapítványi szektoron belül nagy számban találhatunk olyan kis egycélú alapítványokat, amelyek valamely költségvetési intézmény támogatására jöttek létre. Ezek között találunk magán alapítványokat és az intézmény által létrehozottakat. Ezen szervezetek célja jellemzően az adott költségvetési intézmények forrásainak kiegészítése érdekében végzett adománygyűjtés. Jelentős azoknak a civil szervezeteknek a száma, amelyek valamely ellátatlan társadalmi igényre válaszul jöttek létre és részben állami költségvetési, részben önkormányzati forrásokból, részben pedig adományokból biztosítják ezen eddig ellátatlan társadalmi igények kielégítését. Az együttműködés legszorosabb formája, amikor az önkormányzatok szerződés formájában civil szervezetekkel láttatnak el feladatokat. Ez kétféle módon történhet: az önkormányzat az ellátást végző civil szervezettel szerződésé viszonyt létesítve rendszeres, szabályozott támogatással finanszírozza az ellátást, vagy az ellátáshoz szükséges infrastruktúra és költségvetés keret átadásával kiszerződnek. Jelenleg az önkormányzatok és civil szervezetek közötti kapcsolatok változó minőségűek, intenzitásúak. Az állam kivonulási tendenciája a szolgáltatásokból, illetve a növekvő önkormányzati feladatok ellátásának gondja erősödik, így a lakossági szolgáltatások (egy részének) megoldása a civil szféra térnyerését vetíti előre. Az együttműködés egyik lehetséges formája a feladatmegosztás. A civil szervezetek részéről valamely önkormányzati feladat átvállalása, illetve a forrásszerzés, támogatás keresése a cél. Az önkormányzatok viszont saját forrásaik és kapacitásuk kiegészítésre, a rugalmasság és szaktudás bővítésére keresik az együttműködés lehetőségeit

10 Az önkormányzatok számára jogi kötelesség, hogy feladataik körében támogassák a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, és együttműködjenek e közösségekkel. A civil szervezeteknek pedig érdekük, hogy véleményükkel, észrevételeikkel, tetteikkel befolyásolják a helyi döntéshozatalai politikát. E közös cél alapján a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködése elvi és gyakorlati alapon is indokolt, s ez az önkormányzatok számára többet jelent a civil kezdeményezések felkarolásánál. Civil oldalról különösen a rendszerváltást követően erőteljesebben fogalmazódott meg az igény, hogy ne csak a döntés előkészítési munkában tudjanak részt venni, vagy a véleményezési jogukkal tudjanak élni, hanem közvetlenül alakíthassák a folyamatokat, akár a feladatok ellátásában való részvétellel is. Az önkormányzati törvény kimondja, hogy az önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő kezdeményezéseit. A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. Civil szervezetek és az önkormányzatok között leggyakrabban valamilyen közszolgáltatási, vagy a lakókörnyezet életfeltételeinek javítását szolgáló területeken jön létre együttműködés, amely kiterjedhet az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására (pl. szociális, egészségügy, oktatás, közművelődés), vagy az együttműködés az önként vállalt feladatellátás körét öleli fel (pl. a lakosság ellátásához kapcsolódó szolgáltatások, vidékfejlesztési programok, idegenforgalmi feladatok ellátása, foglalkoztatás stb.). A következőkben önkormányzati és civil oldalról vizsgáljuk meg, hogy az együttműködés milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal járhat a két fél számára. Önkormányzat Előnyök A feladatellátás infrastrukturális feltételeit, hátterét (pl. iroda) nem az önkormányzatnak kell felvállalni (már működő szervezettel köt az önkormányzat megállapodást). Adott pénzügyi lehetőségeken belül a szolgáltatás színvonala magasabb lehet. Ennek a lehetőségét a külső szakértők, szakemberek rugalmas alkalmazásának lehetősége is biztosítja. (Az azonban téveszme, hogy hosszú távú, megfelelő minőségi feladatellátás amely nem kerüli meg a közteherviselést olcsóbban működtethető, hacsak nem a civil szervezet munkatársainak önkizsákmányolásával, ami hosszú távon elfogadhatatlan.) A speciális szaktudást, a feladatellátáshoz szükséges szakmai ismerteket nem az önkormányzatnak kell biztosítani. A civil szférában könnyebben megoldható a Civil szervezet Lehetőség a szervezet céljainak és stratégiájának megvalósítására. Az önfenntartáshoz szükséges stabilitás megteremtése. Civil rendszer kiépítésével méret hatékony intézményi struktúra alakítható ki. Jellemző a szükségletekre való érzékenység, rugalmasság. Szerződésben rögzített biztos feladatellátás, és biztos működtetési költség. A hosszabb távra biztosított szerződés segíti a szervezet életben maradását, és megalapozza a szakmai fejlődését, kiszámíthatóbbá teszi a szervezet jövőjét. Biztosított a szakmai/szakértői gárda kiépítésének lehetősége. További forráslehetőségek bevonása (pályázatok) a civilek számára kedvezőbb

11 Önkormányzat részmunkaidő, a megbízási jogviszony létesítése stb. Civil szervezet A feladatellátáshoz kötődő napi gondok nem a hivatalt, és nem az önkormányzatot terhelik. Rugalmas feladat ellátási rendszer alakítható ki, amely gyorsabban képes a változásokra reagálni. Nő a forrásbevonás lehetősége, mert a civil szervezet további pluszforrásokat is képes megszerezni. Az önkormányzat költségvetésében kedvezőbb, ha a feladat ellátására szolgáltatást vásárol. Hátrányok Nagyon gyakori, hogy az átszervezésnek nem szakmai, hanem pénzügyi okai vannak. Az önkormányzat úgy gondolja, hogy a civil szolgáltatás olcsóbb. A szolgáltatás léte bizonytalan. Gyakorlatilag a szolgáltató egyik napról a másikra kivonulhat a rendszerből, és ekkor az önkormányzatnak kell azonnal kiépíteni az új szolgáltatási rendszert. Nehéz a feladat ellátás garanciáit meghatározni, és érvényesíteni. Nehezen kontrollálható a feladatellátás szakmai színvonala, nehezen építhető be olyan szakmai garancia, amely mindenkor számon kérhető. Megszűnik a képviselőtestület közvetlen utasítási lehetősége. Az ellenőrzés a szerződésben meghatározott módszerekkel, és tartalomig terjedhet. Forrásfüggés. A civil szervezetek tőke hiánya bizonytalanná teszi a működtetést, és lehetetlenné a további pályázatok megszerzését. A feladatellátás feladatokat és kötelezettséget jelent a szervezet számára. Olcsóbb szolgáltatást várnak el, amely a feladatellátás minőségét ronthatja, vagy takarékossági okokból olyan megoldásokat keresnek, amely már nem törvényes. Működésében ki van szolgáltatva az önkormányzati politikai erőviszonyoknak, lobby érdekeknek, és a választásokat követő változásoknak. Sok a törvényi kötöttség, amelynek betartása nehezíti a rugalmas feladatellátást. Az előre nem látható jogszabályi változások megrengethetik a feladatellátás rendszerét, vagy akár a szervezetet is. A szervezet a feladatellátás elvárásait teljesítve egyre jobban elbürokratizálódik, amelynek kertében elveszítheti a legnagyobb értékét, a rugalmasságot, a változásokra való érzékenységet stb. A politikusokban bizalmatlanság van a civilekkel szemben. Megszűnik a politika közvetlen befolyásolási lehetősége (pl. kinevezés, bérmegállapítás, Függőség alakul ki az önkormányzattal szemben

12 Önkormányzat fegyelmi felelősségre vonás stb.) Civil szervezet A szervezet kiválasztásánál a lobby érdek elnyomhatja a szakmaiságot. 3.2 Az együttműködés jelenlegi állapota a vizsgált területen (Kisdobsza Nagydobsza Merenye körjegyzősége) A három településen jelenleg működő civil szervezetek és az egyes önkormányzatok együttműködést érintő tendenciája jelenleg a következőképpen alakul: a településeken működő civil szervezetek és közösségek működésének eredményeit az egyes önkormányzatok elismerik, pozitívumként, valós hozzáadott értékként értékelik az önkormányzatok az elvi támogatás mellett kapacitásaikhoz mérten igyekeznek támogatni a civil szervezeteket, anyagi források szűkében, leginkább infrastruktúrát érintően, működéshez szükséges tárgyi eszközök, illetve közösségi helyiség biztosításával bár a civil szervezetek saját hatáskörükben mindannyian az adott települések érdekeit szolgálják, valós érdekérvényesítő képességük meglehetősen gyenge, mert inkább csak kiegészítő, mint újító jelleggel lépnek fel a lakóközösség ügyének érdekében bár a civil szervezetek valóban az önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatok ellátását segítik, kézzel fogható együttműködési megállapodások nem születtek az egyes önkormányzatok és a településeken működő civil szervezetek között, melyek konkrét kereteket, valamint a biztosítékok körét vázolnák fel az együttműködő felek számára Mindhárom településen jellemző tehát a civil szervezetek helyi igényeket kielégítő működése, a párbeszéd azonban az önkormányzat és a civil szervezetek, vagyis az állami és a nonprofit szektor között inkább eseti, alkalmi jellegű, mintsem egy tudatos, jól átgondolt, előremutató fejlesztési koncepció része. Így legfőképp elérendő célként fogalmazódik meg a két szektor egymáshoz való közelítése a folyamatos kommunikáció és eszmecsere szintjén, hogy mindkét fél a legnagyobb hatékonysággal végezhesse céljai érdekében folytatott tevékenységeit, egymás kölcsönös megértése és segítése által. A vállalkozói szektor és az önkormányzatok egymással való kapcsolata a civil szervezetekéhez hasonlóan alkalmi jellegű, legtöbbször megmarad az ügyvitel szintjén, azaz nincs valós, kétoldalú kommunikáció, közös érdekek mentén való együttgondoskodás. A három település önkormányzata viszont felismerte azt, hogy a helyben működő vállalkozások a települések gazdasági fejlődésének motorjai. Így, ha a települések vezetői megismerhetik a vállalkozói szféra fejlesztésekre vonatkozó igényeit, ezzel egyidejűleg pedig a vállalkozók is szem előtt tarthatják saját fejlesztési stratégiájuk megfogalmazásakor a települések fejlesztési elképzeléseit, az esetben jelentős források hatékonyabb kiaknázására nyílna lehetőség. A vállalkozói tőke és a közösségi források egymást erősítve komoly eredményeket hozhatnak mindhárom település életében

13 4. Javaslatok 4.1 Együttműködési területek bővítése A települések önkormányzatainak, illetve civil szervezeteinek, vállalkozóinak egyaránt célja az ad hoc jellegű feladatvállalások helyett a hosszú távra érvényes, jól átgondolt és folyamatos utánkövetés nyomán megvalósuló stratégiaalkotás. Ennek alapja a partnerség keretében történő együttműködés, közös gondolkodás mentén közös célrendszer meghatározása, valamint közös cselekvési terv kidolgozása. A közös munka nyomán létrejövő stratégia nem csupán az önkormányzatok, és a civilek, valamint a vállalkozók közti kapcsolatok erősödését eredményezi, de hozzájárul az egyes települések önkormányzatai egymással való együttműködésének szorosabbra fűzéséhez. Emellett a stratégia fontos része az is, hogy ne csupán önkormányzat civil, illetve önkormányzat vállalkozói együttműködések szülessenek hosszútávon, de a két szektor civil és vállalkozói közelítése is megtörténhessen, az egyes önkormányzatok közvetítésével, valamint lehetőség adódhasson háromoldalú megállapodások születésére is a jövőben. Az együttműködés szintjei: 1. szint: átfogó megállapodás az állami és a civil szektor képviselői között, mely dokumentum alapja a kapcsolatrendszer kialakításának, illetve további cizellálásának/bontásának/szervezetenkénti fejlesztésének; a közös értékeken és érdekeken nyugszik, emellett kölcsönös tiszteleten és az egymás iránti bizalmon alapul 2. szint: az átfogó, általános megállapodás alapjain már konkrét feladatmegosztás, illetve feladatátvállalás is megvalósítható, feladat ellátási szerződések keretében A vállalkozói szférával való együttműködés legfőképp az első szint tartalmát illetően képzelhető el, azaz egy átfogó megállapodás megkötése révén. A második szint esetében a vállalkozó szektorral kötött, konkrétabb együttműködési megállapodások a civil szervezetekével ellentétben nem kifejezetten feladatmegosztó jellegűek, sokkal inkább gazdasági együttműködésekként foghatóak fel. Az 1. szint teljesítésének lehetséges lépései: Társadalmi munkacsoport alakulása civil szervezetek képviselőiből, önkormányzatok tisztviselőiből, valamint külső, független szakértőkből, azonos arányú részvétellel és képviseleti jogosítványokkal Gazdasági munkacsoport alakulása a vállalkozói szféra képviselőiből, önkormányzatok tisztviselőiből, valamint külső, független szakértőkből, azonos arányú részvétellel és képviseleti jogosítványokkal Az egyes munkacsoportok önkormányzatokkal közös fórumaikon előkészítik az általános megállapodást, valamint ezzel egyidejűleg lefektetik annak alapelveit, a következő kérdések alapvető vizsgálatával 1. Mit várnak az egyes felek az együttműködéstől? 2. Az együttműködés megvalósítása érdekében várhatóan milyen tennivalókra/teendőkre lesz szükség? 3. Miként oszlanak meg a felelősségek és a feladatok az egyes felek között?

14 A létrejövő megállapodások (civil/vállalkozói) alapvető tartalmi elemei elöljáróban a következők: o Az együttműködésben részt vevő felek bemutatása (civil/vállalkozói) o A közös alapelvek megfogalmazása (civil/vállalkozói) o Az együttműködés egyes szintjeinek és formáinak meghatározása (civil/vállalkozói) o A kapcsolattartás különféle szintjeinek meghatározása (civil/vállalkozói) o Az önkormányzatok által tett kötelezettségvállalások meghatározása, támogatások és azok formái (civil/vállalkozói) o A civil szervezetek által ellátható feladatok köre (civil) o A civil szervezetek kötelezettségvállalásai és azok formái, keretei (civil) o A gazdasági együttműködések és fejlesztések lehetőségei az egyes településeken (vállalkozói) o Közös akciók: konzultációk, képzések, fórumok, stb. keretei (civil/vállalkozói) o Az együttműködés rendszeres értékelése, ennek módozatai, formái (civil/vállalkozói) o Az együttműködés nyilvánosságának biztosítása (civil/vállalkozói) Ezzel párhuzamosan szükséges lépések az előzmények feltárása: áttekintés a településeken működő civil szervezetek/vállalkozások működéséről, tevékenységeiről, eredményeiről egységes, elektronikus adatbázis létrehozása a településeken működő civil szervezetekről/vállalkozásokról, mely az adatszolgáltatáson/információnyújtáson túlmenően az egymás közti kommunikáció megkönnyítését is szolgálja A 2. szint teljesítésének lehetséges lépései önkormányzatok és civil szektor: A vegyes összetételű munkacsoport működése nyomán kialakított általános megállapodás, illetve szándéknyilatkozat lefektetésével, valamint a civil szervezetek kapacitásának feltérképezését követően sor kerülhet az esetleges feladat ellátási megállapodások tárgyalására. Mindez körültekintő előkészítést igényel, mindkét oldalról, az alábbiak figyelembe vételével: Szakmai megközelítés az adott ágazatra vonatkozó helyzet feltérképezése, állapotvizsgálat, stratégia és fejlesztési irányok áttekintése: európai uniós gyakorlat és hazai jó példák megismerése; meglévő stratégiák és fejlesztési koncepciók eredményeinek vizsgálata Pénzügyi financiális megközelítés az adott ágazat finanszírozási lehetőségei: költségvetési törvény, önkormányzat előző évi költségvetése alapján; költségvetés koncepciójának megismerése; az egyéb forrásbevonás lehetőségeinek feltérképezése (pályázatok, támogatások) Intézményi megközelítés annak az intézménynek a megismerése, amely eddig a feladatot ellátta: helyszínen való tájékozódás, szakmai megbeszélések, működési engedély, szakmai program, infrastrukturális feltételek megismerése stb. Átfogó háttérismeret: jogszabályi kötöttségek, szakmai kapacitások, stb. A feladat ellátási szerződés feltételeinek vizsgálata önkormányzati oldal: 1. Előzetes elemzések és felmérése a feladatátszervezés szakmai feltételeiről, és finanszírozási körülményeiről, lehetőségeiről. 2. A képviselőtestületek előzetes döntése arról, hogy mely feladat(ok) ellátására kíván szerződést kötni

15 3. Alkalmas szervezet kiválasztása az alkalmas szervezet kiválasztásában segít, ha a szervezet részletes szakmai koncepciót nyújt a feladat működtetésére (szakmai, szervezeti, finanszírozási). Alapvető fontosságú, hogy megállapodás keretében vállalt feladatot csak az a szervezet láthat el, amelynek alapító okiratában a céljai és tevékenysége között szerepel a vállalt feladat, illetve működési engedéllyel rendelkezik. A vizsgálat további szempontja lehet, hogy az adott szervezet rendelkezik e közhasznú, vagy kiemelten közhasznú státusszal. Ismerni szükséges: az adott szervezet szakmai felkészültségét, szervezeti felépítését, az adott területen szerzett tapasztalatokat a szervezet pénzügyi stabilitására, a kötelezettségvállalási és felelősségvállalási rendjére, a köztartozások állapotára vonatkozó állapotát 4. Az egyeztetések elvégzése, az ellátási szerződés megfogalmazása. Az egyeztetésnek ki kell térni a feladat pontos meghatározására, a szakmai feltételekre, a finanszírozás rendjére, az ellenőrzés rendszerére. 5. Döntés a feladat átadásáról és szerződéskötés. A feladat ellátási szerződés feltételeinek vizsgálata civil oldal: 1. A szervezet alapító okiratának felülvizsgálata (szerepel e a tevékenységek körében a tervezett feladat). 2. A vonatkozó jogszabályok átnézése, a rendelkezésre álló kapacitások számbavétele (infrastruktúra, humán, szakmai,). 3. Szakmai, finanszírozási terv készítése. 4. A szervezet vezető szervének döntése a feladat felvállalásáról (közgyűlés, elnökség, kuratórium stb.). 5. A tervezett cselekvési terv és ütemterv összeállítása. 6. Szerződéskötés. 4.2 Kapcsolatrendszer fejlesztése A kapcsolattartás és a kapcsolatépítés fórumai külső kommunikációs csatornák: Civil Adatbázis/Vállalkozói adatbázis elektronikus felület (interaktív) naprakész adatbázis, folyamatos frissítéssel Önkormányzati Hírlevél egységes, illetve célcsoportonként specifikált formában (közös döntés munkacsoportok által a megjelenés formájáról és gyakoriságáról) Közös szakmai rendezvények, fórumok, műhelyek szervezése és lebonyolítása az együttműködés nyilvánosságának biztosítása

16 A kapcsolattartás és a kapcsolatépítés fórumai belső kommunikációs csatornák: 1. Társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása a civil szervezetek/vállalkozások számára a helyi jogalkotásban: helyi rendeletek előkészítésében való aktív részvétel lehetősége: észrevételek megtétele, véleményezési és javaslattétele jogosítványok) részvételi lehetőség biztosítása a képviselőtestületi, illetve bizottsági/szakbizottsági üléseken módosító indítványok benyújtásának lehetősége a civil szektor képviselői részéről Cél: széleskörű társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása, illetve a társadalmi szervezetek/gazdasági szervezetek érdekérvényesítő képességének növelése Előfeltétele: a fentiekben megfogalmazottakat az egyes települések képviselőtestületei előzetesen, rendeleti úton deklarálják, valamint a gyakorlatban való alkalmazhatóság okán a társadalmi részvétel biztosításához szükséges mértékben módosítsák szervezeti és működési szabályzatukat Az önkormányzati rendeletek előkészítésének társadalmi részvétele tárgyában együttműködési megállapodás kötése javasolt az önkormányzat, valamint a civil szektor/vállalkozói szektor képviselői között, legalább az alábbiak szerint: 1. Az együttműködő felek kinyilvánítják, hogy a demokrácia alapelveinek tiszteletben tartása mellett a helyi társadalmi/gazdasági viszonyokat szabályozó önkormányzati rendeletek, és azok módosításainak (rendelet tervezet) előkészítésében, véleményezésében együtt kívánnak működni. 2. Az Önkormányzat a civil szervezet/gazdasági szervezet regisztrációs lapján megjelölt tárgykörű rendelet tervezete(ke)t véleményezésre megküldi a civil szervezetnek/gazdasági szervezetnek a képviselő testület ülését megelőző 20 nappal korábban. (rendelet tervezetek tárgyköreinek tárgyalása) 3. Az Önkormányzat a civil szervezet/gazdasági szervezet részére a rendelet tervezetet az általuk a regisztrációs lapon megadott címre küldi meg (postai úton, vagy elektronikusan). 4. A civil szervezet/gazdasági szervezet a képviselő testület ülését megelőző 5 nappal (beérkezési határidő) teheti meg írásban javaslatát, észrevételét a jegyző felé a rendelet tervezettel kapcsolatban. 5. A civil szervezet/gazdasági szervezet kötelezi magát arra, hogy amennyiben szövegszerű javaslatot nyújt be a társadalmi részvétel során, úgy annak szöveges indokolását is elkészíti és közreműködik az előzetes hatásvizsgálat elkészítésében. 6. Az Önkormányzat lehetőséget biztosít arra, amennyiben ezt a civil szervezet/gazdasági szervezet előre jelzi, hogy a képviselő testület szakbizottsága előtt, mely a rendelet tervezetet tárgyalja, személyesen is ismertesse véleményét, javaslatát. A civil szervezetnek/gazdasági szervezetnek ezen szándékát a képviselő testület ülését megelőz 8 nappal korábban a körjegyző felé kell jelezni a javaslat vagy észrevétel egyidejű megküldésével. 7. Az Önkormányzat kötelezi magát, hogy a civil szervezet/gazdasági szervezet javaslatát, észrevételét a képviselő testület tagjaival ismerteti a rendelet tervezet tárgyalása során

17 8. A civil szervezet/gazdasági szervezet tudomásul veszi, hogy javaslata, észrevétele nem kötelezi a képviselő testületet döntéshozatalában. 2. Közös szervezeti struktúra kialakítása és civil képviselet/vállalkozói képviselet biztosítása: civil referens/vállalkozói referens alkalmazása az önkormányzatok (körjegyzőség) részéről vegyes összetételű szakmai munkacsoportok rendszeres ülésezésének bevezetése, szervezeti és működési kereteinek lefektetése Civil referens feladatköre: kapcsolatot tart a civil szervezetekkel, elősegíti tájékozottságukat, munkavégzésükhöz információkat nyújt, figyelemmel kíséri a jogszabályokat, önkormányzati döntéseket, pályázati lehetőségeket, azokról tájékoztatja a civil szervezetek képviselőit, elősegíti a civil szervezetek pályázatainak elkészítését, elősegíti az önkormányzat és a civil szektor kommunikációját, koordinálja a társadalmi munkacsoport működését és tevékenységét. Gazdasági referens feladatköre: kapcsolatot tart a helyi gazdasági szervezetekkel, vállalkozásokkal, elősegíti tájékozottságukat, munkavégzésükhöz információkat nyújt, figyelemmel kíséri a jogszabályokat, önkormányzati döntéseket, pályázati lehetőségeket, azokról tájékoztatja a gazdasági szervezetek, vállalkozások képviselőit, elősegíti a gazdasági szervezetek, vállalkozások pályázatainak elkészítését, elősegíti az önkormányzat és a vállalkozói szektor kommunikációját, koordinálja a gazdasági munkacsoport működését és tevékenységét. A civil önkormányzati együttműködés hosszabb távú gondolkodást, folyamatos kapcsolatot és rendszerszemléletet feltételez. Néhány konkrét, viszonylag rövid időn belül érzékelhető előrelépést eredményező feladat: Civil támogatások, programok egy helyen történő összesítése (pl.referens) Szakbizottsági támogatásokhoz pályázati űrlap készítése A támogatásokhoz korrekt beszámolási, elszámolási űrlap készítése Igények felmérése, kérdőív összegzés Civil adattár aktualizálása kiadása / nyilvánossá tétele Civil Klub működtetésének ösztönzése Az önkormányzat pályáztatási rendszerének kidolgozása nyilvánosságra hozása A szervezetek támogatási tapasztalatainak áttekintése és továbbfejlesztése Az önkormányzat által a civil szervezeteknek nyújtott támogatások tapasztalatainak összegzése, önkormányzati civil alap / pályáztatási alap működtetése Civil szakmai konferenciák megrendezése, támogatása, képzések szervezése, ösztönzése Rendszeres információ biztosítása internetes honlapon keresztül Rendszeres megjelenés biztosítása a civil együttműködésnek a helyi médiában, sajtóban, a település internetes lapjain, rendezvényein

18 A számos lehetséges hosszabb távú feladatból külön is érdemes felhívni a figyelmet az alábbiakra: Célszerű a társadalmi kapcsolatokat (civil, ifjúsági, lakossági, kisebbségi, nemzetközi, sajtó, rendezvény ) egységesen kezelni a hivatal struktúrájában is. A civil szervezetekkel közösen ki lehet alakítani az érdekegyeztetés helyi rendszerét, az érdekegyeztető fórumok szerep és hatáskörét. Az önkormányzat döntéshozatali mechanizmusának (szervezeti és működési szabályzatának) átalakításával meg lehet teremteni annak feltételét, hogy az egyes döntések rendeletek megszületése előtt a magát érintettnek valló valamennyi társadalmi csoport, szervezet kifejezhesse véleményét, álláspontjával befolyást gyakorolhasson a döntések, rendeletek tartalmára. Önkormányzati támogatással ki lehet alakítani a civil érdekeket képviselő, és együttműködésüket szervező helyi szervezetek működési feltételeit, egy közös vitában megformált minimális normát felállítva és betartva. A civil érdekeket képviselő szervezetekkel egyetértésben ki lehet dolgozni a szervezetek olyan önkormányzati támogatásának rendjét, amely működési, feladatvállalási (szerződésen nyugvó, megállapodásos) és pályázati támogatásokból áll. Átfogó, méréseken alapuló vizsgálatra van szükség, mely alapján pontosítható, felülvizsgálható az önkormányzat civil stratégiája. Ennek lépései, feltételei: Helyzetkép készítése (kutatás, statisztikai elemzések, interjúk) Az önkormányzat kötelező feladatai ellátását segítő/átvállaló projektek támogatása, esetleg az önkormányzat maga is indítson ilyeneket (pl. pályázat kiírása a kötelező feladatok ellátására) Az egyes bizottságok (minden terület) foglalkozzanak a civil szervezetekkel, mint a hatékony együttműködés potenciális partnereivel. Fenti intézkedések megalapozásául szolgáló, alapvető lépések a következők (önkormányzati oldal): a társadalmi részvétel szabályozási környezetének kialakítása a három település irányítási struktúrájában, mindkét szektor esetében képviselőtestületi határozatban javasolt elfogadni a jövőbeni együttműködési megállapodások tartalmát, mindkét szektor esetében javasolt továbbá az önkormányzatok, illetve körjegyzőség szervezeti és működési szabályozását a fentiekben megfogalmazottak alapján módosítani, illetve a tervezett tevékenységek, együttműködések szabályozási környezetét összhangba hozni az elérni kívánt célokkal A fenti javaslatokból jól látható, hogy a három település Kisdobsza, Nagydobsza, Merenye nem kizárólag egyoldalú kommunikációs csatornák és alkalmak körét szeretné bővíteni a civil, illetve a vállalkozói szektor számára, sokkal inkább törekszik valós együttműködésre és közös gondolkodásra, mely szándékát a kölcsönösség jegyében jól átgondolt stratégiai elképzelések mentén, írásba foglalt, kétoldalú megállapodások nyomán, és saját szervezeti működési rendjébe való beemelésükkel igyekszik biztosítani a jövőben. A fentiekben megfogalmazott javaslatok mentén e tanulmány függelékeként csatolásra kerül néhány dokumentum minta, melyek adminisztratív segítségül szolgálhatnak a kitűzött célok elérése érdekében

19 A függelékben szereplő dokumentumok a következők: 1. sz. melléklet: Regisztrációs lap társadalmi szervezet részére a helyi önkormányzattal való együttműködés, a helyi jogalkotásban való társadalmi részvétel és a helyi civil adatbázis kialakítása céljából (MINTA) 2. sz. melléklet: Regisztrációs lap gazdasági szervezet/vállalkozó részére a helyi önkormányzattal való együttműködés, a helyi jogalkotásban való társadalmi részvétel és a helyi civil adatbázis kialakítása céljából (MINTA) 3. sz. melléklet: Elektronikus internetes felületen elérhető adatbázis strukturális felépítésére tett javaslat 4. sz. melléklet: Javaslat települési Civil Koncepció tartalmi összeállítására vonatkozóan 5. sz. melléklet: P Á L Y Á Z A T I Ű R L A P civil szervezetek, közösségek, társadalmi önszerveződések, illetve magánszemélyek támogatására (MINTA) 5. Összefoglalás Ennek a tanulmánytervezetnek a célja, hogy a megrendelő Önkormányzatok számára útmutatót, segítséged adjon a térségbeli civil és vállalkozói szférával kialakítandó kapcsolatok és együttműködésének erősítésében. A települések önkormányzatainak, illetve civil szervezeteinek, vállalkozóinak egyaránt célja a globális versenyben való helytállás, még ha az mindösszesen abban testesül meg, hogy a leszakadását igyekeznek mérsékelni. Ezen az úton fontos, hogy az ad hoc jellegű feladatvállalások helyett a hosszú távra érvényes, jól átgondolt és folyamatos utánkövetés nyomán megvalósuló stratégiaalkotás. Ennek alapja a partnerség keretében történő együttműködés, közös gondolkodás mentén közös célrendszer meghatározása, valamint közös cselekvési terv kidolgozása. E tanulmány számos olyan esetet és lehetőséget tárt fel, ami révén a fenti célok elérését biztosítani lehet. Fontos kiemelni azonban, hogy a körjegyzőség településeinek és partnerszervezeteinek eddig számos sikeres együttműködését tudhatnak magukénak, és ezt az együttműködést kívánják mind magasabb szinten megvalósítani. A közös munka nyomán létrejövő stratégia nem csupán az önkormányzatok, és a civilek, valamint a vállalkozók közti kapcsolatok erősödését eredményezi, de hozzájárul az egyes települések önkormányzatai egymással való együttműködésének szorosabbra fűzéséhez. Emellett a stratégia fontos része az is, hogy ne csupán önkormányzat civil, illetve önkormányzat vállalkozói együttműködések szülessenek hosszútávon, de a két szektor civil és vállalkozói közelítése is megtörténhessen, az egyes önkormányzatok közvetítésével, valamint lehetőség adódhasson háromoldalú megállapodások születésére is a jövőben. A tanulmány és egyben Nagydobsza, Kisdobsza és Merenye célja, hogy a partnerségre alapozott együttműködés révén hozzájárulhassanak a környezetük fejlődéséhez

20 FÜGGEÉK: A függelékben szereplő dokumentumok a következők: 1. sz. melléklet: Regisztrációs lap társadalmi szervezet részére a helyi önkormányzattal való együttműködés, a helyi jogalkotásban való társadalmi részvétel és a helyi civil adatbázis kialakítása céljából (MINTA) 2. sz. melléklet: Regisztrációs lap gazdasági szervezet/vállalkozó részére a helyi önkormányzattal való együttműködés, a helyi jogalkotásban való társadalmi részvétel és a helyi civil adatbázis kialakítása céljából (MINTA) 3. sz. melléklet: Elektronikus internetes felületen elérhető adatbázis strukturális felépítésére tett javaslat 4. sz. melléklet: Javaslat települési Civil Koncepció tartalmi összeállítására vonatkozóan 5. sz. melléklet: P Á L Y Á Z A T I Ű R L A P civil szervezetek, közösségek, társadalmi önszerveződések, illetve magánszemélyek támogatására (MINTA)

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján Melléklet a 70/2015. (IV. 14.) önkormányzati határozathoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján 2015.

Részletesebben

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete a 16/2004.(IV.30.) és az 5/2009. (III.02.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az Önkormányzat művelődési

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

JUTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2011.(III. 16.) önkormányzati rendelete

JUTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2011.(III. 16.) önkormányzati rendelete JUTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2011.(III. 16.) önkormányzati rendelete a helyi civil szervezetek pénzügyi támogatásának és elszámolásának rendjéről Juta Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben

MONT Izotópdiagnosztikai Alapítvány beszámoló. 2014. 02. 03. Dr. Radics Edit

MONT Izotópdiagnosztikai Alapítvány beszámoló. 2014. 02. 03. Dr. Radics Edit MONT Izotópdiagnosztikai Alapítvány beszámoló 2014. 02. 03. Dr. Radics Edit Változások 2013. ban Új Alapító Okirat (2012.? 2011.?) Új kuratórium Közhasznúság bejegyzése (2013. április 27.) Kötelező önállóság

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013..

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013.. HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2013.. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése... 3 1. A HTE képviselete... 3 2. Titkárság... 3 3. Ügyvezető

Részletesebben

MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Az Önkormányzati Hivatal alapító okiratának kelte, száma, alapítás időpontja 1./ 10./2002. ( II.13.) sz. Kt. határozatával fogadta

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Szám: 30.116/2014. Javaslat a PÁR-BESZÉD - Partnerségben Salgótarjánnal elnevezésű projekttel kapcsolatos döntések meghozatalára Tisztelt Közgyűlés! a Siketek

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétől

Sárospatak Város Polgármesterétől Sárospatak Város Polgármesterétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselő-testületnek - a Sárospatak Város Önkormányzata

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

!!5'. számú előterjesztés

!!5'. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármcstere!!5'. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Havasi Gyopár Szociális, Egészségügyi, Kulturális, Segítő Közhasznú

Részletesebben

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság Jánossomorja Város Önkormányzata Polgármesterétől 19./ E L Ő T E R J E S Z T É S a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Partnerségi egyeztetés szabályainak

Részletesebben

Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2004. (XII.23.) rendelete a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről

Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2004. (XII.23.) rendelete a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2004. (XII.23.) rendelete a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete élve a Magyar

Részletesebben

Pályázati kiírás. A pályázat kiírója: Isaszeg Város Önkormányzata, 2117 Isaszeg, Rákóczi u. 45.

Pályázati kiírás. A pályázat kiírója: Isaszeg Város Önkormányzata, 2117 Isaszeg, Rákóczi u. 45. Pályázati kiírás A pályázat címe: Civil pályázat A pályázat kiírója: Isaszeg Város Önkormányzata, 2117 Isaszeg, Rákóczi u. 45. A pályázat célja: isaszegi székhelyű, bejegyzésű civil szervezetek,egyesületek,

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. december 1-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. december 1-i ülésére Tárgy: Az Életfa Kulturális Alapítványnak Békés Város Önkormányzatával együttműködési megállapodás megkötésére irányuló kérelmének elbírálása Előkészítette: dr. Farkas László aljegyző Véleményező bizottság:

Részletesebben

Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2009. (XI.26.) rendelete a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről

Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2009. (XI.26.) rendelete a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2009. (XI.26.) rendelete a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 28/2009. (XII.17.)

Részletesebben

Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk.

Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk. Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk.hu Készítette: Percze Szilvia jegyző Nagycenk Nagyközség Önkormányzatánál

Részletesebben

TÁRSADALMI SZERVEZETEK ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSA KÉRELEM ADATLAP

TÁRSADALMI SZERVEZETEK ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSA KÉRELEM ADATLAP 1. számú melléklet TÁRSADALMI SZERVEZETEK ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSA KÉRELEM ADATLAP Kérjük olvashatóan, nyomtatott nagybetűkkel, írógéppel vagy számítógéppel kitölteni! 1. A PÁLYÁZÓ ADATAI Pályázó megnevezése:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében Kovács Zsuzsanna 2014. február 26. OEFI TÁMOP 6.1.1 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása Népegészségügyi

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Hallássérültek Identitásáért Egyesület 1222 Budapest, Zentai utca 22. A. Közhasznúsági jelentés 2009. Fordulónap: 2009.

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Szikszó Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése

Szikszó Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése Szikszó Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2./A-2008-0198 A.4.2 Külső szervezeti kapcsolatok felülvizsgálata: civil szervezetek Helyzetértékelés és javaslattétel 2011. I. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Inárcs Község Önkormányzata 22/2007. (XII. 20.) rendelete a helyi szervezetek támogatásáról

Inárcs Község Önkormányzata 22/2007. (XII. 20.) rendelete a helyi szervezetek támogatásáról Inárcs Község Önkormányzata 22/2007. (XII. 20.) rendelete a helyi szervezetek támogatásáról (Egységes szerkezetben a 18/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (...) önkormányzati rendelete az újpesti

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Kiskunmajsa Városi

Részletesebben

ÁROP 1.A.2/A-2008-0227 ÉRINTETTEK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE, A MEGVALÓSÍTÁSBA RÉSZVÉTELI TERV

ÁROP 1.A.2/A-2008-0227 ÉRINTETTEK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE, A MEGVALÓSÍTÁSBA RÉSZVÉTELI TERV ÉRINTETTEK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE, A MEGVALÓSÍTÁSBA RÉSZVÉTELI TERV I. Kommunikációs lehetőségek: Az önkormányzatok egyik legalapvetőbb funkciója a helyi társadalom életének szervezése. Ennek hatékonysága

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat

KIVONAT. a Képviselő-testület 2015. április 22-i ülésének jegyzőkönyvéből. Határozat Lajosmizse Város KIVONAT a Képviselő-testület 05. április -i ülésének jegyzőkönyvéből Kihagyva a kihagyandókat! 43/05. (IV..) ÖH. A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratának módosítása

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

Intézményvezető álláspályázat

Intézményvezető álláspályázat Intézményvezető álláspályázat A Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa (Székesfehérvár, Városház tér 1.) pályázatot hirdet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-55 FAX: (06-32) 460-98 Szám: -26/205. A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Az Intézmények Pénzügyi

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (III. 25.) önkormányzati rendelete a társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak és közalapítványoknak nyújtható önkormányzati támogatásokról

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-ai ülésére

Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-ai ülésére Döntéshozatal: minősített többség V-3/2014. Nyü. Ügyiratszám: /2014. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-ai ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 17.759/2012. Javaslat a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel közművelődési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A Nógrád Megyei

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS Velencéért Közalapítvány pályázatot hirdet civil szervezetek támogatására

PÁLYÁZATI KIÍRÁS Velencéért Közalapítvány pályázatot hirdet civil szervezetek támogatására PÁLYÁZATI KIÍRÁS Velencéért Közalapítvány pályázatot hirdet civil szervezetek támogatására Jelen pályázati kiírás részét képezi a Pályázati Adatlap, amely letölthető www.velence.hu oldalon, vagy átvehető

Részletesebben

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Öttevény Község Polgármesterétől Öttevény, Fő u. 100. 5. napirend Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Az Öttevényi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsághoz

ELŐTERJESZTÉS. - az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsághoz Ügyintéző: Béda Zsuzsa Ügyiratszám: 31.899/2012.IX NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA HUMÁN FŐOSZTÁLY OKTATÁSI KULTURÁLIS ÉS SPORT 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Telefon: (42) 524-565

Részletesebben

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a A Z E M V A T Á R S F I N A N S Z Í R O Z Á S Ú I N T É Z K E D É S E K I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K A 5./2014(II. 6.) K Ö Z L E M É N Y E a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007.

Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap: 2007. december 31. Beszámolási időszak: 2007. január 01. - 2007. december 31.

Részletesebben

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök I. Az ügyrend célja Az ügyrend célja, hogy meghatározza az alapszabályban

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Adószám 19171339-1-13 Bejegyző szervezet Pest Megyei Bíróság Pk.60038/1989 Regisztrációs szám TE34 Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolaegyesület 2000 Szentendre, Jókai utca 3. Közhasznúsági jelentés

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben