Bizalom, biztonság, jövő mindig a magyarokért. Parlamenti választási program

Átírás

1 Bizalom, biztonság, jövő mindig a magyarokért Parlamenti választási program A romániai magyar közösség új kihívások elé néz a 2012-es parlamenti választások küszöbén. Az elhúzódó gazdasági válság, az életszínvonal csökkenése, az ország európai uniós negatív megítélése, a fokozódó nacionalista hangnem, a román választók erősödő szavazási kedve és az egypólusúvá váló politikai rendszer olyan kockázatokat rejtenek a magyar közösség számára, amelyekre megfontolt és józan megoldásokat szükséges keresnünk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tudatában van a felmerülő problémáknak, és bízik abban, hogy az elkövetkező négy évben mind Románia, mind pedig magyar közösségünk megtalálja a fejlődés helyes irányát, és használni fogja a lehetőségeit. Az RMDSZ három szóban fogalmazza meg programjának alapelveit: bizalom, biztonság, jövő. Bizalom hiszünk közös jövőnkben! Egyetlen szövetségesünk van, az erdélyi magyarság. Az RMDSZ jóban és rosszban az elmúlt 23 évben a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva tevékenykedett. Ismerjük közös eredményeinket, és tudatában vagyunk kudarcainknak. Az idei önkormányzati választások alkalmával a magyarok túlnyomó többsége ismét bizalmat szavazott Szövetségünknek. Az RMDSZ továbbra is az összes romániai magyar ember képviseletét tűzi ki célul. Biztosítjuk magyar közösségünket, hogy legjobb tudásunk és tapasztalatunk szerint közös céljainkat fogjuk szolgálni a jövőben is, nemzeti önazonosságunk megőrzését és az életszínvonal emelését az erdélyi régiókban. Hiszünk abban, hogy a magyar közösség bizalmára és támogatására az idei parlamenti választásokon is számíthatunk. Biztonság megvédjük eredményeinket! Eddigi munkánk eredményét sokan vitatják, de senki nem vonja kétségbe. Az elmúlt négy évben sikerült stabilizálni az ország gazdaságát, sikerült megakadályozni a kis nyugdíjak csökkentését, sikerült megvédeni a két éves gyermeknevelési szabadság intézményét. Hosszú idő után elfogadtattunk egy olyan tanügyi törvényt Romániában, amely lehetővé teszi a magyar nyelvű oktatás bővítését, és az oktatás minőségének javítását. Ma már gyerekeink magyar nyelven tanulhatják Románia történelem és a földrajzát is. Külön érdemes kiemelni, hogy sikerült végrehajtani az egészségügy decentralizációját, amely során lehetőség nyílik a helyi önkormányzatok számára az egészségügyi ellátás javítására, a kórházak támogatására és felújítására. Sikerült megállítani azt a kezdeményezést, amely a jelenlegi megyéket megszüntette volna, és új, a magyar közösség számára kedvezőtlen etnikai összetételű régiókat hozott volna létre. A legtöbb erdélyi településen látványos fejlesztések voltak. Több száz kilométer helyi utat, utcát, járdát sikerült felújítani, több ezer család számára sikerült megoldani az ivóvíz bevezetését, és a szennyvíz elvezetését, iskolákat, óvodákat, kultúrotthonokat, épületeket újítottunk fel. Jelentős mértékben támogattuk a mezőgazdaságból élőket. Parkokat, zöldövezeteket hoztunk létre számottevően változott a helyzet, ami településeink tisztaságát, rendezettségét illeti. Kulturális téren is jelentős megvalósításokat tudhatunk magunk mögött, sikerült renoválni Kolozsváron a Mátyás szobrot, Nagyváradon megalakult a Magyar Szigligeti Színház, felújítottuk a marosvásárhelyi Kultúrpalotát, a

2 csíkszeredai Mikó várat, hazahoztuk Háromszékre Gábor Áron ágyúját, megmentettük a kolozsvári Házsongárdi temető műemlék sírjait, magyar kulturális intézményeket támogattunk a szórványterületeken. Folytatódott az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, bővült az anyanyelvhasználat a közigazgatásban, sokasodtak a kétnyelvű feliratok Erdély-szerte. Közösségünk számára a biztonság azt jelenti, hogy kiharcolt jogaink, megszerzett közösségi javaink, épülő intézményrendszerünk nem kerül veszélybe a jövőben. A jövő építése mellett az RMDSZ alapvető feladatának tekinti a megszerzett eredmények megvédését. Meg kell akadályoznunk a régi, rossz reflexek visszatérését, a visszarendeződést, küzdenünk kell a fizetésből és nyugdíjból élő emberek áldozatán elért gazdasági stabilitás felborítása, a visszaszolgáltatási folyamat leállítása, az erősödő nacionalizmus ellen. Jövő együtt dolgozunk a mindennapokért! Közös célunk, hogy bővítsük egyéni és közösségi jogainkat, és éljünk azokkal a lehetőségekkel, amelyekre jogosultak vagyunk. Önazonosságunk, magyarságunk megmaradása és gyarapodása az RMDSZ legfőbb törekvése. Az elkövetkező időben ismét napirendre kerül a régiók újrarajzolása és az alkotmány módosítása. Az RMDSZ azért fog harcolni, hogy a jelenlegi megyék ne szűnjenek meg, és etnikai arányainknak megfelelő régiók jöjjenek létre. Tovább fogunk küzdeni a bukaresti központosítás ellen, alapvető célunk, hogy a helyi pénzek minél nagyobb aránya a helyi közösségek, az önkormányzatok kezébe maradjon. Elkötelezettek vagyunk a magyar nyelv hivatalos használatának bővítése mellett, küzdeni fogunk azért, hogy az új alkotmány hivatalos, regionális nyelvként fogadja el ott, ahol jelentős számban élnek magyarok. Az elkövetkező években élnünk kell az új oktatási törvény lehetőségeivel, bővítve a magyar iskolahálózatot, biztosítva a minél szélesebb körű és minél színvonalasabb anyanyelvű oktatást. Ugyanakkor jelentős figyelmet kell fordítanunk a visszaszolgáltatási folyamatok felgyorsítására, a közösségi javakat ismételten veszélyeztető próbálkozások megfékezésére. Az erdélyi magyarság jelene és jövője nagymértékben függ attól, hogy Románia milyen irányban halad tovább. A közösségi, kisebbségi célokon túl feladatot kell vállalnunk az ország általános fejlesztésében, az állami intézményrendszer reformjában, a piacgazdaság erősítésében. Az életszínvonal növelése össztársadalmi szinten valósulhat meg, mindennapi megélhetésünk csak román polgártársainkkal párhuzamosan javulhat. Szakértőink által javaslatot teszünk az egyes szakpolitikai ágazatokon belüli tennivalókra, felkészülve arra, hogy akár kormányzati, akár ellenzéki helyzetből javaslatokat tudjunk megfogalmazni össztársadalmi szinten.

3 I. NEMZETPOLITIKAI TÖREKVÉSEINK Nemzetpolitikai törekvéseink célja nemzeti identitásunk, anyanyelvünk, kulturális hagyományaink szülőföldünkön történő megőrzése és fejlesztése, a magyar közösség nemzeti-kulturális-gazdasági és össztársadalmi emancipációja, valamint a Kárpát-medencei magyar integráció. Szövetségünk a belső önrendelkezés elve alapján feladatának tekinti egy olyan politikai, gazdasági, szociális, kulturális, jogi és közigazgatási keretek létrehozását, amelyek szavatolják a teljes jogegyenlőséget, a romániai magyar nemzeti közösség és más nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad érvényesítését. Célunk egy olyan társadalom kialakítása, amely biztosítja minden állampolgár számára a jólét, a biztonság, a társadalmi igazságosság és szabadság méltányos szintjét, valamint a különböző nemzetiségű román állampolgárok harmonikus együttélését. Tudatában vagyunk annak, hogy etnikai szempontból régiónként eltérő lehetőségek más-más fejlődési pályát kínálnak közösségeinknek, ezért a nemzeti szolidaritás jegyében szorgalmazzuk az etnikai tömbben, interetnikus környezetben és szórványban élők szoros kapcsolattartását, egymás segítését. Minden egyes személy, aki magyarnak vallja magát beleértve a csángókat, a vegyes házasságban élőket, valamint a magyar anyanyelvű roma közösségeket társadalmunk része, nemzeti szolidaritásunk alanya. 1. AZ AUTONÓMIA KÜLÖNBÖZŐ FORMÁINAK KIVÍVÁSA A romániai magyarság identitásának megőrzésével kapcsolatos érdekek hatékony védelmét, e jogok garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását az RMDSZ csak a jogállam keretei között létrehozott autonómiák intézményei révén tartja lehetségesnek. Olyan erdélyi társadalmat képzelünk el, amely megőrzi nemzeti önazonosságát, amely megmarad a szülőföldön, és legfőképpen: amely önmaga rendelkezik a saját közösségét érintő kérdésekben. Erről szól az autonómia: a kulturális és területi, regionális autonómia. Az autonómia: demokratikus döntéshozatal és államszervezés gyakorlata; elv, amelynek a jogállam intézményeinek kiépítése során érvényesülnie kell; alapja az EU-ban is alapelvként kezelt önkormányzatiság és szubszidiaritás eszméjének; érvényesülésének kerete a működő, hatékony, emberközpontú jogállam intézményrendszere; a nemzeti közösség joga, amelyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol; eszköz, amellyel a romániai magyarság szülőföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit; stratégiai cél, amelyet az RMDSZ politikai tevékenységében és a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ.

4 Az RMDSZ az autonómiaformák beleértve a területi autonómiát is jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni. Ezáltal szorgalmazza az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvének alkalmazását. E célt követve az erdélyi etnikumok együttélésének pozitív hagyományaiból, valamint az Európában megvalósult, példaértékűnek tekinthető önkormányzati modellekből indul ki. A személyi elvű autonómia révén létrejön a romániai magyarság saját intézményrendszere az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás, valamint a kulturális örökség védelmének területén. Ezen autonómiát a romániai magyar közösséghez tartozó személyek által választott köztestületek gyakorolják. A magyar nemzeti közösség önkormányzata a szabad identitás elvét érvényesítő regisztráción alapuló választási névjegyzékek, és az ennek alapján megtartott általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás útján jön létre. Fontosnak tartjuk a kisebbségi törvény elfogadását, azonban magunk részéről csak olyat támogatunk, amely az általános kisebbségi jogok mellett létrehozza a kulturális autonómia intézményét. Különös fontosságot tulajdonítunk a személyi elvű autonómia alapján működő Kulturális Autonómia Tanácsnak és a regionális önkormányzat megvalósítását célul tűző Székelyföldi Önkormányzatok Szövetségének. A regionális szemlélet térnyerése, valamint a küszöbön álló fejlesztési régiók átszervezése új esélyt jelent nemzetpolitikai törekvéseink megvalósítására. A közigazgatási szintek újragondolása kapcsán a megyéknek továbbra is jelentős szerepet szánunk, valamint erősíteni kívánjuk a kistérségek és a megyék szabad társulásából létrejövő entitások szerepét. Meg kívánjuk változtatni a jelenlegi fejlesztési régiókat, azonban úgy gondoljuk, hogy az átszervezés alapját a megyék gazdasági-kulturális kötődése, térségi identitása kell hogy meghatározza. Nem támogatunk olyan adminisztratív reformot, amely hátrányosan érintené a nemzeti kisebbségek arányát. Székelyföld az erdélyi magyarság legnépesebb térségi közössége. Az erős Székelyföld az erdélyi magyarság gyarapodásának egyik garanciája, ezért az RMDSZ kiemelt célja Székelyföld gazdasági-társadalmi megerősödésének szolgálata. Elképzeléseink középpontjában egy olyan székelyföldi fejlesztési régió áll, amelyet Kovászna, Hargita és Maros megyék együttesen alkotnak, valamint egy olyan partiumi, amelyben Bihar, Szatmár és Szilágy megyék közösen vesznek részt. A székelyföldi területi autonómia olyan közjogi szervezési keret, intézményes struktúra, mely a helyi, szabadon választott hatóságok számára döntéshozatali jogosítványokat vesz át az államtól. Fontosnak tartjuk ezt a már kivívott jogok megtartása tekintetében ugyanúgy, mint ezek szélesítése, a székelyföldi közösség jogainak és érdekeinek a hatékonyabb érvényesítése terén. Az autonómia keretén belül olyan többlet-jogosítványokat igénylünk, amelyek meghatározóak a térség sajátos gazdasági élete, kulturális és nyelvi hagyományai, öröksége tekintetében.

5 A romániai régiók közül Székelyföld elsősorban sajátos nyelvi kultúrája révén különül el. A magyar nyelv meghatározó szerepet tölt be a székelyföldi kultúra megőrzésében és továbbfejlesztésében, ezért szorgalmazzuk a magyar és a román nyelv egyenrangú használatát Székelyföldön, azaz a magyar nyelv hivatalossá tételét a régión belül. Fontosnak tartjuk a kárpát-medencei magyarok egységét, nemzeti szolidaritását. Ezért Magyarországgal, a többi határon túli magyar közösséggel, a világon bárhol élő magyarokkal való kapcsolatok ápolása terén az alábbi célokat tűzzük ki: a) Magyarország határain belül élő magyar közösségekkel való természetes kapcsolatok fenntartását és ápolását, legyen az személyi, intézményi, kulturális, gazdasági vagy politikai jellegű; b) a Kárpát-medence más országaiban élő magyar közösségek, így a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és ausztriai magyarok természetes szövetségeseinkként, egyenrangú partnereinkként való kezelését; c) intézményeink, szervezeteink, egyesületeink kulturális kapcsolatainak előmozdítását, a szakmai tapasztalatcserék kiszélesítését, egymás kölcsönös támogatását a nemzetközi fórumokon, az információ országhatárokon át történő szabad áramlásának biztosítását; d) szorgalmazzuk a kulturális és oktatási intézmények kárpát-medencei programszintű integrációját; e) nemzetközi színtéren megnyilvánuló politikai tevékenységünk összehangolását a nemzeti szolidaritás, a kárpát-medencei egymásrautaltság jegyében, f) az Európai Unión kívüli államokban élő magyarokkal való kapcsolattartás erősítését, ezen közösségek lehetőség szerinti támogatását. 2. OKTATÁS A jelentős megvalósításnak számító tanügyi törvény következetes alkalmazása A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a négy évvel ezelőtti programjában fő célként tűzte ki az új oktatási törvény elfogadását és benne a romániai magyarság szempontjainak érvényesítését. Most, hogy ez a cél nagyrészt teljesült, a következő évek méltó feladata ennek az új törvénynek a tervezett ütem szerinti, az eredeti szelleméhez és betűjéhez hű alkalmazása. A törvény az RMDSZ jelentős részvételével és nagymértékű befolyása közepette született meg. Szükség van arra, hogy szakértőink és politikusaink kiemelt szerepet kapjanak a következő négy évben is a törvény maradéktalan alkalmazásában, országos, megyei és helyi szinten egyaránt. A decentralizáció kiterjesztése, erősítése A törvény megteremtette az oktatás nagymértékű decentralizációjának a jogi feltételeit. További jogszabályok szükségesek, de amint az RMDSZ programja is leszögezi a döntő felelősség az önkormányzatoké, hisz iskolafenntartókká váltak. Az RMDSZ parlamenti képviselete, általános jelenléte az országos oktatási bizottságokban, hatósági testületekben, országos befolyása, politikai alkupozíciói fontosak lesznek abban, hogy polgármestereink, alpolgármestereink, a szülők képviselői állandó segítségben, támogatásban részesüljenek iskoláink ügyeinek képviseletekor. A törvény pontosan szabályozza a felügyeleti és döntéshozó jogaikat, a Szövetség színeiben tevékenykedő polgármesterek, alpolgármesterek,

6 tanácsosok ezeket a jogköröket a közérdek szellemében használva teremtsék meg a minőségi oktatás feltételeit. Amint az RMDSZ-program is leszögezi, a minőségi magyar felsőoktatás hangsúlyos jelenléte nélkül Székelyföldnek esélye sem lehet arra, hogy fenntartható saját jövőt építsen. Fontos, hogy a magyar diákok számára minden szinten elérhető legyen a minőségi magyar oktatás. A szakoktatás fejlesztése, a lemaradások felszámolása A Szövetség, a programjában is kijelölt feladatokat teljesítve, különös gondot kíván fordítani az új törvény által ismét engedélyezett szakiskolák létesítésére; egyre több szaklíceumi profilú intézményt kell létrehoznunk, a versenyképességünk növelése érdekében pótolnunk kell a hiányzó vagy elsorvadt profilokat, mint például a mezőgazdasági és környezetvédelmi szakemberképzés terén. Ily módon jó lehetőségek nyílnak az állami és vállalkozói partnerségben, kettős nyereséget kínálva: bevonjuk a magántőkét, és azonnali elhelyezkedési lehetőséget nyújtva kell biztosítanunk a helyi szakemberek utánpótlását. A munkaerő-piaci igényekhez gyorsan és hatékonyan igazodó oktatás kiépítése A következő időszakban, főleg az új oktatási törvény alkalmazásának kontextusában az alábbi célokat követjük: a) a magyar nyelvű szakoktatás beleértve a képzőművészeti, zenei, sport, pedagógiai biztosítása a szórványmegyékben is a minisztérium megfelelő beiskolázási számai alapján; b) az anyanyelvű oktatás lehetőségének megteremtése a speciális oktatási intézményekbe beiskolázott fogyatékos gyermekek, valamint az állami gondozásban részesülő magyar gyerekek számára; c) a középfokú/líceumi oktatásban össze kell hangolni az intézményeink évi beiskolázási számait szakágazatok szakirányok szakosztályok/szakok szerint, megyék közti, megyei és esetenként kisrégiós lebontásban; d) támogatjuk a kétszintű érettségi bevezetését, azonban tudatában vagyunk annak, hogy ez csak a meglévő gondok egy részét orvosolja az intézkedésnek egy átfogó, a középfokú oktatás sokrétű problémáira megoldást kereső csomag része kell hogy legyen. Érdekvédelem és diszkrimináció elleni védekezés Az elmúlt négy év feladata volt a minden hátrányos megkülönböztetést kiküszöbölő, a teljes rendszert megreformáló tanügyi törvénycsomag kidolgozásában és elfogadtatásában való eredményes részvétel. Az elkövetkező időszakban is közösségünk egyik legfontosabb politikai feladata lesz, hogy állandó jelenléttel, folyamatosan figyelemmel kövessük országos és helyi szinten mindazokat a döntéseket, amelyek közösségünk tagjainak oktatási-tanulási érdekeit érintik, hogy érzékenyen, nulla toleranciával és határozottan lépjen fel minden magyarellenes vagy a magyar érdekeket ignoráló intézkedés, döntés ellen. Magyar nyelvű képzés teljes körűvé tétele, különös figyelemmel a szórványra Továbbra is az a cél, hogy egyetlen magyar tanuló se kényszerüljön más tannyelvű iskolába járni. Szövetségünk a helyzet megoldására a kistérségi iskolahálózatok kialakítása mellett a szórványkollégium-rendszer kiteljesítését, működésének megszilárdítását javasolja, különös

7 tekintettel a civil szervezetekkel és az egyházakkal való, eddigiekben is gyümölcsöző együttműködésre. Szórványban a következő prioritásokat határozzuk meg: a) magyar osztályok indítása a román iskolákba íratott magyar tanulók számára; b) a román osztályokban tanulók bevonása a magyar nyelven folyó tehetséggondozás programokba; c) a magyar nyelvű oktatás kereteinek további bővítése Csángóföldön Ugyanakkor a Szövetség továbbra is kiemelten támogatja az oktatást szolgáló alapítványok munkáját, hogy kialakulhasson a kistérségi iskolahálózat, a szórványkollégiumok működéséhez szükséges infrastruktúra (kollégiumok, iskolabuszok, ösztöndíjrendszer). Felsőoktatás A Szövetség a magyar nyelvű képzést biztosító felsőoktatási intézetek saját, illetve az egymás között egyeztetett tervezeteit, stratégiáit úgy, ahogy azt az egyes intézetek legitim tisztségviselői képviselik a maga stratégiái kiindulópontjának és magjának tekinti. Fontos céljaink: a) támogatni a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatát az eddig elért eredményeinek stabilizálásában, további előlépések megtételében; b) minden befolyást latba vetni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozata kialakításában, garantált és zavartalan működésében, tarthatatlan állapotainak felszámolásában; c) a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hatékony támogatása; d) a magyar kormány által finanszírozott erdélyi magyar magánegyetemek a Sapientia EMTE és a PKE támogatása. Szövetségünk az állami és magánoktatási formát egymást kiegészítő rendszernek tekinti, amely megteremti a teljes spektrumú anyanyelvű felsőoktatási kínálatot. A magyar nyelvű felsőoktatás szervezése és fejlesztése szempontjából fontos egyetemi háttérintézmények működésének támogatását is lényegesnek ítéli a Szövetség, elismerve ezen intézmények szerepét az erdélyi magyar felsőoktatási és tudománypolitikai feladatok megfogalmazásában és szervezésében. A jelenleg működő egyetemi háttérintézményeket az RMDSZ partnernek tekinti oktatáspolitikai stratégiája kialakításában. Az RMDSZ továbbra is alapvető feladatának tekinti az önálló állami, Kolozsvár központú, magyar tannyelvű egyetem létrehozását, amelynek keretében megszervezik azokat a képzési formákat is anyanyelven, amelyek a XXI. században a fenntartható fejlődés és identitásőrzés alapjait képezik. 3. NYELVHASZNÁLAT BŐVÍTÉSE Eltelt tizenegy év a közigazgatási törvény elfogadása óta, amely által megteremtettük a jogi keretet a magyar nyelvnek a közszférában történő használatához. Voltak és vannak nehézségek, hisz ezeknek a jogoknak a gyakorlása néhol sok nehézségbe ütközik. Még mindig vannak lefestett településnevek, helyenként még mindig megtagadják tőlünk, hogy magyarul szólítsuk meg hivatalainkat, intézményeinket, iskoláink vezetőségét. Éppen ezért feladatunk, hogy a megszerzett jogaink védelmében erőteljesebben fellépjünk. Éljünk ezekkel a jogokkal! Ne hagyjuk, hogy a létező jogainkat elvegyék tőlünk!

8 A törvényekben rögzített jogaink mellett tovább is kell lépnünk. Ma már nemcsak mi küzdünk itt Erdélyben ezért: 2012-től az Európa Tanács is azt szorgalmazza, hogy a nyelvhasználati küszöböt csökkentsük le. Úgy gondoljuk, hogy a 20%-os küszöb túl magas, ez Erdélyben nagyon sok magyar embert foszt meg attól a lehetőségtől, hogy használhassa anyanyelvét a közintézményekben, vagy, hogy saját anyanyelvén láthassa települése nevét. Ennek alapján kiemelten fontosnak tartjuk a nyelvhasználati küszöb csökkentését. Ennek érdekében törvényjavaslatot dolgozunk majd ki. Küszöbtől függetlenül azonban a létező törvényi keret is kiegészítésre szorul: szabályoznunk kell a megszerzett jog védelmét, azaz olyan településeken, ahol a magyar lakosság aránya a küszöb alá csökken, ott a korábban érvényesülő jogok ne vesszenek el. Tisztáznia kell a törvénynek azt is, hogy a küszöb felett kötelező, de a küszöb alatt is lehetséges a nyelvi jogok érvényesítése, amennyiben a helyi önkormányzat ilyen irányban határoz. Ez látszólag természetes volna, de korábbi, számunkra hátrányos értelmezés okán kialakult rossz tapasztalatok indokolják a törvényben ezt a pontosítást. Nem utolsó sorban az utcák elnevezésében, valamint a dekoncentrált, központi hierarchiához tartozó intézmények többnyelvű feliratozásában is pontos szabályozásra van szükség. Románia Parlamentje új Alkotmányt készül kidolgozni és elfogadni. Nekünk ott kell lennünk, ahol az alkotmányozási folyamat zajlik! Az erdélyi magyar közösség jogait rögzíteni kell az alaptörvényben is. Célunk, hogy a magyar nyelvet hivatalos nyelvként ismertessük el ott, ahol a lakosság többsége ezt a nyelvet beszéli. Úgy gondoljuk, hogy a magyar nyelv nem lehet másodlagos ott, ahol a lakosság zöme ezt a nyelvet beszéli. Az új alkotmánynak nyitnia kell a közösségi jogok terén is! Az egyéni jogoktól a kollektív jogok szavatolásáig nehéz út vezet, de elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy ezt a jogos követelést is napirendre tűzzük. Nem szigorúan vett anyanyelvi kérdés, de részben ide tartozik az önálló Székelyföld régió kérdése. Küzdelmünk Székelyföldért nem pusztán régiófejlesztési és közigazgatási kérdés. E mögött igen jelentős nyelvi jogi és kisebbségi közösségi jogi következmények húzódnak meg. E tekintetben a székelyföldi anyanyelvhasználat jogi keretének a magyar többség igényei szempontjából kell választ adnia a mindennapi emberek gyakorlati problémáira. Az Európai Unió közismerten óvakodik kisebbségi kérdésekben, nyelvhasználati kérdésekben határozott álláspontot megfogalmazni. Ám az RMDSZ szorgalmazására a legnagyobb európai pártszövetség, az Európai Néppárt programjába bekerült az őshonos kisebbségek védelméről szóló fejezet. Ezzel párhuzamosan az RMDSZ élni kíván az Európai Unió új jogalkotási eszközével, az állampolgári kezdeményezéssel. Ez a két új eszköz bizalommal tölt el, hogy az RMDSZ erős parlamenti csoportja az európai parlamenti képviselőinkkel közösen képes lesz megnyitni az utat az anyanyelvhasználatra, közösségi jogokra vonatkozó európai keretszabályozás irányába. 4. EGYHÁZI ÉS KÖZÖSSÉGI JAVAINK VISSZASZERZÉSE Az elmúlt években az RMDSZ következetes munkája révén 1100 egyházi és közösségi ingatlan került vissza. Az RMDSZ nem csupán hangoztatja a restitutio in integrum elvét, hanem minden nap folyamatosan dolgozik ennek az elvnek a tényleges megvalósításán. Az egyházi és közösségi javak kérdésében kettős feladatunk van: a) meg kell védenünk azt, amit eddig visszaszereztünk b) vissza kell szereznünk a még vissza nem kapott javainkat

9 A Székely Mikó Kollégium esete, valamint azok a magyarellenes kezdeményezések, amelyekkel egyes polgármesterek például a nagyváradi Pénzügyi Palotát vagy a marosvásárhelyi iskolákat célozták meg, arra késztetnek, hogy erős közösségként kiálljunk javaink védelmében. Ezzel párhuzamosan dolgoznunk kell a még vissza nem juttatott javaink megszerzéséért. Ehhez egyrészt törvényes keret szükséges: a jövő év elejéig kapott Románia haladékot arra, hogy rendezze a visszaszolgáltatás törvényes keretét. Fél évvel ezelőtt elkészült már egy törvényjavaslat, amely törölni kívánta a természetben történő visszaszolgáltatást, és értékben felső határt kívánt megszabni a lebontott, vagy természetben nem visszaadható ingatlanokért. Akkor az RMDSZ a kormányból való kilépést helyezte kilátásba, ha egy ilyen törvény kerülne elfogadásra. A most megválasztásra kerülő parlament első nagy törvényei között azonban a tulajdonrendezési törvény lesz. Az RMDSZ csak olyan törvény elfogadását tudja támogatni, amely a teljes körű és természetben történő visszaszolgáltatást (restitutio in integrum) írja elő. Másodsorban a törvényes kereten túl egy olyan visszaszolgáltatási eljárás szükséges, amely egy rendszeresen ülésező bizottságot, egyszerűsített procedúrát, bővebb bizonyítási lehetőségeket feltételez. Az RMDSZ megvédi a Székely Mikó Kollégiumot! Az RMDSZ nem hagyja, hogy az állam más ingatlanunkat is megkísérelje elvenni! Az RMDSZ szorgalmazza, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság döntése következtében szolgáltassák vissza a gyulafehérvári Batthyaneum épületét és könyvállományát! A tulajdonok helyreállításának másik pillére a magánszemélyek kártalanítása. Bebizonyosodott, hogy az eddigi kártérítési folyamat ellentmondásos volt, amit a folyamatban levő bírósági eljárások magas száma is jelez. Az RMDSZ támogatja a folyamat átgondolását, azonban ragaszkodik a korábbi törvényekben foglalt elvhez, miszerint mindenkit megillet a méltányos kártérítés. Nem érthetünk egyet, tehát, a kártérítés felső határának bevezetésével, azzal viszont igen, hogy a költségvetés találjon olyan mechanizmusokat, amelyekkel úgy oldja meg a méltányos kártérítést, hogy közben az államháztartásra se vessen indokolatlan terhet. Mind az egyházi és közösségi javak visszaadását, mind pedig a kártérítés kérdését egy törvényben egységes végrehajtás és felügyelet mentén kell szabályozni. Külön kérdés az egyházi levéltárak visszaszolgáltatása. Az RMDSZ többszöri próbálkozása mostanra kezd beérni. Az általunk előterjesztett, de az alkotmánybíróság által kifogásolt törvénytervezet javítása megtörtént, a parlamentnek most el kell fogadnia. Természetesen ehhez szükséges, hogy parlamenti többséget állítsunk a javaslatunk mellé. 5. MŰVELŐDÉS Kultúránk nemzeti identitásunk alapja, ezért legfőbb célkitűzésünk közösségünk nemzeti és egyetemes értékeket teremtő képességének megőrzése és megfelelő intézményi keretek közötti fejlesztése. Az elmúlt években létrehoztunk egy sokszínű, értéket teremtő és megőrző magyar intézményi hátteret, az elkövetkező időszakban ennek működtetése és bővítése a legfontosabb feladat. Kultúránk nemzeti jellege megőrzésének feltétele a kulturális autonómia jog- és intézményrendszerének kiépítése. Ugyanakkor működő kulturális intézményeinknek méltányos részt kell kapniuk az állami, községi, városi és megyei költségvetésből.

10 Az önkormányzatok által fenntartott kulturális intézmények esetében biztosítanunk kell a szolgáltatások minőségének növelését, és a civil fenntartású intézményekkel együtt a hatékonyság növelésének érdekében célszerű ezeket hálózatokba integrálni. Kiemelten fontosnak tartjuk az asszimiláció által különösen veszélyeztetett szórvány- és csángó-közösségek megkülönböztetett támogatását. Kulturális örökségünk (épített, tárgyi, szellemi örökség) élő tanúja múltunknak, történelmünknek, mestertudásunknak. Európaiságunk legkézzelfoghatóbb jelei közé tartozik. Értékeinket őseink hagyták ránk, nekünk kötelességünk azokat megőrizni és utódainknak továbbadni. A kulturális örökség, megfelelően menedzselve, egyik alapvető tényezője az életminőség növelésének, a helyi és regionális közösségi kohézió megerősödésének, a térség társadalmi, kulturális és gazdasági felemelkedésének. Örökségünk fenntartható fejlesztése kulcsszerepet játszik az épített környezet megőrzésében, munkahelyek teremtésében, helyi termékeink piacának kialakításában, és ezáltal nemzetstratégiai szerepének betöltésében. Az RMDSZ kiemelten támogatja, hogy az Európai Unió regionális fejlesztési programjában hangsúlyosabb helyet kapjanak a kulturális örökség hasznosítására épülő kezdeményezések, támogatja az országhatárokon átívelő, a Kárpát-medence kulturális örökségét egységesen kezelő és hasznosító programokat. A levéltári törvényt át kell átalakítani, hogy a levéltári rendszer a decentralizálás elvén működjön, az állami levéltárak mellett megfelelően működhessenek egyházi és magánlevéltárak is, a levéltári anyag mennyiségének megfelelő számú levéltárost alkalmazzanak a nemzeti kisebbségek sorából, s hogy az anyag valóban hozzáférhetővé váljon, úgy ahogy azt az információhoz való jogról, illetve a személyi adatok védelméről szóló törvények előírják. Kultúránk a magyar nemzeti kultúra szerves része. Ragaszkodunk az ünnepeinken, összejöveteleinken az állami jelképeink mellett, nemzeti szimbólumaink mindenkori szabad használatához. Az RMDSZ kiemelt fontosságot tulajdonít a kortárs magyar művészet támogatásának, az erdélyi magyar kultúra megismertetésének Romániában és szerte a világon. A Szövetség törekszik a kiemelkedő művészeink, tudósaink méltó alkotó körülményeinek megteremtésére. Az RMDSZ parlamenti képviselete fenntartja a művelődési ágazat kiemelt támogatásának elvét az állami költségvetésben, mint a versenyképesség feltételét az európai integrációs folyamatban. 6. EGYHÁZAINK TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSÁNAK TÁMOGATÁSA Magyar egyházaink, természetes szerepkörükön túl, az erdélyi magyarság évszázados hagyományokkal rendelkező, hiteles társadalomszervező és anyanyelvápoló szervezetei is. Egyházainkkal a Szövetség állandó kapcsolatot épített ki, és kíván fenntartani. Fontosnak tartjuk a folyamatos együttműködést a közös stratégiák és a társadalomszervező programok kialakításában. Az RMDSZ egyformán nyitott minden történelmi egyház és felekezet felé, ugyanakkor síkraszáll a vallási és lelkiismereti szabadság teljes körű érvényesüléséért, valamint az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért. A Szövetség kiemelten támogatja a

11 moldvai csángó-magyaroknak a magyar nyelvű lelkipásztori szolgálat és hitoktatás bevezetésére való igényét a jászvásári püspökség területén. Fontosnak tartjuk az egyházi oktatás központi és helyi költségvetésből való támogatását, ugyanakkor az egyházi oktatás bővítését. Ugyanakkor támogatjuk a magyar egyházak szociális intézményeinek (öregotthonok, gyermekotthonok, kollégiumok) megteremtésére és működtetésére irányuló erőfeszítéseit, és szorgalmazzuk költségvetési forrásokból való támogatásukat. Az RMDSZ kiemelten szorgalmazza a kormányzat és a törvényhozás szintjén: a) az elismert egyházak részarányos, illetve méltányos állami szubvencióját; b) az elismert egyházi ünnepek hivatalos munkaszüneti napként való biztosítását; c) a szektorsemlegesség elve alapján az egyház által működtetett oktatási, szociális és kulturális intézmények számára a hasonló állami és önkormányzati intézmények támogatásával megegyező mértékű, közpénzből történő finanszírozást szorgalmaz; d) az egyházi jellegű műemlékek állagmegőrző- és felújító munkálatainak költségvetési állami támogatását, az egyháztörténeti és az építészeti érték függvényében. Tennivalók a saját civil intézményrendszer működtetésében Az RMDSZ kiemelt jelentőséget tulajdonít a civil szférában működő szervezeteknek. Úgy gondoljuk, hogy kultúránk intézményes működtetése, értelmiségi rétegünk újratermelése, a versenyképes, gazdaságilag erős, közéletben szerepet vállaló helyi közösségek megszületésének ösztönzése, valamint a kultúra eltartásához való hozzájárulás szempontjából civil szervezeteink létrejötte és hatékony működése életbevágóan fontos. Ennek megfelelően: a) ösztönzi, hogy valamennyi magyarlakta településen egyesületek, alapítványok létesüljenek a helyi közösség igényeinek megfelelően b) közalapítványi képviseletei révén, a Szövetség által létrehozott alapítványokban az RMDSZ támogatja a művelődés intézményes működtetésében szerepet vállaló országos hatókörű, jogi személyiséggel rendelkező ernyőszervezetek működését biztosító normatív támogatások rendszerének létrehozását pályázati alapon; c) az RMDSZ támogatja a magyar kultúra intézményesülését segítő, saját közösségi tulajdonban és kezelésben levő művelődési infrastruktúra létrehozására irányuló kezdeményezéseket, mint a Magyar Ház láncolat, tájházak, teleházak, regionális civil információs központok kialakítása, közgyűjtemények (kézirattárak, könyvtárak, képzőművészeti gyűjtemények) létesítése; d) szorgalmazzuk a közigazgatási törvényben az anyanyelv használatáról szóló előírások kiegészítését emlékhelyeink, kegyhelyeink eredeti megnevezéseinek és feliratainak visszaállítási kötelezettségével, az utcanevek tükrözzék a település hagyományos belső helynévanyagát és történelmi múltját is. 7. MÉDIA A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulása óta kiemelt figyelmet szentel a romániai magyar nyelvű sajtó támogatásának. Meggyőződésünk, hogy az írott és elektronikus média, elsődleges funkciója betöltése, azaz az objektív, pontos, folyamatosan frissülő

12 információáramoltatás mellett, rendkívül fontos szerepet játszik nemzeti önazonosságunk megőrzésében, nyelvünk és kultúránk, jellegzetes értékeink ápolásában. Számunkra az Európai Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Románia Alkotmánya, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája, a Nemzetközi Újságíró Szövetség Kiáltványa és nyilatkozatai, A határokon át sugárzó televíziókról szóló nemzetközi egyezmény, valamint a más ide vonatkozó jogszabályok és dokumentumok kiemelkedő fontossággal bírnak, ezeket, mint ahogy az elmúlt években, az elkövetkezőkben is a legszigorúbban tiszteletben kívánjuk tartani. Az elmúlt 22 esztendőben határozottan kiálltunk a szólás- és sajtószabadság mellett, elutasítottunk minden ideológiai vagy politikai cenzúrát, szorgalmaztuk a különböző szempontok, vélemények megismertetését. Tudatában vagyunk annak, hogy a közügyeket érintő konstruktív viták, az érvekre és ellenérvekre épülő nyilvános párbeszédek egész társadalmunk javát szolgálják, ennek demokratikus jellegét erősítik. A romániai magyarságnak alapvető joga van a szabad és független sajtóhoz: ennek szükségességét újra és újra megfogalmazzuk, határozottan fellépünk minden olyan kísérlet ellen, amely írott sajtótermékeink, rádió- vagy televízióadásaink gyengítésére, befolyásolására, terjesztésének meggátolására irányulnak. A fennebb vázolt alapelvek jegyében az RMDSZ: a) a romániai magyar sajtó partnere kíván lenni az elkövetkezőkben is. Ennek érdekében folytatja a szakmai konzultációt a hazai média legitim szervezeteivel: a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével (MÚRE), a Lapkiadók Egyesületével (LKE), valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligájával (EMIL), tiszteletben tartva azok alapszabályban foglalt politikai el nem kötelezettségét. b) hatékony kommunikációra törekszik a szerkesztőségekkel, azok tagjaival, annak érdekében, hogy a tömegtájékoztatás minél hatékonyabban, hitelesebben és kiegyensúlyozottabban elláthassa tájékoztató, ellenőrző és közvélemény-formáló szerepét. Minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az újságírókat munkájuk végzésében. c) jó kapcsolatra törekszik a román sajtóval, amelytől elvárja a tárgyilagos tájékoztatást. Fontosnak tartja az erdélyi magyar ügyek, problémák, igények kellő gyorsaságú és pontosságú megjelenítését a román sajtóban és román nyelvű szakmai körökben. d) meggyőződése, hogy a média értékrendjét, kiemelten a híradók és különféle véleményformáló műsorok szellemiségét, a kisebbségi tematika iránt érzékenységnek, a másság iránti tiszteletnek, a párbeszéd-centrikus szemléletnek kell jellemeznie. e) figyelmet szentel a hazai és a nemzetközi sajtóban a romániai magyarságról és annak érdekképviseletéről megjelenő tájékoztatásnak és félretájékoztatásnak: azonnal reagál a hamis információkra, célzatos kommentárokra, kellő gyorsasággal és hatékonysággal közzéteszi helyesbítését. f) országos sajtóintézmények vezető testületeinek kinevezésekor egyezteti elképzeléseit a hazai magyar sajtó megfelelő szakterületének képviselőivel, és síkraszáll annak érdekében, hogy az Országos Audiovizuális Tanácsban és más hasonló jellegű intézményekben helyet kapjon nemzeti közösségünk képviselője is. g) az elkövetkezőkben is szorgalmazza, hogy a magyar nyelvű kulturális kiadványok legalább nemzeti közösségünk lélekszámának megfelelő arányban részesüljenek az e célra szánt költségvetési forrásokból.

13 h) kiemelten támogatja a szórványban élő magyarság sajtótermékeit és a romániai magyar ifjúsági, kulturális, művészeti, irodalmi, szakmai és tudományos sajtót. i) fenntartja, hogy a közszolgálati magyar nyelvű országos és helyi rádió- és televízióadások műsoridejét legalább népességi arányunknak megfelelő időtartamokra állapítsák meg, amelyek tegyék lehetővé a szakmailag megfelelő színvonalú műsorok megvalósítását. j) továbbra is célként tűzi ki egész napos közszolgálati magyar nyelvű rádió- és televízióadás, önálló magyar nyelvű közszolgálati rádió- és tévéstúdiók létrehozását, megfelelő sugárzási időben országosan hallgatható és nézhető műsorok biztosítását a nemzeti kisebbségi adások számára. k) prioritásként kezeli, hogy a közszolgálati rádió- és televízióadók keretében a nemzeti kisebbségek szerkesztőségeinek vezetőségét kizárólag az illető nemzeti kisebbség beleegyezésével, illetve az adott nemzeti közösség reprezentatív szervezetével folytatott megbeszélést követően nevezzék ki. Megalapozott kérésükre a közszolgálati adók egész napos regionális rádió- és televízióadásokat biztosítsanak a nemzeti kisebbségek nyelvén, melyek működtetéséről speciális szabályok rendelkezzenek. Az esélyegyenlőség elvének megfelelően az állam, illetékes szervei révén, tegye lehetővé a nemzeti kisebbségek számára, hogy magán, kereskedelmi és egyházi rádió- és televízióadókat létesítsenek és működtessenek, valamint azt, hogy az illető nemzeti kisebbség nyelvén más országokban sugárzott rádió- és televízió-adásokat közvetlenül vehessék. l) támogatja a romániai magyar média szerkesztőségeinek részvételét a műholdon sugárzó magyarországi közszolgálati médiumok regionális műsoraiban. m) támogatja egy sokszínű, plurális, gazdasági alapon is érvényesülő romániai magyar kereskedelmi média megerősítését. n) sürgeti az általános postai kedvezményezettséget a sajtókiadványok küldésében. o) szorgalmazza és támogatja a romániai magyar kulturális sajtó terjesztését az egész magyar nyelvterületen. 8. NÉPESEDÉS ÉS IDENTITÁSPOLITIKA A kisebbségi népességek reprodukciója csak részben demográfiai kérdés, részben az etnokulturális újratermelés függvénye. Így a népesedéspolitikát is a szokványosnál tágabban kell értelmeznünk. A család, az egészség és a migrációpolitika mellett ide tartoznak a különböző identitáspolitikák (ami közül kettőt, a szórvány és a magyar nyelvű romák kérdését tárgyaljuk), illetve a kisebbségi intézményrendszer tervezése. Az egyes területek kijelölése után azt is érdemes világosan körülhatárolni, hogy az adott kérdés milyen szinten kezelhető, hisz csak akkor képes adekvát stratégiát megfogalmazni, ha ezzel tisztában van. Az alábbi táblázat ezt a két szempontot foglalja össze:

14 Az erdélyi magyar népesedés és identitás-politikák dimenziói és szereplői Közpolitikai dimenziók Lehetséges irányok / Családpolitika politika szórvány romák -tervezés Egészség- Identitás-politikák Intézmény illetékesség Migráció Romániai közpolitikák Erdélyi Önkormányzati magyar szint elit Átfogó program + + Magyarország ) A családpolitikával kapcsolatban elfogadhatjuk, hogy a cél nem a születésszám minden áron történő emelése, hanem az abban való segítség, hogy azok a gyermekek világra jöhessenek, akiket szüleik terveznek, akarnak. Ebben az erdélyi magyar elit szempontjából a legfontosabb lehetőség, ha az országos (romániai) családpolitikát kedvező irányba befolyásolja, illetve hangsúlyt fektet a magyar népesség tájékoztatására a különböző jogosultságok tekintetében. A román népesedéspolitika alakítása és ismertetése mellett a (magyar többségű) önkormányzatoknak lehet szerepük, elsősorban abban, hogy a fiatal házasok, illetve családok lakáshoz jutását elősegítik. E mellett a gyermekgondozáshoz kapcsolódó szolgáltatások terén (pl. magyar nyelvű bölcsődei ellátás) tehetnek sokat az önkormányzatok. Mindenképpen szükséges annak a végiggondolása is, hogy az önkormányzatok hogyan járulhatnak hozzá a különböző országos programok helyi sikeréhez, illetve hogyan léphetnek fel pro-aktívan a családpolitika terén. 2) Az egészségügyi politika a családpolitikánál is nagyobb mértékben kötődik az országos szinthez. Itt az alapvető probléma az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottsága. 3) A migráció az a terület, ahol a magyarországi népesedéspolitikának az erdélyi magyar demográfiai trendekre számottevő hatása lehet. A kilencvenes évektől kezdődően a magyar döntéshozók számára nyilvánvaló, hogy a népességreprodukció pusztán belső erőforrásokra (születésekre) alapozó modellje illuzórikus. Ahhoz, hogy az ország népessége ne csökkenjen, hogy a korstruktúra ne torzuljon végletesen, illetve, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható legyen bevándorlókra van szükség. Más európai államokhoz képest Magyarország sajátos helyzetben van, hisz a bevándorló népesség döntő többsége a környező országból érkező magyar, ezen belül pedig erdélyi származású. A magyar állam és társadalom számára a határon túli bevándorlók integrálásának költségei jóval alacsonyabbak, mint bármely más csoport esetében lennének. Az RMDSZ felvállalja, hogy ebben a kérdésben a magyarországi adminisztrációval őszinte konzultációt folytat, ami a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak a bemérésére is kiterjed. A Magyarország fele való migráció mellett a magyar állampolgárság egy harmadik országban történő munkavállalás eszköze is lehet. 4) Az identitáspolitika első számú kedvezményezettjei továbbra is a szórványban élő magyar közösségek kell hogy legyenek. Hangsúlyosan figyelembe kell venni, hogy a szórványkérdés elsősorban (nagy)városi jelenség. Amennyiben mennyiségileg tekintjük a kérdést, a magyar népességet érintő asszimilációs veszteség nagy része olyan városokban keletkezik, amelyekben több ezres vagy akár több tízezres magyar közösség él. Ezek a települések intézményi ellátottságukat tekintve elvileg nem tekinthetők szórványnak. A gyermekszám csökkenésével (és a különböző oktatási intézmények gyermekekért folytatott harcával) azonban ezekben a városokban tucat számra szűnnek meg a lakótelepi magyar

15 tannyelven oktató osztályok. Így az itt élő magyar szülők, amennyiben magyar tannyelvű osztályba akarják járatni a gyermekeiket kénytelenek naponta a városközpontba, vagy más városrészekbe cipelni őket, amit gyakran nem tudnak vállalni. Ennek következtében a gyermekek jelentős része többségi tannyelvű iskolába kerül, aminek előrelátható következménye a vegyes házasság stb. A szórványpolitika tekintetében az eddiginél jóval nagyobb hangsúlyt kell ezen iskolák (tagozat, kihelyezett osztály, egyházi oktatás formájában való) fenntartására, természetesen úgy, hogy ezek egyben minőségi oktatást tudjanak nyújtani. Az ezzel kapcsolatos erőforrásokat érdemes minél inkább erre a problémára fókuszálni. 5) Az erdélyi magyar identitáspolitika számára sajátos kihívást jelent a magyar nyelvű romák, magyar intézményeken keresztül történő társadalmi integrációja. Itt elsősorban az önkormányzati szinten történő kezdeményezéseknek van kiemelt szerepük, hisz legalábbis eddig a romákat megcélzó országos közpolitikák nem vezettek eredményre a társadalmi integráció tekintetében. 6) Végül az intézményrendszer, elsősorban az oktatási rendszer racionális tervezését kell kiemelnünk, mint fontos, a népesedés kérdésével szorosan korreláló feladatot. Az oktatási rendszer kapcsán számot kell vetni azzal, hogy a gyermekszám csökkenése, illetve az oktatási intézmények önkormányzati hatáskörbe való utalása, elkerülhetetlenül további iskolabezárásokat és intézmény-összevonásokat fog eredményezni. Ebből kiindulva nagyon fontos feladatnak tűnik az erre való felkészülés, illetve egy integrált stratégia kidolgozása. E tekintetben a részben elvégzett elemzésekből kiolvasható várható demográfiai trendek és az intézményes lehetőségek összevetésére van szükség. Az erőforrások ésszerű csoportosítása mellett, az egyes oktatási kistérségekben a magyar oktatásban résztvevő szereplők részvételével kell optimális megoldást találni. Ellenkező esetben az oktatási intézményrendszer elkerülhetetlen átalakítása a magyar oktatási hálózatot nehéz helyzetbe sodorhatja, csökkentve ezzel a magyar nyelvi-kulturális reprodukció esélyeit. 9. SZÓRVÁNY Szórványközösség alatt azt az interetnikus környezetben élő nemzeti közösséget értjük, amely külső segítséget igényel nemzeti identitása megőrzése és továbbadása szempontjából. Kiemelt célunk az intergenerációs asszimiláció fékezése, negatív hatásának csökkentése, valamint az átfogó nyelvi tervezés, az anyanyelv használati körének kiszélesítése. A 2011-es népszámlálás előzetes adatai azt mutatják, hogy az általános népességcsökkenési folyamaton túl a szórványvidékeken magasabb arányban tűntek el a magukat magyarnak valló személyek. Ezért a szórványterületeken élő magyar közösségek sajátos odafigyelést és támogatást igényelnek. A szórvány régiókban elő magyar közösségek számára az asszimiláció által bekövetkező identitásvesztés jelenti a legnagyobb veszélyt, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség differenciált üzenetek megfogalmazásával, valamint egyedi programok lebonyolításával törekszik közösség- és identitásépítő tényezőként jelen lenni a szórványközösségek életében. Kiemelt fontosságú ugyanakkor az RMDSZ székelyföldi politikusainak szolidaritása a szórványközösségekkel, mely az Székelyföld Szórvány partnerség keretén belül lebonyolított nagy sikerű programsorozat révén nyilvánult meg. Ezért a továbbiakban is: valljuk, hogy minden magyar számít; hathatós támogatásunkról biztosítjuk a szórványközösségeket;

16 vállaljuk a szórvány régiók kiemelt segítését; mindent megteszünk a szórvány régiókban élő magyarok identitásának megőrzéséért. Ennek érdekében: a) folytatni fogjuk a közösségépítő programok támogatását; b) hálózatba szervezzük a szórványközösségeket, és partneri kapcsolatokat alakítunk ki a különböző magyarlakta régiók között; c) tovább fejlesztjük a Székelyföld Szórvány partnerséget; d) a Főtitkárságon keresztül aktív részt vállalunk a szórványközösségek életében; e) sajátos fórumot hozunk létre a parlamenti képviselet nélküli közösségek számára; f) továbbra is ösztönözzük és támogatjuk a helyi kezdeményezéseket. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára a Minden magyar számít! nem csupán egy jelszó, hanem tevékenységünk fő hajtóereje. Huszonhárom éve töretlenül és következetesen végezzük ezt a munkát, és továbbra is ezért fogunk dolgozni. Mint mindig, a magyarokért.

17 II. SZAKPOLITIKAI TÖREKVÉSEINK 1. Államreform, alkotmányreform A parlamenti demokrácián alapuló jogállam továbbépítése Nemzetpolitikai céljaink megvalósításához elengedhetetlennek tartjuk az államreformot, amely a szükséges közigazgatási reform mellett létrehozza a közösségi autonómiákat, valamint a mindezt szentesítő alkotmánymódosítást. A gazdasági válság elhúzódása, valamint az államháztartási egyensúly megbomlása világossá tette, hogy az eddigi gyakorlat a megszorító intézkedések sorozata, valamint az ország jövőjének felélése nem vezethet eredményre. Végre kell hajtanunk azokat a szerkezeti átalakításokat, amelyek végleg felszámolják a centralizált-bürokratikus államot, a kommunista rendszer örökségét. Újra kell gondolni az állam szerepét az általunk javasolt megoldás egy olyan reform, amely a parlamenti köztársaság létrehozása mellett az állam újraelosztó szerepét minimálisra csökkenti, és az önkormányzatokra, a helyi és közösségi autonómiákra helyezi a hangsúlyt. Úgy gondoljuk, hogy az államreform olyan mértékű helyi erőforrásokat szabadíthat fel, amely képes továbblendíteni az elakadt rendszerváltást, biztosítva megérdemelt helyünket a XXI. század Európai Uniójában. Tudjuk, hogy nemzetpolitikai céljainkat különös tekintettel az autonómiák kivívására csak akkor valósíthatjuk meg, ha partnereket találunk törekvéseinkhez a többségi társadalom soraiban. Az erdélyi románokra stratégiai partnerként tekintünk decentralizációs, régió centrikus törekvéseink képviseletében, hiszen a bürokratikus, centralizált állam ugyanúgy gátját képezi társadalmi kibontakozásuknak, az európai prosperitásuk megteremtésének, mint a mi elképzeléseink valóra váltásának. Decentralizáció Románia államigazgatási és közigazgatási berendezkedése a mai napig sem tudta átalakítani a kommunista rendszerből átörökölt centralista, Bukarest központú szemléletmódját. Az Alkotmány és a helyi közigazgatási törvény értelmében garantált az önkormányzatiság és a helyi autonómia, de a valóságban ezek igencsak korlátozott mértékben tudnak megvalósulni. A román államhatalom még mindig szívesebben dekoncentrál, azaz delegál feladatokat területi igazgatóságainak, mintsem a demokratikusan választott helyi önkormányzatoknak decentralizálizáljon hatásköröket és erőforrásokat. Sokatmondó az a tény, hogy Románia költségvetésében a helyi önkormányzatok költségvetése csupán 25%-ot tesz ki. Románia nem homogén állam: nem homogén földrajzilag, gazdaságilag, szociális jellemzőiben, és nem homogén etnikailag sem. A központosított államigazgatás nem tud mit kezdeni ezekkel a különbözőségekkel, képtelen megfelelő válaszokat adni a különböző térségek lényegesen eltérő problémáira. Ebből kifolyólag Románia számára sokkal megfelelőbbnek mutatkozik a helyi és regionális sajátosságokra alapuló helyi önrendelkezés megvalósítása. Ez különösképpen fontos nekünk, erdélyi magyaroknak, hiszen mi az önkormányzatainkban vagyunk erősek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kiemelten támogatja a központosított államberendezkedés átalakítását, a hatáskörök és az erőforrásokkal való gazdálkodási jog decentralizálását arra a szintre, amelyeken ezek gyakorlása a leghatékonyabban megvalósítható.

18 Támogatjuk az Alkotmány 120. cikkelyének megváltoztatását, olyan értelemben, hogy a helyi közigazgatás a helyi autonómia és a közszolgáltatások decentralizált megvalósítása elve alapján történjen. A helyi önkormányzatok csak akkor tudnak hatékony válaszokat adni a helyi problémákra, ha megkapják azokat a hatásköröket, amelyekkel helyi ágazati közpolitikákat tudnak kialakítani és életbe léptetni. Ebből kifolyólag támogatjuk a dekoncentrált intézmények minisztériumi alárendeltségének a megszüntetését és alárendelésüket a helyi önkormányzatoknak. Kiemelten fontosnak találjuk a Tanfelügyelőség, a Pénzügyi, Kulturális, Ifjúsági, Munkaügyi, Környezetvédelmi, Közegészségügyi, Állategészségügyi, Mezőgazdasági, Erdészeti igazgatóságok decentralizálását. A prefektusi intézmény hatásköreit a kormány által delegált hatáskörök végrehajtásának felügyeletére kell szűkíteni. Meg kell szüntetni azt a rendszert, amelyben a prefektusok a dekoncentrált intézményeken keresztül egy párhuzamos önkormányzatiságot próbálnak megvalósítani, és azt a lehetőséget is, hogy a Kormány önkényes módon feladatokat hárít önkormányzatokra, anélkül, hogy ennek anyagi fedezetét biztosítaná. A hatáskörök decentralizációjának a pénzügyek decentralizációjával kell társulnia. A jelenlegi romániai pénzügyi rendszer túlságosan bonyolult, a költségvetési bevételek, újraosztások és kiadások mechanizmusai nagyon sokszor ellenőrizhetetlenek. Olyan államreformot tudunk csak támogatni, amelyben a decentralizált hatáskörök gyakorlásához szükséges költségvetést nem a pénzügyminisztérium osztja újra, hanem helyi szintre helyezi a költségvetési bevételek és kiadások adminisztrálását is. Támogatjuk, hogy a jövedelemadó, a profitadó és a járulékos adók, fokozatos intézkedések életbe léptetése eredményeként, helyi bevételt képezzenek. Támogatjuk a nagy adófizetők bukaresti pénzügyi adminisztrálásának megszüntetését. Fenntartjuk, hogy a regionális politikát össze kell kapcsolni a decentralizációs tevékenységekkel. Az ország jelenlegi regionális berendezkedése képtelen megfelelni a fejlesztési kihívásoknak. Célunk, hogy az újrarajzolt régiók vegyék figyelembe a földrajzi, gazdasági, társadalmi, kulturális és etnikai jellemzőket; Románia új regionális felosztásában meg kell jelennie Székelyföld és Partium régióknak. A régiók közigazgatási hatáskörrel való felruházását meg kell hogy előzze az ágazati decentralizációs stratégák kidolgozása és elfogadása. Az újrarajzolt és újrafogalmazott régióknak az államigazgatástól, és nem a megyei vagy helyi közigazgatástól kell átvenniük hatásköröket. A regionális hatáskörök gyakorlásához szükséges költségvetés nem jelentheti újabb adók vagy illetékek bevezetését, hanem az állami és regionális költségvetések megosztott jövedelemforrásaira kell alapoznia (ilyen lehet például az útadó). A os parlamenti ciklus megteremtheti az európai politikai, jogi intézményi, gazdasági rendszerhez történő illeszkedés, a tényleges csatlakozás törvényi, jogszabályi kereteit. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség célkitűzései elérésének eszközei a jogállam eszközei: parlamenti- és önkormányzati képviselet. Beleszólást igényelünk a döntéshozatalba, döntési jogot a saját közösségünket érintő kérdésekben. A parlamenti demokrácián alapuló jogállamiság alapvető érdeke magyarságunknak, hiszen azok a törvények vagy törvénymódosítások, amelyek közösségünket is érintik, jogainkat szavatolják csakis a jogállam intézményeinek révén fogadtathatók el. A törvényesség tiszteletben tartása, alkalmazása és a polgárok jogkövető magatartása alapvető feltétele a jogállamnak. Ehhez azonban betartható törvényekre van szükség. Nemzeti közösségünknek alapvető érdeke a törvények által biztosított védelem.

19 Szövetségünk a jogállamiság és az integrációs feltételek megteremtésének útján kiemelt feladatként kezeli a szükséges reformok végrehajtását. Az igazságügy reformja Az igazságügyi reform célja a bírói hatalom függetlenségének szavatolása, az emberi jogok és szabadságjogok gyakorlásának biztosítása, a pártatlan és méltányos bírósági eljárás biztosítása, a bírósághoz fordulás jogának érvényesítése, eredményes korrupcióellenes harc az igazságszolgáltatásban, a bírói és ügyészi önkény visszaszorítása. Ennek érdekében Szövetségünk kezdeményezi a bíróságok szervezési törvényének, valamint egyéb jogszabályok módosítását olyan értelemben, hogy azok megfelelőképpen korlátozzák az igazságügyi miniszter és az igazságügyi minisztérium jogkörét. Megítélésünk szerint a politikai képviseletet ellátó igazságügyi miniszternek, valamint az általa vezetett apparátusnak kizárólag az igazságügy ügykezelésével kapcsolatban lehetnek feladatai. Az igazságügy irányításában az államelnöknek sem lehet szerepe. Következésképp szorgalmazzuk, hogy: a) a bírák kinevezésére kizárólag a bíróságok elnökei, illetve a szakmai testületek tehessenek javaslatot, az államelnök pedig ennek alapján nevez ki mérlegelési és felülbírálati jogkör nélkül; b) a területi bíróságok átszervezése során figyelembe kell venni, hogy egyetlen állampolgárnak se kelljen több mint 50 km-t utaznia alapfokú peres ügye intézéséért. Az igazságügy szolgáltató jellegének kihangsúlyozása, a lakosság és az igazságszolgáltatás közötti viszony javítása és az európai normákhoz való közelítése érdekében a következőket javasoljuk: a) az új európai normáknak megfelelő Polgári Törvénykönyv és Polgári Eljárási Törvénykönyv mihamarabbi effektív életbeléptetését, annak anyagi háttere megteremtésével együtt; b) a Büntető Törvénykönyv és Büntető Eljárási Törvénykönyv mihamarabbi effektív életbeléptetését, annak anyagi háttere megteremtésével együtt; c) a büntető eljárás nyomán az emberi jogok tiszteletben tartását, az ügyészek és más nyomozó-hatóságok visszaéléseinek megszüntetését, illetve a vétkesek felelősségre vonását, beleértve az illegális lehallgatások gyakorlatát is; d) a büntetés végrehajtási törvény az új Büntető Törvénykönyvvel való mielőbbi összhangba hozását; e) az életbeléptetett új törvénykönyvek stabilitásának biztosítását; f) az igazságügyi rendszer informatizálásának megvalósítását; g) az Európai Uniós normarendszer minél teljesebb átültetését a hazai jogrendbe; h) a hazai esetjog következetes és állandó monitorizálását a bírósági döntések egységesítése érdekében; i) a Bírák Legfelsőbb Tanácsa döntései nyilvánosságának és átláthatóságának biztosítását; j) a kiskorúakra vonatkozó törvénykezés hatékonyabbá tételét; k) a nemzetközi igazságügyi együttműködés intézményrendszerének és jogi keretének megerősítését; l) az anyanyelv használatának biztosítását szóban és írásban mind a polgári, mind pedig a büntetőjogi perekben.

20 A korrupció elleni határozott fellépés A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megítélése szerint a korrupció elleni harc leghatékonyabb eszköze okainak megszüntetése. Tekintettel arra, hogy a korrupció elsődleges forrását az állam túlhatalma, a központosított közigazgatás, a bürokrácia, valamint a nyilvánosság hiánya képezi, Szövetségünk e tekintetben a következőket javasolja: a) a közigazgatás decentralizációjának folytatását, olyan értelemben, hogy a központosított hatásköröket osszák le a választott helyhatóságoknak, esetleg régióknak; b) a civil szervezetek bevonását a közigazgatási döntések előkészítésébe; c) érvényt kell szerezni akár szankciók alkalmazásával is a közigazgatási döntések átláthatóságáról és a nyilvános információkhoz történő szabad hozzáférésről szóló törvények előírásainak. A korrupcióellenes harc másodlagos eszköze a büntetőpolitika olyan alakítása, amely egyrészt megfelelő visszatartó erőt jelent a korrupciós ügyletek potenciális elkövetői számára, másrészt pedig biztosítja a korrupciós cselekmények elkövetőinek felderítését. Ennek érdekében szükség van a bűnüldöző és nyomozó hatóságok hatékonyságának növelésére, illetve az eljárások politikai befolyásolásának megszüntetésére. Ezért: a) a rendőrség és az ügyészség soraiba olyan személyeket kell alkalmazni, akik megfelelő helyismerettel és információkkal rendelkeznek a helyi közösségről, és beszélik a kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvét; b) intézményes keretet kell létrehozni a rendőrség és a civil szervezetek együttműködésére; Alkotmánymódosítás Az elmúlt 21 év, akárcsak a 2003-as alkotmánymódosítás óta eltelt idő politikai, társadalmi tapasztalata indokolttá teszi az átfogó alkotmánymódosítást, az alkotmányreformot. Szorgalmazzuk: a) a nemzetállam fogalmának törlését; b) az állam fogalmának az Európai Unió szemléletével összhangban lévő meghatározását; c) a hatalommegosztás alkotmányos elvének az alkotmányban való egyértelmű, működőképes leírását a társadalmi elvárásoknak és az európai tendenciáknak megfelelően. A parlament és önkormányzatok erejének növelését, az államelnök és a központi adminisztráció erejének csökkentésével egyidőben; d) a szuverenitás fogalmának, mai európai értelmének alkotmányos meghatározását; e) a szubszidiaritás fogalmának rögzítését, tartalmának alkotmányos meghatározását; f) az alapvető állampolgári jogok bővítését, különösen az EU Alapjogi Chartájának megfelelően; g) a nemzeti közösségek számára az önazonosságuk megőrzésével, kifejezésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben esetenként kizárólagos, máskor együttdöntési jogkörök, hatáskörök és megfelelő végrehajtási eszköz-lehetőségek biztosítását; h) az autonómiaformák lehetőségének és jogának alkotmányos biztosítását;