História Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "História 1987-03. Created by XMLmind XSL-FO Converter."

Átírás

1 História

2 História Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

3 Tartalom Az istenek választják a királyt, a király fõtisztviselõit Képek Nofertiti. Feleség mint társuralkodó? Képek Deportálások az ókori Keleten Képek Szexualitás, vallásfilozófia, templomi mûvészet Képek Könyvégetés mint cenzúra a római császárkorban Képek Cicero, a védõügyvéd Képek Az utolsó jól fizetett pedagógusok Képek Egy királygyilkosság anatómiája. II. Philipposz halála Képek Koncepciós perek a császárkori Rómában Képek Színészkarrier az ókori Rómában Képek Willy Brandt magyar munkatársa Képek Feljegyzések egy történész találkozó kapcsán Egy múlt századi halász-emlékirat Szerelmi gyilkosságból politikai gyilkosság? A Rajk-per Képek A romániai magyar történetírásról Munkásság, munkásmozgalom Erdélyben 1914-ig Képek Ázsiai stagnálás Japánban? Felvilágosodás Magyarországon Képek iii

4

5 1. Az istenek választják a királyt, a király fõtisztviselõit KÁKOSY László Az istenek kiválasztják a királyt, a király főtisztviselőit Drámai viták színhelye volt III. Thotmesz király tábori sátra Kr. e ben, a forróság évszak első hónapjának 16. napján, a későbbi Palesztinában, Ihem város vidékén. A nagy hódító első hadjárata Szíria- Palesztina városállamai ellen irányult, melyeknek élén Qádes fejedelme állt. A 330 uralkodóból álló koalíció legyőzése komoly feladat elé állította az egyiptomi haderőt, melynek első hadicélja Megiddo elfoglalása volt, ahol az ellenség főserege elsáncolta magát. A királyi tanácsnak arról kellett véleményt nyilvánítania, melyik úton közelítsék meg Megiddót. A király minél előbb le akart csapni az ellenségre, ezért a legrövidebb, de legnehezebb utat javasolta az arunai hágón át. Tanácsadói azonban nem értettek egyet vele. Így beszéltek őfelsége színe előtt: Mit jelentsen ez a felvonulás ezen az úton, mely egyre inkább elkeskenyedik? Az a hír járja, hogy az ellenség ott áll kívül és létszáma egyre növekszik. Nem kell-e majd lónak ló mögött haladnia és az embereknek hasonlóképpen? Hát az elővédünk fog csak küzdeni, miközben az utóvéd itt áll majd Arunában, anélkül, hogy harcolna? Van azonban két másik út. Az egyik út, lásd, az keletre van tőlünk és Taanakához vezet ki. A másik, lásd, az Dzsefti északi oldalához visz. Vonuljon át a mi győzedelmes urunk azon, amelyik kellemes a szívének közülük, ne rendelje el azonban, hogy ezen a nehéz úton kelljen mennünk. A tanácskozás ekkor nyilván döntés nélkül félbeszakadt. Újabb hírvivők érkeztek, beszámoltak az ellenség helyzetéről. Az új értesülések megérlelték a döntést III. Thotmeszben. Újra összeült a tanácskozás, ahol a király ünnepélyes eskü után bejelentette: Ahogyan él, és ahogyan szeret engem Ré és dicsér engem az én atyám, Amon bizony én, a felség, ezen az arunai úton át fogok vonulni. Akinek a szíve kívánja, menjen közületek azokon az utakon, melyekről beszéltetek. Aki pedig akar, jöjjön közületek felségem kíséretében. Mert az ellenség, Ré utálata, majd ezt fogja mondani:»talán azért vonult őfelsége egy másik úton, mert megijedt tőlünk?«ezt fogják beszélni. Erre nem volt mit tenni, a tanács kész volt követni a fáraót, mert a szolgának az ő ura mögött a helye. Miután az átkelés fényesen sikerült, a király engedékennyé vált és el fogadta a tanács javaslatát, hogy akkor nyomuljon tovább, miután már az utóvéd is megérkezett. Az egyiptomiak meglepetésszerű érkezése megzavarta az ellenséget, fejvesztetten menekültek be a városba. Thotmesz haditerve tehát bevált és Megiddót is el lehetett volna gyors rohammal foglalni, ha az egyiptomi sereg ehelyett nem az ellenség táborát kezdte volna fosztogatni. Az idézett felirat (karnaki templom) nem kendőzi el azt a tényt, hogy az uralkodó nem tudta könnyen keresztülvinni saját haditervét tanácsadóival szemben. Bebizonyosodik, hogy a merész királyi terv mérte fel helyesen a körülményeket, de az óvatoskodó tanács sem marad egyértelműen szégyenben; a nehéz menetelés után a király hallgat rájuk egy részletkérdésben. Gyászosan szerepel a királyi tanács a qádesi csata (Kr. e. 1285) leírásában. II. Ramszesz 5. uralkodási évében nagy hadsereggel vonult fel a vetélytárs nagyhatalom, a hettita birodalom uralkodója ellen. Muwatallis királynak sikerült tőrbe csalni a fáraót. Két emberét az egyiptomi táborba küldte. A két beduin azt hazudta, hogy ők a hettitáktól menekültek el és a fáraót akarják szolgálni; egyúttal félrevezető információt adtak a hettiták helyzetéről, ami Ramszeszt arra indította, hogy elszakadva derékhadától, gyorsan északra törjön. Qádesnél tudta meg, hogy harcra készen ott rejtőzik a hettita fősereg. Ramszesz ekkor előhivatta tanácsadóit akik között egyiptomi és idegen főrangúak is voltak, őket vádolva mulasztással. Közben azonban már megindult az ellenség rohama. Ramszesz kétségbeesett hősi harc után áttörte a gyűrűt, és másnapra az egyiptomiak bizonyos fokig rendezni tudták csapataikat. A hettiták, akik szintén súlyos veszteségeket szenvedtek, úgy látszik, megelégedtek az egyiptomi támadás visszaverésével. Mikor másnap megérkezett Muwatallis levele, melyben fegyverszünetet ajánlott, érdekes jelenet zajlott le az egyiptomi táborban. Ramszesz összehívta összes parancsnokait és tisztjeit, hogy megkérdezze véleményüket. Ez esetben biztos, hogy jóval népesebb gyülekezetről volt szó, mint előző nap, a csata előtt, amikor a hadseregnek csak mintegy negyedrésze volt Ramszesszel. Időközben a többi csapattestek is felvonultak, most az ő tisztjeik is részt vehettek a tanácskozáson. Az ő szavuk nyilván többet nyomott a latban, mint a tanácsosoké, akik előzőleg alaposan lejáratták magukat tájékozatlanságukkal a fáraó szemében. A 1

6 gyülekezet egyhangúlag a harc folytatása ellen nyilatkozott és Ramszesz a keserű tapasztalatok után elfogadta javaslatukat. A hadsereg megkezdte az elvonulást déli irányban. A válságos helyzetért az uralkodó a tanácsadóit tette felelőssé, a feliratok az ő személyes bátorságának tulajdonítják az egyiptomi hadsereg megmentését. A tiszti gyűlés véleménye viszont döntő tényező a harc beszüntetésében. A hadjáratban tehát a különböző beosztású, rangú tanácsadóknak komoly szava volt. Annak ellenére, hogy a feliratok célja Ramszesz emberfeletti hősiességének magasztalása, világosan kiderül: nem egyszemélyes vezetés érvényesült a háborúban, a tanácsadókra is jelentős felelősség hárult. Arra, hogy nemcsak háborúk döntő helyzeteiben mutatkozhatott meg nyíltan a véleménykülönbség az uralkodói és az alattvalói szándékok között, példa Kamosze király haditanácsának leírása a Kr. e közötti időből. Egyiptom ebben az időben két részből állt, északot teljes egészében a hódító hükszószok birtokolták, de kezükben volt Közép-Egyiptom egy része is. Délen, Thébában, egyiptomi nemzeti dinasztia uralkodott (XVII. dinasztia), ennek volt utolsó tagja Kamosze. Korábban a thébai uralkodók a hükszószok vazallusai voltak, de ekkor a függés már csak névleges volt és Kamosze a hükszószok kiűzésére készült. A hadjárat megindítása előtt beszédet mondott a királyi tanácsban. Nem ünnepélyes királyi szózat volt ez, hanem valóságos dühkitörés. Szeretném tudni, mire való az én erőm? Egy idegen fejedelem van Avariszban, egy másik Núbiában, én pedig itt ülök, és együtt vagyok egy ázsiaival és egy núbiaival; mindegyiknek egy kiszakított része van Egyiptomból és megosztja az országot velem (Wessetzky Vilmos fordítása.) A király ezután kinyilvánította szándékát, hogy felveszi a harcot a hükszószokkal. A tanács szerint viszont Egyiptom az idegen megszállás ellenére kedvező gazdasági helyzetben van, a déliek használhatják az elfoglalt területek legelőit, a legjobb termények nekik jutnak, meg kell elégedni tehát a szabad országrésszel. A királyt felháborította ez a megalkuvó magatartás, és nem törődve a tanáccsal, megindította a háborút, mely jelentős sikereket hozott és megteremtette az alapot utóda, I. Iahmesz döntő felszabadító háborúja számára. Ez esetben a tanácsnak nem katonai részletkérdésekről kellett döntenie, hanem békéről és háborúról. Mint látható, a tanács praktikus gazdasági szempontokat mérlegelt, az idegen uralom szégyene nem érdekelte. Mindezeknek a szövegeknek a jelentőségét nem abban kell látnunk, hogy az egyiptomi legfelsőbb vezetést más színben tüntetik fel, mint a források többsége, és azt bizonyítják, hogy, a királyi parancsok hátterében gyakran kollektív döntések álltak. Ez voltaképpen természetes, hiszen nem volt a világtörténelemnek olyan abszolút uralkodója, zsarnoka, aki teljesen saját belátása alapján kormányzott volna. A történész számára meglepő viszont, hogy a szövegek éppen egy olyan korszakban emelik ki a tanácsadó testületek súlyát, amikor az egyiptomi istenkirályság-tan teológiailag a legkidolgozottabb formában és egyúttal a legszélsőségesebb külsőségek között jelentkezik. Hajdan a piramisépítők nagy isten -eknek nevezték magukat, de később a király istenítése hosszabb időre háttérbe szorult. A tan reneszánsza a XVIII XIX. dinasztiával köszöntött be. Hatsepszut királynő (Kr. e ) és III. Amenhotep fáraó (Kr. e ) templomfalakra íratta isteni származásának csodás történetét; eszerint apjuk maga Amon, az istenek királya volt. E két uralkodó, de különösen az utóbbi alatt dolgozták ki a királyi önistenítés teológiai formáját: a fáraó személyén belül egy emberi és egy isteni ént különböztettek meg, a szolebi templom képein Amenhotep király áldozatot mutat be Amenhotep istennek. A Ramszesz-kultusz jelenti ennek a fejlődésnek a csúcspontját. II. Ramszesz isteni énje a thébai isten-család egyik tagja lett: az Abu-szimbeli templomban Ramszesz, az isten, Amon és Mut között ül, és Ramszesz, a király, hódol a három isten előtt. A király teológusai szemmel láthatóan kedvüket lelték a téma variálásában. Ennek ellenére II. Ramszesz egy Egyiptomban fontos, de mégsem országos jelentőségű ügyben is mint egy templom építésének befejezése összehívta tanácsosait. Mikor Ramszesz elhatározza az építkezést, a királyi pecsétőrt bízza meg a tanácskozás megszervezésével. Részt vesznek az udvar tagjai, a király előkelői, a katonai parancsnokok, az építésvezetők és a könyvtárak elöljárói. A tanács most teljes mértékben egyetért az uralkodóval, magasztalja szándékát. Bizonyos tehát, hogy az Újbirodalom korában (Kr. e század) egy nem elhanyagolható befolyással rendelkező testület állt az uralkodók mellett, mely a legkülönbözőbb ügyekben nyilváníthatott véleményt. Abból, hogy egyes feliratok tétovázónak vagy gyávának ábrázolják a tanácsosokat, arra lehet következtetni, hogy a királyi hatalom vetélytársának érezte a tanácsot, igyekezett tekintélyét lejáratni. Sajnos nincs adat arra, hogyan szerveződött meg a tanács. Az egyiptomi viszonyok ismeretében azonban kizárt, hogy választott testületről van szó. Valószínűleg az uralkodó jelölte ki tagjait a civil adminisztráció és a hadsereg köréből. Mai 2

7 értelemben vett választásokról sem magas, sem alacsony szinten nincs tudomásunk az ókort Egyiptomból. A központi hatalom felbomlásának korszakaiban, az ún. átmeneti korokban, amikor a nomoszok (kerületek) és városok önállósodtak, természetesen előfordulhatott, sőt valószínű, hogy választott vezetők vagy csoportok irányítottak bizonyos területeket. A centralizált monarchia idején viszont amennyire ez az adatokból felmérhető az állami hierarchia különböző lépcsőire csak kinevezés útján lehetett kerülni. Gyakori volt emellett egyes tisztségek öröklődése, de ekkor is szükség volt formális kinevezésre. Kivételek valószínűleg ekkor is akadtak a Deir el-medine-i kézművestelep például széles körű önigazgatási kiváltságokkal rendelkezett, lehetséges, hogy a vezetők kiválasztásánál is volt szerepe. A hivatalos állami ideológia csak kiválasztásról tud. Az istenek kiválasztják a királyt, a király kiválasztja főtisztviselőit, azok pedig beosztottaikat. Az Újbirodalom felbomlása után viszont a centralizált királyi hatalom tekintélye egyre inkább lesüllyedt, a helyi hatalmasságok, főként a betelepült líbiai katonai arisztokrácia vette át az irányítást. A Petubasztisz-ciklus elbeszéléseiben a helyi nagyságok majdnem egyenrangúak a fáraóval. A Kr. e. 6. századból két példát találunk a királyválasztásra. Időben az első forrás a mai Szudán területéről származik, a Napata-birodalomból, mely hosszú ideig egyiptomi kulturális befolyás alatt állt. Axslamani király halála után (Kr. e. 593) bizonytalanság uralkodott az előkelők és a hadsereg körében; nem tudták, kit emeljenek trónra. Végül az összegyűlt katonák unszolására a parancsnokok és a főrangúak a napatai Amon templomába mentek, és az isten az elhunyt uralkodó testvérét, Aszpeltát jelölte ki királynak, aki eszerint a hadseregnek és a papságnak köszönhette a királyi méltóságot. Magában Egyiptomban a királyi méltóság iránt érzett tradicionális tisztelet eltűnését jelzi Amaszisz (II. Iahmesz Kr. e ) trónra kerülése, mely már egy katonai puccsra emlékeztet. Miután elődje, Apriész elvesztette a Küréné elleni háborút, a hadsereg egy része fellázadt ellene. Apriész egyik főemberét, Amasziszt küldte hozzájuk, hogy lecsillapítsa őket. Az egyik lázadó katona azonban mint Hérodotosz (II. 162) írja sisakot tett Amaszisz fejére, ezzel jelezve, hogy királlyá kiáltották ki. Amaszisz alávetette magát a hadsereg akaratának, legyőzte korábbi urát, Apriészt és a lázadók akaratából foglalta el a trónt. Egyiptom földrajzi körülményei között, ahol a gazdasági élet legfőbb alapja mindvégig a Nílus áradása maradt, csak a szélsőségesen centralizált államszervezet tudta hathatósan irányítani a termelést. Az autokratikus kormányzati formát a fáraók utódai, a görögök, rómaiak, bizánciak és arabok is átvették. Választásokon alapuló, demokratikus jellegű intézmények kifejlődésére nem nyílt tér. 2. Képek 3

8 4

9 5

10 1. Nofertiti. Feleség mint társuralkodó? VANEK Zsuzsanna Nofertiti Feleség mint társuralkodó? Talán nincs olyan történelem és művészet iránt érdeklődő, aki ne ismerné a berlini múzeum híres Nofertitimellszobrát, mely korának legszebb asszonyát, az eretnek fáraó, Ehnaton feleségét ábrázolja. A szobrászminta, melyet a századelő német ásatása hozott napvilágra több más értékes szoborral és félkész alkotással együtt, Thotmesz szobrász műhelyéből származik. A művész a királynőt érett, virágzó szépségében, fenséges, de szeretetet sugárzó titokzatos mosollyal mutatja be, nem rejtve el az arc természetes hibáit sem. Tothmesz műve méltán nyerte el századunk csodálatát. De vajon csak ennyit tudunk korának legszebb asszonyáról? Ki volt valójában Nofertiti, és milyen szerepet szánt neki indulatokkal, vágyakkal és forrongással teli kora? Származását illetően a tudósok két táborra oszlanak. Egy részük az északkeleti, pontosabban a Mitanniból való jövetele mellett áll ki. Eszerint Nofertitit Tushratta mitanni király leányával, Taduhepával azonosítják, aki III. Amenhotep (Kr. e ) uralkodásának 36. évében érkezett Egyiptomba, hogy az idős fáraóval kötött házasságával megpecsételjék a két ország szövetségét és barátságát. Meg kell jegyeznünk, hogy idegen hercegnők házassága az egyiptomi fáraóval már korábban is szokásban volt, de általánossá csak az újbirodalom (Kr. e ) alatt vált. Politikai jelentősége abban állt, hogy a kisebb keleti államok fejedelmei szövetségük tartósságának biztosítékaként leányaikat az egyiptomi uralkodó háremébe küldték. Az adott korban Mitanni esete a legjobb példa: az Észak-Mezopotámia és Észak-Szíria területének nagy részét magába foglaló nagyhatalom, mely a Kr. e. 16. századtól játszott jelentős szerepet a térségben, korábban ellenséges viszonyban állt Egyiptommal, s még III. Thotmesz (Kr. e ) kiváló hadserege is kudarcot vallott vele szemben. A két állam közeledését csak egy harmadik hatalom, a hettita birodalom felemelkedése tette lehetővé. Mitanni az ókori Kelet legerősebb és leggazdagabb hatalmától, Egyiptomtól remélt védelmet a hettita hegemón törekvésekkel szemben. Mivel a hettiták Egyiptom érdekeit is veszélyeztették a Közel-Keleten, szükségessé vált a jó kapcsolat kialakítása Mitannival. Tushratta leánya tehát politikai okokból került III. Amenhotep háremébe, amit valószínűleg utóda, IV. Amenhotep, a későbbi Ehnaton örökölt. Taduhepa azonban csak másodlagos szerepet játszhatott a nagy királyi feleség, Teje mellett. A kutatók másik csoportjának inkább elfogadható elképzelése szerint Nofertiti nem királyi származású, de előkelő és igen tekintélyes egyiptomi papi család sarja volt. A források ebben a tekintetben sem kényeztetik el a tudósokat, így többnyire csak kevésbé bizonyítható feltételezésekkel állhatunk elő. Egyes feliratok azonban adnak némi támpontot a kérdés megközelítéséhez. Aynak, az isteni atyának, a király jobb oldalán levő legyezőhordozónak, a királyi írnoknak és főlovászmesternek aki Tutanhamon után került a trónra a felesége, Tey, a szövegekben Nofertiti dajkájaként szerepel; mivel nem viseli a Király feleségének anyja címet, pusztán csak dajka, ebből arra lehet következtetni, hogy Nofertiti édesanyja meghalt a szülés után, Ay pedig új feleséget vett, aki a leánykát fölnevelte. Ezt támasztja alá az is, hogy Egyiptomban az anya nevét adják meg először az egyenesági leszármazásban. Nofertiti esetében ez nem így történt. De valóban Ay volt-e az apa? Isteni atya címe ugyanis fölvetette azt a lehetőséget, hogy ő a fiatal Ehnaton apósa. A titulus rendszerint papi hivatalt jelöl, de egyes tudósok az uralkodóval fennálló szorosabb (esetleg családi) kapcsolatot sejtenek mögötte. Ay címei között sajnos nem található meg a Királyi feleség atyja, így az Isteni atya valószínűleg csak papi funkcióját jelenti. Ehnaton tehát felesége kiválasztásában is az apja által elindított vonalat követte, hiszen Teje sem királyi vérből származott. Ez a szerelmi házasság már III. Amenhotep korában nyílt szembeszállást jelentett a hagyományokkal és egyben a hatalma csúcspontján álló Amon papsággal is. Korábban ugyanis az uralkodók az Amontól való eredet bizonyítékaként hozták fel azt, hogy a nász napján az istenség a királyt helyettesítve termékenyítette meg az isteni (királyi) származású feleséget. Ezt a tényt a papság elismerte és hirdette, cserében az uralkodótól különböző kiváltságokat kapott. A társadalmi feszültségen kívül főleg vallási téren jelentkeztek mélyreható változások. Egyre inkább a kultusz szoláris vonatkozásai kerültek előtérbe, különösen Atonnak, a gömb alakú napistennek a tisztelete terjedt el, ugyanakkor a népi vallás egyes elemei is (pl. az állatkultusz) erőteljes hatást gyakoroltak a hagyományokkal szemben. III. Amenhotep még nem akart nyíltan szakítani az Amon papsággal, de rendelkezéseivel bizonyos korlátok közé szorította hatalmukat. A nagy leszámolást fiának, (IV. Amenhotep) Ehnaton (Kr. e ) 6

11 fáraónak kellett végrehajtania. Éppen ezért, hogy utódját az idős uralkodó megfelelően felkészíthesse a gigászi küzdelemre, társuralkodóként maga mellé vette. Ebben a kíméletlen harcban Nofertiti mindvégig hű társa volt férjének, sőt már Ehnaton uralkodásának első hat évében, melyet a régi fővárosban, Karnakban töltöttek el, maga is nagy befolyásra tett szert. A kutatók férjével egyenrangú félként emlegetik. Az évtizedek óta Karnakban folyó talatátkutatás megerősíti ezt, de egyben új megvilágításban mutatja be a királynő alakját, vallási és politikai szerepét. A talatátok relieffel díszített kisebb kőtömbök, amelyekből épületeket állítottak fel. Jelentése az arab három (taláta) szóból ered; az arab munkások nevezték el ezeket a kőtömböket így. Sajnos a századelő ásatásainak pontatlan feljegyzései miatt nem derült ki, hogy azért-e, mert hármas csoportokba rakták össze, vagy azért-e, mert kb. két arasz hosszúak és egy arasz szélesek. A karnaki templom II. pylonjának bontásakor olyan talatátok kerültek elő, amelyek csak Nofertitit ábrázolták. A rekonstrukció során ezeket a téglákat négyszögletes oszlopok részeiként értelmezték. A jeleneteken a királynő Atonnak áldoz, kizárólag az ő alakja és Atonhoz fűződő szoros kapcsolata kap hangsúlyt. Ehnatont ezeken a talatátokon nem említik. A feliratok alapján valószínű, hogy Nofertitinek saját temploma és szentélyei voltak, valamint több belső épületrészt láttak el nevével, férje nevei és titulatúrája nélkül. A talatátok vizsgálata során továbbá megállapították, hogy Nofertiti a számára épült templomban és szentélyekben az áldozati szertartások alatt szintén szemtől szemben van a napistennel. Ugyanúgy Maatnak, az igazság és törvényesség istennőjének alakját nyújtja Aton felé, aki kezekben végződő sugaraival fogadja el az áldozatot, mint ahogy férje, Ehnaton teszi az istentiszteletek során. A nagy királyi feleségnek ezek szerint speciális előjoga volt a királyi szertartások elvégzésére, ami az Atonnal való szoros és közvetlen kapcsolatra mutat. Mint Tejét, Nofertitit is ábrázolták ellenségei legyőzőjeként, ahol uralkodóként csap le a bal kezével megragadott fogolyra. Ennek a rítusnak évezredek óta vallási jelentősége van, természetesen már konkrét tartalom nélkül, amely azt hivatott megmutatni, hogy az uralkodó mindenkor képes megsemmisíteni Egyiptom ellenségeit. Az újbirodalom alatt már nemcsak a fáraó kiváltsága volt ez a megjelenítési mód, hanem a fontos politikai szereppel bíró királynőké is (pl. Hatsepszut). Nofertiti esetében ez a jelenet független hatalmát, férjével egyenrangú uralkodói voltát fejezi ki. Az amarnai királysír restaurált szarkofágjának négy sarkán a megszokott védőistennők (Izisz, Nephthysz, Neith, Szelket) helyett ő terjeszti ki karjait a királyi test védelmére. Ez megerősíti azt a feltevést, hogy templomaiban, férjéhez hasonlóan, isteni tiszteletben részesült. Nofertitinek saját gazdasága is volt. Az amarnai jegyzékek beszélnek róla férje 10. és 11. uralkodási évében, de van rá adat még a 17. évből is. Udvari elöljárója és gazdasági ügyeinek intézője Meriré volt. Ugyancsak ő töltötte be a hárem elöljárója tisztet is, hiszen a királyi hárem szintén Nofertiti felügyelete alá tartozott. A királynő nemcsak politikai és vallási téren játszott jelentős szerepet, de kiváló családanya is volt. Ehnaton 12. uralkodási évében a források már hat lányukról tesznek említést. Az első három leányka szinte teljes bizonyossággal még Thébában született (Meritaton, Maketaton, Anheszenpaaton), de lehetséges, hogy a negyedik is a régi fővárosban látta meg a napvilágot (Nofemofruaton Taserit). Az Amarnába történt költözés után, mely több éves előkészület után a 6. uralkodási évben zajlott le, Nofertiti még két leánygyermeknek adott életet (Nofernofruré, Szetepenré). A legfiatalabb kislánynak mindenképpen meg kellett születnie a 9. évig, mert a 12. évi idegen adók szemléjén már elég idős volt ahhoz, hogy az ünnepségen részt vehessen. Nofertiti a 12. év után eltűnik a forrásokból; nem találjuk nyomát a vallási jelenetekben sem. A feltételezés, hogy kegyvesztett lett, kevés alappal bír és túlságosan romantikus magyarázatnak tűnik. Az igaz, hogy nevét több emlékről kitörölték és legidősebb leányával, Meritatonéval helyettesítették, de ez nem támasztja alá a fáraó és a királynő közötti elhidegülést, hiszen említettem, hogy még a 17. évben is szólnak a jegyzékek gazdasága helyzetéről. Az a tény, hogy mind Thébában, mind Amarnában használták nevét az egyenes ági leszármazásban még Ehnaton halála után is, a királyi udvarban való továbbélése mellett szól. Többen feltételezik, hogy meghalt. Ha ez így lett volna, a késői Amarna-kori sírábrázolások és egyéb források megemlékeztek volna a temetésről, mint ahogy azt Maketaton (a második leánygyermek) halálakor tették. Az amarnai királysírban sincs nyoma ennek, pedig Ehnaton akarata szerint feleségét is ott helyezték volna örök nyugalomra. Mi történt hát Nofertitivel? 7

12 Annyi bizonyos, hogy nagyobbik leánya felveszi a Nagy királyi feleség címet, ami arra mutat, hogy az anya, Nofertiti korábbi szakrális funkcióit látta el a fáraó mellett. Valószínű, hogy Meritaton jelentős szerepet töltött be az udvarban, hiszen az Amarna-levelek Majati néven megemlékeznek róla. Újabban angol kutatók fölvetették, hogy Szemenhkaré néven Nofertiti lett Ehnaton társuralkodója. Ezt egyrészt azzal igazolták, hogy Szemenhkaré a korábbi forrásokban nem szerepel, másrészt azzal, hogy az új társuralkodó uralkodói neve (Anhkhep-Pruré-Nofernofruaton) megegyezik Nofertiti uralkodói nevével. Itt kell megjegyezni, hogy a királynő valószínűleg a 9. uralkodási év után újra megváltoztatta nevét, amely a reform elmélyülésének következménye volt és jól tükrözte a vallási ideológiát. Nehezen képzelhető el az is, hogy Nofertitin kívül más is viselhette a Nofernofruaton, Ehnaton szeretettje nevet és jelzőt. A királynő a társuralkodás kezdetén vehette föl új előnevét (Anhkheperuré), amelyben a nőnem jelölésével megőrizte női mivoltát, de később a királyi titulatúra férfias elemei miatt ezt elhagyta. Ugyancsak nehezen magyarázhatnánk meg azt is, hogyha Szemenhkaré férfi volt, miért írta néha nőnemben trónnevét. Egy másik, az angol elmélet mellett szóló tény egy berlini sztélé, melyen két királyi személy látható egymással bizalmas kapcsolatban; egyikük a kettős koronát, másikuk a harci kék koronát viseli, a bal oldali alak női jellegzetességeket mutat. Az nyilvánvaló, hogy a két társuralkodót örökítette meg a művész, de sajnos az már nem egyértelmű, hogy Nofertitiről van-e szó. A kutatás balszerencséje az, hogy a pár fölötti kartusokat nem töltötték ki. Nem fogadható el ellenérvként az, hogy Nofertiti korábban nem viselte a harci kék koronát, hiszen éppen mint társuralkodó vált arra igazán jogosulttá így előzményként természetesen nem mutatható ki nála. Ha Nofertiti lett Ehnaton társuralkodója Szemenhkaré néven, akkor elérte politikai és vallási pályafutásának csúcspontját, amelyhez hasonlót csak Hatsepszut ért el korábban. Míg a kutatás újabb bizonyítékokkal nem szolgál, akár mellette vagy ellene, nem vethetjük el ezt a fantasztikusnak tűnő lehetőséget, amely koronája lenne annak az életműnek, melyet az eretnek fáraó felesége az adott kor viszonyai között megszerezhetett magának. Nofertiti Ehnaton halála után talán még három évig uralkodott egyedül, erre utal a manethóni hagyomány és a Gurob környékén talált leletegyüttes. Férje halála után visszatért Karnakba, ahol Szemenhkaré néven templomot építtetett Amon tiszteletére. A kilátástalan politikai és gazdasági helyzet miatt meggyőződése ellenére ő lehetett az, aki kiegyezést kezdeményezett a számottevő hatalmat képviselő Amon papsággal. Haláláról semmit sem tudunk, egyes feltételezések szerint Tutanhamon (Kr. e ) uralkodásának 3. évében halt meg. Nevét és vonásait, ugyanúgy, mint az Amarna-kor legtöbb emlékét, az Amon papság teljes gyűlölettel elpusztította. 2. Képek 8

13 9

14 10

15 1. Deportálások az ókori Keleten GAÁL Ernő Deportálások az ókori Keleten Amikor Kr. e. 539-ben II. Kürosz perzsa uralkodó hadvezére, Gobrüasz harc nélkül bevette Babilónt, a város és a térség minden lakosa akik osztoztak az előkelők és különösen a papság elégedetlenségében Nabúnaid, a legyőzött babilóni király politikájával szemben reménykedve tekintett a hódító intézkedései elé. A Babilónba békésen ünneplés közepette bevonuló Kürosz, aki így szinte egy csapásra megörökölte a fél világot, az ősi városban fogadta az összes világtájak tróntermekben lakó valamennyi királyát, de még azokat is, akik sátrakban laknak. Mi változott meg, milyen remények teljesültek be, hiszen az új hódító is megkövetelte a súlyos adókat, s elvárta azt is, hogy a behódolt uralkodók lábait csókolják. Kürosz céljai semmiben sem különböztek elődeiétől, hiszen ő is a királyok királya akart lenni, egy világbirodalom ura. Céljai elérése érdekében azonban módszert változtatott. Amit erőszakkal már végképp nem lehetett elérni, illetve a hódítók részéről is csak iszonyatos vérveszteségek árán, megpróbálta a birodalmat engedményekkel összetartani. Kedvében járt új alattvalóinak: gondoskodott a háttérbe szorított istenek kultuszairól, az idegen országokból elhurcolt istenszobrokat visszavitette eredeti helyükre és ami témánk szempontjából a legfontosabb, a korábban Mezopotámiába hurcolt embereket összegyűjtötte és visszatelepítette oda, ahonnan származtak. A kegyes, de politikailag, gazdaságilag tökéletesen kidolgozott és átgondolt döntés ugyanazt a gazdasági célt szolgálta, mint az elátkozott elődök nagy tömegeket megmozgató lakosság-áttelepítései: a szakadatlan háborúskodás következtében elnéptelenedett területek visszakapcsolását az ismert világ gazdasági vérkeringésébe. Mégha figyelembe is vesszük a visszatelepülők gondjait, szenvedéseit, továbbá azt, hogy az így visszaköltözők száma alacsonyabb volt, mint az elhurcoltaké, el kell ismernünk, hogy e királyi döntést ideológiailag jobban megalapozták, mint a deportáltak ükunokáinak esetleges ellenvetéseit, akik csak arra hivatkozhattak, hogy közvetlen eleiket már az új haza földje borítja, hogy beilleszkedtek. A küroszi döntés a Mezopotámiába hurcolt zsidóságnak is megteremtette a hazatérés lehetőségét. Ezzel a hazaköltözéssel zárul a zsidóság, pontosabban Júda törzsének vízválasztó történeti élménye, a babilóni fogság. Jóllehet a deportált zsidóság csak minimális töredéke volt az asszírok babilóniaiak által elhurcolt, áttelepített tömegeknek, s csak egyike volt a több száz megpróbáltatásnak kitett közösségnek, mégis az Ószövetségi források jóvoltából a számszerű adatokon túl a majdnem kétszáz évig tartó periódus eseménytörténetét, a kiútkeresés, a reménytelen párharcok történetét, a nép szenvedéstörténetét is ismerjük, szemben a más elhurcoltak többségével, akikről az ékírásos források csak puszta számok formájában emlékeztek meg. Mivel a zsidóság több csoportban történt deportálása szinte példaszerű jelentőségű az ókori keleti tömeges áttelepítés szempontjából, érdemes röviden felidézni az ószövetségi és ékírásos adatokat, különösen a számszerűeket. Izraélt, az északi zsidó államot III. Tukulti-apal-Ésarra (Kr. e ) uralkodása idején érte közvetlen asszír támadás. A két zsidó állam nem egyformán ítélte meg az asszír veszélyt. Pekah (Kr. e ), Izraél királya egy asszírellenes szövetségbe akarta kényszeríteni Áházt, Júda királyát, aki ezt elutasítva inkább az asszírok segítségét kérte a Júdára támadó, a csatlakozását kikényszeríteni akaró koalíció ellen. Tukulti apal-ésarra kapva-kapott az alkalmon, és Kr. e. 734-ben az ellenséges filiszteus városokat, a következő évben pedig Izraél galileai és transzjordáni területeit pusztította el. Az elfoglalt területen az asszírok három tartományt szerveztek; s hogy ezek számukra kielégítően működjenek, a lakosság egy részét elhurcolták. Nem tudjuk, hogy hányan voltak, s azt sem, hogy hol telepítették le őket. Az asszír terjeszkedést Hóséa (Kr. e ) sem tudta feltartóztatni, jóllehet Pekah meggyilkolásával asszírbarátnak igyekezett magát feltüntetni. Hűségesküjét csak az új asszír uralkodó, V. Sulmánu-asarídu (Kr. e ) trónra lépéséig tartotta meg, s az egyiptomi segítségben bízva fellázadt. Az asszírok Kr. e. 724-ben a főváros, Szamária kivételével elfoglalták az egész országot. Hóséa fogságba esett. Szamária még két évig tartotta magát, s jóllehet V. Sulmánu-asarídu Kr. e. 722-ben, a város elfoglalásának évében halt meg (így utódja II. Sarrukín is trófeái közé sorolhatta Izraél fővárosát), valószínűleg az Ószövetségnek van igaza, amikor Sulmánu-asarídunak tulajdonítja az Izraél végét jelentő ostromot. Asszíria királya Izraélt Asszíriába hurcolta, fogságba, s Halachban, valamint Gosán folyója, a Habor mellé és Média városaiba telepítette őket (2Kir 18, 11). Tóbiás könyve is az ekkor elhurcoltak életéről számol be. II. Sartukín (Kr. e ) az Izraélből és Szemáriából elhurcolt és áttelepített zsidók számát ben adja meg, akiket főként Észak-Mezopotámiában és Médiában helyeztek el. 11

16 További életükről, sorsukról semmit sem tudunk, valószínűleg teljesen beolvadtak újonnan kijelölt lakhelyeik eredeti lakosságába. Fontos mozzanat, nemcsak Izraél további története, hanem a deportálások története szempontjából is, hogy a lakosság elhurcolása után nem sokkal Asszíria királya embereket hívott oda Babilóniából, Kutából, Avvából, Hamathból és Szefarvajimból és letelepítette őket Szamaria városaiban (2Kir 17, 24). A helyben maradottakból és a betelepítettekből alakult ki a szamaritánus csoport. Az Ószövetség (Ezdrás 4, 2) tudni véli, hogy talán Kr. e. 670-ben is történt kitelepítés Assur-ah-iddina uralkodása idején. Júda igaz ugyan, hogy nemzetpusztító belső villongások, drágán megfizetett egyiptomi segítség árán, jól-rosszul betartott hűségeskük révén elkerülte, hogy az asszírok hatalmuk csúcsán elpusztítsák, bekebelezzék, alávetett tartomány szintjére süllyesszék. Sikerült túlélnie az asszír birodalmat, az őrökébe lépő újbabilóni birodalommal szemben azonban nem tudott megállni. A város Kr. e. 597-ben három hónapi ostrom után Nabú-kudurri uszur (Kr. e ) zsákmánya lett. Akkor Júda királya, Jojachin kiment Bábel királyához, ő, anyja, szolgái, parancsnokai és tisztségviselői. S Babilón királya foglyul ejtette őket Egész Jeruzsálemet fogságba hurcolta, az összes parancsnokot és fegyverforgatásra alkalmas férfit, tízezer foglyot, ezenkívül az összes kovácsot és lakatost, nem maradt ott senki, csak a föld egyszerű népe. Jojachint is magával vitte fogolyként Bábelbe, s ugyanígy fogságba hurcolta Jeruzsálemből Bábelbe a király anyját, a király asszonyait és tisztségviselőit, valamint az ország előkelőit is; ezenkívül az összes tekintélyes embert elvitte fogolynak Babilón királya Bábelbe, szám szerint hétezret, meg a kovácsokat és a lakatosokat, szám szerint ezret, s az összes magabíró, fegyverforgatásra alkalmas férfit is (2Kir 24, 12 16). Az elhurcoltak száma összesen Egy másik ószövetségi hely (Jer. 52, 28) szerint: Azoknak a száma, akiket Nebukadnecár elhurcolt, a következő: a 7. esztendőben 3023 zsidót. Jeremiás feltehetően csak az elhurcolt családfőket vette számításba. Az ekkor deportáltak új otthonát egy másik szöveghely (Ezekiel 3, 15) alapján a kutatók többsége Tel-Abibban véli felfedezni, ami egy Babilon környéki jelentéktelen csatorna, a Kebar mellett lehetett. Jeruzsálemet véglegesen Nabú-kudurri-uszur parancsára testőrségének parancsnoka pusztíttatta el Kr. e. 587 nyarán. Ekkor vitték fogságba a város lakosságának egy újabb csoportját, Jeremiás szerint (42, 29) 832 személyt, miután a város vezetőit kivégezték. A lakosok maradékát, akik még életben maradtak a városban, aztán a szökevényeket, akik átszöktek Bábel királyához, valamint a mesteremberek maradékát elhurcolta Nebuzaradan, a testőrség parancsnoka. Hanem a föld népéből hagyott ott a testőrség parancsnoka szőlőművesnek és földművesnek (2Kir 25, 11 12). A 832 személy minden bizonnyal itt is csak a családfőket jelenti. A város lerombolása után a hódítók Gedalját, a megvakított és Babilónba hurcolt király, Cidkijja egyik főemberét tették helytartójukká. E tisztét azonban nem sokáig töltötte be, mert összeesküvés áldozata lett. Ezt a hiábavaló és már csírájában is életképtelen lázadást torolhatták meg a babilóniaiak Kr. e. 582-ben, amikor ismét 745 családfőt hurcoltak el családjukkal együtt (Jer. 52, 30). Jeremiás 4590 személye és az elhurcoltak másik, 18 ezres számadata jól megfelel egymásnak, ha az átlagos négy fős családdal számolunk. Jóllehet az ószövetségi hagyomány felsorolja azokat a településeket, ahonnan a deportáltak Kürosz idején visszatértek hazájukba Tel- Melah, Tel-Harsa, Kerub, Addan, Immer (Ezd. 2, 59; Neh 7, 6), illetve a Szud folyó vidéke (Bár 1, 4), de helyüket még nem sikerült meghatározni. Anélkül, hogy kisebbítenénk az elhurcoltak megpróbáltatásait, a zsidóság megaláztatását, tudnunk kell, hogy az előbbiekben körvonalazott másfél évszázadban nem voltak egyedül szenvedéseikkel. Asszír források adatai szerint III. Tukulti-apal-Ésarra 37 deportálást hajtott végre, embert telepíttetett más körzetbe. II. Sarrukin 38 akciót kivitelezett, mely személyt érintett. A csúcsot Színahhé-eriba állította fel, aki 20 áttelepítés során embert mozgatott meg. Ha az itt felsorakoztatott számadatokat III. Sulmánu-asaridu (Kr. e ) deportált személyével hasonlítjuk össze, akkor ha más nem, az nyilvánvaló, hogy a Kr. e. 8. századra az asszírok számára különösen fontossá vált, hogy jelentős lélekszámú csoportokat telepítsenek le más területeken. Ötven év alatt, a három asszír uralkodó majdnem egymillió embert kényszerített otthona elhagyására. Ami az asszírokat illeti, a deportálás gyakorlatát I. Tukulti-apal-Ésarra (Kr. e ) vezette be, amikor Kadmuhu országból 6 ezer embert hajtott el. Ettől kezdve egyre gyakrabban olvashatunk az ékírásos forrásokban arról, hogy kisebb-nagyobb csoportokat telepítettek le Assur isten országában. Ezzel a gyakorlattal nem álltak egyedül az asszír királyok. Északi szomszédjuk koronás fői, akik ellen hosszú időn keresztül, jószerivel a siker minden reménye nélkül ők maguk is harcoltak, ugyanezt a módszert alkalmazták. 12

17 Az urarfui uralkodók is tízezrével hurcolták fogságba a meghódított országok lakosait. Néhány kivételes esetben azt is tudjuk, hogy mire használták ezeket az embereket. I. Argisti (Kr. e. 8. század első fele) egyik felirata szerint a Hatti és Szupani országban foglyul ejtett 6 ezer emberrel építtette a Jereván határában levő Irepuni erődöt. II. Rusza ugyancsak építkezésen, feltehetően a Van-tó északi partján keresendő Ziuquni erőd építkezéseinél hasznosította a deportáltakat. Az eddigiekből is kitetszik, hogy a tömeges áttelepítéseknek kettős céljuk volt, gazdasági, illetve katonapolitikai. Anélkül, hogy részleteznénk a keleti háborúk természetrajzát, nyilvánvaló, hogy a győztes jelentős gazdasági előnyökhöz jutott egy meghatározott terület időleges vagy tartós ellenőrzésével, a fegyverrel kiharcolt zsákmány vagy adó révén. Annak ellenére, hogy a sikeres fél termelési költségei sem lebecsülendők a hadsereg fenntartása, felfegyverzése, élelmezése, az elesett harcosok és az elpusztult fegyverzet pótlása mind költségként merül fel, biztosak lehetünk abban, hogy a háborúnál olcsóbban nem lehetett termelni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy s most csak maradjunk az asszíroknál ezt az összefüggést felismerve Asszíria csak a háborúkból kívánta volna államháztartását fenntartani. Nem így volt, mert ami az asszírok folyamatos hadjáratait illeti, kényszerhelyzetben voltak. Mezopotámia, a két folyó alluviális síksága ugyanis nem tudta biztosítani lakossága számára a bővített újratermelés lehetőségét. Csak élelmiszerekből volt bőségesen, de szerszámot, fegyvert csak importált nyersanyagból tudtak előállítani. Hiányzott a jó minőségű fa, Dél- Mezopotámiában a kő is. Mezopotámia tehát külkereskedelem nélkül életképtelen, pontosabban fejlődésképtelen volt. A Kr. e. 10. században ismételten beinduló szakadatlan háborúskodásnak semmi más célja nem volt tehát, csak az, hogy biztosítsák a számukra létfontosságú kereskedelmi kapcsolatokat, hogy akár fegyverrel is kikényszerítsék a folyamatos nyersanyagszállítást, a termékek cseréjét. A Kr. e. I. évezred elején e célok elérését katonailag úgy oldották meg, hogy az Eufratész és a Földközi-tenger partvidéke közti területet, ahol az észak-déli kereskedelmi útvonalak áthaladtak, illetve ahonnan a Mezopotámiába irányuló kereskedelem kiindult, ellenőrzésük alá vonták. A szinte minden évben útjára induló asszír hadsereg azonban, elsősorban azért, mert a hasán menetelt (a felvonulási szakaszban is zsákmányból biztosította ellátását), majdnem tökéletesen elnéptelenítette a Dzsezira északi területeit (Észak-Irak és Észak- Szíria). A tömeges deportálások elsőrendű célja ezeknek a területeknek újraélesztése, revitalizálása volt, mégpedig az aktuális front és az anyaország, az asszír magterület között. Az eredmény stratégiai szempontból is fontos volt, Az újra telepített, kitűnő gabonatermesztő körzeteknek ismert területek többé nem jelentettek katonai feladatokat (a fel-fellángoló lázadásokon könnyűszerrel lettek úrrá), sőt itt is lehetett katonákat állomásoztatni, lényegesen közelebb a hadműveleti területekhez, hiszen ellátásuk biztosítva volt, se gabonának, se lónak nem voltak híján. Az áttelepítések nemcsak egy irányban folytatódtak. Az Izraéllel kapcsolatos lakosságcsere inkább politikai célzattal történt, a térséget így akarták pacifikálni. Ilyen megoldásra a Kr. e. II. évezredből is van kitűnő példa. IV. Amenhotep fáraó korára datált ékiratos levelekből tudunk ilyenről, amelyek a dél-libanoni Káraid el-lóz, az ókori Kumidi ásatásainál kerültek elő. Az egyik levélben arról van szó, hogy a fáraó tudatja Damaszkusz urával, Zalájával, hogy hapirukat a távoli Kús (Núbia) városaiban telepített le, mindenképpen azzal a céllal, hogy a közrendre, a kereskedelemre mindig, s az Amarna-korszakban különösen veszélyes csoportokat, amelyek nem etnikai alapokon szerveződtek, így semlegesítsen. Egy másik levél lakosságcserét említ, a kitelepített hapiruk helyére núbiaiakat hoztak. A tömeges áttelepítés, a deportálás tehát fontos eszköz volt az asszír uralkodók kezében. A nagy létszámú munkáskézzel újraélesztették az általuk elpusztított területek gazdasági életét, s egyúttal radikálisan csökkentették az újonnan foglalt területek katonai potenciálját. Az új hódító, Kürosz az asszíroktól babilóniaiaktól nemcsak a birodalmat, hanem a fenntartásával, megérzésével kapcsolatos gondokat-feladatokat is megörökölte. A feladat megoldásához, a felégetett, feldúlt térségek újraélesztésére (adózó tömegek rehabilitálására) neki sem volt más eszköze, mint elődeinek. Kürosz újítása ideológiai volt, céljai megvalósításához még az érintett hazaköltözők (önkéntes deportáltak) aktív közreműködését is sikerült megnyernie, amivel csak fokozta az ősi módszer hatékonyságát. 2. Képek 13

18 14

19 1. Szexualitás, vallásfilozófia, templomi mûvészet WOJTILLA Gyula Szexualitás, vallásfilozófia, templomi művészet Amióta az első görög tudósítások Európába eljutottak, India mindig a csodák földjének számított, ahol mesés állatok, különleges növények, természetfeletti képességekkel megáldott bölcsek és varázserejű jógik, mérhetetlen értékű drágakövek és pompás fűszerek találhatók. Azután az is ismertté vált, hogy az indiai társadalomban a szigorú kasztrendszer uralkodik, és legendák terjedtek az asszonyi hűségről, a férjük halála után önmagukat máglyára vető nőkről. Indiának ebbe a hagyományos képébe a szanszkrit irodalom néhány darabjának európai nyelvekre történt fordítása, a nemzetközi turizmus nyomán egyes műemlékek népszerűvé válása, a nagy számban megjelenő képzőművészeti kiadványok hatására egy új színfolt került, amellyel voltaképpen nem sokat tud kezdeni az európai érdeklődő, és ami számtalan félreértés forrása. Ez nem más, mint az erotika megjelenése irodalomban és művészetben, vallásban és a kultuszokban, amiért az emberek felületesen ítélkezve hajlamosak az ind kultúrát szexuálközpontúnak tekinteni. Az Indiáról szóló útikönyvek, köztük a magyar nyelven is elérhető Fodor s Guide, megkülönböztető figyelmet szentelnek Khadzsuráhó, Bhuvanésvara, Konárak templomainak, és maga az indiai idegenforgalmi hivatal is kiemelt módon támogatja ezen helyek meglátogatását, Boeing 707-es gépekkel szállítja a külföldi turistákat Khadzsuráhóba, ahol a kicsiny falu mellett az utóbbi évtizedben modern repülőtér épült. A látvány A templomokhoz érkező idegent valóban nem mindennapi látvány fogadja. A templomok falát díszítő reliefek és önálló szobrok között az érzéki képzelet naturalisztikus őszinteségű ábrázolásai sorakoznak, az ún. mithunapárok, vagyis közösülő alakok, akiket a szerelem és vágy vad figuráinak neveznek az útikalauzok. Ez a nagyfokú érzékiséget magában foglaló képzelet messze felülmúlja a Kámaszutra igencsak plasztikus leírásait a közösülés különféle változatainak már-már valószínűtlen megjelenítésével, és könnyen azt a téves benyomást keltik a szemlélődőben, hogy ez az egész nem más, mint a pornográf művészet szabadtéri kiállítása. Ennek azután káros mellékhatása az, hogy a templomok építészeti és szobrászati értékei elmosódnak, és a látogatók a templomokban csak az erotikus hatásokat veszik észre. Ezt a félreértést nem oszlatják el a helybeli idegenvezetők sem, ha pedig az érdeklődő még tovább búvárkodik az ind templomi kultuszokban, akkor zavara talán még inkább fokozódik. Phallikus kultusz a templomokban Sivas a hindu istenháromság egyike, eredetileg a világ elpusztítója, később a termékenység és a világot átható energia ura, India minden részében ezer meg ezer templomot mondhat magáénak. Az ember azt látja Siva benáreszi legszentebb templomában, hogy a kultusz középpontja nem más, mint Siva férfiasságának jelképe, a lingam (hímvessző). Ez áll a szentélyben, amelyhez a hívők ezrei járulnak. Az ideérkező lányok és asszonyok áhítatos arccal állnak előtte, olvasztott vajjal kenik be, illatos virágfüzérrel ékesítik. Ugyancsak megszokott látvány a fák alatt elhelyezett lingamok előtt összekulcsolt kézzel ájtatoskodó nő képe. A hindu kalendárium egyik nagy napja, a február vége felé eső Sivarátri (Siva éjszakája, pontosabban nászéjszakája) ünnep. Ennek fénypontja az, hogy a hívő Benáreszben Siva templomába megy, és a Gangeszből egy rézedényben hozott vízzel a lingamot meglocsolja. Nem kevésbé furcsának látszik a 11. században épült, a dél-indiai Tandzsurban látható ezer lingam csarnok. Hogyan egyeztethető ez össze az Indiában ismert nagyfokú aszkézissel, önmegtartóztatással, a zárt családi élettel, azzal a közismert ténnyel, hogy a szexuális élet csaknem kizárólag a házasságra korlátozódik? Vagy talán valami teljesen megváltozott volna az idők folyamán, és ami a régi korokban megengedhető volt, az ma elképelhetetlen és tilos? A szerelem (káma) az ind világnézetben A válasz magukban a megfelelő szanszkrit szövegekben lelhető fel. A kelet-indiai, századból származó építészeti szakmunka, a Silpa Prakása (Az építészet magyarázata) így szól: Hallgasd meg a kámabandha [szerelmet ábrázoló szobrok] leírását A káma a mindenség gyökere. Minden lény a kámából születik. Az ősanyag és minden lény a káma útján ölt újra testet. Siva és Sakti [Energia, a Sivát kiegészítő női princípium, amely megszemélyesítve Siva neje] nélkül a teremtés csak képzelgés lenne. A kámakalá [a káma művészete] cselekvése nélkül nincsen élet vagy halál. A káma ilyen értelemben mélyen gyökeredzik az ind gondolkodásban, már a Kr. e. II. évezred végén, a Rigvéda híres teremtéshimnuszában is így szerepel: először a káma mozdult meg akkor, a szellem első megnyilatkozása. A későbbi időben a káma az ember hármas 15

20 életcéljának egyikeként szerepel, amelynek a vagyonszerzéssel (artha) és a hittel-erkölccsel (dharma) dialektikus egységben kell hatnia. A tantra világnézeti hatása A szóban forgó khadzsuráhói mithuna-pároknál ezen túlmenően azonban más ideológiai elemekkel is számolni kell, amelyek együttesen a tantra rendseréhez tartoznak. Maga a tantra igen ősi, és jelen van mind a buddhizmusban mind a hinduizmusban, különösen a kora középkortól. A tantra célja a más vallási irányzatokhoz hasonlóan az üdvösség elérése, eszközei a női princípium (Sakti, Siva neje) tisztelete, varázsigék olvasása, szinte orgiasztikus nemi kicsapongással járó kultusz. Ez a rendszerré váló vallási jelenség rendkívül népszerűvé válik Indiában, Tibetben, sőt Kínában is. Ebben a felfogásban a mithuna-párok kozmikus kettősségek: ég és föld, fény és sötétség, lingam és jóni (női nemiszerv), szellem és anyag, emberi lélek és abszolút létező. Az ikonográfiában ez a tartalom különféle megjelenítési formát kaphat: Siva és Párvati, közösülő tündérek vagy emberek. Közösülésük a teremtést manifesztálja. A közösülésben a két résztvevő több, mint azelőtt külön-külön volt, amint a Brihadáranjakaupanisad (Kr. e sz.) mondja: az egyesülés fizikai extázisa annak a gyönyörnek a tükörképe, amelyet az Abszolút létező megismerése okoz az ember számára, vagyis a férfi és a nő tökéletes egyesülése esetén mindkettő elveszti egyénisége tudatát, és olyan helyzet áll elő, mint amikor a halandó lelke a világlélekkel egyesül, és a különbség illúziója és a kettősség eltűnik. A titkos szertartások A titkos tantrikus szertartások egyik legfontosabbika magukból a tantrikus szövegekből a következőképpen rekonstruálható. A hivő egy olyan nővel egyesül, aki jártas a tantrában, és aki a tantrát jól ismerő emberekkel való kapcsolata révén az isteni energia hordozója. Erre egy fiatal, csinos, ifjúsága teljében levő hölgy alkalmas, aki nem félénk, és kedves. Legyen teljesen meztelen és testét kenjék be illatos kenőcsökkel. A hívő az ő testének különböző részein az istenanyát (Sakti, Siva neje) köteles imádni az előírt módon. Majd lélegzetét szabályozva nyugalmi állapotba kell jutnia, és arra gondolnia, hogy az istenanya van itt. Ilyen hölgyet soha máskor nem láthat meztelenül, csupán a szertartáskor, különben biztosan a pokolba jut. A szertartás egy guru (tanító) jelenlétében folyik, aki irányítja a hívőt. A hívőt figyelmeztetik, hogy a nő testében valamennyi istenség jelen van, és ennélfogva a jóni imádása mindenféle imádat legjobbika, különb a szellemi összpontosításnál és a varázsszövegek alkalmazásánál. Az előírások szerint a hölgy nem lehet prostituált, színésznő, mosóember felesége, borbélyné, pap felesége, súdra (a negyedik rend neve a kasztrendszerben) neje, vagy fejőlány. Egy bizonyos guruhoz kell tartoznia, ismernie kell a tantrát és a varázsszövegeket. Ajánlatos, hogy a hívő, miután a nő testrészeit imádta, részesítse saját lingamját is tiszteletben, és gondolja azt, hogy ő Siva. Egy másik, nehezen értelmezhető szöveg azt mondja, hogy miután az imádó megcsókolja a nőt, hátsófelét karmolva egyesül vele, eközben magva nem ürülhet, hanem ebben a helyzetben misztikus értelmű verseket vagy valamilyen varázsszöveget kell elmormolnia, nem kevesebb, mint nyolcezerszer! Itt nyilvánvaló a túlzás, és azt is tudjuk, hogy a tantrikus szövegek úgynevezett célzatos nyelven íródtak, és sok esetben allegorikusan értelmezhetők, de a szobrászat ránk maradt emlékei és az egészen a legutóbbi időkig létező, az átlag indiai számára is hátborzongattó szekták a leírásokat nagyban valószínűsítik. Így például nem is olyan régen még működött Benáreszben az aghórapantha (nem-félelmetes utu) szekta. Követői az elhunytak porával kenték be testüket, égett emberhúst ettek, és híres szentjük, Bába Kinárám síremléke közelében minden év augusztus szeptemberében a város prostituáltjai gyűltek egybe, és egész éjjel táncoltak. Káma és szex az irodalomban Kétségtelen, hogy az ókor végén, a 3. században összeállított, magyarul is olvasható, Kámaszutra (A szerelem vezérfonala) című könyv azt sejteti, hogy a városias élettel a szerelem és a szexualitás kérdései nyitottabbá váltak, a nők helyzete szabadabb lett, a kurtizánok, akik kitűnő nevelést kaptak, a városi társadalom rangos tagjai voltak. Ez az áramlat hatott az írókra, költőkre is, és kialakult a szanszkrit nyelvű lírában a szerelmi költészet, amely azután a férfi és a nő legbensőbb kapcsolatát is felvillantja némelykor, és mint látni fogjuk, a vallásos ideológia hatására eltolódik ahhoz a szélsőséghez, amit a képzőművészetben a mithuna-párok képviselnek. Hallatlan népszerű lett a bengáli Dzsajadéva Gitágóvinda (A pásztor éneke) című liriko-drámai műve (12. század), amely Krisna (Visnunak, a világ fenntartójának, a hinduizmus istenhármasságában Siva és Brahmá társának megtestesülése) pásztor és Rádhá (voltaképpen Laksmi, a szépség és szerencse istennője, Visnu hitvese) pásztorlány szerelmét, összeveszését és kibékülését mondja el; a költemény azután egy vad közösülés leírásával zárul. A népszerűség oka nyilvánvalóan a tartalom és forma tökéletes összhangjának tudható be. 16

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

Egyiptom művészete Ókor-1

Egyiptom művészete Ókor-1 Egyiptom művészete Ókor-1 I.e. III. évezredtől - I.e. XI. század óbirodalom középbirodalom új birodalom A művészetnek a halotti kultuszt kellett szolgálnia. Fáraók (isten) attribútumaik az állszakáll és

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Az egyiptomi művészet korszakai

Az egyiptomi művészet korszakai Egyiptom térképe a városokkal Az egyiptomi művészet korszakai Predinasztikus korszak (i.e. IV-III. évezred) Óbirodalom (i.e. III-II. évezred) Első átmeneti kor Középbirodalom (i.e. 2000-1700) Második átmeneti

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Jegyzetek művészettörténethez III. Egyiptom. 8. és 9. osztály

Jegyzetek művészettörténethez III. Egyiptom. 8. és 9. osztály Jegyzetek művészettörténethez III. 8. és 9. osztály Egyiptom Óbirodalom Kr. e. 2635-2155 I. Átmeneti kor Kr. e. 2155 2040 Középbirodalom Kr. e. 2040-1780 II. Átmeneti kor Kr. e. 1785-1522 Újbirodalom Kr.

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Öt bizarr hadsereg a történelemből

Öt bizarr hadsereg a történelemből 2015 július 01. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Az emberek többségének már iskolai tanulmányai során kialakul a képe

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41 IGAZSÁG ÉS ÉLET Lectio continua Bibliaolvasó kalauz alapján 2011. OKTÓBER 23. VASÁRNAP HAMAR ZOLTÁN Jismáél megöli a helytartót és híveit 41,1 A hetedik hónapban Jismáél, Netanjá fia, Elisámá unokája,

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Máté evangéliuma 1-4,11

Máté evangéliuma 1-4,11 Máté evangéliuma 1-4,11 Máté evangéliuma - Bevezetéstani ismeretek Felépítéséről három fő elmélet van: az események földrajzi helye alapján a krisztológiai váz alapján a beszédgyűjteményekre épülő váz:

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak

Részletesebben

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL - és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor 89 Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása SIMON Gábor Inhabitants of Nyíregyháza in Soviet captivity: Deportation of the civilian population on 2 nd November

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL 1. Általános alapelvek 1.1. Bevezetés A Keleti Egyházak Kánonjai Kódexének 700. kánonjának 2. -a ajánlja a püspökkel vagy egy másik pappal való koncelebrációt

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

A királyok kora történetének váza

A királyok kora történetének váza A királyok kora történetének váza Ssz. Júda Izráel Év 1 Saul 2 Dávid Isbóset 3 Dávid 4 Dávid, Salamon 5 Salamon 6 Roboám Jeroboám 930 913 7 Abijjá 913 910 8 Ászá 910 909 9 Nádáb 909 908 10 Baasá 908 886

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Z G I A T K Ö E R É E T T N

Z G I A T K Ö E R É E T T N Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain

B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain Magyarországi származású renegátok az oszmán birodalom poltikai elitjében A magyar történelmi regényírás egyik első nagy alakja, az erdélyi báró Kemény Zsigmond

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Első rész EGYIPTOM OzIrIsz

Első rész EGYIPTOM OzIrIsz Első rész EGYIPTOM OZIRISZ Menekülés Egyiptomba Íme, az Úrnak angyala, megjelenék Józsefnek álomban, és mondá: Kelj fel, vedd a gyermeket az ő anyjával egyben, és szaladj Egyiptomba! A kereszténység az

Részletesebben

Tragédia a fennsíkon Vasvári halála

Tragédia a fennsíkon Vasvári halála 2012 július 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Kétszáznegyvenezernyi orosz hadsereg hömpölyödött alá Magyarországra.

Részletesebben

Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje

Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje Ezt mondja az Úr Isten: A belső pitvar kapuja, mely keletre néz, zárva legyen a dologtevő hat napon, szombatnapon pedig nyissák ki, és újhold napján is nyissák

Részletesebben

Zrínyi Miklós (1620 1664)

Zrínyi Miklós (1620 1664) Zrínyi Miklós (1620 1664) 1620. május 1-jén Csáktornyán született. 6 éves korára árva. Neveltetését a király megbízásából Pázmány Péter irányítja. 1630 36: Grazban és Bécsben tanul (jezsuita iskolákban).

Részletesebben

Passió 2011. Bevonulás: Júdás árulása: ÉNEK:

Passió 2011. Bevonulás: Júdás árulása: ÉNEK: Passió 2011. Éppen a hálónkat mostuk a parton, amikor ezt mondta: Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket. Mi pedig azonnal otthagytuk hálóinkat és követtük ıt. Azóta sok minden történt

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

Wah múmiája és sírja. ledózerolták, hogy az ókori sírok további kifosztását megakadályozzák és a megfelelő régészeti feltárásukat megkezdhessék.

Wah múmiája és sírja. ledózerolták, hogy az ókori sírok további kifosztását megakadályozzák és a megfelelő régészeti feltárásukat megkezdhessék. Wah múmiája és sírja Mivel a Neszperennubot bemutató cikk sikert aratott, úgy döntöttem készítek egy hasonlót, egy korábban élt személyről, így akár össze is lehet hasonlítani kettejük temetkezését. A

Részletesebben

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában Európa egy földrész, ahol 50 ország vagy független állam található, amelynek a területe 10,2 millió km2, népessége 740 millió fő, több, mint

Részletesebben

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban A témához mérten kis terjedelmű kötetben a hangsúly a rómaiakon és nem Augustus korán van. A mű ugyanis az Európa népei sorozat részeként jelent meg, minden bizonnyal terjedelmi

Részletesebben

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p.

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Martin Hetényi (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Hiánypótló műről van szó, amivel a szlovák és magyar historiográfia

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Zrínyi Miklós (1620 1664)

Zrínyi Miklós (1620 1664) Zrínyi Miklós (1620 1664) Zrínyi Miklós 1620. május 1-jén Csáktornyán született. 6 éves korára árva. Neveltetését a király megbízásából Pázmány Péter irányítja. 1630 36: Grazban és Bécsben tanul (jezsuita

Részletesebben

Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban

Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban James Fraser (1886-1938) Senki nem vette észre, milyen királyi küzdelem folyik a könyvtár sarkában ülő fiatalember szívében. Azon a délutánon már harmadszor

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A fekete és a fehér árnyalatain túl

A fekete és a fehér árnyalatain túl KÁNTÁS BALÁZS A fekete és a fehér árnyalatain túl Értékelés Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből című tanulmánykötetéről Ungváry Krisztián válogatott

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

UGYE JÓ ITT? Amikor a vér szava helyett a szeretet szava dönt

UGYE JÓ ITT? Amikor a vér szava helyett a szeretet szava dönt 2004 Herbut Anikó UGYE JÓ ITT? 1. díj Amikor a vér szava helyett a szeretet szava dönt Megrázó olvasmányélményt jelentett számomra Micaela von Marcard A rokokó, avagy kísérlet az emberi szíven című alkotásával

Részletesebben

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon SZAMOSI LÓRÁNT Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon A. A Jagelló-kori változások A Jagelló-kor hivatalosan 1490-től 1526-ig tart. A korszak

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

A gyógyíthatatlan gyógyulása

A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiás és az Ige Lekció: Róm. 4.13-25 2008. nov. 23. Textus: Jer. 30.12-24 Gazdagrét A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiásnak kezdettől fogva halált, pusztulást, összeomlást kellett hirdetnie Júdának.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok

A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 44 44 Varga László A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok A Magyar Köztársaság 1999-ben az akkor éppen ötven éve létezõ szövetséghez, a NATO-hoz csatlakozott.

Részletesebben

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

Spárta katonai állama

Spárta katonai állama Spárta katonai állama Tematika: 1. A görög történelem hajnalán 2. A görög istenek a görög vallás az olümpia 3. Athén társadalma és állama 4. Spárta katonai állama 5. A görög perzsa háborúk A tehetségfejlesztő

Részletesebben

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.)

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.) Az individuálpszichológia megjelenése a nevelési tanácsadói munkában avagy: ˇBirtokba venni a Napot nem elég, ha nem tudjuk másoknak is odaadni. Készítette: Kolozsvári Katalin pszichopedagógus Óvodai intézményünkben

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Töll László

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Töll László Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Töll László A harci vértezetek története (A nyugat-európai hadviselésben alkalmazott testvédelmi rendszerek fejlődéstörténete a 10. századtól a 16. század közepéig)

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.

Részletesebben

III. (záró) dolgozat 08/01/18. Válaszok

III. (záró) dolgozat 08/01/18. Válaszok ELTE BTK Asssziriológiai és Hebraisztikai Tanszék / MTA Judaisztikai Kutatóközpont 2007/08, I. (ıszi) félév Komoróczy Géza Az ókori Kelet története, I: A sumerektıl az Akhaimenida dinasztiáig BBN-ASZ-241/1,

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson! A versenyző kódszáma: Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Részletesebben

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése.

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon

Részletesebben

Az Intercisa Lakásszövetkezet. Az Igazgatóság Beszámolója. a 2011. év zárszámadásáról, a 2012. évi pénzügyi tervekről

Az Intercisa Lakásszövetkezet. Az Igazgatóság Beszámolója. a 2011. év zárszámadásáról, a 2012. évi pénzügyi tervekről Intercisa Lakásszövetkezet Dunaújváros, Erdő sor 43. Az Intercisa Lakásszövetkezet Igazgatóságának b e s z á m o l ó j a a 2011. év zárszámadásáról, a 2012. évi pénzügyi tervekről TARTALOMJEGYZÉK Az Igazgatóság

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben