Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Átírás

1 Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 1. (2) bekezdésében, 32. (3) bekezdésében, 45. (1) bekezdésében, 48. (4) bekezdésében, 50. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 8. pontjában kapott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Eljárási rendelkezések 1. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmeket az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője terjesztheti elő az erre rendszeresített formanyomtatványon Ercsi Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal). (2) A kérelmező a kérelméhez csatolja a nyomtatványon feltüntetett, jogszabályokban meghatározott mellékleteket. (3) A jövedelemigazolás módja: a) havi rendszerességgel járó nem vállalkozásból, illetve nem őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme; b) egyéb, nem havi rendszerességgel szerzett, illetve a vállalkozásból származó jövedelem esetében a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlaga; c) a jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, közoktatási vagy felsőoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytató, aktív korú személy részéről csatolni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában álláskeresőként szerepel. (4) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kerül kifizetésre postai átutalás útján. A nem rendszeres, készpénzben megállapított ellátások kifizetése a határozat meghozatalát követő naptól számított 10 napon belül postai átutalás útján történik vagy a határozat külön előírása esetén pénztári kifizetés útján. 2. (1) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében a Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottság, a polgármester és a jegyző jár el. (2) A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottság dönt a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel az önkormányzati segélyről. (3) A polgármester dönt a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a 9. (2) bekezdés a), b), c) és f) pontja szerinti feltételek fennállása esetén az önkormányzati segélyről, továbbá a

2 köztemetés költségeinek különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén történő megtérítése alóli mentesítésről. (4) A jegyző dönt a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a méltányossági közgyógyellátásról. (5) A polgármester, a jegyző és a Szociális, Egészségügyi és Foglalkoztatási Bizottság Képviselő-testülettől átruházott hatáskörében hozott döntése elleni fellebbezést írásban, a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A jegyző gondoskodik arról, hogy a benyújtott fellebbezés a Képviselő-testület legközelebbi ülésén a szükséges iratokkal együtt a Képviselő-testület elé kerüljön. Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély 3. (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37. (1) bekezdése alapján megállapított rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában az egészségkárosodott személyek kivételével az együttműködésre kijelölt szerv az Ercsi Szociális Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) (2) Az Szt. 37. (1) bekezdés d) pontja értelmében rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy, aki: a) egészségkárosodott, munkaképesség-csökkent a károsodás, csökkenés mértékétől függetlenül; b) mentális állapotában sérült; c) közfoglalkoztatásra alkalmatlan vagy d) akire tekintettel ápolási díj kerül folyósításra. (3) A (2) bekezdés a) c) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. (4) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek igazolása: a) egészségkárosodás, munkaképesség csökkenés: ORSZI szakvélemény útján; b) mentális állapot sérülés: pszichiátriai szakvélemény útján; c) a foglalkozás-egészségügyi orvos által kiállított alkalmatlanságról szóló igazolás útján; d) ápolási díjat megállapító határozat útján. 4. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében a) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kéri a nyilvántartásba vételét; b) a nyilvántartásba vételtől számított 65 napon belül, írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról; c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, az előírt időpontban ott megjelenik; d) köteles az Szt-ben és az e rendeletben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

3 5. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a határozat alapján a megjelenésekor nyilvántartásba veszi; b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól; c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedési programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt; d) folyamatos kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább három havonta személyes találkozás útján ellenőrzi a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását; e) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével minden év december 15. napjáig tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról; f) az együttműködés megszegésétől számított 8 napon belül írásban jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget; g) a kapcsolattartásról esetnaplót vezet. 6. A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed: a) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra; b) az együttműködő személy számára előírt a 4. -ban részletezett az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre; c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. 7. A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei: a) a foglalkoztathatóság javítása az álláskeresésre való felkészítés érdekében, különösen a motiváció és készség fejlesztése, a képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás-esetkezelésen belül személy-megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe történő eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelése; b) szintentartás, karbantartás, társadalmi integráció erősítése, egészségügyi-szociális- mentális állapotot javító reszocializáció elősegítése, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe való eljuttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése; c) más ellátáshoz juttatás segítése, nyugdíjra, rehabilitációs járadékra, gyermeknevelési ellátásokra, ápolási díjra való jogosultság vizsgálata, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról. 8. (1) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát a rendszeres szociális segélyét annak a személynek, aki a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel az együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

4 (2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy neki felróható okból a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban előírt határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál; b) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban és helyen nem jelenik meg; c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt és távolmaradását öt napon belül nem igazolja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál; d) a beilleszkedést segítő programban előírtakat nem hajtja végre. Önkormányzati segély 9. (1) Önkormányzati segélyben kell részesíteni kérelemre vagy hivatalból azt a személyt: a) aki egyedül élő és nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, b) akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem haladja meg, feltéve, hogy időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd vagy alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt anyagi segítségre szorul. Az önkormányzati segély iránti kérelem e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtható be. (2) Időszakos vagy tartós létfenntartási gondnak tekinthető különösen a) a haláleset; b) az elemi kár; c) az erőszakos cselekmény áldozatává válás; d) a tartós betegség; e) a hajléktalanság; f) a krízishelyzet (különösen: azonnali egészségügyi beavatkozás, hajléktalansággal fenyegető családi konfliktus, más kapcsolati konfliktus) (3) Alkalmanként jelentkező többletkiadás különösen a) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása; b) az iskoláztatási kiadások; c) a gyermek fogadásának előkészítése; d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás; e) a gyermek családjához való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások; f) 14 napnál hosszabb kórházi kezelés; g) gyógyászati segédeszközök (különösen: hallókészülék, kerekesszék, művégtag, gyógycipő) beszerzése. (4) Az önkormányzati segély iránti kérelemhez a (2), (3) bekezdésben meghatározott esetekben mellékelni kell a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát; b) eredeti temetési számlát; c) erőszakos cselekmény áldozatává válás esetében az elkövetésről szóló rendőrségi jegyzőkönyvet; d) szakorvosi véleményt;

5 e) iskolalátogatási igazolást a 16. életévét betöltött gyermek esetében; f) a kórházi kezelésről szóló igazolást; g) a gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez szükséges orvosi szakvéleményt és annak árkimutatását. (5) Elemi kár bekövetkezése esetén a támogatás megállapításához környezettanulmányt kell készíteni. 10. (1) Az önkormányzati segély legkisebb összege a 11 (2) bekezdés a) pontja kivételével alkalmanként Ft. (2) Önkormányzati segély évente maximum három alkalommal állapítható meg, melynek összege együttesen nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át. (3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben önkormányzati segély állapítható meg jövedelemre való tekintet nélkül az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%- áig terjedő összegben. (4) Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény a) a lakóingatlant ért elemi csapás; b) tűzkár, vízkár; c) azonnali egészségügyi beavatkozás; d) bűncselekmény áldozatává válás; e) baleset, betegség miatti mozgásképtelenség, tartós gyógyászati kezelés. (5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 25%-a. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékét e rendelet 2. mellékelte tartalmazza. (6) Az eltemettetés költségeihez való hozzájárulásként temetési segélyre az jogosult, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott. Természetben nyújtott önkormányzati segély 11. (1) A természetben nyújtott önkormányzati segély jogosultsági feltételeire és az azzal kapcsolatos eljárásra az önkormányzati segélyre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (2) Az önkormányzati segély természetbeni formái: a) élelmiszercsomag; b) tüzelőtámogatás; c) tandíj; e) gyermekintézmények térítési díja.

6 Köztemetés 12. (1) Köztemetés esetén az eltemettetésre köteles személyt a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti. (2) Különös méltánylást érdemlő körülmény különösen: a) a temetésre köteles személy az elhunyt után kizárólag ingó vagyont örököl, melynek együttes értéke nem haladja meg a Ft-ot; b) az eltemettetésre köteles személy az elhunyt után sem ingó, sem ingatlan vagyont nem örököl, és a temetés költségeinek megtérítése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti; c) az eltemettetésre köteles személy hajléktalan. Közgyógyellátás 13. (1) Méltányossági jogcímen közgyógyellátásra való jogosultságot kell megállapítani annak a kérelmezőnek: a) akinek jövedelme egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg, b) akinél családban élő személy esetén az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át eléri. (2) Amennyiben a kérelmező kéri egyéni gyógyszerkeret megállapítását, a benyújtott kérelemhez mellékelni kell a háziorvosa által zárt borítékban kiállított igazolást. Záró rendelkezések 14. (1) E rendelet január 1-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 23/2005.(X.28) önkormányzati rendelete. (3) Hatályát veszti Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról szóló 22/2009.(VIII.27.) önkormányzati rendeletének 3-7 -a. Szabó Tamás polgármester Dr. Feik Csaba jegyző Záradék: Ez a rendelet december 19-én kihirdetésre került.

7 1. melléklet a 22/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelethez KÉRELEM Önkormányzati segély megállapításához Kérelmező neve:. Születési neve: Állampolgársága: magyar /. Szül. hely, idő:. Anyja neve:. Lakóhelye: Tartózkodási helye:.. Társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ szám): Kérelmezővel közös háztartásban élő hozzátartozók: Rokonsági Név kapcsolat Születési adatok Foglalkozás, munkahely Milyen szociális helyzet megoldására kéri az önkormányzati segélyt: (megfelelő aláhúzandó) haláleset; elemi kár; erőszakos cselekmény áldozatává válás; tartós betegség; hajléktalanság; válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása; iskoláztatás; gyermek fogadásának előkészítése; kapcsolattartás; gyermek családhoz való visszakerülése; tartós kórházi kezelés; gyógyászati segédeszköz vásárlása; lakóingatlant ért elemi csapás; Indokolás... Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a kérelemben foglaltak a valóságnak megfelelnek. Egyidejűleg tudomásul veszem, hogy a rosszhiszeműen és jogosulatlanul igénybe vett ellátást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv ában foglaltak szerint vissza kell térítenem. Ercsi,. kérelmező aláírása

8 A kérelemhez csatolni kell: - kérelem benyújtását megelőző havi jövedelemigazolások (munkáltatói nettó jövedelemigazolás) Jövedelemnek minősül: - munkabér, táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyes, gyed, nyugdíjellátások, árvaellátás, családi pótlék, rendszeres szociális járadék ill. segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, munkaügyi szervek által folyósított ellátás, ápolás díj, - közszolgálati járadék, külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás - a jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, közoktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytató, aktív korú személy részéről csatolni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában álláskeresőként szerepel életévét betöltött gyermek esetén iskolalátogatási igazolás - gyermektartásdíj átvételéről szóló igazolás, vagy nyilatkozat - házasság felbontásáról szóló bírósági végzés és a gyermekeknek megállapított gyermektartásdíj összegéről szóló végzés

9 2. melléklet a 22/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelethez A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: A B 1. Hamvasztás esetén: Ft + ÁFA 2. Koporsó esetén: Ft + ÁFA