Az Észak-Alföld rövid története a kezdetektől a honfoglalás koráig (Kr.e. 6. évezred Kr.u. 9. sz.)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Észak-Alföld rövid története a kezdetektől a honfoglalás koráig (Kr.e. 6. évezred Kr.u. 9. sz.)"

Átírás

1 Az Észak-Alföld rövid története a kezdetektől a honfoglalás koráig (Kr.e. 6. évezred Kr.u. 9. sz.) Tisztelt Olvasó! Ezen dolgozat megírásakor az a cél lebegett előttem és Gál Viktor ceglédi barátom szeme előtt, akinek ezúton is köszönöm, hogy saját jegyzetét/kutatási eredményeit a rendelkezésemre bocsátotta, hogy szakítva az előző korszak internacionalista nevelésével megismertessem mindenkivel, akit kicsit is érdekel a múlt, annak a településnek a történetét, ahol él. Örömmel veszem tudomásul, hogy ismét megjelent és egyre szélesebb körben terjed - a magyar társadalmon belül is a jó értelemben vett nacionalizmus és lokálpatriotizmus (de nem a szélsőségek!), melynek természetes velejárója az igény, hogy minél többet ismerjünk meg a bennünket nap, mint nap körülvevő világból (nem csupán történeti szempontból). E rövid tanulmány mely remélhetőleg egyszer könyvvé terebélyesedik majd egy olyan fehér foltot igyekszik eltüntetni, mely nem a történelmi múlt hiányával, hanem inkább az érdektelenséggel magyarázható. Monorierdő története tanulságos, sőt tipikus magyar falutörténet annak minden szépségével és összes árnyoldalával egyetemben, mely megérdemli, hogy széles körben is ismertté váljék. A történettudomány és a régészet nehézsége, hogy minél visszább haladunk az időben, annál nehezebb egy-egy esemény pontos leírása, a történés idejének meghatározása. Nincs ez másképp Monorierdő esetében sem, így a falu őstörténete leginkább a tágabb környék (Üllő, Pilis, Monor, sőt olykor Pest és Cegléd) közös múltjának ismertetésére és általános érvényű tények megállapítására szorítkozik az írott források hiányában, ám mindenkor maximálisan igyekeztem figyelembe venni a régészeti kutatások ide vonatkozó leletanyagait. E rövid bevezető után vessük hát bele magunkat az események sodrába, és ismerjük meg Monorierdő történetét! Az első ember lakta telepek nyomai az Észak-Alföldön a középső őskőkorból (paleolitikum Kr.e ) származnak. Ekkor ezt a vidéket mint Európa más tájait is az ún. neandervölgyi ember (Homo sapiens neandertalensis) népesítette be. A neandervölgyiek táplálékuk túlnyomó részét vadászatból szerezték be, és a feltárt paleolitikumi telepeken talált állati maradványok alapján megállapítható, hogy egyegy közösség - a körülmények hatására erősen specializálódott egy bizonyos állatfaj vadászatára (pl. az Érd mellett feltárt kb éves telep lakói a barlangi medve elejtésére specializálódtak). E specifikus életmód fejlett kommunikációs készséget, a fogalmi gondolkodás egy magasabb szintjét, az egyének közötti együttműködés hatékonyságát, így végső soron és egy bizonyos fokú társadalmi tagozódást igényelt. A felső paleolitikum időszakában (Kr.e ) egy új emberi népcsoport jelent meg szerte Európában így hazánkban is a Homo sapiens sapiens, vagyis a modern ember. Korábban azt feltételezték, hogy a két népcsoport keveredett és egybeolvadt, ám ezt a modern genetikai és DNS vizsgálatok egyelőre nem erősítették meg. Valószerűbbnek látszik az a feltevés, hogy a modern ember egyszerűen kiszorította a neandervölgyieket életterükből, ami azután a pusztulásukat okozta. Az első állandó településeket az újkőkor (neolitikum Kr.e ) élelemtermelő közösségei hozták létre. A Duna-Tisza-közén a letelepedett életmód nyújtotta nagyobb

2 létbiztonság okozta népességrobbanás során a Dunántúlról kiáramló telepesek a mezo- és neolitikumi kultúra keveredéséből létrejött ún. vonaldíszes kerámia-kultúrát terjesztették el. Az addig lakatlan területek a népességszám gyors növekedése következtében gyorsan benépesültek. Feltehetően ez az az időszak, amikortól kezdve a mai Monor, Monorierdő, Pilis, Üllő és Cegléd környéke gyakorlatilag állandóan lakott területté vált. A mai Monorierdő környékén letelepedő népcsoport ekkor már elsősorban kistestű állatok elejtésével (madarak, rágcsálók, apróvad) és egyre növekvő arányban növényi eredetű élelemmel biztosította mindennapi megélhetését, illetve az állattartás (kecske, juh, szarvas-marha) is hozzátartozott letelepedett életmódjukhoz. A nagycsaládok együtt éltek hatalmas, akár x 5-8 méteres, hosszú házaikban. E népcsoport jellemzője agyagedényeik egyöntetű alapformája, készítési technikája és jellegzetes vonaldíszítése. A kor két vonaldíszes kultúrája közül az alföldi telepesek a keleti vonaldíszes kerámia-kultúra (alföldi- vagy szatmári-szakálháti-tiszadobi csoport) népcsoportjaihoz tartoztak. [1] Még alig melegedtek meg az új telepesek, amikor a Kr.e. 5. évezred végén a neolitikus népek életében jelentős változások következtek be. Az egyik ilyen változás az éghajlat hirtelen hűvösebbre, szárazabbra fordulása, ami nem kedvezett a korábbi növényi kultúráknak. Előtérbe került az állattartás, ami nem csupán az emberek életmódjában és étkezésében hozott jelentős változást, hanem azok kultúrájában és a hitvilágában is. A másik fontos változás egy addig is bár jobbára véletlenül - felhasznált kőzet, a rézérc tömegessé váló kitermelése és nagymérvű hasznosítása volt. Nagy felületű ásatások hiányában e kor településeiről viszonylag keveset tudunk, amit viszont ismerünk, az általánosan jellemző. (Így természetesen ezen megállapítások vonatkoznak a monorierdői telepekre is.) A rézkori települések kisebb kiterjedésűek voltak a neolitikumi falvaknál, szerkezetük is átalakult. Fontos változás következett be a vallási életben is, ami természetesen a halottkultusz változását is magával hozta. A temetkezés elszakadt a településektől. A falvak közelében, de sohasem a házak között(!) eltemetett emberek sírjai már szabályos temetőket alkotnak, és a temetkezési szokások elkezdik visszatükrözni a mindennapi élet viszonyait. A kárpát-medencei rézkor ennek ellenére nem alkot egységes kultúrát, és nem jelent egyöntetű és főként nem egyenes vonalú fejlődést a történelemben. Az egymást követő, és részben egymásra épülő, keveredő kultúrák elterjedésének határai máig meglehetősen bizonytalanok, meghatározásuk számos nehézséget hordoz magában. [2] A mai Monorierdő körüli falvak életét a Kr.e. 3. évezredben előbb az ún. bodrogkeresztúri-kultúra főként állattartásból éppen ezért nyomokat alig hagyó - élő népcsoportjainak vándorlása, majd a badeni- (péceli-) kultúrát hordozó népcsoportok beszivárgása, illetve az égei- és az északnyugat-anatóliai kora bronzkori kultúra hatásai határozták meg. Ezen újonnan betelepedő népek békés életmódot folytattak. A mezőgazdaság mellett a nagyállattartás (szarvasmarha) jellemezte őket, de tartottak és fogyasztottak kiskérődzőket (juh, kecske) és sertéseket is. Telepeik nyomait a Farkasdi tó környékén találták meg a kutatók. Számos fellelt edénytöredékük összegyűjtését Dr. Halász János, míg régészeti meghatározását Korek 1 Paplapos határában és a Kenderesalján is előkerült már egy-egy csiszolt kőbalta, melyek korát Korck József régészprofesszor határozta meg Kr.e ra. E leletek ma is megtekinthetők a Monori Helytörténeti Gyűjtemény kiállításán. 2 Lsd. bővebben: Domboróczki László: A Körös-kultúra északi elterjedési határának problematikája a Tiszaszőlős-Domaháza-pusztán végzett ásatás eredményeinek fényében (Archeometriai Műhely 2005/2.)

3 József professzor úr végezte el. Hazánk területén a bronzkor a Kr.e. 3. évezred közepétől a Kr.e. 9. század végéig tartott. Ebben az időszakban alakult ki egy viszonylagos egyensúly az állattartás és a növénytermesztés között. A középső bronzkorban (Kr.e ) a már megindult fejlődés töretlenül folytatódott. Megfigyelhető a társadalmi szervezet egyre bonyolultabbá válása is, bár ezzel részben ellentétes jeleket mutatnak pl. a Monorierdő környékén (Kenderesalja) is megtalálható, és a vatyai-kultúra embere által használt temetők sírjai, ahol a halottakat hamvasztás után társadalmi helyzetüktől függetlenül - urnákban helyezték örök nyugalomra. E temetőik leletanyaga egysíkú, kévés anyagból álló, ami megnehezíti a társadalmi különbségek biztonságos megállapítását. E műveltség embere kezdetben földbe mélyített gödörlakásban, majd felszín fölé emelkedő sövényházban élt, állattenyésztést és növénytermesztést folytatott. A vatyaiak az Alföld északi peremén több földsáncot is emeltek, melyek közül Monorierdőhöz a gombai Várhegyen álló esik a legközelebb. [3] Az ún. koszideri korszak végén a középső bronzkori gazdaság aztán váratlanul, szinte egycsapásra összeomlik. Ezzel egy időben viszont megindul egy egységes európai kultúra kialakulása (Kr.e k.), ami végül az ún. urnamezős-kultúra létrejöttébe torkollik. A békés megtelepedést a föld bősége és a hasonló kultúra segítette elő. Így ír erről László Gyula régészprofesszor: az újabb kőkor hazai műveltségei nem tűntek el nyom nélkül, hanem hazánk területének alapnépességét képezik a későbbi korokban is. [4] A korszak lelőhelyeiről előkerült leletek, az egységes fém- és kerámiaanyag egy fejlett bronziparral és szerteágazó kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező népesség békés társadalmi és gazdasági fejlődésére utalnak, melynek aztán egy keleti irányból az Alföldre beáramló mobilis életmódot folytató, pásztorkodó népcsoport vet véget. Ezek a keletről érkező lovasnomád népek a preszkíták, és a kimmerek voltak. Számunkra e népek jórészt ismeretlenek, mivel falvaikat még nem, csupán temetőiket sikerül megtalálni és feltárni. A magyarországi szkíta kor Kr.e. 560 körül vette kezdetét. Az Északkeleti- Kárpátok hágóin át érkeztek meg a Duna vonalától keletre eső területekre, és főként az Alföldre. Mivel a szkíta királyi család is a Kárpát-medencében telepedett le, így hazánk lett az európai Szkíta Birodalom központja. A már korábban itt élő népcsoportok és a betelepülő szkíta népek keveredéséből, összeolvadásából alakult ki az ún. vekerzug-hetényi-kultúra. (E kultúra világhírű leletei a mezőkeresztes-zöldhalompusztai arany-, illetve a tápiószentmártoni elektronszarvas pajzsdíszek.) A szkíták telepei főként ún. boronaházakból, valamint földbe vájt épületekből álltak, de a stratégiailag fontos helyeken közlekedési és kereskedelmi csomópontok, átkelőhelyek sáncokkal megerősített falvakat, sőt gyakran erődöket építettek. Mivel a szkíták már biztosan lovasnomádok voltak, letelepedésük nem zavarta meg az őslakosok telephelyeit. Szkíta telepet Monorierdő környékén még nem, de a közvetlenül szomszédos területeken (Tápiószele, Tápiószentmárton) már találtak, így joggal feltételezhető, hogy annakidején a Kenderesalja vagy a Paplapos is uralmuk alá tartozott. 3 A Gombán található vatyai-kultúra időszakára datált földsánc föltárását és leletanyagának tanulmányozását a monori származású régésznő, Topál Judit végezte. 4 László Gyula: Bevezetés a régészetbe (ELTE, Egyetemi jegyzet)

4 A vekerzug-hetényi-kultúra virágzásának a Kárpát-medencébe a Kr.e. 5. sz. végén nyugatról és északról beözönlő kelták vetettek véget, akik a Kr.e. 4. sz. második felétől a Dunától keletre eső területekre is kiterjesztették hatalmunkat. A kelták sikerének fő oka a már ipari mennyiségben végzett, tömeges vasfeldolgozás. Vasfegyvereik és védőfelszerelésük messze hatékonyabbnak bizonyult, mint az itt élő népek bronzeszközei. Díszített kardjaik ( magyar kard stílus, vagy szép kard ), a főként övdíszként használt maszkos üveggyöngyeik mind-mind fejlett vas-, zománc- és üvegiparukról tanúskodnak. A kelták uralmát a Kr.e. 1. Században a rómaiak és a dákok törték meg, de az Alföldet nem ők, hanem a Keletről érkező iráni eredetű állattartó nomád nép, a szarmaták (jazigok) foglalták el. A kelta uralom felszámolásával gyakorlatilag eltűntek az Alföld nagy, állandó falvai, helyüket az apró, ideiglenes települések vették át, amelyeknek nyomait százszámra tárták föl a régészek mind az Alföldön, mind a Tisza mentén. A mai Monorierdő közvetlen környékén tisztán jazig leletanyag nem került elő. A csévharaszti [5] és a monori lelet is azt látszanak azonban igazolni, hogy a Paplapos körzetébe érkező jazigok a kelta alapnépességre telepedtek rá. A kelta népesség ettől kezdve szarmata hatás alatt fejlődött tovább, majd a két nép egyetlen egységbe olvadt össze. A 4-5. század fordulóján aztán maguk a hunok követve az alánokat, a vizigótokat és a keleti gótokat - is megérkeztek a Kárpát-medencébe. Ők voltak képesek először uralmuk alatt egyesíteni a Kárpát-medencét. Ekkor érkeztek a Kárpát-medencébe azok a keleti germán törzsek is (herulok, gepidák), amelyek Attila 453-as halála után uralmuk alá hajtották e területet. A jazigok azonban nem tűntek el nyomtalanul a történelem vérzivataros színpadáról, hanem beolvadva a kelta őslakosságba, jászok néven a mai magyarságnak is egyik nagyon fontos - népi elemét alkotják. Az avarok főként az Alföldön telepedtek le, amit számtalan régészeti lelet is bizonyít (főként Szeged és Szentes környékén). A kutatások mai állása szerint az bizonyosan megállapítható, hogy egyik törzsük szállása a Paplapos területén volt. A jelentősebb településeiket sáncokkal és palánkkal erősítették meg. Az avarok, mint pusztai nép, elsősorban állattartással foglalkoztak (ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés és baromfi), de komoly területeket vontak földművelés alá, és ezek mellet igen fejlett kertkultúrával (zöldségfélék, szőlő) is rendelkeztek. Az állandó frank és bolgár nyomás következtében aztán az Avar Birodalom között végül összeomlott. Az Alföld, és vele együtt Erdély is, ekkor bolgár fennhatóság alá került. Ezt a bolgár uralmat törte meg aztán az Árpád vezetésével új hazát keresve az Alföldre megérkező magyarság ban. Mielőtt folytatnánk Monorierdő és környéke történetének ismertetését, röviden nézzük meg, hogy miért választották a régi korok emberei letelepedésük helyeként Kenderesalja és Paplapos térségét. A technikai és ipari-mezőgazdasági fejlettség alacsony fokán álló társadalmak számára az élet egyik talán legfontosabb feltétele a víz. Mivel az emberek a felszín alatti vizekhez (talajvíz, rétegvíz) nem tudtak kellő mértékben hozzáférni, így életük a felszíni vizek (folyók, tavak, mocsarak, források) környékéhez kötődött. Innen nyerték mindennapi vízszükségletüket maguknak és állataiknak, ezek biztosították táplálékuk egy 5 A csévharaszti, Dr. Kégl János kastélya körül előkerült jazig leletanyaggal kapcsolatosan további információkat Párducz Mihály: A szarmata kor Magyarországon című könyvének I. kötetében Monori leletek címmel találhat a Kedves Olvasó.

5 jelentős részét (halászat, illetve kisebb mértékben vadászat és gyűjtögetés), veszély esetén pedig megbújhattak a part menti nádasban és aljnövényzetben. A gyékénybuzogány pelyhes anyaga adta a tűzgyújtáshoz szükséges tapló alapanyagát. A náddal fűtötték kemencéiket, a sár, a nád és a fűz szolgáltatták a nyersanyagot az építkezésekhez. Gyékényből és fűzből fonták a mindennapokhoz szükséges eszközök egy részét (rekesztők, kasok, vályúk, főző-, evő- és ivóeszközök). A sort még lehetne folytatni, de sokkal fontosabb, hogy régi lakóhelyük hagyományai is a vízhez kötötték az újonnan betelepülőket, hiszen ott fejlesztették ki azokat az öntözési- és állattartási technikáikat, melyeket új élőhelyükön is folytatni kívántak. Az elmondottakból egyenesen következik, hogy Monorierdő környékén is az ősi felszíni vízhálózathoz igyekeztek a letelepedett emberek kapcsolni életüket. Ennek a vízhálózatnak akkor és ma is két gyűjtő központja volt: északon Kenderesalja, délen pedig Paplapos. Ehhez a két állandó vízgyűjtőhöz több időszakos (nagyobb esőzés, hóolvadás nyomán kialakuló) vízfolyás és csatorna is kapcsolódik, melyeket a térképek nem jelölnek. Ilyen mélyedések kötik össze a Gödöllő-Monori- és a Monori-Irsai dombság lejtőit a Kenderesaljával, illetve a Paplapossal. Előbbibe három, míg utóbbiba négy egymástól domborzatilag jól elkülöníthető vízfolyás vezet, melyek fontos szerepet játszottak az itt letelepedő népek életében. A vízszükséglet változása okozta azt a változást, amely a települések helyválasztásakor döntő tényezőként számított az egyes betelepülő népcsoportoknak. Ez az oka annak, hogy a kenderesaljai és paplaposi területek leletanyaga és leletsűrűsége komoly eltérést mutat. Az előbbi helyen a különböző korszakokban letelepülő népcsoportok bővülő térben ugyan, de mégiscsak egymáshoz, egymásra települtek, ezért az innen előkerülő leletek hovatartozása és kora csak nagy nehézségek árán állapítható meg. Ezzel szemben a Paplapos térségéből előkerülő leletek főként a Krisztus előtti korokból egymástól viszonylag távol esnek, így meghatározásuk jóval könnyebb. Monorierdő és környékének népei az első négyezer évben inkább a Kenderesalja területét részesítették előnyben, majd ez a helyzet a Krisztus utáni korokban megváltozik, hiszen a nomád népek már inkább a Paplapos térségében hozták létre új szálláshelyeiket.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN

Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Az őslénytan (paleontológia) a földtörténeti múlt növény; és állatvilágát kutatja. A barlangok és karsztos üregek kitöltése kedvező körülményeket biztosít az

Részletesebben

4. Pusztaszikszó sóderbánya: Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúra edénytöredékei, egy kisedény, pattintott obszidián, -kőeszközök, kőbalta.

4. Pusztaszikszó sóderbánya: Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúra edénytöredékei, egy kisedény, pattintott obszidián, -kőeszközök, kőbalta. FÜZESABONY RÉGÉSZETI LELŐHELYEI Újkőkor (Neolitikum) 1. Pusztaszikszó sertéstelep: Kerámia töredékek, pattintott kőeszközök. Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrája leletanyaga. (terepbejárás) 2. Pusztaszikszó

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Csörög Településrendezési terv

Csörög Településrendezési terv Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település

Részletesebben

MAGYAR REG ESZET AZ EZREDFORDULÓN

MAGYAR REG ESZET AZ EZREDFORDULÓN MAGYAR REG ESZET AZ EZREDFORDULÓN Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Teleki László Alapítvány Budapest 2003 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 5 A szerkesztők előszava 7 Lectori salutem 9 I. RÉGÉSZETI KUTATÁSOK

Részletesebben

Az emberiség fejlődéstörténetének az a korszaka, melyből írott emlékek nem maradtak ránk.

Az emberiség fejlődéstörténetének az a korszaka, melyből írott emlékek nem maradtak ránk. Az emberiség fejlődéstörténetének az a krszaka, melyből írtt emlékek nem maradtak ránk. Felsztása: 1. Palelitikum: i.e. 600 000-10 000 alsó szakasz: i.e.600 000-120 000 középső szakasz: i.e. 120 000-40

Részletesebben

Gyoma és Endrőd története a régészeti leletek tükrében.

Gyoma és Endrőd története a régészeti leletek tükrében. Gulyás András Gyoma és Endrőd története a régészeti leletek tükrében. (előadás) A neolitikum kezdetétől Gyomaendrőd környéke lakott volt. I. e. 6000-től nem volt olyan időszak, amikor ezen a rendkívül

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

Tudománytörténet. 1. Előadás Őskor

Tudománytörténet. 1. Előadás Őskor Tudománytörténet 1. Előadás Őskor Tudománytörténet előadás Óraszám/hét: 2 Kreditszám: 2 Tantárgyteljesítési követelmény: kollokvium Évközi feladatok: zh + beadandó dolgozat + kiselőadás (Határidő: 2012.

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Térképek a Kárpát-medencéről

Térképek a Kárpát-medencéről Térképek a Kárpát-medencéről Leleteink tisztességes kiértékelése végett már jó ideje szorgalmazom, hogy tegyük egymás mellé őket! Tegyük egymás mellé a dunántúlit az alföldivel és az erdélyivel, az újkőkorit

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 20102. SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET. Dr. Kalla Gábor Dr. Szabó Gábor

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 20102. SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET. Dr. Kalla Gábor Dr. Szabó Gábor KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 20102. SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET HELYSZÍN IDŐPONT PROGRAM CÍME VEZETŐ RÖVID LEÍRÁS LÉTSZÁM REG. KORHATÁR 4/B, 01 Alagsor Restaurátor 17.30 18.20 18.30 19.20 Merre

Részletesebben

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor Archeometria - Régészeti bevezető 3. - Ami elmaradt: régészeti korbeosztás, magyarországi legfontosabb kultúrák (elterjedés, időszak) Régészeti bevezető 3: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

A.D.U. Építész Iroda kft

A.D.U. Építész Iroda kft A.D.U. Építész Iroda kft MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) 2014. január MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklete

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A térség őstörténete az Emlékpark programjában

A térség őstörténete az Emlékpark programjában A térség őstörténete az Emlékpark programjában A régió és az ország technikatörténeti helyzetének a bemutatása az európai civilizáció fejlődése tükrében: A Kárpát-medence a kezdetektől kiemelt szerepet

Részletesebben

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Projekt: 26. sz. főút négynyomúsítása 9+600 és 12+000 km szelvények között Ásatási beszámoló Csengeri Piroska (ásatásvezető régész) - A két ismert régészeti lelőhelyen

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE MÓDSZEREK KÖZVETLEN Régészet Térképészet Térképészet 1526 előtt 1526 után ELŐTTE KEZDETLEGES TÉRKÉPEK Lázár deák Térképezési munkálatok Mikoviny Sámuel (1700-1750) legelső

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet JUBILEUMI KÖTET Életük a régészet A ságvári őskőkori telep ásatói 1932-ben: Csalogovits József, Gaál István, Hillebrand Jenő, Laczkó Dezső és Gönczi Ferenc Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) A múzeumban

Részletesebben

Kelták Magyarországon

Kelták Magyarországon Kelták Magyarországon Ha a keltákról hallunk, manapság azonnal, az ír népzene, vagy az ír kocsmák, a pubok jutnak eszünkbe. Kelták azonban, nem csak a Brit-szigeteken éltek a bronz és vaskorban, hanem

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A Csongrád megyei Szegváron (1. kép 1 2) 1980 tavaszán homokbányászás közben sírok és telepobjektumok kerültek elő.

Részletesebben

Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014.

Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014. Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014. A korai fémművesség kialakulása DK-Európában 1. termésréz (Cu) a természetben elemként előforduló ásvány;

Részletesebben

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: 06-26-313-848

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: 06-26-313-848 ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: 06-26-313-848 Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Juhász Márton úr részére Tárgy: új rész bejelentés Leány-Legény-Ariadne-barlangrendszer

Részletesebben

Csanytelek Község Polgármesterétől

Csanytelek Község Polgármesterétől Csanytelek Község Polgármesterétől 6647 Csanytelek, Volentér János tér 2 Tel.: 63 / 578 510 Fax: 63 / 578-517 e-mail: csanytelek@csanytelek.hu, www.csanytelek.hu 7-51/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanytelek

Részletesebben

tórxx3szilasi-rrje?xírx:e 700 éoes tc")rténete

tórxx3szilasi-rrje?xírx:e 700 éoes tc)rténete a DÍHÍS eyöscy tórxx3szilasi-rrje?xírx:e 700 éoes tc")rténete 4 V - ^r-v BORSODI KISMONOGRAFIÁK 16 SZÜLEIM EMLÉKÉNEK HÁLÁVAL - akiktől mindent kaptam, és akiknek oly keveset adhattam életükben Dénes György

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Az őskor. A. Az őstörténet

Az őskor. A. Az őstörténet SZAMOSI LÓRÁNT Az őskor A. Az őstörténet Az őstörténet nem más, mint az emberiség legrégebbi története. A korszak kezdete és vége nem határozható meg pontosan. Őstörténetről beszélünk az államszervezetek

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015.

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. K U LT U R Á L I S Ö R Ö K S É G V É D E L M I H AT Á S TA N U L M Á N Y Megrendelő: Kunfehértó Községi Önkormányzat

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015

Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015 Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015 A magyar művelődéstörténet korszakai I. Korai szakasz (előmagyar kor, ősmagyar kor, a honfoglalás kora) II. A magyarok és a X. századi Európa

Részletesebben

kozma.miklos@alsonem edi.hu gyorgy.balazs@alsonem edi.hu jozan.menyhert@alsone medi.hu szabo.kalman@alsonem edi.hu medi.hu torok.

kozma.miklos@alsonem edi.hu gyorgy.balazs@alsonem edi.hu jozan.menyhert@alsone medi.hu szabo.kalman@alsonem edi.hu medi.hu torok. Az SZMSZ 1. melléklete A Képviselő-testület tagjai: Név Lakcím E-mail-cím Fogadóóra ideje, helye Alsónémedi Vincze József Kápolna u. 71. polgarmester@alsoneme Minden hónap első szerda polgármester di.hu

Részletesebben

Múzeumi óra. I. Szabadon variálható feladatok. 1. Pannonok. A Kárpát-medence első ismert népei

Múzeumi óra. I. Szabadon variálható feladatok. 1. Pannonok. A Kárpát-medence első ismert népei Múzeumi óra Óra anyaga: A Kárpát-medence lakói a honfoglalás előtt Foglalkozás ideje: 2011. május Foglalkozás időtartama: 2x45 sec Foglalkozás résztvevői: 5. oszt. 25 fő Foglalkozás helye: Ripl - Rónai

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ P. BARNA JUDIT A LENGYELI KULTÚRA KIALAKULÁSA A DNY-DUNÁNTÚLON TÉZISEK

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Emlékérem a dunai helytállásért

Emlékérem a dunai helytállásért Emlékérem a dunai helytállásért Árvízi emlékéremmel ismerte el az Országos Vízügyi Főigazgatóság azoknak a vízügyi dolgozóknak a munkáját, akik részt vettek akár a helyszínen, akár a védekezés támogatásával

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

FÜZESABONY TÖRTÉNETE A RÉGÉSZETI LELETEK TÜKRÉBEN. Magda Henrietta személyügyi szervező

FÜZESABONY TÖRTÉNETE A RÉGÉSZETI LELETEK TÜKRÉBEN. Magda Henrietta személyügyi szervező FÜZESABONY TÖRTÉNETE A RÉGÉSZETI LELETEK TÜKRÉBEN Magda Henrietta személyügyi szervező Budapest 1998 2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3 II. Füzesabony története a régészeti leletek tükrében. II.1. Kőkorszak

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Szolnok-Doboka területének települése Szent István koráig

Szolnok-Doboka területének települése Szent István koráig Szolnok-Doboka területének települése Szent István koráig Szolnok-Doboka vármegye kialakulását nem földrajzi és népi tények szabták meg, hanem történelmi és közigazgatási tényezők hozták létre. E könyv

Részletesebben

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedt egykor a sztyeppevidéken élő szkíta műveltségű népek köre. Európában szkítáknak, Közép-Ázsiában szakáknak nevezték

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:

Részletesebben

A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN. Frisnyák Sándor 1. Az őskörnyezet első használói és átalakítói

A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN. Frisnyák Sándor 1. Az őskörnyezet első használói és átalakítói A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN Frisnyák Sándor 1 Az őskörnyezet első használói és átalakítói A hazánk ősföldrajzával foglakozó tanulmányok rendre megemlítik, hogy a holocénban az endogén

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

A DUNA - TISZA KÖZI HÁTSÁG ÉS A KALOCSAI SÁRKÖZ HAJÓS ÉS CSÁSZÁRTÖLTÉS KÖZSÉGEK KÖZÖTTI HATÁRTERÜLETÉNEK GEOARCHEOLÓGIAI ELEMZÉSE

A DUNA - TISZA KÖZI HÁTSÁG ÉS A KALOCSAI SÁRKÖZ HAJÓS ÉS CSÁSZÁRTÖLTÉS KÖZSÉGEK KÖZÖTTI HATÁRTERÜLETÉNEK GEOARCHEOLÓGIAI ELEMZÉSE SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A DUNA - TISZA KÖZI HÁTSÁG ÉS A KALOCSAI SÁRKÖZ HAJÓS ÉS CSÁSZÁRTÖLTÉS KÖZSÉGEK KÖZÖTTI HATÁRTERÜLETÉNEK GEOARCHEOLÓGIAI

Részletesebben

Kőkor Kerekasztal Konferencia

Kőkor Kerekasztal Konferencia 1 Kőkor Kerekasztal Konferencia A kőkor kutatóinak éves gyűlése 2012. december 7. Miskolci Egyetem, BTK, B/2 épület 417 (A Történelem szak könyvtára) M E N E T R E N D 10.00-10.20 Király Attila: A kavicsanalízis

Részletesebben

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 72/ 2001. ( 12.10.) sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 72/ 2001. ( 12.10.) sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 72/ 2001. ( 12.10.) sz. rendelete Pécs, Nagyárpádi városrész Kanizsai Dorottya úttól északra Kemény Zsigmond úttól nyugatra eső terület szabályozási tervének

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Az anyagcseretípusok fejlődése 2.

Az anyagcseretípusok fejlődése 2. Kedves Olvasó! A Természetes EgyenSúly című online magazin 6. számát tartod a kezedben. Az anyagcseretípusok fejlődése 2. Dél-India csak az egyik példa, amelyen keresztül egy anyagcseretípus keletkezése

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 2.

Archeometria - Régészeti bevezető 2. Archeometria - Régészeti bevezető 2. - A kormeghatározási módszerek áttekintése. - A régészeti korbeosztás, magyarországi legfontosabb kultúrák (elterjedés, időszak) Előző órához: megjelent: 1 Előző órához:

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Természeti adottságok

Természeti adottságok Földrajzi fekvése Téglást az ész.47 42 és a kh. 21 40 földrajzi koordinátáknál található A település Észak- Alföldön van Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán Két legközelebbi nagyváros

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

RÉGIBB KŐKOR KEREKASZTAL

RÉGIBB KŐKOR KEREKASZTAL RÉGIBB KŐKOR KEREKASZTAL A Régibb Kőkor Kutatóinak Éves Gyűlése 2010. december 3. Miskolci Egyetem, BTK, Történettudományi Intézet Őstörténeti és Régészeti Tanszék RÁCZ BÉLA Kárpátalja mai területének

Részletesebben

Az ásatás és a feldolgozás eredményei

Az ásatás és a feldolgozás eredményei Beszámoló A római provinciális régészetünk egyik nagy adóssága volt és van is a tartomány védelmi rendszerének, a limes-vonalnak a rendszeres és szisztematikus kutatása, valamint a korábbi ásatások eredményeinek

Részletesebben

6. ábra A múmiákat rejtô díszes koporsók 150 éven át pihentek egy elfalazott, mindenki által elfeledett kriptában a váci Fehérek templomában

6. ábra A múmiákat rejtô díszes koporsók 150 éven át pihentek egy elfalazott, mindenki által elfeledett kriptában a váci Fehérek templomában letörték, de azt nem tudhatjuk, hogy ki tette ezt: Ötzi vagy egy társa, esetleg az ellenségei? A nyílvesszô behatolási szögébôl az is kiderült, hogy aki rálôtt Ötzire, feltehetôen lejjebb a hegyoldalon,

Részletesebben

RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL. A törteli csodaszarvasok

RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL. A törteli csodaszarvasok RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli csodaszarvasok Dr. Erdei László Törteli Falumúzeum Baráti Kör Egyesület erdei@bio.u-szeged.hu Az ősi szarvasábrázolások és szarvas-mítoszok a nagyállattartó pusztai népek

Részletesebben

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c.

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. Megjelent: KAPU 2015.04, 53-56. Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. készülő könyvből Az embertani vizsgálatok helyzete

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2012. október 4. 1 Budapest II. kerülete P.H P.H. A II. kerület területe: Népesség: Polgármester: 36 km 2 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI KIS- TÉRSÉG KÖZOKTATÁ- SI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI, ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

DUNAÚJVÁROSI KIS- TÉRSÉG KÖZOKTATÁ- SI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI, ÉS FEJLESZTÉSI TERVE DUNAÚJVÁROSI KIS- TÉRSÉG KÖZOKTATÁ- SI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI, ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008-2014 1 Tartalomjegyzék 1.Bevezetés... 4 1.1.A többcélú kistérségi társulás megalakulása...

Részletesebben

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km)

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km) Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról A szondázó ásatások

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról1 A magyar nép történetéből ismert,

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2015 ŐSZ

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2015 ŐSZ MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2015 ŐSZ www.magyarregeszet.hu MÁS/VILÁG A BRONZKORI ÉLET REJTELMEI ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON A miskolci Herman Ottó Múzeum időszakos régészeti kiállítása Király Ágnes A

Részletesebben

54 211 18 0000 00 00 Zománcműves Zománcműves

54 211 18 0000 00 00 Zománcműves Zománcműves A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A Partium közigazgatási földrajza. doktori (PhD) értekezés. név: Szilágyi Ferenc témavezetı: prof. dr. Süli-Zakar István

A Partium közigazgatási földrajza. doktori (PhD) értekezés. név: Szilágyi Ferenc témavezetı: prof. dr. Süli-Zakar István A Partium közigazgatási földrajza doktori (PhD) értekezés név: Szilágyi Ferenc témavezetı: prof. dr. Süli-Zakar István Debreceni Egyetem Debrecen, 2008. A Partium közigazgatási földrajza doktori (PhD)

Részletesebben

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri

Részletesebben

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből A tigrisfog-talizmán Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből Kopál József 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! 2006-ban a Múlt kor folyóirat kérdésére: Hová indulna ma útnak Stein Aurél?

Részletesebben

FELHÍVÁS. A kötet bolti ára: 9900 Ft Előfizetőknek: 6900 Ft TA R T A L O M

FELHÍVÁS. A kötet bolti ára: 9900 Ft Előfizetőknek: 6900 Ft TA R T A L O M FELHÍVÁS Hosszú előkészületek után 2013 májusában a Pécs Története Alapítvány és a pécsi Kronosz Kiadó megjelenteti a Pécs története című nagymonográfia első kötetét, Pécs története az őskortól a püspökség

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

CSEPEL TÖRTÉNETE. Összeállította: Cser Károlyné

CSEPEL TÖRTÉNETE. Összeállította: Cser Károlyné CSEPEL TÖRTÉNETE Összeállította: Cser Károlyné 2012 Jelen füzet kiadását Csepel 300 éves évfordulója alkalmából Budapest Csepel Önkormányzata támogatta CSEPEL TÖRTÉNETE Rövid segédanyag a Nagycsaládosok

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Dr. Antal Ákos hatósági főállatorvos, megyei ENAR koordinátor Hajdú Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc biztonsági és Állategészségügyi

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben