Az Észak-Alföld rövid története a kezdetektől a honfoglalás koráig (Kr.e. 6. évezred Kr.u. 9. sz.)
|
|
- Zoltán József Bogdán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az Észak-Alföld rövid története a kezdetektől a honfoglalás koráig (Kr.e. 6. évezred Kr.u. 9. sz.) Tisztelt Olvasó! Ezen dolgozat megírásakor az a cél lebegett előttem és Gál Viktor ceglédi barátom szeme előtt, akinek ezúton is köszönöm, hogy saját jegyzetét/kutatási eredményeit a rendelkezésemre bocsátotta, hogy szakítva az előző korszak internacionalista nevelésével megismertessem mindenkivel, akit kicsit is érdekel a múlt, annak a településnek a történetét, ahol él. Örömmel veszem tudomásul, hogy ismét megjelent és egyre szélesebb körben terjed - a magyar társadalmon belül is a jó értelemben vett nacionalizmus és lokálpatriotizmus (de nem a szélsőségek!), melynek természetes velejárója az igény, hogy minél többet ismerjünk meg a bennünket nap, mint nap körülvevő világból (nem csupán történeti szempontból). E rövid tanulmány mely remélhetőleg egyszer könyvvé terebélyesedik majd egy olyan fehér foltot igyekszik eltüntetni, mely nem a történelmi múlt hiányával, hanem inkább az érdektelenséggel magyarázható. Monorierdő története tanulságos, sőt tipikus magyar falutörténet annak minden szépségével és összes árnyoldalával egyetemben, mely megérdemli, hogy széles körben is ismertté váljék. A történettudomány és a régészet nehézsége, hogy minél visszább haladunk az időben, annál nehezebb egy-egy esemény pontos leírása, a történés idejének meghatározása. Nincs ez másképp Monorierdő esetében sem, így a falu őstörténete leginkább a tágabb környék (Üllő, Pilis, Monor, sőt olykor Pest és Cegléd) közös múltjának ismertetésére és általános érvényű tények megállapítására szorítkozik az írott források hiányában, ám mindenkor maximálisan igyekeztem figyelembe venni a régészeti kutatások ide vonatkozó leletanyagait. E rövid bevezető után vessük hát bele magunkat az események sodrába, és ismerjük meg Monorierdő történetét! Az első ember lakta telepek nyomai az Észak-Alföldön a középső őskőkorból (paleolitikum Kr.e ) származnak. Ekkor ezt a vidéket mint Európa más tájait is az ún. neandervölgyi ember (Homo sapiens neandertalensis) népesítette be. A neandervölgyiek táplálékuk túlnyomó részét vadászatból szerezték be, és a feltárt paleolitikumi telepeken talált állati maradványok alapján megállapítható, hogy egyegy közösség - a körülmények hatására erősen specializálódott egy bizonyos állatfaj vadászatára (pl. az Érd mellett feltárt kb éves telep lakói a barlangi medve elejtésére specializálódtak). E specifikus életmód fejlett kommunikációs készséget, a fogalmi gondolkodás egy magasabb szintjét, az egyének közötti együttműködés hatékonyságát, így végső soron és egy bizonyos fokú társadalmi tagozódást igényelt. A felső paleolitikum időszakában (Kr.e ) egy új emberi népcsoport jelent meg szerte Európában így hazánkban is a Homo sapiens sapiens, vagyis a modern ember. Korábban azt feltételezték, hogy a két népcsoport keveredett és egybeolvadt, ám ezt a modern genetikai és DNS vizsgálatok egyelőre nem erősítették meg. Valószerűbbnek látszik az a feltevés, hogy a modern ember egyszerűen kiszorította a neandervölgyieket életterükből, ami azután a pusztulásukat okozta. Az első állandó településeket az újkőkor (neolitikum Kr.e ) élelemtermelő közösségei hozták létre. A Duna-Tisza-közén a letelepedett életmód nyújtotta nagyobb
2 létbiztonság okozta népességrobbanás során a Dunántúlról kiáramló telepesek a mezo- és neolitikumi kultúra keveredéséből létrejött ún. vonaldíszes kerámia-kultúrát terjesztették el. Az addig lakatlan területek a népességszám gyors növekedése következtében gyorsan benépesültek. Feltehetően ez az az időszak, amikortól kezdve a mai Monor, Monorierdő, Pilis, Üllő és Cegléd környéke gyakorlatilag állandóan lakott területté vált. A mai Monorierdő környékén letelepedő népcsoport ekkor már elsősorban kistestű állatok elejtésével (madarak, rágcsálók, apróvad) és egyre növekvő arányban növényi eredetű élelemmel biztosította mindennapi megélhetését, illetve az állattartás (kecske, juh, szarvas-marha) is hozzátartozott letelepedett életmódjukhoz. A nagycsaládok együtt éltek hatalmas, akár x 5-8 méteres, hosszú házaikban. E népcsoport jellemzője agyagedényeik egyöntetű alapformája, készítési technikája és jellegzetes vonaldíszítése. A kor két vonaldíszes kultúrája közül az alföldi telepesek a keleti vonaldíszes kerámia-kultúra (alföldi- vagy szatmári-szakálháti-tiszadobi csoport) népcsoportjaihoz tartoztak. [1] Még alig melegedtek meg az új telepesek, amikor a Kr.e. 5. évezred végén a neolitikus népek életében jelentős változások következtek be. Az egyik ilyen változás az éghajlat hirtelen hűvösebbre, szárazabbra fordulása, ami nem kedvezett a korábbi növényi kultúráknak. Előtérbe került az állattartás, ami nem csupán az emberek életmódjában és étkezésében hozott jelentős változást, hanem azok kultúrájában és a hitvilágában is. A másik fontos változás egy addig is bár jobbára véletlenül - felhasznált kőzet, a rézérc tömegessé váló kitermelése és nagymérvű hasznosítása volt. Nagy felületű ásatások hiányában e kor településeiről viszonylag keveset tudunk, amit viszont ismerünk, az általánosan jellemző. (Így természetesen ezen megállapítások vonatkoznak a monorierdői telepekre is.) A rézkori települések kisebb kiterjedésűek voltak a neolitikumi falvaknál, szerkezetük is átalakult. Fontos változás következett be a vallási életben is, ami természetesen a halottkultusz változását is magával hozta. A temetkezés elszakadt a településektől. A falvak közelében, de sohasem a házak között(!) eltemetett emberek sírjai már szabályos temetőket alkotnak, és a temetkezési szokások elkezdik visszatükrözni a mindennapi élet viszonyait. A kárpát-medencei rézkor ennek ellenére nem alkot egységes kultúrát, és nem jelent egyöntetű és főként nem egyenes vonalú fejlődést a történelemben. Az egymást követő, és részben egymásra épülő, keveredő kultúrák elterjedésének határai máig meglehetősen bizonytalanok, meghatározásuk számos nehézséget hordoz magában. [2] A mai Monorierdő körüli falvak életét a Kr.e. 3. évezredben előbb az ún. bodrogkeresztúri-kultúra főként állattartásból éppen ezért nyomokat alig hagyó - élő népcsoportjainak vándorlása, majd a badeni- (péceli-) kultúrát hordozó népcsoportok beszivárgása, illetve az égei- és az északnyugat-anatóliai kora bronzkori kultúra hatásai határozták meg. Ezen újonnan betelepedő népek békés életmódot folytattak. A mezőgazdaság mellett a nagyállattartás (szarvasmarha) jellemezte őket, de tartottak és fogyasztottak kiskérődzőket (juh, kecske) és sertéseket is. Telepeik nyomait a Farkasdi tó környékén találták meg a kutatók. Számos fellelt edénytöredékük összegyűjtését Dr. Halász János, míg régészeti meghatározását Korek 1 Paplapos határában és a Kenderesalján is előkerült már egy-egy csiszolt kőbalta, melyek korát Korck József régészprofesszor határozta meg Kr.e ra. E leletek ma is megtekinthetők a Monori Helytörténeti Gyűjtemény kiállításán. 2 Lsd. bővebben: Domboróczki László: A Körös-kultúra északi elterjedési határának problematikája a Tiszaszőlős-Domaháza-pusztán végzett ásatás eredményeinek fényében (Archeometriai Műhely 2005/2.)
3 József professzor úr végezte el. Hazánk területén a bronzkor a Kr.e. 3. évezred közepétől a Kr.e. 9. század végéig tartott. Ebben az időszakban alakult ki egy viszonylagos egyensúly az állattartás és a növénytermesztés között. A középső bronzkorban (Kr.e ) a már megindult fejlődés töretlenül folytatódott. Megfigyelhető a társadalmi szervezet egyre bonyolultabbá válása is, bár ezzel részben ellentétes jeleket mutatnak pl. a Monorierdő környékén (Kenderesalja) is megtalálható, és a vatyai-kultúra embere által használt temetők sírjai, ahol a halottakat hamvasztás után társadalmi helyzetüktől függetlenül - urnákban helyezték örök nyugalomra. E temetőik leletanyaga egysíkú, kévés anyagból álló, ami megnehezíti a társadalmi különbségek biztonságos megállapítását. E műveltség embere kezdetben földbe mélyített gödörlakásban, majd felszín fölé emelkedő sövényházban élt, állattenyésztést és növénytermesztést folytatott. A vatyaiak az Alföld északi peremén több földsáncot is emeltek, melyek közül Monorierdőhöz a gombai Várhegyen álló esik a legközelebb. [3] Az ún. koszideri korszak végén a középső bronzkori gazdaság aztán váratlanul, szinte egycsapásra összeomlik. Ezzel egy időben viszont megindul egy egységes európai kultúra kialakulása (Kr.e k.), ami végül az ún. urnamezős-kultúra létrejöttébe torkollik. A békés megtelepedést a föld bősége és a hasonló kultúra segítette elő. Így ír erről László Gyula régészprofesszor: az újabb kőkor hazai műveltségei nem tűntek el nyom nélkül, hanem hazánk területének alapnépességét képezik a későbbi korokban is. [4] A korszak lelőhelyeiről előkerült leletek, az egységes fém- és kerámiaanyag egy fejlett bronziparral és szerteágazó kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező népesség békés társadalmi és gazdasági fejlődésére utalnak, melynek aztán egy keleti irányból az Alföldre beáramló mobilis életmódot folytató, pásztorkodó népcsoport vet véget. Ezek a keletről érkező lovasnomád népek a preszkíták, és a kimmerek voltak. Számunkra e népek jórészt ismeretlenek, mivel falvaikat még nem, csupán temetőiket sikerül megtalálni és feltárni. A magyarországi szkíta kor Kr.e. 560 körül vette kezdetét. Az Északkeleti- Kárpátok hágóin át érkeztek meg a Duna vonalától keletre eső területekre, és főként az Alföldre. Mivel a szkíta királyi család is a Kárpát-medencében telepedett le, így hazánk lett az európai Szkíta Birodalom központja. A már korábban itt élő népcsoportok és a betelepülő szkíta népek keveredéséből, összeolvadásából alakult ki az ún. vekerzug-hetényi-kultúra. (E kultúra világhírű leletei a mezőkeresztes-zöldhalompusztai arany-, illetve a tápiószentmártoni elektronszarvas pajzsdíszek.) A szkíták telepei főként ún. boronaházakból, valamint földbe vájt épületekből álltak, de a stratégiailag fontos helyeken közlekedési és kereskedelmi csomópontok, átkelőhelyek sáncokkal megerősített falvakat, sőt gyakran erődöket építettek. Mivel a szkíták már biztosan lovasnomádok voltak, letelepedésük nem zavarta meg az őslakosok telephelyeit. Szkíta telepet Monorierdő környékén még nem, de a közvetlenül szomszédos területeken (Tápiószele, Tápiószentmárton) már találtak, így joggal feltételezhető, hogy annakidején a Kenderesalja vagy a Paplapos is uralmuk alá tartozott. 3 A Gombán található vatyai-kultúra időszakára datált földsánc föltárását és leletanyagának tanulmányozását a monori származású régésznő, Topál Judit végezte. 4 László Gyula: Bevezetés a régészetbe (ELTE, Egyetemi jegyzet)
4 A vekerzug-hetényi-kultúra virágzásának a Kárpát-medencébe a Kr.e. 5. sz. végén nyugatról és északról beözönlő kelták vetettek véget, akik a Kr.e. 4. sz. második felétől a Dunától keletre eső területekre is kiterjesztették hatalmunkat. A kelták sikerének fő oka a már ipari mennyiségben végzett, tömeges vasfeldolgozás. Vasfegyvereik és védőfelszerelésük messze hatékonyabbnak bizonyult, mint az itt élő népek bronzeszközei. Díszített kardjaik ( magyar kard stílus, vagy szép kard ), a főként övdíszként használt maszkos üveggyöngyeik mind-mind fejlett vas-, zománc- és üvegiparukról tanúskodnak. A kelták uralmát a Kr.e. 1. Században a rómaiak és a dákok törték meg, de az Alföldet nem ők, hanem a Keletről érkező iráni eredetű állattartó nomád nép, a szarmaták (jazigok) foglalták el. A kelta uralom felszámolásával gyakorlatilag eltűntek az Alföld nagy, állandó falvai, helyüket az apró, ideiglenes települések vették át, amelyeknek nyomait százszámra tárták föl a régészek mind az Alföldön, mind a Tisza mentén. A mai Monorierdő közvetlen környékén tisztán jazig leletanyag nem került elő. A csévharaszti [5] és a monori lelet is azt látszanak azonban igazolni, hogy a Paplapos körzetébe érkező jazigok a kelta alapnépességre telepedtek rá. A kelta népesség ettől kezdve szarmata hatás alatt fejlődött tovább, majd a két nép egyetlen egységbe olvadt össze. A 4-5. század fordulóján aztán maguk a hunok követve az alánokat, a vizigótokat és a keleti gótokat - is megérkeztek a Kárpát-medencébe. Ők voltak képesek először uralmuk alatt egyesíteni a Kárpát-medencét. Ekkor érkeztek a Kárpát-medencébe azok a keleti germán törzsek is (herulok, gepidák), amelyek Attila 453-as halála után uralmuk alá hajtották e területet. A jazigok azonban nem tűntek el nyomtalanul a történelem vérzivataros színpadáról, hanem beolvadva a kelta őslakosságba, jászok néven a mai magyarságnak is egyik nagyon fontos - népi elemét alkotják. Az avarok főként az Alföldön telepedtek le, amit számtalan régészeti lelet is bizonyít (főként Szeged és Szentes környékén). A kutatások mai állása szerint az bizonyosan megállapítható, hogy egyik törzsük szállása a Paplapos területén volt. A jelentősebb településeiket sáncokkal és palánkkal erősítették meg. Az avarok, mint pusztai nép, elsősorban állattartással foglalkoztak (ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés és baromfi), de komoly területeket vontak földművelés alá, és ezek mellet igen fejlett kertkultúrával (zöldségfélék, szőlő) is rendelkeztek. Az állandó frank és bolgár nyomás következtében aztán az Avar Birodalom között végül összeomlott. Az Alföld, és vele együtt Erdély is, ekkor bolgár fennhatóság alá került. Ezt a bolgár uralmat törte meg aztán az Árpád vezetésével új hazát keresve az Alföldre megérkező magyarság ban. Mielőtt folytatnánk Monorierdő és környéke történetének ismertetését, röviden nézzük meg, hogy miért választották a régi korok emberei letelepedésük helyeként Kenderesalja és Paplapos térségét. A technikai és ipari-mezőgazdasági fejlettség alacsony fokán álló társadalmak számára az élet egyik talán legfontosabb feltétele a víz. Mivel az emberek a felszín alatti vizekhez (talajvíz, rétegvíz) nem tudtak kellő mértékben hozzáférni, így életük a felszíni vizek (folyók, tavak, mocsarak, források) környékéhez kötődött. Innen nyerték mindennapi vízszükségletüket maguknak és állataiknak, ezek biztosították táplálékuk egy 5 A csévharaszti, Dr. Kégl János kastélya körül előkerült jazig leletanyaggal kapcsolatosan további információkat Párducz Mihály: A szarmata kor Magyarországon című könyvének I. kötetében Monori leletek címmel találhat a Kedves Olvasó.
5 jelentős részét (halászat, illetve kisebb mértékben vadászat és gyűjtögetés), veszély esetén pedig megbújhattak a part menti nádasban és aljnövényzetben. A gyékénybuzogány pelyhes anyaga adta a tűzgyújtáshoz szükséges tapló alapanyagát. A náddal fűtötték kemencéiket, a sár, a nád és a fűz szolgáltatták a nyersanyagot az építkezésekhez. Gyékényből és fűzből fonták a mindennapokhoz szükséges eszközök egy részét (rekesztők, kasok, vályúk, főző-, evő- és ivóeszközök). A sort még lehetne folytatni, de sokkal fontosabb, hogy régi lakóhelyük hagyományai is a vízhez kötötték az újonnan betelepülőket, hiszen ott fejlesztették ki azokat az öntözési- és állattartási technikáikat, melyeket új élőhelyükön is folytatni kívántak. Az elmondottakból egyenesen következik, hogy Monorierdő környékén is az ősi felszíni vízhálózathoz igyekeztek a letelepedett emberek kapcsolni életüket. Ennek a vízhálózatnak akkor és ma is két gyűjtő központja volt: északon Kenderesalja, délen pedig Paplapos. Ehhez a két állandó vízgyűjtőhöz több időszakos (nagyobb esőzés, hóolvadás nyomán kialakuló) vízfolyás és csatorna is kapcsolódik, melyeket a térképek nem jelölnek. Ilyen mélyedések kötik össze a Gödöllő-Monori- és a Monori-Irsai dombság lejtőit a Kenderesaljával, illetve a Paplapossal. Előbbibe három, míg utóbbiba négy egymástól domborzatilag jól elkülöníthető vízfolyás vezet, melyek fontos szerepet játszottak az itt letelepedő népek életében. A vízszükséglet változása okozta azt a változást, amely a települések helyválasztásakor döntő tényezőként számított az egyes betelepülő népcsoportoknak. Ez az oka annak, hogy a kenderesaljai és paplaposi területek leletanyaga és leletsűrűsége komoly eltérést mutat. Az előbbi helyen a különböző korszakokban letelepülő népcsoportok bővülő térben ugyan, de mégiscsak egymáshoz, egymásra települtek, ezért az innen előkerülő leletek hovatartozása és kora csak nagy nehézségek árán állapítható meg. Ezzel szemben a Paplapos térségéből előkerülő leletek főként a Krisztus előtti korokból egymástól viszonylag távol esnek, így meghatározásuk jóval könnyebb. Monorierdő és környékének népei az első négyezer évben inkább a Kenderesalja területét részesítették előnyben, majd ez a helyzet a Krisztus utáni korokban megváltozik, hiszen a nomád népek már inkább a Paplapos térségében hozták létre új szálláshelyeiket.
Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
RészletesebbenŐskor- Történelem előtti kor
AZ ŐSKOR KULTÚRÁJA Őskor- Történelem előtti kor Az emberiség fejlődéstörténetének az a korszaka, melyből írott emlékek nem maradtak ránk. Felosztása: 1. Paleolitikum: i.e. 600 000-10 000 alsó szakasz:
RészletesebbenRégészet Napja május 26. péntek,
Nomádok a Kárpát-medencében Damjanich János Múzeum I. emelet, konferenciaterem Régészet Napja 2017. péntek, 10.30-13.30. DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM SZOLNOK RÉGÉSZET 2017 NAPJA Mali Péter Hoppál Krisztina Felföldi
RészletesebbenSándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication
Sándor Imre PR-díj 2015 Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication Néhány kép az ásatásról Az Index-Indavideó anyaga Tömegsírt találtak, csak nem olyat Indavideó 2015.05.25. A régészeti magánvállalkozás,
RészletesebbenDr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.
RészletesebbenA Jászság kapuja Jászfényszaru. régészeti leletek, kulturális emlékek Jászfényszaruból. időszaki kiállítás. A kiállítás ismertetője
A Jászság kapuja Jászfényszaru régészeti leletek, kulturális emlékek Jászfényszaruból időszaki kiállítás A kiállítás ismertetője Jászfényszaru település várossá válásának 25. évfordulója és a XXIV. jász
RészletesebbenBENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI
MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE GÖDÖLLŐ, 2008. DECEMBER 11-12. BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI A HAZAI RÉGIÓK KOMPLEX FEJLETTSÉGI SZINTJE 1990 ÉS 2007
RészletesebbenŐslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN
Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Az őslénytan (paleontológia) a földtörténeti múlt növény; és állatvilágát kutatja. A barlangok és karsztos üregek kitöltése kedvező körülményeket biztosít az
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
Részletesebben4. Pusztaszikszó sóderbánya: Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúra edénytöredékei, egy kisedény, pattintott obszidián, -kőeszközök, kőbalta.
FÜZESABONY RÉGÉSZETI LELŐHELYEI Újkőkor (Neolitikum) 1. Pusztaszikszó sertéstelep: Kerámia töredékek, pattintott kőeszközök. Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrája leletanyaga. (terepbejárás) 2. Pusztaszikszó
RészletesebbenGOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig
GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig HEGYI DOLORES, KERTÉSZ ISTVÁN, NÉMETH GYÖRGY, SARKADY JÁNOS Harmadik, javított kiadás Osiris Kiadó Budapest, 2006 BEVEZETŐ 13 NÉM ETH G Y Ö R G Y A görög történelem
RészletesebbenCsörög Településrendezési terv
Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település
RészletesebbenRavenna építészete V-VI. sz.
Ravenna építészete V-VI. sz. Ravenna építészete I. A Nyugat-Római Császárság építészete (395-476) Ravenna és Classis ikervárosa (402-körül ) A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Ravenna építészete (V-VI.
RészletesebbenMAGYAR REG ESZET AZ EZREDFORDULÓN
MAGYAR REG ESZET AZ EZREDFORDULÓN Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Teleki László Alapítvány Budapest 2003 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 5 A szerkesztők előszava 7 Lectori salutem 9 I. RÉGÉSZETI KUTATÁSOK
RészletesebbenHazánk idegenforgalma
Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.
RészletesebbenKUTATÓK ÉJSZAKÁJA 20102. SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET. Dr. Kalla Gábor Dr. Szabó Gábor
KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 20102. SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET HELYSZÍN IDŐPONT PROGRAM CÍME VEZETŐ RÖVID LEÍRÁS LÉTSZÁM REG. KORHATÁR 4/B, 01 Alagsor Restaurátor 17.30 18.20 18.30 19.20 Merre
RészletesebbenDEVÍN. Dévény. A vár
754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez
RészletesebbenÖrökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz
. V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI
RészletesebbenAz emberiség fejlődéstörténetének az a korszaka, melyből írott emlékek nem maradtak ránk.
Az emberiség fejlődéstörténetének az a krszaka, melyből írtt emlékek nem maradtak ránk. Felsztása: 1. Palelitikum: i.e. 600 000-10 000 alsó szakasz: i.e.600 000-120 000 középső szakasz: i.e. 120 000-40
RészletesebbenKalandozó hadjáratok a szláv népek ellen zsákmányszerző hadi vállalkozások: élelem,rabszolgák.
Levédia és Etelköz Levédia Kr.u.8.században magyarok többsége Magna Hungáriából délnyugati irányba vándorolt tovább. Szállásterület: Don folyótól az Azovi-tenger mellékéig - meótiszi terület Elnevezése:Levédiről
RészletesebbenA törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
RészletesebbenGyál Településrendezési eszközei
Gyál Településrendezési eszközei Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány a Pestterv Kft. megbízásából Gyál rendezési
RészletesebbenLENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének
RészletesebbenTudománytörténet. 1. Előadás Őskor
Tudománytörténet 1. Előadás Őskor Tudománytörténet előadás Óraszám/hét: 2 Kreditszám: 2 Tantárgyteljesítési követelmény: kollokvium Évközi feladatok: zh + beadandó dolgozat + kiselőadás (Határidő: 2012.
RészletesebbenBÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység
Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenHét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki.
Kolozsvár Története A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is. Az ókorban
RészletesebbenTérképek a Kárpát-medencéről
Térképek a Kárpát-medencéről Leleteink tisztességes kiértékelése végett már jó ideje szorgalmazom, hogy tegyük egymás mellé őket! Tegyük egymás mellé a dunántúlit az alföldivel és az erdélyivel, az újkőkorit
RészletesebbenFeltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007
Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a
RészletesebbenKelták Magyarországon
Kelták Magyarországon Ha a keltákról hallunk, manapság azonnal, az ír népzene, vagy az ír kocsmák, a pubok jutnak eszünkbe. Kelták azonban, nem csak a Brit-szigeteken éltek a bronz és vaskorban, hanem
RészletesebbenGyoma és Endrőd története a régészeti leletek tükrében.
Gulyás András Gyoma és Endrőd története a régészeti leletek tükrében. (előadás) A neolitikum kezdetétől Gyomaendrőd környéke lakott volt. I. e. 6000-től nem volt olyan időszak, amikor ezen a rendkívül
Részletesebbenrégészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor
Archeometria - Régészeti bevezető 3. - Ami elmaradt: régészeti korbeosztás, magyarországi legfontosabb kultúrák (elterjedés, időszak) Régészeti bevezető 3: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások
RészletesebbenA KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (V - X. sz.)
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (V - X. sz.) A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Ravenna építészete (V-VI. sz.) Ism. I.) A Nyugat-Római Birodalom építészete (395-476) 1.)
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.03.10. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.03.10. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 325 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 650
Részletesebbenrégészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról
M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenNépesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.
A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza
Részletesebben3. melléklet a 8/2008. (II. 29.) rendelethez
A régészeti örökségvédelem szempontjából érintett ingatlanok 3. melléklet a 8/2008. ( 29.) rendelethez A B C D 1 KÖH azonosító Lelőhely neve Helyrajziszám Lelőhely jellege - kora 2 27425 Kőeszköz, őskor
RészletesebbenA térség őstörténete az Emlékpark programjában
A térség őstörténete az Emlékpark programjában A régió és az ország technikatörténeti helyzetének a bemutatása az európai civilizáció fejlődése tükrében: A Kárpát-medence a kezdetektől kiemelt szerepet
RészletesebbenJELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL
JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és
Részletesebbenrégészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor
Archeometria - Régészeti bevezető 3. - Ami elmaradt: régészeti korbeosztás, magyarországi legfontosabb kultúrák (elterjedés, időszak) - Régészet és földtudomány - A régészeti kutatások során alkalmazott
RészletesebbenA.D.U. Építész Iroda kft
A.D.U. Építész Iroda kft MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) 2014. január MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklete
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenTOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenTASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE MÓDSZEREK KÖZVETLEN Régészet Térképészet Térképészet 1526 előtt 1526 után ELŐTTE KEZDETLEGES TÉRKÉPEK Lázár deák Térképezési munkálatok Mikoviny Sámuel (1700-1750) legelső
RészletesebbenAz emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai
Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai A természet hatalmas, az ember parányi Szent-Györgyi Albert Rausch Péter kémia-környezettan tanár Miért épp az ember? Emberi létezés alapjai Elvont fogalmi,
RészletesebbenSajószentpéter-Vasúti őrház, 2008
Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Projekt: 26. sz. főút négynyomúsítása 9+600 és 12+000 km szelvények között Ásatási beszámoló Csengeri Piroska (ásatásvezető régész) - A két ismert régészeti lelőhelyen
RészletesebbenJUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet
JUBILEUMI KÖTET Életük a régészet A ságvári őskőkori telep ásatói 1932-ben: Csalogovits József, Gaál István, Hillebrand Jenő, Laczkó Dezső és Gönczi Ferenc Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) A múzeumban
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: 06-26-313-848
ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2000 Szentendre, Római sánc u. 5. Tel.: 06-26-313-848 Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Juhász Márton úr részére Tárgy: új rész bejelentés Leány-Legény-Ariadne-barlangrendszer
RészletesebbenSzeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján
Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:
RészletesebbenÓtelek 2005. április 24-én
ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenCsanytelek Község Polgármesterétől
Csanytelek Község Polgármesterétől 6647 Csanytelek, Volentér János tér 2 Tel.: 63 / 578 510 Fax: 63 / 578-517 e-mail: csanytelek@csanytelek.hu, www.csanytelek.hu 7-51/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanytelek
RészletesebbenA DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2006. november 28-ig végzett munkáiról
Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról Július 3-án megkezdődött
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenA SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor
A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A Csongrád megyei Szegváron (1. kép 1 2) 1980 tavaszán homokbányászás közben sírok és telepobjektumok kerültek elő.
RészletesebbenA BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN
A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenSZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996
SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedt egykor a sztyeppevidéken élő szkíta műveltségű népek köre. Európában szkítáknak, Közép-Ázsiában szakáknak nevezték
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenBalatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014.
Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014. A korai fémművesség kialakulása DK-Európában 1. termésréz (Cu) a természetben elemként előforduló ásvány;
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK
JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenTERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz
Részletesebbentórxx3szilasi-rrje?xírx:e 700 éoes tc")rténete
a DÍHÍS eyöscy tórxx3szilasi-rrje?xírx:e 700 éoes tc")rténete 4 V - ^r-v BORSODI KISMONOGRAFIÁK 16 SZÜLEIM EMLÉKÉNEK HÁLÁVAL - akiktől mindent kaptam, és akiknek oly keveset adhattam életükben Dénes György
RészletesebbenSzakmai beszámoló a Korok és emberek című kiállításról
Szakmai beszámoló a Korok és emberek című kiállításról Pályázati azonosító: 204106/02077 (3506/02083) Pályázó: Szabadkai Városi Múzeum A megvalósult kiállítás címe: Korok és emberek a Szabadka környéki
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015.
KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. K U LT U R Á L I S Ö R Ö K S É G V É D E L M I H AT Á S TA N U L M Á N Y Megrendelő: Kunfehértó Községi Önkormányzat
RészletesebbenCsömör Településrendezési Eszközeinek módosítása
Csömör Településrendezési Eszközeinek módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány vizsgálati munkarésze Csömör
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenRÉGIBB KŐKOR KEREKASZTAL
RÉGIBB KŐKOR KEREKASZTAL A Régibb Kőkor Kutatóinak Éves Gyűlése 2010. december 3. Miskolci Egyetem, BTK, Történettudományi Intézet Őstörténeti és Régészeti Tanszék RÁCZ BÉLA Kárpátalja mai területének
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
Részletesebbenıl Tétel a négy világ urának székhelye
Szentpéteri József A tételhegyi kutatások négy tételben: kívülrı ıl, belülrı ıl, alulról, felülrı ıl Tétel a négy világ urának székhelye ÉMI Építésügyi Minı ıségellenı ırzı ı Innovációs Nonprofit Kft.
RészletesebbenEmlékérem a dunai helytállásért
Emlékérem a dunai helytállásért Árvízi emlékéremmel ismerte el az Országos Vízügyi Főigazgatóság azoknak a vízügyi dolgozóknak a munkáját, akik részt vettek akár a helyszínen, akár a védekezés támogatásával
RészletesebbenS. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)
S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ P. BARNA JUDIT A LENGYELI KULTÚRA KIALAKULÁSA A DNY-DUNÁNTÚLON TÉZISEK
RészletesebbenPattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások
Archeometria Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások Földrajzi környezet - földtani környezet 1 Legfontosabb
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 3.
Archeometria - Régészeti bevezető 3. Régészeti alapok 4: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások során alkalmazott földtudományi módszerek (légifotó, geofizika stb.) Régészeti alapok 5: a régészeti
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ
MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata
RészletesebbenAz őskor. A. Az őstörténet
SZAMOSI LÓRÁNT Az őskor A. Az őstörténet Az őstörténet nem más, mint az emberiség legrégebbi története. A korszak kezdete és vége nem határozható meg pontosan. Őstörténetről beszélünk az államszervezetek
RészletesebbenKlímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért
Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri
RészletesebbenÁllatjólléti szervezetek elvárásai a piaci szereplők felé AVAGY LÉTEZIK E ÁLLATI JÓLÉT?
Állatjólléti szervezetek elvárásai a piaci szereplők felé AVAGY LÉTEZIK E ÁLLATI JÓLÉT? Tükör elé állunk és magunkról beszélünk, ha állatvédelemről szólunk Már Ádám és Éva is tartott haszonállatokat? Kultúránk,
RészletesebbenIndikátor tárgya. A gazdaság átfogó vizsgálata 70,0 28,9 41%
Tapasztalatok Szabóné Németh Ágnes szaktanácsadó Euro-Eco Csoport NAKVI névjegyzéki tanácsadók bemutatkozás szakmai kompetencia Közvetlen kapcsolat a gazdálkodókkal 1 98 db ügyfélből Gazdaság mérete túl
RészletesebbenPécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 72/ 2001. ( 12.10.) sz. rendelete
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 72/ 2001. ( 12.10.) sz. rendelete Pécs, Nagyárpádi városrész Kanizsai Dorottya úttól északra Kemény Zsigmond úttól nyugatra eső terület szabályozási tervének
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
Részletesebbenszép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható
Mi jut eszedbe a művészetről? szép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható Mit jelent a művészet szó? mű (nem valódi) ember által csinált készített dolog teljesítmény, munka (kunst-német)
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:
RészletesebbenJelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról
GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
Részletesebben