Gyoma és Endrőd története a régészeti leletek tükrében.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyoma és Endrőd története a régészeti leletek tükrében."

Átírás

1 Gulyás András Gyoma és Endrőd története a régészeti leletek tükrében. (előadás) A neolitikum kezdetétől Gyomaendrőd környéke lakott volt. I. e től nem volt olyan időszak, amikor ezen a rendkívül gazdag területen ne lakott volna ember. A terület régészeti lelőhelyeinek száma 496, és mivel úgy gondoltam, hogy ez a perc nem elég arra, hogy alaposan átvegyük a környék régészeti lelőhelyeit, leleteit, így most csak nagy vonalakban beszélnék a fő lelőhelyekről és az eddig előkerült leletekről. Az, hogy pontosan mennyi és mekkora lelőhelyen találjuk meg a korábbi korok emlékeit, egy korábbi kutatás térképezte fel és 79 között az MTA régészeti intézete és a Békés megyei múzeumok igazgatósága közösen régészeti topográfiai munkát készített a régi Szarvasi járás területén. Ebben a munkában Árkus Péter, Jankovich Dénes, Szőke Béla Miklós, Makkay János az akadémiáról, valamint Goldman György és Szabó János József a megyétől vett részt. A határban talált leletek mennyisége, és területi elterjedése után megállapították, hogy az adott lelőhely mekkora kiterjedésű, a leletanyag díszítése, összetétele alapján pedig a korszakot határozták meg. Utánajártak a korábbi ásatásoknak, és az ismert leleteknek is. Ezek után voltak olyan lelőhelyek, amiket megástak és egy részüket feldolgozták. Visszatérve a település történetéhez, azt látjuk, hogy időszámításunk előtt 6000 környékén emberek jelentek meg az Alföldön, akik a Balkán felől egy teljesen új életszemléletet hoztak a Kárpát-medencébe. A korábbi időszakokban az itt élt emberek halászattal-vadászattal és gyűjtögetéssel tartották fenn magukat, általában a vándorló állatcsordák után haladtak, és egy helyen soha nem telepedtek le sokáig. A természet hatásaihoz alkalmazkodva éltek. A jégkorszak elmúlásával, és a jégtakaró visszahúzódásával viszont megváltoztak az életkörülmények. A termékeny félhold területén kialakultak az első települések, melyek lakói a helyben élő vad növény és állatvilág egy részét háziasították, domesztikálták. Ez egy demográfiai robbanást okozott, mivel jobb minőségű és nagyobb mennyiségű ételhez jutottak, mint a halászat, vadászat és gyűjtögetés során. A demográfiai robbanás hatására kivándoroltak ebből az ősi központból az emberek, és a szélrózsa minden irányába elkezdtek terjeszkedni. Anatólián és a Balkánon keresztül így jutottak el

2 környékünkre is, ahol egy pillanatra megtorpant ez a kiáramlás, hogy később innen terjedjen el Európába a neolitizációs forradalom. Azok az emberek tehát, akik i. e körül megérkeztek az Alföldre, ennek a folyamatnak a hordozói. Ők voltak az első emberek a környékünkön, akik ismerték az állattenyésztést, a földművelést, a kerámiakészítést és a szövés-fonás technikáját. Ezeknek az embereknek az anyagi emlékeit a régészek Körös kultúrának nevezik, és Gyomaendrőd környékén 95 lelőhelyen találjuk meg leleteiket. Ezeknek a lelőhelyeknek egy részét meg is ásták. Makkay János mikrorégiós kutatásokat végzett Endrőd környékén, és megásta a Köröskultúrába tartozó Endrőd-Szujókereszt illetve Endrőd-Páskum-Iványi-köz lelőhelyeket is. Ezek a lelőhelyek jelentős mennyiségű istennő-szobrot rejtettek magukban, amik megerősítették a régészek azon feltevését, hogy a Körös-kultúra népei matriarchális társadalomban élhettek, és a női isten egy Föld-anya vagy termékenység istennő lehetett. Kézzel formált kerámiájukra jellemző a körömmel becsípett dísz. A tájházban az újkőkori Körös-kultúra leletein kívül főként a kora-rézkori Tiszapolgár-kultúra emlékeit lehet megtekinteni, melyeket Árkus Péter régész hozott a felszínre. Az általa Endrőd-Polyák-Dűlő, Hegedűs-tanya lelőhelyen feltárt leletanyagnak nagy része annak a népnek a hagyatéka, mely végét hozta egy rendkívül fejlett kultúrának a késő neolitikumban. Ez a kora-rézkori nép keletről érkezett hozzánk, és nagyállattartó gazdálkodást folytatott. Felhagytak a korábban használt nagy telepekkel, és inkább kisebb, kevés ideig használt településeket hagytak hátra. A rézkorban jelennek meg az első halomsírok vagy kunhalmok, melyek elszórtan találhatók kint a határban. Ezeket a sírhalmokat főként a keletről érkező népek állították előkelő származású halottaik számára. Mostanában a sírhalmokat kirabolták, vagy éppen például a jamnaja kultúra halmaiban ritkán raktak a halott mellé el nem rothadó mellékleteket a vörös okkeren kívül, mely minden sírban megtalálható. A halomsírokba a halott mellé ebben a korban inkább textileket raktak, a sírok gödrét pedig deszkával fedték A bronzkorban sem volt lakatlan ez a terület. Gyoma felett Csuda-bala területén a nagyszemű debreceni halma a középső bronzkori gyulavarsánd kultúra megerősített települését rejti magában. Ezt a halmot 1986-ban a szolnoki Damjanich János múzeum régésze, Dr. Csányi Marietta tárta fel. Azért a szolnokiak, mert 1972-ben ezt a területet Szolnok megyéhez csatolták. Mellesleg ez a Tell a gyulavarsándi kultúra legnyugatibb erőditett telepe. A tell szó arabul dombot jelent, mely települési rétegekből épül fel, és minden modern település alatt megtalálható. Először a mai Magyarország területén a késő-újkőkori Tisza-

3 kultúrában találhatjuk meg teljesen kifejlődve, ami a már korábban említett Tiszapolgár kultúra megjelenésével együtt tűnik el. Ehhez a településformához fejlett társadalmi és gazdasági rendszer szükségeltetett, ugyanis egy helyben kellett lakniuk huzamosabb ideig. Az itt élőknek már ismerniük kellett egy vetésforgó rendszert, mivel több száz éven keresztül egy helyen laktak. A Bronzkorban visszatérnek a tell települések, melyek általában erődítettek is voltak. A bronzkorból való az az igen híres lelet, mely a Gyulai múzeumban van beleltározva, mégis a Szarvasi régészeti kiállítás gyöngyszeme. Ez az Endrődi késő bronzkori sisak, melyet 1874 körül a halászok a Körösből halásztak ki, és azt Kovács István endrődi bírónak adták el. Innen indult el világhódító útjára a sisak, mivel az akkori európai régészetben becses és ritka példány volt. Olyannyira, hogy az 1889-es Párizsi világkiállításon is részt vett. A vaskorban itt élt Szkíták és kelták is több lelőhelyet hagytak maguk után. Közös lelőhely volt az Endrőd-Pavlik tanya, ahol kevés kerámiatöredék mellett egy kard-töredéket is találtak az ásatók. A kelták lelőhelyei közé sorolhatjuk a Gyoma-Eiler-téglagyárat is, ahol Bruno Genito nagyszabású ásatásokat végzett ben. De híres szkíta lelet került elő a Gyomai Rigó-halom vagy Lippai halomból is, mely a Magyar Nemzeti Múzeumba került. A vaskor után az Alföldet, a Római Pannonia provincia kialakulásával egy időben, körülbelül i.sz.50 környékén egy új, iráni lovasnép foglalta el, és az 5. század közepéig itt éltek. Ők voltak a szarmaták. Gyomaendrőd környékén rengeteg a kisebb-nagyobb szarmata lelőhely, amiből az egyik legfontosabb az Endrőd-Kocsorhegy-i szarmata temető. Ezt Juhász Irén tárta fel 1973 márciusában. De ide tartozik Endrőd-Szujókereszt lelőhely is. Egyik temető sem csak szarmata kori. Mindkét temetőben Árpád-kori sírok is vannak. A tájházban lévő kiállításban két szekrény is a szarmata népesség leleteivel van berendezve. A szarmata birodalom felbomlott a keletről jövő hun hódítók nyomása alatt. Attila halála után azonban a területet a Gepidák foglalták el. Ez a germán népcsoport 453 után egészen 567-ig, az avarok betöréséig uralkodtak a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl felett. Valamint Erdély is az ő kezükben volt. Lelőhelyeiket elszórtan megtalálhatjuk területünkön, ilyen például két Endrőd-öregszőlő-i, vagy a Gyomai Remete-halom. Az avarok azonban 567-ben a dunántúlon élő Langobardok hívására betörtek a Kárpát-medencébe, és Kunimondot, az utolsó gepida királyt legyőzve, meghódították a Dunától keletre eső területeket. Azonban évvel később a Langobardoknak is menekülniük kellett. Az avarok voltak az első nép, mely az egész Kárpát-medencét egységesen az uralmuk alá vonták. A kora-avarok, akik 567-ben jöttek a Kárpát-medencébe, poncolt-préselt

4 övvereteivel, egyenes kardjaikkal, kengyelekkel érkeztek Baján kagán vezetésével. 670 után azonban már az onogur bolgárok jöttek be a Kárpát-medencébe, és ettől az időszaktól számítjuk a közép-avar kort, mely a kora- és a 8. századi késő-avar kor közötti időszakot fedi le. Az öntött griffes-indás övveretek, a szablyák, mellboglárok ebben az időben terjednek el hazánkban. Az avarok is megtelepedtek Gyomaendrőd környékén, és több lelőhelyet is hagytak hátra az utókornak. Néhány avar emlék ki van állítva a tájházban is. Avar leletek kerültek elő Endrőd-Soczó-zug, Endrőd-Bacsa-lapos, vagy Gyoma-Eiler-Téglagyár lelőhelyekről. Fontos lelőhely volt Endrőd-Doboskert is, melyet Juhász Irén tárt fel. A Kárpát-medencében az avarokról a 800-as évek elején hallunk utoljára, mikor is Nagy Károly seregei végleg véget vetnek az avar kaganátus uralmának. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az avarok teljesen kipusztultak volna, hanem, mint erős állam, amiről a szomszédok tudnának, megszűnt létezni. Valószínűleg az avarok megélték a honfoglalást is. A IX. század végén megtörtént a Magyar honfoglalás. A Magyarok elfoglalták az egész Kárpát-medencét, és amellett, hogy Európa a magyarok nyilaitól reszketett, itthon igen sok lelőhelyet hagytak az utókorra. Természetesen a honfoglalás-kori temetőink nagy része úgynevezett köznépi temető, és elvétve találunk tarsolylemezes, szablyás, íjas-nyilas, lovassírokat. De az S-végű hajkarikákkal, hajfonatkorongokkal eltemetett emberek is magyar nemzetiségűek lehettek, mint a lovas vitézek. Honfoglaló temetőt is tártak fel a környéken, ilyen volt Endrőd-Öregszőlők melletti Szujókereszt, mely egy X. XI. századi temető, és ahol 1975 és 78 között folyt ásatás. A honfoglalástól az államalapításig alig telt el 100 év, és az ezek utáni kora Árpád-kori temetőinkben is megtaláljuk még a lóval, pogány rítussal eltemetett sírokat, de a többség egyszerű köznépi sír, mint amilyet Endrőd-Polyák-halmi-dűlőn, volt Bula-tanyán tárt fel Szőke Béla Miklós. Ezek a sírok a kora-árpád-korban egészen Szt. László király törvényéig megtalálhatóak, aki a pogány rítusok továbbélése ellen hozott törvényt. Melyben kimondta, hogy megkeresztelt embert eltemetni csak a megszentelt földben lehet. A megszentelt föld általában a templomot körülvevő, fallal vagy árokkal körbekerített terület volt. Ezek után haltak ki a pogány rítusok. Elterjedtek a templomos települések, egy kis Árpád-kori templomot tártak fel a régészek Endrőd-Kápolna-halmon, de valószínűleg több templom is volt a környéken, mivel több település is volt az Árpád- és a középkorban a mai Gyomaendrődhöz tartozó területen. A korai Árpád-kori falvaink általában a folyómedrek partján hosszan elnyúló kis falvak voltak. Rengeteg ilyen falu szűnt meg a XIII. században úgy, hogy feljegyzés sem született róla. A

5 XIII. században létrejött pusztásodás után már nagyobb, általában utcás, templomos települések jöttek létre. Ilyen falu volt például Tölgy, amit a mai Endrőd-Doboskerten találtak meg a kutatók. Endrőd-Soczó-zugnál a középkori Kuhte települést, Endrőd-Templom-Zugnál pedig a középkori Endrődöt találták meg, valamint a régi Endrőd körül feküdt Csejt, Sima és Szentmihályegyháza is. De Gyomának sem kell szégyenkeznie. Csudabala, Egye, Miklóslaka, Póhalom, és Gyoma települések feküdtek az Árpád- és Középkorban a mai Gyoma környékén. Természetesen e kis előadás a teljesség igénye nélkül készült, mivel Gyomaendrődnek rendkívül gazdag a régészeti története és leletanyaga. Fel sem lehet sorolni a környékről készült régészeti szakirodalmakat, és igen sok lelőhelyet csak terepbejárással kutattak meg, tehát a lelőhelyek nagy részénél még nem tudjuk, hogy mit is rejt pontosan a föld mélye. Reméljük, az elkövetkező időkben egyre több lelőhelyen végzünk kutatómunkát, és újabb szeleteket fedezünk fel a település múltjából.

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

Sándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication

Sándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication Sándor Imre PR-díj 2015 Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication Néhány kép az ásatásról Az Index-Indavideó anyaga Tömegsírt találtak, csak nem olyat Indavideó 2015.05.25. A régészeti magánvállalkozás,

Részletesebben

Régészet Napja május 26. péntek,

Régészet Napja május 26. péntek, Nomádok a Kárpát-medencében Damjanich János Múzeum I. emelet, konferenciaterem Régészet Napja 2017. péntek, 10.30-13.30. DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM SZOLNOK RÉGÉSZET 2017 NAPJA Mali Péter Hoppál Krisztina Felföldi

Részletesebben

A Jászság kapuja Jászfényszaru. régészeti leletek, kulturális emlékek Jászfényszaruból. időszaki kiállítás. A kiállítás ismertetője

A Jászság kapuja Jászfényszaru. régészeti leletek, kulturális emlékek Jászfényszaruból. időszaki kiállítás. A kiállítás ismertetője A Jászság kapuja Jászfényszaru régészeti leletek, kulturális emlékek Jászfényszaruból időszaki kiállítás A kiállítás ismertetője Jászfényszaru település várossá válásának 25. évfordulója és a XXIV. jász

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Gyál Településrendezési eszközei

Gyál Településrendezési eszközei Gyál Településrendezési eszközei Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány a Pestterv Kft. megbízásából Gyál rendezési

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

MAGYAR REG ESZET AZ EZREDFORDULÓN

MAGYAR REG ESZET AZ EZREDFORDULÓN MAGYAR REG ESZET AZ EZREDFORDULÓN Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Teleki László Alapítvány Budapest 2003 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 5 A szerkesztők előszava 7 Lectori salutem 9 I. RÉGÉSZETI KUTATÁSOK

Részletesebben

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015.

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. K U LT U R Á L I S Ö R Ö K S É G V É D E L M I H AT Á S TA N U L M Á N Y Megrendelő: Kunfehértó Községi Önkormányzat

Részletesebben

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet JUBILEUMI KÖTET Életük a régészet A ságvári őskőkori telep ásatói 1932-ben: Csalogovits József, Gaál István, Hillebrand Jenő, Laczkó Dezső és Gönczi Ferenc Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) A múzeumban

Részletesebben

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km)

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km) Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról A szondázó ásatások

Részletesebben

Előzetes programterv

Előzetes programterv Előzetes programterv Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XX. konferenciája Budapest Szigethalom, 2010. október 28-30. 2010. október 28. Csütörtök Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium

Részletesebben

Csanytelek Község Polgármesterétől

Csanytelek Község Polgármesterétől Csanytelek Község Polgármesterétől 6647 Csanytelek, Volentér János tér 2 Tel.: 63 / 578 510 Fax: 63 / 578-517 e-mail: csanytelek@csanytelek.hu, www.csanytelek.hu 7-51/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanytelek

Részletesebben

3. melléklet a 8/2008. (II. 29.) rendelethez

3. melléklet a 8/2008. (II. 29.) rendelethez A régészeti örökségvédelem szempontjából érintett ingatlanok 3. melléklet a 8/2008. ( 29.) rendelethez A B C D 1 KÖH azonosító Lelőhely neve Helyrajziszám Lelőhely jellege - kora 2 27425 Kőeszköz, őskor

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Csörög Településrendezési terv

Csörög Településrendezési terv Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Vandálok a Hernád völgyében

Vandálok a Hernád völgyében Vandálok a Hernád völgyében Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése Csengeri Piroska dr. Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Előadásként elhangzott a Barbarikum peremvidékein c. konferencián, Miskolc,

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét

Részletesebben

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és

Részletesebben

Kelták Magyarországon

Kelták Magyarországon Kelták Magyarországon Ha a keltákról hallunk, manapság azonnal, az ír népzene, vagy az ír kocsmák, a pubok jutnak eszünkbe. Kelták azonban, nem csak a Brit-szigeteken éltek a bronz és vaskorban, hanem

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE SZÁZADI TÖRTÉNETÉNEK EMBERTANI VONATKOZÁSAI. FÓTHI Erzsébet

A KÁRPÁT-MEDENCE SZÁZADI TÖRTÉNETÉNEK EMBERTANI VONATKOZÁSAI. FÓTHI Erzsébet A KÁRPÁT-MEDENCE 6 11. SZÁZADI TÖRTÉNETÉNEK EMBERTANI VONATKOZÁSAI FÓTHI Erzsébet Az avar korban a megelőző korokhoz képest valóságos népességrobbanás következett be a Kárpát-medencében, ezért ennek a

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345 1 Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345 Munkaterv A 2007. júliusában benyújtott, illetve elfogadott módosított munkatervben foglaltak

Részletesebben

A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral

A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi

Részletesebben

MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés

MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés MTA BTK MŐT Kiadványok 1. Sorozatszerkesztők Vásáry István Fodor Pál MTA BTK MŐT Kiadványok 1. MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés Szerkesztették Sudár

Részletesebben

Szakmai beszámoló a Korok és emberek című kiállításról

Szakmai beszámoló a Korok és emberek című kiállításról Szakmai beszámoló a Korok és emberek című kiállításról Pályázati azonosító: 204106/02077 (3506/02083) Pályázó: Szabadkai Városi Múzeum A megvalósult kiállítás címe: Korok és emberek a Szabadka környéki

Részletesebben

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

Mindenféle gondolat egy gazdag avar sír kapcsán

Mindenféle gondolat egy gazdag avar sír kapcsán 74 tiszatáj BÁLINT CSANÁD Mindenféle gondolat egy gazdag avar sír kapcsán Habent sua fata libelli - idézik sokan, vagy kétezer éve Terentius Maurust, akivel együtt azt is mondhatnók, hogy a nagy régészeti

Részletesebben

^4 5zení György tér és környéke részlet J. Hauy helyszínrajza

^4 5zení György tér és környéke részlet J. Hauy helyszínrajza A SZENT GYÖRGY TÉR TOPOGRÁFIAI VÁLTOZÁSAI ^4 5zení György tér és környéke részlet J. Hauy helyszínrajza 1687-ben nyomán ;PíWS«fit......... f... /í Szén? György tér és környéke 1753-ban részlet a Hadtörténeti

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS I. KÖTET Megbízó: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Szigetszentmiklós Kossuth Lajos u. 2. 2134 Tervező: Archi-Profil Bt. Budapest Lehel u.

Részletesebben

Önéletrajz. Tanulmányok: Széchenyi István Gimnázium, Pécs JATE BTK, Szeged történelem és földrajz tanár szak

Önéletrajz. Tanulmányok: Széchenyi István Gimnázium, Pécs JATE BTK, Szeged történelem és földrajz tanár szak Önéletrajz Személyes adatok: Név: Gallina József Zsolt Cím: 6000 Kecskemét, Futár u. 12. Tel. szám: 06/30-332-1757 E-mail cím: gallina 71@freemail.hu Állampolgárság: magyar Anyanyelv: magyar Születési

Részletesebben

A DUNA TISZA KÖZE AVAR KORI BETELEPÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI. Témavezető: Dr. Madaras László Nyílvántartási szám: T 043469

A DUNA TISZA KÖZE AVAR KORI BETELEPÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI. Témavezető: Dr. Madaras László Nyílvántartási szám: T 043469 A DUNA TISZA KÖZE AVAR KORI BETELEPÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI Témavezető: Dr. Madaras László Nyílvántartási szám: T 043469 A pályázatban a Duna Tisza köze avar kori sírleleteinek szisztematikusan felgyűjtését,

Részletesebben

ıl Tétel a négy világ urának székhelye

ıl Tétel a négy világ urának székhelye Szentpéteri József A tételhegyi kutatások négy tételben: kívülrı ıl, belülrı ıl, alulról, felülrı ıl Tétel a négy világ urának székhelye ÉMI Építésügyi Minı ıségellenı ırzı ı Innovációs Nonprofit Kft.

Részletesebben

Helytörténeti vetélkedő II. forduló: A Érd története a neolitikumtól a középkorig

Helytörténeti vetélkedő II. forduló: A Érd története a neolitikumtól a középkorig Helytörténeti vetélkedő II. forduló: A Érd története a neolitikumtól a középkorig Érd bővelkedik a régészeti lelőhelyekben. A Duna közelsége miatt már nagyon korán megtelepedett itt az ember, az újkőkortól

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE Ártánd Község a Bihari síkságon található Sík vidéki utcás útifalu a 42. sz. főút mentén határátkelőhely Románia felé. Árpádkori település a megye egyik legrégibb faluja. 1075-ben

Részletesebben

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A Csongrád megyei Szegváron (1. kép 1 2) 1980 tavaszán homokbányászás közben sírok és telepobjektumok kerültek elő.

Részletesebben

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Projekt: 26. sz. főút négynyomúsítása 9+600 és 12+000 km szelvények között Ásatási beszámoló Csengeri Piroska (ásatásvezető régész) - A két ismert régészeti lelőhelyen

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

PROGRAM PÉNTEK, 2010. NOVEMBER 5.

PROGRAM PÉNTEK, 2010. NOVEMBER 5. PÉNTEK, 2010. NOVEMBER 5. 12.00 17.00 Regisztráció (Bod Péter Diakóniai Központ Recepció) 17.30 18.00 A VIII. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia megnyitója A konferenciát megnyitják: Bajusz István egyetemi

Részletesebben

TESTVÉRMÚZSÁK. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport ( évf.) 3. FORDULÓ

TESTVÉRMÚZSÁK. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport ( évf.) 3. FORDULÓ TESTVÉRMÚZSÁK vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. FORDULÓ 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd meg, hogy

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Kedves Természetjárók!

Kedves Természetjárók! A túra időpontja: 2018.03.10. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.03.10. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 325 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 650

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

A DUNA - TISZA KÖZI HÁTSÁG ÉS A KALOCSAI SÁRKÖZ HAJÓS ÉS CSÁSZÁRTÖLTÉS KÖZSÉGEK KÖZÖTTI HATÁRTERÜLETÉNEK GEOARCHEOLÓGIAI ELEMZÉSE

A DUNA - TISZA KÖZI HÁTSÁG ÉS A KALOCSAI SÁRKÖZ HAJÓS ÉS CSÁSZÁRTÖLTÉS KÖZSÉGEK KÖZÖTTI HATÁRTERÜLETÉNEK GEOARCHEOLÓGIAI ELEMZÉSE SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A DUNA - TISZA KÖZI HÁTSÁG ÉS A KALOCSAI SÁRKÖZ HAJÓS ÉS CSÁSZÁRTÖLTÉS KÖZSÉGEK KÖZÖTTI HATÁRTERÜLETÉNEK GEOARCHEOLÓGIAI

Részletesebben

címe, rövid nyitva tartás idıszaka Fény, szín, mozgás

címe, rövid nyitva tartás idıszaka Fény, szín, mozgás MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Megye Települ Pontos cím Honlapcím Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ Megrendel Név Telefon E-mail Név Telefon E-mail Laczkó Dezsı Veszprém Megyei Múzeum Veszprém

Részletesebben

2006. november 28-ig végzett munkáiról

2006. november 28-ig végzett munkáiról Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról Július 3-án megkezdődött

Részletesebben

KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA

KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA . BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA különös tekintettel a mállási jelenségek kimutatására Készítette: Király Csilla: Környezettudomány MSc. I. évf. Mácsai Cecília:

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete a Csanytelek Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 34/2005. (XI. 29.) ÖKT rendelet módosításáról Csanytelek

Részletesebben

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (V - X. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (V - X. sz.) A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (V - X. sz.) A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Ravenna építészete (V-VI. sz.) Ism. I.) A Nyugat-Római Birodalom építészete (395-476) 1.)

Részletesebben

Bethlen Gábor második házassága - visszaemlékezések

Bethlen Gábor második házassága - visszaemlékezések Bethlen Gábor második házassága - visszaemlékezések Harc, politika, küzdelem. E három dolog teljesen felőrli minden energiámat. Amellett, hogy a törökök végigpásztázzák az országot, a Habsburg birodalomra

Részletesebben

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE GÖDÖLLŐ, 2008. DECEMBER 11-12. BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI A HAZAI RÉGIÓK KOMPLEX FEJLETTSÉGI SZINTJE 1990 ÉS 2007

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Örökségvédelmi hatástanulmány Egyeztetési anyag Gyula, 2006 2 Örökségvédelmi hatástanulmány Köröstarcsa község településrendezési tervéhez 1. Vizsgálat a) történeti

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Készült: Tárnokréti Község Képviselő-testületének 2008. október 14-én tartott nyilvános üléséről.

Készült: Tárnokréti Község Képviselő-testületének 2008. október 14-én tartott nyilvános üléséről. Tárnokréti Község Képviselő-testülete 3-9/2008./NY. J e g y z ő k ö n y v Készült: Tárnokréti Község Képviselő-testületének 2008. október 14-én tartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete:

Részletesebben

Szakmai beszámoló. És álljon a domb multak jele. Dusnok Halom régészeti kutatása című kiállításról

Szakmai beszámoló. És álljon a domb multak jele. Dusnok Halom régészeti kutatása című kiállításról Szakmai beszámoló És álljon a domb multak jele Dusnok Halom régészeti kutatása című kiállításról A kiállítás témája a 2016-2017-ben feltárt Dusnok-halomi lelőhely volt, mely a hazai régészet szempontjából

Részletesebben

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09.

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09. PORVA Település-szerkezeti terv 2004. december 09. 2 Porva, Településszerkezeti terv Készítette Porva Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megbízásából a Magyarország Fesztivál Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft.

Részletesebben

KRITIKAI MEGJEGYZÉSEK AZ AVAR MAGYAR ASSZIMILÁCIÓ KÉRDÉSKÖRÉHEZ

KRITIKAI MEGJEGYZÉSEK AZ AVAR MAGYAR ASSZIMILÁCIÓ KÉRDÉSKÖRÉHEZ KRITIKAI MEGJEGYZÉSEK AZ AVAR MAGYAR ASSZIMILÁCIÓ KÉRDÉSKÖRÉHEZ SZENTPÉTERI József Az avarság és a magyarság feltételezett egymás mellett élésének, illetve egymásba olvadásának problémaköre már régóta

Részletesebben

PÉNTEK, 2010. NOVEMBER 5. SZOMBAT, 2010. NOVEMBER 6. VASÁRNAP, 2010. NOVEMBER 7. PROGRAM

PÉNTEK, 2010. NOVEMBER 5. SZOMBAT, 2010. NOVEMBER 6. VASÁRNAP, 2010. NOVEMBER 7. PROGRAM PÉNTEK, 2010. NOVEMBER 5. 12.00 17.00 Regisztráció (Bod Péter Diakóniai Központ Recepció) 17.30 18.00 A VIII. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia megnyitója A konferenciát megnyitják: Bajusz István egyetemi

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Térképek a Kárpát-medencéről

Térképek a Kárpát-medencéről Térképek a Kárpát-medencéről Leleteink tisztességes kiértékelése végett már jó ideje szorgalmazom, hogy tegyük egymás mellé őket! Tegyük egymás mellé a dunántúlit az alföldivel és az erdélyivel, az újkőkorit

Részletesebben

Szakági munkarészek. Környezeti értékelés

Szakági munkarészek. Környezeti értékelés Szakági munkarészek Környezeti értékelés A változtatási szándék a 314/2015. (XII.25.) Kormányrendelet értelmében környezeti hatásvizsgálat köteles, az eljárás lefolytatásra került. Fentiek miatt az előzetes

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő NKA által biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő NKA által biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő NKA által biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatott pályázat: Közös örökségünk. V. Magyar-román határmenti konferencia

Részletesebben

GYULA TAVASZI PROGRAMOK A HÉT MINDEN NAPJÁRA WWW.VISITGYULA.COM. A project az Európai Unió támogatásával, az Európai

GYULA TAVASZI PROGRAMOK A HÉT MINDEN NAPJÁRA WWW.VISITGYULA.COM. A project az Európai Unió támogatásával, az Európai A project az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. WWW.VISITGYULA.COM GYULA TAVASZI PROGRAMOK A HÉT MINDEN NAPJÁRA Tavaszi programok a hét

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 3.

Archeometria - Régészeti bevezető 3. Archeometria - Régészeti bevezető 3. Régészeti alapok 4: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások során alkalmazott földtudományi módszerek (légifotó, geofizika stb.) Régészeti alapok 5: a régészeti

Részletesebben

Késő-Római Kikötőerőd Alapítvány beszámolója a es évekről Dunakeszi Késő-római Kikötőerőd Kiállítás

Késő-Római Kikötőerőd Alapítvány beszámolója a es évekről Dunakeszi Késő-római Kikötőerőd Kiállítás Késő-Római Kikötőerőd Alapítvány beszámolója a 2010-2011-es évekről Dunakeszi Késő-római Kikötőerőd Kiállítás A Dunakeszi, Horányi-révnél lévő, feltárt kikötőerőd az egyetlen magántulajdonban lévő bemutatott

Részletesebben

Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki.

Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki. Kolozsvár Története A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is. Az ókorban

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián

Részletesebben

Ravenna építészete V-VI. sz.

Ravenna építészete V-VI. sz. Ravenna építészete V-VI. sz. Ravenna építészete I. A Nyugat-Római Császárság építészete (395-476) Ravenna és Classis ikervárosa (402-körül ) A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Ravenna építészete (V-VI.

Részletesebben

Őskor- Történelem előtti kor

Őskor- Történelem előtti kor AZ ŐSKOR KULTÚRÁJA Őskor- Történelem előtti kor Az emberiség fejlődéstörténetének az a korszaka, melyből írott emlékek nem maradtak ránk. Felosztása: 1. Paleolitikum: i.e. 600 000-10 000 alsó szakasz:

Részletesebben

Tartalom. III. Nagykőrös város épített öröksége- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1-2-3. pontjai szerint

Tartalom. III. Nagykőrös város épített öröksége- 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. melléklet 1-2-3. pontjai szerint Nagykőrös város örökségvédelmi hatástanulmánya és értékvédelmi terve 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet 12. mellékletében (Az örökségvédelmi hatástanulmány és az értékvédelmi terv részletes tartalma) felsorolt

Részletesebben

KIADVÁNYLISTA - KARÁCSONYI KÖNYVVÁSÁR

KIADVÁNYLISTA - KARÁCSONYI KÖNYVVÁSÁR KIADVÁNYLISTA - KARÁCSONYI KÖNYVVÁSÁR A kiadvány címe Borítókép Eredeti ár Kedvezményes ár Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26.) Békéscsaba, 2004 1 Medgyesi Pál:

Részletesebben

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedt egykor a sztyeppevidéken élő szkíta műveltségű népek köre. Európában szkítáknak, Közép-Ázsiában szakáknak nevezték

Részletesebben

Lukács József: Avar korszakos lelőhelyek az M3 újabb szakaszán 1

Lukács József: Avar korszakos lelőhelyek az M3 újabb szakaszán 1 Lukács József: Avar korszakos lelőhelyek az M3 újabb szakaszán 1 A címben szereplő újabb szakasz, a Nyíregyházától Vásárosnaményig tartó 46km hosszú autópálya részletet jelenti. Az M3 autópálya országhatárig

Részletesebben

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2018 TAVASZ

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2018 TAVASZ MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2018 TAVASZ www.magyarregeszet.hu ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSEK, TEMETŐK ÉS TELEPÜLÉSTÖRTÉNET BÉKÉS MEGYÉBEN Oláh Irma Az Árpád-kor kutatásában a települések és a temetők régészeti

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

138 A MAGYAR TANYÁS VIDÉKEK

138 A MAGYAR TANYÁS VIDÉKEK GLATZ FERENC 1. A természettörténelmi folyamatok felgyorsulásáról 2. Az új világgazdasági folyamatok tanulságairól 3. A nagytérségi szemlélet fontosságáról, a Homokhátságról 4. Állam és politika új viszonyáról

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2013 TAVASZ

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2013 TAVASZ MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2013 TAVASZ www.magyarregeszet.hu PERKÁTA, EGY NEM SZOKVÁNYOS KÖZÉPKORI LELŐHELY Kovács Loránd Olivér 2009 és 2011 között útépítést megelőző régészeti feltárások folytak

Részletesebben

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme 1 Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme A svájci állam kialakulása hétévszázados történelmi összerakó játék, mégpedig a legkülönfélébb színű, nagyságú és felületű elemekből. Létrejötte számtalan

Részletesebben

RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL. A törteli csodaszarvasok

RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL. A törteli csodaszarvasok RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli csodaszarvasok Dr. Erdei László Törteli Falumúzeum Baráti Kör Egyesület erdei@bio.u-szeged.hu Az ősi szarvasábrázolások és szarvas-mítoszok a nagyállattartó pusztai népek

Részletesebben

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből A tigrisfog-talizmán Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből Kopál József 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! 2006-ban a Múlt kor folyóirat kérdésére: Hová indulna ma útnak Stein Aurél?

Részletesebben

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése. Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 3.

Archeometria - Régészeti bevezető 3. Archeometria - Régészeti bevezető 3. Régészeti alapok 4: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások során alkalmazott földtudományi módszerek (légifotó, geofizika stb.) Régészeti alapok 5: a régészeti

Részletesebben

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről ZALAI MÚZEUM 14 2005 Költő László Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről 1987. május 21.-én a pusztaszemesi Új Kalász Tsz homokbányájában Kerekiben (1. kép 1-2), homokkitermelés

Részletesebben

Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciája MEGHÍVÓ

Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciája MEGHÍVÓ Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciája MEGHÍVÓ Helyszín: Veszprém, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Időpont: 2013. október 2 4. Szervező: Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém

Részletesebben

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2015 ŐSZ

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2015 ŐSZ MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2015 ŐSZ www.magyarregeszet.hu MÁS/VILÁG A BRONZKORI ÉLET REJTELMEI ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON A miskolci Herman Ottó Múzeum időszakos régészeti kiállítása Király Ágnes A

Részletesebben

az ELTE BTK-n. Munkahelye 2003 óta az MTA Régészeti Intézete. kés rézkori, badeni kultúra

az ELTE BTK-n. Munkahelye 2003 óta az MTA Régészeti Intézete. kés rézkori, badeni kultúra F b S v S G b E y Emb j B R - y y vv b m F Ku ó A Fó um m j Mi végre a tudomány? m v -. 1 A y u m y v m ó um - m v. A v bó u ó m v m m m v - m. A y y m u v ju u m - m j, m y ü b u m y v v yu v, m y v ü

Részletesebben

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri

Részletesebben

Az Észak-Alföld rövid története a kezdetektől a honfoglalás koráig (Kr.e. 6. évezred Kr.u. 9. sz.)

Az Észak-Alföld rövid története a kezdetektől a honfoglalás koráig (Kr.e. 6. évezred Kr.u. 9. sz.) Az Észak-Alföld rövid története a kezdetektől a honfoglalás koráig (Kr.e. 6. évezred Kr.u. 9. sz.) Tisztelt Olvasó! Ezen dolgozat megírásakor az a cél lebegett előttem és Gál Viktor ceglédi barátom szeme

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ALAPSZAK RÉGÉSZET SZAKIRÁNY

TÖRTÉNELEM ALAPSZAK RÉGÉSZET SZAKIRÁNY A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: Régészettudományi Intézet TÖRTÉNELEM ALAPSZAK RÉGÉSZET SZAKIRÁNY SZAKDOLGOZATTAL ÉS ALAPSZAKOS ZÁRÓVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK Formai követelmények: A dolgozatot elektronikus

Részletesebben