SZÁMfTSUK Kl! (I) FÜZETEI. l i l l. l í 'c - -- = {J!J,(JQ. V n~--r x c. :!:rfc ti.:.''i.;r;..;o. l o -

Átírás

1 71 FÜZETEI.-\ mint );it jk. a k ' tf:.j<. t )j;ínís t-rt:dménye küzt -a J;ikt n kité,; é t hany<<.!!fú.s rtti: tt! -- j( Jt.nt.: kt< Jt.n (kpn sehh. mi nt t:zn { k ) (!té r(;s \ an..\ :!ti. <'thritn t:.!!.",znkitsos kapes,,jús \ a n. a m e yn~ a esi> éöfesziitsé"'c' "btódkii'iw iktrttntt Hk, ~,. Ck tagga üitjuk 'i(i. Hk= 100.!2, C.t =50ttF.\i h 11 e t t~; íi Lí~ t J,,. J \ i.-pi t z a1. HC t a.l!.-j() z t' s :woo Hz Cöett':n!.\o!uoit :.\. ;)() z o w t.- n -'c - -- ~ = CJ,7 D :!:rfc ti.:.''i.;r;..;o. o - E z a!i:.i!} kapat it Í\' t i'nüil'ts kapesoé.dik J><ÍI'huzamosan.-j!J[!-nta..h t o dii t t n:'dlis a<'wh't! é rt é kt : i V n~--r x c í :.':.':it)()...jj ;j~ = {J!J,(JQ SZÁMfTSUK K! (I)

2 F()VESI GYULA SZAMITSUK 1(1! () MAGYAR HONVÉDE;LMI SPORTSZÖVETSÉG 196:1

3 ~AGYAR aonv~delmisportszövets~g RÁDIÓAMATÖR FŰZET.&! '1 71. SZÁM S!<erkeszti: KUN JÓZSEF A szöveget eenőrizte; RÓZSA SÁNDOR I'iadia a Magyar Ronvédemi Sporfse<;vet.séj! Rá kócz i Lapkiadó Kiadásért eej Kádár Abert Miszs.ki ve et: Simon Zotán Készüt 501>0 pédányuan, a v AJ~) teredeemben Ábri\k áma: 70 db GStZOj - Zniyi Nyomd~>,!ud'pet b'e,eőo ve..etó: bof.r mre ipsató

4 Bevezetés Jfinaermapi éetüneben sem tudunk megenni számoás, számítási mi tjeetek V<~g:.ése néki. }d ég inkább így van ez, ha a technika vaame'!_; ik ágáva, vagy technikai sportta fogakoz unk. Az eektromos foyamatokat, pedig még csak nem is áthatjuk, közveteniu nem érzékehetjük. Megérté süket, a veük vaó fogakozást, gyakran megkönnyíti, ha a törvényszerű fd!famaokat számok segitségéve, számtani műveetek megodáijáva tanumányozzuk. Ez a kis füzet a kezdőknek készüt. A egmagasabb matematikai müveet benne a hatványra em.eés és a négyzetgyökvonás. A pédák szinte tejesen kizároag gyakoratiak, tehát oyanok, ameyek a barkácsoó és építő amatőr rnunkája közben nap, rnint nap eóford unak. Fetéteezt'iic, hogy az ovasó az átaános iskoa matematikai anyagát &ti. A számításokat megodó képetek segítségéve végeztük és evezetéseket átaában nem akamaztunk. Fetevésiinc s.cerint a füzet hasznos szagáatot tesz az amatőröknek egy-egy ]Jrobéma megodásánál Tehát nem arra gondounk, hogy vaaki a fűzetet végig ovassa, - noha nem ári a régebben tanutakat feeeveníteni ---, hanem inkább arra, hogy adott esetben eőveszi és a munkájához szükséqes számítást egy-egy péda segítségé')e evégzi. Ha vaaki a füzetben eőfürduó számítási rnűveeteket gyakoroni kivánja, rendekezésére ának a kérdések aakjában ekészített gyakoró feadatok. Ezekhez csak a végeredményt adjuk rneg. ''ekintve, hogy e fűzetet későijb még mrísik fizet is követni fogja, kérjük az Ovasó!~at, hogy észrevéteciket, megjegyzéseiket, javasataikat írják meg és kijejék e a Rádiótechnika szerkesztőségének címére é8 így 8egítsék " szerzó és a kiadó munkáját.

5 Sorbakapcsot ohmikus eenáások eredő értéke 1. kérdés Mennyi az eredő eenáása (Re) az. ábrán átható sorbakapcsot eenáhásoknak ~ 1. ábra fegodás: a) Re= R 1 +R 2 = = 150 Q b) R"= R 3 +R 1 +Rs = = 1350 Q= 1,35 kfj, c) R"= R 6 +R 7 +R 8 +R 9 = kq 0,945 J.fQ Párhuzamosan kapcsot ohmikus eenáások eredő értéke 2. kérdés Mennyi az eredő értéke a 2. ábrán Iá.tha.t6 párhuzamosan kapcsot eenáásoknak g.... '---+--'

6 egodás: \ agy pedig 1. R.= =--=20Q _ +-] 1+2 R 1 R 2 no b} R 8 = _1_+_1_+_ R~ R4 R ] ' R6 R 7 R 8 R ó {) = =-1-= OOQ Vegyesen kapcsot ohmikus eenáások eredíí rrf~kc 3. kérdés Mennyí ez eredő értéke a 3. ábrán átható vegyesen kapcsot ohmikus eenáásoknak 1.3. ám:r

7 Megodás: a) Eőször a párhuzamosan kapcsot R 1, R 2 eenáások eredőjét számítjuk ki: R12 R.R R 1 +R Az R 12 ~höz hozz4adjuk az R 3 -at R.,= R 12 +R 3 = Q =Z4D 100 b) Most eőször a sorbakapcsot eenáások eredőjét számítjuk ki. R4 5 = R 4 +R 5 = = 120 D R 67 = R 6 +R 7 = Q Mive az R 45 és R 67 párhuzamos kapcsoásban van = = 91,2 {! Bonyoutabb kapcsoású ohmikus eenáások eredőjének mítása kiszá 4. kénés Mennyi az eredő értéke a 4. ábra szerint kapcsot ohmikus eenááscsoportnak a B és a D pontok között? Itt már nem odhatjuk meg oyan könnyen a feadatot, mint eőző Jeg, mert mindenütt a sorosan kapcsot ebenáások közös pontjához is c.satakozik egy eenáás.

8 MegodAs: Az Rp R 2, Ra (vagy az R 2, R 4 R 5 ) eenájjáe un. ieita kaposo1áéát átaakítjuk azonos eektromos tuajdonságú csiagkapcsojássá. Az átaakítás az 5. ábra és a. következő képetek szerint történik. r = ~2= r:~= R R2 R1+:R2+R3 Rt Ra R1+R2+Rs R2 Rs R1+R 2 +Ra <f ~. ábm A 4. ábra R 1, R 2, R 3 eenáásbó áó deta kapcsoást átaakitjuk csiag ka pcsojássá.. RI. :a r == - r~~= r:~= - ~=30 RI+R2+Ra R 1 R:<~ <>50 =---=5!J R1+R2+Rs Öi R2 Ra '--=7,óQ RI+R2+Ra A kívánt csiagkapcsoást a 6. ábrán átjuk. 6. ábra i

9 A 6. ábrát beheyett<'sítjük a 4. ábra A-B-C-ve jeöt pontjai közé a 7. ábra szerint ' ' A 7. ábrán átható kapcsoás eredő eenáását nem nehéz kiszámítani: r 1 +R 4 =3+7=10Q r 3 +R 5 = 7,5+2,5 = 10 Q Az eredményü kapott O.Q-os eenáások párhuzamos kapcsoásban vannak. Ezek eredő eenáása R = IO. 10 = 100 = t; Q 8 O+IO 20 A 8. ábra kapcsoásának eredő eenáása R= r 2 +R. 5+5 = 10.Q 8. ábra A 4. ábra R' R 2, R 3, R 4, R 5 eúenáá.sának eredő eenáása tehát a B és D pontok között: IO.Q A huza ohmikus eenáá..;.! 5. kérdés Mennyi az eenáása 20C"-on egy150m hosszú, mm átmér5jű a) rézhuzanak? b) aumínium huzanak ~ c) konstantán huzanak? Megodás: 8 A huza eenáása

10 R=~ aho q R = a. vezető eenáása.q-ban = a. vezető hossza méterben (! = a. vezető fajagos eenáása +20 CO-ná (.Q m: 2 q = a vezető keresztmetszete mm 2 -ben Ismertebb vezetők fajagos eenáása és hőkoeficiense: e (.Q m::2 J oc (hőkoeficiens) ) Ezüst 0,0165 0,0040 Vörösr:éz 0,0175 0,0039 Aumínium 0,029 0,0040 Wofram 0,055 0,0048 Horgany 0,060 0,0041 Vas 0,10 0,006 Patina 0,10 0,0039' Nikke 0,09 0,0055 Kanstantán 0,49-0,00005 j Szén , ,0008 a) A vörösrézhuza eenáása q 0, ,5 O,iS 3,14 b) Az aumínium huza eenáása 2,625 = 3,34 Q 0,785

11 R= _f! = _o_,o_29_._1_5o_ q 0,5. u,5. 3,14 c) A kanstantán huza eenáása R =_g_!_= 0, q 0,5. 0,5. 3,14 4,35 = 5,54 Q 0, ' 5 = >93,63 Q 0,785 A kiszámított eenáás értékek természetesen 200 -ra vonatkoztak. Az ohmikus eenáás hőfokfüggése (A fajagos eenáást 20 C 0 -ra adják meg. Az ettő etérő hőmérséketen az ohmikus eenáás megvátozik.) 6. kérdés 1\Iennyi esz az ohmikus eenáása +60 C 0 -ná az eőbb kiszámított a) vörösrézhuzanak ~ b) aumínium huzanak~ c) kanstantán huzanak1 Megodás: A megvátozott eenáás: R== R 20 [+a(d -20)] R 20 = az eenáás 20 co -ná R=az eenáás a megadott hőfokná D-ban a = hőfok együttható #=a megvátozott hőfok, ameyhez tartozó eenáást ki akarjuk számítani. 20C 0 -ná a vörösréz huza eenáása 3,34.Q, az aumíniumé: 5,54Q 11 konstantáné: 93,63.Q vot. 10 R,.é, = R 20 f +a( D 20)] 3,34 [ +0,0039(60-20)] = 3,34[1 +0,0039(40~] = 3,34;,1ö6 = 3,861 Q R&u =R 20 [+a(v-20)j 5,54[1+0,004(60-20}]== = 5,54. 1,16 6,43 Q RtOOB = R20 [ +IX (t = 93,63. 0,998 93,44 Q 93,63 [I-0,00005 (60 20)]= '

12 Amint áthat6, a. konstantán huza eenáása a Mfok vátozás kö>etkeztében csak igen kis mértékben vátozott, és - mive a kanstantán hófokegyütthatója negatív, az emekedő hőfok hatására az eená..ása csökkent. Ohmikus eenáás az áramkörben 7. k&tis ~!ekkora a. feszütségesés az R 1 és R 2 eenáásokon (9. ábra), ha az át- foyó áramerősség, 1=0,35 M egodás: 9. ábra U 1 =I R 1 =0,35 50=~ U 2 =I R 2 =0, = ~ Az U feszütség U= U 1 +U 2 = 17,5+35 = 52,/í V vagy U I (R 1 +R 2 ) = 0,35 (50+100) = ~ 8. kérdés Mekkora az értéke az R 1, R 2, R 3 eenáásoknak (10. ábra), ha az átfoyó áramerősség, I= 0,2A és U 1 =40 V; U 2 =90 V; U 8 = 140 V. ~ + u 10. ábra ',;

13 Megodás: R 1 =~=~=200Q I 0, R 2 = --=--=450 Q I 0,2 - Ra=~=~=700Q I 0,2-9. kérdés a) Mennyi a. t~iesítmény (10. ábra) a.z R 11 R 2, R 3 eenáhásokon ~ b) MeUyi az- ósszes tejesítmény a. három eenááson? Megodás: vagy N 1 =r. U 1 =0,2 40= s w N 2 =I U 2 = 0,2. 90 = 18 W N 3 =I U 3 = 0,2 140 =2!.!_ N.,_:_ N 1 +N 2 +N 3 = W 10. kérdés Miyen ára.mer&ség foyik át az R 1 és R 2 eenáásokon? (. ábra) Mennyi a.z összes áram (1}1 11. ábra

14 M.egodás: I 1 == u = 0,1 A R 1 60 u 6 ~=--=-=0,15 A Ra 40 Az összes áramerősség: vagy I= I 1 + ~ = 0,1 + 0,15 = 0,25 A u u 6 8. I=-= =-=0,25 A ~ ~-~ ~ R 1 + ~ kérdés Mennyi a tejesítmény (. ábra) az R 1 és R 2 eenáásokon küönküön és mennyi a két eenááson az össztejesítmény? Meg odás:. Tejesítmény az egyes eenáásokon: u 36 'ft = - - =--., 0,6 w R 1 60 u 36 N 2 = -- - = 0,9 W Ra 40 Az összes tejesítmény: vagy N.,_ N 1 +N 8 =0,6+0,9=1,5W Nösn. =I U= 0,25 6 = 1,5 W Leosztott feszütség a feszütségosztőn a) Terheés néküi feszütségosztó 12. kérdés Az R 1, R 2 feszütségosztót képez. (12. ábra) Mennyire osztja e ez a feszütségosztó az U= 10 V feszütséget. B

15 Megodás: :\ eosztott feszütség U 1 = R 1 I Az áram erősség Az I-t beheyettesítjük a eosztott feszütség egyenetébe: U = R. I _, Rt. U = U R Rt+ R2 R + Rs Tehát a. eosztott feszütség ( 12. ábra) U U R 1 90 OOO ' = 10. = --= 3 v R 1 + R Látható, hogy a terheeten feszütségosztó az U feszütséget Rt, b. arany an osztja e Rt+ R2 b) A terhet feszütségosztó 13. kérdés.\{ennyi esz az u feszütség a 13. ábrán átható terhet feszütségosztón. aho a terheő eenáás R 1 =1,44 k!.h Meg odás: A terhet potencióméter megodó képete:. U 1 = u ----::::--...,--,:;::-- 1 +RsRt + RJ ~ R, Y. 25 V Beheyettesftve a pédában megadott értékeket: 25 U 1 = 25. =- = 5 v + 3,6 2,4 + 1,44 ö- 2,4. 1,44

16 As iramforrás beső eenáása ( R 11 ), az eektromotoros erő (E) és kapocsfeszütség (U ) E =az áramforrás terheés nékü mért feszütsége u.=az áramforrás terheésné mért feszütsége 14 kérdés :Mekkora a 14. ábra szerinti áramforrás Rb beső eenáása., ha E= 312 V: Uk 260 V és R 1 =20 k.q egodás: t Utc J 14. ábra Rb=R --I = = 20 IOS 0,2.Q = 41cQ ( E ) (312 ). u~~~ 26o -- Mive az E eektrómotoros erő méréséhez nagy beső eenáású műszer (p. osővotmérő) nem mindenkinek á rendekezésére, eőnyösebb az Rb besőeenáást két küönböző terheő eenáás (R f és R 1 2) mért ka pacsfeszütség (U kt és U kí) segítségéve kiszámítani. 15. kérdés Ugyancsak a. 14. ábra szerinti áramforrásná két küönbözó terheésné mérjük a kapocsf:szütséget. E szerint: u.~1 Megodás: = 260 v Us 2 = 280 v R 11 =20 k.q R 12 = 35 kq R11 """ --::c::-=---=:'-"-- = = 13-8 =!..!!.. R is

17 A kiegyenitett Wheatstone hid A kiegyenített Wheatstone híd oyan két - egymássa párhuzamosan ka posot - feszütségosztó, ameynek mindkét ágában a feszütség eosztása azonos (15. ábra). u 15. ábra Az M műszeren akkor nem foyik áram, tehát akkor van a híd kiegyenítve, ha. R 1 == ~ ietve, ha. Rz R4 R 1 R 4 = R 2 R 3 esete á fenn. Amennyiben vaameyik eenáás értékét nem ismerjük, a három ismert eenáásbó a. negyedik kiszámítható. 16. kérdés Mekkora az R 1 eenáás értéke, ha. kiegyenített híd esetén Rz = 819.Q R 3 == 49.Q R 4 = 343.Q Megodás: A sikkondenzátor kapacitása 17. kérdés Mekkora a kapacitás két szemben áó fémemez közt, ha a emezek 6 X 8 cm méretű tégaap aakúak, a köztük evő (d) távoság 0,5 mm, a. szigeteés pedig evegő~ 16

18 A megodó képet: C = 0,0886 S F d aho C = kapacitás pf-ban a dieektromos áandó F a szembenáó fe űetek cm 2 -ben d = a emezek egymástó vaó távosága cm-ben }!ive a evegőné az e= 18. kérdés C = 0,0886 = 85,056 pf 0,05 Mekkora két kör-aakú fémemez között a kapacitás, ha a fémemezek sugara 1,5 cm, a szigeteőanyag csiám, a emezek közti távoság pedig 0,1 mm1 Néhány szigeteóanyag dieektromos áandója (s): egodás: r Ceuoid 3,5 Csiám 7 Ebonit 3,5 G nm - Papír (pa.rafinna impregná]t) 3,5 Pex1 3,5 Poisztiro 2,5 Porceán i Seyem 4,5 Ű v eg 8 C= 0,0886 ~ = 0, ' = 438,2 pf d 0.01 Párhuzamosan kapcsot kondenzátorok eredő kapacitása ID. kérdés Mennyi az eredő kapacitása. a 16. ábrán átható párhuzamosan kapcsot kondenzátoroknak~ 1'1

19 Megodás: 16. ábra a) Re C 1 + C 2 = + 3 = 4 nf b) Re C 3 C 4 C 6 = 0,5 + 0,25 + 2,00 = 2,75 p,f c) Re= C 6 + C 7 + C 8 + C 9 = = 608 pf Sorosan kapcsot kondenzátorok eredő 20. kérdés kapaeitása Mennyi az eredő kapacitása a 17. ábrán átható sorosan kapcsot kondenzát9roknak ~ Megodás: 18 1'/. ábm a) Ce= --=-=1,2u! C 1 + C b) q., = --:----::---::- - --=1---::-1--1,..-- = ---~-=50pF

20 36 Vegyesen kapcsot kondenzátorok eredő kapaeitása 21. kérdés Mennyi az eredő kapacitása a 18. ábrán átható vegyesen kapcsot kondenzátoroknak ~ 18. ibro Megod ás: ' (8+ 10) '----- = - - = 7,2n C 1 + C 2 + C C 6 C ij~= + = + = c 4 +C 5 C 11 + c7 I5o + 25o!)0 + 21o = , ,5 = 161,25 ;J

21 Bonyoutabb kapcsoású kondenzátorok eredő kapacitása 22. kérdés 19. á!tra :\:iennyi az eredő kapacitása a 19. ábrán átható kondenzátor csoportnak? Megodás: A C 1, C 2, C 3 (vagy a 0 2, C 4, C 5 ) konde>nzátorok ún. deta kaposoását aakftjuk azonos eektromos tuajdonságú csag kapcsoássá. Az átaakítás a 20. ábra és a következő képetek szerint történik: 20. ábro Kiszámítjuk a 19. ábra C' C 2, C 3 kondenzátorainak megfeeő értékeket. :\!ive mindhárom képetben a zárjeben evő kifejezés ugyanaz _!_++ = +- c C 2 C

22 Tehát d.= =400 aoo. - = 1500 pf b=c 1 C 2 = =750 pf c= C = = 562,5 pf A kapott értékeket beheyettesítve az átaakított 19. ábrába kapjuk a 21. ábrát. 21. ábra A sorbakapcsot 750 és 3000 p.f eredője ,= =600 pf Az 562,5 és 2250 pf eredője C, = 562, = 450 pf 562, Ezekke az értékekke heyettesítve a sorba kapcsot kondenzátorokat kapjuk a 22. ábrát, aho a 600 pf és 450 pf egymássa párhuzam& kapcsoásban van. Ezek eredöje a kettő 22. ábra összege, azaz = 1050 pf A 22. ábra tehát heyettesíthető a 23. ábráva], aho 1500 pf,-a.n sorba kapcsova 1050 pf-a. Ezek eredője IA'~L j_..'i)\ c = \::./...--, ,-- -~ e 617,6 pf. iooiif Qj)f'

23 A kondenzátor vátakozóáramú áramkörben. A kapacitatfv eenáás 23. kérdés Mekkora kapacitív eenáást képvise,uf a háózati 50 Hz es áram körben1 Megodás: aho Xo= wc ro = 2nf=6,28 f f = a frekvencia Hz ben C = a kondenzátor kapacitása faradban. MiveuF = - F = I ()-6 F r Q6 24. kérdés Xo = = 106 = ~ 3185 D 6, I0-6 6, M:ennyi a kapacitív eenáása egy 150 pf-os kondenzátornak 539 khz n éh Megodás pf = -.-F == 10-u F; khz = 10a Hz 1012 ~ x., = 2nfC = 6, I ()3 I 5o ,2s. 5=3-=-9.-J=s-=-o ~ 1970 D RC tag vátakozóáramú áramkörben. Párhuzamosan kapesot RC tag 25. kérdés Miyen erős áram foyik át a 24. ábrán átható R eenááaon és O ko!denzátoron küön küön és együttvéve~

24 Megodás: n _ 220 V f 50 Hz R - 15 k.q O = 0,1 p,f Az áram az ohmikus e~nááson \1 f dio >! 110 c" Q.f. n 220 B=- ---:::14,7 10-aA= 14,7 ma. R Az áram a kondenzátoron. n Jc= Xo Tehát a kapacitív áram = Q 6, ,1. I Jo =-- 0,0069 A= 6,9 ma Az R eenááson az áram az u feszütségge azonos fázishan foyik, az i" áram azonban az u feszütséghez képest :J0 -a siet. Fzért a két áram eredője nem agebrai, hanem: geometriai összeg. {25, ábra 1,!J,;;.s & '»1 '."..... é y- :J":!.",~ \... ~> -'R A... : Az RC-én foyó áram abszoút értéke

25 28. kérdés A 24. ábrán áthat6 RO tag a 25. kér.désben ~szerep~ő miyen eenáást képvise az áramkörben ~ Í adatok meett Meg odás: A kapacitív eenáás és természetesen emiatt az RC tag abszoút eenáása is frekvencia függő. A 25. péda adatait véve aapu, az abszoút eenáás u 220 IZI =- = = Q III ' 16,2. w-a Az eredő eenáás abszoút értékét kiszámíthatjuk - a frekvencia ismeretében - az ohmikus és kapacitív eenáás értékeibő is. Párhuzamosan kapcsot eemekné a vezetőképesség adódik össze, ezért 1 1!ZI= = v ~ Q ~ X~2 15J ~502 Amint átjuk, a kétfée ejárás eredménye közt - a kikerekítés és ehanyagoás miatt - jeentékteen (kevesebb, mint ezreék) etérés van. 27. kérdés A 26. ábrán egy szokásos kapcsoás van, ameyné a cső eőfeszütségét a katódkörbe iktatott R" és C" tagga áítjuk eő. Rk= I50.Q, C.~:=50,aF. Miyen eenáást képvise ez az RC tag 50 Hz és 2000 Hz esetén? Megodás:. A [ZI 50 Hz esetén 26. ábra Xo=-=. =63,7 Q 2IDC 6, a Ez a 63,7Q kapacitív eenáás kapc:>oódik párhuzamosan a. 50Q-ma. Az eredő eenáás abszoút értéke:!zj = V R2 + Xo2 V ,72 V ::--;:-==:= === = 58,6 SJ

26 A JZ 2000 Hz esetén ' t '. Xe= 2nf0 = 6,28} I0-6 = 1 59 D. Enné a frekvenciáná tehát 1,59.Q kapacitív eenáás kapcsoódik párhuzamosan a 150.Q-$1. Az eredő eenáás,abszoút értéke: IZ J =.;-;==:====i= - v :-;:===1 =::;=:i:=. 2,5~1 + 22!00 A gyökje aatt ~vő 22!oo mintegy ezerszerte kisebb, mint az ' 2,5281 ' ezért,z,f!! v-~- = 1,59.Q 2,5281 Látható, hogy 2000 Hz-né gyakoratiag az eredő eenáás a kapacitív eenáássa egyenő. Sorosan kapcsot RC tag 28. kérdés A 27. ábrán az R eenáás a C kondenzátorra sorba van ka-pcsova. 1\Iennyi az RC tag eredő eenáásának abszoút értéke, ha R=500.Q; 0=3,2 pf és f=50 Hz? Megodás: 27. ábra A kapa.citív eená.ás 50 Hz-né ~.. Xo = ~ = ""' 10()0.Q. 2nfP 6, ,2 I0-6 Az eredő eená1á~ abszoút értéke Z = y'r!. + Xa 2 = y5=00""" 2 ::-+-:--:1"""000= Q 2íí

27 29. kérdés Miyen áramerősség foyik az eőz<) pédában szerepő RO tagon, ha u= =224 v~ 1\egodis: Az áramerősség abszoút értéke: 30. kérdés jij = ~ = jzf ~0,2.A. Mekkora esz ugyanebben az esetben a feszütségesés az ohmikus eenááson és mekkora a kondenzátoron. Megodás: A feszütség az ohmikus eená1áson: UR=Iii R=0,2 500=100 v. A feszütség a kondenzátoron: ne= i Xa 0, =200 v. Az ur és ua vektoriáisan adódik össze, így kapjuk a.z áramforrás feszütségét Sorosan kapcsot RC tag, mint háózati sziirő (Háózati egyenirányítás után a 28. ábra szerinti szúróegységet szokás hasznáni. 31. kérdés 28. ábm Mekkora az u 1 búgó fészüts~g közveten az egyeniranyitás után a C. kondenzátoron, ha a készüék fogyasztása 50 ma, és kétutas egyenirányítást hasznáunk. Háózati frekvencia: 50 Hz.

28 Megodás: Az eső kondenzátoron a búgó feszütséget a következő képet segít égéve számítjuk ki: 1801 u 1 =--, aho C it, u 1 = búg6feszütség az egyenirányttás után az ea5 szúró kondanzátoron V -ban I = Egyenáram (a készüék fogyasztása.) ma-ban C 1 = Az eső szűrő kondenzátor ttf-ban f 11 = a. búgó feszütség frekvenciája. Hz-ben. Egyutas egyenirányításná 50 Hz-es háózatná f 11 = 50; kétutas 'gyenirányításná fb = 100. Beheyettesítve a megfeeő értékeket 32. kérdés u = ,8 V Mek.kora esz az ~ búgó feszütség a Ca kondenzátoron! Meg odás: Az ua búg6feszütség kiszámításához a megodó képet ~=u 1 160,ao h f~r C 2 u 1 =- búgó feszütség az egyehrányftás umn. (Esetünkben u 1 =1,8 V) u 2 = búgó feszütség a szűrés után a C:!őn. 4 = a búgófeszütség frekvenciája. Mive kétutas egyenirányítást hasznáunk, 4= 100. R= a szűrőeenáás k.o-ban. PédáJikban R = 1500 Q = 1,5 k 0 C 2 = a második szúrőkondenzátor kapacitása pf-ban. (Pédánkban C 2 =50 pf.) Most már kiszámíthatjuk az u 2 búg6feszütséget: 160 ~=1, ,Ö = 0,037 v 7500.

29 Csatoásban nem evő induktivitások soros kapcsoása 33. kérdés Mennyi az eredő induktivitása a 29. ábrán átható sorbakapcsot induktivitásoknak ~ 29. ábra Megodás: a) Le= L 1 + ~ = 0,1 + 0,3 = 0,4 H b) 4= L.,+ L 1 + Ls = == 220 mh Csatoásban nem evő!j4. kérdés induktivitások párhuzamos kapcsoása :\iennyi az eredő induktivitása a 30. ábrán átható párhuzamos kapcsoábú induktivitásoknak? 31). ábra Megotás: a) Le= L. ~ = = 1600 = 16 mh L 1 +L _.!._+2_+2._ La+L,+~ =2 m],

30 ';) L. = --:-1 ---c: , L 6 L 7 La L 9 -o:-----::'---::----:~ = 0,3 H ,6 1,2 1,8 3,6, Csatoásban evő induktívitisok soros kapcsoisa as. kérdés ~Iennyi az eredő induktivitása a 31. ábrán átható csatoásban evő soros kapcsoás ú induktivitásoknak,, ha: t) az induktivitások erősítik egymás erőteréu b-) az induktivitások gyengítik egymás erőteréu ~L~~. ~!f'-o>~ ábra 1\fegodás: Az eredő induktivitás értéke függ az ")!" köcsönös induktivitás nagyságátó is. Ha az induktivitások erősítik egymás erőterét: a) L1114!e == L 1 + L 2 + 2M== ,2 = 23,2 mh Ha az induktivitások gyengítik egymás erőterét: b) Lmin- L 1 + L 2-2M ,2 = 16,8 mh 36. kérdés :\!ennyi a 35. kérdésben szerepő tényező? Meg odás: L 1 és L 2 tekercsek közt a csatoásí A 35a) kérdés esetében eredőként megkaptuk az adott csatoás meett a maximáis induktivitást (L,/II" = 23,2 mh), a 35b) kérdés esetében a minimáis induktivitást (Lmin 16,8 mh). A,,k" csatoási tényez(. viszont: M 1',6 k 0,2 (L 1 L 2 =(4 i6

31 Csatoásban evő induktivitások párhuzamos kapesoása 31. kérdés Mennyi az eredője a. párhuzamosan kapcsot L 1 és L 2 induktivitásoknak (32. ábra), ha: a) az induktivitá.aok erősítik egymás erőteréu bi az induktivitások gyengítik egymás erőterét 1 a) Megodis: a) Lmaa:., L1 ~- M2 _4 16-2,56 = 61,44 = 3, 66 mb L 1 +L 2-2M ,2 16,8 bj L = ~. L 2 -M2 =4 16-2,56 = 61,44 = 2, 65 mh m" ~ + ~+2M ,2 23,2 A rezgőkör rezooanciafrekveneiája 38. kérdés Mennyi a rezonanciafrekvenciája annak a rezgőkörnek, ameyben induktivitás, L= 203p,H, a kapacitás, C= 500 pf (33. ábra). Hegodás: 30 A rezonaneiafrekvencia.: fe=- = aho 2nr'L C ' fo ""' rezonaneiafrekveneia. B:z..ben. L induktivitás H-ben, C = kapacitás F-ban. Beheyettesítve az érte'keket

32 fo= - 2n'L. C 6,28 y 203 Q = 500 OOO Hz = 500 khz b) Megodás: 200 I0-8 IO es aa pú hatvánnya nem mindenki szeret számoni (eseteg még nem is tud), ezértszámítsukki a rezonanciafrekvenciát a következő gyakorati képet segítségéve is: Beheyettesít ve: fo= Itt: 'L C f 0 = rezonanciafrekvencia khz-ben, L= induktivitás p,h-ben, C = kapacitás pf -ben. f o - ( =500 khz 318,6 Kapacitás a rezgőkörben 39. kérdés Mekkora a 33. ábra szerinti rezg>körökben a kapacitás értéke! - L== 203 p,h, fo= 87 khz. Megodás: ha. C=-w2L C =kapacitás F-ban; L= induktivitás H-ben, f 0 = frekvencia Hz-ben. Beheyettesítve az értékeket: ro= 23tfo = 6, ()3 = 7, ru2 = 55, ÓU C = =..,.,.;..._ - I ~ ----pf 55, IQ ::: i j ob ;:::88,7 pf

33 tegodás gyakorati két ette: c= ( 1 ~;r. Itt: C = kapacitás pf-ben, L= induktivitás p.h-ben, fo= frekvencia khz-ben. c= ( 1 ~:~ : 3r = 9,42 =88.~ pf A kétfée eredmény között ényegteen az etérés. Amennyiben mégis nagyobb pontosaágra törekszünk, az eső számítási módot tetszésszerinti tizedes pontosságga hasznáhatjuk. I~duktivítás a rezgőkörben 40. kérdés. Mekkora a 33. ábra szeri~ti kapcsoásban az induktivitás értéke? - ha C == 100 pf, f 0 a) egodas: = 872 khz. C = kapacitás F-ban, L = induktivitás H-ban, fo = frekvencia Hz-ben. Beheyettesftve az értékeket {f) =Wo= 6,28. 0, = 5,476 10' wz = 29,987 11)1% 33. ábna L= = 333,5.uH 29, b) MegodAs: L = ( 159 OOO )2 Itt: f 0 t'c

34 C = kapacitás pf-ban, L induktivitás p.h-ben, = frekvencia khz-ben. fo L _ ( 159 OOO )2 872 ( ,3 p.h A nagyobb pontosságot természetesen itt is az eső számítási m6dda érhetjük e. A tekercsjóság (Q) 41. kérdés Mekkora a Q-ja annak a 200 ph-is tekercsnek (34. ábra), ameynek soros veszteaégi eenáása 500 khz-ben 3,5 Q~ 84. ábra.. Megodis: A tekercsjóságot a tekercsen étrejövő Iátsz6Iagos t~ijesítmény (N 1 és veszteségi tejesítmény viszonyáva (N 11 ) fejezzük ki; Q - N. Mi ve I N" Nz = i 2 rol és N"=i 2 R8 Q = N, = i2rol = rul = 6,28 IKo.1() e N" i 2 R, R. 3,5 Szá.mtsut d 628 3,5 179,4 33

35 42. kérdés Mekkora a Q-ja annak a 200 ;th-is tekercsnek (35. ábra), ameynek párhuzamos veszteségi eenáása 500 khz-en 100 k.q ~ 35. ábra Megodás: Mive most az L tekercsen és a veszteségi R 21 eenááson a feszütség a.zonőá, a. u2 Q= N 1 = ro L = ro L = R 21 N~ u2 rol R" R21 Beheyettesítve az értékeket: Q= = 159,3 6, I Soros veszteaégi eenáás átszánútása párhuzamosra 43. kérdés Miyen párhuzamos veszteségi eenáásnak fee meg 4.Q soros veszteségi eenáás, ha a tekercsjóság, Q = 215~ Megodás: " R 21 =Q2. R 8 = = ()!) Párhuzamos veszteségi eenáás átszámitása soros veszteségi eenáásra 44. kérdés Mekkora soros ve~~zteségi eenáttsnak fee meg 50 k.q párhuzamos veszteségi eenáás, ha a tekercs Q-ja 601

36 \fpgodás: R"= =13,9Q Q Huámhossz, frekvencia 45. kérdés :Mekkora huámhasznak fee meg a Kossuth adó 539 khz-es frekvenciája! 1 =.!_ aho f"' a huámhossz m~ben f = a frekvencia Hz-ben e = =300 miió méter (a fény, ietve eektromágneses huám terjedési sebessége). Beheyettesítve az értékeket: 46. kérd6s = 300 OOO OOO= 556,58 a Mekkora frekvenciának fee meg a 223,88 m huámhossz 1 Megodiis: f=.!. A. 300 OOO OOO == 1340 OOO Hz= 1340 khz 223,88

37 GYAKORLÓ FELADATOK Bizonyára nem esz haszontaan doog ismétéscéppen a feadatokat mégegyszer végigszárrwni, ezért az ábrácat e heyen ismét ecö~öjüc. Ha a megodás már 1ó meg!;. akkor nekiáthatunk a gyakoró eérdésekben közöt értékeece történó számoáshoz is. Ebben az e-setben természetesen nem az ábrán, hanem a kérdésben szerepö értékekke ke szárnonunc. Ha meg. akadunk, a számítás menetét a füzet eözó rúztben taáhatjuk meg awnos kérdés sorszám aatt. A gyakoró kérdések heyes végeredményé a 46. odaon kereshetjük meg J ó számoást!. feadat. (. ábra) Mennyi az ered{) eenáás, ha sorba kötünk: a) 15 k.q-ot és 47 k.q-ot? b) 600Q-ot, 900Q-ot és 4, 7 kq-ot? c) 47 kq-ot, 93 k!j-ot, 122 kq-ot és 250 kq-ou J. ábra 2. feadaj Mennyi az eredője a következő párhuzamosan kapcsot eenáásoknak? a) 140Q; 60 Q b) 800 Q; 400 Q; 160.Q c) 720 Q; 240 Q; 90 Q; 30 Q C Q Q C C Q., ~ ~ s ~.IP ;;. ;;. ' 5I.. a: "' "' o, ~ z. ábri 36

38 3. feadat A 3. ábra. ezerinti kapcsoásban egyen a) R 1 =78!J; R 2 =52!J; R 3 = 15 Q b) R 4 =50!J; R 6 =60!J; R 7 =330!J; R 8 =660Q.d:ennyi mindkét vegyes kapcsoás eredő eenáása? ~~,. -~ 3. ábra 4. feadat ~{ennyi -az ered6 eenáása a 4. ábra szerinti vegyes kapcsoásnak, ha: R 1 =54!J; R 2 =80!J; R 3 =66Q; R,=5!J; R,=83,4!J?.t.i.ábm 6. áb'o 8. áwa!. feadat Mennyi az eenáása 26 m hosszú, 0,5 mm átmérőjű a) ezüsthuzanak? b) vashuzanak~ c) wofrámhuzanak!

39 6. feaiat Mennyi esz az e~náása az eőbbi 5. kérdés aatt szerepm ~ziist, vas és wofrám huzanak ná., ha a kiszámított ada.tok ra vonatkoztak? 7. retaiat VIekkora a feszütségesés a 9. ábra szerinti kapcsoásná!>z R 1 és R~ een,áásokon, ha R 1 =180 Q; R 2 =270 Q és az eenáásokon átfoy{ áramerősség 1=0,17 A. 9. ábra. feadat,{ekkora az értéke az R 1 ; R 2 ; R 3 eenáásoknak (10. Abra): ha az átfoyó áramerősség, 1=0,15 A és U 1 =18,ü V; U 2 =25,2 V; U 1 =31,5 V? + \J 10. ábra 9, feaiat Mennyi a tejesítmény az egyes eenáásokon, (10. ábrá}, ha U 1 = 18,6 V; U 2 =25,2 V; Ua=31,5 V és az átfoyó áramerősség, 1=0,15 A. to. feadat \-!iyen áramerősség foyik át az R 1 és R 2 eenáásokon (. ábra), hp R 1 =250 Q; R 2 =320 Q és U=,6 V.

40 . feadat ~.Ienyi a tejesítmény (, ábra) az R 1 és R 2 eenáásokon küönküön és mennyi összesen, ha R 1 =250 Q; R 2 = 320 Q és U= 1,6 V? 12. feadat Mem1yire osztja e az R 1 és R. 2 -bő1 áó fes?.ütségosztó (12. ábra) az U =24 V feszütséget, ha R 1 =590 Q; R 2 =370 Q~ t U 21iV ~. 12. ábra 13.ábra 13. feadat M~nnyi az U 1 feszütség a terhet feszütségosztőn (13. ábra), ha R 1 = =1080Q; R 2 =610Q; R 1 =360Q és U=22V~ 14. feadat Mekkora az áramforrás beső eenáása (14. ábra), ha E= 12 V; U 1 = =9,6 V; Rt=4,7 kq'? u 14. ábra 15. ábra 15. feadat A 14. ábra szerinti áramforrásná két küönböző, R 11 és R 12 terheó eená.ás meett mérjük az U~c kapocs feszütséget. Mennyi az Rb beső eenáás, ha E=2 V; Uk 1 =33,8 V; R 11 =2,6 k.q; Uk 2 =36,4 V; R 12 = =4,55 k!j~ 16. feadat Mekkora az R 1 eenáás értéke (15.ábra) kiegyenített hid esetén, ha R 2 =5< k Q; R 3 =12 k Q; 19 k Q~ 39

41 ?. feadat Mekkora a kapaoitás két szembená<~ fémemez közt, ha a emezek aakja. tégaap, a méretük X 7 cm, a köztük evő távoság 0,25 rom s a. köztük evő szigeteés evegő fe<,i,dat Mekkora két köraakú fémemez közt a kapaoitás, ha a fémemezek átmérője 2 cm, a köztük evő szigeteő anyag poisztiro, a emezek közti távoság pedig 0,05 mm 1 19.feadat Mennyi az eredő kapacitása a. párhuzamosan kapcsot kondenzátoroknak (16. ábra), ha a} C 1 =138pF; C 2 =520pF1 b) 0 3 =3,7,uF; 0 4 =5,4,uF; 0 5 =2,8,uF1 c) 0 6 =.470 pf; 0 7 =496 pf; 0 8 =293 pf; 0 9 = 128 pf 20. feadat 16. ábra 17. ábra Mennyi az eredő kapacitása a következ6 sorba kapcsot (17. ábra) kondenzátoroknak? a) 0 1 =49 pf; 0 2 =~=21 pf b) 0 3 =280 pf; 0 4 =420 pf; 0 5 = 132 pf c) 0~=250 pf; 0.,=320 pf; 0 8 =470 pf, 0 9 =530 pf 21. feadat Mennyi az eredő kapacitása a. követkew vegyesen kapcsot (18. ábra) kondenzátornak? a) 0 1 =74 pf; 0 2 =126 pf; 0 3 =800 pf. b)_ 0 4 =148 pf; 0 5 =252 pf; 0 6 =72 pf; 128 pf.

42 18. ábra 19. ábra 20. ábra 21. ábra.22. ábra 23. ábra!2. feadat )!ennyi az eredő kapacitása a 19. ábra szerinti kondenzátor csoportnak? - ha az egyes kondenzátorok értéke: 0 1 =300 pf'; 0 2 =450 pf; 0 3 = =900 pf; 0 4 =600 pf; 0 5 =1300 pb'. 23. feadat }!ekkora kapacitív eenáást képvise 500 pj<' 2000 Hz esetén? :el fdadat :\1-!'n!y a kapacitív eenáása egy i50 pk'-o: kondenzátornak 1340 khz e=

43 25. feadat Miyen erős áram foj.yik " párhuzamosan kapcsot RC tag (24. ábra) egy-egy ágán küön küón és együttvéve a következő adatok esetén u=90 V; f=50 Hz; R ""í 50 Q; C=3,5.uF. u.m v f. 50 H;! R"!SU> :.~ \"~>;.?" y.,.:ty..,... :,.,., ' ' C a ~Ii' U. ábra 25. ábra 26. feadat Párhuzamosan kapcsot 750 Q és 3,5.uF miyen eenáást képvise 50 Hz esetm? 27. feadat Miyen eenáást képvise a párhuzamosan kapcsot (26. ábra) 170 Q és 100.uF 50 Hz, vaamint 2000 Hz eset én ábra 27. ábra 28. feadat Miyen eenáást képvise a sorbakapcsot 1000 Q és 8 pf (27. ábra.) 50 Hz-es á,ramkörb~n?!9. feadat ~f.iyen erős áram foyik a sorbakapcsot 1000 Q-on éa 8 pf-on (27. ábra), ha. u=130v és f=50 Hz?

44 30. feadat Mekkora esz a feszütségesés a sorba kapcsot 1000 D-os eenááson és a 8,uF-os kondenzátoron (27. ábra), ha a rájuk kp,pcsot feszütség, u= =130 V és f=50 Hz 31. feadat Mekkora az u 1 búg6feszütség (28. ábra) közveten az egyenirányítás után a C 1 kondenzátoron ~ Kétutas egyenirányit6t hasznáunk, a há6- zat frekvenciája 50 Hz. Az egyenáramú fogyasztás, 1=40 ma; C 1 =32 tjf 32. feadat viekkora az ~ búg6feszütség a 0 2 kondenzátoron (28. ábra), ha u 1 = =2,25 V; C~=32 11F; R= 800 D: fh= 100Hz? 33. feadai Mennyi az eredő induktivitása a sorbakapcsot (29. ábra), csatoásban nem evő induktivitásoknak ~ a) L 1 =0,25 mh; L 2 =0,43 mh b) L 3 = H mh; mh; L 5 =57 mh. jijf!..,-'"'""'--.17'ó111111"'---11!'11i'"'---.3.j ~ 34. feadat a, '---t ábra 30. ábm ~!ennyi az eredő induktivitása a következ6 - csatoásban nem evő - párhuzamosan kapcsot (30. ábra) induktivitásoknak? a) L 1 =11 mh; mh. b)..a=21 mh; mh; L 5 =3U mh. c) L 6 =120mH; 150mH; L 8 =180mH; L 9 =240mH. 41

45 3&. fendat ;)!ennyi az eredő induktivitása az egymássa csatojásban evő sorbakap~ csot induktivitásoknak (31. ábra), ha H; 14 H és a kö~ csőnős induktivitás, i'i=2,5 H? a) Az induktivitások erősítik egymás erőterét. (Lmax) b) Az induktivitások gyengítik egymás erőterét (Lmin) 36. feadat VIennyi a sorbakapcsot L 1 = H és tényező, ha a köcsönös induktivitás, 14 H között a "k" csatoási H? 37. fea.dai,mmmyi az eredője az egymássa csatoásban evő, párhuzamosan ka~ csot L 1 és L 2 induktivitásoknak (32. ábra), ha H; 14 H és a köcsönös induktivitás, M=2,5 H? M 't,6mm 31. ábra 32. ábra 38. fea~at, i\<iennyi a rezonanciafrekvenciája annak a rezgőkörnek, (33. ábra) ameyben az induktivitás, L= 30,uH; a kapacitás, 0=50 pf? 39. feadat Mekkora egy rezgőkörben (33. árba) a kapacitás értéke, ha L= 360,uH; a rezonanciafrekvencia, f 0 =420 khz? 40. feadat Mek:k~ egy rezgőkörben az induktivitás értéke (33.ábra), ha a kap~ c<:.:.., J= 38 pf; a rezonancia frekvencia, f 0 =8 \:Hz? ábra ru. ábra

46 41. feadat Mekkora a Q-ja annak a 12 ph-s tekercsnek, ameynek soros veszjeségi eenáása (34. ábra), R 1 =4, 8 Q, 5 MHz-.es frekvencián feadat Mekkora a Q-ja annak a 12 ph-es tekercsnc'k, ameynek párhu7amos veszteségi eenáása (35. ábra) RJI= 15 kq, 5 MHz-es frekvencián? ID im. ábra 43. feadat Miyen párhuzamos veszteségi eenáásnak (R 11 ) fee meg 7 Q soros veszteségi eenáás (R 8 ), ha a tekercs Q-ja 300~ 44. feadat Miyen soros veszteségi eenáásnak (R,;)fee meg 156 kq párhuzamos veszteségi eenáás (Rp), ha a tekercs Q-ja :?70? 45. feadat Miyen huámhossznak. fee meg f=44 :\[Hz? 4G. feadat \iiyen frekvenciának fee meg = 25 m-es huámhossz?

47 Gyakoró feadatok megodása Ifa. 62 k.q 20fb.C., ::::: 73,92 pf fb Q = 6,2 k.q 20/o~ 89,8 pf fo. 512 kq 2fa. C., = 160 pf 2 fa. 42 Q 20/b. C., = 139,32 pf 2fb. 100.Q 22. _C., = 733 pf ~fo. 20 Q 23. Za = Q 3 fa 46,2 Q 24. Za -475 Q 3fb. 99 Q 25. i a = 253 ma; 4. 45,27 Q ia 209 ma; 328 ma r} fa.. 2,18!J F = 5/b. 13,25 Q 26. )ZI = 597.Q 5 fc. 7,29 Q 27. IZ = 31,3 Q; 6. ezüst: 2,53!J!Z 2 = 0,796 Q vas: 16,4.'3 Q 28.!ZI == 1076 Q. wofram: 8,69 Q 29. i = 0,12 A 7. Ut = 30,6 V; 30. ua = 120V; Ua=47,8 V u 2 = 45,9 V; U=76,5V 31.. Ut = 2,25 v 8. Rt = 124.Q; R 2= 168 Q; 32. ua = 0,0625 v R 3 =210 Q 33fa. L. = 0,68 mh 9. Nt = 2,79 W; N 2=3,78 33/b.L. 137 mh W; N 3 =4,725 W 34fa.L., 8,31 mh 10. It IC 6,4 ma; 1 2 =5 ma 34/b.L. 9 mh 40,45 mh. Nt 10,24 mw; 34-fc. L., = N 2 8 níw; 35. Lmax = 30 H; Lmin= 20 H Nöm 18,24 mw 36. k 0,2 12. Ut = 14,75 v 37. Lmax 7,3875 H; 13. U -6,75 v Lmin 4-,925 H 14. Ro = 75 Q 38. fo = 4,115 MHz 15. Ro = 520Q 39. o c:= 400 pf 16. Rt = 36 k.q 40. L g;;i 10,4,uH ,888 pf 41. Q = 78,5 18. c = 139,1 pf 42. Q - 39,8 19/a. C., 658 pf 43. RP Q= 630k.Q 19/b. Oe =,9 pf 44. Rs = 2,14.Q 19fo. o pf 45. ). 2,08 m 20fa. c~ = 14,7 pf 46. f = 12 MHz 46

48 A ~ cimí.í, havonta. megjeenő szakap rendszeressen közi.\1 eektro- és rádiótechnikai számitásokka fogakozó Wkkeket, mayeket gyakora.tiasságuk miatt küönösen.a kezdők jó fehasznáhatják munkájukban. A RÁDIÓTECHNIKA régejbi számaiban megjeent cikkekbő az: aábbiak tanumányozását javasojuk: A katódeenáás kiszámítása /12/282 A szűrőeenáás /1/15 Az anódeenáás /2/45 Erősítés..., /5/120 Az erősités frekvenciahatárai... : /7 f 179 Vasmagos tekercsek méretezése /6/189 Az eektromágnes húzóereje /8/270 A kondenzátor vátakozó áramú körben' 1962//391 A tangens deta..., /12/431 A tekercs önkapacit:ása /1/38, Az M köcsönös induktivitás /2/79 /4/157 /5/199 A kondertzá.tor fetötése /6/239 A kondenzátor kisüése /7/278 Háózati transzformátor méretezé!e /8/317 /9/358 Kimenő transzformátorok méretezése /11/439 A ap egyes régebbi pédányszámai beszerezhetők az aábbi címen: RÁKÓCZI LAPKIADÓ Budapest, V. Enges-tér 14 (Porta)

49 Tartaomjeg} zék Sorbakapcsot ohmikus eenáás eredő ertéke.., 4 Párhuzamosan kapcsot ohmikus eenáások eredő értéke 4 Vegyesen kapcsot ohmikus eenóháso k eredő értéke 5 Bonyoutabb kapcsoású ohmikus eenáások eredőjének kiszámítása 6 A huza ohmikuseenáása.. 8 Azohm kuseenááshűfok ;nggése.. 10 Ohmikus eenáás az áramkörben.. n Leosztott feszütség a fesztitségosztón. Terheés néküi fpszütségosztó. 13 A terhet feszütségosztó...!4 Az áramforrás beső denáása (Rb ), az eektromotoros erő (E) és kapocsfeszütség (Uk ).. 15 A kiegyenített Wheatstone híd A sík -kondenzátor kapacitá~a 16 Párhuzamosan kapcso!t. kondenzátorok eredtikapacitása 17 Sorosan kapcsot kondenzút.orok eredő kapaertása.. )8 Vegyesen kapcbo:t kondenzátor ok erneő kapacitása.. H Bonyou a hb iwpcsoású kondenzátorok eredő kapacitása ::o A ko n den á tor- vátdwzó áramú áromkörben. A kapacitiv eenáás :?2 RC ta~ vátakozó áramú áran,körben PáPhuzamosan kapcsot RC tag.,., Sorosan karcfot RC tai Sorosan kapcsot RC tag, mint háózatr szűró.. ::6 Csato:ásban nem ie v ö nduktivitások soros kapcsoása, :?8 Csato'á~ban nem tevií mruüivítások párhuzamos kapcsoása 29 Csatoásban evő induktivitásokaoros kapcsoása.. :?9 Csato'á~ban.evőinduktív tások J árhuzamos <apesoása 30 A reze!őkőr rezonancü>' ekvenciá,ia. 30 Kapacitás a rezgőkörben :n Induktívít.ás a rezgókörhen A tekercs óság (Q Soros és párhuzamos v~szteségi eenáás átszámítása. párhuzamos, ietve 1áoros veszteségi eenáásra 34 Hu ámhossz, rekvencia 35 Gyakoró feadatok A, gyakoró feadatok megodása 46 4f.

50 Ara: 4,20 Ft MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG SOROZAT EDDIG MEGJELENT SZÁMAI: 51. sz. GYURKOVICS: Teevíziókészüékek javítása (VIII.} ( ) (6,00) 52. sz. RADVANYI:!Uagnetofonkészüékek korszerűsítése (4,20) 53. sz. NANASI: Tv-készüékek javítása (IX.) (AT 611) (4,90) 54. sz. KARPATI-NAGY: Gyári tranzisztoros készüékek adatai (7,-) 55. sz. GONDA: Amatör mérések (I.) (6,3()) 56. sz. KARPAT!: Tranzisztoros készüékek javítása. (5,00) sz. FARAGO-BRO-öRDÖG: A rövidhuámú rádióamatőr ismeretei (I-II.) 59. sz. ROZSA-VERESZKY: Amatőr eektronikus műszerek építése (9,10) 60. sz. DR. FLORIAN: Mit ke tudni a rádjóhuámok terjedésérö'! (, 40) 61. sz. :r<;ovacs: Tranzsztoros műszer tv hangoáshoz (4,20) 62. sz. TIBORC: Amit a rádióakatrészekrő tudo ke (III.) (7,-) 63. sz. ZILLICH: Hangfrekvenciás transzformátorok 64. sz. KARPAT!: 1\Iagnetofon készüékek javítása (TERTA) (4,00) 6f>. sz. GONDA: Amatőr mérések (II.) (4,90) 66. sz. GYÖRGY; Mechanikai a}katrészek és szerevé.nyek (5,60) 67. sz. LENGYEL: A kis rádiós rókavadász (4,20) 66. sz. GYURKOVICS: AtaakHások a tv készüékben (6,30) 69. sz. HAZMAN-MÁRKUS: Tranzsztoros Hi-Fi erősítót építiink (5,60) 70. sz. ZILLICH: Háózati transzformátorok 71. sz. FÜVESI: Számítsuk kit (I.) (4,20) EL6KitSZ0I.ETBEN: Tranzisztoros múszerek építése A rádióamatőr műheye, feszereése és szerszá.ma Hasznos tv tanácsok A füzetsorozat megjeent számai beszerezhetők a KISZ rádióamatőr és ezermester botjaiban és a k3nyvesb0tokban, vagy postán megrendehetők az amatőrbot eimén: Budapest, VI., Lenin körút 92.