D4 Akció összefoglaló eredményei, 2013 Summary of Action D4, 2013

Átírás

1 D4 Akció összefoglaló eredményei, 2013 Summary of Action D4, 2013 Készítette/Prepared by: MTM/HNHM Fehérvári Péter, Kovács Anikó KMNPI/KMNPD Kotymán László, Bánfi Péter MME/BirdLife Hungary Solt Szabolcs

2 1 English summary 1.1 Goal Evaluating the effectiveness of action C5 (Implement test and demonstrate agricultural practices at the Vásárhelyi project site, HUKM10004). 1.2 Indicator (achieved/not achieved) Baseline survey of potential prey taxa carried out prior to treatments in Summaries available of results from both local and landscape level analyses. 1.3 Brief description of the activities In 2013, we carried out the baseline survey of potential prey items at the Vásárhelyi project site. The design of the survey was similar to what will be used when the experimental treatments of the area will be in place, thus allowing for direct before/after comparisons. However, in case of agricultural fields, where prey composition is predominantly governed by the type of crop cultivated in a given year, pre-treatment monitoring was only possible at locations were crop types will not change between years. In 2013 alfalfa fields met (treatment TYPE 2.) this criteria, thus all field activities concentrated to these sites. A total of 18 sample stations were used (2 treatment sites x 9 stations) to assess the spatiotemporal variation potential prey items. Each station had a soil trap and 3 designated transect routes were Orthoptera abundance and species composition was measured. Moreover vegetation structure and height was also estimated at these stations. Field work was initiated in May, and was carried out until October, soil traps were emptied, every two weeks. A major difficulty in 2013 was that by the second half of the field season field vole numbers plunged at the study sites. These small mammals often used the soil traps as burrowing holes, filling up the opening with soil. In these cases samples were either excluded from the analyses or data deriving from these samples were only used to assess species composition, and not for estimating prey abundance. A total of 156 valid soil trap samples and 108 sweep net samples were collected. Altogether 4406 Coleoptera individuals of 133 species were identified, together with 1171 individuals of Orthoptera individuals of 19 species. As expected, we found differences in species composition and abundance between future treatment sites, however the successful baseline survey allows us to precisely evaluate the effects of grating and mowing treatments in Results (expected/achieved) Baseline survey of local treatment sites and control landscape scale sites carried out, data compiled and securely stored in a database. The evaluation of action C5 (before action is implemented) is secured. 1.5 Continuation (further actions) Further actions will entail the continuation of monitoring activities in 2014,2015 and 2016.

3 2 Részletes eredmények 2.1 Bevezető Ebben az összefoglalóban bemutatjuk a projekt keretében megvalósult kék vércse táplálék kínálat növelését célzó kezelések (C5 akció) hatékonyság-vizsgálatának első évből (2013) származó eredményét. Ebben az évben alapállapot felmérést végeztünk, vagyis a C5 akcióban megfogalmazott kezelések nem kezdődtek el, azok csak a tárgyév őszétől értelmezhetők. Az alapállapot felmérés jelentősége hogy feltárjuk a területek esetlegesen eltérő élőhelyi adottságaikból adódó hatásait a kék vércsék prédataxonaikra. Ezeket az eltéréseket később figyelembe tudjuk venni akkor, amikor a kezelések valós hatásait szeretnénk feltárni. A C5 akció keretén belül a szántóföldi növénytermesztést célzó kezeléseket valósítunk meg. A szántóföldek esetén azonban fontos megjegyezni, hogy a rajtuk található préda taxonok abundanciáját, diverzitását leginkább az adott évben termesztett növénykultúra és az azokat kísérő talajmunkák befolyásolják. Ezért azokon a táblákon ahol nem többéves kultúrák találhatók értelmetlen alapállapot felmérést végezni. A projekt keretében csak a lucerna termesztési modulban található táblák esetén teljesül ez a kritérium (TYPE 2 alfalfa growing system), ezért a vizsgálatokat, 2013-ban csak ezeken a területeken végeztük. 2.2 Módszerek Az alkalmazott vizsgálati elrendezés és módszereket azok bonyolultsága és egymásba fonódása miatt itt minden igényt kielégítően itt nem tárgyaljuk, azok részletesen az A.3. akció keretében kidolgozott dokumentumban (Gazdálkodási és kutatási tervek a pályázatban megfogalmazott magyarországi élőhelykezelésekhez) megtalálhatók. A gyűjtött minták esetén a válogatásnál és a határozásánál fő szempont volt, hogy olyan taxonokat és fajokat keressünk amelyek alkalmasak lehetnek a kék vércsék táplálékaként. Ezért Orthopterák esetén az összes faj, Coleopterák esetén azonban csak a futóbogarak (Carabidae) 3-5mm meghaladó fajai kerültek elemzésre. A terepi mintavételezést 2013 májusában indítottuk, és 2013 októberében fejeztük be. Amennyiben a területen kaszálás történt, a kaszálást megelőző 24 órában a mintavételt leállítottuk, a csapdatetőket lelapítottuk. A mezőgazdasági munkák befejezését követően újra indítottuk a csapdákat. Az alábbiakban bemutatott eredmények messze nem teljes körűek, ez a dokumentum nem is megfelelő fórum az összes eredmény tárgyalására. Inkább arra törekedtünk, hogy egy potenciális eszköztárat vonultassunk fel, ami demonstrálja a mintavételi elrendezés erősségeit, és hogy bemutassuk, hogy milyen jellegű válaszokat lehet nyerni az adatok elemzésével azokra a kérdésekre, amelyek a monitoring tervben megfogalmaztunk.

4 2.3 Eredmények Tájskála A tájskálán végzett vizsgálatokba összesen 5 különálló kontroll parcellát vontunk be. Ezek a projektben kezelt parcelláktól maximum 10km-re eső lucernák voltak. A kontroll területek kiválasztása esetén figyelembe vettük a tábla méretét, a lucerna korát, azonban a kaszálások időzítését és az esetleges peszticid vagy műtrágya használatot nem. Ennek oka elsősorban az, hogy a régióban a lucerna meglehetősen ritkán termesztett növényfaj, és ha minden szempontot figyelembe veszünk nem találtunk volna kontrollnak megfelelő területet. Ennek ellenére, a kontrol illetve a később kezelendő területeken nem találtunk lényegi eltérést a futóbogarak fajszámát tekintve (1. Fig.). Az abundancia viszonyok esetén jelentős eltérések mutatkoznak a kontroll, illetve a projekt parcellák között. Azonban ezt a paramétert jelentősen befolyásolja a kaszálás, illetve az esetleges peszticid használat, ezért nem tekinthető jó mérőszámnak, ha alapállapot felmérésben megfogalmazott kérdést (Kezelések hiányában mennyire különbözőek a területek?) szeretnénk megválaszolni. A fajszám futóbogarak esetén meglehetősen magas, főleg ha figyelembe vesszük, hogy monokultúrás szántóföldekről van szó. A lucernára azonban általában jellemző ez a magas bogár-diverzitás.

5 1. Fig. A projekt területek (Tanyaszél, Búcsuhalom, szürke oszlopok), és a Vásárhelyi-pusztákon található 5 kiválasztott lucerna futóbogár fajszáma. A mintaterületek nem térnek el jelentősen a tájban található többi területtől. Number of species trapped in future treatment plots (Tanyaszél, Búcsuhalom, gray bars) and 5 colntrol areas within the Vásásrhelyi-puszták study site. We found no large differences in this parameter between these areas.

6 Általános madár monitoring A projekt területhez tartozó vagy azzal érintkező összes UTM négyzetben elvégzésre került az általános madárfajok monitoringja. A felmérések az MME Mindennapi Madaraink Monitoring program protokollja alapján végezték a felmérők Április 29 és Június 11 között 19 UTM négyzetben. Összesen 70 madárfaj 2414 rekordja került rögzítésre. A 10 leggyakoribb madárfaj az alábbi táblázat mutatja. Faj Species Megfigyelések száma/ No of observations Mezei pacsirta Skylark 221 Fürj Quail 103 Sárga billegető Yellow wagtail 91 Barna rétihéja Marsh harrier 89 Dolmányos varjú Carrion crow 76 Vörös vércse Kestrel 75 Sordély Corn bunting 71 Bíbic Lapwing 61 Kék vércse Red-footed 51 falcon Egerészölyv Buzzard 47 Table.1 A projekt területen és annak közvetlen szomszédságában megfigyelt 10 leggyakoribb madárfaj megfigyelési gyakorisága The table shows the 10 most comonly observed bird species and their respective record numbers at the project site and in the vicinity.

7 2.3.2 Lokális skála Ezen a skálán a projekt területen belül az előre definiált kísérleti parcellák összehasonlítását értelmezzük. Ebben az esetben összehasonlításra kerülnek az Orthopterák, a Coleopterák, illetve a potenciális gerinces préda taxonok egyes mért paraméterei Egyenesszárnyúak a projekt területen Az egyenesszárnyúak közül a sáskák és a szöcskefajok alacsony faj és egyedszámmal voltak megtalálhatók a két, később kezelésbe bevonandó lucernásban (2. táblázat a dokumentum végén!). Ezek közül a nagyobb méretű fajok szinte teljesen hiányoztak (a teljes felmérés során 1 példányt sikerült megfigyelni), de a kisméretű fajok is egy nagyságrenddel kisebb abundancia értékekkel képviselték magukat a gyepterületekhez képest. A két terület között nem találtunk lényegi eltérést sem a fajszám, sem az egyedszám tekintetében (2. Fig.) 2. Fig. Kisméretű egyenesszárnyúak log-abundancia értékei a projekt területen belül definiált kísérleti parcellákon.. Az ábrák közepén egy hagyományos box-plot látható, míg a box-plotok oldalára az adatok eloszlása került ábrázolásra. Hasonló eloszlást találtunk ebben a paraméterben a két terület között. Comparison of log-abundance of small orthopteras between treatment plots at the project site. The figure depicts a conventional boxplot, and vertically, the distribution of the obtained data for each group. We found similar small orthoptera log-abundance patterns in both fields.

8 Bogarak a projekt területen A projekt területen a bogarak egyedszámainak becslése kizárólag a talajcsapdákkal gyűjtött minták alapján történt. Összesen 133 faj, 4406 egyede került begyűjtésre és meghatározásra (3. Táblázat, a dokumentum végén!). A két területen talált futóbogár fajszám nem tért el jelentősen (1. Fig.), azonban a kumulatív fogásszám kétszer nagyobb a tanyaszéli lucernásban, mint búcsúhalmi lucernásban (3. Fig.). 3. Fig. Kumulatív fogásszám futóbogarak esetén a különböző kísérleti parcellák között a projekt területen. Jelentős eltérés látható a területek között. Total number of trapped Carabid beetles in the treatment plots. Large difference can be observed between groups. Ez a jelenség még inkább szembeötlő, ha figyelembe vesszük, hogy a két terület kb. 3.5 km-re találhatók egymástól, így a területek eltérő adottságai kevéssé magyarázhatják ezt a különbséget. Feltehetően a legfontosabb hatása a lucernák korának van, a tanyaszéli lucernás egy idősödő, míg a búcsúhalmi egy friss telepítésnek tekinthető. Mindenesetre fontos megjegyezni, hogy a lucernákat érintő vizsgálatok során figyelembe kell venni a növényzet telepítésének idejét a hatások értelmezéséhez.

9 A kumulatív fogásszámok havi bontása is érdekes mintázatot mutat (4. Fig). A mintavételezés első hónapjában igen jelentős fogásszámbeli különbség látható a két terület között, ami a későbbi hónapokban eltűnik. 4. Fig. Futóbogarak kumulatív fogásszámának változása az idő függvényében. Jól látható, hogy az első hónapban sikerült a legtöbb állatot fogni mindkét területen, és ekkor a legjelentősebb a két terület közötti különbség is. Total number of trapped Carabid beetles according to month of trapping. Most animals were trapped in the first month, and the largest difference between the two fields is also at this time period.

10 Gerinces prédataxonok a területen A gerinces prédataxonokat a talajcsapdákkal fogott mintákkal jellemeztük a projekt területen (5. Fig). Összesen 3 emlős és 168 kétéltű egyedet sikerült azonosítani a mintákban (4. táblázat a dokumentum végén!). A kétéltűek egyedszáma jelentősen eltért a két területen, és hasonló mintázatot mutatott a futóbogarakéval. 5. Fig. Kétéltűek kumulatív fogásszáma a különböző kezelési parcellák között. Jelentős, a futóbogarakéhoz hasonló mintázatú eltérést láthatunk a két terület között. Distribution of total number of trapped amphibians between treatment plots. Large difference can be observed between areas, moreover the pattern resembles that of carabid beetles.

11 Kék vércsék vadászati hatékonysága Összesen 89 önálló vadászatot sikerült megfigyelni és kódolni a csapdázási időszakban. Ebből 75 esetben hímek vadászatát, 14 esetben tojók vadászatát figyeltük meg. Mindkét területen figyeltünk meg vadászó madarakat (Búcsú-halom: n=4, Tanyaszél: n=85), azonban a vadászati hatékonyság paraméterek összehasonlítása nem lehetséges az egyik csoport alacsony mintaszáma miatt. Fontos megjegyezni azonban azt is, hogy amennyiben kellő számú minta állna rendelkezésre, az összehasonlítás akkor is problémás lenne, hiszen a tanyaszéli lucernás tőszomszédságában található a terület második legnagyobb mesterséges kék vércse telepe. 2.4 Következtetések A fent bemutatott eredmények rávilágítanak arra, hogy az alkalmazott mintavételi elrendezés és a mintavételezés időzítése alkalmas arra, hogy a projekt területet, mint helyszínt a régióban található többi élőhelyhez hasonlítsuk (tájskála), illetve hogy a területen belül a különböző kísérleti parcellákat összevessük (lokális skála) a kék vércsék potenciális préda taxonainak különböző populációs paraméterei szempontjából. A projekt területen található 2 többéves kultúra nem tér el jelentősen a tájban található többi hasonló élőhelytől, így az itt a jövőben kapott eredményeket és következtetéseket, legalábbis a régióra, feltehetően általánosítani lehet. Annak ellenére hogy monokultúrás szántóföldekről van szó a projekt terület maga, meglepően diverz és nagy fajszámú gerinctelen közösségnek ad otthont, ahol a munkánk melléktermékeként számos ritka, hazánkban csak néhány helyről bizonyított előfordulású faj került elő. Azonban, az alapállapot felmérés rávilágít arra, hogy még két egymáshoz közel eső területeken ugyanolyan növény kultúrában is jelentős eltérések lehetnek a préda taxonok egyes paramétereiben. Ennek oka feltehetően a növénykultúrák eltérő telepítésének ideje. Ezt a potenciális hatást érdemes lesz figyelembe venni a később nyert adatok elemzéséhez. Fontos hátráltató tényező volt a mintavételi időszak második felében az elszaporodó mezei pocok állomány. A pockok túl nagyméretűek ahhoz, hogy a talajcsapdákba beleessenek. Számukra azonban a tetővel fedett járatkezdemény csalogató, előszeretettel hordják tele földdel, vagy növénymaradványokkal, így használhatatlanná téve a csapdákat (1. kép.). Augusztustól kezdődően a csapdák 40-80%-a vált ilyen formán értékelhetetlenné. Ha mezei pockok denzitása tovább emelkedik, a monitoring hatékonysága nagyban csökkenhet.

12 1. kép. Mezei pockok által fogásképtelenné tett talajcsapda./ Soil trap clogged by field voles with earth and plant pieces.

13 2.Táblázat A Vásárhelyi-puszták projekt területen 2013-ban fogott egyenesszárnyúak fajlistája Table of species orthopterans caught at the Heves Project site in 2013 Aiolopus thalassinus Calliptamus italicus Chorthippus brunneus Omocestus rufipes Pezotettix giornae Gryllus campestris Melanogryllus desertus Modycogryllus bordigalensis Tessellana veyseli

14 3.Táblázat A Vásárhelyi-puszták projekt területen ban talajcsapdázott futóbogarak Table of species of Carabid beetles caught at the Vásárhelyipuszták Project site in 2013 Achenium humile Acupalpus interstitialis Acupalpus meridianus Agriotes sputator Aleochara bipustulata Aleochara spissicornis Aleocharinae sp Amara sp Amara aenea Amara anthobia Amara familiaris Amara littorea Amara lucida Amara similata Amarochara forticornis Amblystomus niger Anchomenus dorsalis Anotylus inustus Anotylus rugosus Anthelephila pedestris Anthicidae sp Aphodius sp Aphodius varians Apionidae sp Astrapaeus ulmi Bembidion properans Blaps lethifera Brachinus crepitans Brachinus explodens Brachinus elegans Brachinus psophia Calathus ambiguus Callistus lunatus Calosoma auropunctatum Cantharis lateralis Carabus coriaceus Carabus granulatus Ceutorhynchus sp Chlaenius decipiens Chlaenius festivus Chrysomela collaris Coccinella septempunctata Coccinula quatuordecimpus tulata Colaphellus sophiae Curculionidae sp Cylindera germanica Dermestes laniarius Diachromus germanus Drasterius bimaculatus Drusilla canaliculata Dryopidae sp Endomia tenuicollis Epicometis hirta Euconnus sp. Galeruca tanaceti Gonioctena fornicata Gonochephalum pusillum Harpalus albanicus Harpalus caspius Harpalus distinguendus Harpalus griseus Harpalus hospes Harpalus rufipes Harpalus serripes Harpalus signaticornis Harpalus tardus Harpalus zabroides Helophorus micans Hippodamia variegata Hirticomus hispidus Hister quadrimaculatus Histeridae sp Hypera postica Hypera zoilus Latridiidae sp Leistus ferrugineus Margarinotus purpurascens Microlestes maurus Microlestes minutulus Microlestes negrita Mocyta orbata Monotoma

15 bicolor Mordellidae sp Mylabris variabilis Nalassus dermestoides Nicrophorus germanicus Nicrophorus humator Nicrophorus vespillo Ocypus similis Odonteus armiger Onthophagus ovatus Onthophagus ruficapillus Onthophagus sp Opatrum sabulosum Ophonus azureus Paederus sp Paederus riparius Parophonus mendax Pentodon idiota Philonthus corruscus Philonthus sp Phyllotreta sp Pleurophorus caesus Poecilus cupreus Poecilus sericeus Propylea quatuordecimpu nctata Pseudocleonus cinereus Psylliodes sp Pterostichus chameleon Quedius molochinus Quedius sp Rhagonycha fulva Scydmaenidae sp Scymnus frontalis Silpha obscura Sitona hispidulus Sitona sp Staphylinidae sp Staphylinus caesareus Syntomus obscuroguttatus Tachynus corticinus Tachyporinae sp Tachyporus hypnorum Tanymecus palliatus Tasgius ater Tasgius pedator Tasgius winkleri Thanatophilus sinuatus Trechus quadristriatus Tytthaspis sedecimpunctata Urophorus rubripennis Xantholininae sp Zabrus tenebrioides 4.Táblázat A Vásárhelyi-puszták projekt területen 2013-ban fogott hüllő és kétéltűek fajlistája Table of species amphibians and reptiles caught at the Heves Project site in 2013 Lissotriton vulgaris Bombina bombina Bufo viridis Pelobates fuscus

16

17