Action A.3. Gazdálkodási és kutatási tervek a pályázatban megfogalmazott magyarországi élőhelykezelésekhez

Átírás

1 Action A.3. Gazdálkodási és kutatási tervek a pályázatban megfogalmazott magyarországi élőhelykezelésekhez Agricultural practices plan and monitoring scheme for the project sites in Hungary Készítette/Prepared by: MTM/HNHM Fehérvári Péter, Kovács Anikó BNPI/BNPD Borbáth Péter, Tóth László KMNPI/KMNPD Kotymán László, Bánfi Péter MME/BirdLife Hungary Solt Szabolcs, Palatitz Péter 1

2 English Summary This document is the final product of Action A.3. detailing how we plan to elaborate Action C.4. (Implement, test and demonstrate grazing and mowing practices at the Heves project site), C.5. (Implement, test and demonstrate agricultural practices at the Vásárhelyi project site) and their corresponding impact monitoring actions D.3. (Monitoring and evaluation of project sites treatments in Hevesi-sík SPA) and D.4. (Monitoring and evaluation of project sites treatments in Vásárhelyi- és Csanádi puszták SPA). Initially we describe the general concepts and modules of monitoring the effects of management techniques on invertebrate and vertebrate prey taxa of Red-footed Falcons. All techniques were chosen or developed to allow inter annual and between location comparisons apart from the initial aim of assessing the main management effects. We also incorporate a so called landscape-scale aspect, that will allow to evaluate the treatment effects on a regional scale, thus ensuring that the results will be adequate for planning future conservation measures. Albeit currently we aim to plan monitoring and management activities for the first year of the project, we also describe the general aspects of how we wish to perform activities in subsequent years. However, as we build up experience from the first year, we may modify our methodology accordingly in subsequent follow ups of this document. Here, we specifically show how we plan to elaborate Actions C.4. and C.5. going into all details possible at the time of planning. In case of Action C.4. the most important aspect is that animal husbandry requires a single cattle herd, instead of 3 separate herds. Therefore, we will create different herding pressures through the amount of time the herd spends on a given experimental pasture. The monitoring of the different grazing and mowing treatments will be carried out for the most important prey taxa, and will also branch out to sampling the Red-footed Falcon foraging efficiency and the effects of treatments to general avian species composition and abundance. In 2013, the monitoring will be conducted as a baseline survey of sampling plots, aiming to create a fundament of understanding true treatment effects in following years. 2

3 For Action C.5. we have chosen all arable fields that will receive the treatments within the study site. We present detailed maps of each field and demonstrate how we plan to accomplish the different treatments. It is important to note that all farming activities related to experimental management designs will commence in the autumn of 2013, with the exception of annual crops (alfalfa) that are already present at some of the locations. Prey taxa and Red-footed falcon foraging predominantly depend on what type of crops are farmed at a given site in case of arable fields. Since there is the specific treatments (i.e. experimental crop farming) does not commence in the 2013 Red-footed falcon breeding season, baseline surveys for future evaluation can only be carried out on annual crops. Thus our monitoring activities will concentrate on evaluating alfalfa fields this year. The general language of this document is Hungarian, however to aid comprehension we have bi-lingual figure captions and map legends, enabling the readers to understand basic concepts and management techniques. 3

4 Tartalom English Summary... 2 Bevezetés... 6 A gazdálkodási és kutatási terv struktúrája... 7 Vizsgálati kérdések... 7 Mintavételi modulok általános ismertetése... 8 Általános mintavételi módszerek gerinctelen préda taxonok esetén Általános mintavételi módszerek gerinces préda taxonok esetén Préda taxonok elérhetőségének mérése Kék vércse vadászati hatékonyságának mérése Préda taxonok fenológiai vizsgálata Gazdálkodás (C4. akció) és monitorozása (D3. akció) a Hevesi-síkon (HUBN10004) 2013-ban Legeltetés Állatállomány beszerzése Nyári szállás Állatok itatása Legeltetés Állatok téli elhelyezése Téli takarmányozás Személyi feltételek Hatósági ügyintézés, nyilvántartás, állategészségügy Tanácsadás Kaszálás Gyepkezelések hatásának mérése

5 Lokális skálán való mintavételezés Táj skálán végzett mintavételezés Időbeoszás A résztvevő személyek szerepe, felelősségi körök A megvalósulást akadályozó, vagy nehezítő tényezők Gazdálkodás (C5. akció) és monitorozása (D4. akció) a Vásárhelyi-pusztán (HUKM10004) 2013-ban A terület jellegzetességeinek és kezelésének rövid áttekintése A terület kékvércse-állománya és a kezelésektől várt eredmények Szántóföldi növénytermesztés A Vásárhelyi-pusztán kijelölt kezelési és élőhely-típusok TYPE 1 kezelési típus - 1. és 2. Blokk TYPE 2 kezelési típus - 1. Blokk TYPE 2 kezelési típus - 2. Blokk TYPE 2 kezelési típus - Lucernatermesztési bemutató Blokk Szántókezelések hatásának mérése Vizsgálatok elrendezése as alapállapot felmérés A résztvevő személyek szerepe, felelősségi körök A megvalósulást akadályozó, vagy nehezítő tényezők Irodalomjegyzék

6 Bevezetés Az emberi tevékenységek közül a földek mezőgazdálkodásra való használata van a természetre talán legnagyobb hatással(krebs et al., 1999). A konfliktus feloldása nehéz és gyakran komoly anyagi terhekkel jár. Európában az egyik megoldási törekvés olyan agrártámogatási rendszerek kidolgozása, amelyek figyelembe veszik a gazdálkodó és a természeti értékek igényeit (Henle et al., 2008; Wätzold and Schwerdtner, 2005). A megközelítés nehézsége a részletekben rejlik, nehéz ugyanis definiálni, hogy pontosan hogyan is kell gazdálkodni a természeti értékek védelmében és ez mennyi anyagi terhet ró a gazdálkodóra. A konzervációbiológiai vizsgálatok egy jelentős része hasonló típusú kérdésekre keres választ, azonban a legtöbb esetben a rendszerszemlélet, vagyis mind a gazdálkodási, mind a természetvédelmi érdekeket figyelembe vétele meglehetősen ritka(gruber et al., 2012). Magyarország egyik, hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő természetvédelmi kincse az itt költő kék vércse (Falcovespertinus) állomány (Palatitzet al., 2009). Ez a kis testű sólyomféle elsősorban az alföldi füves puszták közelében költ (Fehérvári et al., 2012). Az egyik legfontosabb veszélyeztető tényező ami fenyegeti ezt a sérülékeny állományt épp a mezőgazdálkodás intenzifikálása és nagyobb hatékonyságra való törekvése okozta csökkenő vagy degradálódó élőhelyek (Palatitz et al., 2009). A kék vércse mind gyepterületeken mind bizonyos szántóföldi kultúrákon előszeretettel táplálkozik, elsősorban nagyobb gerincteleneket és kisebb gerinces préda fajokat zsákmányol (Palatitz et al., 2011). Fontos kritérium a vadászterületekkel szemben a megfelelő magasságú növényzet, gyep vagy vetett kultúra, amiben képes sikeresen zsákmányolni (Palatitz, 2012). A vadászatra alkalmas élőhelyek tér- és időbeli mintázata szintén meghatározó szereppel bír, hiszen, hosszú távú vonuló lévén, az életciklusa térben és időben szabályozott (Fehérvári et al., 2011). Pályázatunk célja olyan komplex gazdálkodási rendszerek modellezése, amelyek figyelembe veszik mind a természetvédelem, mind a gazdálkodó érdekeit, és ezen modellek demonstrálása a szakmai grémiumok és a közvélemény felé. Ez az ambiciózus célkitűzés kiterjed a szántóföldi növénytermesztésre és a gyepgazdálkodásra egyaránt, átfogó képet adva arról, miként lehet fenntarthatóbbá tenni különböző természet közeli, kék vércse barát földhasználati módokat. 6

7 A gazdálkodási és kutatási terv struktúrája Jelen dokumentumban részletesen bemutatjuk a tervezett gazdálkodási eljárásokat, illetve a gazdálkodások, vagy más néven élőhelykezelések hatásainak mérési protokollját. Sorra vesszük a gazdálkodás és az általa nyújtott potenciális természetvédelmi előnyök kapcsolatára vonatkozó kérdéseket, majd bemutatjuk a kezelések hatásainak mérésére alkalmazott modulokat. Mivel a kék vércse barát szántóföldi növénytermesztést illetve gyepkezelést más-más területen, más gazdálkodó végzi, így a két modult célszerűen külön tárgyaljuk. A modulokban megvalósítandó részletes monitoring protokollt minden évben elkészítjük, így jelen dokumentum a 2013-as év tervezeteit tartalmazza. Az évenkénti tervek készítésének előnye hogy az előző évek tapasztalatai alapján finom hangolni lehet a terepmunkát, növelve ez által a hatékonyságot. Természetesen a vizsgálatok alaplogikáján nem változtatunk, itt elsősorban a mintavétel időzítése és intenzitásának finomra hangolásáról van szó. Vizsgálati kérdések 1. Milyen hatása van a kezeléseknek a gerinctelen prédaállatok (futóbogarak, egyenesszárnyúak) fajösszetételére, denzitására, diverzitására? a. Van-e különbség a préda fajok ezen paraméterei között a különböző kezelési típusokban? b. Hogyan változnak ezek a paraméterek éven belül és az évek között az egyes kezelési típusokban? 2. Milyen hatása van a kezeléseknek a gerinces prédaállatok (kisemlős, kétéltű) fajösszetételére, denzitására, diverzitására?fajösszetételére, denzitására, diverzitására? a. Van-e különbség a különböző kezelési típusokban? b. Hogyan változnak ezek a paraméterek éven belül és az évek között az egyes kezelési típusokban? 3. Van-e hatása a kezeléseknek a helyi madárközösségekre? 7

8 4. Milyen hatása van a kezeléseknek a potenciális préda fajok elérhetőségére? a. Miként hatnak a különböző kezelések a területek növényzeti struktúrájára (magasság, csupasz talajfelszín borítás)? b. Hogyan változik a hozzáférhetőség az egyes kezelési csoportokban az éven belül illetve évek között? 5. Milyen hatása van a kezeléseknek a régióban megtalálható többi hasonló, de általunk nem kezelt, hagyományos művelésű szántó, illetve gyepterülethez képest? 6. Milyen hatással vannak a kezelések a kék vércsék vadászati stratégiájára és sikerességére? 7. Van-e összefüggés a kék vércsék tavaszi érkezési ideje és a potenciális préda fajok denzitása között? a. Van-e különbség a kék vércsék érkezési idejében a kardoskúti (szántóföldi gazdálkodási régió) és a hevesi (gyepgazdálkodási régió) területek között? b. Van-e különbség a kék vércsék potenciális prédaálltainak megjelenési idejében a két terület között? c. Van-e összefüggés a kék vércsék költésének kezdete és a préda álltok időbeli megjelenése között? Mintavételi modulok általános ismertetése A mintavételi elrendezés tervezésekor 3 fő szempontot vettünk figyelembe: 1. A mintavételezés ne hátráltassa az életszerű gazdálkodást, 2. A mintavételezés a lehető legkisebb, de tudományos igényességet kielégítő ráfordítássaltörténjen, 3. A mintákból származó adatok elemzése az összes vizsgálati kérdés megválaszolását elősegítse. A tervezett kezelésekhatásának értékeléséhezfontos összehasonlítani őket a régió többi területével is (4. kérdés). Ezért a vizsgálatok két fő csoportra különülnek el: 1. a kezelések hatásának mérése 8

9 az adott területen (lokális skála); 2. a kezelések hatása régió többi élőhelyéhez képest (táj skála). Ugyan a pályázatban nem szerepel, de fontos kérdéskör () a préda taxonok fenológiájának megértése a teljes költési periódus során.ezt a célt szolgálja a 3. vizsgálati típus (fenológia), mely az előző kettőhöz képest nagyságrenddel alacsonyabb ráfordítást igényel, cserébe fontos, a kék vércséket érintőtermészetvédelmi kérdésekre adhat választ. A legeltetés, szemben a kaszálással illetve a különböző szántóföldi növénytermesztési technikákkal, hosszútávon és folyamatosan változtatja meg a legeltetett élőhelyet (Gibson, 2009), így hatásait is csak hosszútávon lehet kimutatni. Ennek megfelelően a kezelések fő hatásainak mérését elsősorban a pályázat utolsó mintavételi éveiben (lásd 1. táblázat) tervezzük. Ennek ellenére a teljes mintavételi protokollt érdemes végrehajtani a köztes évben is, hiszen így nem csak a kék vércsék szempontjából fontos kérdésekre kaphatunk választ, hanem képet kaphatunk a változások folyamatáról a préda taxonok szempontjából is. 9

10 1. táblázat A mintavételek éves bontása a két mintaterületen. Monitoring activities according to year and project area. The first year will constitute a baseline study at both sites. Év/Year Szántóföldi Gyepkezelés/Grassland Tevékenység/Performed növénytermesztés/ management activity agricultural pracitces HUBN10004 HUKM D.3. D X X Alapállapot felmérés 2014 X O Kezelés hatásának mérése 2015 O X Kezelés hatásának mérése 2016 X X Kezelés hatásának mérése 2017 O O Adatelemzés, publikálás, jelentésírás 10

11 Általános mintavételi módszerek gerinctelen préda taxonok esetén Mintavételi állomások A gerinctelen taxonok mintavételezése állandó térbeli helyzetű mintavételi állomásokon történik. Kétmintavételi állomás típust határoztunk meg: 1. négyzetes mintavételi állomás; 2.vonalas mintavételi állomás. A négyzetes mintavételi állomás lényegébenegy 100x100 méteresnégyzet, melyek mindegyikén belül a mintavételi elrendezés azonos lesz (1. ábra). Ezeket a mintavételi állomásokat úgy jelöljük ki, hogy lehetőleg hasonló típusú élőhelyfoltokba essenek minden kezelés esetén, és a kezelt folton belül lehetőleg egymástól távol essenek. Minden mértkezelési típusban 3 mintavételi állomás lesz. A mintavételi állomásokon belül 3 db talajcsapda, illetve 3 db 20 méter hosszú transzekt útvonal (egyenesszárny úabundancia mérés, lásd lejebb) lesz kijelölve (1. ábra). Az összes csapda a mintavételi négyzet szegélyétől 33 méterre fog elhelyezkedni. 1. ábra A négyzetes mintavételi állomásokon belüli talajcsapdák (fekete körök), illetve 20 méter hosszú transzekt útvonalak (nyilak) sematikus elhelyezkedése. The schematic location of soil traps and orthoptera abundance survey routes within a given sampling station. 11

12 Egyes kezelés típusokban a kezelt terület kiterjedése nem engedi meg, hogy 100x100 méteres négyzeteket jelöljünk ki; ezekben az esetekben fogjuk alkalmazni a vonalas mintavételi állomásokat. Ennek az elrendezésnek a logikája hasonló, azonban négyzet helyett egy vonal mentén lesznek a csapdák, illetve a transzekt útvonalak kijelölve. A csapdák közötti távolságok, illetve a transzekt útvonal hosszok ugyanazok lesznek, mint az első elrendezés esetén. A mintavételi állomások, és azon belül a csapdák helyzete az egyes években állandó marad azokban kezelési típusokban, amelyek nem változnak az évek között. Talajcsapdázás A talajcsapdás mintavétel a kezelési hatások mérésének gerincét fogja adni. A csapdák pontos elhelyezését az adott állomáson belül található élőhelytípusokhoz igazítjuk, elkerülendő a ritka élőhelyek mintázását. Tölcsércsapdákat fogunk alkalmazni (2. ábra), melyben hígított monoetilén-glikol a felhasználásra kerülő ölőfolyadék. A csapdák elhelyezésének legnagyobb nehézsége, hogy a legelő állatok ne okozzanak sem a csapdákban, sem önmagukban kárt. Ennek érdekében a csapdák felett megfelelően erős tetőszerkezetet fogunk alkalmazni, továbbá minden csapdát villanypásztor karókkal fogunk védeni és egyben jelölni. A minták sorszámozását úgy alakítjuk ki, hogy a sorszámból egyértelműen kiderüljön a mintavételi állomás sorszáma, a csapda sorszáma és a területkezelés módja. A mintákat válogatás után egyéni sorszámú alkohol rezisztens fiolákba tároljuk. Mind a fiolába, mind a fiola külsejére is felkerül a minta azonosítója és a gyűjtési dátum. A mintákat főbb taxonokra(carabidae, Arachnidae, Myriapoda) válogattatjuk, majd minden gyűjtött egyedet a lehető legkisebb taxonra meghatározzuk. 12

13 2. ábra Az alkalmazandó tölcsér csapdák oldalmetszete (A) és elhelyezésének folyamat ábrája Kovács-Hostyánszki et al., (2011) nyomán. Flow diagram of the assembly of thesoiltrapsto be usedthroughoutthestudy. Egyenesszárnyú monitoring Az egyenesszárnyúak mintavételezése során törekszünk minél kevesebb állat elpusztítására. A kvantitatív méréseket transzekt mentén felugró egyedek leszámolásával kívánjuk elvégezni, minden mintavételi állomás esetén 3x20 méteres szakaszokon. A transzekt mentén való számolások során 3 testméretkategóriát fogunk elkülöníteni: kicsi, közepes, nagy. Az utóbbi esetben, amennyiben lehetséges, elkülönítve rögzítjük a Detticus verrucivorus és a Tettigonia viridissima egyedszámát. A transzekt szakaszok kijelölését hasonló vezérelvek szerint fogjuk megtenni, mint a talajcsapdák esetén. A módszer finomra hangolását 2013-ban végezzük (Puskás Gellért, Orczy Kirill Márk, Fehérvári Péter), ahol egy pilot vizsgálatban összehasonlítjuk a fűhálózás, a számolás és az akusztikus felmérések hatékonyságát. Fűhálóval való mintagyűjtés csak a fajösszetétel meghatározására fog szolgálni, melyet minden évben 3 alkalommal (Június második hete, Augusztus első hete, és Szeptember középső hete) fogunk elvégezni, minden kezelési típusban és minden felmért területen. Azokban az esetekben, amikor a kezeléseket gépek végzik (kaszálás,aratás, szárzúzás), a kezeléseket megelőző mintavételi alkalomkor is gyűjtünk mintát a fajösszetétel meghatározására. 13

14 Általános mintavételi módszerek gerinces préda taxonok esetén Kétéltű monitoring A kétéltűek abundanciájának évek és kezelések közötti különbségének becslését a talajcsapda minták alapján fogjuk végezni.a kék vércsék számára a legfontosabb préda faj a barna ásóbéka (Pelobates fuscus), mely életmódjából adódóan nehezen felmérhető gyors és egyszerű módszerekkel. Közismert azonban, hogy a talajcsapdákba gyakran és nagy számbanesnek bele. Feltételezzük, hogy a csapdába esett békák száma korrelál a területen lévő abundanciájukkal. Az így kapott adatokat ordinális skálán fogjuk kezelni. Kisemlős monitoring A hagyományos csapdázási módszerekkel szemben a tervezett mintavétel a kisemlősök denzitásának mérésére ürülékszámláláson alapul. Minden mintavételi egységben (gyepfolt) a felmérő egy 40 cm átmérőjű vaskarika eldobásával véletlenszerűen kijelöl 25 db mintavételi helyet,melyben a felmérők összeszámolják a kisemlősök hátrahagyott friss ürülékét(madders, 2003; Terraube et al., 2011). A mintavételi egységet a talált ürülékszám mediánjával jellemezzük. A módszer legnagyobb hátránya, hogy az ürülék megtalálásának valószínűsége nagyban függ a növényborítottságtól. Ezért a módszert minden esetben csak frissen kaszált gyepeken,lucernán illetve frissen aratott gabona tarlókon fogjuk alkalmazni. Madárközösségek összetétele Az alkalmazott módszer a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) rendszer adaptációja lesz (részletes leírás: Amadarak számlálását minden évben két alkalommal kell elvégezni. Az első felmérési napnak április 15.és május 10. között, a másodiknak május 11. és június 10. között kell lennie úgy, hogy a két felmérési nap között legalább 14 napnak kell eltelnie. Mindkét alkalommal az UTM négyzetenként 15 pont felmérését reggel 5 és délelőtt 10 óra között kell elvégezni. Préda taxonok elérhetőségének mérése A kék vércsék szempontjából az egyik fontos vadászati sikert befolyásoló paraméter a hozzáférhetőség. Ezt két tényező befolyásolja: a vadászterületen található növényzeti borítottság és magasság. Ezt a két változót fogjuk mérni minden mintavételi állomáson (lokális skála), illetve minden mintavételi egységben (táj skála) a következő módszerrel. 14

15 Három egymástól minimum 20 méterre és azonos vegetáció típusbanlévő,véletlenszerűen kijelölt 1m 2 es kvadrátban megbecsüljük a növényzeti borítottságot 1-5 terjedő skálán (1: csupasz föld,2: max 25%, 3: 25%-50%, 4: 50%-75%, 5: % borítottság), illetve a kvadráton belül 3 helyen lemérjük a növényzet magasságát. A magasság mérésnél az alacsony füvek magasságát kell figyelembe venni. Az eljárást minden mintavételi időpontban el kell végezni. Kék vércse vadászati hatékonyságának mérése A vadászati hatékonyság mérését standardizált megfigyelésekkel fogjuk kivitelezni Terraube et al., (2011)és Palatitz (2012) alapján. A vadászó kék vércsék viselkedésének kódolása a következőképpen zajlik: akék vércse észlelését követően a megfigyelő maximum 10 percen keresztül kódolja a viselkedést. Rögzítésre kerül a vadászat pontos helye (GPS koordináták vagy egyértelmű terület azonosító),az élőhelyfolt típusa, az élőhelyfolt típusának elérhetőség szempontjából való becslése (lásd elérhetőség becslés), a vadászat ideje,a megfigyelt madár ivara és kora (pl. 2y, im),a vadászat módja, azaz várta vadászat, aktív vadászat (szitálás, illetve alacsonyan a levegőben való közlekedés), a megfigyelés során a táplálkozó foltban tartózkodó egyéb táplálékot kereső fajok, és azok száma, a lecsapások száma, sikeres vadászat esetén a préda típusa (gerinces, gerinctelen kicsi, gerinctelen nagy). A megfigyelés kódolása véget ér abban az esetben, ha madár elhagyja a táplálkozó foltot, ha letelik az 10 perc, illetve ha a megfigyelt madár sikeresen zsákmányol. Az adatokat egy erre a célra kialakított adatlapon kell gyűjteni. A kódolás csak abban az esetben kezdhető meg, ha a megfigyelőnek legalább egy kézi távcső a rendelkezésére áll, ha a megfigyelt madár faja, kora és ivara kétséget kizáróan megállapítható, és ha a látási körülmények (pl. hő remegés, ellenfény) biztosan nem zavarjáka vadászat sikerességének eldöntését. Ez a mintavételi eljárás nincs időponthoz kötve, a kék vércsék első megjelenő példányait már lehet mintavételezni, ésegészen október 2. hetéig folytatható. A cél minimum 30 vadászatot kódolni kezelési típusonként. A vadászatok kódolását mind lokális skálán (a kezelt mintaterületen), mind táji skálán (régió szinten) el kell végezni. Préda taxonok fenológiai vizsgálata A préda taxonok fenológiai vizsgálata alatt a préda fajok tavaszi megjelenésének,valamint az őszi időszakban a kék vércsék számára elérhetetlené válás időzítésének mérést értjük.ez esetben mindkét mintaterületen, hasonló élőhely típusban (közepes nyomású legelő)

16 mintavételi állomást fogunk üzemeltetni kora tavasztól (Ápr. 14) egészen őszig (Okt. 14)A mintavételezés heti bontásban fog történni. 16

17 Gazdálkodás (C4. akció) és monitorozása (D3. akció) a Hevesi-síkon (HUBN10004) 2013-ban A Hevesi-sík projektterülete a Tarnaszentmiklós közigazgatási határban lévő közel 360 hektáros terület (a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által használt térképi nevezéktan szerint Hamvajárási-dűlő, jövőben Hamvajárás), ahol a területkezelés két alapvető típusa, így a legeltetés és a kaszálás valósul meg, azok intenzitása és időbelisége szerint differenciált módon. A különböző kezelések hatását egymáshoz és a kontroll (nem kezelt) területekhez is viszonyítva értékeljük, monitorozzuk. A monitoring tekintetében szükségesnek látszik megkülönböztetni és ennek megfelelően külön kezelni a gazdálkodás és annak során megvalósított kezelések hatásának vizsgálatát. Míg az előbbi esetben elsősorban a tevékenység gazdasági megítéléséről beszélünk és ökonómiai paraméterekkel mérhető, addig a kezelések hatását a biotikai monitoring módszertanával vizsgáljuk. Ebből és a projektben vállalt célkitűzésekből is adódóan a kezeléseket, illetve magát a gazdálkodást mindkét rendező elvnek, az ökonómiai és az ökológiai szempontrendszernek is megfelelően kell megtervezni és működtetni. Az alábbi fejezetek a gazdálkodás főbb elemeinek fent nevezett szempontok szerinti tervezését fogják össze. A tervezést megelőzően a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a Hortobágyi Génmegőrző Kht. és Szomor Dezső magángazdálkodó állattartó telepeit kerestük fel, ahol a magyar szürke marha természetvédelmi célú tartásának szakmai, infrastrukturális, személyi és egyéb elemeket felölelő feltételrendszerével ismerkedtünk meg. Legeltetés A Hamvajárás, mint a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet egyik önálló területegysége 360 hektárt tesz ki, nagyobb részt különböző gyeptípusok összefüggő láncolata, amit kisebb, extenzív módon művelt parcellák tagolnak. A legeltetéses állattartás 80-as évektől tapasztalható nagyfokú visszaesése miatt a terület kezelése a mai napig nem megoldott, ennek megfelelően a gyepterületen a degradáció jelei mutatkoznak, ami elsősorban a nád térnyerésében a vegetáció homogenizálódásában nyilvánul meg. Tekintettel a tájtörténeti előzményekre is a terület szinte egészén a területhasznosítás adekvát módszere a legeltetés. A legeltetésessel történő kezelés megvalósítását a következő fejezetekben részletezett módon tervezzük, illetve kívánjuk megvalósítani. Ezek a fejezetek megfeleltethetők a pályázatban szereplő akciókkal, valamint az akciókon belül részletezett projektelemekkel (költségsorokkal). 17

18 Állatállomány beszerzése A legeltetést 120 darab egyéves (0,6 NÁE) magyar szürkemarha üsző egyeddel indítjuk 2013 májusában. Az állatok beszerzésének lehetősége részben a társ nemzeti parkok, valamint Szomor Dezső magángazdálkodó kezelésében lévő állományokból látszik biztosítottnak, de a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének közreműködését is kértük a megfelelő tenyészállomány felkutatása érdekében. A beszerzésnél az alábbi főbb szempontoknak kell érvényesülni: a beszerzendő állatok egy jövőbeli tenyészállomány alapját képezik, ezért valamint állat-egészségügyi okok miatt is lehetőség szerint egy darab, megfelelő genetikai tisztasággal rendelkező állományból kell származniuk az állat-egészségügyi követelményeknek és előírásoknak való megfelelés (minimális feltétel ahármasmentesség és az IBR-mentesítés megkezdése) állatnyilvántartás előírásainak való maradéktalan megfelelés (ENÁR-nyilvántartás, fülszám, stb.) 18

19 3. ábra. Területkezelés szempontjából meghatározó főbb élőhelytípusok és infrastrukturális fejlesztések a projektterületen 19 (HUBN 10004) 2013-ban. / Habitat types and infrastructure importantfrom an animal husbandry point of view at the HUBN project site.

20 Nyári szállás Az állatok éjszakai elhelyezését és egyedi kezelését szolgáló mobil karámrendszer kerül kialakításra a térképen feltüntetett helyszínen. A karámrendszer a kiegészítő elemekkel az állatok egyedi kezelését, gondozását is lehetővé teszi (vérvétel, mérlegelés, stb.), illetőleg az állomány létszámának növekedésével újabb karámelemek beépítésével bővíthető. Szintén a nyári szállás részét képezi az állatgondozók szociális helységeként funkcionáló lakókocsi, de itt kerülnek elhelyezésre az esetlegesen szükséges kiegészítő abrak és szálastakarmány, valamint az erő-és munkagépek (traktor rakodóval és pótkocsival). A nyári szállás vízellátását csőkútról, villanymotoros szivattyúval biztosítjuk. Tervezzük továbbá a nyári szállás megközelítését biztosító út karba helyezését, valamint egy meglévő sorompó felújítását. Állatok itatása A projektben két darab, a területen jelenleg is meglévő kút felújítása és üzembe helyezése szerepel (lásd. 3. ábra). Miután ezek a kutak évek óta használaton kívül voltak, szükséges azok akár többszöri kiszivattyúzása és kémiai úton történő tisztítása. A víz alkalmazhatóságáról annak laboratóriumi bevizsgáltatásával kell meggyőződni. A kutak karba helyezése és felújítása magába foglalja a gémek kialakítását, a megfelelő méretű itatóvályú, valamint a vízkivételt biztosító robbanómotoros szivattyú elhelyezését. Ez utóbbi számára szilárd alapon álló zárható fémszekrényt kell kiépíteni. A legelőegységek kialakításánál figyelembe kell venni a kutak helyét is, hogy az állatok napközbeni (legeltetéskori) itatása egyszerűen megoldható legyen. Legeltetés 2013-ban nem folyik kísérleti kezelés, így a terület szinte egésze rendelkezésre áll, csak a későbbi kezelések monitorozását szolgáló mintavételi területeket (100x100 méteres kvadrátokat) kell lekeríteni a legeltethető területből, ami összesen 24 darab 1 hektáros parcellát jelent. A kötetlenebb legeltetés lehetőséget biztosít a jelenleg még legeltetésre kevésbé alkalmas, nádasos területek intenzívebb járatására is. A kísérleti kezelés időszaka alatt ( ) az állatok legeltetése villanypásztorral körbezárt legelőegységekben történik, amin belül az állatok szabadon mozoghatnak, terelésük csak a nyári szállás, a legelőegységek, és az itatóhelyek között történik. 20

21 A projekt ezen szakaszában egy gulyával három különböző legelési nyomást (alul-legeltetett, közepes, intenzív) kívánunk megvalósítani, három egymástól térben elkülönülő, eltérő méretű, de élőhelyszerkezetét tekintve hasonló területegységen. A kezelés első évében , 2015-ben , majd azt követően hektáros legelőegységekben a hét 1-1 napján, majd a maradék 4 napon a kísérleti legelőegységeken kívül történik az állatok legeltetése. Ez utóbbi terület méretét 0,6 NÁE értéket alapul véve határozzuk meg az adott év állománynagyságára vonatkoztatva. (lásd2. táblázat) A legeltetés napi ritmusát tekintve egy kora reggeli (5-8h), egy délelőtti (9-12), és egy késő délutáni (15-20h) legeltetési időszakokkal, míg éves viszonylatban a terület eltartóképességéhez és az időjáráshoz igazodva körülbelül novemberig tartó legeltetéssel számolunk. 2. táblázataz állatállomány (NÁE) és területigényének változása a projekt időtartama alatt ( )/ Future planned changes in herd size and the growth of accompanying pasture requirement állatállomány(náe)és területigényének (ha) változása I. év II. év III. év IV. év V. év állat NÁE állat NÁE állat NÁE állat NÁE állat NÁE 120 üsző (0,6) üsző (1,0) üsző (1,0) anyatehén (1,0) anyatehén (1,0) borjú (0,4) borjú (0,4) üsző (0,6) bika (0,6) 28 Állatok téli elhelyezése gulya 72 gulya 120 gulya 120 gulya 156 gulya 154 A gulya téli, november és április hónapok közötti időszakban történő elhelyezését és tartását állattartó telephelyen kívánjuk biztosítani. Miután az Igazgatóság jelenleg nem rendelkezik ilyen teleppel, a megoldást egy olyan telephely bérleménye jelentheti, ahol az állattartás infrastrukturális feltételei biztosítottak, valamint a személyzet szociális igényeinek is megfeleltethető. Az előbbi esetében ez egy zárt vagy félig nyitott a csapadéktól és a széltől védelmet nyújtó, a minimum 6m²/egyed férőhelyigénynek megfelelő alapterületű istálló és a hozzá kapcsolódó szabadtéri karámrendszer meglétét vagy mindezek kialakításának lehetőségét jelenti. A téli szálláson a bérlemény csak a telepre, vagy annak egy szükséges részére vonatkozik, az állatok ellátása ebben az időszakban is saját személyzettel és 21 üsző gulya 29 bika gulya 28 legeltetés módja szabad legeltetés kombinált kombinált kombinált szabad legeltetés kezelés nincs van van van nincs kísérleti kezelés területigénye 24,0 83,3 83,3 108,2 kezelt területen kívüli területigény ,3 114,3 148,6 244,0 37,3 összes területigény 144,0 197,6 197,6 256,8 281,3 NÁE összterületre 0,6 0,6 0,6 0,6 0,75 NÁE téli takarmányigényhez NÁE téli takarmányigényhez (terv)

22 gépparkkal történik. További fontos, a költséghatékonyság és az ésszerűség diktálta szempont a telephely közelsége, ahol az állatok be és kihajtása lábon megoldható. Miután a telephely bérlését közbeszerzési eljárás kell megelőzze, bekalkulálva annak időigényét, célszerű azt már májusban elindítani. Téli takarmányozás Az állatok téli takarmányozása réti szénával, kisebb részt lucernaszénával és kiegészítő abraktakarmánnyal (elsősorban szemes kukorica) történik, de alkalmilag árpaszalma vagy kukoricaszár is feletethető. A takarmányszükséglet számítása egy kifejlett szarvasmarha napi igénye alapján történik, ami maximum 25 kg szálastakarmány/nap. A téli takarmányozás időszakát 180 nappal számolva, egy felnőtt állat igénye legfeljebb 45q. A projektben a téli takarmány biztosítása az Igazgatóság legjelentősebb önerő-vállalása, ennek megfelelően a takarmányszükséglet jelentős részét az Igazgatóság a saját vagyonkezelésű területein fogja megtermelni. Számításaink szerint a szálastakarmány szükséglet a második, harmadik évben már meghaladhatja a 1500 darab bálát, amihez szükséges szántóföldi takarmánytermesztésre alkalmas területekkel, valamint gyepterületekkel jelenleg is rendelkezik az Igazgatóság. Az állatok etetése teleltető dombon, köretetők beállításával tervezzük. 2013/14 telére vonatkozóan a 120 db 0,6 NÁE-gel számolt egyed takarmányigényét q szálastakarmányban határozzuk meg, ami 3q/bála átlagsúlyt alapul véve darab bálát jelent. Az igazgatóság Dél-hevesi Tájegységében a saját vagyonkezelésben lévő szántó - és gyepterületeken nagy biztonsággal megtermelhető ez a mennyiség, ugyanakkor számolni kell az előállítás és a felhasználás között meglévő kilométeres távolsággal, illetőleg az ebből eredő szállítási költségekkel. Személyi feltételek Az állatok közvetlen gondozását, ellátását munkaköri leírásban részletezett módon 4 fő állatgondozó (gulyás) váltott műszakban végzi. A munkaidő-beosztást úgy kell összeállítani, hogy 2 fő állandó jelenléte és az állatok éjszakai felügyelete is biztosított legyen. Az állattartás szakmai felügyeletét és irányítását, valamint a takarmánytermesztés egész folyamatának ellenőrzését, szintén munkaköri leírásban részletezett módon az agronómus végzi. Jelen pillanatban az ő személye már ismert, felvétele április közepére datálható, így már a tervezés, az előkészítés folyamatába, valamint az állatok beszerzésével kapcsolatos ügyintézésbe is bekapcsolódhat. Hatósági ügyintézés, nyilvántartás, állategészségügy A magyar szürkemarha tartásának jogszabályban előírt feltételei közül két elemet érdemes kiemelni, melyeknek való megfelelést már az állomány beszerzésekor biztosítani kell. Egyrészt az állomány összes egyede az ENÁR-nyilvántartásban önálló azonosítóval kell szerepeljen (ez a gyakorlatban fülkrotáliát jelent), másrészt hogy a tartási hely a TIRrendszerben önálló tenyészetkóddal regisztrálva legyen. Az előbbi feltételnek a tartás ideje 22

23 alatt folyamatosan, állománynyilvántartás vezetésével meg kell felelni, a kikerülés és a szaporulat az ENÁR rendszerben lekövethető kell legyen. Az állomány teljes belső, és hivatali nyilvántartásnak történő megfeleltetése az agronómus feladatkörébe tartozik. Az állomány állatorvosi felügyeletét célszerű egy helyben lakó, praktizáló állatorvossal, vállalkozói szerződés útján biztosítani. Az állatorvosi ellátás kötelező, minden évben jelentkező eleme 4-es mentesség (brucellózis, leukózis, tuberkulózis, IBR) megállapítására irányuló vérvétel, ami az állomány összes egyedére kiterjed. Az állatorvos személyének kiválasztása jelenleg folyamatban van, alkalmazására feltehetően április végétől kerülhet sor. Tanácsadás Tanácsadó igénybevételével számolunk a szürkemarha tartástechnológiája területén, valamint a hatósági, állat-egészségügyi vonatkozású kérdések tekintetében. Az előbbi szakterületen elsősorban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és a Hortobágyi Génmegőrző Kht. nyugalmazott és jelenlegi ágazatvezetőjének szakértelmére, az utóbbi esetben pedig a mindenkori járási hatósági állatorvos szaktanácsaira számítunk. Kaszálás A gyepterületek másik meghatározó földhasználati módja a kaszálás, ami a legeltetéshez hasonlóan szintén természetvédelmi relevanciával bír. A projektterületen a kaszálásra vonatkozóan három kísérleti kezelést állítunk be, melyek elsősorban az időpontok szerint differenciáltak. Ennek megfelelően hektáron végzünk kaszálást korai és kései (tehát kétszeri), hagyományos időben (május), valamint a Natura 2000 földhasználati előírásoknak megfelelő időpontban. A kaszálást és az azt követő betakarítást (bálázás) saját gépsorral és saját munkaerő bevonásával kívánjuk elvégzeni. A kaszálásra vonatkozó természetvédelmi előírások tekintetében a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Kormányrendelet releváns előírásai lesznek irányadóak, ily módon a gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos a terület legalább 5, legfeljebb 10%-át - beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is - kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. a belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos. 23

24 a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező. gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos ban a projektterületen nem tervezünk kaszálást, ezen akción belül csak a gépsor beszerzését kívánjuk lefolytatni, ami miután az igazgatóság egyéb hasonló jellegű beszerzéseivel összevonás-köteles, így az nyílt közbeszerzési eljárás keretein belül fog lezajlani. 24

25 25 4. ábra Tervezett kísérleti kezelések és területhasználat a projektterületen ( ). Location and extent of the planned grassland treatments.

26 Gyepkezelések hatásának mérése A területen megvalósuló kezelések térbeli kiterjedése lehetővé teszi, hogy minden esetben a négyzetes mintavételi állomásokat használjuk a gerinctelen préda taxonok monitoringjára. Minden kezelési típusba illetve a kontrol területen 3-3 mintavételi állomást jelöltünk ki. A kijelölés során figyelembe vettük a talaj vízjárását, az élőhelytípust illetve a legeltetett területek esetén a legelő állatok mozgásának feltételezett útvonalát is. Lokális skálán való mintavételezés Lokális skála alatt a mintaterületen zajló kezelések hatásainak mérését értjük. A mintavételi állomásokon talajcsapdázás, egyenesszárnyúmonitoring és a préda taxonok elérhetőségének mérései folynak. A mintavétel 2 hetente történik április 15. és október 1. között minden kezelési típusban. Az összes kezelés közvetlen hatásait azonban csak akkor tudjuk összehasonlítani, ha a mintavételezés akkor is megtörténik az összes állomáson amikor valamelyik területen beavatkozás történik. Praktikusan ez azt jelenti hogy azokon a napokon amikor a kaszálókat kaszálják, az összes kezelési típusban található mintavételi állomáson el kell végezni a csapdák ürítését és újraindítását, valamint az egyenesszárnyú mintavételt. Így a várható mintavételi alkalmak száma közé esik. Az első mintavételi évben (2013) a kijelölt mintavételi állomásokban nem fog folyni kezelés,ezért a fent leírt mintavételi időzítések helyett április és október között, minden hónap utolsó hetében lesz csak mintavételezés. Ez az ún. pulzáló mintavételezés (Sapia et al., 2006) lehetővé teszi hogy a területeket kezelésektől függetlenül tudjuk összehasonlítani, így pontosabb képet kapva a kezelések jövőbeni hatásairól. Táj skálán végzett mintavételezés A tájiléptékben végzett mintavételezés célja,hogy a kezelések hatását az egész régióban elhelyezve tudjuk értelmezni. Ebben a vizsgálatba csak olyan területeket vonunk be amelyek szerepelnek az AKG programban (Túzok célprogram), annak érdekében hogy a területek hasonló kezelésben részesüljenek. A területek kaszálása, vagyis a vércsék számára a legfontosabb beavatkozás ezeken a területeken Június 15.-e utánra kell hogy essen. A 26

27 mintavételek időpontját úgy terveztük meg hogy ezt a dátumot legalább 2 mintavételi alkalom előzze meg (2 x 2 hét) és a kaszálást követően legalább 2 hét elteljen a kezelést követő mintavétel időpontjáig. Mivel a kaszálások nem pont Június 15. re fognak esni, így a mintavételezés potenciális időpontjai akár július második hetére is eltolódhat. A pontos kaszálási dátumokat amennyiben lehetséges a gazdálkodókkal előre egyeztetjük a pontosabb mintavételi időzítés érdekében. Minimum 20 kaszált gyepet fogunk mintavételezni, egyenesszárnyú és MMM mintavételt, a kisemlős becslési protokollt valamint a préda taxonok elérhetőségének becslési módszereit fogjuk alkalmazni. 3. táblázat Összefoglaló táblázat arról hogy a különböző vizsgálati típusokban milyen mintavételi modulok szerepelnek. /Monitoring modules in the different major research topics addressed. Mintavételi modul Vizsgálati típus Lokális Táj Fenológia skála skála Talajcsapdázás x x Egyenesszárnyú mintavétel x x x Kétéltű monitoring x Kisemlős monitoring x x Madárközösségek összetétele x x (MMM) Kék vércse vadászati x x hatékonyság préda taxonok elérhetősége x x x 27

28 5. ábra Mintavételi állomások elhelyezkedése a különböző kezelési típusokon belül. Minden kezelésben 3 db x100 méteres négyzet lett kijelölve. The location of sampling stations (3 each) inthe 8 treatmenttypes (light and dark green areas) and the control site (brown area).

29 Időbeoszás A fent leírt feladatok időzítését 2013 és 2015 ben az 4. táblázatban foglaltuk össze. A két év közötti fő különbség hogy az első, alapállapot felmérésre szolgáló évben még nincs kezelés, így elegendő egy kevésbé inetenzív, un. pulzatív mintavételi időzítés kivitelezése ahozz hogy a később kezelendő területeket, kezelésektől függetlenül összehasonlíthassuk. 29

30 4. táblázat A különböző főbb vizsgálati típusok munkafolyamatainak időzítése BAN. / Time schedule of the activities concerning the main research topics in hónapok Április Május Június Július Augusztus Szeptember hetek lokális x x x x x skála táj skála x x x x x x x x fenológia x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x 30

31 A résztvevő személyek szerepe, felelősségi körök Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: Tóth László: A kezelések megvalósításáért felel. Gazdálkodás ökonómiai monitorozását is végzi, minden évben jelentést készít a tárgyév gazdálkodásáról. Borbáth Péter: A kezelések megvalósításáért felel. Gazdálkodás ökonómiai monitorozását is végzi, minden évben jelentést készít a tárgyév gazdálkodásáról. Agronómus: Állattartás és a takarmánytermesztés felügyelete, közvetlen irányítása. Gulyás (4 fő): Az állatok gondozása, ellátása és a legeltetési protokoll betartása. Magyar Természettudományi Múzeum: Fehérvári Péter: A kutatási terv kidolgozásáért, illetve a mintavételezés terepi megvalósításáért felel. Felelőssége továbbá a mintavételekből származó adatok begyűjtése, rendszerezése és elemzése. Tevékenysége kiterjed a terv megvalósítása során felmerülő problémák megoldására, valamint feladata a monitoring terv alapján leírt kezelések betartásánakfelügyeletére is. Kovács Anikó: Részt vesz a mintagyűjtésben, illetve feladata az elemzések eredményeinek publikálása. Széll Győző: Feladata a taxonra válogatott futóbogár minták meghatározása. Merkl Ottó: Feladata a taxonra válogatott futóbogár minták meghatározása Makranczy György: Feladata a taxonra válogatott futóbogár minták meghatározása Puskás Gellért:Feladata a taxonra válogatott egyenesszárnyú minták meghatározása. Grabant Aranka:Minták kezelése tárolása, preparálása Németh Tamás: Minták kezelése tárolása, preparálása György Zoltán: Minták kezelése tárolása, preparálása A megvalósulást akadályozó, vagy nehezítő tényezők A kutatási terv megvalósítása nagyban múlik a vizsgálati évek időjárásától, elsősorban a csapadék mennyiségtől. Előfordulhat, hogy a tavaszi belvizek miatt a csapdák kihelyezését nem lehet időben megvalósítani, vagy, hogy egy nagyobb vihar tönkre teszi egy-egy időszak mintáit. Fontos hátráltató tényező, ha nem sikerül megoldani a szarvasmarha biztos talajcsapdázást, vagyis a kezelésért felelős legelő állatállomány eltapossa a kihelyezett 31

32 csapdákat. A tavaszi vízállás vis major helyzet, ellene semmilyen módszerrel nem lehet fellépni azonban a többi esetben a károk mérséklését a folyamatos terepi jelenléttel és a károk felmerülése után azonnali kármentesítéssel mérsékelni lehet. Gazdálkodás (C5. akció) és monitorozása (D4. akció) a Vásárhelyipusztán (HUKM10004) 2013-ban A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Kardoskúti Fehértó Tájegységének területén (a Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták N2000 site, HUKM10004 északi blokkjában), amelyet a jövőben Vásárhelyi-puszta projektterület néven azonosítunk, komplex szántóföldi növénytermesztési kezelést valósít meg. A Székkutas község közigazgatási határban lévő, együttesen mintegy 170 ha-t érintő parcellákon a szántóföldi kezelés célja, hogy megvizsgáljuk, milyen növénykultúra-összetétel, milyen vetésforgó és térbeli struktúra (a régi kisparcellás gazdálkodáshoz hasonló, ugarsávok által kialakított osztások, aratatlan területek fennhagyása, lucerna szakaszos kaszálása, stb.) alkalmazásával jelent a kék vércsék számára legkiegyensúlyozottabb táplálék-ellátást, miközben a gazdálkodás ökonómiai fenntarthatósága biztosított marad.itt kerül sor a vetési varjak kártételét megelőző, úgynevezett varjúkár-mentes kukoricatermesztési módszerek tesztelésére is. A különböző kezelések hatását egymáshoz és a kontroll (nem kezelt) területekhez is viszonyítva értékeljük, monitorozzuk. A monitoring tekintetében szükségesnek látszik megkülönböztetni és ennek megfelelően külön kezelni a gazdálkodás és annak során megvalósított kezelések hatásának vizsgálatát. Míg az előbbi esetben elsősorban a tevékenység gazdasági megítéléséről beszélünk és ökonómiai paraméterekkel mérhető, addig a kezelések hatását a biotikai monitoring módszertanával vizsgáljuk. Ebből és a projektben vállalt célkitűzésekből is adódóan a kezeléseket, illetve magát a gazdálkodást mindkét rendező elvnek, az ökonómiai és az ökológiai szempontrendszernek is megfelelően kell megtervezni és működtetni.az alábbi fejezetek a gazdálkodás főbb elemeinek fent nevezett szempontok szerinti tervezését fogják össze. 32

33 A terület jellegzetességeinek és kezelésének rövid áttekintése A terület két megye, Békés és Csongrád megye találkozásánál fekszik. A Vásárhelyi-puszta mintaterület 3 területegységből áll. A Fehértó és közvetlen környéke, Kardoskút község közigazgatási területén, a községtől 4 kilométerre fekszik, nyugat-délnyugat irányban. A Fehértótól északra illetve északnyugatra terül el az északi területrész, amely Székkutas és Kardoskút községek közigazgatási területére esik. A déli területrész Hódmezővásárhely város, valamint Székkutas, Kardoskút és Békéssámson községek közigazgatási területén helyezkedik el.a terület egyik sajátossága a régióban egyedülálló értéket képviselő szikes tavak láncolata, másik sajátossága a szántók és vetett gyepek nagy aránya. Az 1700-as évek végétől tartó folyamatos feltörések hatására a XX. század közepére csak kis foltokban maradtak ősgyepnek tekinthető részek a Vásárhelyi-pusztán. Még 1980-ban is törtek fel ősgyep jellegű foltot. Ugyanakkor az 1960-as évek végétől egyrészt a védetté nyilvánítás hatására, másrészt az intenzív gyepgazdálkodás végett elkezdték a felhagyott szántókat bevetni. Azokat a gyepeket, amelyek eddig megmenekültek mindettől, most tárcsázással és felülvetéssel próbálták produktívabbá tenni. Egyszóval a területen található gyepek döntő többsége másodlagos vagy felújított, ősgyep foltot keveset találunk. Ősgyepnek csak a Fehértó környéki mocsaras és vakszikes részeit tekinthetjük, illetve a terület északi -első sorban észak-keleti részén - megmaradt legelőket. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság saját állatállományával 15 éve kezeli a Sóstó, a Fehér-tó környéki, valamint Csomorkányon elterülő gyepeket. Ahogy a terület észak-nyugati részén kívül még természetes ürmöspusztákat találunk, úgy a déli határon túl a nagyüzemi szántóföldek az egyeduralkodók.általánosan elmondható, hogy a területen lévő egyéves szántóföldi kultúrák erősen belvizesek,így ennek is köszönhetően szinte kizárólag kalászosokat, kukoricát és lucernát, újabban napraforgó termesztenek. A nedves években elmocsarasodó foltokat a száraz években zömmel újra beszántják.a terület mezőgazdasági viszonyainak tárgyalásánál érdemes külön kiemelni a természetvédelmi kezelő, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság tevékenységét, gazdálkodását, mivel az Igazgatóságnak van a legjelentősebb ráhatása a terület mezőgazdasági jellegű kezelésére, és az általa kezelt területrészek aránya a jövőben várhatóan tovább növekedhet. E mellett a másik két legjelentősebb területhasználó a hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. és a székkutasi Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet. A szántók jelentős részét tehát néhány nagy gazdálkodó egység műveli, így döntően közepes vagy nagyobb táblákra tagoltak, kisebb parcellák leginkább a tó 33

34 környékén, illetve egyes foltszerű részeken beékelődve találhatók. A területen nincs jelentős méretű mezővédő erdősáv, fasor, ami befolyásolná a mezőgazdasági művelést, számottevő hatással lenne az élővilágra.az Igazgatóság által használt szántóföldek teljes területén nem használnak semmilyen műtrágyát és növényvédőszert, szervestrágyát is kizárólag csak a lucernatelepítések alá juttatnak ki, kis mennyiségben.a KMNPI szántóterületein sehol sem folytatnak öntözést, talajlazítást, meliorációt és talajjavítást vagy táblásítást. A terület kékvércse-állománya és a kezelésektől várt eredmények A kék vércse a Vásárhelyi- és Csanádi-puszták kiemelt jelentőségű karakterfaja, állománya az utóbbi években a korábbi fajvédelmi tevékenységnek is köszönhetően ( : LIFE05/NAT/HU/122 és : HU-SRB0901/122/120) jelentősen emelkedett. A Vásárhelyi-puszta fészkelő állománya a 2006-ban ismert 55 párról 2009-re 116 párra emelkedett, amely az utóbbi három évben is hasonlóan alakult, sőt, az elmúlt két évben kiemelkedően sok, 2011-ben 126 pár, 2012-ben pedig 133 pár foglalt itt fészket. Szántóföldi növénytermesztés A szántóföldi növénytermesztési kezelési technológiák megválasztása során az volt vezérlő elvünk, hogy egy adott területet lehetőleg minél jobban diverzifikáljunk mind a termesztett kultúra, mind a tervezett kezelések/betakarítások időpontjának megválasztása szempontjából. A sokféle egymás mellett megjelenő növényi kultúra egy területen feltehetőleg segíti az ott élő kékvércse-préda taxonok sokféleségének és magas abundanciájának fenntartását, míg a különböző időpontokban végzett munkálatok különböző ütemben teszik hozzáférhetővé a vércsék számára táplálékukat. A szántóföldi növénytermesztés közvetve hat a vércsék táplálkozására, azonban közvetett módon hatással lehet a költési lehetőségeikre is. Itt elsősorban a legfontosabb fészeképítő faj, a vetési varjú, és a gazdálkodók közötti konfliktusra kell gondolni, hiszen a varjakat ma is mezőgazdasági kártevőként tartják számon, főleg a kukoricavetésben okozott vélt, vagy valós kártételük miatt. Azonban, megfelelő technológia mellett a varjak kártétele minimalizálható, sőt elkerülhető. Ilyen technológiát is alkalmazni fogunk és így demonstrálhatóvá válik, hogy a vetési varjú telepek mellett is lehet sikeres gazdálkodást folytatni. 34