Biztosítók. A biztosítók tevékenysége és ennek törvényei keretei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Biztosítók. A biztosítók tevékenysége és ennek törvényei keretei"

Átírás

1 Biztosítók A biztosításügyben valamely bekövetkezett eredmény várthoz képest kedvezőtlen (negatív) irányú eltérésének esélyét nevezik kockázatnak (a kockázat általános fogalmát lásd a 14. fejezetben). Káron a kockázat realizálódását, a bekövetkezett anyagi veszteséget értjük. A kockázat kezelésének egyik lehetősége a kockázat áthárítása, amely megállapodás (többnyire szerződés útján) egy partnerrel a kockázatunk teljes vagy részleges átvállalásáról térítés ellenében. Egyik fajtája a kockázat biztosítóra való áthárítása, azaz a biztosítás, de a kezesség vagy a bankgarancia is idesorolható. A biztosítás tehát a kockázat-áthárítási lehetőségek egyike, igénybevétele akkor célszerű, ha ritkán bekövetkező, de jelentős veszteséget okozó kockázatot kívánunk kezelni. Fontos azonban, hogy nem minden kockázat biztosítható, csak azok a homogén, véletlenszerűen bekövetkező, egyértelműen felmérhető-felbecsülhető, meghatározható, nem katasztrofális kárral járó kockázatok, amelyre vonatkozóan nagyszámú megfigyeléssel rendelkezünk, s amelyek biztosítása gazdaságos mind a biztosított, mind a biztosító szempontjából. Amennyiben ez utóbbi következmény nem teljesül, nyilván nem jön létre biztosítási ügylet. A kockázat-átvállalás gazdaságosságának igénye szükségszerűen hozta létre az intézményesült kockázat-átvállalókat, a biztosítókat. A biztosítók tevékenysége és ennek törvényei keretei A biztosítók tehát olyan intézmények, amelyek szerződésben meghatározott feltételekkel és díjért a kockázatok átvállalását végzik. Állami szabályozásuk sok tekintetben szigorúbb a gazdaság más területein tevékenykedő vállalkozásokénál, ami több okra vezethető vissza. A szigorúbb szabályozás oka egyrészt a biztosított és biztosító közti különleges bizalmi viszony, hiszen a biztosítások esetében a díjfizetés és az érte kapott szolgáltatás időben nagyon eltávolodhat egymástól, s az utóbbi ráadásul bonyolult feltételek függvénye, miközben a biztosító nyilvánvalóan gazdaságilag és szakmailag is fölényben van a vele üzletet kötő ügyféllel szemben, tehát a biztosítottak (fogyasztók) érdekeinek védelme megköveteli a pontos szabályozást és gondos ellenőrzést. Másrészt a szigorítás mellett szól a biztosításügy kiemelkedő gazdaság-társadalmi jelentősége is, hiszen a biztosítások hozzájárulnak a gazdaság stabilitásához és az egészséges mértékű kockázatvállalási hajlandóság kialakulásához is. A biztosítók szabályozásának rövid története Magyarországon a biztosításügyet 1986-tól tíz éven keresztül egy rövid, mindössze 12 szakaszból álló minisztertanácsi rendelet szabályozta. Az új törvény (1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, a továbbiakban: Bit) a biztosításra vonatkozó közjogi szabályozás túlnyomó részét tartalmazta. Megalkotásakor három fő elvet követtek: a jogszabály lehetőségek szerint harmonizáljon az EU jogrendjével (jogharmonizáció), törekedjen szervezeti sokszínűségre, illeszkedjen a pénzügyi szféra meglévő keretei közé. Ezt a jogszabályt május 1-től váltotta fel a évi LX. Tv. ( új Bit.), amely már tartalmazza az időközben eltelt időszakban született új EU irányelveket, valamint számot vet azzal, hogy hatályba lépéséből kezdve Magyarország az EU tagja. A nemzetközi biztosítási felügyeletek gyakorlata és ennek megfelelően a jogi szabályzás logikája két fő koncepciót követ. Az egyik az angolszász (normatív) szemlélet, amely a szabályozás utólagos kontrolljára épít. A biztosítók által kínált termékeket nem kell előre engedélyeztetni, azokat a felügyelet csak utólag, szúrópróbaszerűen vizsgálhatja. A főbb keretfeltételek (például a személyi feltételek tisztázottsága érdekében történő) előírások mellett a felügyelet vizsgálatai alapvetően a biztosító pénzügyi helyzetének stabilitását (többnyire a szavatoló tőke meglétét) ellenőrzik, s jelentős szerephez jut a biztosítók saját jólképzett, megbízható szakemberei által megvalósított önszabályozás.

2 A német (materiális) típusú szabályozás ezzel szemben mindenre kiterjedő termékengedélyeztetési eljárások útján valósul meg. A magyar felügyeleti rendszert a Bit. Hatályba lépése előtt a német szabályzási koncepció jellemezte, ennek megfelelően minden biztosítási termék engedélyköteles volt. Az Európai Unió szabályaival való harmonizáció érdekében a Bit. a korábban materiális jellegű szabályozást közelítette a normatív, pénzügyi felügyeleti rendszerhez. A felügyeletet végző szerv korábban az Állami Biztosításfelügyelet (ÁBIF) volt, április 1-jétől helyébe az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Pénztárfelügyelet és az ÁBIF egyesülésével keletkezett jogutód, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF, a továbbiakban Felügyelet) lépett. A biztosítókra vonatkozó legfontosabb szabályok A Bit. meghatározza, mit tekint a törvény biztosítási tevékenységnek. A hételemű definíció a következő: A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosítási tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatokat átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat. A Bit. kimondja, hogy Magyarországon a fentiekben meghatározott biztosítási tevékenységet csak a Felügyelet engedélyével rendelkező belföldi székhelyű biztosító, illetve külföldi biztosító magyarországi fióktelepe végezhet. A törvény előírja, hogy biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet, és azt is előírja, hogy biztosító csak biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységet folytathat. (A Bit. felsorol ugyan néhány kivételt, de ezek szintén az alaptevékenységhez kötődnek valamilyen módon.) A biztosítási tevékenységek lehetséges csoportosításai közül talán a legfontosabb és mindenképpen a legnagyobb gyakorlati jelentőségű az, amit az európai szabályozással összhangban a törvény is használ. Eszerint a tevékenységek két fő csoportját különböztetjük meg, ezek az ún. biztosítási ágak (élet- és nem-életbiztosítási ág), ezen belül pedig különböző biztosítási ágazatokról beszélhetünk. A két ág sok szempontból élesen elkülönül egymástól. Az életbiztosítások esetében a szerződés ideje alatt általában maximum egyszer következhet be biztosítási esemény (ennek valószínűsége időben változik). Erre a biztosító a beszedett díjakból tartalékokat képez, amelyek így viszonylag kiszámíthatóan alakuló, stabil állományt képeznek, s a biztosítási esemény fedezetét jelentik. A neméletbiztosítások esetében biztosítási esemény többször is bekövetkezhet a szerződés időtartama alatt 1, s annak egyszeri bekövetkezése a további előfordulás valószínűségét nem befolyásolja. A biztosító kockázata évről évre ugyanaz lehet, a káringadozás mégis rendkívül kiszámíthatatlanul alakulhat. Mindezek miatt fennáll annak a veszélye, hogy amennyiben egy biztosító mindkét biztosítási ágban tevékenykedik, akkor az életbiztosítások stabil tartalékaiból fedezze a nem-életbiztosítások esetleges ideiglenes veszteségeit, ami nyilvánvalóan nem kívánatos. Ezért ma már az EU irányelvek alapján Magyarországon sem alapítható biztosító a két ág együttes művelésére, de létezhetnek és léteznek is korábban alapított ilyen, ún. kompozit biztosítók. Ezeknél az adott intézményen belül kell megoldani a két ág szétválasztását, pénzügyileg is külön kezelését, hogy ez a probléma ne fordulhasson elő. Biztosító működhet részvénytársaságként, szövetkezetként, egyesületként és külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepeként, szövetkezeti formájú biztosító azonban ezidáig nem jött létre. Míg a biztosító részvénytársaság a számára engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet akár teljes körűen is végezheti, az egyesület lehetősége korlátozott (hitel és kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem folytathat). Vita folyik arról, hogy felelősségbiztosítási, különösen kötelező felelősségbiztosítási tevékenységet végezhet-e. A továbbiakban, ha ennek ellenkezőjére nem történik utalás, a részvénytársaságokra vonatkozó fontosabb szabályok kerülnek ismertetésre. A biztosító alapításához és a biztosítási tevékenység megkezdéséhez és megszüntetéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A hatóság a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély megadásánál több dolgot vizsgál meg. A legfontosabbak: az alapszabály (alapító okirat), a tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke rendelkezésre állásának igazolása, az üzleti terv, valamint a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolása. A tőkekövetelményre azért van szükség, hogy a

3 társaság a tevékenysége során vállalt kötelezettségeket már a kezdetekkor is kielégítő színvonalon teljesíteni tudja. A tőkekövetelmény a működés kezdetén a felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítését szolgáló minimális biztonsági tőkerész. A minimális biztonsági tőkerész részvénytársaság, szövetkezet és harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén életbiztosítási ágnál és némelyik nem- élet ágazatnál euró, a többi nem-élet ágazatnál euró, ami folyamatosan indexálódik az inflációval. Egyesület esetén a tőkeszükséglet jóval kisebb, akár forint is elég lehet. Az üzleti terv alapján kap képet a Felügyelet a biztosító által végezni kívánt biztosítási tevékenység terjedelméről, intenzitásáról. A szükséges személyi feltételek azt jelentik, hogy a biztosítónak a törvény által meghatározott feltételeknek eleget tevő különböző vezetőket (első számú vezetőt, vezető biztosításmatematikust, vezető jogtanácsost, számviteli rendért felelős vezetőt, belső ellenőrt és élet-, valamint baleset- és betegségbiztosításokkal foglalkozó társaság esetén vezető orvost) kell alkalmaznia. A tárgyi feltételek a szükséges helyiségek és a megfelelő nyilvántartási rendszer meglétét jelentik. A biztosítónak működése során ún. biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie a fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, a várható veszteségekre és a meg nem szolgált díjakra. (Meg nem szolgált díjnak nevezzük a tárgyévben beszedett díj azt követő évek kötelezettségeinek fedezésére szolgáló részét.) Nemcsak a tevékenység megkezdéséhez szükséges bizonyos minimális tőke, hanem a folyamatos működéshez is. Ennek érdekében a biztosítónak mindig rendelkeznie kell egy minimális szavatoló- (szolvencia) és biztonsági tőkével. A szavatolótőke a biztosító korrigált saját tőkéje, amely azt a célt szolgálja, hogy a biztosító akkor is képes legyen kötelezettségei teljesítésre, ha nem nyújtanak fedezetet. Megállapításakor a saját tőkét csökkenteni kell az immateriális javak könyv szerinti értékével és a visszavásárolt saját részvények értékével, valamint részletes szabályok szerint más biztosítóban lévő tőkeelemek értékével. A minimális szavatoló tőke (kiszámítási módját a Bit. mellékletei között találjuk) harmada képezi a biztosítási tőkét, amennyiben ez nagyobb az előírt (ágazatonként és szervezettípusonként különböző mértékű) minimális biztonsági tőkével, egyébként annak a nagyságával egyenlő. Amennyiben a szavatoló tőke a minimálisnál kisebb mértékű, a pótlásra a hiány mértékétől függően pénzügyi, szanálási vagy pénzügyi helyreállítási tervet kell a biztosítónak készítenie és végrehajtania. Ha a szavatoló tőke szintje a biztonsági tőke előírt nagyságánál alacsonyabb, vagy a biztonságtechnikai tartalékok a szükségesnél kisebbek, akkor a biztosítónak legfeljebb féléves időszakra kiterjedő pénzügyi tervet kell készítenie a hiány pótlásához szükséges intézkedésekről. A törvény a biztosítástechnikai tartalékok és a biztonsági tőke befektetésére vonatkozóan is fogalmaz meg szabályokat, ezeket a biztonság és a likviditás szempontjai alapján nagymértékben korlátozza. Az előírások teljesítésének ellenőrzése és kikényszerítése a Felügyelet feladata. Ennek érdekében a Felügyelet folyamatos felügyelést folytat, valamint a szükségtől függően cél-, téma- vagy átfogó vizsgálatokat végez. Ha a Felügyelet tevékenysége során hiányosságokat észlel, különböző intézkedéseket tehet, ezek közül a legsúlyosabb a tevékenységi engedély visszavonása, de kiszabhat bírságot, vagy korlátozhatja a biztosító biztosítástechnikai tartalékok és minimális szavatoló tőke feletti rendelkezési jogát is. Szükséghelyzetben a Felügyelet felügyeleti biztost rendel ki, aki szükségintézkedéseket tehet. Amennyiben ezek a rendelkezések nem vezettek eredményre, a biztosító felszámolására kerül sor. Látható tehát, hogy a biztosítások sajátosságai és kiemelt helyzete miatt a megszokottnál szigorúbb szabályozási rendszer végigkíséri a biztosítók egész pályafutását. A biztosító kockázata A biztosítók is mint a gazdasági élet minden más szereplője kockázatot viselnek. A biztosítás azonban számukra nyilvánvalóan nem teljesen járható út (bár élhetnek és élnek is ezzel a megoldással, ezért alakult ki a viszontbiztosítás és az együttbiztosítás gyakorlata, de nyilván nem érné meg számunkra valamennyi kockázatukat továbbhárítani). Ami azonban ebben a tekintetben a biztosítót megkülönbözteti a gazdaság egyéb résztvevőitől, az a biztosítók kizárólag biztosítási ügyletek végzéséből adódó specifikus, biztosítástechnikai kockázata. Ez a károk tényleges értékének a várttól való eltérését, illetve ennek lehetőségét jelenti, ami azzal járhat, hogy a feltételezések alapján kalkulált díjak elégtelenek lesznek a károk fedezésére. A biztosítók kockázatának három fő összetevőjét különböztetjük meg.

4 A véletlen kockázat azt az esetet jelenti, amikor véletlenszerűen ugyan, de a vártnál lényegesen több káresemény vagy jóval nagyobb összegű károk következnek be. Ez arra vezethető vissza, hogy a biztosítási események feltételezett függetlensége valójában nem teljesült. Például azért, mert ugyanaz az esemény egyidejűleg több kárt okoz (halmozott vagy kumulált kockázat), vagy egy káresemény növeli mások bekövetkezési valószínűségét (továbbfertőző kockázat), vagy okozhatja a halmozódást rendkívüli katasztrófa is. A véletlen csorbulás azonban más tényező miatt is bekövetkezhet, ezeket különleges jelentőségükre való tekintettel külön elnevezésekkel illeti a biztosítási szakirodalom. Az információs aszimmetria (a biztosított többet tud saját kockázatáról, mint a biztosító) váltja ki az antiszelekciót, ami azt jelenti, hogy a biztosított eltitkolja kockázatának valós mértékét a biztosító elől, hiszen amennyiben valamilyen biztosítási esemény vonatkozásában kockázata az átlagosnál magasabb, akkor számára előnyös a szerződés átlagos feltételekkel való megkötése. Autoszelekción ezzel szemben azt értjük, amikor a biztosított azért köt szerződést, mert az átlagosnál jobban fél valamilyen kár bekövetkezésétől. (Ez a jelenség nem feltétlenül jár a biztosítóra nézve hátrányos következményekkel, de gyakori, hogy a nagyobb félelem mögött ténylegesen nagyobb kockázat is rejlik). A morális kockázat lényege pedig, hogy a biztosítás léte visszahat a kár bekövetkezésének valószínűségére, növeli azt, például mert a biztosítással rendelkezők kevésbé törekszenek a kár megelőzésére, mint ha nem lennének biztosítva. Ezek a biztosító szempontjából nagyon káros jelenségek, ezért mindenképpen törekednie kell ezek kiszűrésére, ellensúlyozására. A biztosítástechnikai kockázatok másik fajtája a változási kockázat. Az elnevezés is sejtetni engedi, hogy itt a kockázat az idők folyamán különböző tényezők hatására bekövetkező megváltozásáról van szó, ez okozza a várt és a tényleges értékek eltérését. A tévedés kockázata a díj kiszámításakor már eredetileg elkövetett hibát jelenti, azt, hogy a kalkuláció az összes káreloszlás téves becslésén alapul. Okozhatja az adatok rossz minősége vagy hiányos volta, de a becslési eljárás során elkövetett elvi módszertani hibák is. A biztosító különböző intézkedéseket tehet ezen kockázatok kezelésére, ilyen például a díjpolitika (a becsült káralakulást meghaladó károk fedezésére biztonsági pótlék beépítése a díjakba előzetesen, illetve a díj és a tényleges káralakulás utólag megvalósított kiegyensúlyozása), az állománypolitika (az állomány nagyságán és összetételén keresztül kívánja befolyásolni a kockázatkiegyenlítődést), a kárrendezési politika (megalapozatlan igények, csalási kísérletek kiszűrése), de ezt szolgálja a biztonsági tartalék képzése is. A biztosítások fajtái és jellemzői A biztosítók csoportosítása számtalan ismérv alapján lehetséges. A legalapvetőbb ezek közül a gyakorlati relevanciával is bíró felosztás direkt vagy elsődleges, valamint viszontbiztosításokra. Az előbbi azonos a köznapi értelemben vett biztosítással, amelyen egy biztosító és egy vele szerződő természetes vagy jogi személy között létrejött ügyletet értünk, szemben a viszontbiztosítással, amely két biztosító között létrejött ügyletet értünk, szemben a viszontbiztosítással, amely két biztosító között történő kockázat-áthárítás. Ezek közötti átmenetnek tekinthető az ún. együttbiztosítás, amikor az ügyfél egyszerre több biztosítóval kerül szerződéses kapcsolatba, azok közösen vállalják az érintett kockázat biztosítását. Biztosítási forma alapján beszélhetünk önkéntes és kötelező biztosításról. Előbbi a felek szabad akaratából jön létre, utóbbi megkötését törvény írja elő, s létrejöhet törvény alapján automatikus vagy külön szerződés útján. Hasonló szempontú a jogi kötöttségen alapuló felosztás, eszerint beszélhetünk szabad biztosításokról, ahol a szerződés tartalmára nézve semmilyen előírás nincsen, a felek arról korlátozás nélkül állapodhatnak meg, illetve kötött biztosításokról, ahol legfontosabb feltételekről és tartalmi elemekről jogszabályokról rendelkezik. A szükséglet-kielégítés módja, vagyis a kár jellege szerint megkülönböztetünk összeg- és kárbiztosításokat. Az elvileg és gyakorlatilag felmérhető nagyságú károkra kárbiztosítás köthető, ennek során a biztosító a ténylegesen bekövetkezett kárt téríti meg, míg a felmérhetetlen károkra összegbiztosításokat lehet kötni, ahol a biztosítási összeg a biztosított által előzetesen felbecsült

5 szükségletett fedezi, s a biztosítási esemény bekövetkezéskor a biztosító ezt az előre megállapított összeget fizeti ki. Tipikusan összegbiztosítások például az életbiztosítások, hiszen esetünkben a konkrét károk többnyire nem határozhatók meg összegszerűen. A biztosítási szerződés időtartama szerint határozott illetve határozatlan időre szóló biztosításokról beszélhetünk. A legfontosabb csoportképző ismérv a biztosítás vagy biztosítási védelem tárgya, tartalma. Eszerint kétféle csoportosítás ismeretes. A hagyományos (német) besorolás két fő ágat különböztet meg, a személyvagyonbiztosításokat. A személybiztosítások közé a valódi személybiztosítások mellett az ún. pótló személybiztosítások is beletartoznak (például baleset- és betegségbiztosítás. Az 1986-os magyar szabályozás eszerint osztályozta a biztosításokat, hiszen élet-, egyéb személy-, vagyon- és felelősségbiztosításokat nevezett meg. A modern (angolszász) besorolás is két ágat említ, az életbiztosításokat (a fentiekben említett valódi személybiztosítások tartoznak ide) és a nem-életbiztosításokat (ezek a hagyományos vagyonbiztosítások mellett a pótló személybiztosításokat is magukban foglalják). Az Európai Unió irányelveit követve a Bit. Is ezt a felosztást alkalmazza. A két fő ágon belül biztosítási ágazatokat találunk. A Bit. Öt életbiztosítási ágazatot és 19 neméletbiztosítási ágazatot nevez meg. Ezek a következőek: Az élet típusú biztosítási ág ágazatok szerinti kockázati besorolása: Hagyományos életbiztosítások; Házassági biztosítás, születési biztosítás; ahol a házasság vagy születés a biztosítási esemény; Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás; Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás; TB nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás. A nem-életbiztosítási ág ágazatok szerinti besorolása: Baleset; Betegség; Szárazföldi jármű-casco; Sínpályához kötött járművek cascója; Légijármű-casco; Tengeri, tavi és folyamijármű-casco; Szállítmány; Tűz és elemi károk; Egyéb vagyoni károk; Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség; Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség; Általános felelősség; Hitel; Kezesség; garancia Különböző pénzügyi veszteségek; Jogvédelem; Segítségnyújtás; Temetkezési biztosítás. A továbbiakban gyakorlati jelentősége miatt ezt a felosztást vizsgáljuk meg részletesebben.

6 Hagyományos életbiztosítások Az életbiztosítások általában valamilyen formában a biztosított személy(ek) elhalálozásával kapcsolatos kockázatokat tartalmazzák. A gyakorlatban forgalmazott hagyományos életbiztosítási szerződések alaptípusai a következők: kockázati életbiztosítás, elérési életbiztosítás, vegyes biztosítás, term fix (meghatározott lejáratra szóló) életbiztosítás, járadékbiztosítás. A kockázati (haláleseti) életbiztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás tartalmán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy (kezdeményezett) részére kifizeti a biztosítási összeget, ha viszont a tartam lejártakor a biztosított életben van, úgy a biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg. A kockázati életbiztosítás speciális formája az ún. whole life biztosítás; itt a biztosítási tartam hossza a biztosított haláláig tart. (A whole life biztosítás megkötésének célja lehet például a temetési költségek fedezetének biztosítása is). Az elérési életbiztosítás esetén a biztosító akkor teljesít a biztosítási szerződés alapján kifizetést, ha a biztosított a biztosítási tartam letelte után is életben van. Az elérési életbiztosítást gyakran a kockázati életbiztosítással együtt forgalmazzák; e két életbiztosítási fajta kombinációjaként előálló biztosítási fajta a vegyes biztosítás. (A vegyes biztosítás alapján tehát a biztosító a biztosítási összeget a biztosított biztosítási tartam alatti elhalálozásakor, ellenkező esetben a biztosítási tartam lejártakor fizeti ki.) A term fix életbiztosításoknál a biztosítás lejáratakor a biztosító mindenképen kifizeti a biztosítási összeget, a díjfizetés pedig a tartam végéig, de a legfeljebb a biztosított tartamot megelőző haláláig tart. A term fix életbiztosítás alkalmas lehet például a gyermekek számára történő megtakarítások elhelyezésére, mivel ekkor a gyermek a meghatározott idő letelte után akkor is megkapja a biztosítási összeget, ha a szülő korábbi halála miatt például bankbetétként nem tudta azt számára összegyűjteni. A járadékbiztosítások esetén a biztosított bizonyos ideig vagy élete végéig meghatározott időközönként a biztosítási szerződésben megállapított nagyságú kifizetésben részesül. A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően a járadék folyósítását a szerződés megkötésétől kezdve is teljesítheti (azonnal meginduló járadék), de a járadék folyósítása indulhat bizonyos idő eltelte után is (halasztott járadék). Nem-életbiztosítások A balesetbiztosításoknál a biztosító általában egyszeri (egy adott időpontban bekövetkező), hirtelen, külső és az érintettek akaratán kívül eső baleset miatti károk következtében nyújtja szolgáltatásait. Szűkebb értelemben a balesetbiztosítás a személyeket baleset miatt érő egészségkárosodására nyújt védelmet, egyes összetett biztosítási fajtáknál pedig a baleset során bekövetkező dologi károkra (például a poggyász károsodására) is kiterjed a biztosítási védelem. A biztosító által a biztosítási szerződésben átvállalt baleseti kockázat a baleseti halál, baleseti rokkantság és a múlékony baleseti sérülés esetét foglalhatja magában. A különböző kockázatokra a biztosítók általában külön szolgáltatást nyújtanak, a balesetbiztosítási szerződések feltételei pedig minden esetben rögzítik, hogy a biztosítási esemény (baleset) időpontjától milyen időtartamig következhet be az adott kockázat megvalósulása. A biztosítási szolgáltatásokat a biztosítok a legsúlyosabb kockázatvállalás esetére érvényes módon teljesítik. A betegbiztosítási szerződésnél a biztosítási esemény általában a biztosítottnak a betegsége miatt bekövetkező, orvosilag indokolt gyógykezelése. Gyakran más biztosításokkal együtt, például a rövid időtartamra külföldre utazók számára összeállított utazási biztosítások részeként fogalmazzák (amelyek a betegségbiztosításon kívül általában balesetbiztosítási és poggyászbiztosítási szolgáltatásokat is nyújtanak). A betegségbiztosítási szolgáltatások ilyen esetben a külföldön akut módon felmerülő orvosi ellátás költségein túl kiterjedhetnek például a beteg hozzátartozói kiutazási költségeinek megtérítésére is.

7 Az utazási biztosítások részét képező betegségbiztosítások mellett egy másik fajtát jelentenek a megrokkanás kockázatával foglalkozó rokkantsági biztosítások, amelyek általában a rokkantság miatt kieső kereset nagyságához igazodó pénzbeli járadékot nyújtanak. A biztosító által szolgáltatott járadék általában élethosszig tart, és baleseti rokkantság esetén egyes esetekben a kieső keresetnél is nagyobb mértékű lehet. A betegségbiztosítások sajátos fajtáját jelentik a különleges kockázatokra biztosítási védelmet nyújtó Dread Desease (DD), azaz a rettegett betegségekre szóló biztosítások. Ezt a betegségbiztosítási fajtát többnyire az életbiztosítási szerződések kiegészítőjeként forgalmazzák. A casco vagy másként gépjáműtörés-biztosítások a saját járműben keletkezett károkra nyújtanak fedezetet, illetve térítést adhatnak lopás esetére is. A szárazföldi járművek cascója mind a motorral rendelkező, mind az azzal nem rendelkező járművekre kiterjed. Az alapkockázatok ebben az esetben tehát többnyire a törés és a lopás, amennyiben teljes körű cascóról van szó. Részleges casco alatt általában a törés kockázatát nem tartalmazó változatot értik. A választékot bővítik a különböző önrészesedési formák és mértékek is. A szállítmánybiztosítás azokra a károkra nyújt fedezetet, amelyek a szállított tárgyat, illetve a szállítóeszközt a szállítás során érik. A szállított rakomány károsodása, elvesztése esetére védelmet nyújtó biztosításokat casco biztosításoknak nevezzük. A kockázat mértékét elsősorban az áru sajátosságai, az útvonal, a fuvareszköz, a csomagolás módja befolyásolja. Beszélhetünk nemzetközi és belföldi, illetve tengeri és szárazföldi szállítmánybiztosításokról. A tűz- és elemi károk biztosításai a tűzzel, robbanással, viharral, viharon kívüli egyéb természeti (elemi) tényezővel, atomenergiával, talajsüllyedéssel és földrengéssel kapcsolatos kockázatokat kezelik. Az egyéb vagyoni károk körébe minden (más kategóriákba be nem sorolható) olyan kockázat tartozik, amelyet jégverés vagy fagy, illetve egyéb, tűz és elemi károk közé nem tartozó esemény okoz. A felelősségbiztosítási szerződések alapján a biztosító a szerződésben meghatározott mértékben mentesíti a biztosítottat olyan károk megtérítése alól, amelyért a biztosított jogszabály szerint felelős. A biztosítási esemény a felelősségbiztosítások esetében a biztosított jogellenes károkozó magatartása, illetve az ennek következtében előálló kár. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki (aki azonban igényét nem érvényesítheti közvetlenül a biztosítóval szemben), így a biztosított csak akkor kérheti a biztosítótól, hogy a kárt neki térítse meg, ha korábban ő kiegyenlítette a károsult követelését. A felelősségbiztosítási szerződés alapján létrejövő jogviszony tehát hárompólusú, a kapcsolatban álló felek a következők: a károsult, aki kárigényét alapesetben a károkozó biztosított ellen érvényesítheti, a károkozó biztosított, aki kártérítési kötelezettséggel tartozik a károsulttal szemben, ám kérheti a biztosítót, hogy a felelősségbiztosítási szerződés keretei között helyette teljesítsen, a biztosító, akinek jogosultságai a biztosítottal szemben érvényesülnek, kötelezettségeinek pedig alapesetben a károsult javára teljesített kifizetéssel tesz eleget. A felelősségbiztosításoknál a károsult tehát mindig a biztosítási kapcsolaton kívüli harmadik személy; ilyen tekintetben a felelősségbiztosítás eltér mind a vagyon-, mind pedig a balesetbiztosítástól. Ezeknél a biztosítási szerződésekben a vagyontárgyak károsodása vagy a személyi sérülés mindig a biztosított személyt érinti (így a biztosító is csak a biztosítottal áll közvetlen kapcsolatban). A felelősségbiztosításoknál a biztosító a károsult harmadik személynek térít, és a vagyon-, illetve balesetbiztosítástól eltérően a biztosítás elsődlegesen nem a kár megtérítésére irányul, hanem arra, hogy a biztosítottat mentesítse az őt terhelő törvényes felelősség alól. A felelősségbiztosításoknál a biztosító a teljes kár, illetve egyes esetekben a biztosítási szerződésben foglalt limitösszeget téríti meg; a károkozó biztosítottal szemben pedig csak a szerződésben szabályozott különleges esetekben léphet fel megtérítési igénnyel (ezzel szemben vagyonbiztosítások esetében a biztosító a kár kifizetése után általában megtérítési igénnyel léphet fel a károkozóval szemben). Az általános felelősségbiztosítások keretében a biztosítók a biztosított által jogszerűen végzett tevékenység során szerződésen kívül okozott olyan károkat térítenek meg, amelyek kapcsán a károsult egészsége, testi épsége vagy vagyontárgyai károsodnak, és ahol a károkozásért a biztosított törvényes felelősséggel tartozik.

8 Munkáltatói felelősségbiztosítások, amelynek segítségével a munkáltató mentesülhet az említett károk miatti kártérítés megfizetése alól. Hivatali felelősségbiztosítási szerződéseket a közhatalom gyakorlására feljogosított munkavállalók felelősségével kapcsolatban kötnek. A különböző szakmák közül néhány esetben a tevékenység megkezdésének feltétele a jogszabály által előírt szakmai felelősségbiztosítás megkötése; jelenleg Magyarországon ilyen előírások vonatkoznak például a könyvvizsgálói szakmára is. A jogszabályi rendelkezések alapján a gépjárművek közúti forgalomban csak akkor vehetnek részt, ha üzembentartójuk (azaz általában tulajdonosuk) érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik, amelynek alapján a biztosító a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt megtéríti. Létezik még: termékfelelősség-biztosítás, fuvarozói felelősségbiztosítás, egyéb speciális felelősségbiztosítás A hitelbiztosítás esetén a biztosító a hitel vissza nem fizetésének kockázatát vagy annak egy részét vállalja át a hitelezőtől. A hitelbiztosítási kockázatok kezelése kapcsán az egyik nehézséget az okozza, hogy az egyes hitelügyletek sajátosságai miatt szinte minden szerződést egyedileg kell megítélni. A hitelbiztosítási szerződést az adós és a hitelező is megkötheti, a biztosított azonban (akinek javára a szerződés szól) mindig a hitelező. Hagyományos értelemben vett hitelbiztosítás esetén a szerződő maga a hitelező, azonban tágabb értelemben hitelbiztosításnak tekinthető az óvadékbiztosítás is, amelynél az adós a szerződő. A hitelbiztosítási kockázatok elvállalásakor az egyes biztosítóknak fokozottan kell ügyelniük a kockázatok értékelésére, mivel más biztosítási területekhez képest a hitelbiztosításoknál lényegesen kevesebb múltbeli statisztikai adat áll rendelkezésre a jövőben várható folyamatok előrejelzéséhez és így a díjak kalkulációjának elősegítésére. A hitelbiztosítási szerződések magas információigénye miatt ezért a tapasztalatok szerint a hitelbiztosítási tevékenységet egy adott területen (országon) belül általában centralizáltan művelik, valamint jellemző a hitelbiztosítások széleskörű viszontbiztosítása is. A különböző pénzügyi veszteségek elleni biztosítások közé tartóznak például a foglalkozási ártalommal, elégtelen jövedelemmel, rossz időjárással, nyereségkieséssel, értékvesztéssel, egyéb kereskedelmi és nem kereskedelmi pénzügyi veszteségekkel összefüggő kockázatokra kötött biztosítások. A jogvédelmi biztosítás feladata, hogy átfogó védelmet nyújtson a biztosított jogi igényeire, beleértve az általa kezdeményezett és az ellene indított eljárásokat is, azaz más szolgáltatások nyújtásával együtt (jogi igény szakemberrel történő ellátása) fedezetet jelentsen az eljárási költségeket. A segítségnyújtási biztosítások az egyre szélesebb körű turizmussal függenek össze. Rendkívül változatosak: a biztosítók többnyire külföldre utazó ügyfeleinknek nyújtják arra az esetre, ha külföldön tartózkodásuk alatt nehézségek közé kerülnek. Különböző típusai az utazáshoz kapcsolódó, gépjárművel kapcsolatos szolgáltatás, háztartási, személyi, szakmai segítségnyújtás, speciális szolgáltatások. Az ilyen ügyletek sajátossága, hogy a nem-biztosítók ilyen jellegű tevékenysége is elfogadott, valamint a biztosító vállalhat természetbeni szolgáltatásokat is. Viszontbiztosítás A megkötött biztosítási szerződések általában számottevő kockázatot jelentenek a biztosítók működése szempontjából. Esetenként az is előfordulhat, hogy egyes szerződéseknél (például a katasztrófakárok esetére kötött biztosításoknál) a biztosítók kapacitásaikat meghaladó mértékű kockázatot vállalnak. Mivel a biztosítónak törekednie kell arra, hogy az általa vállalt kockázatok szintje kapacitásának megfeleljen, ezért az elvállalt kockázatokat, illetve azok egy részét viszontbiztosíthatja, azaz azokat egy másik biztosító részére továbbíthatja. A viszontbiztosítási ügylet során az ügyféllel biztosítási szerződést kötő első (direkt) biztosító megállapodik a viszontbiztosítóval, hogy az a biztosítási díj egy részének átengedése fejében az első biztosító által vállalt kockázatok egy meghatározott részét átvállalja. (A viszontbiztosító kockázatvállalása ugyanakkor kezdődik és ér véget, mint az első biztosítóé.) A csak viszontbiztosítással foglalkozó társaságok mellett viszontbiztosításokat az élet-, illetve nem-életbiztosításokat forgalmazó biztosítók is vállalhatnak.

9 Az egyes kockázatok viszontbiztosításokba adása következtében az első biztosítónak a biztosított féllel szemben vállalt kötelezettségei változatlanok maradnak, a biztosított továbbra is csupán az első biztosítóval áll kapcsolatban. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a viszontbiztosító a biztosítottaknak fizetendő összeg meghatározott részét megtéríti az első biztosítónak, amely a biztosított felé teljesíti a biztosítási szerződés alapján számított összeg kifizetését, Viszontbiztosítást általában az első biztosító egy-egy ágazatában vállalt összes kockázatára, illetve meghatározott kockázataira vonatkozóan kötnek (ezt nevezik szerződéses viszontbiztosításnak), de egyes esetekben például különlegesen nagy veszélyek lehetőségét tartalmazó szerződéseknél eseti megállapodás alapján is köthető (fakultatív) viszontbiztosítási szerződés. A viszontbiztosítás az egyes kockázatok átháríthatósága révén lehetővé teszi, hogy az első biztosító olyan jelentős kockázatokat is elvállalhasson, amelyeket egyébként kapacitásai szűkössége miatt el kellene utasítania. Egyes nagyobb kiterjedésű kockázatoknál előfordulhat az is, hogy a viszontbiztosító az átvett kockázatok egy részét további viszontbiztosításba adja; azt az eljárást retrocessionak nevezik. Nemzetközi biztosítási piac Egyes biztosítási szerződések megkötésekor előfordulhat, hogy a szerződő, illetve a biztosításban érintett felek nem ugyanazon országból származnak. Ilyenkor általában jogi szempontból is összetettebbé válik és sok esetben megnehezül a biztosítási kapcsolat létrejötte Magyarországon például néhány kivételtől eltekintve belföldiek nem köthetnek biztosítási szerződést külföldi biztosítóval. E nehézségek áthidalására alkalmazzák egyes esetekben a fronting üzleteket, melyekben a formailag kockázatot vállaló biztosítótársaság az átvállalt kockázatot 100 százalékban (esetleg egy csekély rész megtartása mellett) viszontbiztosítja egy másik a kockázatot ténylegesen vállaló biztosítónál. A biztosítási kockázatok típusa, illetve mértéke bizonyos esetekben szintén szükségessé teheti, hogy a kockázat fedezetét több különböző országból származó biztosítótársaság együttesen biztosítsa. A viszontbiztosítások esetében általános gyakorlatnak számít, hogy a nagyobb kockázatok egyes biztosítók közötti felosztása, porlasztása az országhatárokat átlépve valósul meg. A viszontbiztosítások mellett a nagyobb kockázatok kezelésének egy másik módja a különböző biztosítók részvételével működő pool-ok létrehozása, az ún. együttbiztosítás. Az együttbiztosítás lényege, hogy több biztosító díj ellenében megállapodás alapján előre meghatározott feltételek, illetve kár bekövetkezése esetén (előre rögzített aránya mellett) közösen teljesíti a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségeket, miközben a szolgáltatások nyújtásához szükséges tartalékokat biztosítónként elkülönítetten tartják nyilván. A nemzetközi szintű biztosítási piac főként a nagyobb, illetve valamilyen szempontból különleges kockázatok kezelése köré szerveződik. A különböző pool-ok és viszontbiztosítási központok mellett a nemzetközi biztosítási piac külön említést érdemlő, meghatározó jelentőségű területe a londoni piac is, melynek a szokásos biztosítási tevékenységet végző biztosítótársaságok melletti sajátos intézménye a londoni Lloyd s. A Lloyd s nem hagyományos értelemben vett biztosító és nem is viszontbiztosító társaság. Működése keretében biztosítási, illetve viszontbiztosítási kockázatokat vállal, ezek fedezetét minden ügyletnél pénzügyi befektetőktől, az ún. Nevektől (Names) gyűjti össze, akik az általuk vállalt kockázatokért teljes vagyonukkal felelnek. A Lloyd s működésének kezdetén a Nevek természetes személyek voltak, akik saját maguk vállaltak részt egy-egy kockázatból, később azonban a biztosított kockázatok növekedésekor, azok kezelhetősége érdekében az érintett közreműködök szindikátusokat hoztak létre. Nyugdíjpénztárak Az időskori (nyugdíjba vonulás utáni) jövedelmekről való gondoskodás többféle módon valósulhat meg. A nyugdíjak fizetésével a legtöbb országban alapvetően állami elosztórendszerek foglalkoznak. A felosztó-kirovó rendszerben a nyugdíjak kifizetésének alapját az aktív korúak jövedelme után befizetett nyugdíjjárulékok szolgáltatják, ezáltal a rendszer meglehetősen érzékeny a járulékfizetők és nyugdíjban részesülők arányát befolyásoló demográfiai tényezők alakulására.

10 A tőkefedezeti rendszerben a nyugdíjasként kapott jövedelmek forrása az egyes egyéni korábbi megtakarításaiból, illetve az azok befektetése tévén szerzett pénzösszegekből tevődik össze (a tőkefedezeti elv általában a különböző nyugdíjpénztárak esetében érvényesül). A különböző nyugdíjrendszerek általában a felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszer kombinációjaként épülnek fel, és ilyen értelemben lényegében a magyarországi nyugdíjrendszer is vegyes rendszer, amelynek alkotóelemei, pillérei a következőek: első pillér: a felosztó-kirovó rendszerben működő állami társadalombiztosítás nyugdíjbiztosítási része; második pillér: a tőkefedezeti elven működő magán-nyugdíjpénztárak rendszere; harmadik pillér: az önkéntes nyugdíjpénztárak valamint az önkéntes nyugdíjcélú életbiztosítások. A többpilléres nyugdíjrendszerrel rendelkező országokban a második pillér intézményei általában nyugdíjpénztárak, illetve nyugdíjalapok formájában működnek. A két intézményi forma között annyi a különbség, hogy míg a nyugdíjalap tulajdonképpen egy vagyontömeg (melyet az alapkezelő kezel), és ott a biztosított személy ügyfélként jelenik meg, addig a nyugdíjpénztár tagjai a pénztár tulajdonosai. Magyarországon a magán-nyugdíjpénztárak és az önkéntes nyugdíjpénztárak ezen utóbbi pénztári elven működnek, azaz itt a belépő tagok jogilag a pénztár tulajdonosaivá válnak. A magán-nyugdíjpénztárak működése Magyarországon szorosan kapcsolódik az állami társadalombiztosítás részéhez. A pályakezdők számára kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság (a már munkában állók saját döntésük alapján válhattak magán-nyugdíjpénztári taggá). A magánnyugdíjpénztári tagok tehát nyugdíjba vonulásuk előtt alapesetben munkajövedelmük bizonyos részét magánpénztári egyéni számlájukra fizetik be, majd nyugdíjba vonulásukkor az itt elhelyezett összegek befektetési hozamokkal növelt értékén a nyugdíjpénztár vagy más, a törvény által megnevesített intézmény által nyújtott szolgáltatások egyikét megvásárolva jutnak az állami társadalombiztosítási rendszerből kapott nyugdíjukat kiegészítő nyugdíjrészhez. A pénztártag nyugdíjba vonulása előtti elhalálozása esetén örököse (illetve a pénztártag által kedvezményezettként megjelölt személy) is kérheti a pénztártag egyéni számlája összegének egyösszegű kifizetését. Járadék megállapítása helyett egyösszegű kifizetést kérhet a pénztártag nyugdíjba vonulásakor, ha a magánpénztári tagsága rövidebb. Az önkéntes nyugdíjpénztárak felépítése és működése Magyarországon a magánnyugdíjpénztárakéhoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy a nyugdíjpénztári belépés teljesen önkéntes és a nyugdíjpénztáraktól kapott kifizetésekre sem vonatkozik semmilyen állami garancia. Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz történő befizetések révén az egyes egyének a majdani nyugdíjukat kiegészítő nyugdíjjárulékra tehetnek szert. A biztosítási tevékenység gazdasági hatásai A biztosítási tevékenység lényege, hogy egyedileg bizonytalan, összességében azonban előre jelezhető pénzszükséglet fedezését a kockázati közösségben és az időben történő kockázatkiegyenlítődés alapján valósítja meg. A biztosítási szerződés megkötésével a szerződő meghatározott kockázatokra szóló biztosítási védelmet vásárol, miközben az adott kockázatot a biztosítóra hárítja. A biztosítási szerződés megkötése, illetve a biztosítás megvásárlása tehát a szerződő ügyfél kockázatkezelési döntésén alapul, amelynek során a jelenben díj megfizetésével fedezi lehetséges jövőbeli vagyoni helyzetének alakulását. A különböző biztosítások megkötése által a gazdaság biztosítási szerződéseket kötő szereplői számára a gazdálkodás kockázatai csökkennek, ezáltal tevékenységük, illetve vagyoni helyzetük alakulása kiszámíthatóbbá válhat a biztosítások megléte így összességében kedvezően befolyásolhatja a gazdaság működését. A gazdasági kockázatok csökkenése mellett a biztosítók (különösen a hosszabb futamidejű életbiztosítások) díjbevételeinek befektetése a tőkepiacokon szintén kedvező hatással lehet a gazdaság állapotára. A különböző biztosítások széleskörű jelenléte (bár ez már önmagában is a gazdaság fejlettségének bizonyos szintjét igényli) maga is hozzájárulhat a gazdaság további fejlődéséhez. Általánosan jellemző tendencia, hogy a gazdasági fejlettség magasabb foka mellett a biztosítások is nagyobb mértékben vannak jelen.

Biztosítók. A biztosítók tevékenysége és ennek törvényei keretei

Biztosítók. A biztosítók tevékenysége és ennek törvényei keretei Biztosítók A biztosításügyben valamely bekövetkezett eredmény várthoz képest kedvezőtlen (negatív) irányú eltérésének esélyét nevezik kockázatnak (a kockázat általános fogalmát lásd a 10. fejezetben).

Részletesebben

A biztosításról általában

A biztosításról általában ALAPJAI A biztosításról általában Dr. Banyár József Biztonság - kockázat Kockázat-definíciók szimmetrikus és aszimmetrikus: I. A kockázat valamely cselekvéssel, vállalkozással járó veszély, az anyagi veszteség,

Részletesebben

A biztosítási adó szabályai 2015.

A biztosítási adó szabályai 2015. A biztosítási adó szabályai 2015. 2013. január 1-jei hatállyal került bevezetésre a biztosítási szektort terhelő különadó, a biztosítási adó, amelynek megfizetése mentesíti a biztosítókat a pénzügyi szervezetek

Részletesebben

A biztosítási adó szabályai 2014.

A biztosítási adó szabályai 2014. A biztosítási adó szabályai 2014. 2013. január 1-jei hatállyal került bevezetésre a biztosítási szektort terhelő különadó, a biztosítási adó, amelynek megfizetése mentesíti a biztosítókat a pénzügyi szervezetek

Részletesebben

1. melléklet a (./.) PSZÁF rendelethez ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

1. melléklet a (./.) PSZÁF rendelethez ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő 42A1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab) RT, NAGYEGY É tárgyévet követő

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2014. MÁSODIK NEGYEDÉV 2014. augusztus 12. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2014. HARMADIK NEGYEDÉV 2014. november 13. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t i s tlivaetal a SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helyben Z ).crfcc ( 4z9,(.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! Az egyes adótörvények

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről I. Általános rendelkezések 1. Az ajánlás célja és hatálya Az ajánlás célja az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Részletesebben

Magyar Biztosítók Szövetsége Association of Hungarian Insurance Companies. Biztosítási piac. 2015. III. negyedév

Magyar Biztosítók Szövetsége Association of Hungarian Insurance Companies. Biztosítási piac. 2015. III. negyedév Magyar Biztosítók Szövetsége Association of Hungarian Insurance Companies Biztosítási piac Biztosítási ágak díjbevétele és piaci társaságonként Biztosító Összesen Élet Nem-élet Ebből kgfb Piaci Díjbevétel

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

AEGON CSOPORTOS BIZTOSÍTÁSOK FELHÍVÁS AJÁNLATTÉTELRE

AEGON CSOPORTOS BIZTOSÍTÁSOK FELHÍVÁS AJÁNLATTÉTELRE AEGON CSOPORTOS BIZTOSÍTÁSOK FELHÍVÁS AJÁNLATTÉTELRE 2013 AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Csoportos Biztosítások 1091 Budapest, Üllői út 1. 1. oldal Aegon csoportos biztosítási díjkalkuláció

Részletesebben

A biztosítási adó szabályai 2013.

A biztosítási adó szabályai 2013. A biztosítási adó szabályai 2013. 2013. január 1-jei hatállyal a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerinti biztosítók új különadó megfizetésére kötelezettek,

Részletesebben

2. melléklet a 48/2015. (XII. 8.) MNB rendelethez 2. melléklet a.../2015. (...) MNB rendelethez

2. melléklet a 48/2015. (XII. 8.) MNB rendelethez 2. melléklet a.../2015. (...) MNB rendelethez 2. melléklet a 48/2015. (XII. 8.) MNB rendelethez 2. melléklet a.../2015. (...) MNB rendelethez A kisbiztosító felügyeleti jelentései Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő Éves

Részletesebben

2. számú melléklet: Ajánlattevő végleges ajánlata- Tanuló baleset-biztosítás

2. számú melléklet: Ajánlattevő végleges ajánlata- Tanuló baleset-biztosítás 2. számú melléklet: Ajánlattevő végleges ajánlata- Tanuló baleset-biztosítás I. ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A Szerződés alanyai A Biztosítási Szerződés Szerződője a Volánbusz Közlekedési Zrt. (1091 Budapest, Üllői

Részletesebben

Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről

Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről EIOPA-BoS-14/167 HU Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20; Fax. + 49 69-951119-19; email: info@eiopa.europa.eu

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

SIGNAL Biztosító Partnereink a szakszervezetek. Sokféleség, szolidaritás, megbízhatóság

SIGNAL Biztosító Partnereink a szakszervezetek. Sokféleség, szolidaritás, megbízhatóság SIGNAL Biztosító Partnereink a szakszervezetek Tartalom 1. Bemutatkozik a SIGNAL Biztosító 2. Milyen kedvezményes szolgáltatásokat kínálunk? Egyéni biztosítások Csoportos biztosítások 3. Értékesítés támogatás,

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl 1. oldal, összesen: 8 A jogszabály mai napon hatályos állapota 7/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl A biztosítóintézetekrıl és a biztosítási

Részletesebben

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások . melléklet 1. melléklet a 3 /2013. a 38/2013. (XII. 29.) (XII. MNB ) rendelethez MNB rendelethez A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások 1. Kapcsolódó

Részletesebben

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek Szakmai Felelősségbiztosításának Különös Feltételei Ügyféltájékoztató és biztosítási szerződési

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról Összegezés az ajánlatok elbírálásáról. Az ajánlatkérő neve és címe: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 9-2.) 2. A közbeszerzés tárgya

Részletesebben

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon MOTTÓ: MAGUNK FORMÁLJUK SZERENCSÉNKET, S ÚGY HÍVJUK SORS... Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el előtakarékossági piacon Előadó: dr. Hardy Ilona Előadó: az Aranykor

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj.

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 14./2015. (V. 13.) MNB rendelete a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében

Részletesebben

T/7032. számú. törvényjavaslat. a biztosítási adóról

T/7032. számú. törvényjavaslat. a biztosítási adóról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7032. számú törvényjavaslat a biztosítási adóról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. május 1 2012. évi... törvény a biztosítási adóról A társadalmi

Részletesebben

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Előadó: Tóth Róbert ügyvezető Bróker Royal Kft. JNSZMKIK regisztrált szakértője 2012. április 26. A biztosítás

Részletesebben

1. Kapcsolódó jogszabályok 1.1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja. tv.),

1. Kapcsolódó jogszabályok 1.1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja. tv.), 1. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások 1. Kapcsolódó jogszabályok 1.1. a személyi jövedelemadóról

Részletesebben

2. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

2. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez . 2. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez A biztosító negyedéves és éves felügyeleti jelentései ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA Táblakód Megnevezés Adatszolgáltató Gyakoriság Beküldési határidő 1 42A1A 2

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Megtakarítási program az Ön által választott célra. Regnum Életbiztosítás

Megtakarítási program az Ön által választott célra. Regnum Életbiztosítás Megtakarítási program az Ön által választott célra Regnum Életbiztosítás Akár évi 130 000 Ft értékű adókedvezménnyel! Rendszeres megtakarítással a biztos jövőért Céljaink megvalósítása jelentős kiadással

Részletesebben

nyugdíjbiztosítás Hosszú távú nyugdíjcélok, Szeretné megalapozni jövője anyagi biztonságát?

nyugdíjbiztosítás Hosszú távú nyugdíjcélok, Szeretné megalapozni jövője anyagi biztonságát? Hosszú távú nyugdíjcélok, nyugdíjbiztosítás Szeretné megalapozni jövője anyagi biztonságát? Kezdjen megtakarítani mielőbb, hogy a nyugdíjas évek alatt a pénzügyi kérdések ne okozhassanak problémát! ÖNGONDOSKODÁS

Részletesebben

nyugdíjbiztosítás Hosszú távú nyugdíjcélok,

nyugdíjbiztosítás Hosszú távú nyugdíjcélok, Hosszú távú nyugdíjcélok, nyugdíjbiztosítás Alapozza meg nyugdíjas éveit! Kezdjen megtakarítani mielőbb, hogy a gondtalan évek alatt az anyagi kérdések se okozhassanak problémát! ÖNGONDOSKODÁS 22 Milyen

Részletesebben

AEGON. Vitál Életbiztosítás

AEGON. Vitál Életbiztosítás AEGON Vitál Életbiztosítás A felelősségteljes gondoskodás családról való gondoskodás A család mindennél fontosabb A család mindennapi örömeink forrása, ezért mindannyiunk számára óriási kincs, amelyről

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA Frissített verzió, 2011. július A Nemzetgazdasági Minisztérium feltételes adómegállapítási határozatának összefoglalója

Részletesebben

Megtakarítás és biztonság

Megtakarítás és biztonság Megtakarítás és biztonság kompromisszumok nélkül Aqua Életbiztosítás Rendszeres megtakarítás és többszörös gondoskodás A befektetéssel kombinált életbiztosításokról sokan azt állítják, hogy indokolatlan

Részletesebben

T E R V E Z E T A /2013. (..) MNB

T E R V E Z E T A /2013. (..) MNB T E R V E Z E T A Magyar Nemzeti Bank elnökének /2013. (..) MNB rendelete a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

Felelősség- és. Szakmai Biztosító Egyesület. módosított A L A P S Z A B Á L Y A

Felelősség- és. Szakmai Biztosító Egyesület. módosított A L A P S Z A B Á L Y A A Magyarországi TIR Felelősség- és Szakmai Biztosító Egyesület módosított A L A P S Z A B Á L Y A 1. A Magyarországi TIR Felelősségés Szakmai Biztosító Egyesület célja A Magyarországi TIR Felelősség-és

Részletesebben

GB117 JELÛ GRÁNIT VEGYES ÉLETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

GB117 JELÛ GRÁNIT VEGYES ÉLETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI GB117 JELÛ GRÁNIT VEGYES ÉLETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 1. Általános rendelkezések (1) A Gránit Vegyes Életbiztosítási szerzôdés (továbbiakban: biztosítás) a jelen Különös Feltételek valamint az OTP

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás 1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül,

Részletesebben

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai MOTTÓ: MAGUNK FORMÁLJUK SZERENCSÉNKET, S ÚGY HÍVJUK SORS... Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai Előadók: Hanák Márta ügyvezető Jakab Ilona befektetési kontroller 2015. augusztus 31. TARTALOM

Részletesebben

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Ezen utasítás továbbadása az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár írásos engedélye nélkül nem megengedett. TARTALOMJEGYZÉK 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA...

Részletesebben

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások 1. melléklet 1. melléklet a 48/2015. a../2015. (XII. 8.) MNB ( ) rendelethez MNB rendelethez A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások 1. Kapcsolódó

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

Finanszírozás, garanciák (biztosítások)

Finanszírozás, garanciák (biztosítások) Finanszírozás, garanciák (biztosítások) Biztosítások, garanciák 1. Garanciák, biztosítékok 2. Biztosítás Dr. Farkas Szilveszter egyetemi docens SZE Gazdálkodástudományi Tanszék farkassz@sze.hu http://dr.farkasszilveszter.hu/

Részletesebben

TERVEZET. 2012. évi. törvény

TERVEZET. 2012. évi. törvény 2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

A magyar biztosítási piac 2009. évi elızetes adatai

A magyar biztosítási piac 2009. évi elızetes adatai A magyar biztosítási piac 2009. évi elızetes adatai Magyar Biztosítók Szövetsége 2010. február Magyar biztosítási piac 2009. évi elızetes adatai 1. A biztosítási piac alakulása A MABISZ tagbiztosítóinak

Részletesebben

kockázatai A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

kockázatai A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások kockázatai Mennyiben jelenthet megoldást befektetési/megtakarítási céljai elérésére, nyugdíjas évei, illetve gyermekei anyagi biztonságára nézve a befektetési

Részletesebben

Szolgáltatási Szabályzat 1. számú módosítással egységes szerkezetben 2014.01.01. Elfogadva: az 5/2014. számú igazgatótanácsi határozattal

Szolgáltatási Szabályzat 1. számú módosítással egységes szerkezetben 2014.01.01. Elfogadva: az 5/2014. számú igazgatótanácsi határozattal Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár 1145 Budapest, Columbus u. 35. Levélcím: 1580 Budapest, Pf. 133. Szolgáltatási Szabályzat 1. számú módosítással egységes szerkezetben 2014.01.01. Elfogadva: az 5/2014. számú

Részletesebben

Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről

Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről EIOPA-BoS-14/174 HU Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

QECO Biztosítási Alkusz és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. Belesics Boglárka +36/30-737-5299

QECO Biztosítási Alkusz és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. Belesics Boglárka +36/30-737-5299 Ajánlat Díjfizetés ütemezése: Területi hatály: Fedezet típusa: Biztosítási időszak: Létszám: negyedéves, féléves, éves egész világ 24 órás 1 év, évente újuló egyéni / csoportos Kockázatvállalás: versenyeken,

Részletesebben

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban 1/5 Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban I. Társadalombiztosítási járulékok 1. A társadalombiztosítás jellemzői Németország a világ egyik leghatékonyabb szociális ellátórendszerével

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL 2012. január 1-jén hatályba lépett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény,

Részletesebben

A Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának

A Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának BIZALOM Önkéntes Nyugdíjpénztár Székhely:1146 Budapest, Borostyán u. 1/b. Adószám: 18061457-1-42 Bankszámlaszám: K&H Bank 10200964-20221713 Tel./Fax: (06) 1-351-4843 Tel.: (06) 1-351-0372 Honlap: www.bizalompenztar.hu

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása

Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása 7/1 AHE-10440 1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1.1. Jelen

Részletesebben

Lejáratkor kamatadó- és Eho-mentes befektetés

Lejáratkor kamatadó- és Eho-mentes befektetés Dinamikus portfóliókezeléssel! Lejáratkor kamatadóés Eho-mentes befektetés Bonum Életbiztosítás Befektetés és biztosítási védelem Meglévő megtakarításunk befektetésekor mindannyiunk számára fontos szempont,

Részletesebben

Gyermekem támogatása. Novum Életbiztosítás

Gyermekem támogatása. Novum Életbiztosítás Gyermekem támogatása Novum Életbiztosítás Ma egy biztosítás, holnap gyermeke jövőjének záloga Minden szülő arra vágyik, hogy megadhassa gyerme - kének mindazt a támogatást, amellyel hozzásegítheti céljai

Részletesebben

A magánbetegbiztosítás

A magánbetegbiztosítás A magánbetegbiztosítás A jogi keretfeltételek korlátozott felmondási lehetőségek a betegbiztosítási szerződések csak élethosszig köthetőek a biztosítottra, kivéve a rövid távú biztosításokat, amelyek futamideje

Részletesebben

Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére

Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére 2. Sz. Melléklet Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére Szerződésszám: Neve: Székhelye: Levelezési címe: I. A Szerződő adatai

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat)

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat) 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat) 1. Ki lehet önkéntes? (4. ) - aki a 10. életévét betöltötte 2. Milyen tevékenységet láthat el önkéntes? (4. ) - amelyre vonatkozóan

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2015. MÁSODIK NEGYEDÉV 2015. augusztus 18. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

A magán nyugdíjpénztári tv. várható változásainak hatása. TÁJÉKOZTATÓ

A magán nyugdíjpénztári tv. várható változásainak hatása. TÁJÉKOZTATÓ A magán nyugdíjpénztári tv. várható változásainak hatása. TÁJÉKOZTATÓ Budapest, 2010. október 25. A mai helyzet.. Öngondoskodás Magyarország lakossága évről-évre öregszik, csökken az aktív keresők aránya

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz Balassagyarmat Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft 2660 Balassagyarmat Cégjegyzékszám: 1209006301 Óváros tér 15. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a 2011. április 30i fordulónapra elkészített,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A TELJES KÖLTSÉGMUTATÓRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A TELJES KÖLTSÉGMUTATÓRÓL TÁJÉKOZTATÓ A TELJES KÖLTSÉGMUTATÓRÓL Tisztelt Leendő Ügyfelünk! Az Ön által megkötni kívánt nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik,

Részletesebben

4. Mi az a Magánnyugdíjpénztár?

4. Mi az a Magánnyugdíjpénztár? 4. Mi az a Magánnyugdíjpénztár? MEGOSZLÁS QUESTOR ALLIANZ ARANYKOR AXA AEGON OTP MKB GENERALI De szerencsére volt reform A nyugdíjrendszer elemei 2008. 1. Társadalom biztosítás - kötelező 2. Magánnyugdíjpénztár

Részletesebben

Biztosító intézetek 2005. évi ellenőrzési tapasztalatai

Biztosító intézetek 2005. évi ellenőrzési tapasztalatai Biztosító intézetek 2005. évi ellenőrzési tapasztalatai Szakmai konferencia Készítette:Somogyvári Sándorné 1 2005. december 19. TARTALOM 1. Biztosítók működésére vonatkozó jogszabályok 2. Felügyeleti ellenőrzések

Részletesebben

Kihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig

Kihirdetve: 2014. június 13. Érvényes: 2014. július 01. napjától visszavonásig H I R D E T M É N Y a Santander Consumer Finance Zrt. által, 2010. március 01. napját megelőzően megkötött, magánszemélyek részére nyújtott ingatlanfedezettel biztosított személyi kölcsönök költségeiről

Részletesebben

Sorszám PSZÁF kód Megnevezés ISIN/ azonosító kód Tétel neve Ár (ezer Ft), illetve kötvény esetében árfolyam (%) Darab, illetve kötvény esetében név Könyv szerinti Piaci Darab, illetve kötvény esetében

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.)

Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Üzletszabályzata a pénztári letétkezelésről 2014. március 15. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Jelen Üzletszabályzat

Részletesebben

Életpálya szakaszok. Életpálya Életkor Jellemző célok Befektetési jellemző Ajánlott termékek Kisgyerekkor. 0-6 - - Bankbetét, állampapír

Életpálya szakaszok. Életpálya Életkor Jellemző célok Befektetési jellemző Ajánlott termékek Kisgyerekkor. 0-6 - - Bankbetét, állampapír Pénzügyi tervezés Életpálya szakaszok Életpálya Életkor Jellemző célok Befektetési jellemző Ajánlott termékek Kisgyerekkor 0-6 - - Bankbetét, állampapír Iskoláskor 7-18 - - Bankbetét Fiatal felnőtt Fiatal

Részletesebben

Biztosító. Aegon Trend Basic II. vállalati vagyon- és felelősségbiztosítási záradékok

Biztosító. Aegon Trend Basic II. vállalati vagyon- és felelősségbiztosítási záradékok Biztosító Aegon Trend Basic II. vállalati vagyon- és felelősségbiztosítási záradékok TREND BASIC II-Z-140217 AEGON TREND Basic II. Vállalati vagyon- és felelősségbiztosítási záradékok V-1. sz. Záradék

Részletesebben

A 49/2014. (XI. 27.) MNB

A 49/2014. (XI. 27.) MNB A Magyar Nemzeti Bank elnökének 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelete a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

Higgy abban, kézbe veheted

Higgy abban, kézbe veheted Higgy abban, kézbe veheted hogy ajövőd. Nyugdíjbiztosítás Jövőkulcs 2 Higgy magadban. Nyugdíj? Ugyan, hol van az még! Talán még bele sem gondolt, vagy igyekszik elhessegetni a nyugdíjas lét anyagi kérdéseit.

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2014. NEGYEDIK NEGYEDÉV 2015. február 17. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2013. ELSŐ NEGYEDÉV 2013. május 16. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

Higgy abban, hogy kézbe veheted. jövőd. Jövôkulcs nyugdíjbiztosítások. Higgy magadban.

Higgy abban, hogy kézbe veheted. jövőd. Jövôkulcs nyugdíjbiztosítások. Higgy magadban. Higgy abban, hogy kézbe veheted a jövőd. Jövôkulcs nyugdíjbiztosítások Higgy magadban. Jövőkulcs nyugdíjprogram Befektetési egységekhez kötött biztosítás, amiben a befektetés összetétele a nyugdíjba vonulás

Részletesebben

A biztosító egyesület megalapítása

A biztosító egyesület megalapítása Biztosan biztosító egyesület? Az egészségügyi szolgáltatók szakmai felelősségbiztosításával kapcsolatban két nagy probléma merült fel az elmúlt öt-hét évben. Az egyik a biztosítás tartalma, tehát a biztosító

Részletesebben

. részére. Tisztelt.!

. részére. Tisztelt.! . részére Tájékoztatjuk, hogy Ön jelenleg (vagy nyugdíjazásakor) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban Felügyelet) nyilvántartása szerint a(z) (név, postacím) magánnyugdíjpénztár tagja/tagja

Részletesebben

Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére

Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére 1. Sz. Melléklet Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére Szerződésszám: Neve: Székhelye: Levelezési címe: I. A Szerződő

Részletesebben

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A TELJES KÖLTSÉGMUTATÓRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A TELJES KÖLTSÉGMUTATÓRÓL TÁJÉKOZTATÓ A TELJES KÖLTSÉGMUTATÓRÓL Tisztelt Leendő Ügyfelünk! Az Ön által megkötni kívánt élet és/vagy nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit linked típusú) biztosítások

Részletesebben

MAMS Csoportos személybiztosítási értesítő 2009. január 01.- 2009. december 31. időszakra

MAMS Csoportos személybiztosítási értesítő 2009. január 01.- 2009. december 31. időszakra MAMS Csoportos személybiztosítási értesítő 2009. január 01.- 2009. december 31. időszakra I. Szerződő: Magyar Motorsport Szövetség (MAMS) 1143 Budapest Istvánmezei út 1-3. Biztosítottak: Díjfizetők: Kedvezményezettek:

Részletesebben

Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár

Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár szerzõdés száma :.../... TÁMOGATÁSI (ADOMÁNYOZÁSI) SZERZÕDÉS amely létrejött egyrészrõl a Budapest Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár (1138 Budapest, Váci út 193.) továbbiakban a Pénztár, valamint

Részletesebben

Hirdetmény. 1. A biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése

Hirdetmény. 1. A biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése Hirdetmény A SIGNAL Biztosító Zrt. az alább meghatározott biztosítási szerződés típusok adott szerződési pontjai kapcsán az alábbi kiegészítéseket, pontosításokat teszi az ügyfelek mind teljeskörűbb tájékoztatása

Részletesebben

2014. évi LXXXVIII. törvény Hatályos: 2015.04.02-2015.12.31

2014. évi LXXXVIII. törvény Hatályos: 2015.04.02-2015.12.31 2014. évi LXXXVIII. törvény Hatályos: 2015.04.02-2015.12.31 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről 1 Az Országgyűlés a biztosítottak érdekeinek védelme, az öngondoskodás ösztönzése, a

Részletesebben