Vidékfejlesztési politika kialakulása az Európai Unióban
|
|
- Katalin Tamásné
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vidékfejlesztési politika kialakulása az Európai Unióban
2 EU vidékfejlesztési politikája Vidéki térségeket segíti a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokra történő válaszadásban. Közös Agrárpolitika (KAP) második pillére első pillért egészíti ki Első pillér: mg-i termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések és a mg-i piacok szervezését érintő intézkedések Vidékfejlesztési politika több célkitűzése megfelel az európai strukturális és beruházási alapok célkitűzésének. Közös Agrárpolitika
3
4 Phil Hogan KAP céljai Növelje a mezőgazdaság termelékenys égét Mezőgazdasá gból élők méltányos jövedelemhez jussanak Piacok stabilizálása Élelmiszerellát ás biztonsága Fogyasztók megfizethető árakon jussanak élelmiszerhez
5 1958 Stresa (Olaszo.) KAP alapelvei Egységes piac elve Közösségen belül mg-i termékek szabad mozgása Versenyszabályok, piaci rendtartások, árszabályozás egységesítése Közösségi preferencia elve Közösség belső agrárpiacának védelme a külső versennyel és világpiaci árak hullámzásával szemben Pénzügyi szolidaritás elve Közös agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alap létrehozása
6 KAP története 1962: megkezdődik a KAP működése (Közös Agrárpolitika = KAP, Common Agricultural Policy=CAP) Politika finanszírozására közös alap (1962-ben): Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) European Agricultural Guidance and Guarantee Found (EAGGF) Garancia részleg: piaci és az ártámogatási politika (alap költségvetésének 90%-a) Orientációs részleg: az agrárstruktúrát átalakító politika eszköze 1967: létrejön a mezőgazdasági közös piac Belső vámok és mennyiségi korlátozások lebontása Egymás közötti kereskedelem liberalizálása Nemzeti agrártámogatási rendszerek felszámolása. Egységesítik az agrárszabályozást Különböző termékekre közös piaci rendtartás Egységes védelmi rendszer a kívülállókkal szemben. Valódi közös politika döntéshozatal közösségi szinten, tagállamok végrehajtók
7 KAP eszközei Közösségi árak világpiaci ártól való függetlenítése Ártámogatással közösségi szinten megállapított nagykereskedelmi ár a legkedvezőtlenebbül termelő régió árait alapul véve határár v. küszöbár Határár 2-3-szorosa a világpiacinak Lefölözés importőrnek be kellett fizetnie a közös kasszába az importár és határár közötti különbséget Bizottság határozta meg Világpiaci árak függvényében naponta változtathatta Intervenciós ár adott termék ára az előre meghatározott intervenciós ár alá megy, akkor a Közösség ezen az áron automatikusan felvásárolja a termelők feleslegét garantált felvásárlás Export támogatás intervenciós ár miatt felhamozódott készletek piacra juttatása érdekében paradoxon: külső piacon a belsőnél alacsonyabb áron jelenik meg a termék
8 KAP első három évtizedének eredményei és problémái Előzetesen megfogalmazott célokat elérte, viszont számos probléma merült fel. Eredmény Probléma Mezőgazdaság termelékenysége és termelés volumene folyamatosan nőtt Gazdálkodók jövedelme emelkedik Támogatási rendszer Élelmiszer ellátás garantált Stabilan önellátóvá vált a Közösség Világ legnagyobb agrárexportőre (világexport 13%-a) Hetvenes évek végéig olyan ütemben, mint más foglalkoztatási csoportoké Világ legnagyobb importőre is (világimport 15%-a) kereskedelmi egyenlege negatív Hetvenes évek után mezőgazdaságban dolgozók bére elmarad más foglalkoztatási csoportokétól (régiónként eltérő) Sok egyenlőtlenséget eredményezett
9 Közvetlen ártámogatásból fakadó problémák Intervenciós ár nem a termelékenység, hanem a mennyiség növelésére ösztönöztek túltermelés, termékfelesleg több milliárd ECU értékben Intervenciós ár haszonélvezői: Termékek felvásárlói Nagyobb termelők Gazdagabb országok Pareto-elv érvényesült: Támogatások 80%-a a gazdák 20%-nak jutott, akik a termőterület 50%-val rendelkeztek termelés bővítésében voltak érdekeltek Kinek érdeke a rendszer konzerválása? nagygazdák, agrárlobbyk Támogatott termékek köre a kontinentális termékeknek kedvezett (alapító országok) gabonafélék, tejtermékek, marhahús bár a támogatott termékek köre a mediterrán államok felvételével bővült
10 Közvetlen ártámogatásból fakadó problémák Mezőgazdasági alap (EMOGA) veszteségfinanszírozó támogatásként működött Garancia rész a kiadások 95%-át teszi ki Szerkezetátalakítási cél háttérbe szorul KAP kiadásai a közös költségvetés 2/3-át tették ki KAP hozzájárult a mezőgazdasági világpiac torzításához: függetlenítette magát a világpiaci áraktól Saját termékeit áron alul adta el külföldön Folyamatos konfliktusok a nemzetközi piacon a 80-as évek végére
11 Első reformkísérletek KAP okozta probléma - túltermelés 1968: Sicco Mansholt Mansholt terv ( ) Gazdák számának csökkentése (tíz millióval öt év alatt) Idősebbeknek életjáradék, ha eladják a földeket, fiataloknak az átképzésük finanszírozását 5 mió ha-ral csökkenteni a termőföldet (4 mió erdősítés, többi rekreációs célú) Árpolitika: a túltermelést mutató termékek árának befagyasztása addig, amíg a kereslet meg nem haladja a kínálatot. Végül nem szavazták meg, de lényegesen csökkent a mg-i foglalkoztatottak száma.
12 Első reformkísérletek Mg helyzete tovább rosszabbodott, a termelők az árak emelése mellett álltak ki. Fokozódtak a környezetszennyezési problémák: vegyszerek, probléma a trágya elhelyezése, csökken a talaj tápanyagtartalma febr újabb Mansholt terv több javaslatot az eredeti koncepció megvalósítására Egyszeri, magas nagyságú pénz azoknak, akik földjüket eladják, vagy tevékenységet módosítanak Meg akarta akadályozni, a mezőgazdaságilag hasznos földterületek növekedését is. Cél volt: a termelékenység fokozása, az agrártermelés költségeinek csökkentése, valamint a családi munkaerővel ellátott, kellően gépiesített farmrendszer kiépítése is. A Mansholt tervet a Bizottság végül 1972-ben fogadta el, a költségeket pedig az EMOGA fedezte.
13 KAP reformok szept. - Uruguay, GATT nyolcadik forduló - A protekcionalista agrárpolitikában döntő változást hozott első kísérlet az agrár-világkereskedelem átfogó szabályozására GATT (General Agreement of Tariffs and Trade, Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, 1947) GATT egyezmények az országok a következőket vállalták: 1. A piacra jutási lehetőségek kölcsönös bővítése, a korlátok (lefölözés) vámtarifákká történő alakítását, a vámtarifák 36%-os átlagos csökkentése 2. Az exporttámogatások értékének 30%-os, a támogatott export volumenének pedig 21%-os csökkentése (Ekkoriban exporttámogatások 80%-át az Európai Közösség alkalmazta. ) 3. A nemzeti agrártámogatások 20%-os csökkentése. 4. Növényvédelmi és állategészségügyi egyezmény. A célja növényvédelmi illetve állategészségügyi szempontok ne korlátozhassák a kereskedelmet. 5. A megállapodás jelentős kedvezményeket nyújtott a fejlődő országoknak. Ez a kedvezmény kifejezésre jutott mindenekelőtt a tarifacsökkentési megállapodás hosszabb végrehajtási idejében, valamint a belső támogatások csökkentésére vállalt kisebb kötelezettségben (20 százalék helyett 10 százalék)
14 WTO tagok 2005 WTO (Kereskedelmi világszervezet, GATT jogutódja, 1995-, jelenleg 161 ország tagja, tagok 2/3 fejlődő ország)
15 Válsággá súlyosbodó problémák 1980-as évek elején KAP korrekciói: Csökkentették a felvásárlási árakat Kvóták bevezetése Országokra megállapítva, majd termelőkre lebontva Betartatásuk nehézkes leginkább a tej és cukorágazataban alkalmazták Termőterület-pihentetés bevezetése Agrárköltségvetés GNP-arányos növekedési korlátozását 1%-os GNP növekedés esetén agrárpiaci és ártámogatási kiadás max. 0,74%-kal növekedhet
16 KAP reformjai Öt nagy reformja volt 1992: a nagy fordulópont - MacSharry reform Agenda 2000: évi reform kiegészítése júniusi reform: egy függetlenített támogatásokon alapuló KAP megteremtése A évi állapotfelmérés : a évi reform keretének megerősítése 2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton
17
18 1992: a nagy fordulópont - MacSharry reform 1992: MacSharry reform (Ray MacSharry) Termelés visszafogására irányuló széleskörű módosítása A reform főbb pontjai: Termékek támogatásától (ártámogatás) a termelők támogatása felé mozdul (jövedelmük támogatása) Célja az EU mezőgazdasági versenyképességének növelése A mezőgazdasági piacok stabilizálása Termelés diverzifikálása, környezet védelme Bevezette a közvetlen kifizetéseket a gabona intervenciós árának 35 és a marhahúsénak 15 %-kal történő csökkentésének enyhítésére Agrár-környezetvédelmi programok támogatása Idősebb gazdáknak, korengedményes nyugdíjazás Kötelező termőföld pihentetés
19 1992: a nagy fordulópont - MacSharry reform Támogatások területi differenciálása is megjelenik Első forgatókönyv az ágazatiról a területi agrárpolitikára történő áttérésre LFA (less favoured areas) térségek kijelölése 3 típus: Hegyvidéki és dombvidéki térségek tengerszint feletti magasság és lejtők csökkentik a hozamot Az egyszerű kedvezőtlen adottságú térségek kedvezőtlen a föld termőképessége és alacsonyak a mg-i jövedelmek A halmozottan hátrányos térségek kettő vagy több kedvezőtlen körülmény is jelen van pl: kisgazdaság, amelyet egyik évben az árvíz, másik évben a szárazság sújt mg-ot a rendezett tájért kell fenntartani.
20 Agenda Luxemburg új stratégiai célok Európai mezőgazdaságnak Többfunkciósnak, fenntarthatónak és versenyképesnek kell lennie Reform lényegi pontjai: Belső árak világpiaci árakhoz igazítása termelőknek nyújtott közvetlen támogatásokkal kompenzáltak Környezetvédelmi feltételek tiszteletben tartásának bevezetése az államok által a támogatások odaítélése során Támogatások csökkentésének lehetősége a vidékfejlesztési célok finanszírozásának céljából Corki Nyilatkozat következtében KAP második pilléreként bevezetik a vidékfejlesztési politikát Költségvetés stabilizálása egy a os időszakra vonatkozó szigorú pénzügyi keret révén
21 Corki Nyilatkozat (1996) Az élhető vidék Vidék kulturális és természeti értékeire való odafigyelés követelése különféle mozgalmak és civil közösségek által Eredményük Európai Bizottság 1996 őszén két napos konferencia a vidékfejlesztés előmozdítása érdekében Európának a jövőben olyan vidékre van szüksége, ahol megfelelőek az életfeltételek. 10 pontban foglalja össze a vidékfejlesztési politika elveit. (lsd. Később).
22 2003. júniusi reform: egy függetlenített támogatásokon alapuló KAP megteremtése Európa Tanács berlini ülése Agenda 2000 elfogadása és a Bizottság felkérése a KAP 2002-es felülvizsgálatára (a legutóbbi KAP reformok félidős értékelése) Máig legjelentősebb KAP reform, új név CARPE Common Agricultural and Rural Policy for Europe/ Európai Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika Alapvető célkitűzései: Európai mezőgazdaság nagyobb mértékű hozzákapcsolása a világpiachoz EU bővítés előkészítése Megfelelőbb választ kell adni a környezet megóvása és a termékek minősége terén jelentkező társadalmi elvárásokra (egészségügyi válságok felborzolták a közvéleményt) KAP összehangolása harmadik országok követeléseivel
23 2003-as reform új elvei Támogatások függetlenítése a termelés volumenétől egységes területalapú kifizetések jövedelmek stabilitása érdekében célja: mg-i üzemek piacorientáltabbá tétele Kölcsönös megfeleltetés egységes kifizetés környezetvédelmi és közegészségügyi kritériumok betartásának függvényévé vált válaszul a társadalmi elvárásra Összeegyeztethetőség a WTO szabályaival egységes támogatási rendszer ne torzítsa a piacot Vidékfejlesztés erősítése érdekében lehetséges a KAP két pillére közötti átcsoportosítás közötti időszakra vonatkozó pénzügyi fegyelem elvének értelmében a bővítés kihívásai miatt a KAP első pillérének költségvetését befagyasztották, kötelező éves felső korlátott vezettek be
24 Közös Agrárpolitika és vidékfejlesztési politika viszonya
25 A évi állapotfelmérés : a évi reform keretének megerősítése a támogatások teljes függetlenítésének megerősítése: a termeléstől függő utolsó támogatások fokozatos megszüntetése révén beépítve a mezőgazdasági üzemek egységes támogatási rendszerébe az első pillér pénzeszközeinek vidékfejlesztésre történő részleges átcsoportosítása: a közvetlen támogatások átcsoportosítható (modulációs) mértékének növelése révén az állami intervencióra és a kínálatszabályozásra vonatkozó szabályok rugalmasabbá tétele: ne fékezzék a mezőgazdasági termelők piaci jelzésekre való válaszadását
26 2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton A 2013-as reform a KAP alkalmazkodási folyamatának utolsó, még nyitott és befejezetlen állomását jelentette A közötti időszakra vonatkozó KAP fő irányvonalai az alábbiak: áttérés a függetlenített támogatásokról a multifunkcionális támogatási rendszerre jövedelemtámogatást az eszközök különleges célkitűzésekhez való kapcsolásának időszaka váltja fel
27 A mezőgazdasági üzemeknek folyósított egységes támogatási összegeket szintekre vagy rétegekre épülő, 7 összetevőből álló kifizetési rendszer váltja fel: 1) hektáronkénti alaptámogatás ; 2) a piac által nem ellentételezett környezetkímélő közjavak szolgáltatásához kapcsolódó költségek kompenzálására szolgáló kiegészítő támogatás (ökológiai vagy zöld összetevő); 3) a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott kiegészítő támogatás; 4) átcsoportosítással nyújtható támogatás, amellyel tovább erősíthető a mezőgazdasági üzemek első 30 hektárját illető támogatás; 5) kiegészítő jövedelemtámogatás a hátrányos természeti adottságú területeken; 6) a gazdasági vagy társadalmi okok miatt a termeléstől függő támogatások; 7) végül létrehozható egy egyszerűsített rendszer a 1250 eurónál kisebb összegű támogatásra jogosult mezőgazdasági kistermelők számára. Emellett, az egyes tagállamok rendelkezésére álló közvetlen kifizetési keretek fokozatos kiigazításra kerülnek.
28 2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton a KAP két pillérének megerősítése: az első pillér a közvetlen támogatásokat és a piaci intézkedéseket finanszírozza, teljes egészében az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap terhére; a második pillér a vidékfejlesztést szolgálja társfinanszírozási rendszer szerint. A közvetlen támogatásoknak a második pillér javára történő modulációja megszűnik helyette: alapkifizetések kötelező fokozatos csökkentése lép eurótól kezdődően Növekedett a pillérek közötti rugalmasság: 2015 óta a tagállamoknak jogában áll átcsoportosítani az eredetileg mindkét irányban elkülönített forrásokat az első pillérből a másodikba 15%-ig, a második pillérből az elsőbe akár 25%-ig bizonyos tagállamok esetében
29 2013-as reform: a 2020-s KAP felé vezető úton a vidékfejlesztés integráltabb, célirányosabb és területibb megközelítése került előtérbe Tervben van a vidékfejlesztési intézkedéseknek a többi strukturális alappal való jobb összehangolása A KAP második pillérében meglévő eszközök széles palettája egyszerűbbé válik a célok könnyebb elérésének érdekében 2016-ban elindítottak egy második tejtámogatási csomagot a kínálat csökkentése, valamint az európai tenyésztők által a kvóták 2015-ös eltörlését követően elszenvedett árválság leküzdése érdekében A Bizottság szeptemberében megszervezte a Cork 2.0 elnevezésű konferenciát Újraindította a 2020-as időszakot követő vidékfejlesztési politikáról szóló vitát A Bizottság is javasolt a KAP alapjául szolgáló jogi aktusokra vonatkozó néhány egyszerűsítési intézkedést
30 A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája
31 Vidékfejlesztési politika alapelvei A közös agrárpolitika (KAP) legutóbbi reformja fenntartotta a KAP két pillérre épülő szerkezetét, és továbbra is a vidékfejlesztési politika képviseli azt, amit a KAP második pillérének nevezünk. Második pillért az Agenda 2000-es reformjával vezették be Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozzák (EMVA) E pillér alapelvei változatlanok maradtak: Társfinanszírozás európai intézkedéscsomag kínálatából választható lehetőségek alapján kialakított többéves nemzeti vagy regionális programozás Az új rendszer még nagyobb rugalmasságot nyújt a tagállamok számára.
32 Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) European regional development fund (ERDF) Európai Szociális Alap (ESZA) European social fund (ESF) Kohéziós Alap (KA) Cohesion fund (CF) Európai Mezőgazdasági Garancia Alap, The European Agricultural Guarantee Fund (EAGF) Megjegyzés Minden régió Vidékfejlesztési politika finanszírozása Minden régió Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap(EMVA) European agricultural fund for rural development (EAFRD) Európai Halászati Alap (EHA) European maritime and fisheries fund (EMFF) További Alapok Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) Előcsatlakozási alapok (IPA) Csak a kevésbé fejlett régiók számára KAP finanszírozás. primarily finances direct payments to farmers and measures regulating or supporting agricultural markets. (Eredetileg 1962-ben: Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) European Agricultural Guidance and Guarantee Found (EAGGF) - Garancia részleg: piaci és az ártámogatási politika (alap költségvetésének 90%-a) Orientációs részleg: az agrárstruktúrát átalakító politika eszköze)) Vidékfejlesztés (KAP finanszírozás) (Agenda 2000-rel vezették be) Tagállami vidékfejlesztési programok társfinanszírozást az EMVA biztosítja társfinanszírozás aránya az adott régió és az érintett intézkedés függvényében változik. súlyos természeti katasztrófák esetén nyújt segítséget. Az EU-tagjelölt és potenciális tagjelölt országok az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretében juthatnak támogatáshoz.
33 Vidékfejlesztési politika finanszírozása
34 EMVA rendeltetése Európa 2020 stratégia (a növekedést és a munkahelyteremtést támogató uniós stratégia) megvalósításához történő hozzájárulás A vidéki területeken előmozdítja a fenntartható vidékfejlesztést Hozzájárul a területi és környezetvédelmi szempontból kiegyensúlyozott, éghajlatbarát, az éghajlatváltozással szemben ellenálló, versenyképes és innovatív mezőgazdasági ágazat kialakításához
35 Az új vidékfejlesztési politika prioritásai : az ismeretátadás és az innováció ösztönzése a mezőgazdaságban és az erdészetben a tudásalap kifejlesztése a vidéki térségekben a kapcsolatok megerősítése a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a kutatási ágazat között valamennyi típusú mezőgazdasági tevékenység életképességének és versenyképességének megerősítése az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása a szervezett élelmiszerlánc, az állatjólét és a kockázatkezelés előmozdítása a mezőgazdaságban
36 Az új vidékfejlesztési politika prioritásai : a mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és megerősítése biológiai sokszínűség, vizek, talaj a források (víz, energia) hatékony felhasználásának előmozdítása és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás a megújuló energiaforrások használata, az üvegház-hatást okozó gázok kibocsátásainak csökkentése, a szén-dioxid megkötése és tárolása támogatása a társadalmi befogadás, a szegénység csökkentése, a gazdasági fejlődés előmozdítása a munkahelyteremtés megkönnyítése a helyi fejlődés előmozdítása a tájékoztatási és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés javítása
37 Vidékfejlesztési politika megvalósulása Tervezés Tagállamok programokat készítenek Programok az európai intézkedéscsomag kínálatából álló intézkedéseken alapulnak azok kombinálhatók Finanszírozási tervet és az eredmények mérésére indikátorokat és célértékeket kell tartalmazzanak Programokat az Európai Bizottság hagyja jóvá Finanszírozás Társfinanszírozást az EMVA biztosítja társfinanszírozás aránya az adott régió és az érintett intézkedés függvényében változik as időszakra a különböző alapok (strukturális és beruházási) integrált felhasználása lenne a cél
38 Vidékfejlesztési intézkedések európai kínálata termelői csoportok és szervezetek létrehozása; a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási ágazatok, a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozással valamint az élelmiszer-lánc közötti együttműködés szembeni küzdelemhez kedvezően hozzájáruló ösztönzése (csomópontok és hálózatok létrehozása, a mezőgazdasági gyakorlatok fenntartása és az e mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát tekintetben szükséges változtatások ösztönzése ( agrárkörnyezetvédelmi és éghajlathoz kapcsolódó célzó Európai Innovációs Partnerségi Hálózat (EIP) operatív csoportjai); intézkedések ); Ezen intézkedéseket kötelező Kockázatkezelési eszköztár : termény-, állat- és belefoglalni a vidékfejlesztési programokba. növénybiztosítási díjak fizetése; kedvezőtlen éghajlati Kötelezettséget kell vállalni a kötelező szabványok jelenségek, állat- és növénybetegségek, túlteljesítésére; kártevőfertőzések, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok; a biogazdálkodás támogatása (a biogazdálkodásra való jövedelemstabilizáló eszköz (pénzügyi hozzájárulások áttérést vagy a biogazdálkodás gyakorlatainak olyan kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz, amelyek fenntartását támogató kifizetések); ellentételezést nyújtanak arra az esetre, ha a Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez mezőgazdasági termelők jövedelme jelentős mértékben kapcsolódó kifizetések; visszaesik); hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések Horvátország hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített számára; kifizetések; a helyi fejlesztés támogatása a Leader ( A vidéki állatjóléti kifizetések; gazdaság fejlesztésére irányuló fellépések közötti kapocs Liaison Entre Actions de Développement de erdészeti, környezetvédelmi és éghajlati l'economie Rural) elnevezésű megközelítés keretében; szolgáltatásokat és erdővédelmi intézkedéseket támogató kifizetések; technikai segítségnyújtás.
39 Hálózatok a vidékfejlesztésben EMVA finanszírozza Unióban a vidékfejlesztés területén működő nemzeti hálózatok, szervezetek és közigazgatási szervek hálózatba szervezése pl: ELARD LEADER ernyőszervezet - EIP hálózat: a mezőgazdasági szereplőket és a kutatókat kapcsolja össze az ismeretek cseréjének előmozdítása érdekében - További célkitűzések: tagállamok tematikus alprogramokat valósíthatnak meg a fiatal gazdálkodókkal, a kisméretű gazdaságokkal, a hegyvidéki területekkel, a rövid ellátási láncokkal, a vidéki övezetekben élő nőkkel, az éghajlatváltozás következményeinek enyhítésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel bizonyos mezőgazdasági ágazatok szerkezeti átszervezésével kapcsolatban.
40 Vidéki térségek előtt álló globális kihívások
41 A félév eddig elhangzott témái alapján Milyen helyi és globális kihívásokra kell reagálnia a vidékfejlesztésnek/mezőgazdaságnak? Mik vezettek ezekhez a problémákhoz? Javasoljatok eszközöket a különböző problémák sikeres kezeléséhez nemzetállami szinten.
42 Iparszerű mezőgazdálkodás Cél: tömegtermékek növelése A piac és tömegtermékek iránti kereslet igényeinek kielégítése érdekében Iparszerű, energia-intenzív, nagy mennyiségű, mesterséges, ipari eredetű anyag- és energiafelhasználás. Versenyképességet tőkehatékonysággal mérik mindent ez mozgat Minőségromlás, mesterséges anyagok, mesterséges erőforrások Birtokkoncentráció A figyelem csak a termelési feladatokra irányul a tér egyéb szerepeinek (biológiai és társadalmi) rovására
43 Iparszerű mezőgazdálkodás Az iparszerű mező- és élelmiszer gazdaság legfontosabb eredményei, érvei Terméktömeg és termésátlag növekedése Falvakat viszonylagos anyagi jólét, szociális biztonság jellemzi Különböző üzemi formák együttműködése Élelmiszeripari nagyüzem a térség jelentős foglalkoztatójává válik Nőt az élelmiszerexport
44 Iparszerű mezőgazdálkodás Az iparszerű mező- és élelmiszergazdaság problémái, kockázatai Termelési alapokat romboló hatások Az emberi létfeltételek és a természeti környezet veszélyeztetettségét eredményező hatások Az iparszerű gazdálkodás ellehetetlenülését előrevetítő jelenségek
45 Többfunkciós agrárgazdálkodás modellje
46 Környezeti kihívások Klímaváltozás, éghajlati szélsőségek erősödése Az ivóvíz, a vízkészletek kulcsfontossága Génmódosított növények veszélye Környezeti fenntarthatóság, biológiai sokféleség, tájfenntartó mezőgazdaság Ökológiai lábnyom: Túllövés napja
47 Gazdasági kihívások Élelmiszerellátás és az élelmiszerlánc biztonsága Az energiaellátás biztonsága, energetikai rendszerproblémák Átalakuló város vidék kapcsolatrendszer Globalizáció és lokalizáció
48 Társadalmi kihívások Demográfiai válság, népesedési trendek Társadalmi és térbeli egyenlőtlenségek Információs kor, tudás alapú társadalom Hagyományalapú tudástársadalom
49 Vidékfejlesztési programok uniós keretrendszere ( ) Tagállamok, vagy régiók írhatnak vidékfejlesztési programot Hat prioritás közül, négyet kell érvényesíteni ösztönözni kell a tudásátadást és az innovációt a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; életképesebbé és versenyképesebbé kell tenni a mezőgazdasági termelés minden típusát, valamint támogatni kell az innovatív agrártechnológiák alkalmazását és a fenntartható erdőgazdálkodást; elő kell mozdítani az élelmiszer-ellátási lánc megszervezését, az állatjólétet és a mezőgazdasági kockázatkezelést; helyre kell állítani, illetve meg kell őrizni és erősíteni kell a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatban álló ökoszisztémákat; ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, és támogatni kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaságra való átállást a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdészetben; elő kell segíteni, hogy erősödjön a társadalmi befogadás, csökkenjen a szegénység és lendületet kapjon a gazdasági fejlődés a vidéki térségekben Minden prioritás intézkedési területekre van felosztva. Intézkedési területekhez számszerűsített célokat kell megfogalmazni ezeket milyen eszközökkel érik el és mekkora összeget irányoztak elő az adott eszközhöz Minden egyes vidékfejlesztési program esetében a finanszírozásból legalább 30%-ot környezetvédelmi és éghajlatváltozás elleni intézkedésekre, legalább 5%-öt pedig LEADER-projektekre kell fordítani. Vidékfejlesztési programok gyakorlati megvalósulása:
50 LEADER program Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében)
51 EU közösségi kezdeményezések Név Terület Fő célja(i) EQUAL országos szinten, és transznacionális diszkrimináció és egyenlőtlenségek megszüntetése, munkanélküliség csökkentése INTERREG határmenti térségek, és transznacionális együttműködés, kapcsolatok bővítése a regionális fejlesztés érdekében URBAN elhagyott városi területek lepusztult városi negyedek gazdasági és szociális újjászületése, innovatív fejlődése LEADER vidéki térségek vidéki életminőség, gazdaság javítása, felzárkóztatása, fenntartható fejlődés előtérbe helyezése
52 Paradigmaváltás a vidékfejlesztésben Exogén fejlesztés Endogén fejlesztés Kulcstényező méretgazdaságosság, és koncentráció helyi erőforrások (természeti, humán és kulturális) kihasználása a fenntartható fejlődésért Dinamizáló tényező városi növekedési pólusok, hajtóerők helyi kezdeményezések és vállalkozások Rurális területek funkciói Fő vidékfejlesztési problémák A vidékfejlesztés fókusza élelmiszer és alapvető termékek a városi gazdaság kiszélesítéséért alacsony termelékenység és periferikusság mezőgazdasági modernizáció, a munkaerő és a tőke mobilitásának ösztönzése sokszínű, szolgáltatásokon alapuló gazdaság a térségek/csoportok korlátozott képessége a gazdaságba való bekapcsolódásra a kapacitások fejlesztése (szakképzettség, intézmények, infrastruktúra), a kirekesztettség legyőzése
53 Célok és eszközök Integrált, alulról jövő fejlesztési kezdeményezések támogatása Vidéki szereplők ösztönzése és támogatása partnerségen alapuló helyi fejlesztések megvalósítására Természeti és kulturális adottságok gazdagítása Gazdasági környezet megerősítése Közösségek önszervező képességének javítása Együttműködések ösztönzése Forrás: Póla P. Forrás: Udvardy P. (2010): Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 7
54 LEADER történet : LEADER I. kísérleti jelleggel fő népességgel rendelkező területek (alulról szerveződve alakították ki) fő cél: tapasztalatszerzés és információgyűjtés : LEADER II fő alatt : LEADER fő, népsűrűség kisebb 120 fő/km : (mainstream, eddig csak kísérleti) LEADER fő, <150 fő/km 2
55 A program megnevezése Fő irányelvek Változó fókuszok LEADER I innováció a vidékfejlesztésben, nemzetek közötti együttműködés, projekt tapasztalatok átadása. LEADER II helyi modellértékű kezdeményezések támogatása, innovatív új vidékfejlesztési irányok átvétele, tapasztalatcsere és know-how átadása. NŐTT AZ INNOVÁCIÓ SÚLYA LEADER + kísérleti jellegű integrált vidékfejlesztés támogatása, vidéki térségek együttműködésének támogatása országhatárokon belül és túl az érintettek közötti kapcsolatrendszer fejlesztése. EKKOR MÁR AZ EU ÖSSZES KISTÉRSÉGE JOGOSULT
56 A program megnevezése Programozási időszak Kedvezményezett térségek száma az EUban EU tagállamai száma Forrás LEADER I akciócsoport 12 ország 400 millió ECU LEADER II akciócsoport 15 ország 1,7 milliárd LEADER akciócsoport 24 ország 2,1 milliárd LEADER akciócsoport 28 ország 5,5 milliárd
57 LEADER Akciócsoportok Magyarországon as programozási időszakban Forrás: maps/d/viewer?mid=1gyoiawt- TuP6u4Dl0kcyeNYdxmw&ll= %2C & z=7
58
59 Jelenlegi LEADER Akciócsoportok LEADER Akciócsoportok Magyarországon as programozási időszakban Forrás: maps/d/viewer?mid=1gyoiawt- TuP6u4Dl0kcyeNYdxmw&ll= %2C & z=7
60 Működési keretek és nehézségek Helyi Vidékfejlesztési/Fejlesztési Stratégia Források Feladatok Helyi kapacitásnövelés Helyi gazdaság erősítése Társadalmi tőke fokozása, együttműködések támogatása Helyi értékek és hagyományok megőrzése Innovatív megoldások/társadalmi innovációk erősítése Tudástranszfer elősegítése.. révén.
61 Együttműködések Térségen belüli Térségek közötti Nemzetközi Látóutak Konferenciák, tudásátadás Közös projektek
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenA KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A közös agrárpolitika (KAP) legutóbbi reformja fenntartotta a KAP két pillérre épülő szerkezetét, és továbbra is a vidékfejlesztési politika képviseli
RészletesebbenAz Európai Unió története dióhéjban
Az Európai Unió története dióhéjban Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/17.
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenA KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A KAP második pillérébe tartozó uniós vidékfejlesztési politika célja az Unió vidéki térségeinek támogatása, segítségnyújtás a rendkívül széles skálájú
RészletesebbenNemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen
RészletesebbenVidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre
VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 201.3.11. C(201) 10 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenNatura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
RészletesebbenKÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:
KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2014.03.04. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület Közgyűlése részére tájékoztatás a 2014. március hó 04-i ülés 2. napirendi pontjához
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra
A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenEurópai Uniós alapismeretek (Mezőgazdaság-politika)
Európai Uniós alapismeretek (Mezőgazdaság-politika) dr. Pásztor István Zoltán Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport 2018. 12. 06. Történeti előzmények Római Szerződés 39. cikkelye célokat
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenA REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA
A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA TANÁRSEGÉD ALDORFAINE.CZABADAI.LILLA@GTK.SZIE.HU A REGIONÁLIS POLITIKÁRÓL Más néven gazdasági, társadalmi és területi Kohéziós
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenRövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon
Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon JUHÁSZ, Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) EMVA tematikus alprogram Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság
RészletesebbenNatura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból
Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Balczó Bertalan Vidékfejlesztési
RészletesebbenEurópai Uniós alapismeretek (Mezőgazdaság-politika)
Európai Uniós alapismeretek (Mezőgazdaság-politika) dr. Pásztor István Zoltán Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport 2017. 11. 30. Történeti előzmények Római Szerződés 39. cikkelye célokat
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már
A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már megtett lépések Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenSZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.
SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenA LEADER program nyújtotta pályázati lehetőségek a Vidékfejlesztési Program ( ) tükrében
A LEADER program nyújtotta pályázati lehetőségek a Vidékfejlesztési Program (2014-2020) tükrében Szajbert Ákos Munkaszervezet vezető Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesület Debrecen 2015. December 7.
RészletesebbenA közös agrárpolitika (CAP), Európai Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika (CARPE)
A közös agrárpolitika (CAP), Európai Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika (CARPE) 2019. 03. 11. Történeti előzmények Római Szerződés 39. cikkelye célokat jelölt ki: A mezőgazdaság termelésének és
RészletesebbenÖsszefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenÚj EU-s és hazai regionális fejlesztési programok
Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
RészletesebbenMagyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra
Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.
RészletesebbenAz EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ
Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)
RészletesebbenGazdaságfejlesztési eszközök
Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Dr. Kardeván Endre államtitkár, országos főálltorvos Zalaegerszeg, 2012. március 1. A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83%
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenA KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés
A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local
RészletesebbenAz Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai
Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Lízing Szakmai Napok Mátraháza - 2017. november
RészletesebbenStrukturális Alapok 2014-2020
Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenA területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében
A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség. Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály
A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály Amiről szó lesz 1. A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben
RészletesebbenREGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária
REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN Dr. Molnár Annamária A Nyugati Régio térképe 32.034 km 2 (13,4% a Ro-területéből) 42 város 318 közigazgatási területek 2 10 292 km állami közúthálózat
RészletesebbenAmennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:
Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,
RészletesebbenHÁTTÉR DOKUMENTUMOK EMVA ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
HÁTTÉR DOKUMENTUMOK Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet EMVA ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉSI TENGELYEK Előadó: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató, EGYRTDI Tárgyfelelős:
RészletesebbenAz EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.
Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek
RészletesebbenAz Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási
Részletesebbenregionális politika Mi a régió?
Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet
RészletesebbenAz EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén
Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenAz EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között
Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenEU agrárpolitika és vidékfejlesztés
EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83% 2007-1,86% 2008-2,07% 2009-1,76%
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenVidékfejlesztési Program 2014-2020
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU
RészletesebbenÁltalános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról
1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,
RészletesebbenVidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER)
ZEMPLÉNI TÁJAK VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET Vidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) 2015.12.15. Jogszabályi szint Kormányrendeleti szintű szabályozás (272/2014. (XI. 5.) Korm.
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens
A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
RészletesebbenA Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Közösségi politikák Közös Agrárpolitika (CAP), Európai Közös Agrár- és Vidékfejlesztési
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
Részletesebbenhalászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai
RészletesebbenKAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet
KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenPartnerségi Megállapodás
Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november
RészletesebbenTÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.
TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára
A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Agrárakadémia Merre tovább Közös Agrárpolitika? Herman Ottó
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás
A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete 1. Felhívás azonosító jele 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. A B C D E F G H I J K VP1-1.1.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- VP1-2.3.1-4.1.1.1-4.1.1.2-4.1.1.3-
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
Részletesebben