6/1. előadás: Közvetlen hőenergia-ellátás.

Átírás

1 6/1. előadás: Közvetlen hőenergia-ellátás. A távhőellátás történeti fejlődése A távhőellátás, vagy a gyakran használt, de nem annyira pontos kifejezéssel távfűtés, a legfiatalabb közmű. A városi távhőellátásról, mint közműről csak az utóbbi évben beszélhetünk. Hazánkban a II. Világháborúig csak ipartelkeken vagy koncentráltan elhelyezett, több épületből álló közintézményekben (pl. Műegyetem, kórházak, klinikák) alkalmaztak központi kazánból vezetékes hőellátást. A vezetékhálózat azonban mindig az intézmény saját területén feküdt, közterületet sohasem, vagy ritka esetben érintett. Közterületen fektetett távhőellátásról a II. Világháború előtt egyről tudunk, a Parlament hőellátásáról. Azért, hogy az épület külső megjelenését kémény ne rontsa, a kazánházat a Balassi Bálint (volt Személynök) utca egyik házának udvarán helyezték el. A II. Világháború után kezdődött a távhőellátás kiépítése, elsősorban az új lakótelepeken (pl. Budapest Béke út), valamint új településeinken (pl. Dunaújváros). A távhőellátást az ország egyes településein un. Tiszta és vegyes profilú közületi vállalatok kezelik. Tiszta profilnak nevezik a csak távhőellátással foglalkozó vállalatokat. A vegyes profilú vállalatok az: - IKV Ingatlankezelő Vállalatok, - VGV Városgazdálkodási Vállalatok, - KVÜ Költségvetési Üzemek, - KSzÜ Közületi Szolgáltató Üzemek. A távhőellátás vezetékhálózatának kialakítása Távhőellátás esetén a hőtermelőmű önálló létesítmény, ezenkívül a hőszállítást szolgáló távvezeték, hőfogadó és hőfelhasználó létesítmények szükségesek. A hőközpont rendeltetése a hőenergia fogadása, kiadása, elosztása, mérése, a hőhordozó közeg illetve jellemzőinek megváltoztatása, szabályozása. Termelői hőközpont a hőtermelő létesítményeinek, a hőenergiát a fogyasztó részére elosztó-, átadó- és mérőberendezései, valamint az építmények összessége. Az elosztó hőközpont feladata a távhőszolgáltató rendszer közbenső pontján a hőenergia átvétele, átalakítása, elosztása, átadása, szabályozása és mérése. A fogyasztói hőközpont a hőenergiát a fogyasztó számára átvevő, átalakító, szabályozó, mérő és a visszatérő közeget visszaszállításra tároló-, átadó berendezések, valamint építmények összessége. A távhővezeték és tartozékainak rendeltetése, hogy a hőenergiát a hőtermelő létesítménytől a fogyasztói hőközpontig (hőfogadó állomásig) szállítsa. A távhőellátó hálózat kialakítása szerint lehet: - sugaras vagy ágvezeték rendszerű, ha az elosztóvezeték leágazása a távvezetékről sugárirányban halad a fogyasztói hőközpont felé, 6-1

2 Óravázlat a Közműnyilvántartás előadásaihoz - körvezeték-rendszerű, ha az egyes elosztóvezetékeket, sugarakat, összekötik. A kövezetékes rendszer előnye, hogy a hőellátást helyi zavar esetén átmenetileg egy másik ágról lehet pótolni. A távhőellátó vezetékek elhelyezése lehet: - terepszint felett - oszlopokon, - épületek tetőzetén, falazatán, - bakokon, - csőhídon; - terepszint alatt - közvetlen altalajban (megfelelő védő és hőszigeteléssel), - védőburkolatban, - védőcsőben, - védőcsatornában, - közműcsatornában közműalagútban. A távhővezeték részei: - a gerincvezeték a fogyasztói körzeteket, elosztó hőközpontokat tápláló távhővezeték, -az elosztóvezeték a fogyasztói körzeten belül a gerincvezetékből, esetenként az elosztó hőközponttól kiindulva a fogyasztói hőközpontok irányába vezet, - a bekötővezeték az elosztóvezetékekből esetleg a gerincvezetékekből kiindulva a fogyasztói hőközpontig vezet, - a fogyasztói hálózat a fogyasztói hőközponttól (hőfogadó állomásból) kiindulva a hőfogyasztó saját körzetén belül látja el hőenergiával és használati melegvízzel a felhasználó berendezéseket. A távhőszolgáltató rendszerek a következők: - A melegvízfűtési rendszernél a víz hőfoka kisebb távolságra C, nagyobb távolságra C. Alkalmazási köre főleg kisebb lakó- vagy középület csoportokra terjed, esetleg olyan ipari üzemekre, melyeknél nincs jelentős gőzfogyasztás. A melegvízfűtés előnye a nagy üzembiztonság, az aránylag kis hőveszteség. A vezeték nyomócsőként követheti a terepalakulatot. Hátránya, hogy az alacsonyabb hőfok miatt aránylag nagyobb csőkeresztmetszet szükséges. - A forróvízfűtési rendszereknél alkalmazott túlhevített víz hőfoka C. A gőzképződés megakadályozására jelentős túlnyomás szükséges (150 C-nál pl. 5 bar). A korszerű távfűtéseknél ezt a rendszert alkalmazzák. A vezetékben uralkodó nyomás 3 részből tevődik össze: a csővezeték legmagasabb pontjának megfelelő hidrosztatikus nyomásból, a hőfoknak megfelelő párolgási nyomásból és a keringetési nyomásból, mely utóbbi a vezetékrendszer ellenállásától függ. A városi távfűtési hálózatoknál majdnem kizárólagosan a 2 csöves forróvíz távfűtési rendszert alkalmazzák. A hőfoklépcső a primer oldalon 130/80 C vagy 150/90 C, a szekunder oldalon 90/70 C. Az előremenő és a visszatérő primervízzel szállított hőmennyiségek különbözete marad a fogyasztónál. A forróvízfűtés előnyei azonosak a melegvízfűtés előnyeivel, ezenfelül lényegesen kisebb csőátmérők szükségesek és nagyobb távolságra lehet hőt szállítani. - A kisnyomású gőz távfűtést mely 2 3 bar túlnyomású gőzzel üzemel főleg ipari üzemek hőellátásánál alkalmazzák. A hőhordozó közeg nagyobb távolságra is szivattyú nélkül szállítható. 6-2

3 - A középnyomású gőztávfűtés bar túlnyomású gőzzel üzemel. A gőztávvezeték kondenzvíz visszavezetését gravitációsan kell megoldani. A kétvezetékes rendszert főleg akkor alkalmazzák, ha csak fűtésre szolgál. Az egyik a gőzszállító vezeték, a másik a kondenzvíz-vezeték. A háromvezetékes rendszernél két gőz és egy kondenzvíz-vezetéket alkalmaznak, főleg többcélú felhasználás esetén (fűtés-ipar). A távhőellátás vezetékhálózatának anyaga: A hőtávvezetékek általában szigetelt, hegesztéssel illesztett acélcsövekből készülnek. A távhőellátási közművezetékek műtárgyai, szerelvényei Korrózióvédelem A belső korrózióvédelmet lágy víz keringetéssel oldják meg. A külső korrózióvédelmet mázolással, vagy szórással felhordott felületvédő anyagokkal biztosítják. Hővédelem A távhőellátás vezetékeit hővédelem céljából, hőszigetelő anyaggal veszik körül. Kisméretű csöveknél hosszúszálú üvegszál tekercselést alkalmaznak hálós kötéssel, kemény héjalással vagy anélkül. A matrac vagy paplan szigetelés üveg-, kohósalak- vagy ásványszál gyapotból készül. Hőtágulás kiegyenlítése A csővezeték anyaga a szállított nagyhőmérsékletű víztől, ill. gőztől hőtágulást szenved. A hőtágulás kiegyenlítésére elsősorban a nyomvonalvezetés irányváltozásait kell kihasználni, - amikor is beépített kompenzátorok és fix pontok megfelelő variációival elérhető, hogy a tágulásból származó erő a szerkezeten belül egyenlítődik ki. Vannak - L és Z alakú kompenzátorok, - U alakú vagy líra kompenzátorok, - Lencse-kompenzátorok, - Tömszelencés csúszó-kompenzátorok. A hőtávvezetékek elhelyezése történhet: Terepszint felett - magasvezetésnél - oszlopokon - bakokon - épületek, egyéb létesítmények tetőzetén v. falazatán - csőhidakon. Terepszint alatt - közvetlenül altalajban, - védőburkolatban, - védőcsőben, - védőcsatornában, - kúszható, v. járható alagútban, folyosóban. 6-3

4 Óravázlat a Közműnyilvántartás előadásaihoz Műtárgyak, szerelvények Műtárgyak - tartóoszlop - tartóbak - akna - légtelenítő, - ürítő, - szakaszoló, - leágazó, - kompenzátoros, - forduló, - fixpont,, - megfigyelő - ejtő. Szerelvények - csap, - tolózár, elzáró-szerkezetek, - szelep, - csőidom, - kompenzátorok, - fix pontok, - ürítő és légtelenítő szerelvények, - mérőkészülékek, mérőperemek. 6-4

5 6/2. előadás: Távközlés A távközlő hálózat történeti fejlődése A vezetékes hírközlés megvalósulása az emberi kommunikációs kapcsolatok minőségileg magasabb formáját eredményezte, ami jelentősen kihatott a társadalmi és gazdasági viszonyokra. Hazánkban először Budapesten létesült telefonközpont (Fürdő utca) 1881-ben. Ezzel egyidejűleg épült ki a légvezetékes távbeszélő hálózat mintegy 25 előfizetőre. A mérsékelt érdeklődés ellenére ugyanezen év (1881) végén már 200 előfizető között tudtak kapcsolatot létesíteni, információkat továbbítani. A fejlődés jelentős volt az elmúlt 100 év alatt. Új, korszerűbb központok létesültek nemcsak a fővárosban, hanem az ország valamennyi jelentős településén. A légvezetékek jelentős részét földalatti kábelekkel váltották fel. A Posta (Távbeszélő Vezérigazgatóság) működésének üzemvitelével kapcsolatos adatok szolgálati felhasználásra készülnek, így azokról a más közműveknél ismert részletességgel nem számolhatunk be. A főközpontokat és mellékközpontokat összekötő átkérő kábelek teljes egészében földalatti rendszerben épülnek és nyomvonalukon halad a helyi előfizetői törzskábelek egy jelentős része is. A földalatti hálózat 81%-a tömbcsatornában behúzott és 19%-a páncélos kábelrendszerben épült. A tömbcsatorna nyílások nagy százalékban telítettek és tartalék főleg a főútvonalak gyalogjárói alatt nem áll rendelkezésre. A járdákban elhelyezett aknák zsúfoltak és többségükben korszerűtlenek. A távközlés vezetékhálózatának kialakítása A távközlés feladata az információtovábbítás. A távközlés szolgáltatás, amely iránt egyre nő az igény, mind távbeszélő-sűrűség, mind automatizáltság oldalról. A távközlésbe beletartozik a telex és az adatátviteli szolgálat. A vezetéknélküli távközlés ugyancsak beletartozik az országos rendszerbe, de mivel azok nem nyomvonalas létesítmények itt nem tárgyaljuk. A vezetékes távközlési hálózat jellemzői Építési módja szerint lehet: - Távközlés föld feletti hálózattal - légvezetékes, - légkábeles, - falikábeles. - Távközlés föld alatti hálózattal - behúzókábeles /alépítményben/ - földkábeles - Távközlés vegyes hálózattal. 6-5

6 Óravázlat a Közműnyilvántartás előadásaihoz Az összeköttetés viszonylata szerint lehet: - Helyi viszonylatú - helyközi viszonylatú (táv- v. körzetkábel) - belföldi - nemzetközi A távközlési hálózat vezetékeinek anyagai A föld feletti hálózat anyagai a) Csupasz vezetők vagy sodronyok - Egy elemi szálból vagy sodratból álló vezető milliméterben adott átmérője az anyagjel elé kerül Keményre húzott réz. V. bronzhuzal Jele: Br Acél huzal Jele: Ac Alumínium sodrat Jele: As Rézhéjú acélvezetők Jele: Staku b) Légkábelek - Kisebb keresztmetszeti értékekkel hasonlóak a földalatti hálózatnál használt kábelekhez. - önhordó - nem önhordó c) Falikábel v. kábelszerű vezeték - Falra erősítve d) Multiplex kábel e) Különböző rendeltetésű érpárok egy kábelben A föld alatti hálózat anyagai A szakági közműtérképről egyértelműen ki kell tűnnie, a kábelen kívülről befelé haladva a külső védőburkolat és a kábelköpeny anyagainak, a vazelintöltésnek, a kábellélek szerkezeti felépítésének, valamint a kábelér anyagának. A külső védőburkolat - bitumen + szálasanyag Jelölve nincs - PVC Jele: M - Polietilén Jele: Q A páncélzat jele a kábelt jelképező vonalon elhelyezett X Folyamkábel jele a kábelt jelképező vonalon elhelyezett XX A köpeny anyaga - ólom köpeny jelölve nincs - alumínium köpeny - sima Jele: As - hullámosított Jele: AM - hengerelt Jele: Ah - PVC Jele: M 6-6

7 - Polietilén Jele: Q - A vazelin töltésű kábelnél a köpeny jele után v betű a jel. - A kábelszerkezet jelölése A kábelszerkezetet a kábelen levő négyesek /érpárok/ számának, és a négyeseknél 4 (érpároknál 2) szorzatával jelöljük, majd törtvonal és az ér átmérője következik, végül pedig a sodrat-típus pl. (13x4/0,8 DM) Sodrat-típusok Koaxiális kábel esetén a koaxiális csövek száma szorozva a belső vezető átmérőjével törve a külső vezető belső átmérőjelével, adja a szerkezet jelölését. Dieselhorst Martin Csillag 38 nf/km üzemi kapacitással Csillag 33 nf/km üzemi kapacitással Csillag 28 nf/km üzemi kapacitással Csillag 26,5 nf/km üzemi kapacitással Csillag 23,5 nf/km üzemi kapacitással Rádió érpár Az ér anyaga réz ér alumínium ér Jel: DM /14x4/0,9/ Jele: nincs Jele: C1 Jele: C2 Jele: C3 Jele: C4 Jele: R Jele: nincs Jele: A Behúzó kábelek használatos fajtái - ólom köpeny, réz ér - PVC-vel burkolt, alumínium köpeny, alumínium ér - PVC köpeny, alumínium ér - PVC köpeny, réz ér - Polietilén köpeny, réz ré - Polietilén köpeny, vazelin töltés, réz ér - Kiskoaxiális kábel, ólom köpeny, 4 cső. Páncélozott kábelek használatos fajtái - ólom köpeny, réz ér - polietilén védőburkolat, ólom köpeny, réz ér - kiskoaxiális kábel - polietilén burkolat, ólom köpeny, 2 cső. A folyamkábel abban különbözik a páncélos kábeltől, hogy a külső burkolatában lévő vasanyag nem 0,8 mm falvastagságú szalagpáncél, hanem min. 5 mm átmérőjű félig zárt szerkezetű acélhuzalokból van felépítve. Ez a szerkezet mindegy 300 kn erő felvételére alkalmas. 6-7