ÚJABB ADATOK A DÉL-TISZÁNTÚL FLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ

Átírás

1 A Puszta /20. pp ÚJABB ADATOK A DÉL-TISZÁNTÚL FLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ TÓTH TAMÁS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG SZARVAS 2003 Jelen cikkemben újabb, zömmel a Dél-Tiszántúl flórájára vonatkozó florisztikai adatokat adok közre, illetve a Tiszántúlon található, de növényföldrajzi szempontból a Praematricumhoz tartozó Tiszazug területéről is közlök előfordulásokat. Ez a cikk, mintegy folytatásának tekinthető a Körös-Maros Nemzeti Park Crisicum évkönyveiben, a Kitailbelia-ban és a Pusztában - részben másokkal közösen - megjelentetett florisztikai adatgyűjtéseknek. Mindezek együttesen értelmezhetők, s együttesen adnak tisztább képet a Crisicum déli területeinek mai flórájáról. Az utóbbi években terepi kutatásaim során, - a Dél-Tiszántúl adottságaiból fakadóan is - egyre nagyobb figyelmet szenteltem a sokszor sivár, intenzív hasznosítású agrártájban húzódó vonalas létesítmények mezsgyéinek, töltések, erek, csatornák és azok partszegélyei növényzetének. Ma már biztosan állíthatom, hogy nagyon fontos lenne egy, - összefoglalóan mezsgye- és érkutatási program elnevezésű - felmérési és védelmi kezdeményezést beindítani. Mondom mindezt azért, mert ha fragmentáltan és izoláltan is, de még mindig itt van körülöttünk a Dél-Tiszántúlon a letűnt löszpuszták fajgazdag vegetációja és rovarfaunája, és ott vegetál a Tisza-völgy hajdani mocsárvilága is, az egykori erekből (Kurca, Kórógy, Veker, Mágocs, Ludas és folytathatnám), kialakított csatornák víztereiben. Igaz eddig is folytak szórványos és ad hoc jellegű kutatások e területen, de célirányosan és összehangoltan még nem indult program e sajátos élőhely-komplexek értékeinek felkutatására és védelmére. Úgy gondolom, az utolsó percekben vagyunk, mivel az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal felgyorsuló infrastrukturális fejlesztések hatására a fent említett élőhelyek és természeti értékeik úgy tűnhetnek el, hogy előzetesen meg sem ismerhettük őket. A most szerepeltetett fajok az egy, Salvinia natans kivételével virágos növények. Tematikám szerint védett és természetvédelmi szempontból fontos fajok, egyéb ritka előfordulású fajok, illetve kevéssé ismert alfajok és változatok, valamint adventív és invazív gyomok, ritka egzóták adatait gyűjtöttem egybe.

2 A Puszta 2003 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Természetvédelmi szempontból fontosnak tartom a következő fajok előfordulási adatainak kiemelését Adonis vernalis, Anchusa barrelieri, Astragalus contortuplicatus, Carex psedocyperus, Cirsium palustre, Epipactis tallósi, Euphorbia glareosa, Hierachium cymosum, Isatis tinctoria, Lactuca quercina, Linaria biebersteinii, Linaria genistifolia, Nymphoides peltata, Peucedanum officinale, Phlomis tuberosa, Plantago schwarzenbergiana, Pseudolysimachion spicatum, Rosa gallica, Salsola soda, Salvia aethiopis, Sedum caespitosum, Silene bupleuroides, Stipa capillata, Teucrium chamaedrys, Viola ambigua. Elsősorban florisztikai szempontból érdekesek az alábbi fajok lelőhely adatai Allium scorodoprasum L. ssp. rotundum, Alyssum turkestanicum, Atriplex rosea, Camelina alyssum, Campanula rapunculoides, Chenopodium aristatum, Crataegus laevigata, Cyperus glomeratus, Eichhornia crassipes, Erodium ciconium, Euphorbia maculata, Lotus corniculatus L. var. colocensis, Lotus corniculatus L. var. villosus, Polygonum arenarium, Prunella laciniata valamint Trifolium hybridum L. ssp. elegans.. Egy Phlomis tuberosa adat kivételével, valamennyi adatot TÓTH TAMÁS gyűjtötte. Az enumerációban a nomenklatúra és a fajok számozása SIMON (1992) határozója alapján készült. Az egyes fajok neve után a lelőhely közigazgatási hovatartozása, majd szögletes zárójelben a lelőhely közép-európai flóratérképezés hálórendszere (CEF) szerinti kódja következik. E mögött az adat pontosabb lokalizációja, vagyis a lelőhely elnevezése, valamint a termőhelyi adatok találhatók. Végül zárójelben találjuk az adatgyűjtés időpontját. FLORISZTIKAI ADATOK Edényes virágtalanok 59. Salvinia natans L. - Nagyszénás [9390.1, belterületen található felhagyott homokbánya vízterében] ( ) - Köröstarcsa [ , a Hosszúfoki csatorna Fehérháti halastavak melletti szakaszán] gyakori ( ) Védett faj! A Tisza és mellékfolyóinak víztereiben gyakori. A két adat mentett oldalról származik. A nagyszénási bánya víztere zárt, csak talaj- és csapadékvíz táplálja. Az állomány nagy valószínűséggel zoochoria hatására alakult ki. Virágos növények 29. Clematis integrifolia L. - Makó [9788.4, a jobb parti Maros hullámtéren, a szabad strand feletti kaszálóréten] nagyon gyakori ( ) - Kunszentmárton [ , a Kerekes-zugi kaszáló mentett oldali mocsárrétjében] ezres nagyságrendben ( ) Védett faj! 31. Clematis vitalba L. - Orosháza [9489.2, belterületen, az Orosháza-Szeged közötti műút vasúti keresztezése előtt, elvadult gyümölcsfán] idős példány ( ) - Derekegyház [9488.1, a Derekegyházi erdőben ( ) - Szentes [9387.2, belterületen, a vasúti rendező pályaudvar területén, vasúti sín mezsgyéjében és a szarvasi út melletti laktanya kerítésén] ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású faj. 33. Adonis vernalis L. - Orosháza [9489.4, a 0383/5 helyrajzi számú tanya előtti, kb.1 hektáros löszgyep - ürmös puszta - vakszik mozaikban, a Kakasszéki Szanatórium közelében] mintegy 400 tő ( ) A Dél-Tiszántúlon ritka, csak a Pitvarosi pusztán él jelentősebb állománya. Védett faj! 45. Ranunculus aquatilis L. - Szentes [9388.3, Lapistó-Fertő, a Tari-tó vízterében] szép számmal ( ) - Eperjes [ , a Lajoshalmi gyepeknél, elhagyott major melletti vízállásban] ( ) - Méhkerék [ , a 018/18 helyrajzi számú, 2 hektáros felhagyott bányagödör vízterében] ( ) - Derekegyház [ , mocsarasodó-láposodó kőris-erdő vizé- 2

3 Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez Tóth Tamás ben] ( ) - Szentes [9287.4, a Dinnyés-halomtól délre eső gyepen áthúzódó csatorna vízterében] szórványos ( ) A Dél-Tiszántúlon nem gyakori faj. 47. Ranunculus ficaria L. [syn. Ficaria verna Huds.] - Békésszentandrás [9189.1, a Hármas-Körös bal parti hullámterében, a békésszentandrási duzzasztó feletti földdepónia északi oldalán] ( ) A KMNP védett Körös-ártér területegységén ez, a faj első regisztrált előfordulása. 51. Ranunculus lateriflorus DC. - Nagytőke [9287.2, , , a Mírmidó-halom mögötti gyepben] ( ) - Szentes [9388.3, a Lapistó-Fertő nagy sziklaposaiban] ( ) - Szentes [Cserebökény, Terehalom, a fúrási iszaptárolóhoz vezető burkolt út melletti gyepek mocsaraiban] ( ) A Dél-Tiszántúl szikes rétjein, mocsaraiban nem ritka. Védett faj! 62. Ranunculus auricomus L. - Szarvas [9189.3, a Káka-Dögös főcsatorna és a kenderáztató közötti Holt-Körös gátoldalában és az előtte található kaszálón] ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású faj. 66. Ranunculus acris L. - Szentes [9288.2, Cserebökény, Terehalomnál kaszálón] ( ) A Tiszántúlon ritka előfordulású faj. 73. Thalictrum minus ssp. minus L. Nagyszénás, Kondoros [9390.1, , , a két település között, a műút mezsgyéjében] gyakori ( ) - Nagyszénás, Kondoros [9290.4, , a Kiscsákóba bevezető műút előtti földút mezsgyéjében] ( ) - Kondoros [9290.4, a település közelében, a Csabacsűd-Kondoros közötti vasút alatt húzódó földutak mezsgyéiben] szórványos ( ) - Kétpó, Mezőtúr [8988.2, , Kétpó-Csugar között, a vasútvonal mezsgyéjében] gyakori, - Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Mezőberény [9091.3, , , , a fenti települések között a vasútvonal mezsgyéjében] gyakori, - Kétegyháza, Lökösháza [9593.1, , a két település között a vasútvonal mezsgyéjében] szórványos ( ) - Kétpó, Mezőtúr [ , a Mezőtúr-Kétpó közötti út 7,5 és a 8,3 kilométer közötti szelvényének mezsgyéjében] szórtan ( ) - Pusztaföldvár [9490.4, a Kistatársánc növényzetében] szórványos ( ) - Örménykút [9190.4, a Szarvas-Mezőberény közötti út mezsgyéjében, a kilométerkövek között] ( ) - Nagyszénás [9290.3, a Szarvas-Nagyszénás közötti közút mezsgyéjében, a cukorrépa felrakó közelében, a 258-as vasúti szelvénykőnél] tömeges ( ) - Orosháza [9489.4, a 0383/5 helyrajzi számú tanya előtti, kb.1 hektáros löszgyep - ürmös puszta - vakszik mozaikban, a Kakasszéki szanatórium közelében] szép számmal ( ) - Gádoros [9389.2, a Gádoros- Nagyszénás közötti műútról a 39. kilométerkőnél leágazó mellékút mezsgyéjében] ( ) - Gádoros [9389.2, Gádorostól délkeletre, szántók között földút mezsgyéjében] ( ) - Gádoros [9389.2, , Gádorostól északra, szántók között a Lajoshalmi gyepek felé vezető földút mezsgyéjében] gyakori ( ) - Tiszainoka [9187.1, a Hangácsi-gyep növényzetében] tömeges ( ) - Tiszainoka, Kunszentmárton [9187.1, a Hangácsigyeptől keletre eső apró sztyeppfoltok növényzetében] gyakori ( ) - Meggyesbodzás, Meggyesegyháza [9491.4, , a két település közötti út mezsgyéjében, kb. 3 kilométer hoszszan] gyakori ( ) - Csabacsűd [9290.1, a Csabacsűd-Kondoros közötti vasútvonal mezsgyéjében, vasúti átjárónál, a település közelében,] ( ) - Orosháza [9489.2, az Orosháza-Szeged vasútvonal szegélyében, 2-3 kilométerre a várostól, a kilométer közötti vasúti szelvényben] ( ) - Orosháza [, az Orosháza- Szeged vasútvonal mezsgyéjében közelében, 4-5 kilométerre a várostól] gyakori ( ) - Csabacsűd [9189.4, vasúti mezsgyében a település északnyugati sarkánál] ( ) - Tiszaföldvár [9087.4, Aranyhegy (homoktelepülés), a vasút és közút közös mezsgyéjének sztyeppréti vegetációjában] nagy számban ( ). A Dél-Tiszántúlon a jobb növényzetű sztyepfoltokat, löszmezsgyéket jellemzi. 76. Thalictrum lucidum L. - Derekegyháza [9488.3, a Kéktó körüli mocsárréteken] szórványos ( ) - Nagytőke [9287.1, , a Tőkei gyepek, mezofil gyepjeiben, mocsárrétjein] gyakori 3

4 A Puszta 2003 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve ( ) - Békéscsaba [9392.4, a Makkos-háti legelő mocsárfoltjaiban] ( ) - Csabacsűd [9289.2, , a Csabacsűdi-legelő mezofil rétjein] szórványos ( ) - Kunszentmárton [9187.2, a Kékes-holtmeder körüli, mentett oldali gyepekben] szórványos ( ) A Dél-Tiszántúlon a hullámtéri mocsárréteket jellemzi. Az itt közölt adatok a mentett oldali előfordulásokra vonatkoznak. 77. Nymphaea alba L. - Szentes [9387.1, , a Kurca vízterében, a város felett, több szakaszon is] gyakori, néhol tömeges ( ) - Mindszent [9487.1, a Kurca-toroknál, a Tiszahullámterén belüli szakaszon] nagy foltokban ( ) - Szegvár [9487.1, , a Ludas-érben, a Ludasi-puszta területén] tömeges ( ) - Szegvár [9487.1, a Ludas-érben a Kórógyba torkollás és a Mindszentet Szegvárral összekötő országút közötti szakaszon] szép számmal ( ) - Szarvas [9189.1, a Malomzugi főcsatorna vízterében] szórványosan ( ) Védett faj! 78. Nuphar lutea (L.) Sibth. - Mezőtúr [9189.1, a Hármas-Körös vízterében, a Szarvas-Mezőtúr közötti komp alatt, attól kb. 250 méterre a jobb part szélén] egy nagyobb csoport ( ) - Szarvas [9089.4, az Aranyosi holtágban, a partszélen] egy csoport ( ) - Köröstarcsa [9192.1, a Hosszúfoki-csatorna Fehérháti-halastavak melletti szakaszán] több folt ( ) Az eddigi adatok szerint, a Dél-Tiszántúlon igen szórványos előfordulású faj Crataegus laevigata (Poir.) DC. [syn. C. oxyacantha auct.] - Szarvas [9089.3, a Hármas-Körös hullámterének közelében, de mentett oldalon, ligeterdő-maradványban] néhány példány. ( ) SOÓ (1938) csak paertiumi előfordulását ismerteti, majd ugyancsak SOÓ (1996) szerint az Alföldön ritka, tiszántúli előfordulását egyedül Kerecsendről jelzi. KOVÁCS (1981) Békés megyére vonatkozó enumerációjában nem szerepel a faj. Új a Dél-Tiszántúlra nézve! Rubus fruticosus agg. L. - Tiszatenyő, Mezőtúr [8888.3, , , Tiszatenyő-Csugar között a vasútvonal mezsgyéjében] több nagy sarjtelep ( ) - Orosháza [9490.1, a 5049/3 helyrajzi számú homokbánya területén] egy nagy csoport ( ) A Dél-Tiszántúlon szórványos előfordulású. SOÓ (1980) munkájában 166 kisfaját szerepelteti Fragaria viridis Duch. - Nagytőke [9287.1, , a Tőkei gyepek löszfoltjain] gyakori ( ) - Mezőtúr [9089.4, , Peres-pusztán, a Hármas-Körös gátjának közelében, sztyeppréti növényzetben] ( ) - Békéscsaba [9392.4, a Makkos-háti legelő vasúthoz közeli gyeprészén] ( ) - Méhkerék [9294.2, a 018/18 helyrajzi számú, 2 hektáros felhagyott bányagödör szélén ( ) - Derekegyház, Hódmezővásárhely [9487.4, , , , a Kéktó-Rárósi puszta sztyepprétjeiben] gyakori ( ) - Nagytőke [9287.2, , a Mírmidó-halom mögötti gyepen] gyakori ( ) - Öcsöd [9188.1, Öcsöd- Kunszentmárton között, a 44-es főút jobboldali mezsgyéjében, az 55. kilométertábla előtt] ( ) - Csabacsűd [9892.2, , a Csabacsűdi legelő sztyeppfoltjaiban] gyakori ( ) - Nagyszénás [9289.2, , a Lajoshalmi gyepek sztyeppfoltjaiban] gyakori ( ) - Nagyszénás [9289.4, a Nagyszénási-Székes körüli sztyeppfoltokban] gyakori ( ) - Tiszatenyő, Mezőtúr [8888.3, 8888,4, , Tiszatenyő-Csugar között a vasúti mezsgyében helyenként] gyakori ( ) - Eperjes [9289.3, a Györgykirálysági gyepek sztyeppfoltjaiban] gyakori ( ) - Orosháza [9489.4, a 0383/5 helyrajzi számú tanya előtti, kb.1 hektáros löszgyep - ürmös puszta - vakszik mozaikban, a Kakasszéki szanatórium közelében] tömeges ( ) - Tiszaug [9186.2, a 44-es számú főút melletti gyepben, a kilométer szelvényben] ( ) - Tiszainoka [9187.1, a Hangácsi-gyep növényzetében] tömeges ( ) - Cserkeszőlő-Tiszainoka [9187.1, a Hangácsi-gyeptől keletre eső apró sztyeppfoltok növényzetében] gyakori ( ) - Orosháza [9489.4, az Orosháza- Szeged közötti vasútvonal mezsgyéjében, 4-5 kilométerre a várostól] gyakori ( ) - Tiszaföldvár [9087.4, Aranyhegy homoktelepülésnél, a vasút és közút közös mezsgyéjének sztyeppréti vegetációjában] nagy számban ( ) - Tiszaföldvár [9087.2, a tiszaföldvári 4

5 Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez Tóth Tamás halastó körüli gyepek sztyeppfoltjaiban] gyakori ( ) - Derekegyház [9488.1, a Derekegyházi gyep sztyeppfoltjaiban] ( ) - A Tiszántúlon a természetesebb vegetációjú, száraz gyepeket jellemzi Fragaria moshata Duch. - Derekegyház [9488.1, a Derekegyházi erdőben] ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású faj Potentilla supina L. - Algyő [9687.3, az Algyői gyep területén, vizenyős, devasztált felszínen] szórványosan ( ) - Szentes [9387.2, termál-tó leeresztett, iszapos-vizenyős aljzatán] ( ) - Szeged [9786.4, a Tisza jobb parti hullámterén, a Szeged-Alsóvárosi MÁV pályaudvar közelében, hordalékiszapon] ( ) - Nagytőke [9287.1, a Tőkei gyepeket átszelő öntőző csatorna partján, kitermelt, száraz iszapon] ( ) - Orosháza [9490.1, a 5049/3 helyrajzi számú homokbánya területén, nedves homokon] szórtan ( ) - Magyarcsanád [9890.1, a Maros hullámterében, felhagyott homokbánya iszapos felszínén] ( ) - Szentes [9387.4, mezőgazdasági repülőtér északi részén, anyagnyerő gödör iszapos szegélyében] ( ) Az Alföldön a viszonylag gyakoribb, iszaplakó fajok közé tartozik Potentilla arenaria Borkh. [syn. P. cinerea Chaix ex vill.] - Csorvás [9390.4, a vasút szerviz út melletti mezsgyéjében, az 1120-as vasúti kőnél] foltokban ( ) - Orosháza [9489.4, a 0383/5 helyrajzi számú tanya előtti, kb.1 hektáros löszgyep - ürmös puszta - vakszik mozaikban, a Kakasszéki szanatórium közelében] ( ) KOVÁCS (1981) Békés megyére vonatkozó enumerációjában ritka fajnak jelzi Potentilla neglecta Baumg. [syn. P. impolita Wahlbg. em. Soó] - Szentes [9388.3, Lapistó községtől északnyugatra, Kórógy melletti gyepben] ( ) - Nagytőke [9287.2, , a Mírmidó-halom mögötti gyepben] ( ) - Nagyszénás [9289.2, , a Lajoshalmi gyepek sztyeppfoltjaiban] ( ) - Csabacsűd [9289.2, , , a Csabacsűdi legelők sztyepp foltjaiban] ( ) Örménykút [9189.2, az Örménykúti út mentén, a Piroska csárda mellett, sztyepprét foltban] ( ) - Örménykút [ a Tóniszállási gyep déli részén] ( ) - Nagytőke [9287.1, , a Tőkei gyepek sztyepprétjein] gyakori ( ) - Tiszatenyő, Kétpó, Mezőtúr [8888.3, , , a Tiszatenyő- Csugar közötti vasútvonal mezsgyéjében] szórványos ( ) - Mezőtúr [8989.1, Csugar vasútállomáshoz vezető műút végén, az 1. kilométerkő előtt, kb méterrel a mezsgyében ( ) - Orosháza [9489.2, az Orosháza-Szeged közötti vasútvonal szegélyében, 2-3 kilométerre a várostól] ( ) - Orosháza [9489.4, a 0383/5 helyrajzi számú tanya előtti, kb.1 hektáros löszgyep - ürmös puszta - vakszik mozaikban, a Kakasszéki szanatórium közelében] ( ) - Gyula [9393.4, Gyula-Elek között, az un. Kispéli-gyep északi részén] gyakori ( ) - Mezőtúr [8989.4, Mezőtúr-Szarvas közötti vasútvonal km löszös mezsgyében] ( ) - Tiszaug [9186.2, a 44-es számú főút melletti gyepben, a km szelvényben] ( ) - Nagyszénás [9289.4, a Nagyszénási-Székestől északra a Szénás-érrel érintkező gyepekben] gyakori ( ) - Tiszainoka [9187.1, Hangácsigyep növényzetében, gyakori] ( ) - Kunszentmárton [9187.3, Istvánháza-puszta északi részén, a vasúti mezsgyében] szórványosan ( ) A Tiszántúl száraz gyepjeiben nem ritka. KOVÁCS (1981) Békés megyére vonatkozó enumerációjában a fajt nem szerepelteti. Valószínűleg adatait a P. argentea-val együtt dolgozta fel, mivel korábban annak változataként (P. argentea var. impolita) kezelték Potentilla recta L. - Mezőtúr [8989.1, Csugar vasútállomáshoz vezető műút végén, az 1. kilométerkő előtt kb méterrel a mezsgyében] ( ) - Szarvas [9189.2, az ipari park területén, a Szarvas-Orosháza közötti vasútvonal mentén, sztyeppréti vegetációban] ezres nagyságrendben ( ) - Derekegyház [9488.1, a Derekegyházi erdő tisztásain, szegélyein] gyakori ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású faj. A Tiszántúl déli részén, az utóbbi 5

6 A Puszta 2003 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve évek kutatásait megelőzően igen ritkának mutatkozott, azóta szaporodnak adatai. Szarvasi élőhelyét, középtávon beépítés fenyegeti Geum urbanum L. - Kondoros [9290.2, a Salvia nutans kondorosi élőhelyén] ( ) - Nagymágocs [9488.2, a Mágocs-ér mellett, kis erdőfoltban ( ) - Szarvas [9189.3, a Holt-Körös partján, apró keményfa-liget maradványban] ( ) - Kunszentmárton, Öcsöd, [9187.4, az Atrácsi-Bábockai erdőkben] gyakori ( ) - Körösladány [9091.4, a Szilvarév-zugi Holt-Körös partján, ültetett akácos-magyar kőrises erdőfoltban] gyakori ( ) - Csabacsűd [9892.2, a Csabacsűdi erdő tölgyeseiben] szórványos ( ) - Derekegyház [9488.1, a Derekegyházi erdőben] ( ) Az alföldi tölgyesekben viszonylag gyakori faj. Érdekes a Salvia nutans sztyeppréti élőhelyén való előfordulása Filipendula vulgaris Mönch - Szentes [9388.1, a Lapistó-Fertő északkeleti határán, a Szentlászló csatorna és egy földút közös mezsgyéjében] szórványosan ( ) - Szentes [9388.1, a Fábiánsebestyén-Szentes közötti műút és a vasút közös mezsgyéjében, a Kórógy-híd közelében] több virágzó tő ( ) - Orosháza [9489.4, a 0383/5 helyrajzi számú tanya előtti, kb.1 hektáros löszgyep - ürmös puszta - vakszik mozaikban, a Kakasszéki szanatórium közelében] ( ) - Gyula [9393.4, Gyula-Elek között az un. Kispéli-gyep északi részén, sztyepp foltokban] nagy számban ( ) - Tiszainoka [9187.1, Hangácsi-gyep növényzetében] tömeges. ( ) A Dél-Tiszántúl mezofil gyepjeiben, sztyepprétjein szórványos Sanguisorba minor Scop. - Kétpó [8988.2, a Kétpói vasútállomás környékén a vasútvonal mezsgyéiben] szórványos ( ) - Orosháza [9489.2, a határőr laktanya lőterének töltésén] szép számmal ( ) A Dél-Tiszántúlon szórványos előfordulású faj Rosa gallica L. - Öcsöd [9188.3, az Atalag-halommal szembeni löszgyepben] több nagy telep ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású erdős-sztyepp faj Rosa rubiginosa L. - Tótkomlós [9590.3, a Száraz-eret szegélyező egykori hordalékhát degradált löszfoltjában] ( ) - Békéscsaba [9292.3, Murony és Mezőmegyer között a kilométer vasúti szelvénynél a mezsgyében] ( ) - Kétegyháza [9593.1, a vasúti szelvényben, a szervizút mezsgyéjében] ( ) - Lökösháza [9593.3, a kilométer vasúti szelvényben, a mezsgyében] ( ) - Nagyszénás [9289.2, a Lajoshalmi gyepek déli részén] szórványosan ( ) A Dél- Alföldön szórványosan fordul elő, főként erdős-sztyepp jellegű pusztákon Rosa corymbifera Borkh. [syn. R. dumetorum Thuill.] - Szarvas [9189.2, az örménykúti út mentén, a Piroska csárda mellett, sztyepprét foltban] ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású faj Prunus tenella Batsch. [syn. Amygdalus nana L.] - Csorvás [9390.4, a vasút szerviz útjának mezsgyéjében, a vasúti szelvény között] keskeny sávban méter hosszan ( ) - Mezőtúr [8989.1, a csugari vasútállomáshoz vezető műút végén, az 1. kilométerkő előtt kb méterrel, a mezsgye mindkét oldalán] a baloldalon kb m2, jobboldalon kb m2 nagyságú foltban ( ) A Dél-Tiszántúlon csak mezsgyékben fordul elő. Állományai erősen veszélyeztettek. Védett faj! 217. Sedum caespitosum (Cav.) DC. - Orosháza [9489.4, a Kakasszéki Szanatóriumhoz vezető burkolt úttól mintegy 1 kilométerre, északra, a 0383/5 helyrajzi számú tanya előtt egy kb.1 hektáros löszgyep - ürmös puszta - vakszik mozaikban, a vakszikes foltokon] ( ) Az Alföldön csak a Dél-Tiszántúl szikesein jellemző. Orosháza környékéről eddig nem volt ismert adata. Védett faj! 273. Medicago minima Grufbg. - Nagytőke [9287.1, a Tőkei gyepek nyugati szélén, degradáltabb lösznövényzetben] ( ) - Orosháza [9489.2, a település belterületén, az Orosháza-Szeged vasútvonal szegélyében] ( ) A Dél-Tiszántúl száraz gyepjeiben szórványos előfordulású. 6

7 Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez Tóth Tamás 293. Trifolium angulatum W. et. K. - Berettyóújfalu [8894.2, Berettyószentmárton és Mezősas között, a számú közlekedési úttól néhány száz méterre, nyugati irányban található gyep szikes foltjain] ( ) - Füzesgyarmat [8993.1, a településtől 2,5 kilométerre, délkeletre fekvő legelő növényzetében] ( ) - Tiszaug [9186.2, Tiszaug és Cserkeszőlő között a 44-es számú főúttól délre, a Csépa leágazás melletti gyepben] ( ) - Nagyszénás [9289.4, a Nagyszénási-Székestől a Szénás-érrel érintkező gyepekben] gyakori ( ) A Tiszántúl szikes gyepeiben szórványos előfordulású Trifolium hybridum L. ssp. elegans (Savi) A. et G. - Békéscsaba [9392.4, a Makkos-háti legelő vasúthoz közeli gyeprészén] ( ) Adventív faj. SOÓ (1938) az alfaj partiumi előfordulását ismerteti. Később ugyancsak SOÓ (1966) az alfajt a Nyírségből jelzi, a Tiszántúlon annak délkeleti felében, pedig előfordulását valószínűsíti. Utóbbit az itt közölt adat megerősíti Lotus glaber Mill. [syn. L. tenuis W. et. K.) - Berettyóújfalu [8894.2, Berettyószentmárton és Mezősas között, a számú közlekedési úttól néhány száz méterre, nyugati irányban található gyep növényzetében] ( ) - Füzesgyarmat [8993.1, a településtől 2,5 kilométerre, délkeletre fekvő legelő növényzetében ( ) - Algyő [9687.3, az algyői gyep szikes foltjaiban] szórványos ( ) - Szarvas [9189.4, a kvadrát délnyugati sarkában, a Csabacsűd- Szarvas közigazgatási határ közelében, sztyepprétfoltban] ( ) - Csabacsűd [9189.4, vasúti mezsgyében, a település északnyugati sarkánál] ( ) - Fábiánsebestyén [9388.2, a Szentes-Fábiánsebestyén közötti út és a vasút közös mezsgyéjében, Fábiánsebestyén után méterrel] ( ) A Dél-Tiszántúl szikes gyepjeiben szórványos előfordulású Lotus corniculatus L. var. colocensis (Menyh.) - Békéscsaba [9392.4, a Makkos-háti legelő, vasúthoz közeli gyeprészén ( ) Adventív változat, melyet SIMON (2000), SOÓ (1966) alapján egy kalocsai előfordulással ismertet. Új a Tiszántúlra nézve! 314. Lotus corniculatus L. var. villosus (Koch.) - Kétpó [8988.2, a kétpói vasútállomás környékén a vasútvonal mezsgyéiben] szórványos ( ) A Tiszántúlon ritka változatnak tekinthető. A nagyobb flóraművekben a változat magyarországi elterjedésére, gyakoriságára vonatkozó adatok szórványosak. BORBÁS (1881) L. corniculatus var. pilosus név alatt Békés megyéből fokközi előfordulását jelzi Galega officinalis L. - Köröstarcsa [9091.4, a Kettős-Körös bal parti töltésének közelében, a Hármas-Körösbe torkollás előtt, mentett oldalon, az un. Földházi-zug, mocsaras holtmedrének partján] néhány foltban ( ) A Dél-Tiszántúlon szórványos előfordulású faj Astragalus contortuplicatus L. - Kunszentmárton, Öcsöd [9187.2, a Kerekes-zugi holtág alsó ágának iszapján] néhány kis méretű példány ( ) Iszaptársulások rendkívül ritka faja. Az utóbbi években a kiterjedtebb terepi kutatásoknak köszönhetően, néhány adata ismertté vált a Dél-Tiszántúlon. A fenti adat mellett, egy recensnek mondható előfordulását találtam a szakirodalomban [FARKAS (1999) Fegyvernek, Tiszapart, időpont jelölése nélkül] a Hortobágyi Nemzeti Park területére nézve. Védett faj! 324. Astragalus cicer L. - Eperjes [9289.3, a Györgykirálysági gyepek sztyepprét foltjain] gyakori - ( ) - Csabacsűd [9289.2, , a Csabacsűdi-legelők sztyepp foltjain] ( ) - Nagyszénás [9289.2, , a Lajoshalmi-gyepek sztyeppfoltjaiban ( ) - Gyomaendrőd [9191.1, a vasúti kilométerszelvény mezsgyéjében] ( ) - Szentes [9388.1, a Szentes-Fábiánsebestyén közötti út mezsgyéjében a Kórógy előtti egyenes végén] tömeges ( ) - Orosháza [9489.4, az Orosháza-Szeged vasútvonal közelében, 4-5 kilométerre a várostól, 0.1 hektár löszgyep-izolátum növényzetében] ( ) - Makó [9788.4, , a Maros jobb parti hullámterében, a szabad strand feletti kaszálóréten] nagyon gyakori ( ) - Makó [9788.4, a jobb parti Maros hullámtéren, a közúti híd közelében, mezofil gyepben] nagy számban ( ) - Fábiánsebestyén [9388.2, Szentes- 7

8 A Puszta 2003 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve Fábiánsebestyén között a közút és vasút közös mezsgyéjében, Fábiánsebestyén után méterrel] ( ) - Nagyszénás [9289.4, a Nagyszénási-Székes körüli gyepekben ( ) - Derekegyház [9487.2, , a Derekegyházi erdő tisztásain, szegélyein ( ) Eddigi ismereteink szerint, az Alföldön s azon belül a Dél-Tiszántúlon szórványosan előforduló faj, de az utóbbi időben kiterjedtebbé vált terepi kutatásoknak köszönhetően adatai megszaporodtak Astragalus glycyphyllos L. - Öcsöd [9088.1, a Martfű-Öcsöd közötti országút mezsgyéjében, az 5. kilométerkőnél, magas jégkorszaki Tisza-övzátonyon] néhány példány ( ) - Kunszentmárton [9187.3, a 44-es számú főútról leágazó, Szelevényre vezető úthoz közeleső, hosszan elnyúló, meredek löszlejtő növényzetében] ( ) - Kétpó [ a kétpói vasútállomás környékén a vasútvonal mezsgyéiben] szórványos ( ) - Kunszentmárton [9187.3, Istvánháza-puszta északi részén, vasúti mezsgyében] szórványosan. ( ) - Kunszentmárton [9187.3, a gyepes Szederági-ősmeder növényzetében] ( ) - Kunszentmárton [9187.4, a Telek-halom közelében, ártér-ármentes hátság határán, löszös szegélynövényzetben] ( ) - Kunszentmárton [9187.4, az Atrácsi-erdő déli részén, tölgyesekben] szórványos ( ) A Dél-Tiszántúlon nem gyakori faj Astragalus austriacus Jacq. - Orosháza [9489.2, az Orosháza-Szeged közötti vasútvonal szegélyében, 2-3 kilométerre a várostól] ( ) - Nagyszénás [9289.4, a Nagyszénási- Székestől északra található, száraz gyepekben] szórványos - ( ) - Kondoros [9290.2, földút átjárójához közeli vasúti mezsgyében, a település határában] ( ) - Orosháza [9489.4, az Orosháza-Szeged közötti vasútvonal közelében, 4-5 kilométerre a várostól, 0.1 hektáros löszgyep-izolátum növényzetében] ( ) A Dél-Tiszántúl sztyepprétjein szórványos előfordulású faj Lathyrus latifolius L. - Mezőtúr [9090.3, a Hármas-Körös hullámtér jobb partján, az árvízvédelmi töltés külső oldalán töltéskilométer között] nagy számban ( ) A Dél- Tiszántúlon szórványos előfordulású faj Lathyrus hirsutus L. - Szelevény [9287.1, az Iriszlói holtággal szemben, a gáthoz közeli lapos hát sztyepprétjének növényzetében] ( ) A Dél-Tiszántúlon szórványos előfordulású faj Peplis portula L. - Szentes [9288.2, Cserebökény-Terehalom, ásott tómederben és a környező mocsárréteken] ( ) - Nagytőke [9287.2, a Mírmidó-halom mögötti gyepfoltnál, vizenyős földúton] ( ) Az Alföldön iszaptársulásokban szórványosan előforduló faj Lythrum hissopifolia L. - Berettyóújfalu [8894.2, Berettyószentmárton és Mezősas között, a számú közlekedési úttól néhány száz méterre, nyugati irányban található gyep mocsaraiban növényzetében] ( ) - Méhkerék [9294.2, a 018/18 helyrajzi számú, 2 hektáros területnagyságú bányagödör területén ( ) - Nagytőke [9287.2, , a Mírmidó-halom mögötti gyepfoltban] ( ) Az Alföldön, iszapnövényzetben viszonylag gyakori Circea lutetiana L. - Szarvas [9189.1, az Arborétumban, a Holt-Köröshöz közeli ligeterdő maradványokban] szórványos ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású erdei faj. 432/a. Acer saccharicum L. - Szeged [9786.4, a Tisza jobb parti hullámterében, a Szeged-Alsóvárosi MÁV pályaudvar közelében, a folyó partszegélyén a füzek közé keveredve A. platanum-al együtt] több középkorú példány ( ) Japán eredetű. Az A. platanum-hoz hasonlóan, hazánkban ültetik. Kissé magasabban az újszegedi oldalon található a Füvészkert. Valószínűleg onnan származott a propagulum forrás. Acer palmatum Thunb. - Szeged [9786.4, a Tisza jobb parti hullámterében, a Szeged-Alsóvárosi MÁV pályaudvar közelében, a folyó partszegélyén a füzek közé keveredve] több középkorú példány ( ) Észak-Amerikából származó fa. Magyarországon parkokban ültetik. Kivadulásának oka valószínűleg az előző fajéval megegyező. 8

9 Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez Tóth Tamás 439. Rhamnus cathartica L. - Derekegyház [9488.1, a Derekegyházi erdőben] ( ) A Dél- Tiszántúl természetközeli erdeiben szórványosan előforduló faj Eryngium planum L. - Kunszentmárton [9187.3, Istvánháza-puszta északi részén, vasúti mezsgyében] szórványosan ( ) A Dél-Tiszántúlon szórványos előfordulású faj Carum carvi L. - Tiszaföldvár [9087.2, a tiszaföldvári halastó körüli gyepekben] szórványos ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású faj Oenanthe silaifolia L. - Berettyóújfalu [8894.2, Berettyószentmárton és Mezősas között, a számú közlekedési úttól néhány száz méterre, nyugati irányban található gyep mocsaraiban növényzetében] ( ) - Békéscsaba [9392.4, a Makkos-háti legelő mocsárfoltjaiban] ( ) - Nagyszénás [9289.4, a Lajoshalmi gyepek déli részén, mocsárfoltokban] szórványosan ( ) - Nagyszénás [a Nagyszénási-Székestől északra, a Szénás-érrel érintkező gyepek mocsárfoltjaiban] szórványos ( ) Nedves rétek, szikesek növénye. Az Alföldön szórványos elterjedésű Peucedanum officinale L. - Tiszainoka [9187.1, Hangácsi-gyep növényzetében, a terület délkeleti sarkában] nagy állománya él ( ) - Tiszainoka, Kunszentmárton [9187.1, a Hangácsigyeptől keletre eső apró sztyeppfoltok növényzetében] gyakori. ( ) - Kunszentmárton [9187.2, a Kékes-holtmeder, északi partja feletti gyepen, mintegy 10 hektáros területen] tömeges ( ) Védett faj! Az új adatok érdekessége az ott található állományok nagy mérete és az élőhelyek természetes fajgazdagsága. Mindkét terület hivatalos védelmet érdemel Peucedanum alsaticum L. - Gyomaendrőd [9090.2, a Gyomaendrőd-Dévaványa közötti vasútvonal mezsgyéjében ott, ahol a vágány leválik a Mezőtúr fővonalról] gyakori ( ) - Tótkomlós [9690.1, a település szélén, a Nagy- ér felé vezető út közelében található Száraz-ér zsilip melletti löszös partoldal növényzetében] gyakori ( ) - Tiszainoka [9187.1, a Hangácsi-gyep növényzetében] gyakori ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású faj Asperula cynanchica L. - Tiszainoka [9187.1, a Hangácsi-gyep növényzetében] gyakori ( ) - Szentes [9387.2, a Kántor-halom melletti vasúti mezsgye növényzetében] gyakori ( ) - Pusztaföldvár [9490.4, a Kistatársánc növényzetében] tömeges ( ) - Tiszatenyő, Mezőtúr [8989.1, , a Tiszatenyő-Csugar közötti vasúti vonalszakasz mezsgyéjében, a kilométerszelvénynél] szép számmal ( ) - Nagytőke, Szentes [9287.1, a Tőkei gyepek sztyepprét foltjaiban] szórványos ( ) - Tiszaföldvár [9087.4, Aranyhegy (homoktelepülés), vasút és közút közös mezsgyéjének sztyeppréti vegetációjában] nagy számban ( ) Az Alföldön a jobb sztyeppréteket 536. Cruciata jellemzi. pedemontana (Bell.) Ehrend. - Békéscsaba [9392.4, a Makkos-háti legelő, vasúthoz közeli gyeprészén] ( ) - Gyula [9393.4, Gyula-Elek között az un. Kispéli-gyep sztyepp foltjain] szórványosan ( ) - Tiszaug [9186.2, Tiszaug és Cserkeszőlő között a 44-es számú főúttól délre, a Csépa leágazás melletti gyepben] szórtan. ( ) - Nagykamarás [9592.2, az ún. Bíbic területrészen] szórványosan ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású Galium rubioides L. - Mezőtúr [8989.1, Csugar után a vasúti kilométer szelvényben] ( ) - Makó [9789.3, a Marostól távol, a város keleti szélén, található, az ún. Vitézföldeken, száraz medrű belvíz-elvezető csatorna mederoldalában] szórványosan ( ) - Kunszentmárton [9187.2, a Kékes-holtmeder, északi partja feletti gyepen] szórványosan ( ) - Kunszentmárton [9187.3, Istvánháza-puszta északi részén, vasúti mezsgyében] szórványosan ( ) - Csabacsűd [9189.4, a kvadrát délnyugati részén, a nagyrátai területen földút löszös mezsgyéjében] ( ) Az alföldi folyók hullámtereinek természetesebb mocsárrétjein viszonylag gyakori. Az itt szerepeltetett adatok folyótól távoli, egyes esetekben szárazabb élőhelyeken megtalált állományokra vonatkoznak. 9

10 A Puszta 2003 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 547. Galium palustre L. - Szarvas [a Nagyfoki holtágnál, a Hármas-Körös gátja tövében található, időszakosan vizes, holt mederben és kis vizes árokban] ( ) - Szelevény [9287.1, az Iriszlói holtág belső gyepén ( ) - Szentes [9387.1, a csongrádi Tisza-híd lábánál, mentetlen oldalon, az Antal-tó mocsaras szegélyében] ( ) Mocsári társulások viszonylag gyakori faja Galium mollugo L. var. pubescens (Schrad.) - Mezőtúr [8989.1, a csugari bakterház környékén a vasúti mezsgyében] gyakori ( ) A változat elterjedéséről nincs kielégítő adatbázis Cephalaria transsylvanica (L.) Schrad. - Szarvas [9189.3, a Szarvas-Szentes közötti közlekedési úttal határos sztyepprét foltban, közvetlenül a várostábla után] ( ) - Szarvas [9189.3, a Dögös-kákafoki főcsatornához közel, gyepesedett tanyahelyen] ( ) - Szarvas [9189.3, a város déli határát övező nyári körgáton] gyakori ( ) Az Alföldön sztyepprétek szórványos faja. Úgy tűnik a Dél-Tiszántúlon állományainak nagy része vonalas létesítmények mezsgyéiben él Scabiosa ochroleuca L. Tiszatenyő, Kétpó, Mezőtúr [8888.3, , , , Tiszatenyő-Csugar között a vasútvonal mezsgyéjében] nagyon gyakori. ( ) - Lökösháza [szórványosan a vasúti mezsgyében] ( ) - Mezőtúr [8989.4, a Mezőtúr-Kétpó között, a 14-es kilométerkő előtt, a műút jobboldali mezsgyéjének lösznövényzetében] ( ) - Pusztaföldvár [9490.4, a Kistatársánc növényzetében] gyakori ( ) - Kunszentmárton [9187.1, a 44. sz. főút Kunszentmárton-Cserkeszőlő közötti szakaszán, a km közötti szelvény mezsgyéinek lösznövényzetében] gyakori. ( ) - Szelevény, Kunszentmárton [9187.3, , , a Hármas-Körös bal és jobb parti töltésein] szórványos ( ) - Tiszainoka [9187.1, a Hangácsi-gyep növényzetében] gyakori ( ) - Kunszentmárton [9187.2, a Kékes-holtmeder, északi partja feletti sztyeppréten] tömeges ( ) - Szentes [9387.2, a Kántor-halom sztyeppréti növényzetében] ( ) - Tiszaföldvár [9087.4, Aranyhegy (homoktelepülés), a vasút és közút közös mezsgyéjének sztyeppréti vegetációjában és csatorna mezsgyéjében] nagy számban ( ) - Kunszentmárton [9187.2, a Kunszentmárton-Tiszaföldvár közötti vasútvonal mezsgyéjében, a Kékes-holtmeder közelében] ( ) - Tiszaföldvár [9087.2, a tiszaföldvári halastó körüli gyepek sztyepp foltjaiban] gyakori ( ) - Cserkeszőlő [9187.3, a Szelevény felé vezető út mentén található Cserkehalom körüli sztyepp foltban] ( ) - Derekegyház [9487.4, a Ludasi-halastótól délre, földút mezsgyéjében ( ) - Hódmezővásárhely [9588.1, a Kenyere-Kútvölgyi csatorna vizenyős medrében] ( ) Az Alföld száraz gyepeiben viszonylag gyakori, de elterjedése nem egyenletes Abutilon theophrasti Medic. [syn. A. avicennae Adans.] - Szentes [9387.2, termál-tó száradó aljzatán] tömegesen ( ) - Orosháza [ az 5049/3 helyrajzi számú homokbánya területén] szórványos ( ) - Szarvas [9189.4, a Czibula-halommal határos homokbánya nyílt homokfelszínein] ( ) - Nagyszénás [9289.4, a Nagyszénási-Székes mocsarában ásott mesterséges tó iszapján] ( ) - Eperjes, Nagyszénás [9289.2, a Lajoshalmi gyepek körüli szántókon] gyakori ( ) - Szarvas [9190.1, a Rózsási gyepekben, az endrődi út közelében, a szarvasmarhatelep melletti trágyatárolónál] gyakori ( ) - Kondoros [9092.2, homokbánya kiszáradt homokfelszínein] nagy számban ( ) - Mesterszállás [9088.4, a Harangzugi holtágtól északkeletre eső állattartó telep trágyatárolójánál] ( ) - Kunszentmárton [9187.2, a Kékes holtmeder északi sarkában kialakított trágyaszikkasztó száraz iszapján] tömeges ( ) - Kunszentmárton [9087.4, a Gyigerzugi holtág közelében mentett oldali szántókon, kukoricásokban, napraforgóban] tömeges ( ) Terjedő félben levő adventív gyom. Fenti adatok alapján feltűnő, hogy a gyakori a nyílt, iszapos, de kiszáradó felszíneken. 10

11 Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez Tóth Tamás 617. Linum austriacum L. - Gyomaendrőd [9091.3, a Hármas-Körös töltésének és a Torzsási-holtág rámpájának mentett oldali részén] ( ) - Hódmezővásárhely [9588.1, a Kenyere- Kútvölgyi csatorna mezsgyéjének és töltésének növényzetében] ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású faj. A fenti adatok szerint, a Dél-Tiszántúlon megtalált állományok nagy része töltéseken, útrézsűkben él Oxalis corniculata L. - Derekegyház [9488.1, a Derekegyházi erdőben, a Vadászháznál ( ) Mediterrán eredetű, terjedőben levő gyom Oxalis stricta L. - Lökösháza [9593.4, a vasútvonal kilométerszelvényénél, a jobb oldalon löszös, nem gyomos mezsgyében] ( ) - Szentes [9387.2, a település belterületén, a Hungerit RT. központi telepének zárt udvarán ( ) Észak-amerikai eredetű, adventív faj Geranium columbinum L. - Békéscsaba [9392.4, a Makkos-háti legelő, vasúthoz közeli gyeprészén] ( ) - Makó [9789.3, a város keleti szélén található, ún. Vitézföldek gyepjeinek növényzetében] szórványosan ( ) Az Alföldön szórványos elterjedésű faj Geranium rotundifolium L. - Algyő [9687.3, az Algyői gyep növényzetében] szórványosan ( ) - Tiszaug [9186.2, A 44-es számú főút melletti gyepben, a km szelvényben] ( ) Az Alföldön szórványos elterjedésű faj Erodium ciconium (Jusl.) L Hérit. - Szegvár [9387.4, a vasútvonalra merőleges nyári gát oldalában] tömegesen ( ) Az Alföldön ritka előfordulású faj. Az utóbbi években a Tiszántúlon megtalált állományai a Dél-Tiszavölgyben koncentrálódnak Tribulus terrestris L. ssp. orientalis (Kern.) Dostál - Kunszentmárton [9187.4, a kunszentmártoni vasúti híd bal parti lábánál, a Hármas-Körös hullámterében, devasztált felszínen] ( ) - Tiszaföldvár [9087.2, a tiszaföldvári vasútállomás területén a vágányok között] szórványosan ( ) - Kunszentmárton [9187.4, a vasútállomás területén] tömeges, a vágányok között zöld szőnyeget képez ( ) Az eddigi adatok azt valószínűsítik, hogy a Dél- Tiszántúlon a faj legfontosabb élőhelyei a vasúti pályaudvarok, kemény, homokos térrészei Euphorbia maculata L. [syn. E. supina Raf.] - Öcsöd [ a Hármas-Körös jobb parti hullámterében, a nagykunsági csatorna befolyójának száraz iszapfelszínén és a műtárgy termésköveinek réseiben] gyakori ( ) A most megtalált állományhoz képest a évben, a békészentandrási duzzasztónál regisztrált populáció, mintegy 15 kilométerrel feljebb él. TÍMÁR (1954) mintegy harminc éve találta meg először a fajt a Hármas-Körös hullámterében. Egykori adata viszont a Kunsági csatornától mintegy 15 kilométerrel lentebbi Euphorbia plathyphyllos L. - Meggyesbodzás-Meggyesegyháza [9491.4, , a két település közötti út mezsgyéjében, kb. 3 kilométer hosszan] szórványos ( ) - Szegvár [9387.4, a vasútvonalra merőleges nyári gát mezsgyéjében és közeli csatorna partján] szórványos ( ) Bár a mértékadó, összefoglaló jellegű flóramunkák Magyarországon közönséges gyomfajnak tekintik, regionális szintű adatai szórványosak Euphorbia palustris L. - Szegvár [9387.3, a Landor-tó melletti Tisza-gát külső mezsgyéjében] egy több négyzetméteres bokor (félcserje) ( ) - Cserkeszőlő [9187.1, a település keleti szélén található, nagy szikes lapos déli elmocsarasodó sarkában ( ) Az Alföldön nem túl gyakori előfordulású faj Euphorbia glareosa Pall. [syn. E. pannonica Host.] - Mezőtúr [9089.1, Mezőtúr-Mezőhék között a műút mezsgyéjében szórványos] ( ) - Gádoros [9389.2, a Gádoros-Nagyszénás közötti műút mezsgyéjében, Gádorostól kb. 1 kilométerre] ( ) - Mezőtúr [8989.1, a csugari bakterház környékén a vasúti mezsgyében] szórványos. ( ) - Békéscsaba [9292.3, Murony-Mezőmegyer közt a vasúti mezsgyében] szórványos ( ) - Gádoros [9289.4, , Gádorostól északra, szántók között a Lajoshalmi-gyepek felé vezető földút 11

12 A Puszta 2003 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve mezsgyéjében] ( ) - Mezőtúr [8988.2, Mezőtúr-Kétpó között a 7,5 és a 8,3 kilométerek közötti útszelvényben, a mezsgyében] ( ) A Tiszántúlon ritka előfordulású faj Euphorbia salicifolia Host. - Kunszentmárton [9187.2, a Kékes-holtmeder lankás partoldalán] ( ) - Öcsöd [9188.1, Öcsöd-Kunszentmárton között a 44-es út jobb oldali mezsgyéjében, az 55-ös kilométertábla előtt] ( ) - Tiszaföldvár, Mezőhék, Mezőtúr [9088.1, , , a Mezőtúr- Tiszaföldvár közötti műút mezsgyéjében] szórványos ( ) - Öcsöd [9088.3, a Martfű-Öcsöd közötti országút mezsgyéjében, az 5. kilométerkőnél, magas jégkorszaki Tisza-övzátonyon] ( ) - Gádoros [9389.2, Gádoros-Nagyszénás közötti műút mezsgyéjében] gyakori ( ) - Gádoros [9389.2, a Gádoros-Nagyszénás közötti műútról a 39. kilométerkőnél leágazó mellékút mezsgyéjében] ( ) - Nagyszénás, Kondoros [9390.1, , , Nagyszénástól-Kondorosig a műút mezsgyéjében] gyakori ( ) - Kondoros [9290.4, a vasút alatt húzódó földutak mezsgyéiben] szórványos ( ) - Kondoros, Kardos, Csabacsűd [9290.2, , , , a Kondoros- Csabacsűd közötti vasútvonal mezsgyéjében] gyakori ( ) - Tiszatenyő, Mezőtúr [8888.3, , , , a Tiszatenyő-Csugar közötti vasútvonal mezsgyéjében] szórványos ( ) - Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Mezőberény, Murony, Békéscsaba [9091.3, , , , , , , Gyomaendrőd-Mezőmegyer között a vasútvonal mezsgyéiben] gyakori ( ) - Szabadkígyós, Kétegyháza, [9392.4, , Szabadkígyós-Kétegyháza között a vasútvonal mezsgyéiben] gyakori ( ) - Mezőtúr [8988.2, Mezőtúr-Kétpó között a 7,5 és a 8,3 kilométer közötti útszelvényben] szórtan ( ) - Pusztaföldvár [9490.4, szántók közötti földút mezsgyéjének lösznövényzetében] ( ) - Nagyszénás [9290.3, a Szarvas-Nagyszénás közút és a vasút közötti mezsgyében, a cukorrépa felrakó közelében, a 258-as vasúti szelvénykőnél] ( ) - Gádoros [9389.2, Gádorostól északra, szántók között a Lajoshalmi-gyepek felé vezető földút mezsgyéjében] ( ) - Tiszainoka, Kunszentmárton [9187.1, a Hangácsi-gyeptől keletre eső apró sztyeppfoltok növényzetében] gyakori ( ) - Kunszentmárton [9187.1, a 44. sz. főút Kunszentmárton- Cserkeszőlő közötti szakaszán, a kilométerek között az út mezsgyéinek lösznövényzetében] gyakori ( ) - Szentes [9387.2, a Kántor-halom sztyeppréti növényzetében] ( ) - Fábiánsebestyén [9388.2, a Szentes-Fábiánsebestyén közötti út és vasút közös mezsgyéjében, Fábiánsebestyén után méterrel] ( ) - Tiszaföldvár [9087.2, a Tiszaföldvár-Mezőtúr közötti út mezsgyéjében a leágazástól a Jókúti csatornától a szivattyútelepég] szórványosan ( ) - Körösladány [9091.4, a Kettős-Körös bal parti töltésén, a Hármas-Körösbe torkollás előtt] ( ) SIMON (2000) az Alföldön szórványos előfordulásúnak tartja. A Dél-Tiszántúlon a természetesebb löszmezsgyékben jellemző faj Euphorbia lucida W. et. K. - Derekegyház [9488.3, Rárós-Kéktó puszta kiszáradó mocsarának szélén] szórványosan ( ) - Nagyszénás [9289.4, a Lajoshalmi-gyepek mocsaraiban] gyakori ( ) - Kunszentmárton [9187.2, Istvánháza-puszta északi részén, nádasban, csatorna parton] ( ) - Kunszentmárton [9187.3, Szederági-ősmeder növényzetében] ( ) - Szentes [9387.1, a csongrádi Tisza-híd lábánál, mentetlen oldalon, az Antal-tó mocsaras szegélyében] ( ) - Csabacsűd [9892.2, a Csabacsűdi legelőnél, a Dögös- Kákafoki csatorna partján] foltokban ( ) A Tisza és mellékfolyóinak hullámtereiben gyakori faj. Itt csak a hullámtereken kívüli adatait szerepeltetem Centaurium pulchellum (Sw.) Druce - Szentes [9288.2, Cserebökény-Terehalom, Veker-oldal a Szarvas-Szentes közötti műút mellett] ( ) - Szentes [9288.2, Cserebökény-Terehalom, kiszáradó mocsárréteken] ( ) - Orosháza [9490.1, a 5049/3 helyrajzi számú (belterület), homokbánya, devasztált, homokos, vizenyős felszínein] nagy számban ( ) Az Alföldön mocsári és iszapnövényzetben viszonylag gyakori. 12

13 Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez Tóth Tamás 689. Nymphoides peltata (GMEL.) Ktze. - Mezőtúr [9089.4, , , a Hortobágy-Berettyón a torkolattól Mezőtúr városáig] nagyon gyakori ( ) - Mezőtúr, Békésszentandrás, Szarvas [9089.3, , a békésszentandrási duzzasztó feletti Hármas-Körös szakaszon a főmeder partszéli víztereiben és a holtágakban viszonylag] gyakori ( ) - Mesterszállás [9088.4, a Hármas-Körös vízterében, a jobb oldalon, a mesterszállási szakadó partok alatt] néhány csoport ( ) - Köröstarcsa [9192.1, a Hosszúfoki csatorna Fehérháti-halastavak melletti szakaszán] gyakori ( ) Az utóbbi évek meleg, száraz időjárásának hatására, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó lassú felmelegedő víztereiben növekszenek állományai. Védett faj! 711. Lappula squarossa (Retz.) Dum. - Szentes [Kajánújfalu, kistelepülés mögötti homokbányában] néhány példány ( ) - Szentes [Lapistó-Fertő település után, nagy homokbányában] néhány példány ( ) - Mezőtúr [8988.2, Mezőtúr-Kétpó között a 8. kilométerkő környékén az útmezsgyében] szórványos ( ) - Fábiánsebestyén [9388.2, felhagyott homokbánya növényzetében] ( ) - Csabacsűd [9289.2, a Káka-Dögös főcsatorna partján, kitermelt száraz iszapon] ( ) ÚJVÁROSI (1973) szerint gyakori gyomfajunk. A Dél-Tiszántúlon szórványos előfordulású gyomfaj Asperugo procumbens L. - Mindszent [9487.3, a helyi homokbányában] néhány példány ( ) - Csárdaszállás [9191.2, a vasútállomás mögötti csatorna és földút mezsgyéjében] ( ) - Kétpó, Mezőtúr [8988.2, , a Kétpó-Csugar közötti vasúti vonalszakasz degradált mezsgyéiben] szórványos ( ) - Gádoros [9289.4, Gádorostól északra, szántók között a Lajoshalmi gyepek felé vezető földút mezsgyéjében] ( ) ÚJVÁROSI (1973) szerint gyakori gyomfajunk. A Dél-Tiszántúlon szórványos előfordulású gyomfaj Anchusa barrelieri (All.) Wittm. - Meggyesbodzás [9491.4, Meggyesbodzás-Meggyesegyháza közötti út mezsgyéjében, még a Bodzás felé eső részen] 5, egyenként kb. négyzetméteres folt] ( ) - Nagykamarás [9592.2, az ún. Bíbic nevű területrészen] több foltban, sok ( ) Az Alföldön ritka, állományai a Dél-Tiszántúlon koncentrálódnak. Védett faj! 721. Nonea pulla (L.) DC. - Szentes [9288.2, Cserebökény, a Veker-híd (Szentes-Szarvas közút) melletti löszlejtő növényzetében] ( ) - Nagytőke [9287.2, , a Mírmidó-halom mögötti gyep sztyeppfoltjaiban] gyakori ( ) - Öcsöd [9188.1, Öcsöd-Kunszentmárton között a 44. számú főút jobboldali mezsgyéjében, az 55. kilométertábla előtt] ( ) - Szelevény, Kunszentmárton [9187.3, a 44.-es útról leágazó, Szelevényre vezető úthoz közel eső, meredek löszlejtő növényzetében] ( ) - Nagyszénás [9289.4, a Nagyszénási- Székes körüli sztyeppfoltokban] ( ) - Csabacsűd [9289.2, , a Csabacsűdilegelők sztyeppfoltjaiban] ( ) Nagyszénás [9289.2, , a Lajoshalmi-gyepek sztyeppfoltjaiban] ( ) - Tiszatenyő, Kétpó, Mezőtúr [8888.3, , , , Tiszatenyő-Csugar között, a vasúti mezsgyében] szórványos ( ) - Csárdaszállás [9191.1, a vasútvonal mezsgyéjében] szórványos ( ) Békéscsaba [9292.3, , a vasútvonal mezsgyéiben] szórványos ( ) - Kakasszék [9489.4, a Kakasszéki Szanatóriumhoz vezető burkolt útból kiinduló földút mezsgyéjében] gyakori ( ) - Kondoros [9290.2, földút vasúti átjárójához közeli vasúti mezsgyében, a település határában] ( ) - Kunszentmárton [9187.1, A 44. számú főút Kunszentmárton-Cserkeszőlő közötti szakaszán, a kilométer közötti szelvénye mezsgyéinek lösznövényzetében] szórványos ( ) A Dél-Tiszántúl sztyepprétjein szórványos előfordulású faj Myosotis palustris (L.) Nath. em. Rchb. - Nagyszénás [9289.4, a Lajoshalmi-gyepek mocsaraiban] szórványos ( ) - Szentes [Cserebökény-Józsefszállás, mocsarasodott árokban] ( ) - Mezőtúr [8989.4, a várostól nyugatra fekvő gyep (volt katonai gyakorlótér) mocsaraiban] szórványos ( ) - Nagytőke [a Mírmidó-halom mögötti gyepfolt mocsarában] ( ) - Köröstarcsa [9192.1, a Hosszúfoki csatorna Fehérháti halastavak melletti szaka- 13

14 A Puszta 2003 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve szán a parti sávban] szórványos ( ) - Orosháza [9489.4, az Orosháza-Szeged közötti vasútvonal szegélyében, a várostól 2-3 kilométerre, vizenyős kubik szélén] ( ) A Dél-Tiszántúlon szórványos előfordulású faj Lithospermum officinale L. - Derekegyház [9488.3, a Kéktó-Rárós puszta területén, a Zöld halmon és annak lábánál ( ) A Dél-Tiszántúlon nem túl gyakori faj Cerinthe minor L. - Tiszatenyő-Lökösháza [között szórványos a vasútvonal mezsgyéjében] szórványos ( ) - Gádoros [9389.2, a Gádoros-Nagyszénás közötti műút mezsgyéjében] gyakori ( ) - Nagyszénás, Kondoros [9390.1, , , Nagyszénástól- Kondorosig a műút mezsgyéjében] gyakori ( ) - Gádoros [9389.2, , Gádorostól északra, szántók között, a Lajoshalmi-gyepek felé vezető földút mezsgyéjében] ( ) - Makó [9789.3, a város keleti szélén található, un. Vitézföldek gyepjeinek növényzetében] szórványosan ( ) - Makó [9788.4, , a város határában a Hódmezővásárhelyre vezető műút mezsgyéjében] ( ) - Meggyesbodzás, Meggyesegyháza [9491.4, , a két település közötti út mezsgyéjében, kb. 3 kilométer hosszan] szórványosan ( ) - Nagymágocs [9389.3, Mágocsér partján, lösznövényzetben] ( ) A Dél-Tiszántúlon lösznövényzetben szórványos előfordulású faj Echium italicum L. - Szarvas [9189.1, a régi körgát északi részén, (Nyúl-zug), a gátoldalban] gyakori ( ) - Mezőtúr [9090.3, a Peresi-holtág gátján, az endrődi szakaszon] ( ) - Csárdaszállás [9091.4, a Hármas-Körös bal parti gátján a töltéskilométerben] ( ) - Mezőtúr [8989.4, a vasútállomás területén] ( ) - Gyomaendrőd [9090.4, éve használaton kívüli helyezett vasúti töltés mezsgyéjében] ( ) - Öcsöd [9188.2, a 44-es számú főút mezsgyéjében a Békés-Szolnok megyehatár után és Öcsöd felé a régi árvízvédelmi gát növényzetében ( ) - Kunszentmárton [9187.2, a Kékes-holtmeder északi partja feletti sztyeppréten] szórványos ( ) Öcsöd [9188.1, Öcsödről Kunszentmárton felé a települést elhagyva a 44-es földút mindkét oldalán elterülő gyepben] ( ) - Szelevény [9187.3, a Szelevény felé vezető út mentén] szórványosan ( ) A Dél-Tiszántúlon nem túl gyakori faj. Az állományok zöme gátak, mezsgyék xerofil növényzetében él Teucrium chamaedrys L. - Tiszainoka, [9187.1, a Hangácsi-gyep növényzetében] gyakori ( ) Erdős-sztyepp faj. A Dél-Tiszántúlon kifejezetten ritka előfordulású faj Scutellaria hastifolia L. - Békéscsaba [9392.4, a Makkos-háti legelő, mocsárfoltjaiban ( ) - Mezőtúr [8989.3, Csugar-Mezőtúr között a szelvénykilométerek között meredek vasúti töltés növényzetében] ( ) - Mezőtúr, Gyomaendrőd [8989.4, , , Mezőtúr-Gyomaendrőd között a vasúti mezsgyében] szórványos ( ) - Gyomaendrőd [9090.2, a Gyomaendrőd-Dévaványa közötti vasútvonal mezsgyéjében, ahol a vágány leválik a Mezőtúr fővonalról] ( ) - Nagyszénás [9289.4, a Lajoshalmi-gyepek déli részén, mocsárfoltokban] szórványosan ( ) - Csabacsűd [9289.2, a csabacsűdi legelő mocsárrétjein] szórványos ( ) Az Alföldön nem túl gyakori faj Scutellaria galericulata L. - Szarvas [9090.3, a rózsási területen keresztül húzódó magas vezetésű csatorna partján, a megye határhoz közeli kis tölgyes melletti áteresznél ( ) A Dél- Tiszántúlon állományai főként a Tisza és mellékfolyóinak hullámtereiben koncentrálódnak Prunella laciniata (L.) Nath. - Derekegyház [9487.4, a Ludasi-halastó csatornájának mezsgyéjében] ( ) A Tiszántúlon ritka előfordulású faj Phlomis tuberosa L. - Öcsöd [9088.3, a Hármas-Körös bal parti gátja mellett, telepített tölgyes szélén] nagyobb folt ( ) - Meggyesbodzás-Meggyesegyháza [9491.4, , a két település közötti út mezsgyéjében, kb. 3 kilométer hosszan] 18 foltban, mintegy virágzó szál ( ) Védett faj! A meggyesbodzási adat különlegessége az állomány nagy mérete. Az öcsödi populációt SZABÓ LÁSZLÓ kollégám találta. 14

15 Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez Tóth Tamás 798. Stachys recta L. - Szentes [9388.3, Lapistó községtől északkeletre, a Kórógyhoz közeli gyepizolátumban] ( ) - Tiszatenyő, Kétpó, Mezőtúr [8888.3, , , , Tiszatenyő-Csugar között, a vasúti mezsgyében] szórványos ( ) - Kétegyháza, Lökösháza [9493.3, , , a két település között a vasúti mezsgyében] szórványos ( ) - Tiszainoka, Kunszentmárton [9187.1, a Hangácsi-gyeptől keletre eső apró sztyeppfoltok növényzetében] szórványosan ( ) - Kunszentmárton [9187.1, a 44. számú főút Kunszentmárton-Cserkeszőlő közötti szakaszán, a kilométerek közötti szelvény mezsgyéinek lösznövényzetében] gyakori ( ) A Dél-Tiszántúlon sztyeppréti növényzetben szórványos előfordulású faj Salvia verticillata L. - Mezőtúr [9089.1, Mezőtúrról Mezőhék felé a közút mezsgyéjében, a 2. kilométerkőnél] ( ) - Gádoros, Nagyszénás [9389.2, a két település közötti műút mezsgyéjében] gyakori ( ) - Gádoros [9389.2, a Gádoros-Nagyszénás közötti műútról a 39. kilométerkőnél leágazó mellékút mezsgyéjében] ( ) - Mezőtúr [8989.2, a Csugar vasútállomáshoz vezető műút végén, az 1. kilométerkő előtt kb méterrel a mezsgyében] ( ) - Tiszatenyő, Kétpó, Mezőtúr [8888.3, , , , Tiszatenyő-Csugar között, a vasúti mezsgyében] gyakori ( ) - Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Mezőberény, Murony, Békéscsaba [9091.3, , , , , , , a fenti települések között a vasútvonal mezsgyéjében] gyakori ( ) - Békéscsaba, Szabadkígyós, Kétegyháza, Lökösháza [9392.4, , , , a fenti települések között a vasútvonal mezsgyéjében] gyakori ( ) - Mezőtúr [8989.3, Mezőtúr-Kétpó között a 7,5 és a 8,3 kilométer közötti útszelvényben] szórtan ( ) - Csabacsűd [9190.3, a település vasútállomásától keletre, a vasúti sín mezsgyéjében] ( ) Az utóbbi években gyűjtött adatai alapján, főként löszmezsgyékben, elég gyakori a Dél- Tiszántúlon Salvia aethiopis L. - Tiszaug [9186.2, a Csépára vezető mellékút mezsgyéjében, kb. egy kilométerre a 44-es számú főúttól] tízes nagyságrendben ( ) A Dél-Tiszántúlon ritka előfordulású faj Acinos arvensis (Lam.) Dandy - Békésszentandrás [9188.4, a Gödényhalom lábánál] ( ) - Gádoros [9389.2, az un. Werner-major szélén található sztyepprétfoltban] ( ) - Kunszentmárton [9187.3, Istvánháza-puszta északi részén, sztyeppfoltokban] szórványosan ( ) - Orosháza [9489.2, a határőr laktanya, lőterének töltésén] szép számmal. ( ) - Szarvas [9189.3, a bikazugi kenderáztatóval szembeni gyep vegetációjában] ( ) - Szarvas [9189.4, a kvadrát délnyugati sarkában, a Csabacsűd-Szarvas közigazgatási határ közelében, sztyepprétfoltban] ( ) - Nagyszénás [9189.4, a Szarvas-Nagyszénás közötti műút mellett, nagy méretű gyepesedett parlagon] szórványos ( ) - Öcsöd [9088.3, a Harangzug által körbezárt mentett oldali gyep vegetációjában] ( ) - Tiszaföldvár [9087.2, a tiszaföldvári halastó körüli gyepek sztyeppfoltjaiban] gyakori. ( ) - Csabacsűd [9289.2, a Csabacsűdi-legelő sztyepprétfoltjaiban] szórványosan ( ) - Hódmezővásárhely [9588.1, a Kenyere-Kútvölgyi-csatorna mezsgyéjében, töltésén] gyakori ( ) - Szentes [ a Kistőkei-gyepek sztyepprétfoltjain] szórványos ( ) - Szentes [9387.2, belterületen, a vasúti rendező pályaudvaron, sín melletti mezsgyében] ( ) A Dél-Tiszántúl száraz gyepjeiben viszonylag gyakori faj Clinopodium vulgare L. - Csárdaszállás [9191.2, a település északi szélén, mezofil réten tömeges.] ( ) - Köröstarcsa, Körösladány, [9091.4, a Kettős-Körös és a Sebes-Körös töltésein gyakori a Hármas-Körös-torok környékén] ( ) - Derekegyház [9488.1, a Derekegyházi erdőben] ( ) A Dél-Tiszántúlon szórványos elterjedésű faj Mentha longifolia (L.) Nath. - Gyomaendrőd, Csárdaszállás [9091.3, , a Hármas-Körös külterületéhez tartozó jobb parti hullámtéren] gyakori ( ) - Csárdaszállás [9191.2, a te- 15

16 A Puszta 2003 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve lepülés szélén, mezofil réten] tömeges. (2001. július 2.) A Dél-Tiszántúlon folyó hullámterek magas kórós növényzetében fordul elő Mentha auqatica var. riparia L. - Szelevény [9187.3, a Hármas-Körös jobb oldali iszapos, meredek folyópartján, a töltéskilométernél ( ) A változat tiszántúli elterjedése nem feldolgozott Verbascum chaixii Vill. ssp. austriacum (Schott) [syn. V. austriacum Schott] - Szarvas [9189.3, a város déli határát övező nyári körgáton] gyakori ( ) - Fábiánsebestyén [9288.4, Mucsi-puszta sztyeppfoltjaiban] szórványos ( ) - Derekegyház [9488.1, a derekegyházi erdő szegélyeiben, tisztásain] gyakori ( ) - Szegvár [9387.4, a Szegvári gyep északi részén és a vasútvonalra merőleges nyári gát mezsgyéjében és csatorna parton] szórványos ( ) A Dél-Tiszántúlon szórványos előfordulású faj Kickxia spuria (L.) Dum. - Szarvas [9189.1, a Holt-Körös partján, építési terület devasztált felszínén] ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású Kickxia elatine (L.) Dum. - Öcsöd [9088.3, a Gyigerzugi-holtágnál, kaszálón, a folyópart közelében] ( ) - Mezőtúr [9088.4, a Kút-réti-csatorna mederoldalában, a Hármas-Körös hullámterének közelében] ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású faj Linaria biebersteinii Bess. ssp. strictissima (Schur) Soó - Öcsöd [9187.2, Öcsöd-Kunszentmárton között a 44. számú főút jobboldali mezsgyéjében, az 55. kilométertábla előtt] ( ) - Szarvas [9189.2, az örménykúti út mentén, a Piroska csárda mellett, sztyepprétfolton ( ) - Gádoros [9389.2, Gádoros-Nagyszénás közötti műútról a 39. kilométerkőnél leágazó mellékút mezsgyéjében] ( ) - Gádoros [9389.2, Gádorostól délkeletre, szántók között földút mezsgyéjében] ( ) - Gádoros [9389.1, a Fábiánsebestyén-Gádoros közötti vasútvonal mezsgyéjében, ahol a Mágocs-eret keresztezi a pálya] gyakori ( ) - Tiszainoka [9187.1, Hangácsi-gyep növényzetében] gyakori ( ) - Csabacsűd [ a Csabacsűd-Kondoros közötti vasútvonal mezsgyéjében, a településtől délkeletre, vasúti átjárónál] ( ) - Kardos [9290.1, az Egyetértés TSZ.-hez vezető burkolt út mezsgyéjében] ( ) - Kondoros [9290.2, földút vasúti átjárójához közeli vasúti mezsgye növényzetben, a település határában] ( ) - Kondoros [9291.3, földút mezsgyéjében, a településtől keletre, a 44.-es számú főút közelében] ( ) - Kunszentmárton [9187.1, a 44. sz. főút Kunszentmárton-Cserkeszőlő közötti szakaszán, a kilométer közötti szelvény mezsgyéinek lösznövényzetében] gyakori ( ) - Öcsöd [9188.2, a 44.-es számú főút mellett, Békés és Szolnok megye határa után, a régi árvízvédelmi töltés növényzetében] gyakori ( ) - Orosháza [9489.4, az Orosháza-Szeged vasútvonal közelében, 4-5 kilométerre a várostól, 0.1 hektáros löszgyep-izolátum növényzetében] ( ) - Szarvas [9189.3, a Szarvas-Szentes közötti közlekedési úttal határos sztyepprét foltban, közvetlenül a várostábla után] ( ) - Szarvas [9189.1, az ipari park területén, a Szarvas-Orosháza közötti vasútvonal mentén, sztyeppréti vegetációban] ( ) - Szarvas [9189.3, a Holt-Körös partján, a bikazugi kenderáztató és a Dögös-Kákafoki főcsatorna közötti nyári gát növényzetében] ( ) - Szarvas [9189.3, a Bikazugi Kenderáztatóval szembeni gyep vegetációjában] ( ) - Szarvas [9189.2, az Ószőlői halom mellett, felhagyott homokbánya növényesedett területén] ( ) - Szarvas [9189.3, a város déli határát övezi nyári körgáton] gyakori ( ) - Csabacsűd [9189.4, a vasúti mezsgyében, a település északnyugati határában, vasúti átjárónál ( ) - Szarvas [9189.4, a Czibula-halom növényzetében] ( ) - Csabacsűd [9189.4, a kvadrát délnyugati részén, a nagyrátai területen földút löszös mezsgyéjében] ( ) - Örménykút [9190.3, a településtől délkeletre földút löszmezsgyéjében] szórványosan ( ) - Mesterszállás [9088.4, a településtől délnyugatra a mezőtúri határral szomszédos területrészen, földút mezsgyéjében] ( ) - Mesterszállás [9088.4, a Harangzugi-holtágtól északkeletre árokmezsgyében] ( ) - Öcsöd [9088.3, 16

17 Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez Tóth Tamás a Kunsági-csatorna gátján az első keresztező hídnál (a Hármas-Körösbe torkollás előtt) és az áthaladó út mezsgyéjében] ( ) - Kunszentmárton [9187.2, az un. Kungyalui erdő déli részén] ( ) - Tiszaföldvár [9087.2, a Tiszaföldvár-Mezőtúr közötti út mezsgyéjében, a leágazástól a Jókúti-csatorna szivattyú-telepéig] szórványosan ( ) - Öcsöd [9188.1, az Atrácsi-tóhoz vezető burkolt út mezsgyéjében] szórványos ( ) - Öcsöd [9188.3, az Atrácsi-tó keleti oldalán, földút mezsgyéjében] szórványos ( ) - Öcsöd [9188.3, az Atalag-halommal szembeni löszgyepben] szórványosan ( ) - Csabacsűd [9892.2, a Csabacsűdi-legelőnél, a Dögös-Kákafoki-csatorna mezsgyéjében] ( ) - Hódmezővásárhely [9588.1, a Kenyere-Kútvölgyi csatorna mezsgyéjének és töltésének növényzetében] ( ) - Szegvár [9387.4, a Kórógy-ér mederoldalának sztyeppvegetációjában] ( ) - Szegvár [9387.4, vasúti töltés és mezsgye növényzetében a Sáphalommal szemben] ( ) - Szentes [9387.4, mezőgazdasági repülőtér déli részén] szórványos ( ) - Szentes [9287.4, a Kistőkei gyepek, sztyepprét foltjain] szórványos ( ) Védett faj! Az újabb évek terepi kutatásai alapján, korántsem annyira ritka a Dél- Tiszántúlon, mint azt korábban gondoltuk Linaria genistifolia (L.) Mill. - Szentes [9387.1, a Szentes-Csongrád közötti vasútvonal magas töltésének oldalán] és szervizútjának mezsgyéjében, a tiszai vasúti híd előtt, a Szentes felőli oldalon ( ) A Dél-Tiszántúlon kifejezetten ritka faj Limosella aquatica L. - Öcsöd [ , a Hármas-Körös jobb parti hullámterében, a nagykunsági csatorna befolyójának száraz iszapfelszínén] ( ) A Dél-Tiszántúlon, iszapnövényzetben szórványos előfordulású faj Veronica scutellata L. - Berettyóújfalu [8894.2, Berettyószentmárton és Mezősas között, a számú közlekedési úttól néhány száz méterre, nyugati irányban található gyep szikes foltjain] ( ) - Nagytőke [9287.2, a Mírmidó-halom mögötti gyepfolt mocsarában] ( ) - Tiszainoka, Kunszentmárton [9187.1, a Hangácsi-gyeptől keletre apró mocsárfolt növényzetében] ( ) A Dél-Tiszántúlon, mocsarakban nem túl gyakori előfordulású faj Pseudolysimachion spicatum (L.) Opiz [syn. Veronica spicata L.] - Csabacsűd [9892.2, a Csabacsűdi legelő sztyepprét foltjaiban] szórványos ( ) - Derekegyház [9488.1, a Derekegyházi erdő szegélyeiben, tisztásain] gyakori ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású faj Veronica verna L. - Békéscsaba [9392.4, a Makkos-háti legelő, vasúthoz közeli gyeprészén] ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású faj Veronica hederifolia L. sp. lucorum (Klett. Et Richt.) - Derekegyház [9488.3, Kéktó-Rárósi puszta területén, a Zöld-halmon és lábánál] ( ) Az alfajok hazai elterjedése nem tisztázott Odontites rubra (Baumg.) Opiz - Orosháza [9490.1, A 5049/3 helyrajzi számú homokbánya devasztált, homokos-vizenyős felszínén] ( ) A Dél-Tiszántúlon nem túl gyakori faj Rhinantus minor L. - Nagytőke [9287.1, a Tőkei gyepek kiszáradó rétjein] szórványos ( ) A Dél-Tiszántúl kiszáradó rétjein szórványos előfordulású faj Plantago schwarzenbergiana Schur - Gyula [9393.4, Gyula-Elek között az ún. Kispéli-gyep északi részén, vakszikes területen] százezres nagyságrendű állomány ( ) Erdélyipannóniai bennszülött, védett faj. Állományai főként a Dél-Tiszántúlon, annak is a legdélibb részein fordulnak elő Plantago lanceolata L. var. eriophora Hoffm. et Link - Hódmezővásárhely [ Kéktó-Rárosi pusztán, a Téglás-ér melletti gyepekben] ( ) - Tiszaug [9186.2, Tiszaug és Cserkeszőlő között a 44-es számú főúttól délre, a Csépa leágazás melletti gyepben] szórtan ( ) - Makó [9788.4, a Maros hullámterében, a közúti hídhoz közeli útszegélyben] egy folt ( ) Az alfaj jelenlegi elterjedtségére szórványosak az adatok. 17

18 A Puszta 2003 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve 959. Papaver confine Jord. ssp. lecoquii (Lamotte) Syme - Öcsöd [9088.3, a Martfű-Öcsöd közötti országút mezsgyéjében, az 5. kilométerkőnél, magas jégkorszaki Tisza-övzátonyon] ( ) - Gádoros [9389.2, a Gádoros-Nagyszénás közötti műút mezsgyéjében, Gádorostól kb. 1 kilométerre] ( ) - Békésszentandrás, Szarvas [9189.1, a Hármas-Körös töltésén] gyakori ( ) Az alfaj szórványos elterjedésű Isatis tinctoria L. - Makó [9888.2, a Maros jobb parti árvízi töltésének mentetlen oldalán, a szabad strandtól nyugatra eső szakaszon] szórványosan ( ) Védett faj! TÓTH (1967) magyarországi Maros-szakaszra vonatkozó alapos enumerációjában szerepel a faj, de azóta a területről előfordulását nem jelezték (Lásd PENKSZA 1997). A magyarországi állomány zöme a Tiszántúl déli részén található. A jelenlegi megtalálás, a faj egyetlen recens adata a védett Maroshullámtéren. Védett faj! Alyssum turkestanicum Regel et Schmalh. [syn. Alyssum desertorum Stapf] - Csabacsűd [9289.2, a Káka-Dögös főcsatorna partján, kitermelt száraz iszapon] ( ) A Dél-Tiszántúlon szórványos előfordulású faj Erysimum diffusum Ehrh. [syn. E. canescens Roth] - Mezőtúr [8989.1, a Csugar-Tiszatenyő közötti vasúti szakaszon, a szervizúton] ( ) A Dél-Tiszántúlon szórványos előfordulású faj Alliaria petiolata (M. B.) Cavara et Grande [syn. A. officinalis Andrz.] - Kunszentmárton [9187.4, Hármas-Körös jobb part, a vasúti híd feletti szakaszon, kubikerdők aljnövényzetében] szórványosan ( ) Új adat a KMNP védett Körös-ártér területegységére nézve Camelina alyssum (MILL) Thell Mezőtúr [9089.3, magas vezetésű csatorna gyomos mezsgyéjében] ( ) Magyarországon ÚJVÁROSI (1973) szerint nagyon ritka, SIMON (2000) szerint pedig, ritka előfordulású gyomfaj Viola odorata L. - Derekegyház [9488.1, a Derekegyházi erdőben] ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású faj Viola alba Bess. - Makó [9788.4, a Maros hullámterén, a közúti híd közelében, fiatal magyar kőrisesben] több foltban ( ) - Gyomaendrőd [9090.4, a Torzsási-holtág partján ültetett erdőben] tömeges ( ) - Derekegyház [9488.1, a derekegyházi erdőben] ( ) - Szentes [9387.2, belterületen, vasúti átjárónál, mezsgyében] ( ) - Szentes [9387.2, belterületen, a Szarvas felé kivezető út vasúti átjárójánál zavart mezsgyében] foltokban ( ) SIMON (2000), SOÓ (1968) alapján, a Tiszántúlon adventív fajnak tartja és két előfordulását (Szeged, Debrecen) említi. A fenti adatok szerint azt valószínűsíthető, hogy jóval elterjedtebb Viola cyanea Celak. - Derekegyház [9488.1, a derekegyházi erdőben] ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású faj Viola hirta L. - Pusztaföldvár [9390.4, az Adonis transsylvanica élőhelye közelében, a vasúti mezsgyében] ( ) - Tiszatenyő, Kétpó, Mezőtúr [8888.3, , , , Tiszatenyő-Csugar között, a vasúti mezsgyében] gyakori ( ) - Békéscsaba, Szabadkígyós [9392.4, a fenti települések között a vasútvonal mezsgyéjében] szórványos ( ) - Gádoros, Nagyszénás [9389.2, a két település közötti műút mezsgyéjében] ( ) - Orosháza [9489.4, az Orosháza-Szeged közötti vasútvonal szegélyében, 2-3 kilométerre a várostól] ( ) Száraz gyepek szórványos előfordulású faja Viola ambigua W. et K. - Gádoros, Nagyszénás [9389.2, a két település közötti műút mezsgyéjében] szórványos ( ) - Tiszatenyő, Kétpó, Mezőtúr [8888.3, , , , Tiszatenyő-Csugar között, a vasúti mezsgyében] szórványos ( ) - Békéscsaba, Szabadkígyós [9392.4, a fenti települések között a vasútvonal mezsgyéjében] szórványos ( ) 18

19 Újabb adatok a Dél-Tiszántúl flórájának ismeretéhez Tóth Tamás - Mezőtúr [8989.3, a Mezőtúr-Kétpó közötti útról az Almásy kastélyhotelhez leágazó mellékút mezsgyéjében] ( ) - Gádoros [9389.2, , Gádorostól északra, szántók között a Lajoshalmi gyepek felé vezető földút mezsgyéjében] gyakori ( ) - Kunszentmárton [9187.1, A 44. sz. főút Kunszentmárton-Cserkeszőlő közötti szakaszán, a kilométerek közötti szelvény mezsgyéinek lösznövényzetében] szórványos ( ) - Derekegyház [9488.1, a derekegyházi erdő tisztásain, szegélyeiben] ( ) A Tiszántúlon ritka előfordulású, sztyeppréti faj Viola pumila Chaix. - Békéscsaba [9392.4, a Makkos-háti legelő, mocsárfoltjaiban] ( ) - Nagytőke [9287.1, a Tőkei gyepek északi részén] ( ) - Csabacsűd [9289.2, , a csabacsűdi legelők mocsárrét foltjaiban] ( ) - Örménykút [9189.2, az Örménykúti út mentén, a Piroska csárda mellett, sztyepprét foltban] ( ) - Mezőtúr [8989.3, Csugar-Mezőtúr között a vasútvonal mentén mély árokban, a kilométer szelvények között] ( ) - Gyomaendrőd [9191.1, a vasútvonal mezsgyéjében, vasúti kilométerszelvény mezsgyéjében] ( ) - Kunszentmárton [9187.2, a Bábockai erdővel mozaikoló mocsárrétek növényzetében] gyakori ( ) A Dél-Tiszántúlon szórványos előfordulású faj Hypericum tetrapterum Fr. - Magyarcsanád [9889.2, a Maros árterén. kb. 4 hektáros száraz kubikgödör növényzetében, a Bökényi halom közelében] ( ) TÓTH (1967) magyarországi Maros-szakaszra vonatkozó alapos enumerációjában szerepel a faj, de azóta a területről előfordulását nem jelezték (Lásd PENKSZA 1997). Jelenleg ez a faj egyetlen, recens adata a védett Maros-hullámtéren Hypericum hirsutum L. - Magyarcsanád [9889.2, a Maros árterén. kb. 4 hektáros száraz kubikgödör növényzetében, a Bökényi halom közelében] ( ) Az Alföldön szórványos előfordulású mezofil lomberdei faj. Az Alföldön szórványos előfordulású faj. Új adat a Maroshullámterére nézve Campanula rapunculoides L. - Fábiánsebestyén [9388.2, az Árpádhalomra vezető út mezsgyéjében a település szélén, a vasúti kereszteződés után] kisebb csoport ( ) Az Alföldön szórványos, a Dél-Tiszántúlon ritka előfordulású faj Aster sedifolius L. ssp. sedifolius [syn. A. punctatus W. et K.] - Algyő [9687.3, az Algyői-gyep növényzetében] gyakori ( ) - Kunszentmárton [9187.4, a Kékes-holtmeder partján, sztyeppréten] ( ) - Öcsöd [9188.2, a 44-es számú főút melletti régi gát oldalán és az útmezsgyében] ( ) - Mezőtúr [Peres-pusztán a Hármas-Körös gátjának közelében és a peresi szivattyútelep után, a gát külső mezsgyéjében] több foltban ( ) - Gyomaendrőd [9091.4, a Danzugi-holtág mellett, a Hármas-Körös árvízvédelmi töltésének külső mezsgyéjében és a holtág déli, mentett oldali végénél] nagy számban ( ) - Gyomaendrőd [9090.3, a Fűzfás-zugi holtághoz bevezető út mellett a Hármas-Körös töltésének mezsgyéjében] ( ) - Gyomaendrőd [9090.1, a Peresi-holtág gátján, az endrődi szakaszon] ( ) - Nagyszénás, Eperjes [9289.2, , a Lajoshalmi-gyepek szikesedő sztyeppfoltjaiban] tömeges ( ) - Szentes [9388.3, a Lapistó község feletti gyepben, egykori pleisztocén gyepes meder partján] tömeges ( ) - Szarvas [9189.3, a Lestyánhalomhoz közel, csatorna parton] néhány tő ( ) - Kunszentmárton, Öcsöd, [9187.4, az Atrácsi-Bábockai erdő gyepes mezsgyéin, tisztásain néhol] tömeges ( ) - Nagytőke [ , a Mírmidó-halom mögötti gyepfolt déli részén] tömeges ( ) - Nagyszénás [9289.4, a Nagyszénási-székes körüli szikes gyepfoltokban] tömeges ( ) - Csabacsűd, Nagyszénás [9289.2, , , , a Csabacsűdi legelők szikesedő sztyepp foltjaiban néhol] tömeges ( ) - Gyula [9393.4, Gyula-Elek között az ún. Kispéli-gyep északi részén] tömeges ( ) 19

20 A Puszta 2003 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve - Tiszaföldvár, Mezőhék, Mezőtúr [9088.1, , , a Mezőtúr-Tiszaföldvár közötti műút mezsgyéjében] több foltban ( ) - Tiszatenyő, Kétpó, Mezőtúr [8888.4, , Tiszatenyő-Csugar között a vasútvonal mezsgyéiben] szórványos ( ) - Mezőtúr, Gyomaendrőd [8989.1, , , a Csugar-Mezőtúr között vasútvonal mezsgyéiben] gyakori ( ) - Csárdaszállás, Mezőberény, Murony, Békéscsaba [9091.3, , , , , , a fenti kvadrátokban, a vasútvonal mezsgyéiben] gyakori ( ) - Mezőtúr, Gyomaendrőd, Békéscsaba, Szabadkígyós, Kétegyháza [9090.1, , , , Mezőtúr-Gyomaendrőd és Mezőmegyer- Kétegyháza között a fenti kvadrátokban, a vasútvonal mezsgyéjében] nagyon gyakori ( ) - Nagyszénás [9289.4, a Nagyszénási-Székestől északra, a Szénás-érrel érintkező gyepekben] tömeges ( ) - Mezőtúr [8989.4, a Mezőtúr-Kétpó közötti út kilométerszelvényében a bal oldali mezsgyében] szórtan ( ) - Tiszainoka [9187.1, Hangácsi-gyep növényzetében, a terület délkeleti sarkában] nagy állománya él ( ) - Cserkeszőlő, Kunszentmárton [9187.1, a Hangácsi-gyeptől keletre eső apró sztyeppfoltok növényzetében] gyakori ( ) - Kunszentmárton [9187.2, a Kékes-holtmeder, északi partja feletti sztyeppréten] tömeges ( ) - Kunszentmárton [9187.4, a Kékes-holtmeder, löszös partoldalában] gyakori ( ) - Kunszentmárton [9187.2, a Kékes-holtmeder északi partja feletti gyepen, mintegy 10 hektáros területen] tömeges ( ) - Mezőtúr [9089.1, Mezőtúr déli szélén, a szarvasi komphoz vezető út mellett, nagy kiterjedésű sztyepprétben] ( ) - Kunszentmárton [9187.3, Istvánháza-puszta északi részén, vasúti mezsgyében] szórványosan ( ) - Gyomaendrőd, [9090.4, éve használaton kívüli vasúti töltés mezsgyéjében] tömeges ( ) - Szarvas [9190.1, Szarvas-Gyomaendrőd közötti műút mezsgyéjében, a rózsási rizstelep magasságában] kisebb foltok ( ) - Fábiánsebestyén [9388.2, felhagyott homokbánya növényzetében] ( ) - Mezőtúr [9088.4, a Kút-réti csatorna melletti gyepek (Nagynyomás) szikesedő foltjain] szórványosan ( ) - Mesterszállás [9088.4, a Harangzugi holtágtól északkeletre árokmezsgyében] ( ) - Kunszentmárton [9087.4, a Kerekes-zugi kaszáló mentett oldali mocsárrétjében] ezres nagyságrendben ( ) - Békésszentandrás [9188.2, a Hármas-Körös töltésén és mezsgyéiben, a környező földutak szegélyeiben a Siratói-holtág környékén] tömeges ( ) - Öcsöd [9088.3, a Hármas-Körös bal parti töltésén a település keleti szélénél] gyakori ( ) - Tiszaföldvár [9087.2, a tiszaföldvári halastó körüli gyepekben] gyakori ( ) - Cserkeszőlő [ a Szelevény felé vezető út mentén található Cserkehalomtól nyugatra, szikes gyep-izolátumon] ( ) - Kunszentmárton, Öcsöd [9188.3, , az Atalag-halom környéki száraz csatornapartokon és földútmezsgyékben] néhol gyakori ( ) - Mezőtúr [9089.4, a túlakörösi erdő tisztásain és a Hármas-Körös töltésének lábánál] tömeges ( ) Védett faj! Aster lanceolatus Willd. - Orosháza [9490.1, az 5049/3 helyrajzi számú homokbánya területén] gyakori ( ) - Algyő [9687.3, az Algyői-gyep területén, száraz csatornapartokon] szórványos ( ) - Tiszaföldvár [9088.3, az Özénhalmi út mentén, nagy kiterjedésű vizenyős parlag növényzetében] ( ) - Tiszaföldvár [9087.2, a tiszaföldvári halastó partszegélyében] ( ) - Gyomaendrőd [9091.4, a Hármas-Körös hullámterén, a Danzugiés Félhalmi-holtág környezetében] szórványos [ ) Észak-amerikai eredetű, főként hullámtereken terjedő adventív faj Filago arvensis L. - Öcsöd [9088.4, a Hármas-Körös hullámterének jobbpartján, a nagykunsági csatorna befolyójának száraz iszapfelszínén] ( ) A Dél-Tiszántúlon nem túl gyakori előfordulású iszaplakó faj. 20