MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

Átírás

1 MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/890-1/2011/I. Tárgy: Makói Kistérség Környezetvédelmi Üi.: Tóth Eliza Programja Melléklet: Környezetvédelmi Program Makó Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény előírja, hogy a települések kötelesek Környezetvédelmi Program elkészítésére. A Makói Kistérség korábbi Környezetvédelmi Programjának hatálya évben lejárt. A Makói Kistérség Többcélú Társulása 42/2011. (VI.17.) PT. határozatával a Raki Bt.-t bízta meg a Környezetvédelmi Program elkészítésével, mely dokumentumot a Megbízott elkészítette. A Környezetvédelmi Programot az érintett önkormányzatok képviselő-testületeinek, valamint a Makói Kistérség Többcélú Társulásának is el kell fogadnia. A Környezetvédelmi Program Makóra vonatkozó része mellékletben megtalálható, míg a teljes, A Makói Kistérség Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata c. szakmai anyag megtekinthető az alábbi linken: ftp://pmhiv3.teleline.hu/public/kvpr pdf A Hulladékgazdálkodási Terv elkészítése folyamatban van, a végleges dokumentum az új Hulladékgazdálkodási törvény hatálybalépését követően kerül véglegesítésre, legkésőbb február 28. napjáig bezárólag. Tisztelt Képviselő-testület! Kérem a fenti előterjesztést megtárgyalni és döntésüket meghozni szíveskedjenek! HATÁROZATI JAVASLAT Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy határoz, hogy jóváhagyja a Makói Kistérség Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata c. szakmai anyag Makó városra vonatkozó részét, valamint a benne foglalt környezetvédelmi fejlesztéseket kiemelt figyelemmel kezeli. HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: FAX: INFO@MAKO.HU -1. old

2 Egyúttal a Képviselő-testület elfogadásra javasolja a Makói Kistérség Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata c. szakmai anyagot a Makói Kistérség Többcélú Társulása részére. Felelős: polgármester Határidő: azonnal A határozatról értesítést kapnak: - Makó város polgármestere -Makó város jegyzője - Makói Kistérség Többcélú Társulás elnöke - Polgármesteri Hivatal Műszaki Iroda - Irattár Makó, november 9. Dr. Buzás Péter polgármester HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: FAX: INFO@MAKO.HU -2. old

3 Makó A kistérség központja Makó hangulatos alföldi város, ami a kistérség területének harmadát foglalja el, míg népességének valamivel több, mint fele él a városban. A népesség száma az elmúlt tíz év során közel ezer fővel csökkent. A település gazdaságában korábban fontos több üzem megszűnt, ugyanakkor több fontos fejlesztés is történt, illetve folyamatban van. Gazdaságföldrajzi helyzetében fontos változást hozott, hogy (legalább) a várost elérte az M43-as autópálya, s további kedvező változást eredményezhet Románia bekapcsolása a schengeni zónába (ami Arad és Temesvár felé nyitható gazdasági kapcsolatokat jelenthet). A városnak önálló környezetvédelmi programja még nem készült, de a kistérségi környezetvédelmi programban (2004) helyzeténél fogva meghatározó szerepe volt. A város néhány karakterisztikus épülete, parkjai eddig is kellemes hangulatot biztosítottak (ami azonban jelentősen lerontott a már-már elviselhetetlen átmenő teherforgalom főként az utóbbi évtizedben), az elmúlt évek (és a jelenlegi időszak) fejlesztései pedig tovább javították/javítják az összképet. Jelentős változást hoz majd a város lakóinak életébe a hamarosan induló szennyvízcsatorna bővítés is. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók Terület (ha) Lakó népesség (fő) 24467*** Külterületi lakosság száma és aránya (fő,%) 354 1,44* Regisztrált munkanélküliek száma (fő) 1518*** Lakások száma (db) 11447*** Közüzemi vízhálózat hossza (km) 168,3** Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya (db, %) ,37** Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km) 39,6** Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma és aránya (db, %) ,63** Vezetékes gázzal fűtött lakások száma és aránya (db, %) ,64** Rendszeres szemétgyűjtésbe bevont lakások száma és aránya (db, %) ,9** Összes belterületi közút hossza (km) 128,86** Összes belterületi burkolt közút hossza (km) 119,18** Összes belterületi zöldterület nagysága (m 2 ) ** Játszóterek száma (db) 22** Személygépkocsi állomány (db) 6397** Teherszállító gépjárművek (db) 1184** *2001 (KSH) **2009 (Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR) *** 2010 (Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR)

4 A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. Makón van immissziót mérő manuális állomás, azonban több komponens mérése 2008 óta megszűnt, így az utóbbi évekre vonatkozóan csak hiányos megállapításokat lehet tenni a légszennyezettségre. A mérőállomás adataiban inkább rendszertelen ingadozások tapasztalhatóak, mint meghatározott trend (lásd 5 7. ábrák). Határozott tendenciák az emissziók esetében sem figyelhetők meg (lásd 2 5. táblázat), feltűnő azonban a 2006-os év kiugró széndioxid kibocsátása. Az M43-as autópályához kapcsolódó elkerülő út megépítésével az átmenő forgalom visszaesésével viszont érezhetően javult a levegő minősége. Gondot jelenthet azonban a Temesvár felöl érkező (és az M43-ra igyekvő) forgalom, amely eddig elkerülte a várost, de hatása már ma is érezhető. A pollenszennyezés fő okaként megnevezhető parlagfű probléma jelen van, igaz kevés a bejelentés, és a tulajdonosok felszólító levélre el is végzik a gyomirtást. Hulladék. A közszolgáltatást 2010 júliusa óta az ASA Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft végzi, ami tíz évre nyerte el a szolgáltatási szerződést. A korábbi szolgáltató (tíz évig) a Bio-Pannónia Kft. volt. A váltásnak szakmai és anyagi okai is voltak. Az ASA szakmai munkája, regionális lerakója működtetése, szolgáltatási színvonala példamutató, valamint (20%-kal) olcsóbb hulladékszállítási díjat is vállalt. Az új közszolgáltató a kommunális hulladékot heti, a szelektíven (zsákokban) gyűjtött hulladékot pedig havi rendszerességgel gyűjti. (A korábbi tapasztalatok Makón is igazolódtak, hogy ha lakosság kellő gondossággal jár el, elegendő a havi gyűjtés.) A családi házaknál a zsákos gyűjtés során a papír- és a műanyaghulladékot szállítják el, az üveg és a fémhulladék elhelyezésére a gyűjtőszigeteken van mód. A zöld hulladékot az ASA ingyenesen átveszi, és a temetőben keletkező hulladékot elszállítására is találtak megoldást (az egyházakkal és az önkormányzattal). A Makón gyűjtött hulladékok a Hódmezővásárhelyi lerakóba kerülnek. Az új szolgáltató klasszikus hulladékudvart nem üzemeltet a városban, de a hulladékot (a regionális lerakó mellett kialakított telepen) térítés ellenében átveszik. (Az ASA-nak engedélye van egy zárt tömörítő berendezésre.) Az építési törmelék elhelyezése jelenleg gondot okoz, szétválogatás után lehet leadni Makón, egyébként Hódmezővásárhelyre kell átszállítani. Lomtalanítás évente kétszer van, 2011-ben 3 körzetben, 3 gyűjtőponton zajlott, a későbbiekben ennek tapasztalatait feldolgozva alakítják ki a gyűjtési helyeket. (Ilyenkor a hulladék lerakása közvetlenül az ASA ide kitelepül gyűjtőeszközeire kerül.) A tapasztalat szerint a lakosság még tanulja ezt a módszert: gond volt, hogy a kiadott szóróanyag ellenére a megjelölt időpont előtt és után is vittek a helyszínre hulladékot. A szolgáltató-váltás előtt az is kiderült, hogy a legalább 25 éves működésre tervezett regionális lerakó üzemeltetése hosszú távon nem célszerű (műszaki problémák, központi szabályozás). Így a városban két felhagyott lerakó van: a régi 1950 és 1998 között, az új (regionális) lerakó 1999-től 2010 közepéig üzemelt. Makó már korábban csatlakozott a DAREH társuláshoz (főként a régi lerakó rekultivációja miatt), de a gyors döntés nyomán lehetőség volt a regionális lerakó bekapcsolása is a programba. A régi hulladéklerakó rekultivációja a DAREH projekt I. ütemében szerepel (a projektjavaslat szerinti rekultivációs megoldás: együtemű rekultiváció teljes rétegrenddel és kiegészítő műszaki megoldással a tótól való elválasztással és a hulladék egy részének áttermelése). A lerakó egykor műszaki védelem nélkül létesült, de közvetlen aljzatát jó vízzáró képességű agyag alkotja. Azonban a lerakó alját magas vízállás esetén a talajvíz szintje elérheti, melynek következtében a szennyező anyagok kimosódhatnak az alsó szintből. A lerakó bezárásakor elvégzett takarás eredményeként a hulladéktesten átszivárgó csapadékvíz mennyisége nagymértékben csökkent. Jelenleg nagy, részben takart, gyomos terület, friss kiszállítás nem látható. A lerakó közepén m 3 fúrási iszap is található. A felülvizsgálat során kimutatott szennyezések nem egyértelműen a lerakóból erednek, valamint a lerakó lezárásával megszüntethető a környezetre gyakorolt hatása.

5 Mivel a lerakó 1998-ban bezárt, így a bomlási folyamatok már jórészt lezajlottak, rekultivációja egy ütemben, jogszabály szerinti rétegrenddel végezhető, a Felügyelőség is ezt hagyta jóvá. A depónia kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a víztározó tótól a lehető legnagyobb védőtávolságot tartsák meg (a víztárolót a lerakótól el kell szigetelni), azaz közvetlenül a tó szélétől a hulladékot át kell deponálni. (A rekultiváció során kialakításra kerül öv- és talpárok, szikkasztó árok 905 m hosszúságban, valamint 16 db gázkiszellőztető kút és 5 db monitoring kút létesül.) A regionális lerakó rekultivációja a DAREH projekt II. ütemében szerepel, a projektjavaslat szerinti rekultivációs megoldás: kétütemű rekultiváció, első ütemben a jogszabálynál részletesebb rétegrenddel, biogáz hasznosítás nélkül, biogáz kezelésével (fáklyázás). A 1999-ben nyitott lerakó műszaki védelemmel el van látva, dombépítésese technológiával üzemelt május 31-ig. Területe 24 ha, melyből 1,6 ha-t foglal el a szigetelt depónia. A felülvizsgálat során feltárt kismértékű szennyeződések nem a lerakóból származnak. A lerakó veszélyeztető potenciálja alacsony. A lerakó minimális hatással van a környezetére, helyben történő rekultivációja lehetséges. Figyelembe véve a hivatalos es bezárást, valamint a nagymennyiségű hulladékot, lezárása csak két ütemben valósulhat meg. A hulladéktest stabilizálódása nem történik meg a rekultiváció kezdetéig, a hulladékfelszín jelentős mozgása és intenzív biogáztermelés várható, ezért az átmeneti fedőréteget a jogszabályban előírt minimális rétegrenddel kellene kialakítani. A felülvizsgálat számításai alapján a keletkező biogáz mennyisége nem indokolja gyűjtő és hasznosító rendszer kiépítését. Ugyanakkor a fáklyázás hatékonyságához szükséges, hogy a felületi gázkiszellőzést kontrollálják, ehhez egy plusz szigetelőréteg beépítésére van szükség. A réteg a teljes lezáráshoz használt szigetelésnél vékonyabb és csak természetes anyagú lehet (a felület várható mozgása miatt). A városban sajnos folyamatosan vannak illegális hulladék lerakások ben pénzt nyertek a felszámolásukra, és 16 helyen szüntették meg azt, és ezzel együtt tájékoztató (tiltó) táblákat helyeztek ki. A hulladék ezek jelentős részén újratermelődik, folyamatos figyelmet érdemel. Az illegális lerakások célpontjai általában a kevésbé lakott területek, árokpartok vagy kisebb mélyedések. Állandó probléma van a Honvéd városrészben. Az állati tetemeket egy nemrégiben felújított gyepmesteri telepen gyűjtik, ahonnan az ATEV-be szállítják. Folyékony kommunális hulladék. A magyar települések talán legnagyobb infrastrukturális lemaradása (az EU országaitól) a szennyvízgyűjtés területén volt tapasztalható az EU-s csatlakozás előtt. Nem véletlen, hogy az elmúlt szűk évtizedben a szennyvízprogramok kiemelt figyelmet és támogatottságot kaptak a pályázatok során. Egy 2002-es (azóta többször módosított kormányrendelet * ún. szennyvíz-agglomerációk kijelölését, és az azokban elvégzendő fejlesztésekhez határidőket határozott meg. Ezen jogszabály 2.b melléklete Makót (és hozzá kapcsolódóan 5 települést) nevesít is, ahol végéig a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. (Ezt erősítette meg a 2010 végi módosítás is.) A szennyvíz-csatornázottság kiépítettsége Makón a 2009-es adatok alapján csupán 25% körül volt, ráadásul a régi csatornahálózat már felújításra is szorult. A város és a környező települések (Kiszombor, Földeák, Maroslele, Apátfalva és Magyarcsanád) egy sikeres pályázat nyomán közösen tesznek eleget a rendeletnek (igaz időben kicsit csúszva). Ennek * A 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról módosítva a 286/2010(XII.16.) Kormányrendelettel, valamint a 86/2009 ( IV.10.) 30/2006. (II. 8.) Kormányrendelettel, 163/2004. (V. 21.) Kormányrendeletekkel meghatározza Magyarország 2000 LE feletti szennyvízterhelésű településeire vonatkozó szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási követelményeknek való megfelelési kötelezettségeket

6 nyomán a kistérség lakosságának több mint 80%-a jut szennyvízelvezetési lehetőséghez. (Az induló csanádpalotai fejlesztéssel így a kistérség teljesen megfelel majd az előírásoknak.) A pályázat nyomán megvalósuló fejlesztések több ütemben zajlanak. A tervezési folyamatokat követően a szennyvíz-csatornázási és szennyvíztisztítási projekt műszaki megvalósítása 2010 decemberében, a korábbi makói csatornarendszer felújításával vette kezdetét októbere során eldőlt, hogy a Makói Szennyvíztisztító telep bővítési és korszerűsítési munkáira a STRABAG-MML Kft. kaphat megbízást. Minden valószínűség szerint az is eldőlt, hogy a Makó-Apátfalva-Magyarcsanád szennyvízcsatornázása alprojekt közbeszerzése esetében az eljárás nyertese a MAKO-OEK konzorcium. A Földeák- Kiszombor-Maroslele alprojekt esetében viszont új közbeszerzés kiírására kényszerülnek, ami az érintett településeken további csúszást fog eredményezni. A program késése ugyan kellemetlen lehet a lakosság számára, de mivel a műszaki megvalósításban legfontosabb elemek épülhetnek meg korábban, így a fejlesztés műszaki oldalról kedvező sorrendben tud megvalósulni. Makón a fejlesztés időbeli sorrendje a következő lesz: belváros, új részek, végül a Honvéd városrész. A teljes program a csúszások miatt vélhetően 2014-ben zárul. A szennyvíztisztítóból kikerülő szennyvíziszap az ASA hódmezővásárhelyi lerakójára kerül (mennyiségét erősen befolyásolják a nagyobb ipari üzemek működési adatai lásd 3.6. fejezetben). A szennyvíziszap mezőgazdasági jellegű hasznosítása a jövőben vizsgálandó feladat lehet. Jelenleg a városban még részben elszikkasztásra kerül a szennyvíz, részben pedig a szennyvíztisztítóba szállítják szippantó kocsikkal. (A szolgáltatást a Makó-Térségi Víziközmű Kft. végzi.) Ivóvízellátás. A városban a víz magas As és NH 4 tartalma miatt gondoskodni kell az egészséges ivóvíz biztosításáról. A dél-alföldi regionális ivóvízjavító program részeként (melyben a Makói Kistérség alkot egy önkormányzati társulást) Makó belterületén önállóan valósul meg a fejlesztés, külterületi Makó-Rákos pedig a királyhegyesi vízmű telepről jut ivóvízhez. Csapadékvíz-elvezetés. A város területe a Maros folyó közelsége, a környező területek mély fekvése, valamint a belterület enyhén hullámos felszíne miatt esetenként hajlamos a belvízképződésre. A város az utóbbi években fokozott figyelmet fordított erre a problémára, és különböző pályázati forrásokból szinte minden évben jelentős fejlesztéseket végzett ben 200 millió, 2008-ban 140 millió, majd 2010-ben 400 millió forint támogatást nyert el (amit minden esetben 10%-nyi önrésszel is kiegészített) csapadékvízelvezető programjához. A teljes belvízelvezető hálózat hossza több, mint 180 km. Az elvezető rendszer üzemeltetése során gondot jelent (a már említett) hullámos domborzat, ami nemcsak a vizek összegyűlését segíti, hanem a gravitációs elvezetést sem teszi lehetővé azt átemelő szivattyúk közbeiktatásával is segíteni kell. Az elvezető hálózat megfelelő tisztításáról az önkormányzat külön munkabrigádokkal is gondoskodott a csapadékos es évben (főként azokon a szakaszokon, ahol a lakosság azt nem tudta megoldani). A csapadékvíz biztonságos elhelyezésére jelenleg egy záportározó kialakításának előkészítése is folyik (a területen energiafűz telepítésével kettős hasznosításban gondolkodik a város). Külterületen is időszakosan jelentősebb problémát okoz a belvíz, melyet az autópálya építése (remélhetőleg csak átmenetileg) csak fokozott. Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. A város sok rendezett, zöldterülettel rendelkező település, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a városképre. A város 2001-ben született Környezetvédelmi rendelete külön is rendelkezik a kiemelten védendő összefüggő zöldterületekről (24 darab), a védendő fasorokról, egyedi fákról. A rendezési terv készítésénél ezeket megfelelően figyelembe is vették. A városnak van kertészeti terve (ami például lehetővé teszi, ha fakivágás történik, akkor a főkertész mondja meg, hogy mit kell pótolni). További

7 fásítást is terveznek, illetve van egy olyan szokás a városban, hogy a megszületett újszülötteknek ültetnek egy-egy fát. Az önkormányzat a zöldterület-gazdálkodással és település tisztasággal kapcsolatos feladatokat jelentős részét márciustól átadta a Makói Kommunális Nonprofit Kft-nek. A kertészeti munkák átadásával egyidejűleg a közhasznú foglalkoztatásának megszervezése és lebonyolítása is a Kft-hez került kép. Makó rendezett városközpontja Természetvédelem. A település Alsó-Maros-ártérre és Csongrádi-síkra eső külterületén is jelentős természeti értékek maradtak meg a táj jelentős beszántottsága ellenére, amelyek többsége a Natura 2000-es hálózat tagja. A Maros hullámtér teljes területe a Maros kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület része, azaz Natura 2000-es terület. Ezen belül azonban csak két mozaik: a Landori-erdő keleti széle, valamint a makói Csordajárás nevű mozaik tartozik a Körös-Maros Nemzeti park Maros ártéri törzsterületei közé. A Landori-erdő tölgy-szil-kőris ligeterdei, míg a Csordajárás

8 ártéri mocsárrétjei, nádasodó, erdősödő holtmeanderei, parti és gát menti fűz-nyár ligeterdei, s részben ártéri gyümölcsösei miatt védett. A fenti két terület közt apróparcellás tájszerkezet jellemző: az Egeres és Csipkés területén a 20. század első felére jellemző kisparaszti, apróparcellás birtokszerkezet fennmaradt, igen sok elegyes ősi típusú ártéri gyümölcsössel, amelyek nemcsak természetvédelmi, de mezőgazdasági szempontból is igen jelentős értéket jelentenek. A gyümölcsösök közt kistáblás szántók, illetve különböző időkben felhagyott regenerálódó, de jó részt még ártéri ruderális-félruderális növényzettel borított, s sajnos tájidegen fajokkal (gyalogakác, amerikai kőris) cserjésedő-erdősödő parlagok is találhatók. A nem nemzeti parki, de Natura 2000-es Maros ártéri területek természeti értékeit ezen ártéri gyümölcsösök mellett a fűz-nyár ligeterdők és a kubikgödrök mocsári növényzete jelentik. A Maros-hidak körül számos felhagyott, regenerálódó parti növényzetű homokbánya-gödör is található, de e terület szabadidős funkciója is egyre erősebb. A település Csongrádi-síkra eső részén a természetes élőhelyek az elhagyott Ős-Maros medrekhez (pl. Halas-ér, Száraz-ér, Kopáncs-ér, Fekete-mocsár), illetve azok tágabb környezetéhez kötődnek. A legtöbb esetben azonban csak az üdébb élőhelyek (nádasok, szikes mocsarak, szikes rétek, mézpázsitos szikfokok, vakszikek) maradtak fenn, ugyanis az ősmedrek partjainak ürmöspusztáit, löszsztyepprétjeit, rétsztyeppéit sokszor beszántották, bár több természeti területen ezek is megőrződtek az ősmedrek mentén. A fenti élőhelyek mozaikjaiból álló padkás szikesek és pusztai mocsarak Makó külterületén legnagyobb kiterjedésben a Körös-Maros Nemzeti Park törzsterületét képző Kopáncspuszta (más néven Montág-puszta) területén maradtak fenn, amely a Csanádi-puszták egyik mozaikja. E terület fokozottan védett része a Nagy-Zsombék és környéke (a pusztafolt nyugati része), ahol a közel múltban vizes élőhely-rekonstrukciót hajtottak végre. E mozaik délnyugati részén van egy kicsiny löszgyepek és padkás szikesek mozaikja alkotta gyepnyúlvány, amely nem része e nemzeti parki mozaiknak és Natura 2000-es területnek sem. A fenn említett szikes élőhelyek, löszgyepek, mocsarak kisebb kiterjedésű foltjainak védelmét szolgálják a Bogárzó, a Kopáncs-ér, a Mikocsai-járandó, a Dálitanyák valamint a Fekete-mocsár (Királyhegyesi Száraz-ér) Natura 2000-es területei. Az Igási-löszgyep - Makó egyik legszebb löszgyepe és rétsztyeppje - a bogárzói terület része. A Fekete-mocsár kivételével az összes fenn említett terület a Vásárhelyi- és Csanádi-gyepek kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület része, azonban a Fekete-mocsár a Száraz-ér kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területhez tartozik, amely a makói tájat behálózó legfontosabb tájökológiai folyosó hálózatokat foglalja magába. E Natura 2000-es területhez valójában nemcsak a a város külterületének északi részén futó - ősi Száraz-ér tartozik, hanem a teljesen mesterséges csatornának minősülő (a Dálitanyák ősmedreit metsző) Sámson- Apátfalvi-Száraz-ér és az ahhoz északkeletről a Dálitanyák északnyugati peremén csatlakozó szintén jó részt mesterséges mederben futó Királyhegyesi Száraz-ér is, amely érinti és egyben metszi is a Fekete-mocsár egykori ősmedreit. A Száraz-ér kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területet döntően nádasok, gyékényesek, eutróf hinarasok uralják, de e site-okon belül is találhatók kisebb arányban szikes és löszgyepek alkotta élőhelyfoltok. A Dálitanyák, a Bogárzó, a Fekete-mocsár és a Kopáncs-ér ősmedrei egyben ex lege szikes tavak is. Az M43-as autópálya megépítése a Dálitanyák és a Kamocsai-járandó szikeseit veszélyeztetheti, így nyomvonal-optimalizáció szükséges lehet, hisz e tájban az autópályát természeti terület károsítása nélkül is át lehet vezetni. A település külterületének északkeleti része madártani szempontból is igen értékes, így az a Vásárhelyi- és Csanádi-puszták különleges madárvédelmi területének része. E Natura es terület valójában nemcsak természetes élőhelyeket, hanem többek közt a túzok, a kék vércse és a daru védelme miatt az ősmedrek közé eső szántókat is. Így valójában a Csanádipuszták felszántott részei is e Natura 2000-es terület részeit képeznek a Bogárzótól és a Kopáncs-ér vonalától kiindulva egészen a Csanádi-puszták tömbjeinek keleti határáig túlnyúlva kelet felé Makó közigazgatási területén.

9 A Kopáncspuszta délnyugati részén van egy kicsiny löszgyepek és padkás szikesek mozaikja alkotta gyepnyúlvány, amely nem része e nemzeti parki mozaiknak és Natura 2000-es területnek sem. A Szentpéteri-tanya mögött húzódó ősmeder és az ahhoz a bogárzói elágazásnál kapcsolódó padkás szikesek és löszsztyepprétek és az őket övező szántók ugyan újabb bővítésként részei a Vásárhelyi- és Csanádi-gyepek kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területhez tartozó Kopáncspuszta site-jának, ahhoz délnyugatról csatlakoznak, azok a nemzeti park tervezett bővítési területei közé tartoznak. Noha a fenti Natura 2000-es területek jelentősen megnövelték a fokozottabb természetvédelmi oltalom alá eső területek számát, mégis számos olyan terület található, akár a város közvetlen közelében, amelyek védelemre érdemesek. Ezeket a területeket szintén üde szikes élőhelyek, mocsarak, ürmöspuszták, löszsztyepprétek alkotják. Ilyen a Gyilkos-tó, illetve az ahhoz keletről, a Mikocsaijárandó irányából kapcsolódó üde szikes gyepek; a Makó-Rákosi út két oldalán az ipartelep közelében lévő üde szikes gyepek és mocsarak; a Rákosi-ugar nádas ősmedre (korábban Natura 2000-es területnek tervezve); Újváros és a Kettős-halom közt húzódó szikes gyepek, mocsaras ősmedrek és löszgyepek komplexe. Madártani szempontból a Királyhegyesi-víztározó is figyelmet érdemel. Külön figyelmet érdemelnek a Makóról kiinduló linária utak menti löszgyeppel borított mezsgyék (lásd földáki, igási, rákosi, kövegyi út), valamint az ezek mentén telepített kocsányos tölgyes keskeny mezővédő erdősávok. A város külterületén 32 nagyobb méretű kunhalom is található (pl. Új-hegy, Vita-halom, Kettős(Jángor)-halom, Fekete-halom, Szentpéter-halom (Határ-halom), Sóstó(Gospodi)- halom, Mikocsa-halom, Vas-halom, Felhegyes, Vágott (Középső)-halom, Akasztófa-hegy). A város belterületén egy védett természeti emlék, a Juhász Gyula emlékfa is található. A városban számos értékes építészeti emlék is található. Makón ökoiskola is működik, aminek jelentős szerepe van a környezettudatosság növelésében. Talajok. Makón nagy területe miatt igen változatos talajok fordulnak elő. Az északi és keleti részein (a terület 4/5-én) nagyobb részben jó minőségű csernozjom talajok találhatók, kisebb nagyobb szikesekkel tagolva (a relatíve mélyebb részeken), a Maros egykori árterén viszont az öntés talajok dominálnak. Energiagazdálkodás. Korábban (2002-ig) geotermikus energiára alapozva működött a városi távfűtés. A Kelemen utcán lévő (2300 m talpmélységű kutat) azonban a magas só és fenol tartalma miatt le kellett zárni. Így jelenleg a városban 772 lakás és 35 közintézmény fűtését és használati melegvízzel történő ellátását földgáz alapú két fűtőmű végzi (Makó Város Önkormányzata tulajdonában), ami azonban napjainkra már igen magas költséggel üzemel. Makó városa egy projekt keretében (két termálkút fúrásával) ennek kiváltását tervezi geotermikus energiára alapozva. A KEOP pályázattal támogatandó makói termál kaszkádrendszer projekt javaslat tartalmazza a meglévő termálkút felújítását, 3,1 km termál távvezeték építését, a távfűtőmű és fürdő termál rendszerbe kapcsolását és 2 db visszasajtoló termálkút létesítését. Az 50%-os támogatással megvalósuló program kb. hét év alatt térül meg, várható közvetlen költségmegtakarítása 20%, és áttételes megtakarításként évi 3850 tonna CO 2 kibocsátás-csökkentéssel jár. A beruházás (költsége mintegy 950 millió Ft) a tervek szerint példaértékű hazai mintaprojekt lehet. A fenti fejlesztéssel a meglévő Kelemen László utcai termálkút teljes mértékben megújul, továbbá két visszasajtoló kút lemélyítésére kerül sor, valamint a Hunyadi utcai fűtőműben a termálenergia fogadására alkalmas gépészet kerül beépítésre. A projekt megvalósítása II. negyedévében megkezdődött. A városban kiépítésre került a Kelemen László utcai termálkút és az épülő fürdő, mint utolsó fogyasztó közti előremenő termálvezeték. A Kelemen László utcai termelőkút vízhozama 70 m 3 /óra, hőmérséklete 90 C. A visszamenő

10 ág kiépítése megtörtént a visszasajtoló kutak helyéig. A rendszer ún. kaszkád kialakítású, ami hőcserélők egymás utáni sorba kapcsolását jelenti. A visszasajtoló kutak közül az egyik (a Kelemen László utca Harmat utca sarkán) létesítése befejezéséhez közeledik, a másik (a Harmat utca végén) várhatóan 2011 végére megépül. A Hunyadi utcai fűtőmű belső gépészeti munkálatai befejeződtek. A rendszer jelenleg teszt-üzemmódban működik, a teljes üzemmód a visszasajtoló kutak elkészülte után lesz biztosított Az iménti fejlesztésen túl jelenleg a városban energetikai céllal 3 termálkút üzemel (kettő a Makói Diósszilágyi Sámuel Kórház kezelésében és a Csongrád megyei Önkormányzat tulajdonában áll, míg egyet egy vállalkozás üzemeltet tulajdonosként). A Makó Város Önkormányzata tulajdonában lévő és a városi Termál és Gyógyfürdő területén lévő két kút egyike a tanuszoda épületének energetikai ellátása mellett a medencék fűtését, hőntartását végzi, míg a másik kizárólag gyógyvízként kerül hasznosításra. 24. kép. A Csanád vezér tér a város központjában, háttérben az átadás előtt álló fürdővel Energiatakarékossági intézkedésként az elmúlt években a közintézményeknél felújítási munkákat végeztek (iskola, óvoda, fürdő), tervbe vették az önkormányzat és a közintézmények épületeinek szigetelését, valamint a közvilágítás energiahatékonyságának növelését. A napenergia hasznosításán is gondolkodnak. Helyi közlekedés. A városban lényegesen javult a közlekedés biztonsága a 43-as út forgalmának csökkenése nyomán. Ugyancsak javítottak a biztonságon a forgalmas csomópontokban kialakított körforgalmak is. Gondot jelent viszont a kiszombori határátkelő felöl az M43-as irányába, a városon keresztülhaladó gépkocsiforgalom, ezért megoldást (de főként forrást) kellene találni a várost elkerülő út ÉNy-i szektorának megépítésére. A kerékpárút kiépítésére koncepció van (a 43-as út mellett és a Maros töltésen is), azonban főként a regionális kapcsolatok érdekében tervezett kerékpárutak építésére kiírt pályázatok előfinanszírozást igényelnek, amire azonban a településeknek nincsen elegendő forrása.