A CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRŐR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA március 07.

Átírás

1 1 A CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRŐR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA március 07.

2 2 A CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRŐR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA Egységes szerkezetbe foglalva elfogadott módosításokkal A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége olyan közhasznú tevékenységet folytató szervezet, amely Magyarországon törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn és baleset-megelőzési, katasztrófavédelmi feladatok, valamint környezetvédelmi céllal megalakult polgárőr egyesületek érdekvédelmi, érdekképviseleti, érdekérvényesítő és tájékoztatási szövetsége, amelyet tagszervezetei önkéntes társulásukkal hoztak létre. A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadhatja el, és politikai pártokat nem támogathat. I ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1./ A Szervezet neve: CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRŐR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE (Rövidített neve: Csongrád Megyei Polgárőr Szövetség, CSMPSZ) 2./ Székhelye: Szeged, Rákóczi tér 1. 3./ Működési területe: Csongrád megye közigazgatási területe 4./ Alapításának éve: 1991.

3 3 5./ Jelképei: a.) Emblémája (logója): Kör alakban felül a külső öthatod körívben Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége felirat, középen elhelyezkedő belső ovális mezőben látható Csongrád megye címere, melyet két oldalról stilizált kéz rajzolatok fognak közre b.) Körbélyegző lenyomata: Kör alakban felül a külső öthatod körívben Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége, felül a belső egyharmad körívben a közhasznú szervezet felirat látható. A középen elhelyezkedő belső ovális mezőben egy korong helyezkedik el, melyet két oldalról stilizált kéz rajzolatok fognak közre, a külső félköríves felirattal és középen egy csillaggal körülhatárolva. c.) Téglalap bélyegzője lenyomata: szöveg: Téglalap alakban, 5 sorban, középen elhelyezve az alábbi Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetség

4 Szeged, Rákóczi tér 1. Adószám: OTP Rt.: / Jogállása: A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége (a továbbiakban CSMPSZ) önálló jogi személyiséggel rendelkező területi polgárőr szövetség, amely a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (továbbiakban Ectv.) 4. (1) és (3) bekezdés, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályiról szóló évi CLXV. törvény (továbbiakban Ptv.) 7. (1) bekezdés és a 30. (1) bekezdés, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló V. törvény (továbbiakban Ptk.) 3:63. (1) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel alkotja alapszabályát. A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik, a Ptk. 3:63. (1) bekezdése szerinti egyesület, közhasznú tevékenységét a Ptv. 7. (1) bekezdése alapján folytatja. Önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik. A CSMPSZ magára nézve írásos nyilatkozatban kötelezően elfogadja az Országos Polgárőr Szövetség (továbbiakban: OPSZ) alapszabályában és szabályzataiban foglaltakat. 7./ A CSMPSZ: a.) nyilvántartott tagsággal rendelkezik; (Ptk. 3:63. (1) bekezdés); b.) az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, c.) vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat, d.) (Törölve.) e.) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és működése pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt (Ptv. 2. (2) bekezdés); f.) a közhasznú tevékenysége során állami és önkormányzati feladatot lát el: a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény (Rendőrségi tv.) 2. (1) bekezdésében, 2. (2) bekezdés a) és c) pontjában, 100. (1) bekezdés g) és 101. (1) bekezdés f) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CXXXIX. tv. (Hötv.) 13. (1) bekezdés 17. pontjában foglaltaknak megfelelően (Ptv. 7. (5) bekezdés c) pont); g.) céljainak és feladatainak megvalósítása során nem avatkozik be önálló jogi személyiségű tagszervezeteinek működésébe, valamint nem korlátozza azok önállóságát, tevékenységét, döntési jogkörét, felelősségét mindaddig, amíg az adott tevékenység a hatályos

5 5 jogszabályokkal, OPSZ, valamint a CSMPSZ Alapszabályával és a Szervezeti és Működési Szabályzatával (a továbbiakban: SZMSZ), illetőleg más belső szabályzatával összhangban van; h.) beszámolóját az Ectv. 30. (1) bekezdésbe foglaltak alapján letétbe helyezi és közzéteszi, valamint nyilvánosságra hozza a CSMPSZ hivatalos honlapján ( is. 8./ A Szövetség célja és feladatai, közhasznú szolgáltatásai: a./ A Szövetség aa) képviseli tagjai közös érdekeit a területi állami szervek, a megyei önkormányzat, valamint más civil szervezetek előtt, bb) összehangolja tagjai tevékenységét, cc) együttműködik a működési területén illetékes állami szervekkel, megyei önkormányzattal, valamint a megyei rendőr-főkapitánysággal a polgárőri szolgálat ellátása feltételeinek fejlesztése érdekében. (Ptv. 7. (5) bekezdés.) b,/ Másodlagos, kiegészítő feladatként részt vállal katasztrófa és veszélyhelyzetekre történő felkészülésben, a konkrét védekezési és helyreállítási feladatokban, környezet károsítások megelőzésében, elhárításában. Segíti a polgári védelemmel foglalkozó szervezetek tevékenységét. (2011. évi CXXVIII. tv. 18. (1) bekezdés.) c./ A bűn- és baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági és a környezetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése. (Rendőrségi tv. 1. (2) bekezdés 1. pont, 2. (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, Hötv. 13. (1) bekezdés 17. pont.) d,/ (Hatályon kívül.) e./ A rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitányok, a megyék tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok által létrehozott bűnmegelőzési, és közbiztonsági, baleset-megelőzési bizottság munkájában való részvétel. A Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) tevékenység népszerűsítése, a tevékenységet segítő és támogató ajánlások, javaslatok véleményezése, kidolgozása és közvetítése a tagszervezetekhez. f./ Folyamatos kapcsolattartás és a kölcsönös együttműködés a helyi önkormányzatokkal, az állami és az önkormányzati szervezetekkel, a rendőrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám-és pénzügyőrség helyi, területi szerveivel, a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálatokkal, kölcsönös segítségnyújtás egymásnak a feladatok ellátásában. g./ Közreműködés a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, eltűnt személyek felkutatásában és a gyermekbalesetek megelőzésében az EGY ISKOLA EGY POLGÁRŐR mozgalmon keresztül. h./ Önálló, illetve közös szolgálat vagy feladat teljesítésében való részvétellel segítséget nyújtani az együttműködő szervek szakmai tevékenységéhez.

6 6 i./ Közreműködés fogyatékos személyek védelmében, a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és az önkormányzati vagyon megóvásában. j./ Körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában, illetve felkutatásában. k./ Külföldi, azonos profilú szervezetekkel, szövetségekkel kapcsolatok létesítése és azok folyamatos ápolása. l./ Egyesületek irányába kifejtett oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenység m./ Közterületen elhelyezett térfigyelő kamerák által rögzített felvételek figyelésében. n./ Csongrád megye területén a polgárőr-csoportok, szervezetek megalakításának segítése, támogatása. 9./ A CSMPSZ szervezete áll: II. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE a) a CSMPSZ tagsága Ptk. 3:63. (1) bekezdés, az Ectv. 4. (2) bekezdés és a Ptv. 3. (1) bekezdése szerint törvényszéki nyilvántartásba vett polgárőr egyesületekből áll. b) a Közgyűlésből (és annak munkabizottságaiból), felügyelő bizottság, jelölő és választási bizottság; c) az Elnökségből, vezető tisztségviselőkből, járási koordinátorokból, és annak állandó, vagy ideiglenes jelleggel létrehozott munkabizottságaiból, valamint d) a szövetség munkaszervezetéből. 10./ A Közgyűlés, az elnökség és vezető tisztségviselői. III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA (Ptk. 3:5. d) pontja alapján) 11./ A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége tagsága: a Csongrád megyében székhellyel rendelkező polgárőr egyesületekből (a továbbiakban: tagegyesületek) áll. IV. A SZÖVETSÉG RENDES TAGJA, TAGFELVÉTEL 12./ A tagegyesületek a szövetség rendes tagjai. A Szövetség nyílt szervezet, tagjai az illetékes törvényszéken bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező, önkéntes alapon szerveződő polgárőr egyesületek, amelyek tagjai polgárőrök, s tevékenységüket alapvetően az egyesületük

7 7 működési területén láthatják el, és megfelelnek a Ptv. 4. (1) bekezdésében meghatározott működési feltételeknek. 13./ A szövetségbe történő belépéshez és kilépéshez, a tagegyesület közgyűlésének határozata szükséges. A tagegyesület felvételéről a szövetség elnöksége határoz. 14./ A tagegyesület a szövetségi tagságával válik a szövetség teljes jogú tagjává. A szövetség tagnyilvántartásába történő bevezetése érdekében, a tagegyesület a CSMPSZ részére megküldi a tagegyesületnek a törvényszéki nyilvántartásába történt bejegyzéséről kibocsátott törvényszéki végzés másolatát, kiegészítve a tagnyilvántartásban meghatározott adataival, továbbá a területileg érintett rendőrkapitányággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás másolatát. A tagegyesület megszűnéséről 15 napon belül értesíti a szövetséget, és a szövetség elnöksége törli a tagegyesületet a tagnyilvántartásból. 15./ A szövetség, a tagnyilvántartásban rögzíti a tagegyesület: a) nevét, megnevezését, székhelyét b) postacímét, telefon- (telefax) számát ( címét); c) törvényes képviselőjének nevét, elérhetőségét; további törvényes képviselőjének nevét, elérhetőségét, törvényes képviseletének módját (önálló vagy együttes) d) megalakulásának dátumát; e) bírósági nyilvántartási számát (önkormányzati határozattal alakult egyesületeknél az önkormányzat megnevezését, határozatának keltét, számát is), bírósági nyilvántartását vezető bíróság megnevezését; f) adószámát; g) bankszámlaszámát, számlavezető bankjának megnevezését; 16./ A regisztráció megtörténtéről és a tagnyilvántartásba történt felvételről, a szövetség tanúsítványt ad ki a tagegyesület részére. 17./ A megalakult új polgárőr szervezet tagfelvételéről a megyei szövetség elnöksége, a benyújtás napjától számított 5 napon belül, soron kívül határoz. Döntéséről szóló okmányt, - elutasító javaslatát, vagy felvételi határozatát - haladéktalanul felterjeszti az OPSZ részére, illetve továbbítja a kérelmet benyújtó egyesület részére. Elutasító javaslat esetében a jelentkezést benyújtó polgárőr egyesület részére biztosítottá válik a jogorvoslat, mivel az Országos Polgárőr Szövetség irányába, - mint másodfok fellebbezéssel élhet. V. A RENDES TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 18./ A tagegyesületek a szövetségen belül azonos jogokkal rendelkeznek. 19./ A tagegyesület:

8 8 a./ tevékenységét, szervezeti rendjét és szabályzatait a jogszabályok keretei között az OPSZ és a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége Alapszabályával, valamint egyéb szabályzataival, illetve a polgárőrséget érintő jogszabályokkal összhangban, önállóan, a sajátos helyi, területi, regionális körülményeinek megfelelően maga határozza meg; b./ célkitűzései megvalósítása érdekében feladatait, a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervekkel, a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal összehangolja; c./ tagjai, küldöttei, és tisztségviselői útján részt vesz a szövetség munkájában; d./ iratain jogosult a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége tagegyesülete megjelölésének és a szövetség jelképeinek használatára; e./ rendszeresen megkapja a szövetség testületi határozatait; f./ betekinthet a testületi ülések jegyzőkönyveibe, emlékeztetőibe, azokról saját költségén másolatot készíthet; g./ a szövetség bármely szervének jogsértő határozata ellen a tudomására jutástól számított 30 napon belül törvényszéki eljárást kezdeményezhet; h./ igényelheti a szövetség jogsegély szolgáltatását; i./ részt vehet a szövetség által meghirdetett pályázatokon, rendezvényeken; j./ rendszeresen delegálhatja vezetőjét/képviselőjét a szövetség központi továbbképzéseire. 20./ A tagegyesület köteles ( Ptk. 3:66. ): a./ megtartani a jogszabályokban, a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége Alapszabályában és egyéb szabályzataiban, a Közgyűlésnek és Elnökségének a határozataiban előírtakat; b./ fizetni a Közgyűlés által megállapított tagsági díjat; c./ a szövetség tagjaként, a mozgalomhoz méltó magatartásra felszólítani polgárőreit; d/ a birtokolt szövetségi vagyontárgyat a jó gazda gondosságával megóvni, és köteles e vagyontárgyakért, a birtoklás, a használat idején, anyagi és jogi felelősséggel tartozni; e./ a szövetségi tagsággal összefüggésben önként vállalt feladatait a tőle elvárható módon teljesíteni; f./ (Törölve.) g/ (Törölve.)

9 9 h./ közgyűlésének időpontjáról a Megyei Szövetséget a közgyűlést megelőzően legalább 8 nappal, írásban tájékoztatni; i./ tevékenységével, feladatellátásával kapcsolatos statisztikai adatokat a meghatározott határidőn belül a megyei szövetség részére továbbítani; j./ működésével kapcsolatos hivatalos okmányok másolatait a megyei szövetség részére átadni. k./ az adminisztratív tevékenység maradéktalan teljesítése érdekében hatékonyan és célirányosan együttműködni a szövetség elnökével, vezető tisztségviselőivel, adminisztrátorával. l./ a tagegyesület köteles a megyei szövetség részére szakmai tevékenységéről rendszeresen írásos beszámolót készíteni, és a beszámolóját a tárgyévet követő év február 15 napjáig készíti el és küldi meg. m./ az érdekképviselet érvényesítése érdekében a közgyűlés időpontjáról az elnökséget tájékoztatni. 21./ A rendes tagokat érintően az SZMSZ és más belső szabályzatok, további jogokat és kötelességeket állapíthatnak meg, amelyek nem lehetnek ellentétesek az Alapszabályban megfogalmazottakkal. 22./ A tagegyesület tagja politikai rendezvényeken polgárőrként megjelenve aktív szimpatizánsként nem vehet részt, erre utaló támogató magatartást nem tanúsíthat, nem szólalhat fel, transzparenseket, feliratokat nem vihet, szólamokat nem skandálhat, véleményét a nagy nyilvánosság előtt nem fejtheti ki. VI. A RENDES TAGSÁG MEGSZŰNÉSE 23./ ( a Ptk. 3:68..) A tagegyesület szövetségi tagsága megszűnik, ha: a./ A tagegyesület a szövetségből kilép, ezt írásban a szövetség elnökségének bejelenti. b./ A tagegyesület jogutód nélkül megszűnik. c./ A CSMPSZ elnöksége tagjai közül kizárja vagy tagsági jogviszonyát 30 napos felmondási határidővel, írásban felmondja. d./ Az elnökség határozattal kizárja a tagegyesületet, ha az éves tagdíjfizetési kötelezettségét, a tárgyév március 31-éig bezárólag nem teljesíti, illetve a szövetség Elnöksége második alkalommal történő írásbeli felhívása ellenére, a közléstől számított 30 napon belül sem teljesíti. e./ Amennyiben a tagegyesület vezetője, tisztségviselője, vagy tagjai polgárőrként megjelenve bizonyítható módon - aktív politikai tevékenységet folytatnak és a tagegyesület elnöksége az esemény tudomására jutásától számított 60 napon belül intézkedést (etikai eljárást) nem

10 10 kezdeményez, úgy a megyei szövetség elnökségének írásbeli felhívását követő ismételt eredménytelenség esetén az elnökség a tagegyesületet a szövetségből kizárja. f./ (Törölve) g./ (Törölve.) h./ Az elnökség a tagsági jogviszonyt felmondja, ha a tagegyesület nem felel meg a Ptv. 4. (1) bekezdésében meghatározott működési feltételeknek. VI/B KIZÁRÁSI ELJÁRÁS 23/B/1. A 23/d./ és 23/e./ pontban meghatározott eseteken túl, ha a tagegyesület a szövetség működésére, illetőleg a polgárőrök tevékenységére vonatkozó szabályzatot, jogszabályt, a szövetség alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, az elnökség - bármely tag vagy a szövetség bármely szervének, illetőleg vezető tisztségviselőjének kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. 23/B/2. Az elnökség valamennyi esetben írásban, igazolható módon tájékoztatja a tagot arról, mely bizonyítékok alapján áll fenn a szövetségből történő kizárásának lehetősége, valamint arról, hogy a kizárás kérdésében hozandó elnökségi döntés előtt a tag képviselőjének elnökségi ülésen való meghallgatására kerül sor; egyidejűleg tájékoztatja az érintett tagot az elnökségi ülésen történő meghallgatás időpontjáról, valamint arról, hogy a tagegyesület képviselője ezen a meghallgatáson adhatja elő a védekezése alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. 23/B/3. A kizárási eljárással érintett tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy észrevételeit, védekezését, azt alátámasztó bizonyítékait az elnökségi ülésen történő meghallgatást megelőzően írásban terjeszthesse elő. Figyelmeztetni kell a tagot arra is, hogy az elnökségi ülésen való meghallgatásról való távolmaradása, illetőleg írásbeli védekezése, a védekezés bizonyítékául szolgáló tények előterjesztésének elmaradása esetén az elnökség a kizárása kérdésében a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést. 23/B/4. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal tértivevényes postai küldeményben közölni kell. 23/B/5. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, annak kézhezvételétől, illetőleg a tudomásra jutástól számított 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az elnökséghez kell benyújtani, de a közgyűlésnek kell címezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. A közgyűlés által hozott másodfokú határozat tartalmára, közlésére megfelelően alkalmazni kell a 23/B/4. pont rendelkezéseit. VII. A TISZTELETBELI ELNÖK

11 11 24./ A CSMPSZ tiszteletbeli elnöke az a természetes személy lehet, akit a CSMPSZ korábbi tisztségviselőjeként kifejtett tevékenysége alapján, a Közgyűlés, a szövetség tiszteletbeli elnökévé nyilvánít. A CSMPSZ tiszteletbeli elnöke, a szövetség elnökének felkérése, illetve megbízása alapján képviseli a Csongrád Megyei Polgárőr Szövetséget, és tanácskozási joggal vehet részt a CSMPSZ Közgyűlésén és elnökségi ülésein. VIII. A SZÖVETSÉG FELÉPÍTÉSE, SZERVEZETI RENDJE ÉS MŰKÖDÉSE 25./ A szövetség szervei: a./ közgyűlés b./ elnökség, vezető tisztségviselők, járási koordinátorok. c./ felügyelő bizottság, jelölő és választási bizottság, d./ az elnökség vagy a közgyűlés által létrehozott állandó vagy ideiglenes munkabizottságok, e./ a CSMPSZ munkaszervezete: jogtanácsos, sajtóreferens, irodavezető, adminisztrátor, titkár. 26./ Közgyűlés: A tagegyesületet a közgyűlésben a tagegyesület alapszabályában meghatározott személy képviseli. Amennyiben a tagegyesület alapszabálya másként nem rendelkezik, a közgyűlésben a tagegyesületet a bírósági nyilvántartásba vett vezető tisztségviselője (törvényes képviselője) képviseli. A közgyűlésen a tag képviselője szavazati és tanácskozási joggal rendelkezik, aktívan vesz részt a testület munkájában. 27./ A Közgyűlés: (Ptk. 3:72..) IX. A KÖZGYŰLÉS a./ A Szövetség legfelsőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amelyet szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni, a tárgyalásra javasolt napirendi pontoknak írásbeli közlésével. Négyévenként tisztújító közgyűlést kell tartani, kivéve, ha OPSZ alapszabály módosításából adódóan, igazodva a változásokhoz, közgyűlési napirendként is felvett időközi tisztújítást kell tartani. b./ Az elnök köteles a Közgyűlést összehívni az a./ pontban meghatározottak szerint. c./ A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha az ok és a cél megjelölésével:

12 12 - a tagságnak legalább egytizede, - az elnökség tagjainak több mint a fele kezdeményezi, vagy a törvényszék, illetőleg, a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli. (Ectv. 11. (3) bekezdés b) pont.) - Felügyelő Bizottság indítványozza. d.) Ha a szövetség legalább 20 tagja írásban kezdeményezi valamely vezető tisztségviselő visszahívását, a visszahívásra vonatkozó indítványnak az elnökhöz történő benyújtását követő 60 napon belül rendkívüli közgyűlést kell tartani, melyet amennyiben annak összehívását az elnök elmulasztja a Felügyelő Bizottság elnöke is összehívhat. 28./ A Közgyűlés választja meg, illetve hívja vissza: a szövetség elnökét, elnökségét, vezető tisztségviselőit a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a Jelölő és Választási Bizottság elnökét és tagjait, 29./ A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (Ptk. 3:74. ): az elnök és az elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása, a Felügyelő Bizottság, a Jelölő és Választási Bizottság elnökeinek és tagjainak megválasztása, az alapszabály megállapítása, módosítása, a tagdíjfizetés elveinek és mértékének megállapítása, a szövetség éves beszámolójának elfogadása, ezen belül a vezető tisztségviselők az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása; az éves közhasznúsági melléklet elfogadása, kettős könyvvitelt vezető szervezet egyszerűsített éves beszámolója a szövetség más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, illetőleg feloszlásának kimondása, A CSMPSZSZ Tiszteletbeli Elnöke cím adományozása, megvonása, az Alapszabályban a Közgyűlést megillető hatáskör átruházása az Elnökségre, tagegyesület kizárása ügyében másodfokú döntés hozatala, bármely egyéb olyan kérdés, amelyben a döntést a Közgyűlés magához vonja. OPSZ közgyűlési képviselők megválasztása 8 fő a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő-bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; a küldöttek számának meghatározása tagegyesületek vonatkozásában a végelszámoló kijelölése. 30./ A közgyűlés összehívásának rendje, működése a./ (Törölve.)

13 13 b./ A közgyűlést a szövetség elnöke akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult vezető tisztségviselő hívja össze, melyről az érintetteket 15 nappal, rendkívüli közgyűlés esetén 8 nappal a közgyűlés előtt értesítik, hely, időpont, napirend megjelölésével, valamint az előterjesztésre szánt anyagok postai és elektronikus úton történő megküldésével. Amennyiben az arra jogosultak mindegyike akadályoztatva van, illetőleg az arra jogosult a Közgyűlés kötelező összehívására nem hajlandó, vagy azt elmulasztja, a mulasztás következményeire való írásbeli figyelmeztetés kézbesítését követő és eredménytelenül eltelt 15 (tizenöt) napon túl a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult a Közgyűlést összehívni. A Közgyűlésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve a közgyűlésen résztvevőket írásban kell meghívni. c./ A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés pontos helyét és idejét, a javasolt (meghirdetett) napirendjét, valamint a távolmaradás következményeire történő figyelemfelhívást. d./ A rendes évi Közgyűlésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 (tizenöt), a rendkívüli Közgyűlését legalább 8 (nyolc) nappal kézhez vehetően kell kiküldeni, illetőleg kézbesíteni. A meghívóval együtt vagy legkésőbb a Közgyűlés napját megelőző 8 (nyolc) nappal kézbesíteni kell a javasolt (meghirdetett) napirendhez készült írásbeli dokumentumokat. Takarékossági célok érdekében erre a célra elektronikus levelezőrendszer ( ) is igénybe vehető. e./ A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 31. a) A közgyűlésen minden tag, valamint az Elnökség öt tagja egy-egy szavazattal rendelkezik. b) A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. c) A Közgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza meg. d) Az ügyintéző és képviseleti szerveket, elnökséget valamint a közvetlenül megválasztott vezető tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg. e) Minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt, kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére tekintettel, a levezető elnök, titkos szavazást indítványoz, és azt a közgyűlés minősített többséggel elfogadja, illetőleg a jelen lévő közgyűlési tagok közül azt legalább 20 fő, név szerint írásban indítványozza. f) A szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. g) A szövetség céljának módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

14 14 h) Titkos szavazás esetén a határozatképesség tekintetében valamennyi, az arra jogosultaktól származó, személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni. A határozathozatal szempontjából az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. i) A határozatképtelenség miatt 15 (tizenöt) napon belül megismételt újabb Közgyűlés, a jelenlévő szavazati joggal rendelkező közgyűlési képviselők számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a megismételt Közgyűlést azonos napirenddel hívják össze és a szavazati joggal rendelkező közgyűlési tagokat előzetesen írásban figyelmeztették, a távolmaradás ilyen jellegű következményére. j./ Határozathozatal ülés tartása nélkül (Ptk. 3:20. alapján) 1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. 2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. 3. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. 4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. 32./ A közgyűlés zárt, amelyen tanácskozási joggal vehet részt: - az OPSZ delegáltjai, - a tiszteletbeli elnök, - a tiszteletbeli tagok, (a tiszteletbeli polgárőrök) - a sajtóreferens - az elnökség tagjai szavazati joggal, valamint az általuk meghívott személyek (rendőrség, önkormányzat, stb. képviselője) A közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza a közgyűlés azon napirendjét is, amelyen a szövetség bármely tagja tanácskozási jog nélkül részt vehet.

15 15 a./ A közgyűlésen minden esetben jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a jelen levők számát (jelenléti ív), a hozott határozatok szövegét, a szavazatok számszerű arányát, a hozzászólók nevét és a hozzászólások lényegét. A közgyűlésen hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, rögzíteni kell kézbesítésének, nyilvánosságra hozatalának szabályait, illetve a kívülállók részére biztosított iratbetekintés módját. Amennyiben a közgyűlésről hangfelvétel készül, úgy erről a résztvevőket előzetesen tájékoztatni kell. b./ A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet a levezető elnök, valamint a jelenlévő küldöttek közül választott két személy - mint hitelesítő - írja alá. c./ A Közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel, aki a Közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani. E hatáskörében eljárva: megnyitja a Közgyűlést, szünetet rendel el, berekeszti azt, megállapítja a határozatképességet, ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit, az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja a szót, megvonja azt, összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat. d./ A levezető elnök a Közgyűlés rendjének fenntartása érdekében: egy-egy napirenden belül korlátozhatja a hozzászólások, kérdések számát, azok időtartamát, megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét, a Közgyűlés rendjét, illetőleg a szövetség tekintélyét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja, ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt, aki a Közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasíthatja a teremből. e./ Közgyűlés működése: A közgyűlés határozatainak előkészítéséről, határozatairól a szövetség munkaszervezete nyilvántartást vezet, amelybe kérésre bármely tagegyesület vezetője betekinthet. A Szövetség működését tekintve a szolgáltatások igénybevételének módját, továbbá a beszámolóra vonatkozó határozatokat elektronikus úton nyilvánosságra hozza, kivéve a zárt ülésnek a határozatait. f./ A Közgyűlés választja a tagegyesületek tagjai közül: az elnököt, elnökséget és a vezető tisztségviselőket, g./ az elnökség mellett működő állandó és ideiglenes munkabizottságok vezetőit és tagjait. 33./ A Közgyűlés tisztségviselői: A Közgyűlés levezető elnöke a szövetség elnöke, vagy a maga helyett megbízott más elnökségi tag, ennek hiányában az Elnökség jelenlévő tagjai közül felkért személy.

16 16 A Közgyűlés jegyzőkönyv-vezetője a levezető elnök javaslatára elsősorban az irodavezető adminisztrátor, vagy az adminisztrátor, illetve ennek hiányában a Közgyűlés által a jelenlévők közül megválasztott személy. A jegyzőkönyv hitelesítők a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelen lévő közgyűlési tagok közül megválasztott legalább kettő személy. 34./ A Közgyűlés munkabizottságai a./ A Közgyűlés állandó munkabizottságként: Felügyelő Bizottságot, Jelölő és Választási Bizottságot hoz létre. b./ A közgyűlés meghatározott feladat ellátására más munkabizottságot is létrehozhat ideiglenes vagy állandó jelleggel. c./ Az állandó munkabizottságok mandátuma négy évre szól. Elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg. A munkabizottságok elnökei felelősek a munkabizottság működési rendjének, ügyrendjének kialakításáért, cél szerinti tevékenységéért, illetve a tevékenységéhez kapcsolódó testületi határozati javaslatok elkészítéséért és előterjesztéséért. X. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 35./ Ptk. 3:82. A Felügyelő Bizottság az Elnökségtől elkülönült három tagból álló szervként ügyrendjét maga állapítja meg, tapasztalatairól a Közgyűlésnek számol be, ellenőrzi a szövetség működését és gazdálkodását, ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet, a munkaszervezet állománya tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, legalább negyedévenként ellenőrzi a pénzügyi tevékenység szabályainak betartását, a szövetség vagyonával történő gazdálkodást. a./ A Felügyelő Bizottságot a bizottság elnöke, évente legalább két alkalommal, illetve szükség szerint hívja össze, az ülésen a bizottság minden tagjának jelen kell lennie. A Felügyelő Bizottság ülése nyilvános. Zárt ülés keretében tárgyalhatja meg az adott napirendet személyi kérdésben. A zárt ülés elrendeléséről a Felügyelő Bizottság elnöke dönt, a személyi ügyben érintett indítványára, a Felügyelő Bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. A Felügyelő Bizottság ülése határozatképes, ha azon a bizottsági tagok teljes létszámban jelen vannak. A Felügyelő Bizottság megkeresésének a szövetséggel tagsági vagy egyéb jogviszonyban állók kötelesek eleget tenni. A Felügyelő Bizottság a végzett munkájáról, a közgyűlésnek köteles beszámolni. 36./ A Felügyelő Bizottság jogosult:

17 17 az Elnökség, a munkabizottságok ülésein megjelenni, azon tanácskozási joggal részt venni, az Elnökség, a munkabizottságok tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni, és összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel, írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló évi C. törvény szerinti beszámolóról, az elnökség felkérésére ellenőrzi a tagegyesületek részére a CSMPSZ által juttatott normatív és eseti szerződés szerinti támogatás szabályszerű felhasználását, ellenőrzi a CSMPSZ által kötött egyéb szerződések végrehajtását, ellenőrzi esetenként a tagegyesületek tőrvényes működését, a szövetségtől kapott pénzügyi és tárgyi, valamint eszköz támogatás szabályszerű használatát, legalább negyedévente ellenőrzi a pénzügyi tevékenység betartását és a CSMPSZ vagyonával való gazdálkodását, összehívni az intézkedésre jogosult vezető testületet (Közgyűlés, Rendkívüli Közgyűlés, Elnökség), ha annak összehívása az erre irányuló indítvány megtételétől számított 30 (harminc) napon belül nem történt meg. haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az Elnökség vagy a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg. Ellenőrzéseiről az elnökséget szükség szerint tájékoztatja. Végzett munkájáról és a tapasztalatokról a közgyűlés előtt írásban számol be. XI. JELÖLŐ ÉS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG A Jelölő és Választási Bizottságot a Közgyűlés hozza létre, s mandátuma négy évre szól. A bizottság egy fő elnökből és hat fő tagból áll. A tagokat lehetőség szerint hat kistérségből kell delegálni. 37./ A bizottság feladata: a közgyűlési képviselők mandátumának vizsgálata, a mandátumok érvényességének megállapítása, mindezek alapján a határozatképességre vonatkozó javaslat megtétele a Közgyűlés levezető elnökének, a Közgyűlés hatáskörébe tartozó vezető és állandó munkabizottsági tisztségviselők, valamint a bizottsági tagok megválasztásának előkészítése keretében a jelöltállítás, a javaslatok megtétele, a szavazás szervezési és technikai lebonyolítása, a szavazatok számlálása, a választás eredményének kihirdetése. 38./ Tagjai: A testület vezetője az elnök által felkért, az elnökség által jóváhagyott személy. A Szövetséggel együttműködő szervek, szervezetek szakemberei, akiket a testület vezetője, az elnökkel és az elnökséggel egyetértésben felkér.

18 18 XII. AZ ELNÖKSÉG Az Elnökség a két közgyűlés között a Szövetség operatív irányító szerve, mely mindazon kérdésekben önállóan, saját felelősségére dönt, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 39./ Az Elnökség tagjai (öt fő): (Ptk. 3:78. ) a./ Az elnökség öt tagból áll. Az elnökség elnökét és további tagjait a közgyűlés választja meg és hívja vissza. Az elnökség tagjai: az elnök, az elnökhelyettes, a titkár, a szakmai alelnök és a gazdasági alelnök, akik a vezető tisztségviselői feladatot is ellátják egyben b./ Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. c./ Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. 40./ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉS TOVÁBBI RÉSZTVEVŐI: a szövetség tiszteletbeli elnöke tanácskozási joggal a Felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal a munkabizottságok vezetői tanácskozási joggal a jogtanácsos tanácskozási joggal a szövetség sajtóreferense, tanácskozási joggal a szövetség irodavezetője, adminisztrátora tanácskozási joggal a járási koordinátorok tanácskozási joggal OPSZ Közgyűlési képviselők tanácskozási joggal a.) Az elnökség tagjának csak tagegyesületi tagnak minősülő, aktív polgárőr választható meg. 41./ Az Elnökség Tagjait a Szövetség vagyonával történő gazdálkodás terén fokozott felelősség terheli. Tevékenységét díjazás nélkül végzi, készpénzkiadásai megtérítésére igényt tarthat. Feladatai ellátásához szükség esetén szakértőt kérhet fel. Az elnökség tagjait a közgyűlés négy évre választja meg, további ciklusra tisztségviselő, vagy a bizottságok bármely tagja újra választható. A Szövetséget az elnökség és az elnök képviseli. Az elnökség tagjai azonos jogokat élveznek. Az elnökség ülésein az OPSZ Csongrád megyei instruktora és valamennyi elnökségi tagja tanácskozási joggal vehet részt. Határidőhöz kötött elnökségi szavazás elrendelése esetén a tagok részére a döntésre előkészített írásos anyag elektronikus levelezőrendszer, igénybevételével kerül továbbításra, ugyanakkor az érintettek telefonon is kiértesítésre kerülnek. Az

19 19 elektronikus postán visszaküldött válaszlevelek, kinyomtatást követően a szavazás eredményéről készített jegyzőkönyv szerves mellékletét képezik. 42./ Az elnökség feladata: A Szervezeti és Működési Szabályzat megállapítása, módosítása, kiegészítése. A belső szabályok megállapítása, kiegészítése, módosítása. 43./ Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a./ A Közgyűlés átruházott hatáskörében az éves költségvetés és az éves munkaterv elfogadása, módosítása, azok végrehajtásával összefüggő programok, feladattervek, rendezvények, stb. jóváhagyása; b./ 2 millió forint feletti kifizetések jóváhagyása; c./ együttműködési megállapodások, szolgáltatási szerződések jóváhagyása, felmondása; d./ az SZMSZ, az Etikai Szabályzat jóváhagyása, a CSMPSZ munkaszervezetének létrehozása, módosítása, ügyrendjének jóváhagyása; e./ munka- és szakértői bizottságok létrehozása, visszahívása, ügyrendjük elfogadása, módosítása; f./ a tagegyesületek munkájának figyelemmel kísérése, a Közgyűlés döntéseinek érvényesítése; g./ a támogatási keret meghatározása, elosztása; h./ pályázatok kiírása, elbírálása; i./ döntés etikai ügyekben, polgárőr egyesület tagfelvétele, tagsági jogviszony felmondása és a tag kizárása első fokon. j./ döntés vállalkozás indításáról, beszüntetéséről; 44./ Az Elnökségi ülések: a./ Az elnökség negyedévente, vagy szükség szerint ülésezik, s tagjainak mandátuma négy évre szól. Az elnökségi ülést, a szövetség elnöke akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult vezető tisztségviselő hívja össze. Az elnökségi ülésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve, az ülésen résztvevőket írásban kell meghívni. b./ A meghívónak tartalmaznia kell az ülés pontos helyét és idejét, a javasolt (meghirdetett) napirendjét, valamint a távolmaradás következményeire történő figyelemfelhívást. c./ Az elnökségi ülésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 (tizenöt) nappal kézhez vehetően kell kiküldeni, illetőleg kézbesíteni. Az elnökségi ülés résztvevői számára legkésőbb 8 nappal az elnökségi ülés előtt meg kell küldeni a tárgyalt napirendi pontokhoz tartozó esetleges írásbeli anyagokat.

20 20 d./ Az elnökségi ülés nem nyilvános. e./ Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkezők több mint fele jelen van. f./ Az elnökségi ülésről minden esetben jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az ülésen megjelent elnökségi tagok számát (jelenléti ív), a hozott határozatok szövegét, a szavazatok számszerű arányát, a hozzászólók nevét és a hozzászólások lényegét. g./ Az ülésen hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, s rögzíteni kell a kívülállók részére biztosított iratbetekintés módját. h./ Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet az elnök, a titkár, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. 45./ Az elnökséget akkor is össze kell hívni, ha: - az elnökség tagjainak egyharmada írásban ezt kéri, vagy több mint a fele erről helyszíni jegyzőkönyvet vesz fel, - ügyészségi, vagy bírósági megkeresésre rendkívüli elnökségi ülést, ha indokolt, közgyűlést kell összehívni. a./ (Törölve) b./az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén újra kell szavazni. Másodszori szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az elnökség által hozott határozatokat a szövetség honlapján közzé kell tenni, illetve tagegyesületekkel történő megismertetése az adott kistérségi felelős feladatát képezi. c./ Az SZMSZ módosításához az elnökség többsége szükséges. d./ Titkos szavazást kell elrendelni a megjelentek legalább írásbeli indítványára, vagy ha az elnökség mandátummal rendelkező tagja erre ügyrendi indítványt tesz, melyet az elnökség, egyszerű szótöbbséggel elfogad. e./ Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet az elnök, vagy az elnök nevében eljáró bármelyik elnökségi tag, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá, a titkár hitelesíti. A titkár távollétében jegyzőkönyv-hitelesítőt kell választani. f./ Az elnökség tagja lehet bármely tagegyesületi tag, akit a közgyűlés mandátummal rendelkező tagjai megválasztanak, ha vele szemben nem állnak fenn törvényben meghatározott kizáró okok. (Ptk. 3:22. ) Az elnökség tagjának megbízatása automatikusan megszűnik tagegyesületi tagsága megszűnésével. g./ Az elnökség az átruházott és a kizárólagos határkörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről a közgyűlésen tartozik beszámolni.