A levegőszennyezés egészségügyi következményei. Dr. Éliás Tünde, március 12,

Átírás

1 A levegőszennyezés egészségügyi következményei Dr. Éliás Tünde, március 12,

2 Szmog katasztrófák 1930 Belgium, Meuse folyó völgye, 6 napig tartó szmog Szénbánya, kohászati üzemek, cementgyár működött ott. Következmény: 63 többlet haláleset, több száz megbetegedés 1948 USA, Donora (Pennsylvania) Következmény: kb. 20 többlethalálozás, 600 megbetegedés december 1-5, London Következmény : 4000 többlethalálozás A halálozás mértéke elérte az 1866-ban, a legutolsó kolerajárvány alatt tapasztalt halálozást es évektől Los Angeles, Los Angeles környéki nagyforgalmú utak. Európában a 70-es évektől számottevő.

3 LONDONI SMOG LOS-ANGELES-I Kedvezőtlen meteorológiai és szennyezési körülmények között füsttel telített köd, szmog keletkezik.

4 Londoni szmog Redukáló szmog a korom redukáló hatása miatt. Forrás: lakások széntüzelésű fűtése, ipari kibocsátás Fő összetevői : kén-dioxid (SO2) szén-monoxid (CO) szén-dioxid (CO2) korom Kialakulásának feltételei : légszennyezés köd magas légnyomás magas relatív páratartalom szélcsendes időjárás C közötti hőmérséklet

5 A londoni szmog következményei Több, mint 4000 többlethalálozás. Érintetettek: szív- és érrendszeri, légzőrendszeri betegek, csecsemők. A halálozás mértéke elérte az 1866-ban, a legutolsó kolerajárvány ideje alatt tapasztalt mértéket A levegőszennyezettséget a halálozás szempontjából előrehozó tényezőként, nem pedig kiváltó okként értékelték. Forrás: www. comet.ucar.edu

6 Los Angeles-i szmog Fotokémiai vagy oxidáló szmog Forrás: közlekedés okozta légszennyezés, nagyforgalmú utak mentén, katlanban fekvő nagyvárosokban. Fő összetevői: Elsődleges légszennyezők: nitrogén-oxidok (NOX) szénhidrogének keverékek szén-monoxid (CO) Cím: Fénykép, készítette: Ismeretlen a kzítő, licenc:cc BY-SA-NC nm hullámhosszú UV-sugárzás hatására kialakuló másodlagos légszennyezők : ózon (O3): a fotokémiai szmog fő indikátora hidrogén-peroxid salétromsav aldehidek peroxiacetil-nitrát (PAN) nitrogén-dioxid (NO2) jelentős része: a közlekedésből származó légszennyezés indikátora

7 A Los Angeles-i szmog következményei Csökken a tüdő vitálkapacitása Nő a légutak ingerlékenysége Krónikus légzőszervi betegségek ( asztma, hörghurut, COPD) kialakulása és romlása Gátolja a tüdőben a falósejtek (makrofágok) működését tüdőgyulladás Tüdővérzés Egyéb tünetek: szemirritáció, látásélesség romlás, koncentrálóképesség romlása, fejfájás, granulociták ( fehérvérsejt) fagocitáló (kórokozók bekebelezése a sejtbe) képességének romlása csökkent immunműködés

8 A szálló por terhelés egészségre gyakorolt hatása Szálló por vagy aeroszol : a levegőben szuszpendált kisméretű szilárd vagy folyadékrészecskék. átmérője: µm Átmérő (10 µm felett ülepedő por vagy aeroszeszton) A szuszpendált részecskék csoportosítása átmérő szerint Bejutás a légzőrendszerbe > 100 µm A felső légutakban kiszűrődnek, ezért nincs számottevő egészségkárosító hatása µm (PM )- durva részecske Lejutnak az alsó légutakba. < 2.5 µm (PM 2.5 )- finom részecske Lejutnak az alsó légutakba és a tüdő-léghólyagocskákba (alveolusokba). < 0.1 µm (PM 0.1 )- ultrafinom részecske Lejutnak az alsó légutakba és a tüdő-léghólyagocskákba (alveolusokba). Forrás:www. Tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tam op425/0019 Durva részecskék forrásai: útkopás, por, bányászat, pollenek, baktérium részecskék Finom részecskék forrásai: keletkezhetnek gázokból kondenzációval és koagulációval égetéssel pl. diesel autók kipufogófüstjében

9 Mitől függ a szálló por hatása? Átmérő Eredeti összetétel Vízoldékonyság Felületükön megkötött anyagok Alak A kis átmérőjű, hosszú, tűszerű részecskék a felületükön nehézfémeket is meg tudnak kötni, ami növeli a toxicitást.

10 Tüdő: A szálló por egészségkárosító hatásai 1. A légzőszervi betegségekben ( asztma, COPD) szenvedők körében: - a tünetek roszabbodása - a kórházi felvételek számának növekedése - növekszik a COPD-és betegek közötti halálozás 2. A tüdő védekezőképessége csökken a fertőzésekkel szemben. 3. Genotoxikus, karcinogén hatás: növekednek a légzőrendszeri daganatok.

11 A szálló por egészségkárosító hatásai Szív- és érrendszer Növekszik a trombózis kialakulásának a veszélye Növekszik a szívinfarktus és a stroke Fokozhatja az érelmeszesedést Növekszik a szív és érrendszeri betegségek miatti kórházi felvételek száma és a halálozás Egyéb hatás: Növekszik a cukorbetegségben szenvedők körében a kórházi felvétek száma és a halálozás.

12 Szén-monoxid (CO) A főbb légszennyező anyagok élettani hatása 1. Forrás: szénhidrogének tökéletlen égése Élettani hatás: a vörösvértesetek hemoglobinhoz szer erősebben kötődik, mint az oxigén. Megakadályozza az oxigén kötődését és transzportját. Akutan halált is okozhat. Krónikus hatás: a szívizmot ellátó koszorúserek keringését csökkenti, szűkíti a koszorúsereket. Növeli az angina és a szívinfarktus kockázatát a szívbetegek körében.

13 A főbb légszennyező anyagok élettani hatása 2. Kén- dioxid (SO2) Forrás: fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, szén) elégetése. A fejlett országok városi levegőjében csökken a koncentrációja az üzemanyagok kénmentesítése miatt Élettani hatás: A nedves légúti nyálkahártyához kötődve savas kémhatása miatt izgatja a nyálkahártyát. A vérbe jutva a hemoglobinnal szulf-hemoglobint képez gátolja az oxigénszállítást. Akut hatás: kötőhártyagyulladás, fokozott váladékképződés a légutakban, köhögés. Krónikus hatás: Nő a hörghurut Romlik az asztma Nő a kórházi felvétel a COPD-sek körében. Nő a halálozás szív- és érrendszeri, valamint légzőrendszeri betegek körében.

14 Nitrogén-dioxid (NO2) A főbb légszennyező anyagok élettani hatása 3. Forrás: fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetés, közlekedés. Élettani hatás: A légúti nyálkahártyán salétromos ill. salétromsavvá alakul szövetkárosodás A vérbe jutva hemoglobin methemoglobin átalakulás oxigénszállítás akadályozása. Akut tünetek: kötő- és nyálkahártyaizgalom, tüdővizenyő, tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között akut mérgezés nem fordul elő. Krónikushatások: Nő a gyermekek körében a légzőrendszeri betegségek gyakorisága. Nő a légzőrendszeri - és szívbetegek kórházi felvétele. Rontja az asztmás tüneteket.

15 A főbb légszennyező anyagok élettani hatása 4.a Ózon (O3): erős oxidáló szer, a fotokémiai szmog fő indikátora Forrás: A földfelszín közelében primér szennyező anyagokból (NOX, CO, illékony és más szerves vegyületek) fotokémiai folyamatokban keletkezik. A primér szennyezőanyag forrása: közlekedés, ipar Élettani hatás: Légutak gyulladása Csökkenti a légutakban a csillók működését, a falósejtek (macrophag) aktivitását csökken a tüdő védekezőképessége a fertőzésekkel szemben Növeli a légutak nyáktermelését. Szűkíti a hörgőket.

16 A főbb légszennyező anyagok élettani hatása 4.b Ózon (O3) Akut hatás: orr-, szem-, toroknyálkahártyirritáció köhögés fejfájás pitvarfibrilláció fokozása a szívbetegek körében Krónikus hatás: asztma kialakulása asztmás tünetek romlása nő az asztmások és a COPD-ek körében a kórház felvétel nő a légzőszervrendszeri betegek halálozása nő tüdő bakteriális fertőzések iránti fogékonysága A leginkább veszélyeztetett csoportok: tüdő- és szívbetegek, idősek, gyerekek, a szabadban rendszeresen fizikai munkát végzők.

17 A légszennyezés és a pollenallergia közötti kapcsolat A pollen felületéhez kötődő légszennyező anyagok növelik a pollen allergiát kiváltó hatását (allergenitását).

18 A parlagfűpollen-allergia és a légszennyezés közötti kapcsolat A parlagfűpollen felülete buzogányfejre emlékeztet. Könnyebben rátapadna a levegőben levő légszennyező anyagok. Növekszik a parlagfűpollen allergenitása

19 A parlagfű-pollenallergia és a légszennyezés kapcsolata 1. Magyarországi ( 2018), az egész országra kiterjedő, 8-9 éves gyermekek körében végzett retrospektív vizsgálat eredménye A parlagfű- allergia prevalenciája a fővárosban (9.4%)és Pest megyében (8.4 %) magasabb volt annak ellenére, hogy a pollenterhelés szignifikánsan alacsonyabb volt az ország többi részéhez viszonyítva. A kistelepüléseken (5000 fő alatt) az parlagfű -allergia prevalenciája 5.9 %, az fős településeken 6.1 % volt. A nagyobb településeken ( fő fölött), a prevalencia szignifikánsan magasabb, 8.0 % volt. A pollenterhelés mindkét nagyobb településkategóriában szignikánsan alacsonyabb volt. Szignifikánsan alacsonyabb volt a parlagfű allergia a legkisebb légszennyezettségű (PM 10, NO,CO) településeken Vörös K, Bobvos J, Varró M, Málnás T, Kói T, Magyar D, Rudnai P, Páldy, Páldy A. A hosszú távú pollenterhelés és légszennyezettség hatásának vizsgálata a parlagfűpollen-allergia előfordulási gyakoriságával összefüggésben. Egészségtudomány. 2018;1-2:58-84

20 A parlagfű-pollenallergia és a légszennyezés kapcsolata 2. A parlagfű-pollenterhelés nem mutatott szignifikáns összefüggést az allergia rizikóval. A légszennyezőket (PM 10, NO, CO) önmagukban vizsgálva alacsonyabb légszennyezés mellett szignifikánsan alacsonyabb a parlagfű-pollenallergia. A kistelepüléseken (kisebb, mint 5000 fő) szignifikánsan kisebb a parlagfű-pollenallergia rizikója, mint a fő feletti településeken. Vörös K, Bobvos J, Varró M, Málnás T, Kói T, Magyar D, Rudnai P, Páldy, Páldy A. A hosszú távú pollenterhelés és légszennyezettség hatásának vizsgálata a parlagfűpollen-allergia előfordulási gyakoriságával összefüggésben. Egészségtudomány. 2018;1-2:58-84

21 A közlekedési eredetű légszennyezők (PM 10, SO 3, NO 2, O3) növelhetik a pollenek allergenitását, ezért az egészségügyi határértéknél alacsonyabb koncentrációban jelenlevő pollenek is provokálhatnak tüneteket. (1) (2) 1. Pénard-Morand C, Raherison C, Charpin D, etal.long-term exposure to close-proximity air pollution and asthma and allergies in urban children.eur Respir J.2010;36(1):33-40.DOI: / Takizawa H.Impact of air pollution on allergic diseases.korean J Intern Med.2011;26(3): DOI: /kjim

22 Köszönöm a figyelmet!